Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő,"— Előadás másolata:

1 Gárdonyi Géza: Egri csillagok

2 Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, augusztus 3. – Eger, október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Gárdony-Agárdpuszta 1863augusztus 3.Eger1922október 30.Magyar Tudományos Akadémiamagyar irodalmának Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között. A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő, majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte, prózaírói életműve ennek fényében három korszakra osztható. Az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését (Az én falum, 1898), de az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), illetve a magyar lélektani regény korai darabjainak szerzőjét tiszteli személyében (Szunyoghy miatyánkja, 1913; Ida regénye, 1920). Bár költői és drámaírói munkássága kevésbé bizonyult maradandónak, szintén jelentős. Az 1900-as években a szórakoztató célú népszínművek kliséin túllépve lélekábrázoló jellegű népies történeteket dramatizált színpadra (A bor, 1901).19. századiromantikusanekdotikus20. századdalNyugat szecessziósnaturalistaszimbolistanépiskolai újságírókéntprózaíróinépies hangvételűnovellái elbeszéléseiAz én falumtörténelmi regényeiEgri csillagokA láthatatlan emberIsten rabjailélektani regénySzunyoghy miatyánkjaIda regényeköltőidrámaírói 1900-as évekbennépszínművekA bor Gárdonyi ház Egerben Sírhelye Egerben

3 A végvárak jellemzői A magyar végvárakra a török hódítás alatt súlyos csapásokat mértek ezért az amúgy is gyenge, főúri kastélyoknak használt erődítményeket meg kellett erősíteni. Ezt a falak megvastagításával, vizesárkok ásásával és új bástyák építésével érték el. Körbástya, olaszbástya, füles bástya: A szomszédos bástyáról védett körbástya csúcsán olyan holt tér van, ahova nem hatnak a tűzfegyverek. Itt a legkönnyebb tehát megmászni a falat. (A és B bástya). A holttér kiküszöbölésére találták ki a XVI. században a szögletes, vagy óolasz bástyákat (C és D bástyák). Hogy a bástyákban elhelyezett ágyukat, és a tüzérek épségét jobban megvédjék, a bástyákra füleket illesztettek. (újolasz bástyák). A füllel védet tüzelőállások biztosabbak, mert kevesebb ágyú tudja tűz alá venni. A bécsi haditanács döntése szerint a legfontosabb magyar végvárakat (Gyõr, Szigetvár, Eger) át is építették. Ezen kívül voltak még palánkvárak, földvárak is, ám ezek már csak kis hadat voltak képesek megállítani. Egy várrendszer három részből állt. Volt a belső vár, a külső vár, és a “góré”, amik kisebb megfigyelőhelyek voltak.

4 Eger vára

5 A végvári vitézek A várakat védő katonák társadalmi rétege meglehetősen kevert volt. Szinte az összes réteg képviseltette magát, s ez a több tízezer fős katonaság önálló társadalmi rendet alkotott. Ez a vitézlő rend, ami inkább a nemesi réteghez közelített. A végvári katonák adómentességet, és zsoldot kaptak, amit pénzben és posztóban kaptak. A zsoldok azonban gyakran elmaradtak (“se pénz, se posztó”), mivel az akkori Magyarország jövedelme nem volt elegendő a katonák kifizetésére. A vitézek tehát a vár környéki földeket művelték, vagy elvették a parasztoktól, amire szükségük volt. A katonaság etnikailag is kevert volt. A legtöbb vitéz magyar volt, de akadt közöttük német zsoldos is. A német és a magyar katonák között mind a hadi erényben, mind az ellátásban különbség volt. A németek ugyanis annak ellenére, hogy szinte mindig a várban lebzseltek, általában rendesen megkapták a zsoldjukat, nem úgy, mint az elszánt, és bátor magyarok, akik gyakran kényszerültek éhezésre. Ha egy vitéz fogságba esett, akkor váltságdíjat kértek érte a törökök. Ha pedig nem volt háború, akkor a vitézek pihentek, és mulattak. Ezen mulatságok során számos híres zenész, és író kezdte meg pályáját (Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, stb.) Orlai Petrich SomaOrlai Petrich Soma: Nádasdy Tamás nádor és Tinódi (olajfestmény, 1855)Nádasdy Tamásnádor Végvári vitéz

6 EGRI CSILLAGOK Gárdonyi Géza az ifjúság egyik legkedveltebb írója. Kedvenc hősei a falu szegényei közül kerülnek ki. Arany Jánossal vallja: a nemzet a köznépből fölemelkedő, tehetséges emberek által formálódik. Szenvedélyesen érdekli a nemzeti múlt. Stílusa egyszerű, könnyen érthető. Legszívesebben gyerekekről, fiatalokról ír – főleg történelmi regényeiben -, akik a szegény nép soraiból küzdik fel magukat. A regény terjedelmes epikai mű. Szerteágazó cselekménye, főhőse és sok mellékszereplője van. A múltban történt eseményeket beszéli el. Párbeszédes és elbeszélő részek váltakoznak benne. Formája rendszerint próza. Gárdonyi Géza három történelmi regényt írt (Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai). Történelmi regénynek nevezzük azt a regényt, mely régi korban játszódik, történelmi eseményeket és hősöket idéz fel. Közismert történelmi alakok ritkán főszereplők a történelmi regényben. Inkább csak mellékszereplőkként tűnnek föl a műben. Az írói képzelet szabadabban mozoghat akkor, ha a főhős kitalált alak. Így izgalmasabb, érdekesebb lehet a regény, mint ha az író egy történelmi személy életrajzát követné. A cselekménybe kalandokat, szerelmeket szőhet, elkalauzolhat az ellenség táborába, és tetszés szerint változtathatja a történet helyszíneit. Fejlődésében mutathatja meg azt, akit regénye főszereplőjévé választott. A történelmi regény főhőse rendszerint rokonszenves hős. Egyéni küzdelme kifejezi egy egész közösség harcát. Kifejezi például a nemzet ellenállását egy idegen hódítóval szemben. Arra nevel, hogy a szegény sorsú gyermek ne fogadja el sorsát, hanem tanulással, bátorsággal kiemelkedjék, s példát mutasson követőinek.

7 Az Egri csillagok a honvédelem és a hazaszeretet regénye. Ez az érzelem hatja át a regényt, ez vezérli Eger védőit a küzdelemben. A hazaszeretet főleg a szereplők tetteiben nyilvánul meg. Szavakban Dobó István esküje fogalmazza meg legpontosabban. „ Esküdjetek velem - mondotta Dobó. A teremben mindenki a feszület felé nyújtotta a kezét. - Esküszöm az egy élő Istenre... - Esküszöm az egy élő Istenre - hangzott az ünnepi mormolás. -...hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen! - Úgy segéljen! - zúgták egy hanggal. - És most magam esküszöm - szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám! Nem kételkedett azon senki. Lángolt mindenkinek az arca, mert tűz égett mindenkinek a szívében. A Dobó esküjére minden kard kivillant. Egy lélekkel kiáltották: - Esküszünk! Esküszünk!”

8 TÖRTÉNELMI HŰSÉG: A regény a török időkben játszódik, s az egyik legfontosabb végvár, Eger védelméről szól. Alapja tehát történelmi esemény ban a törökök hatalmas erőkkel ostromolták a várat, de Dobó István és katonái sikeresen ellenálltak. Amikor az időjárás hidegebbre fordult, a török sereg visszavonult. Ennek a hadi sikernek híre kelt egész Európában. Az ostrom történetét dolgozta fel Gárdonyi, Bornemissza Gergely ifjúságának és férfikorának történetébe szőve. A regényben Gárdonyi gondot fordított a történelmi hűségre. Sok forrásmunkát használt. Elzarándokolt a regény helyszíneire, bejárta Budától, Szigetvártól, Egertől Erdélyig, Sopronig és Konstantinápolyig azokat a helyeket, ahol hősei megfordulnak. Megismerkedett a törökök vallási szertartásaival, a korabeli életformával, az öltözködési, étkezési szokásokkal, a régi fegyverekkel. Valóságos alapja van az egri nők legendás hősiességének, akik forró vizet, szurkot zúdítottak a támadókra a várfalakról. A regényben számos történelmi név szerepel. Ilyen például Török Bálint neve, akit a törökök Buda cseles elfoglalása után valóban Konstantinápolyba hurcoltak. Történelmi alak Fráter György, a várvédők kapitánya, Dobó István és a királyi család tagjai, Izabella királyné és fia, János. Számos magyar és török tiszt és közkatona neve megtalálható a krónikás énekekben és más forrásokban. Az író hosszú listát közöl a mű végén a vár védőiről. Köztük van Bornemissza Gergely, a regény főszereplője. A regényben Tinódi Sebestyén költő is megjelenik; Török Bálint udvarában lantkísérettel énekli a mohácsi vészről szóló históriás énekét. Az egri vár ostroma Dobó István

9 KÖLTÖTT ALAKOK ÉS KALANDOK  Az Egri csillagok főhőse Bornemissza Gergely. Jobbágyfiúból lett deák, majd vitéz hadnagy. A történelem számon tartja, hogy részt vett Eger védelmében. Kalandos gyermekkora, ifjúsága és házassága Cecey Évával azonban már az írói képzelet műve.  A képzelet szülte részletek is korhűek. Az például, hogy a regény elején Jumurdzsák elrabolja a Mecsek erdei patakjában fürdőző Gergelyt és Évát, kitalált történet. Mégis hihetőnek érezzük, mert a mohácsi vész után a törökök gyakran betörtek az országba, raboltak, fosztogattak, és magukkal vitték a foglyul ejtett gyerekeket.  Török Bálint valóban fogságba esett, de az már a képzelet terméke, hogy Gergely és társai meg akarták szöktetni konstantinápolyi börtönéből. A regényben ez a részlet ismertet meg minket a törökök világával. Az ellenséggel szemben a harcban nincs irgalom, de az író érezteti, hogy mindkét országban emberek, asszonyok és gyerekek élnek, és csak a hódító háború fordítja egymás ellen a két népet. E gondolat a regény utolsó jelenetében mutatkozik meg legszebben, amikor Éva és a török asszony kicserélik gyerekeiket.  Sok a kitalált szereplő: ilyen a magyarok oldalán Gábor pap és Sárközi, a cigány, a törökök oldalán Jumurdzsák vagy Hajván. A cselekmény kibontakozásában mindnyájuknak van szerepe.

10 Az Egri csillagok rövid története A történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egri várvédők győzelméig. A szerző a művet öt fejezetre osztotta.török hódoltság16. században Bornemissza Gergelyegri 1. rész: Hol terem a magyar vitéz? Gergő és Vicuska pajkoskodik a folyónál. A lovat legeltetik, de előbukkan Jumurdzsák török janicsár aga (később dervis, majd bég). Ő elrabolja a lovat és a gyerekeket is. Egy rabszállító szekéren viszik őket egy erdőbe, ahonnan Gergőék megszöknek. Visszatérnek Cecey házához az egyik ló nyergébe rejtett pénzzel, ahol megdicsérik őket. A török csapat megostromolja a falut, de visszaverik őket. Jumurdzsák életét Gábor pap megkíméli, de elveszi tőle az amulettjét.janicsár agadervisbégamulettjét 2. rész: Oda Buda Gergely megszerzi Jumurdzsák amulettjét, gyűrűjét ben a török Buda felé indul. Gábor pap fel akarja robbantani a török szultánt, ám összetéveszti egy agával, újból fogságba esik és a török táborban meghal. Éva udvarhölgy a királyné udvarában. Buda elvesztése és Török Bálint fogságba jutása.1542BudaagávalTörök Bálint 3. rész: A rab oroszlán Mekcsey felkeresi Gergelyt, elmondja, hogy Évát máshoz akarják adni. Gergely az utolsó pillanatban megszökteti szerelmét Gyaluról. Gergely, Éva, Török Jancsi és Mekcsey elindulnak Sztambulba Török Bálintot kiszabadítani, Jumurdzsák végig a nyomukban van. A szöktetés nem sikerül, Gergelyéknek menekülniük kell.Sztambulba 4. rész: Eger veszedelme Jumurdzsák elrabolja Éva és Gergely 7 éves fiát, mert vissza akarja szerezni a talizmánját. Gergely királyi főhadnagy közben már elindult Eger felé, Dobó István segítségére. Az ostrom kezdete után kiderül a gyermek elrablása. Gergely egy éjszakai támadást szervez, és rátalál a kémükre, aki fontos információkat közöl velük.talizmánjátDobó István 5. rész: Holdfogyatkozás Éva Szarvaskőre siet, be akar jutni egy alagúton át az ostromlott egri várba. Hegedűs hadnagy árulást tervez, de amikor a törököket bevezeti a várba elfogják, később az árulásért fölakasztják. Éva bejut a várba, de eltitkolják férje elől. Az ostrom leírása, az egri nők hősiessége, Gergely fortélyos haditechnikái. Évának egy török asszony elhozza fiát saját gyermekéért, aki az egyik kirohanás zsákmányával került a várba. A török elvonul Eger alól. Az ostrom után Jumurdzsákot összverve szedik össze a vár alatt.Szarvaskőre

11 Az Egri csillagok alcíme: Bornemissza Gergely élete. Az ő életét, sorsának alakulását követhetjük végig a műben: a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona tetteiig. A regény két részre tagolódik: az ostrom előtti évek és a néhány hetes ostrom. Rengeteg szereplőt, történelmi alakot és írói képzelet által megformált figurát mutat be az író. S bár a középpontban Bornemissza Gergely áll, az Egri csillagok elsősorban nem neki, hanem a török ellen küzdő magyarságnak állít emléket. Az önzetlen hazaszeretet és hazafiság példájával. Hiszen az egri vár védői szinte reménytelen helyzetben vállalták a küzdelmet, tudván azt, hogy csupán önmagukra támaszkodhatnak. A félelmetes török túlerővel szemben csodának tetszik a győzelem. De a történelem valósága volt ez a csoda, melyet valóságos férfiak és nők - vagyis hősként viselkedő emberek értek el.

12 „Az Egri csillagok a műfaj klasszikus remeke. Nem történetszemléletének mélységével, a korábrázolásban rejlő aktuális tendenciák kifejezésével lett Gárdonyi életművének csúcsa, hanem mert ebben a művében meg tudta teremteni a nemzeti mitológiát. Ennek sarokköve az egyszerű emberek hősies helytállása, halált megvető bátorsága és tiszta érzésvilága. Azoknak a hétköznapi erényeknek becsületét állította vissza, amelyeket a századvég kérdésessé tett. Az elbizonytalanodó, kétkedő, illúziót vesztő világba Gárdonyi Bornemissza Gergely alakjával visszaállította a hagyományos értékrendet.” (Rónay László) Készítette: Balogh Anikó


Letölteni ppt "Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések