Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A problémamegoldó folyamat terve Mi a lényege Az események sorozatának vizuálisan is megjelenített átfogó, széleskörű és szisztematikus ábrája. Lehetővé.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A problémamegoldó folyamat terve Mi a lényege Az események sorozatának vizuálisan is megjelenített átfogó, széleskörű és szisztematikus ábrája. Lehetővé."— Előadás másolata:

1 A problémamegoldó folyamat terve Mi a lényege Az események sorozatának vizuálisan is megjelenített átfogó, széleskörű és szisztematikus ábrája. Lehetővé teszi, hogy az optimális utat bejárva jussunk el egy speciális megoldáshoz.

2 Miért fontos a hatékony, áttekinthető terv a facilitátor részletes és konkrét eszköze, hogy sikerrel vezesse végig a folyamatot az érdekhordozók számára mindig áttekinthetővé teszi, hogy mikor és miként vegyenek részt a folyamatban a folyamat flexibilis térképe, amellyel egyúttal felbecsülhető a mindenkori előrehaladás mértéke és a folyamat vége

3 A folyamat kerete - szakaszai - és céljai közös jövőkép kialakítása egy távolabbi időpontra a probléma meghatározásai a vélt és valós problémák elválasztása egyetértés a probléma definiálásában probléma szakasz Folyamat tervező szakasz egyetértés elérése a projekt lefolyásáról Megoldás szakasz Bevezetés szakasz vízió szakasz a lehetséges megoldások generálása értékelése döntés Egyetértés a megvalósítás eszközeiben módjaiban Az eredmény mérésében

4 A hatékony folyamat tervezés kulcs- szempontjai - 1 Tisztázott egyetértésen alapuló célok A kívánatos végeredmény mit tartunk sikernek, milyen az mi a projekt lényege A kollektivitás értelmezése kik az érdekhordozók: olyan személyek/csoportok, akik: – felelősek a döntésért – érintettek a döntés által hatalmuk van, hogy megakadályozzák a döntést

5 A hatékony folyamat tervezés kulcs- szempontjai - 2 Világosan definiált szerepek és felelősségek ki fogja megtervezni és levezetni a folyamatot miként jön létre a döntés mi történik, ha nem jön létre döntés A folyamat átlátható és részletezett "térképe" melyek az elvégzendő feladatok melyek az időkorlátok az érintettek bevonásának megfelelő módszerei és formái ütemenként (munkacsoportok, nyilvános fórumok, formális és informális kontrollehetőségek) miként oldódik meg a folyamatban a kapcsolódó problémák kezelése milyen visszacsatolási és visszalépési mechanizmusokat tervezünk/tartunk elfogadhatónak

6 A hatékony folyamat tervezés kulcs- szempontjai - 3 A felhasználható források és támogatások mivel és hogyan segíthetjük a folyamatot: pénz, személyzet, külső szolgáltatások igénybevétele folyamatba való bevonás optimális mértéke, szakértők, lebonyolítók, érintettek: a szervezetekből, lakosságból, stb. Jól tervezett és lebonyolított tájékoztatás miként szervezzük meg az értekezleteket, fórumokat hogyan válnak ismertté a döntések hogyan válnak ismertté a sikerek és kudarcok Az eredmény miként állítjuk fel a monitoring rendszert miként mérjük a bevezetés-megvalósítás eredményességét, hatékonyságát

7 Az együttműködésen alapuló folyamat alapelvei - 1 A kulcsszereplőknek: érdekhordozóknak és döntéshozóknak egyet kell érteniük, hogy részt vesznek a kollektív probléma- megoldási folyamatban. A projekteket a "valódi" döntéshozatali folyamat integráns részének kell tekinteni. Csak a valódi kompetenciával felruházott személyek folyamatos részvételével lehetséges a nyertes/nyertes "játszma". Minden kulcsszerepet betöltő szervezetnek részt kell vennie a projekt finanszírozásában és a szükséges feltételek megteremtésében. A kollektív probléma-megoldási folyamat idő, pénz, és munkaerő-igényes. Gyakran le kell lassítani a folyamatot, máskor lehet gyorsítani. Az együttműködést folyamatként kell felfogni, nem mehet minden egy csapásra.

8 Az együttműködésen alapuló folyamat alapelvei – 2 Az együttműködésen alapuló problémamegoldás folyamata egyúttal kollektív tanulási folyamat is. A résztvevők minden körének mindenkor meg kell szereznie a téma-ismeretet. A kollektív problémamegoldó folyamat egyik legfontosabb hosszútávon ható eredménye maga a tanulás, melynek eredményei a következő projektet teszik gördülékenyebbé. A közös erőfeszítés hozzon létre néhány azonnali eredményt, ezzel erősítse a folyamat legitimitását. A kollektív problémamegoldás folyamatának nyíltnak és átláthatónak kell lennie. A nyilvánosságnak tudnia kell a projekt létezéséről. A média szerepe ebben nagyon fontos. A hatékony együttműködés kulcsa a jól vezetett/ facilitált értekezlet. A független/pártatlan facilitátornak kulcsszerepe van a sikerben/hatékonyságban.

9 A hierarchikus és parallel struktúrák Parallel: kooperatív, informális Hierarchikus: Formális, hatalom alapú

10 Kollektív problémamegoldás eszközének használata a folyamat megtervezésénél A legfontosabb előnyök Növeli a résztvevők minden csoportjának elkötelezettségét az eredményesség iránt Mindenki képessé válik a folyamat tartalmának és napi gyakorlatának ismertetésére, a tájékoztatásra. Az egyéni és csoportos tapasztalat/gyakorlat kialakítása azonnali haszonnal jár a — kritikus kérdések megoldásánál — a szervezetek belső gyakorlatában — a személyes és kisközösségi életben

11 Javítja a vezetői képességeket Javítja a csoport hatékonyságát, a kohéziót, a csoportszellemet, és az egymás iránti lojalitást. Javítja az együttműködést más csoportokkal Javítja az elemző és önkorrekciós képességet Kollektív problémamegoldás eszközének használata a folyamat megtervezésénél (2)

12 Az együttműködés elvei A kollektív problémamegoldás folyamatában a kezdet-kezdetétől részt kell venni mindazoknak az egyéneknek, csoportoknak és szervezeteknek, akik/amelyek felelősek a döntésért, vagy a döntés érintettjei. Fontos azok részvétele is, akiknek elég hatalmuk van a döntések megtorpedózásához.

13 A konszenzus kialakítása Konszenzus kialakítása a szervezetek közt Vállalatok Kormányzat- önkormányzatok Helyi társadalom Kollektív problémamegoldó folyamat Formális szervezetek Hatalom/Hatóság Döntéshozatal Informális struktúra Kollektív, konszenzus alapú megállapodás

14 A probléma megoldás alternatív módja Informális struktúra Formális szervezetek Kollektív, konszenzus alapú megállapodás Döntéshozatal Operatív előkészítő bizottság Probléma megoldó csoportok

15 A lineáris megközelítés - 1 Ha Ön nem ért egyet a probléma megfogalmazásával, akkor soha nem fog egyetérteni a döntéssel A kollektív probléma-megoldási folyamat központjában a probléma és nem egy lehetséges megoldás áll A kollektív problémamegoldás szakaszról-szakaszra történik és minden következő szakasz tárgyalása az előző szakaszban biztosított konszenzusra épül

16 A lineáris megközelítés - 2 a folyamat terve Közös tanulás a probléma definíciója és analízise alternatív megoldások megoldások értékelése döntés

17 A kollektív problémamegoldó folyamat alapelvei - 1 A kollektív problémamegoldás módszerének az ereje/hatása az érdekeltek bevonásából ered, nem a kirekesztésből. A résztvevők egymást átfedő kompetenciája a folyamatot erősíti. A kollektív problémamegoldó folyamat konszenzusra épül. Formális struktúra Informális struktúra

18 A kollektív problémamegoldó folyamat alapelvei - 2 A résztvevők nem a többséget vagy a kisebbséget, hanem a különböző nézeteket és érdekeket képviselik A részvétel koncentrikus köreit folyamatosan nyitva kell tartani. Lehetővé kell tenni, hogy a résztvevők fokozhassák vagy csökkenthessék részvételük mértékét Operatív előkésztő bizottság Munkacsoport Lakossági fórumok és széleskörű részvételen alapuló megbeszélések Vizsgálatok Újságok / Nyilvánosság / Média

19 A kollektív problémamegoldó folyamat alapelvei - 3 Minden kulcsszerepet betöltő döntéshozónak egyet kell értenie a kollektív problémamegoldás lefolytatásában. A folyamatot az "igazi" döntéshozatal integráns részének kell tekinteni   Csak a teljes döntési kompetenciával rendelkező résztvevők érhetnek el nyertes/nyertes döntést.   A döntésben kulcsszerepet betöltő szervezeteknek tartalmi és pénzügyi támogatása alapvető   A részvételen alapuló folyamat idő és pénzigényes.   A kollektív tanulás az együttműködés folyamatának elengedhetetlen része   A szóban forgó témáról a résztvevők minden csoportjának tájékozottnak kell lennie

20 A kollektív problémamegoldó folyamat alapelvei - 4 A folyamat egyik legfontosabb járulékos eredménye a kollektív tanulás, amely gördülékenyebbé teszi az újabb, hasonló projektek lebonyolítását A közös erőfeszítés hozzon létre néhány azonnali eredményt, ezzel erősítse a folyamat legitimitását és hatékonyságát A kollektív problémamegoldás folyamatának nyíltnak és átláthatónak kell lennie. A nyilvánosságnak tudnia kell a projekt létezéséről. Ebben nagyon fontos a média szerepe A hatékony együttműködés kulcsa a jól vezetett /facilitált értekezlet A független/pártatlan facilitátornak kulcsszerepe van a kollektív problémamegoldó folyamat sikerében és hatékonyságában

21 A kollektív problémamegoldás módszere - 1 Lényege A kollektív probléma olyan tudatosan megtervezett, sokszereplős munkafolyamat, amely keretei között lehetségessé válik, hogy több, különféle hátterű, más-más érdekekkel és célokkal rendelkező személy, szervezeti egység, illetve önálló szervezet konszenzusos, vagy ahhoz közeli megoldásokat találjon a szóban forgó problémákra. A kollektív problémamegoldás módszere a gyakorlatban a tárgyalások, az arra való felkészülés, és a döntési pontok teljesítésének folyamata, amely során a problémamegoldás eredményességét és hatékonyságát számos - a következő lapokon bemutatott tényező valószínűsíti. A módszer filozófiájának középpontjában az a felismerés áll, hogy az egymással szembeszegülő érdekek és célok érvényesítésére tett kísérletek kioltják egymást s így egyik fél sem tudja elérni céljait. Ezzel szemben, ha megkeresik az érdekek, célok, és megoldások kölcsönösen elfogadható felületeit, akkor a felek nyertesen kerülnek ki a "játszmából".

22 A kollektív problémamegoldás módszere - 2 A nyertes, a sikeres állapot elérésének alapfeltétele, hogy a felek kölcsönösen elfogadják egymás legitim részvételét a probléma megoldási folyamatban együtt alakítsák ki azt a folyamatot, amelyen keresztül haladva elérhetőnek tartják a probléma megoldását előzetesen állapodjanak az eredmény elérését szolgáló tennivalókban s lássák be, hogy céljaik összekapcsolásával új, korábban nem ismert energiákat, forrásokat szabadíthatnak fel, melyek a megoldás szolgálatába állíthatók

23 A kollektív problémamegoldás módszere - 3 Miért fontos A problémamegoldás a mindennapi munkánk elkerülhetetlen része. A munkaszervezeteken belüli és a szervezetek közötti kapcsolatok újabb és újabb feladatokat jelölnek ki. Általános tendencia, hogy a pozícióhoz kötött egyéni problémamegoldást a csoportos probléma megoldás váltja fel. Így a kollektív problémamegoldás alapelveinek és technikáinak ismerete elősegíti - az - értekezletek sorozatán át vezető - sikeres és hatékony problémamegoldást.

24 A problémamegoldás szakaszai - 1 Megoldás A szakaszok során elvégzendő feladatok Probléma Érzékelése Definí- ció Analí- zise Elképzelések a megoldásra Elkép- zelé- sek értéke- lése, szelek ciója DöntésNyitásSzűkítésBezárásNyitásSzűkítésBezárás

25 A problémamegoldás szakaszai - 2 Nyitás Egyetértés elérése: álláspontját. A résztvevők Mindenki szabadon elmondhatja készek az együttműköd ésre. A tárgyalt probléma valóban létezik Szűkít és Megáll a- podás a problé ma definíc ió- járól Bezárá s Egyetér tés elérése: Mi okozza problé mát? Mennyir e súlyos a problé ma? Nyitás Egyetértés elérése: Minden lehetséges megoldási eljárás felszínre kerül Szűkí tés Az egyes megol dá- sok értéke lése Bezárás A csoport minden tagja által leginkább támoga-tott megoldás kiválasz-tása

26 A problémamegoldás szakaszai - 2 Nyitás --- Egyetértés elérése: Mindenki szabadon elmondhatja álláspontját. A résztvevők készek az együttműködésre. A tárgyalt probléma valóban létezik Szűkítés --- Megállapodás a probléma definíciójáról Bezárás --- Egyetértés elérése: Mi okozza problémát? Mennyire súlyos a probléma? Nyitás --- Egyetértés elérése: Minden lehetséges megoldási eljárás felszínre kerül Szűkítés --- Az egyes megoldások értékelése Bezárás --- A csoport minden tagja által leginkább támogatott megoldás kiválasztása

27 Jelmagyarázat a folyamattervezéshez munkacsoport A kör= értekezletA kör mérete = a résztvevők száma vagy az értekezlet fontossága A vonal két kör között = az információs kapcsolat és az információáramlás iránya Például Szimbólumok= különféle események és eredmények = beszámoló= lakossági fórum visszacsatolás = balról - jobbra Idő Satírozott téglalapok = a tevékenység formái és szintjei


Letölteni ppt "A problémamegoldó folyamat terve Mi a lényege Az események sorozatának vizuálisan is megjelenített átfogó, széleskörű és szisztematikus ábrája. Lehetővé."

Hasonló előadás


Google Hirdetések