Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociokulturális hátrányok hatása a fiatalok életpályájára.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociokulturális hátrányok hatása a fiatalok életpályájára."— Előadás másolata:

1 Szociokulturális hátrányok hatása a fiatalok életpályájára

2 A gyermekszegénység és gyermekjólét dimenziói (az EU Munkabizottság javaslata)  A. Anyagi jólét: olyan tényezők, amelyek a gyermekek háztartásainak anyagi erőforrásaihoz kapcsolódnak  jövedelem,  anyagi depriváció,  lakhatás,  munkaerő-piaci kapcsolódás.  B. A gyermekjólét nem anyagi dimenziói, amelyek a gyermek fejlődése során szükséges erőforrásokhoz való hozzáférés, illetve a fejlődés különböző fázisaiban mért kimenetekhez kapcsolódnak:  iskola,  egészség,  kockázatos társadalmi viselkedésminták,  társadalmi részvétel, kapcsolatok, családi környezet,  lakóhelyi környezet.

3 A gyermekek szegénységi rátája (az ekvivalens medián jövedelem 60 százaléka alattiak), EU-27, 2006–09 (%)

4 A gyermekek anyagi depriváltsága, EU-27, 2006–09 (%)

5 A gyermekek súlyos anyagi depriváltsága, EU-27, 2006–09

6 Túlzsúfolt lakásban élő gyermekek, EU-27, 2006–09

7

8 A szegénység által veszélyeztetett csoportok Magyarországon  Gazdasági aktivitás  Iskolai végzettség  Demográfiai mutatók  Terület és település  Etnikai hovatartozás

9 Jövedelmi szegénység gyerekszám szerint

10 Gyermekszegénység és foglalkoztatás

11 A szegénységi kockázat területi/települési alakulása

12 33 LHH kistérség

13 A gyerekek megoszlása a különböző jövedelmi kvintilisek között, % OMNILHH 1. kvintilis57,083,9 2. kvintilis18,39,4 3. kvintilis14,15,1 4. kvintilis6,01,6 5. kvintilis4,6

14 Nincs munkajövedelem a háztartásban – gyerekszám (gyerekes háztartások) OMNILHH 1 gyerekes58,535,8 2 gyerekes14,622,6 3-x gyerekes26,841,5 Összesen100,0

15 LHH depriváció, % Szinte minden hónapban kifogytak a pénzből 63,9 Nem jutott elég pénz - élelmiszerre46,4 - rezsire56,9 - felnőtt ruha74,3 - gyerek ruha53,8 - gyógyszerre35,1 - hitelekre27,7

16 LHH: nyomor a cigány családokban cigánynem cigány Vezetékes víz a lakásban nincs 31,16,5 Szinte minden hónapban kifogytak a pénzből 93,255,6 Nem jutott elég pénz - Élelmiszerre66,738,0 - Gyerek ruházatára73,345,4 - Gyógyszerre55,626,9 Teljes mértékben szegénynek tartja magát 71,122,9

17 LHH:Romákkal kapcsolatos attitűdök a gyerekesek között Nem fogadná el, hogy egy cigány ember közeli hozzátartozója legyen48,8 Közeli barátja legyen39,9 A szomszédjába költözzön36,4 Munkatársa legyen18,2 A településére költözzön17,4

18 Hátrányos megkülönböztetés a roma gyerekesek körében, % OMNILHH Igen, gyakran10,311,1 Igen, előfordult48,346,7 Soha nem volt ilyen41,442,2 Összesen100,0

19 Gyerek jól-lét index OrszágEgészségSzubj.KapcsolatAnyagiMagatartásOktatás Lakás 1Hollan-dia Dánia Ausztria HU Litvánia Málta

20 Európai Unió EU 2020 stratégia prioritásai: az „intelligens, fenntartható és a kirekesztéstől mentes növekedés” Kiemelt céljai:  a foglalkoztatás növelése  a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások növelése  a fenntartható környezet  a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése, felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése ;  a szegénységi küszöb alatt élő európaiak számának 25%-kal csökkentése

21 A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve (2010) Stratégiai keretdokumentum - prioritást élvező politikai területek: küzdelem a gyermekszegénység, beleértve a szegénység generációk közti átörökítése, valamint a családokon belüli szegénység ellen, külön figyelmet fordítva a nagycsaládokra, az egyszülős családokra és az eltartottakat gondozó családokra, valamint az intézetekben élő gyermekeket érintő szegénységre

22 A gyermekszegénységet csökkentő politikák  A családok rendelkezésére álló jövedelem emelése (foglalkoztatás, szociális transzferek)  A családok kiadásainak csökkentése (költségek átvállalása: étkezés, iskolaszer, utazás, iskolai programok stb.)  A megelőzésre és gyermek jól-létre központosító politikák

23 Gøsta Esping-Andersen: A Child-Centred Social Investment Strategy, 2002 „Azok a politikák, amelyek egy ún. második esélyt biztosítanak, jóval költségesebbek és jóval kevésbé hatékonyak, mint azok a beavatkozások, amelyek a gyermekek jól- létének növelését biztosítják.”

24 Gyermekek napközbeni ellátása, 2009  3 éves és fiatalabb: 27,5%  4 éves: 92,8 %  5 éves: 96% DE  Bölcsődével, óvodával (illetve bölcsődei, óvodai jellegű szolgáltatást nyújtó intézménnyel) nem rendelkező települések száma: 922  25 fősnél nagyobb óvodai csoportok aránya: 30,2%  Korai iskolaelhagyók aránya: 11,2%

25

26

27

28

29 Foglalkoztatás és iskolai végzettség (15-64 évesek) alapfokú iskolai végzettségűek 27,2% foglalkoztatott (EU27: 48,1%) Középfokú iskolai végzettségűek 63,3% foglalkoztaott (EU27: -8%) Felsőfokú végzettségűek 79,5% (EU27: 84,1%)

30 Gøsta Esping-Andersen: Towards the Good Society, Once Again? (2002) A szegénység, családi erőforrások hiánya, bizonytalan szociális helyzet komolyan akadályozza a gyermekek fejlődését és későbbi produktivitását. A gyermekkori hátrányok kivetülnek a teljes életciklusra. Az új politikának nemcsak az oktatási és képzési lehetőségeket kell bővíteni, hanem azt is biztosítani kell, hogy mindenki szociális helyzetétől függetlenül kihasználhassa ezeket a lehetőségeket. Az oktatási célú közkiadások bővítése során fontos szempont, hogy a humán tőkébe történő beruházás az előnyös szociális hozadéka mellett gazdasági hatékonyságnövelő tényező, jelentős egyéni és társadalmi haszonnal.

31 ’A politikusok gyakran mondják, hogy mi, gyerekek vagyunk Európa jövője. De mi most élünk. A gyerekkorunk ma van, nem holnap vagy azután.’

32


Letölteni ppt "Szociokulturális hátrányok hatása a fiatalok életpályájára."

Hasonló előadás


Google Hirdetések