Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: Dr. Bod Péter Ákos és dr. Kaibás Gábor Márk (2012)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: Dr. Bod Péter Ákos és dr. Kaibás Gábor Márk (2012)"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: Dr. Bod Péter Ákos és dr. Kaibás Gábor Márk (2012)

2 A konzultáció tematikája 1.A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig 2.Az állampénzügyek intézményei és gyakorlata 3.A pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac 4.Költségvetési és pénzügyi rendszerünk nemzetközi kapcsolódásai

3 1. FEJEZET A MAGYAR PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA FEJLŐDÉSI ÚTJA NAPJAINKIG

4 AZ 1. FEJEZET CÉLKITŰZÉSEI A hallgató szerezzen ismereteket:  a pénzügyi kultúránk kialakulásáról,  a pénz gazdaságszervező szerepéről,  a pénzügyi és költségvetési igazgatás rendeltetéséről

5 A MODERN PÉNZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEI, A PÉNZ FUNKCIÓI Árupénz Arany + pénzhelyettesek Modern pénz= hitelpénz Pénzfunkciók:  értékmérés,  forgalmi eszköz,  fizetési eszköz,  felhalmozási (megtakarítási, kincsképző) eszkö z

6 PÉNZÜGYI KULTÚRÁNK EREDETE  Pénzügyi kultúránk előzményei: a piacgazdaság globalizációs törekvései, az Osztrák-Magyar Monarchia hatása, a két világháború utáni pénzügyi modernizációs folyamat  A tervgazdaságtól a modern piacgazdaságig: a pénzkultúra változásának folyamata, átalakulása  A pénzügyi közigazgatás intézményeinek formálódása a rendszerváltozás folyamatában  Pénzügyi és költségvetési igazgatásunk európai uniós összefüggései

7 A PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS FOGALMA Fogalama : az államháztartás egészére vonatkozó közigazgatási, valamint a pénzügyi magánszektor felügyeletével kapcsolatos államigazgatási feladatok ellátására irányuló állami tevékenység. Rendeltetése : az állami gazdaságpolitika (elsősorban a fiskális politika, monetáris politika) céljai megvalósításának elősegítése, a jogszabályokban meghatározott eszközrendszer működtetése. Területei: közpénzügyek és magánpénzügyek

8 2. FEJEZET AZ ÁLLAMPÉNZÜGYEK INTÉZMÉNYEI ÉS GYAKORLATA

9 A 2. FEJEZET CÉLKITŰZÉSEI A hallgató szerezzen ismereteket  az államháztartás rendszeréről,  a központi költségvetésről szóló törvény előkészítéséről, elfogadásáról és végrehajtásáról,  a takarékos állami gazdálkodás követelményeiről,  a nemzeti vagyon kezeléséről  a költségvetési és pénzügyi folyamatok ellenőrzéséről

10 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FOGALMA ÉS RENDSZERE Az állam és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere, az állampénzügyek összessége. Az államháztartás törvényben meghatározott alapegységei az államháztartás alrendszerei.

11 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE

12 A KÖLTSÉGVETÉS FOGALMA, KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK Az államháztartás alrendszereinek költségvetése  jogszabályban meghatározott,  mérlegszerűen összeállított,  olyan pénzügyi terv (formailag: szerkezeti rend) és pénzügyi alap (tartalmilag: meghatározott tevékenységek), amely  a költségvetési évre vonatkozóan  a közfeladatok ellátásához szükséges teljesítendő bevételeket és a teljesíthető kiadásokat  előirányzatonként teljes körűen tartalmazza.

13 A KÖLTSÉGVETÉS FOGALMA, KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK Költségvetési alapelvek:  egységesség,  teljesség,  valódiság,  rendszeresség,  Részletesség.

14 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI Közgazdasági természetük szerint (folyó- és tőkebevételek) és jogi jellegük szerint (közhatalmi és magánjogi bevételek):

15 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI Garanciális szabályok : -megállapítani törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet -kihirdetés és hatálybalépés között legalább 30 napnak el kell telnie

16 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAI Adminisztratív besorolás (szerkezeti rend szerint) Fejezet Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím Előirányzat-csoport (működési célú előirányzat- csoport, felhalmozási célú előirányzat-csoport, kölcsönök előirányzat-csoport) Kiemelt előirányzat

17 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAI Funkcionális osztályozás (COFOG)  állami működési funkciók,  jóléti funkciók,  gazdasági funkciók,  államadósság-kezelés

18 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAI Közgazdasági osztályozás:  folyó kiadások és támogatások,  tőkejellegű kiadások és támogatások,  kölcsönök

19 XII. 31. I. 10.II. 28. a költségvetési év során VI. 30. A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait. A fejezetet irányító szerv vezetője a megtervezett bevételeket és kiadásokat egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel. Az Országgyűlés meghatározza a költségvetési fejezetek bevételei és kiadási főösszegét és az egyenlegét. A kincstári költségvetés elkészítése. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályok meghatározása. A Kormány benyújtja a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlésnek. A fejezetet irányító szerv vezetője megtervezi a fejezetbe sorolt költségvetési szerv és előirányzat bevételeit és kiadásait. Az Országgyűlés törvényt alkot a központi költségvetésről. Ennek hiányában: Alaptörvény 36.§(7) bek. Az elemi költségvetés elkészítése. A zárszámadási törvény tervezetének megküldése az ÁSZ-nak. VII. 31. A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ELFOGADÁSA III. 31.V. 31.VII. 31.IX. 30.XI. 30.

20 A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS Prognózis  az államháztartásért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé  a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait tartalmazza  központi költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege  a költségvetési évet követő 3 évre vonatkozó makrogazdasági prognózis  fő mutatók: GDP, infláció, folyó fizetési mérleg

21 A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS Tervezési körirat  az államháztartásért felelős miniszter adja ki  fő makrogazdasági paramétereket tartalmazza  intézményekben tervezhető létszám, és béralakulás, dologi költségek alakulása

22 A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS Tervezési módszerek  Finanszírozás tárgya szerint (vagyis mire irányul a finanszírozás): intézmény-finanszírozás, feladatfinanszírozás, költég-finanszírozás  A tervezés technikája szerint: bázisalapú tervezés, nullabázisú tervezés, programtervezés, normatív tervezés

23 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA Az állampénzügyeket lebonyolító pénzügyi és költségvetési igazgatási szerveket aszerint csoportosítjuk, hogy azok -az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével (pl. Kormány, fejezetet irányító szerv vezetője, kincstár, ÁKK Zrt.), -a közbevételek igazgatásával (pl. NAV), -a közvagyonnal való gazdálkodással (pl. MNV Zrt.), vagy -az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével (pl. ÁSZ, KEHI) összefüggő feladatokat és hatásköröket látnak el.

24 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI-KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉVEL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI SZERVEK 1.  számára az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénnyel jelöli ki a költségvetési gazdálkodás határait,  rendelkezik a rendkívül kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkal,  megállapítja a kincstári költségvetés és az elemi költségvetést,  rendeletben szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását,  jogosult előirányzatokat átcsoportosítani,  a gazdálkodásról éves beszámolót, az előirányzat- maraványról elszámolást készít.  előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, törölhet,  fejezetek között előirányzatok átcsoportosíthat,  elemi csapás esetén az Áht.-tól eltérhet. A KormányA fejezetet irányító szerv vezetője

25 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI-KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉVEL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI SZERVEK 2. A KINCSTÁRI REND Az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Területi alapon szerveződik. Az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti. Az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Területi alapon szerveződik. Az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti. Egyszemélyes, az állam tulajdonában álló részvénytársaság, amelynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek. Az alapítói és tulajdonosi jogokat az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja. Egyszemélyes, az állam tulajdonában álló részvénytársaság, amelynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek. Az alapítói és tulajdonosi jogokat az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja. Fő feladata: a költségvetési előirányzatok és azok változatásainak nyilvántartása pénzforgalmi számlavezetés törzskönyvi és egyéb nyilvántartás vezetése család- és egyéb szociális támogatások folyósítása központi illetményszámfejtés pályázatos támogatások, követeléskezelés Fő feladata: a költségvetési előirányzatok és azok változatásainak nyilvántartása pénzforgalmi számlavezetés törzskönyvi és egyéb nyilvántartás vezetése család- és egyéb szociális támogatások folyósítása központi illetményszámfejtés pályázatos támogatások, követeléskezelés Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és meghatározott adósságot keletkeztető ügylet kezelése. Ennek keretében szervezi az államkötvény kibocsátást, hitelfelvételt és adósság-átvállalást, és gondoskodik az azokhoz kapcsolódó kifizetések teljesítéséről, kidolgozza a központi költségvetés finanszírozási tervét és az államadósság finanszírozásának stratégiáját, gondoskodik az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről, szervezi a másodlagos állampapír-papírpiacot elemzi az adósságszolgálat és az állampapír-piac folyamatait Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és meghatározott adósságot keletkeztető ügylet kezelése. Ennek keretében szervezi az államkötvény kibocsátást, hitelfelvételt és adósság-átvállalást, és gondoskodik az azokhoz kapcsolódó kifizetések teljesítéséről, kidolgozza a központi költségvetés finanszírozási tervét és az államadósság finanszírozásának stratégiáját, gondoskodik az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről, szervezi a másodlagos állampapír-papírpiacot elemzi az adósságszolgálat és az állampapír-piac folyamatait A kincstár Az ÁKK Zrt.

26 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI-KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉVEL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI SZERVEK 3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, amely biztosítási és szolidaritási elvek alapján működik. Főbb bevételek: munkaadók és munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások. Két ága:  Egészsébiztosítási alap Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadások: pénzbeli és természetbeli ellátások  Nyugdíjbiztosítási alap Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kiadások: nyugdíjak döntő többsége

27 A KÖZBEVÉTELEK IGAZGATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI SZERV 1. Adóhatóság  a NAV adóztatási szerve, mint állami adóhatóság,  a NAV vámszerve, mint vámhatóság és  a települési önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság.

28 A KÖZBEVÉTELEK IGAZGATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI SZERV 2. A NAV  általános hatáskörű állami adó- és vámhatóság,  a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt álló, államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal,  élén a miniszter javaslatára a miniszterelnök által határozatlan időtartamra kinevezett elnök áll,  jár el a klasszikus adóhatósági ügyekben, bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatokat végez,  hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni.

29 Állami Számvevőszék Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független a Kormánytól a függetlenség biztosítékai a jogállás, a költségvetési gazdálkodás és a vezető tekintetében állnak fenn az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független a Kormánytól a függetlenség biztosítékai a jogállás, a költségvetési gazdálkodás és a vezető tekintetében állnak fenn a Kormány költségvetési ellenőrzési szerve rendel- tetése a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal jogállása AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI-KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSÉVEL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI SZERVEK az Országgyűlés által 12 évre választott elnök, aki újraválasztható és akit mentelmi jog illet meg, személyére szigorú összeférhetetlenségi szabály vonatkozik a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök által kinevezett elnök vezetője az államháztartás egészét jogosult vizsgálni, ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a központi költségvetésről szóló törvény alkotmányos fejezeteibe sorolt költségvetési szervek és a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére vizsgálati jogkör

30 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENLEGE Elsődleges egyenleg (nem tartalmaz sem privatizációs bevételt, sem kamat-egyenleget) illetve teljes egyenleg Nemzetközi számviteli standardok:  GFS-egyenleg : pénzforgalmi elven (még tartalmazza a privatizációs bevételeket)  GFS-egyenleg privatizációs bevételek nélkül Az államháztartás ESA 95 szerinti egyenleg e

31 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY FINANSZÍROZÁSA  korábban: kedvezményes jegybanki hitelekkel (deficitfinanszírozás) -- inflációs!  piaci módon a belföldi pénzpiacokról : államkötvények, kincstárjegyek kibocsátással, illetve külföldi pénzpiacokról  MNB szerepe a külföldi hitelfelvétel ben az 1990-es évek derekáig; majd: ÁKK Zrt. létrehozása

32 A TAKARÉKOS ÁLLAMI GAZDÁLKODÁS ESZKÖZEI Az államadósság-csökkentését szolgáló eszközök az államadósság tervezett mértékét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy, hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani kell kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése A költségvetési gazdálkodással összefüggő eszközök az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek kiegyensú- lyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatni a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshoz kötése Egyéb eszközök Költségvetési Tanács költségvetési felügyelő, költségvetési főfelügyelő kincstári biztos önkormányzati biztos

33 A TAKARÉKOS ÁLLAMI GAZDÁLKODÁS ESZKÖZEI Az államadósság-csökkentését szolgáló eszközök  az államadósság tervezett mértékét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy, hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen  ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani kell  kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése A költségvetési gazdálkodással összefüggő eszközök  az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek kiegyensú- lyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatni  a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshoz Egyéb eszközök  Költségvetési Tanács  költségvetési felügyelő, költségvetési főfelügyelő  kincstári biztos  önkormányzati biztos

34 A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS  Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának vizsgálatával támogató szerv.  Feladata: a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében való részvétel.  A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat zárószavazására csak akkor kerülhet sor, ha a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához megadta.  Tagjai: a Költségvetési Tanács elnöke, akit a köztársasági elnök hat évre nevez ki, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke.

35 költségvetési felügyelőkincstári biztos a takarékos, hatékony költségvetési gazdálkodás segítése, a költségvetési gazdálkodási folyamatok költségvetési ellenőrzése és a pazarló, megalapozatlan, fedezet hiányában történő kifizetések megakadályozása feladatai az államháztartás kp-i alrendszerébe tar- tozó költségvetési szervhez rendelhető ki két konjunktív tartalmi feltétel (meghatározott időn túli és mértékű tartozásállomány) az ún. alkotmányos fejezetek esetén a Kormány kezdeményezésére az Ország- gyűlés, egyébként az államháztartásért felelős miniszter rendeli ki az államháztartás kp-i alrendszerébe tar- tozó költségvetési szervhez rendelhető ki két konjunktív tartalmi feltétel (meghatározott időn túli és mértékű tartozásállomány) az ún. alkotmányos fejezetek esetén a Kormány kezdeményezésére az Ország- gyűlés, egyébként az államháztartásért felelős miniszter rendeli ki ki- rendelés feltételei A KÖLTSÉGVETÉSI FELÜGYELŐ, A KINCSTÁRI BIZTOS reparatív jellegű a már bekövetkezett fizetésképtelenség következményeinek enyhítésére vonatkozó és további mélyülését megakadályozó feladatot lát el tevékeny ségének jellege javaslattételi, véleményezési erős jogosítványok a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében jogosít- ványai a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnek a fejezetet irányító szervéhez és a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez rendelhető ki (az NFÜ kivételével) nincs tartalmi feltétel a Kormány rendeli ki a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnek a fejezetet irányító szervéhez és a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez rendelhető ki (az NFÜ kivételével) nincs tartalmi feltétel a Kormány rendeli ki

36 A NEMZETI VAGYON FOGALMA Az állam és a helyi önkormányzat vagyona nemzeti vagyon.  Állami vagyon az állami tulajdonban lévő dolog, a dolog módjára hasznosítható természeti erő, valamint az e körbe nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti, az állami tulajdonban lévő, tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír és az államot megillető egyéb társasági részesedés, az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít.

37 A NEMZETI VAGYON ELIDEGENÍTÉSE Nemzeti vagyont elidegeníteni versenyeztetés útján, a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet. Az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházás ára törvényben meghatározott esetekben (pl. nemzetközi kötelezettség teljesítése, katasztrófa megelőzése, elhárítása vagy enyhítése, helyi önkormányzat vagy más szervezet javára közfeladat ellátásának elősegítése céljából) van lehetőség. Ingyenes átruházásról a Kormány dönt, 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom.

38 A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI  A vagyonkezelő felelős a rábízott vagyonért, de a tulajdonosi jogok gyakorlásában korlátozott,  a vagyonkezelő a rábízott vagyont vagy maga kezeli vagy másnak használatra átengedi,  meghatározott értékhatárt elérő nemzeti vagyon egyéb módon történő hasznosítása vagy tulajdonjogának átruházása csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő természetes személy vagy átlátható szervezet részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosság ával kerülhet sor,  a nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényben meghatározott esetben és módon van lehetőség, az ingyenesen átruházott nemzeti vagyonon a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn,  az állami vagyont az MNV Zrt. tartja nyilván,  az államháztartási vagyonnal való gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.

39 3. FEJEZET A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS A PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC

40 A 3. FEJEZET CÉLKITŰZÉSEI A hallgató szerezzen ismereteket  a pénzügyi rendszerek alaprendeltetéseiről és típusairól,  a magyar pénzügyi piac intézményeiről,  a magánpénzügyek pénzügyi felügyeletét ellátó szervezetről és az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapokról  a monetáris politikáról és annak eszközeiről

41 A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER ALAPFOGALMAI  alapfogalmak: pénzügyi rendszer pénzügyi piac (pénzpiac, tőkepiac, értékpapírpiac) közvetlen és közvetett (monetáris és nem monetáris közvetítők útján történő) finanszírozás univerzális és szakosított hitelintézet tőzsde  új intézmények: a nem pénzügyi intézmények pénzügyi piaci aktivitása

42 Megtakarítások végső felhasználói Értékpapírpiac Tőzsde Megtakarítók A közvetlen tőkeáramlás Pénz Elsődleges papír Elsődleges papír A közvetett tőkeáramlás Kereskedelmi bankok Befektetési bankok Lízingtársaságok Befektetési alapok Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok Pénz Közvetett papír Pénz Elsődleges papír

43 A PÉNZÜGYI PIAC INTÉZMÉNYEI

44 A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK A Hpt. alapján pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás. A pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások kizárólag engedély birtokában végezhetőek. Az engedély megadása (kétlépcsős engedélyezési rendszer) két kivétellel a PSZÁF hatáskörébe tartozik. A biztonságos működés (likviditás és szolvencia fenntartásának) biztosítása érdekében a prudens működésre vonatkozó követelmény ként a Hpt. számos garanciális feltételt határoz meg.

45 A TŐZSDE  A tőzsde nyilvános, koncentrált és szervezett piac, amely a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru szervezett, szabványosított kereskedését üzletszerűen bonyolítja le.  A tőzsde jogi személy, alapításához az PSZÁF engedélye szükséges.  A tőzsdei és a tőzsdén kívüli (OTC-piaci) elszámolásokat a Tpt. és a Hpt. alapján elszámolóházként működő KELER végzi.

46 A PÉNZÜGYI PIACOK FELÜGYELETE Információs aszimmetria közvetett (megelőző jellegű) védelem: közvetlen (reparatív jellegű) védelem jogi szabályozás + PSZÁF kártérítést teljesítő pénzalapok

47 A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE  jogállása: önálló szabályozó szerv  szervezeti felépítése  bevételei, gazdálkodása  feladat- és hatáskörei  eljárása engedélyezés hatósági ellenőrzés Piacfelügyelet  a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Pénzügyi Békéltető Testület

48 jogállása: jogi személy kötelező csatlakozás bevételei, gazdálkodása feladatai: legfontosabb a betétek befagyását követően aktuálissá váló betétes- kártalanítás kártalanítás szabályai: befagyott betét tőke- és kamatösszege személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig kizáró okok jogi szabályozás: Hpt. AZ ÜGYFÉLVÉDELMET SZOLGÁLÓ PÉNZALAPOK jogállása: jogi személy kötelező tagság bevételei, gazdálkodása feladatai: legfontosabb a befektetőkkel szembeni kártalanítás kártalanítás szabályai: személyenként és BEVA- tagonként összevontan legfeljebb húszezer euró összeghatárig akkor, ha a bíróság a BEVA valamely tagjának a felszámolását rendelte el kizáró okok jogi szabályozás: Tpt.

49 AZ MNB JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI  Jogállása: részvénytársasági formában működő jogi személy  Magyarország központi bankja  Szervei: Monetáris Tanács, igazgatóság, felügyelő bizottság  Elsődleges célja: az árstabilitás elérése és fenntartása, a forint értékvédelme  További feladatai: törvényes fizetőeszköz kibocsátása deviza-és aranytartalékok kezelése pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása fizetési és elszámolási rendszer kialakítása és szabályozása

50 A MONETÁRIS POLITIKA FOGALMA ÉS ESZKÖZEI  Az a pénzpolitika, amely a hazai fizetőeszköz értékvédelme és az árstabilitása elérése és fenntartása céljából befolyásolja a pénz- és a tőkepiacon a pénz-és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését.  A monetáris politikát – törvény keretei között – az MNB önállóan alakítja ki és valósítja meg.  A monetáris politika eszközei: jegybanki irányadó kamat (jegybank alapkamat) meghatározása kötelező jegybanki tartalék árfolyam-politika további eszközök: nyíltpiaci műveletek, devizapiaci swap- ok, értékpapír-kibocsátás

51 4. FEJEZET KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI RENDSZERÜNK NEMZETKÖZI KAPCSOLÓDÁSAI

52 A 4. FEJEZET CÉLKITŰZÉSEI A hallgató szerezzen ismereteket  a nemzetközi pénz- és tőkepiacok magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról  a pénzügyi és költségvetési igazgatáshoz kapcsolódó legfontosabb nemzetközi szervezetekről,  a pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggéseiről

53 A NEMZETKÖZI PÉNZ- ÉS TŐKEPIACOK FEJLŐDÉSI FOLYAMATAI ÉS A MAGYAR GAZDASÁG  Rendszerválás előtt: a pénz szerepe passzív, részleges reformok szilárd törvényi alap nélkül  Rendszerváltás után: a tőkemozgások korlátainak felszámolása (kardinális törvények megalkotása) „feltörekvő piacokhoz” való tartozás (közvetlen befektetés és portfólió befektetés beáramlása), a pénzügyi nyitottság következményei: fúziók és felvásárlások  A pénzügyi globalizációs jelenségei: a pénzpiacok nemzeti szabályozása (OECD, BIS, IMF)

54 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI SZERVEZETEK  a legfontosabb multilaterális pénzügyi szervezetek: Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank-csoport (WB)  nemzetközi fejlesztési bankok : az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), Európai Beruházási Bank (EIB)  a nemzetközi pénzügyi szervezetek je-lentősége: hitelfelvételi forrás és makrogazda-sági konzultáció, szakmai kapcsolat

55 A PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS EURÓPAI UNIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.  Az európai uniós tagság előfeltétele a GMU tagsághoz  A konvergencia-kritériumok teljesítése esetén a tagjelölt ország köteles belépni a GMU-ba  A számszerű kritériumok: mérsékelt infláció és kamatszint maximált éves államháztartási hiány (a GDP 3%-a) maximált bruttó államadósság (a GDP 60%-a) két éven keresztül kellő árfolyam-stabilitás  a GMU tagság a monetáris önállóság megszüntetésével jár (előnyök-hátrányok)

56 A PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS EURÓPAI UNIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI 2.  1993 Koppenhága: csatlakozási kritériumok  előzmények: PHARE (Lengyelország, Magyarország): diszkriminatív mennyiségi korlátozások eltörlése, hitelkeret, pénzügyi segély  1999 Agenda 2000: előcsatlakozási alapok (ISPA, PHARE, SAPARD)  2004-től: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok

57 MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓS BEFIZETÉSEI ÉS TÁMOGATÁSAI

58 Forma: az Európai Unió költségvetése 7 évre szóló költségvetési keret, amelyről az Eu-rópai Tanács dönt a hétéves adatok alapján éves költségve-tés készül, amelyről a Bizottság, a Tanács és a Parlament évente dönt Bevételek: közös bevételekre épül, az Európai Unió GDP-jének alig több, mint 1 %-át osztja újra. Kiadások: funkcionális kiadásokat finanszíroz (elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat) Az Európai Unió a következő funkciókat gyakorolhatja: tényleges szabályozó és újraelosztó tevékenység A TAGÁLLAMI ÉS A KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS Forma: az Európai Unió tagállamai naptári évre készítenek költségvetést de országonként eltérő, hogy hány évre készülnek számításo Bevételek: jellemzően adóbevételekre épül, a nemzeti GDP-k mintegy 30-50%- a felett rendelkezik Kiadások: közjavakat és közszolgáltatásokat nyújt a társadalom számára. Az állam a következő funkciókat gyakorolhatja: gazdaságirányítási és szabályozási funkció gazdaságfejlesztő és szerkezet- átalakító célok


Letölteni ppt "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: Dr. Bod Péter Ákos és dr. Kaibás Gábor Márk (2012)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések