Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Piacgazdasági alapfogalmak. Piac  A társadalmi méretű koordináció és a modernizálódó gazdaság középpontja a PIAC.  =/= pontosan meghatározható hely.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Piacgazdasági alapfogalmak. Piac  A társadalmi méretű koordináció és a modernizálódó gazdaság középpontja a PIAC.  =/= pontosan meghatározható hely."— Előadás másolata:

1 Piacgazdasági alapfogalmak

2 Piac  A társadalmi méretű koordináció és a modernizálódó gazdaság középpontja a PIAC.  =/= pontosan meghatározható hely.  A piac fogalmán a keresleti (vételi) és kínálati (eladási) szándékokat, ezek találkozását, a csere- kapcsolatok összességét kell érteni.

3 A piac elemei  Kereslet: az az árutömeg, amelyet a fogyasztók adott időpontban képesek és hajlandóak megvásárolni (piaci kereslet!).  Kínálat: az az árutömeg, amelyet a termelők adott áron eladásra felkínálnak (piaci kínálat!).  Ár: az áru értékének pénzbeni kifejezése. A kereslet növekedése áremelkedést, a kereslet csökkenése árcsökkenést von maga után.  Jövedelem: termelői oldalról = árbevétel - költségek. Fogyasztói oldalról = a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze, vásárlóképessége.

4 A pénz lényege  Lényege, hogy közvetítő eszközként szolgáljon, olyan eszközként, amelynek segítségével gyakorlatilag mindent megvehetünk és eladhatunk.  Sok dolog szolgált pénzként az idők folyamán, de ma elsősorban a papírpénz és a bankszámlapénz, vagyis olyan cikkek korát éljük, amelyeknek nincs belső értékük.

5 A pénz kialakulása  1) Őskorban közvetlen árucsere. (Javakat cserélnek javakért. Előrelépés, mert előtte mindenki ezermester volt.)  2) Árupénz kora. Áruvilágból kiemelkedik egy termék, amire egyaránt szüksége volt mindenkinek. (só, marha, dohány, olivaolaj, bor, réz, vas, arany) Hátrány  marha pl. nem osztható kis egységekre, az oliva tárolása bonyolult.  3) 19. századra az árupénz már kizárólag a fémekre korlátozódik. A vándorlások során kialakultak a fémpénzek. Osztható, szállítható, nem romlik el, állandó kereslet, tetszetős, mindenki számára egyenlő értéket képvisel. Önértéke is van általában, azaz önmagáért is használták. Pl. aranyat a fogak és ékszerek készítésére. Ma már a belső hasznosság a legkevésbé fontos a pénzzel kapcsolatban. Arany- és nemesfém-kitermelés csődje  pénzhelyettesek jelennek meg.

6 A pénz kialakulása  4) Az árupénz korát a papírpénz váltotta fel. Ekkor a pénzt – mint pénzt, nem pedig árut - nem önmagáért igénylik, hanem azokért a dolgokért, amiket vásárolni lehet rajta.  5) Ma pedig a bankszámlapénz (melynek nincs tényleges megjelenési formája) – egy bankban elhelyezett betét után kiállított csekk – korát éljük. Számláinkat csekken fizetjük, fizetésünket bankszámlánkra utalják.  A jövő/jelen a pénz- és kártyakímélő eszközök elterjedése elektronikus fizetés és az Internet.

7 A pénz Szerepe:  pénzzel bonyolítják az áruk cseréjét, adásvételét;  meg lehet takarítani, fel lehet halmozni, befektetésként vagyonfelhalmozásra és tőkeképződésre is lehet használni. Likviditás: mekkora ráfordítással, költséggel jár egy másik dologra való elcserélése? Barter

8 A pénz funkciói  Forgalmi eszköz vagy csere funkció: az áruk és szolgáltatások cseréjét biztosítja, az árumozgást közvetíti.  Értékmérés, érték-összehasonlítás funkció: a pénz segítségével hasonlítja össze a piac a különböző áruknak tulajdonított értéket, a termelők ráfordításait, teljesítményét és azok jövedelmét.  Fizetési eszköz funkció: a pénzmozgás elválik az árumozgástól.  Felhalmozási és kincsképző funkció: a vagyontartás eszköze.  Világpénz funkció: ha valamely pénzeszköz a nemzetközi áru- és pénzforgalomban tölt be rendszeres forgalmi és elszámolási eszköz funkciót.

9 Piaci szereplők  A piaci szereplők mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők.  Fogyasztók (háztartások)  Eladók (termelők, üzleti szervezetek)  Költségvetési intézmények  Egyéb szervezetek

10 A piaci szereplők sajátosságai  Racionális gazdasági cselekvés  A saját érdek érvényesítésére való törekvés  A gazdasági hatékonyság szeme előtt tartása  Keresletükkel vagy kínálatukkal kapcsolódnak a piachoz

11 Kereslet, kínálat

12 Elöljáróban…  Fogyasztó racionalitásának lényege, hogy szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik, ezért jövedelmének legjobb elköltésével azokat a javakat szerzi be, amelyeket más javaknál vonzóbbnak vél.  A termelői, vállalati racionalitás lényege a jövedelem maximalizálása.  Az egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy a fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvásárolni.  Az egyéni kínálat azt jelenti, hogy a cég képes és hajlandó valamely termék vagy szolgáltatás előállítására.

13 Elöljáróban...  Az egyéni kereslet és kínálat a gazdaság egészének csak egy részpiaci mozzanata.  Ezeknek az összességét nevezzük piaci keresletnek és iparági kínálatnak.  A gazdaság egésze tehát összefüggő részpiacok összessége, melyeket külön-külön is piacoknak nevezhetünk.  Elemzéseink alapvető piacai: a fogyasztási javak és szolgáltatások piaca (termékpiac), a termelési tényezők piaca (a munkapiac, a tőkepiac, a föld piaca).

14 Alapvető piacok TÉNYEZŐPIAC ERŐFORRÁSOK VÁLLALATOK TERMÉKPIAC ÁRUK SZOLGÁLTATÁSOK PÉNZ HÁZTARTÁSOK Bér Bérleti díj Kamat Pénz

15 Kereslet  Nem más, mint a vevők kinyilvánított szándéka a vásárlásra.  A keresletet legpontosabban termékmennyiségben határozhatjuk meg.  A probléma: hogy ált. többféle terméket, széles választékban állítnak elő (pékáru, TV), ebben az esetben a mennyiségi adatok helyett pénzben szükséges kifejezni.  A kereslet meghatározásának másik fontos eleme, hogy mindig egy meghatározott időtartamra szükséges megállapítani.  A keresletet tehát összesíthetjük: Egyénenként, Termékekként (kenyér), Termékcsoportonként (pékáru), Különböző időtartamokra (előző év, világháború után, stb.).

16 A kereslet törvénye, keresleti függvény  A kereslet törvénye: Ha az árak nőnek, akkor a kereslet csökken, ha az árak csökkennek, a kereslet nő. (Ebből következik, hogy a kereslet mindig egy árat és a hozzá tartozó termékmennyiséget jelenti.)  A kereslet és az árak kapcsolatát a keresleti függvény (D) mutatja meg: megmutatja valamely áru azon mennyiségét, amelyet a vásárlók különböző árak mellett meg tudnak és meg is akarnak vásárolni. A keresleti függvény minden piaci szereplő számára adottság, melyet igyekszik megismerni, de nem képes befolyásolni. A keresleti függvény nem a ténylegesen megtörtént vásárlásokat képviseli, hanem mindazon árak és keresett mennyiségek összességét, melyek egy áru piacán elvileg megvalósulhatnak.

17 Keresleti függvény D (Kereslet) p (Ár) q (mennyiség) Az ár csökkenésével nő a vásárolt mennyiség (bizonyos intervallumon belül). p* q* D*

18 Kereslet változása  A kereslet az áron kívül megváltozhat más tényezők hatására is, melyek a következők lehetnek: A fogyasztók ízlése, Fogyasztók száma, Fogyasztók pénzjövedelme, Kapcsolódó áruk ára, Fogyasztói várakozások stb.  Ha az ár változik, akkor változni fog a kereslet mennyisége, amely a keresleti görbe egy adott pontjáról egy másik pontjára történő elmozdulást eredményez. Ebben az esetben a kereslet mennyiségének változásáról beszélünk.  Ha változik valamilyen nem ár jellegű keresletet befolyásoló tényező, változni fog a kereslet, és a keresleti görbe jobbra vagy balra elmozdul. Ezt nevezzük keresletváltozásnak.

19 Keresleti függvény D (Kereslet) p (ár) q (mennyiség) Az ár csökkenésével nő a vásárolt mennyiség (bizonyos intervallumon belül). p1 p* p2 q1q*q2 D1 D* D2

20  P* piaci árnál pontosan Q* a keresett mennyiség az adott termékből a piacon, ebben az esetben egyensúly uralkodik. Ha P1 piaci árat veszünk, ami magasabb mint a P*, akkor csökken a kereslet, ami kevesebb termék eladását teszi lehetővé, Q* > Q1.  Ekkor a piacon túlkínálat uralkodik.  Ha az ár csökken, akkor a termék iránti kereslet növekszik. Q* < Q2.  Ekkor a piacon túlkereslet van. Kereslet változása

21 A keresleti függvény változása (példa)  A görbe 1-1 pontja mindig az éppen vásárolni szándékozott mennyiséget (keresett mennyiséget) jelöli.  Ha a plazma TV ára lecsökken, miközben minden más változatlan marad, akkor várhatóan nagyobb lesz a keresett mennyiség az adott termékből.  Ez pedig azt jelenti, hogy elmozdulunk a keresleti görbe egyik pontjából egy másik pontjába, de mindvégig a görbén maradva!  A görbe egésze viszont maga a kereslet.  Ha kiderül pl. hogy az Olimpiát nálunk fogják megrendezni és ezért nő meg a plazma TV iránt a kereslet, egyben azt is jelenti, hogy minden lehetséges ár mellett többet vennének az emberek. Ekkor tehát maga a keresleti görbe mozdul el.

22 A keresett mennyiség változása D (Kereslet) p (ár) q (mennyiség) A keresleti görbe változatlan, csak elmozdulunk egy alacsonyabb ár nagyobb mennyiségi pontjába. ( Pl. csökken a TV piaci ára.) p* p1 q*q1 D* D1

23 A kereslet változása p (ár) q (mennyiség) A keresleti görbe eltolódik, jobbra, felfelé. ( Pl. a megváltozott érdeklődés miatt nő a piaci kereslet.) D1D2

24 Kínálat  A kínálat a piacon eladásra felajánlott termék vagy szolgáltatás mennyisége.  A kínálatot is természetes mértékegységben fejezzük ki, meghatározott időszakra értelmezzük, és megkülönböztetünk egyéni, összes, illetve termékcsoport- kínálatot.

25 A kínálat törvénye, kínálati függvény  A kínálat törvénye szerint a piacon felkínált javak mennyisége az árral egyenes arányosságban mozog, vagyis ha csökken az ár, csökken a felkínált mennyiség is, míg az ár növekedésével a felkínált mennyiség is nő.  A kínálati függvény (S) megmutatja, hogy egyes árakhoz mekkora kínálati mennyiség tartozik.

26 p (ár) q (mennyiség) S (Kínálat) p1 q1 S1 Az ár növekedésével nő a kibocsátott mennyiség (bizonyos intervallumon belül). Kínálati függvény

27 A kínálat változása  A kínálat alakulása döntően a termelők költségeit tükrözi. A kereslethez hasonlóan a kínálatra is befolyást gyakorolhatnak ún. nem ár jellegű tényezők: Erőforrások ára, Technológia, Adók és támogatások, Más áruk árai, Eladók száma stb.  Ha az ár változik, akkor változni fog a kínálat mennyisége, amely a kínálati görbe egy adott pontjáról történő elmozdulást eredményez. Ebben az esetben a kínálat mennyiségének változásáról beszélünk.  Ha változik valamilyen nem ár jellegű kínálatot befolyásoló tényező, változni fog a kínálat, és a kínálati görbe jobbra vagy balra elmozdul. Ezt nevezzük kínálatváltozásnak.

28 A kínált mennyiség és a kínálat változásának bemutatása példával  A kínálati görbe 1-1 pontja mindig az adott ár mellett éppen termelni szándékozott mennyiséget jelöli.  Ha a készülékek ára megnő, miközben minden más változatlan marad, akkor várhatóan több lesz az eladásra kínált mennyiség.  Ez azt jelenti, hogy elmozdulunk a kínálati görbe egyik pontjából a másikba, de mindvégig a görbén maradva.  A kínálati görbe egésze maga a kínálat. Ha egy újonnan felépült televíziógyár piacra lép a termékeivel, akkor megnő kínálat.  Ezt követően minden lehetséges ár mellett többet kínálnak a termelők, mint az új vállalat megjelenése előtt.  Ekkor tehát maga a kínálati görbe tolódik el.

29 p (ár) q (mennyiség) S (Kínálat) p1 p2 q1q2q3 S1 S2 S3 A kínálati görbe változatlan, csak elmozdulunk egy magasabb ár nagyobb mennyiségi pontjába. (Pl. nő a TV piaci ára.) p3 A kínált mennyiség változása

30 A kínálat változása p (ár) q (mennyiség) S (Kínálat) S1 S2 A kínálati görbe eltolódik, jobbra, lefelé. ( Pl. egy új szereplő piacra lépésével nő a piaci kínálat.)

31 Ár  A piac legfontosabb jellemzője az ár.  Az ár az a pénzmennyiség, amennyiért egy árut a piacon meg lehet vásárolni, illetve el lehet adni.  Piaci árnak azt az árat nevezzük, amin ténylegesen lezajlik a csere.  Az árak legfontosabb gazdasági funkciói: Gazdasági információkkal szolgál Mint elszámolási egység alkalmas a gazdasági eredmények nyilvántartására, a teljesítmények mérésére, összemérésére, összegzésére. Termelés- és fogyasztás-szabályozó funkciója van – lásd Marshall-kereszt. Alkalmas a gazdasági szereplők jövedelmének mérésére (jövedelemelosztás, újraelosztás). Piaci egyensúly megteremtése.

32 Piaci egyensúly P (ár) Q (mennyiség) Egyensúlyi ár (P E ) Egyensúlyi mennyiség (Q E ) Marshall-kereszt Kínálati túlsúly Keresleti túlsúly Fogyasztói többlet E DS Fogyasztói hiány

33 80 Ft/l áron a kereslet 260 ezer liter lenne, a kínálat csak 100 ezer liter, ilyenkor túlkeresletről beszélünk. A bor kereslete és kínálata 180 Ft/l áron a kínálat (300 ezer liter) haladja meg nagyságrendekkel a keresletet (80 ezer liter), vagyis a piacon túlkínálat van. 100 Ft/l ár mellett a kereslet és kínálat megegyezik, a piac egyensúlyban van. Egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő. A termék mindenkori ára a piaci ár, de csak egyetlen kitüntetett ár lehet egyensúlyi. 80

34 A piaci egyensúly, a túlkereslet és a túlkínálat értelmezése  Egy piacon túlkereslet van, ha a keresett mennyiség az adott piacon meghaladja a felkínált javak nagyságát.  Egy piacon túlkínálat van, ha a felkínált javak mennyisége meghaladja a keresett mennyiséget.  Ha egy piacon egyensúly van, az azt jelenti, hogy a piacon adott ár mellett a kereslet és a kínálat megegyezik, ebben az esetben nem beszélhetünk se túlkínálatról, se túlkeresletről.

35 A piaci verseny jellege, piaci formák  Piaci versenyhelyzet két szélsőséges formája: Tökéletes verseny Monopólium  A piac formáját meghatározó tényezők: A szereplők száma és nagysága A piacra lépés feltételei A termék jellege A piaci szereplők befolyása az áralakulásra Az információhoz való hozzájutás lehetőségei

36 Tökéletes versenypiac  Az adott terméket nagyon sok termelő termeli és kínálja és a vevők száma is korlátlan.  A tökéletes verseny fontos feltétele a szabad be- és kilépés.  Az ár a piaci szereplők elképzeléseitől független, külső adottság.  A technológiai jellegű információk szabadon, korlátlanul elérhetők.

37 Monopolpiac  A monopolpiacon egyetlen vállalat van jelen.  Más vállalat nem képes belépni erre a piacra – nincs versenytárs.  A vállalat szabja meg a termék árát.  Oligopolpiac: csak néhány vállalat működik kölcsönösen függenek egymástól árkövetők  Monopszónia vagy oligopszónia: a vásárló van uralkodó helyzetben

38 Tesztkérdések 1. Akkor van túlkínálat az almapiacon, ha a) Idén többet termeltek, mint tavaly, b) Idén kevesebbet termeltek, mint tavaly, c) A keresett mennyiség kisebb, mint a kínált mennyiség d) A kínált mennyiség kisebb, mint a keresett mennyiség 2. Ha az ár változik, a) Akkor változni fog a kereslet mennyisége, amely a keresleti görbe egy adott pontjáról egy másik pontjára történő elmozdulást eredményez. b) A keresleti görbe jobbra vagy balra elmozdul. c) Piaci egyensúly alakul ki. d) Egyik sem igaz 3. A Marshall-kereszt megmutatja: a) Az árak alakulását a fogyasztott mennyiség függvényében b) A fogyasztott és termelt mennyiséget az árak függvényében c) A termelt és fogyasztott mennyiség közötti összefüggéseket d) A fentiek egyikét sem

39 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Piacgazdasági alapfogalmak. Piac  A társadalmi méretű koordináció és a modernizálódó gazdaság középpontja a PIAC.  =/= pontosan meghatározható hely."

Hasonló előadás


Google Hirdetések