Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi kereskedelem szerepe Szentes Tamás II.f.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi kereskedelem szerepe Szentes Tamás II.f."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi kereskedelem szerepe Szentes Tamás II.f.

2 Kevin P. Gallagher A fejlődő országok dohai fordulóval szembeni ellenállásának okai Vigvári Gábor Beágyazott autonómia és a WTO Fordulat 8. szám fordulat.net

3 I. Merkantilizmus A nemzet gazdagságának forrása a külkereskedelem→Külkereskedelmi mérleg→Nemzetközi fizetési mérleg Az ország több pénzhez jut, mint amennyibe a termelés és az import kerül Az „egyenlőtlen csere” korai koncepciója= a cseréből hasznot húzó erősebb ország érdekeinek nyílt megfogalmazása

4 I. Merkantilizmus Exportorientált iparfejlesztés Vámvédelem stb., protekcionizmus Angliában eredményes volt, Franciaországban megbukott ???? Mitől függ az exportképesség? Milyen árakon?

5 II. Fiziokratizmus A hazai gazdaság az elsődleges→Az export csak az import kényszerű következménye Önellátás koncepciója A gazdaság belső (és külső) egyensúlya De! Rámutatnak a külkereskedelem előnyeire is (nemzeti munka megtakarítása, termékválaszték) Elutasítják a az állami beavatkozást, mind a belső piacon, mind a protekcionizmust De! Felhívják a figyelmet az importverseny káros hatásaira: Földjáradék csökkenése

6 III. A klasszikus politikai gazdaságtan A szabadkereskedelem minden ország számára előnyös (a csere nem jönne létre, ha nem jelentene előnyt mindkét fél számára – A. Smith) Előmozdítja mind a nemzeti, mind a nemzetközi jólétet Kidolgozták a nemzetközi munkamegosztás és szakosodás elveit (abszolút és komparatív előnyök) Ezt mind a marxi, mind a neoklasszikus elmélet továbbviszi (? –VL)

7 IV. Marx Az ún. eredeti tőkefelhalmozás Az egyenértékű cserében megnyilvánuló egyenlőtlenség → A fejlettebb nagyobb hasznot realizál A külkereskedelem profitrátát növelő hatása A prekapitalista társadalmakra gyakorolt modernizációs hatás De! Egyúttal konzerváló hatás

8 V. Neoklasszikusok A külkereskedelem a növekedés motorja Lehetővé teszi az erőforrások jobb kihasználását (volumenhozadék) Termékdiferenciáció Társadalmi jólét növekedése Heckser-Ohlin modell A nemzetközi piac egyensúlyi árainak kialakulása (Marshall) A kereslet szerepének bekapcsolása

9 VI. A keynesiánus elmélet A külkereskedelem pozitív szerepét elismerik, de az egyensúly neoklasszikus koncepcióját elutasítják → Szabályozásra van szükség, az előnyök kihasználásá hoz Keresletkorlátos gazdaság: a hazai termelést kiszorító import visszahat a többi országra is: Y↓ → IM ↓ →Y F ↓ A belső folyamatok mellett a külső feltételek szabályozása (BW)

10 VII. A neoliberális monetarista irányzat Visszatérés a neoklasszikus elvekhez A szabadkereskedelem elősegíti a nemzetközi konfliktusok csökkenését, a kultúrák közeledését Még a növendékiparágak védelmét, a hazai foglalkoztatás védelmét is elutasítják: „A növendékiparokra vonatkozó érvelés csak ködfüggöny, az úgynevezett gyerekek sohasem nőnek fel. Ha egyszer a vámokat már bevezették, akkor ritkán küszöbölik ki őket” (Friedman 1998)

11 VII: A post-keynesiánus, reformista elmélet Prebisch, Lewis, Singer, Myrdal, Balogh stb.) A külkereskedelem nem minden ország számára előnyös ↔ Komparatív előnyök, ill. Smith-tétel VL: Az, hogy a csere mindenki számára előnyös, ebből következik-e az általános jólét? (Közben romlik a külkereskedelmi mérleg) A kereskedelem egyenlőtlen partnerek között folyik = előnytelen nemzetközi munkamegosztás a fejlődők számára (Balogh) + kumulatív egyenlőtlenítő hatás Az egyoldalú szakosodás következtében a kereskedelem „visszasodró hatású” (backwash effect – Myrdal)

12 VII: A post-keynesiánus, reformista elmélet Duális gazdasági szerkezet (modern és elmaradott szektor) → A bérből élők nem élvezhetik a nki kereskedelemből származó előnyöket A tradicionális szektor ban alacsonyabb bérek, gyenge tárgyalási pozíció Az exportszektor fejlődéséből származó előnyök a fejlett országokba transzferálódnak

13 Prebisch – az UNCTAD főtitkára A fejlődők növekedésének akadályai: o Eladósodottság o Kedvezőtlen szakosodás o Duális gazdaság → fölös munkaerő Következmény: cserearány romlás + demonstrációs hatás → növekvő import →exportkényszer → külker hiány

14 A fejlődőknél az exportágazatokban bekövetkező termelékenységnövekedés a fejlett importőrökhöz áramlik Ok a fejlett országok munkásainak nagyobb szervezettsége → a termelékenységnél gyorsabban nőnek a jövedelmek (a fejlődőknél fordítva) Ők élvezik a cserearány romlás előnyeit (Ha az árak a termelékenység növekedésének megfelelően változnának a fejlődőknek kellene nyerni!)

15 Singer A technikai haladás előnyei a fejletteknél jelennek meg Az elmaradott országoknak is iparosodni kell, de az iparfejlődés, amit a nemzetközi monopóliumok irányítanak új függést erősít meg → „Circulis vitiosus” = alacsony jövedelem → alacsony megtakarítás → tőkehiány → alacsony jövedelem

16 Prebisch-Singer tétel (1950) A nyersanyagok termelésére szakosodott országokban eleve kisebb a tere a technikai fejlődésnek, továbbá a termelékenység- növekedés hasznai (a nyersanyagok világpiaci keresletének rugalmatlansága és a hazai munkásság gyenge alkupozíciói miatt) a fejlett országokba „transzferálódnak”.

17 Lewis Nem fogadja el! Más ok! A kereskedelem cserearányát nem az exportszektor termelékenységének alakulása határozza meg, hanem a tradicionális szektor is A bérszínvonalat a tradicionális szektor alacsony bérszínvonala határozza meg = korlátlan munkaerő kínálat (0-hoz közeli határtermelékenységű munka)

18 Myrdal – circulus vitiosus helyett A régiók közötti egyensúlytalanság a központokban kétféle hatást vált ki: – Spread hatás (centrifugális terjedési folyamatokat indít meg). A központ expanziója révén indul meg a növekedés a periférián. – Backwash hatás (centripetális, elszívó erőket éleszt). A centrum elszívja a mobil termelési tényezőket, a periféria gazdasága leépül. Lásd új gazdaságföldrajz! - Mi a különbség? A gyakorlatban a backwash hatások a fejlődőknél rendszerint jelentősebbek A gazdasági folyamatok tartós egyenlőtlenséget teremthetnek. Ez alapot adhat az állam gazdaságfejlesztési beavatkozására.

19 A kumulatív fejlődési modell Myrdal (1957): gazdaság és szegény országok A regionális különbségek kiéleződnek: Halmozódó (kumulatív) okok Területi kölcsönhatás

20 Myrdal kumulatív fejlődési modellje Gunnar Myrdal ( )

21 Myrdal és Hirschmann I. Myrdal kumulatív fejlődési modellje Régiók közötti egyensúlytalanság – „spread hatás”: központ expanziója révén indul meg a fejlődés a régiókban – „backwash hatás”: negatív gazdasági változások, centrum elszívja a mobil termelési tényezőket a periférikus térségekből Hirschmann elmélete vezető ágazatok növekedési hatásokat serkentenek a többi ágazatban – átszivárgási hatások, negatív polarizációs effektusok – területi egyensúlytalanság  agglomerációs hátrányok, politikai hatások Gunnar Myrdal ( ) Albert O. Hirschmann ( )

22 Economic Theory and Underdeveloped Regions, based on lectures given in Cairo in 1955, continued the themes of cumulative causation and the role of ideology in economics (but placed in the context of economic and social development), discussing also the appropriate roles of market forces and planning. Market forces are viewed as tending to increase (rather than decrease) inequalities between regions. Internal and external economies, widely interpreted, fortify the growth of successful regions while others stagnate (at least in relative terms). The movement of labour and capital tends to exacerbate these tendencies. Migration of labour generally involves the more productive and more enterprising, with savings siphoned off from poorer regions to the richer ones where profitability is high. In fact these ‘backwash effects’ are modified by ‘spread effects’ of the momentum towards expansion which come from the centres of economic expansion into other regions. However, the existence of these ‘spread effects’ does not reestablish the usefulness of equilibrium analysis, for even if by chance the ‘backwash’ and ‘spread’ effects are in balance, this does not represent a stable equilibrium because any change in the balance of forces will trigger off a cumulative movement. Myrdal clearly welcomed the wide acceptance (in the 1950s) of the idea that underdeveloped countries should have an integrated national plan. However, this was not detailed centralized planning; rather it was closer to what would now be called ‘strategic’ planning. The national plan was seen as a programme for the strategy of the government in interventions with the operation of market forces so that those forces could be conditioned to aid social progress.

23 State policies, as built into the national plan, should be used to increase the strength of the spread effects, and in that way to use the forces of cumulative causation to lead to virtuous rather than vicious circles. ‘The modernization of most underdeveloped countries was he avily constrained by the existence of outmoded institutions and of social and economic inequality which often could not easily be changed. The national plan should not be restricted to economic planning but also encompass social planning. Myrdal stressed that a national economic plan could not be rationally constructed by using the criteria of the price system based on private profitability; instead it had to consist of a blue print ‘in real terms of a cumulative process of circular causation, in the final analysis directed by political decisions, I am not preaching a gospel of licence but quite the contrary’. It is necessary to investigate below the surface of market phenomena, and to provide an analysis of the causal inter- relationships involved, which is ‘ananalytical task of supreme difficulty’ (p.91). Myrdal criticized the standard theory of international trade for being unable to explain the existence and persistence of international economic inequalities, seeing part of its shortcomings as arising from the use of a stable equilibrium framework. For reasons such as the infant industry case and externalities arising from industrialization and employment creation, Myrdal argued in favour of some trade protection in underdeveloped economies. He stressed, though, that this was not an ‘invitation to licence’ but rather an appeal for the application of a set of criteria different from those derived from the doctrine of free trade.

24 Balogh Tamás „A partnerek egyenlőtlensége” → Ki húzza a hasznot? A technikai fejlődés a nemzeti határokhoz és a világméretű jövedelmelosztáshoz kötődik A marschalli koncepció elvetése ↔ Irreverzibilis változások → kumulatív egyenlőtlenségek HOS tétellel szemben a termelési tényezők jövedelmei nem egyenlítődnek ki, hanem növekednek a különbségek

25 Balogh Tamás In his contribution to The Economics of Full Employment, publishedby the Oxford University Institute of Statistics, he explored brilliantly the connections between the exchange rate, the wage rate, the employment level and the balance of payments, an area neglected by Keynes himself in his General Theory. He saw the need for the international coordination of demand management.

26 Furtado A mikroökonómia marshalli apparátusa alkalmatlan a nki kereskedelem elemzésére – helyette világrendszer Külföldi monopóliumok dezintegrációs hatása Komparatív előnyök bírálata: 1. Statikus (Singer ua.), 2. Ki számítja ki nemzetgazdasági szinten? A fejlődő országok torz osztálystruktúrája: - „hamis iparosítás”: a helyi elit igényeiből következik

27 IX. Újbaloldali és neomarxista koncepciók Maga a nki kereskedelem a nki kizsákmányolás csatornája (A. Emmanuel: „kereskedelmi imperializmus”) Tehát nála a nki szakosodásnak nincs jelentősége! Az ok az alacsony bérek, a munkaerő immobilitása miatt Vagyis, ha a munkaerő mobil lenne a probléma elesne (neoklasszikusok) Samir Amin és Wallerstein is: A világgazdaságot a nemzetközi csere integrálja → Ez a fő formája a kizsákmányolásnak


Letölteni ppt "A nemzetközi kereskedelem szerepe Szentes Tamás II.f."

Hasonló előadás


Google Hirdetések