Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása és üzemeltetése (az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer bemutatása) Tatabánya, 2013.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása és üzemeltetése (az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer bemutatása) Tatabánya, 2013."— Előadás másolata:

1 Egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása és üzemeltetése (az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer bemutatása) Tatabánya, december 10. Czaun János Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás elnöke

2  2000-es évek elején látható volt a megyében meglévő lerakókapacitások kimerülése  Magyarország Uniós csatlakozásával együtt járó kötelezettségek (a műszaki védelem nélküli lerakók bezárási kötelezettsége)  Mindez együttesen eredményezte, hogy szükségessé vált a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása, modernizálása  Az átalakítás jelentős anyagi terheit az önkormányzatok egyedül nem tudták vállalni. A finanszírozásában segítséget nyújtott az Európai Unió és a Magyar Állam is. Ehhez azonban régió szintű összefogásra volt szükség.  A 158 település Veszprém város vezetésével sikeresen pályázott az Uniós alaphoz (ISPA) és kapott támogatást egy modern, környezetbarát hulladékgazdálkodás kialakításához 2002-ben.  2005-ben sikerüdült a hulladékkezelő telep végleges helyszínének kiválasztása és megalakult az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék kezelési Önkormányzati Társulás.  ennek megfelelően módosult a Bizottsági Határozat Előzmények

3  Modern, környezetbarát regionális hulladékkezelő rendszer kiépítése, amely képes a vegyesen gyűjtött hulladékot az alábbi hulladékáramokra felosztani:  Stabilizálandó biohulladék;  Másodnyersanyag (fém, műanyag anyagában történő újrahasznosítás);  Energetikai célra hasznosítható frakció;  Inert hulladék (lerakással ártalmatlanítható);  a háztartásokban keletkező csomagolóanyagok szelektív gyűjtésének bevezetése, fejlesztése és az anyagok újrahasznosítása érdekében.  A lerakóba kerülő biológiailag lebomló hulladékok mennyiségének csökkentése komposztáló eszközök, berendezések beiktatásával.  Régi lerakók rekultiválásával az okozott környezeti terhelés csökkentése.  A lakosság körében a helyes hulladékkezelés és a szelektív hulladékgyűjtés módszereinek megismertetése és elfogadtatása, a környezettudatos magatartás népszerűsítése. Cél a teljes átalakulás

4  Regionális Hulladékkezelő telep. Királyszentistvánon épült Mechanikai és Biológiai Hulladékkezelőből és depóniából áll.  Átrakó állomások - válogatók. Az ajkai, pápai és tapolcai gyűjtőkörzetekből átrakó állomásokra kerül a begyűjtött hulladék, ahonnan tömörítve, zárt szállítókonténerekben kerül a regionális telepre. Ezeken a telepeken történik a szelektív gyűjtőszigetekről beszállított hulladék válogatása is.  Komposztáló. Feladata a Balatonfüreden és térségében keletkező jelentős mennyiségű zöld hulladék feldolgozása.  A szelektív hulladékgyűjtő rendszer. Ennek keretében 400 db új szelektív hulladékgyűjtésére alkalmas gyűjtősziget létesült a Társulás működési területén. Ez azt jelenti, hogy a beruházás eredményeképpen a térségben jelentősen nő azon települések száma, ahol szelektíven lehet gyűjteni a hulladékot.  Mobil építési törmelék feldolgozó. A törő és osztályozó berendezés feladata a térségben keletkező, eddig csak lerakásra alkalmas építési törmelék, feltöltésekben, útalapban, rekultivációs alaprétegekben felhasználható anyaggá alakítása lesz. A berendezést a nagyobb építkezések helyszínére szállítva, ott végezhető el a feldolgozás A rendszer elemei

5 Beszerzések:  29 db 27 m3-es, zárt, tömörítős görgős konténer  18 db 30 m3-es, nyitott görgős konténer  gyűjtőszigetek 3 frakcióra alkalmas edényzete  mobil építési törmelék feldolgozó  8 db görgős konténerszállító szerelvény A rendszer elemei

6 Elvárások a hulladék-feldolgozó technológiával szemben

7 A hulladék-feldolgozó technológia

8 Miért választottuk ezt a Magyarországon akkor még új és viszonylag költséges technológiát, amikor még jogszabályi környezet sem ösztönzött a lerakott hulladék mennyiségének csökkentésére?  Mert ezzel a módszerrel csak a technológiailag szükséges minimális mennyiség kerül a lerakóra, hosszabbodik a lerakó élettartama;  A biológiai stabilizáció nem spontán módon a lerakón megy végbe hanem ellenőrzött körülmények között, zárt technológiában, így:  minimális a szaghatás (a komposztáláshoz szükséges levegő biofilteren át kerül vissza a környezetbe),  a metán helyett szén-dioxid és vízgőz képződik  a keletkező komposztszerű anyag felhasználható a hulladéklerakó szerkezeti kialakításhoz (szorítótöltés) illetve bezárt lerakók és tájsebek rekultivációjához.  A hulladékból kiválogatott másodnyersanyag és energetikai célra hasznosítható hulladék (tüzelőanyag) visszaforgatható a gazdaság vérkeringésébe. A technológia választás indoka

9 Kivitelezés  előkészítés  a közbeszerzéssel kiválasztott kivitelezővel KSR-2008 konzorciummal dec. 18. írtuk alá a szerződést.  építési munkák  a próbaüzem február 1-től április 30-ig tartott  üzemszerű működés megkezdésének tervezett ideje: május 2. volt

10 Problémák, további megoldandó feladatok  a hulladék lerakótól történő eltérítése csak részben megoldott  mivel a megépült MBH nem képes a cementművekben is égethető magas fűtőértékű frakció előállítására  csak a gyűjtőszigetes szelektív hulladék gyűjtés feltétele valósult meg  a KA/ISPA projekt során nem kerültek beszerzésre a hulladéklerakón használandó célgépek  nem volt része a projektnek a kislétesítmények anyagmozgató gépeinek beszerzése sem  forráshiány miatt a rendszer működéséhez szükséges 49 járműből csak 8 szerelvényt tudtunk beszerezni a projekt keretében

11 A rendszer továbbfejlesztése A KEOP-1.1.1/B/ azonosítószámú pályázat támogatásával megvalósított projekt fő célja: az ISPA/KA támogatással megvalósított új, korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése A projekt továbblépést jelent az új hulladékgazdálkodási rendszer eredeti célkitűzéseihez képest, mivel mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az elvárt hulladékeltérítés az eredeti tervekben szereplő technológiával és csak a szigetes szelektív gyűjtéssel nem valósítható meg. Az EU hulladékokról szóló irányelve előírja, hogy 2020-ig legalább a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék, illetve lehetőség szerint egyéb forrásokból a háztartásokból származó fenti hulladékáramokhoz hasonló hulladék estében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50 %-ra kell növelni.

12 A célkitűzések elérését szolgáló eszközök  a térségben településenként keletkezett települési szilárdhulladékok teljes körű és szelektív szervezett gyűjtési rendszerének kialakítása  a szelektív hulladékgyűjtési rendszer átalakítása mellett fejlesztésre kerül a zöld hulladékok hatékony kezelésének, a hulladékképződés megelőzésének rendszere is  a kiszolgáló gyűjtő, szállító és kezelő rendszer kiépítése hulladékudvar, gyűjtőszigetek kialakításával, a szükséges eszközpark (gyűjtőedényzet, szállítójárművek) beszerzésével  mechanikai és biológiai kezelés továbbfejlesztése  az eredményességhez szükséges felvilágosító munka és PR tevékenység elvégzése

13 A célkitűzések elérését szolgáló eszközök A KEOP-1.1.1/B/ pályázat műszaki tartalma:  Szelektív gyűjtés fejlesztése Házi komposztálók, szelektív gyűjtőszigetek konténerei, lakossági gyűjtőedények (120 és 240 literes), konténerek beszerzése, hulladékudvar építése.  Járművek Szelektív hulladékgyűjtésre és RDF szállításra alkalmas hulladékszállító járművek beszerzése.  MBH fejlesztése Utóaprító és előkamrás prés, maradékhulladék válogató sor, laboratórium és takarítógép beszerzése.  Anyagmozgató gépek Targoncák (kitológémes), kompaktor, tolólapos lánctalpas munkagép (dózer) és összkerékhajtású teherautók beszerzése.

14 A továbbfejlesztett MBH technológia Előaprító FE FE leválasztó Biológiai frakció Dobrosta Nehéz frakció (inert) Nehézanyag leválasztó (légosztályzó) középnehéz frakció könnyű frakció Nem mágnesezhető fém leválasztó Nem mágnesezhető fém leválasztó Optikai leválasztó PET, PE, Optikai leválasztó PP, HDPE,PVC RDF Utóaprító Előkamrás prés vagy Bála csomagoló Bálázó

15 A rendszer továbbfejlesztésének eredménye számokban Eredeti technológia (Tervezett)t/év%Új technológiat/év% Lakosság Lakosság Szelektív30 000Szelektív Királyszentistván ,00Királyszentistván ,00 Másodnyersanyag (fém, műa) ,67 Másodnyersanyag (RDF tisztítás: fémek, pvc)1 6002,00 Magas fűtőértékű hulladék ,33Másod tüzelőanyag (RDF, SRF) ,00 Inert anyag lerakás ,67Inert (nehéz anyag) ,00 Biológiailag stabilizált ,50Biológiailag stabilizált ,00 Távozik (vízgőz, széndioxid) ,83Távozik (vízgőz, széndioxid) ,00 Depónia ,33Depónia ,00

16 Rekultivációs projekt  A települési szilárd hulladékkezelési rendszer első üteme nem tartalmazza a felhagyott lerakók rekultivációját  A Társulás Tanácsa döntött a felhagyott hulladéklerakók rekultivációjára kiírt KEOP „Települési szilárdhulladék lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” című pályázat beadásáról.  A pályázat kétfordulós, első fordulóban az előkészítési munkák folytak  A II. forduló: Megvalósítás (Kivitelezés) KEOP-2.3.0/2F/ azonosító számú „Az Észak-Balatoni Térség Települési Szilárdhulladék-kezelési Rendszer működési területén lévő 33 db települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációjának megvalósítása”  A rekultivációs tervek alapján a munka m 2 felület, és m 3 hulladék rekultivációját jelenti.  A projekt bruttó finanszírozású, a támogatás mértéke az elszámolható költségek 100 %-a.

17 Üzemeltetés A közbeszerzési eljárással kiválasztott üzemeltető: Az Észak-Balatoni Hulladékkezelési Konzorcium. A konzorcium tagjai:  Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt.  AVAR-Ajka Városgazdálkodási Kft.  PROBIO Balatonfüredi Településüzemeltetési Zrt.  Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft.  REMONDIS Tapolca Kft.  KÖZSZOLG Pápai Köztisztasági és Szolgáltató Kft. A konzorciummal a szerződés kötés november 12-én megtörtént.

18 Üzemeltetés Az Észak-Balatoni Hulladékkezelési Konzorcium tagvállalatai létrehozták az „ÉBH” Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Kft. - t A hulladékgyűjtési és szállítási közszolgáltatói feladatokat a térségben a Konzorcium tagjai látják el, a további hulladékkezelési közszolgáltatást (átadott vagyontárgyak üzemeltetése) pedig a Konzorcium tagjai által létrehozott Észak- Balatoni Hulladékgazdálkodási Kft végzi.

19 Nehézségek a rendszer bevezetésekor  A társult önkormányzatok többségében csak a rendszer működésének kezdetekor, tudatosodott, hogy az új rendszer működési költségei lényegesen magasabbak, mint a hagyományos – lerakó szemléletű – rendszerek működésének költségei.  A hulladékgazdálkodásban a változás a lakosság számára nem látványos; hasonló autók, ugyanazokon a napokon, ugyanúgy fogják elhordani tőlünk a hulladékot,  Azt, hogy a hulladékkezelés egészen más lesz, nem látják, nem tapasztalják, és mivel közvetlenül nem érinti őket sokukat nem is érdekli  A díj emelkedés miatt számítani lehetett arra, hogy növekedni fog a díjfizetést elkerülni szándékozók száma.  Folyamatosan felvetődik a hulladékmennyiség mérhetőség megteremtésének igénye. Azonban ezzel a szolgáltatás elkerülhetőségének lehetősége is megnyílna.

20 Megoldások a nehézségek leküzdésére  A hozzánk hasonló, korszerű hulladékgazdálkodási rendszert támogatja az jogszabályi környezet változás, amely ösztönzi a lerakandó hulladék mennyiségének csökkentését.  Csak kormányzati beavatkozással valósítható meg, hogy a környezet kímélésének többletterheit ne csak azok viseljék, akik felelős magatartást tanúsítva tettek is annak megvalósításáért, hanem egy igazságosabb rendszer kiépítésével mások is vállaljanak a többletterhekből, hogy ne lehessen gazdasági előnyeit élvezni a környezetterhelő gyakorlatnak.

21 Díjak, rezsicsökkentés hatása Veszprémi gyűjtőkörzet I. félév II. félév I. félév II. félév 120 l-es edény nettó díja Ft/év

22 Díjak, rezsicsökkentés hatása  A rezsicsökkentés hatása a Társulás területén a 10%-ot lényegesen meghaladó, átlagosan mintegy 35%, aminek következtében az üzemeltetés költségeinek forrásai a lakossági díjból teljes körűen nem biztosítottak.  A Társulás a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet rendelkezései alapján számíthat arra, hogy az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer közszolgáltatóinak támogatása - a rendszer üzemeltetéséhez szükséges mértékben - biztosított lesz a hulladéklerakási járulékból befolyt összegből.

23 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása és üzemeltetése (az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer bemutatása) Tatabánya, 2013."

Hasonló előadás


Google Hirdetések