A katasztrófavédelem ellenőrzési rendszere

Az előadások a következő témára: "A katasztrófavédelem ellenőrzési rendszere"— Előadás másolata:

1 A katasztrófavédelem ellenőrzési rendszere
Készítette: Mecsei Judit tű. ezredes szolgálatvezető

2 Hatályba lépett 2013. január 8-án
A Hivatásos Katasztrófavédelmi Szervek Ellenőrzési és Felügyeleti Szabályzata A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 1/2013. számú Intézkedése a katasztrófavédelem hivatásos szervei Ellenőrzési és Felügyeleti Szabályzatának kiadásáról Hatályba lépett január 8-án A 37/2012. Főigazgatói intézkedést váltotta fel

3 Az ellenőrzés fogalma (Szabályzat I./1. pont)
Az ellenőrzés a szolgálati és szakmai elöljárók azon tervszerű és terven kívüli tevékenysége, amelyet a szabályzat rendelkezései szerint személyesen vagy meghatalmazottaik útján végeznek annak érdekében, hogy megállapítsák alárendeltjeik tevékenységének jogszerűségét, szakszerűségét, eredményességét, fegyelmét, elvégzett munkájuk hatékonyságát, felderítsék a munkavégzés hiányosságait, kivizsgálják a bekövetkezett események okait. A felügyeleti és hatósági ellenőrzés a katasztrófavédelmi hatóság azon tervszerű és terven felüli tevékenysége, melyet jogszabályban biztosított hatáskörében, illetékességi területén hajt végre, abból a célból, hogy biztosítsa az anyagi jogi szabályok érvényesülését.

4 Az ellenőrzés célja (Szabályzat I./1.4 pont)
Az ellenőrzésre jogosult vezető meggyőződjön a hatáskörébe tartozó kérdésekben az alárendelt, felügyelt, a hatósági ellenőrzés alá vont megítélje a működést, következtetésekre jusson a hiányosságok kijavítását szolgáló kötelezések meghatározásához. működésének jogszerűségéről, szakszerűségéről, a működés feltételeinek rendelkezésre állásáról

5 Az ellenőrzés alapelvei (Szabályzat I./1.6 pont)
tervszerűség: az ellenőrzéseknek összhangban kell lenni a BM OKF Éves munkaprogramjában rögzített célokkal, a munka és ellenőrzési tervekkel, az ellenőrzött szervezet feladataival, a korábbi ellenőrzések tapasztalataival. törvényesség: az ellenőrzést végző köteles betartani az ellenőrzésre és az ellenőrzés tárgyára vonatkozó hatályos jogszabályokat, belső szabályozókat, a hatósági jogalkalmazás gyakorlatát. meglepetésszerűség: az ellenőr váratlan időpontban és helyszínen történő megjelenésével biztosítható. objektivitás: az ellenőrzés a tények és az ezekből levonható valós következtetések, összefüggések megállapítására irányul. (abból következtetések levonására kell törekedni)

6 Az ellenőrzés alapelvei (Szabályzat I./1.6 pont)
szakszerűség: az ellenőr köteles az ellenőrzésre felkészülni, a jogszabályokban és belső szabályozókban foglaltakat részleteiben ismerni. gazdaságosság: a felhasznált erőforrások optimális kihasználása. megalapozottság: a megállapítások alátámasztása tényekkel és a jogszabályi vagy belső szabályozói előírásokkal. összeférhetetlenség kizárása: az ellenőrző és az ellenőrzött között nem lehet olyan kapcsolat, amely az objektivitást kizárhatja. segítő jelleg: a pozitív tapasztalatok megosztása, javaslat a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére.

7 Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények
tervszerűség, az ellenőrzés tárgyához igazított végrehajtás a szükségtelen átfedések és párhuzamosságok kiküszöbölése szabályszerűség, célszerűség, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség vizsgálata a legcélszerűbb módszer kiválasztása legyen folyamatos, fogja át egy szervezet teljes tevékenységét nem irányulhat feltétlen hibakeresésre, nem sérthet emberi méltóságot, szolgálati és rendfokozati tekintélyt megállapításai legyenek megalapozottak, objektívek; következtetései reálisak rögzítse az általánosan alkalmazható pozitív tapasztalatokat is megállapításait írásban kell rögzíteni

8 Az ellenőrzések fajtái a következők:
vezetői ellenőrzés, irányítószervi ellenőrzés, szakmai ellenőrzés, revíziós ellenőrzés, felügyeleti ellenőrzés, hatósági ellenőrzés, vizsgálat.

9 Ellenőrzési módszerek
Az ellenőrzések végrehajtásának módszerei az alábbiak: átfogó ellenőrzés, témavizsgálat, célellenőrzés, szemle, beszámoltatás, adatszolgáltatás elemzése, referáda, hatósági (ezen belül supervisori) ell., mobil (fővizsgálói) ellenőrzés, KMSZ speciális ellenőrzés, ellenőrző gyakorlat. vezetői célellenőrzés, átadás-átvétel ellenőrzése utóellenőrzés visszatérő ellenőrzés, felülellenőrzés.

10 Végrehajtott ellenőrzések megoszlása
195 db (6%) 837 db (25%) 2349 db (69%) 3381 db

11 MEO ellenőrzések megoszlása
Összesen: 67 db

12 A mobil ellenőrzések dokumentálása
A megállapítások rögzítése történhet: Ellenőrzési jelentésben, az ellenőrzött ellenőrzési naplójában, a MEO (vagy fővizsgáló) saját ellenőrzési naplójában. Egyéb dokumentálási kötelezettség: Havi jelentés készítése, adatszolgáltatás. Állásfoglalások kérése. Válasz a panaszbejelentőnek. A megtett intézkedések vizsgálata, lefűzése. Nyilvántartás készítése, vezetése.

13 Nyilvántartás A MEO nyilvántartása az alábbiakat tartalmazza:
Ellenőrzés sorszáma, napló/jelentés száma, tárgya, ellenőrzött szervezet, ellenőrzés kezdete/vége (óra, perc pontossággal), feltárt hiányosságok, ellenőrök.

14 Nyilvántartás

15 A mobil ellenőrzésekről
A MEO összesen 96 db ellenőrzést hajtott végre megalakulása óta. Ezek leggyakrabban a következőkre terjedtek ki: HTP-k szolgálatellátása, HTP-k szolgálatváltása, rezsimellenőrzések, külső/belső védelmi terv gyakorlatok ellenőrzése, veszélyesáru-szállítás hatósági ellenőrzés, közbiztonsági referens képzés/vizsga, KMSZ ellenőrzések, a KOK képzései.

16 Az ellenőrzéseken tapasztalt leggyakoribb hiányosságok
HTP szolgálatváltás, szolgálatellátás esetén: Jelentések beadásának hiánya, szakmai ismeretek hiánya (tűzoltó szakmai, lakosságvédelmi, valamint a veszélyes áruk azonosításával kapcsolatos témakörben), a meghatározott 120 mp riasztási idő túllépése, egyéni védőeszközök hiányosságai, alakiság, a szolgálatváltás nem a vonatkozó szabályozóban meghatározottak alapján történt.

17 Az ellenőrzéseken tapasztalt leggyakoribb hiányosságok
Rezsimellenőrzések esetén: Jelenléti ívek nem megfelelő vezetése, Kulcsdobozokkal, pecsétnyomókkal kapcsolatos problémák, személyes adatokat tartalmazó ügyiratok fénymásolóban, íróasztalon felejtése, késések, szabadságok, sportfoglalkozások nem megfelelő dokumentálása.

18 Az ellenőrzéseken tapasztalt leggyakoribb hiányosságok
Külső és belső védelmi terv gyakorlatok ellenőrzése esetén: Rádióforgalmazás szabályainak figyelmen kívül hagyása, szerelési szabályzat előírásainak figyelmen kívül hagyása (taktikai hiányosságok), polgári védelmi szervezeteket nem vonnak be a gyakorlat végrehajtásába, a gyakorlat során a maga a KVT és a BVT nem áll rendelkezésre, narratív gyakorlatvezetés forgatókönyvből olvasva, eseménynapló/munkanapló nem megfelelő vezetése, operatív törzs nem látja el a feladatát.

19 Az ellenőrzéseken tapasztalt leggyakoribb hiányosságok
Veszélyesáru-szállítás ellenőrzés esetén: Szolgálati jelvények viselésének elhagyása, nem megfelelő viselése, ellenőrzési jegyzék/jegyzőkönyv sorszámának elhagyása, nem megfelelő ruházat viselése, a VÁSZIR rendszer töltésének hiánya. Közbiztonsági referensképzés/vizsga ellenőrzés esetén: Vizsgajelentkezési lapok nem megfelelő iktatása, Személyi igazolványok ellenőrzésének hiánya.

20 Az ellenőrzéseken tapasztalt leggyakoribb hiányosságok
KMSZ ellenőrzések felülellenőrzése esetén: Nem megfelelő nyílt parancs (szolgálati igazolványszám), ellenőrzési napló hiánya, szerelési feladat végrehajtás során időmérés elmaradása, a feladat-végrehajtás nyomon követésének hiánya. KOK képzések ellenőrzése esetén: Oktatási naplók nem megfelelő vezetése, a kiírt vizsgaidőpontok betartása, betegségek, szolgálat nem megfelelő vezetése.

21 Köszönöm a figyelmet!