Valóban az m-learning az e-learning jövője?

Az előadások a következő témára: "Valóban az m-learning az e-learning jövője?"— Előadás másolata:

1 Valóban az m-learning az e-learning jövője?
Megjelent egy statisztika az asztali számítógép + notebook kontra okostelefon + táblagép eladások és közötti alakulásáról.

2 2011-ben van egy inflexiós pont:
Asztali PC Notebook Okostelefon Táblagép

3 Valóban az m-learning az e-learning jövője?
E szerint az asztali számítógépek eladása stagnál, a notebookoké lassan növekszik – a táblagépek 2010-es megjelenése után – , 2011-től az eladott mobil eszközök száma meghaladja az előbbiek összességét. Azonnal megkezdődtek a jósolgatások, hogy az e-learningben a mobil eszközök veszik át a fő szerepet, az elektronikus tanítást-tanulást a mobil tanítás-tanulás veszi át – és az e-learningből m-learning lesz. Ahhoz, hogy erre válaszolhassunk, egy kicsit vissza kell tekintenünk az e-learning múltjába.

4 Mitől függnek az e-learning lehetőségei és korlátai?
A hardvertől – a tanítás és a tanulás eszközétől A szoftvertől – a tanítás és a tanulás módszerétől A HR-től – a tanítás és a tanulás emberi erőforrásaitól

5 Hardver Az 1920-as években elterjedt nyilvános rádió- és az 1930-as években megkezdődött nyilvános televízióadások az elektronikát még csak az oktatás jelentős, új tárgyává tették. Az e-learning első eszközei az 1940-es évek rádióiskolái és az as évek iskolatelevíziói voltak. Ekkor már volt országos lefedettség, és megfelelő mennyiségű vevőkészülék.

6 Szoftver Az rádióiskolák, de különösen az iskolatelevíziók csak jelentős háttértámogatással tudtak működni – rendezés, szerkesztés, vágás stb. Ezért ezeket csak nagyközösségi vagy országos szinten alkalmazták.

7 HR A tanulás oldaláról nagy volt az érdeklődés – ebben az időben már sokan hallgattak rádiót, néztek televíziót. Az így oktatható témák – és ezzel az elérendő közösségek – korlátozottak voltak. A rendelkezésre álló csatornák és műsoridő kevés volt. Kicsi volt a választék – kevés oktató volt alkalmas nagy közönség számára érdeklődést kiváltó előadásokra – Öveges, Ranschburg, Popper és Ceizel tanár urak üdítő kivételt képeztek.

8 Hardver Az es években a mágneses hangrögzítés, az 1980-as években pedig a videorögzítők és a személyi számítógépek megjelenésével az e-learning eszközei már az iskolai oktatásban is megjelentek.

9 Szoftver A magnetofonokat elsősorban a nyelvi laborokban alkalmazták – ezekhez már maguk a nyelvtanárok készítettek programokat, de megjelentek profi oktatóprogramok is. A videofelvételek vágása a videomagnók segítségével elég nehézkes volt. Az első személyi számítógépekhez készült egyszerű szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációkészítő programok kezelése még nagyon bonyolult volt.

10 HR A nyelvtanító programokat ma is szívesen alkalmazzák a tanulók, tanárok. A videofelvételeket még ma is elsősorban a hagyományos előadások felvételére alkalmazzák a tanárok, pedig a tanulók szeretik a videóval szemléltetett prezentációkat. Még ma is gyakoribbak a tanulók által a tanórákról készített videofelvételek a közösségi portálokon, mint az oktatófilmeké. Az irodai szoftvereket az MS Office megjelenése óta alkalmazzák elterjedtebben az e-learningben. Klónjai már szinte minden platformhoz elkészültek.

11 Hardver Az áttörést az e-learningben az internet széleskörű alkalmazása az 1990-es években, illetve – a szélessávú adatátvitel elterjedésével – a gyors internethozzáférés hozta a 2000-es években. Ma már bármilyen tananyagot bárki számára, bárhol és bármikor hozzáférhetővé lehet tenni reális idő alatt. A bonyolultabb felhasználói programok, a nagyobb méretű adatfájlok tárolása és mozgatása, a nagyobb adatfeldolgozási és -továbbítási sebesség egyre erősebb és drágább követelményeket támaszt.

12 Szoftver Ezt felismerve, a 2000-es években terjedt el a számítógép-felhő (Cloud Computing) szolgáltatás. Az oktatásban is igénybe vesszük, megszületett a cloud-learning – a felhőpedagógia. A „hagyományos” e-learning funkciókat és olyan szolgáltatásokat is igénybe vehetünk a tanítási-tanulási folyamatban, amelyekről addig nem is álmodtunk (pl. egyenes videoközvetítés, virtuális tanterem).

13 HR Ezért jut itt egyre nagyobb szerep az emberi tényezőnek – ki fedez fel több, a tanítási-tanulási folyamatba illeszthető szolgáltatást a felhőben? És itt már kezdenek felcserélődni a szerepek – a tanulók ezen a téren sok esetben jobban ismerik a kiberteret, mint a tanáraik. Sokféle kompetenciát – sőt, végzettséget – lehet ma már önállóan megszerezni az interneten anélkül, hogy belépnénk oktatási intézmény kapuján.

14 És most vissza térünk a statisztikánkhoz és az előadásunk címéhez
Asztali PC Notebook PC Okostelefon Táblagép Forrás

15 Valóban az m-learning az e-learning jövője?
Vizsgáljuk meg, mitől függnek az m-learning lehetőségei és korlátai?

16 Hardver A 2010-es évek a mobil internet rohamos bővülését hozta.
Hardverfeltételei egyre javulnak. Szinte naponta jelenik meg a piacon új okostelefon vagy táblagép. Sok dokkolóval vagy kicsúsztatható billentyűzettel segíti a gépelést. A szolgáltatók egyre kedvezőbb feltételekkel kínálják eszközeiket és szolgáltatásaikat. Otthoni vagy iskolai wifi hálózaton integrálhatók az m-learning folyamatába.

17 Szoftver Nehéz széles tanulói körben használható tananyagokat fejleszteni. A mobileszköz gyártók többféle operációs rendszert alkalmaznak. Minden platformhoz tartozik „programbolt” – de az applikációik általában nem kompatibilisek egymással. A tananyagok és prezentációk „kinézete” a különböző méretű képernyőkön eltérő. A c-learning alkalmazások – ma még – nem minden mobil platformról érhetők el.

18 Szoftver Az m-learningre a távoktatás kibővült módszereit-eszközeit kell alkalmazni. A tanulás irányítással jön létre. A választott médiumokra kidolgozott/adaptált tananyag irányít is.

19 HR Az m-learning alkalmazások lehetővé teszik a tanulást az eddig kihasználatlan helyzetekben is – pl. utazás közben, orvosra várva. Az egyszerű kezelhetőség segítheti az idősebb generáció bevonását. A tanítási-tanulási folyamatban tovább növekedhet a tanárok és a tanulók generációs különbsége. Az e-eszközkészletet integrálni kell minden szinten, az integrált használat az intézményi stratégiából következik.

20 HR A tanuló-tanár, tanuló-tanuló közvetlen kapcsolatra az embernek mindig szüksége lesz. Környezet  tanítási-tanulási rendszer: követelmények, feltételek, tudás. Környezet főbb területei: család, társadalom, tudás.

21 m-learning európai programjának 4 lépcsős megközelítése
Mobil eszközök alkalmazása az oktatási adminisztrációban – SMS-ben értesítés pl. házi feladat leadási határidejéről. Mobil tanulás használata a tanulmányok segítésére – képtelefonos kommunikációs alkalom, pl. összefoglalás, próbateszt, fórumozás, tananyagletöltés, tanulmányi rendszerhez hozzáférés. Mobil tanulás alkalmazása a tanulmányi modulokban – fővonalbeli oktatásban megjelenés: akkreditáció, tanterv, felmérés, díjfizetés. Mobil tanulás használata a hely- és kontextus-érzékeny oktatásban és képzésben – mobil tanulási modulok helyalapú és kontextusérzékeny jellemzőkkel bővítése. Forrás Forrás

22 Valóban az m-learning az e-learning jövője?
Összességében megállapíthatjuk, hogy a mobil eszközök jól alkalmazhatóak a tanítási-tanulási folyamatban, azonban semmiképpen nem pótolhatják az e-learning „hagyományos” eszközeit és megoldásait.

23 MTA Tudásmenedzsment Munkabizottsága, Győr, 2013. március 13.
Köszönjük a figyelmet! Dr. Seres György Berecz Antónia „Kihívások és új paradigmák a tudásmenedzsment, a generációk és a kultúra dimenzióiban” konferencia MTA Tudásmenedzsment Munkabizottsága, Győr, március 13.