Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Emésztő 2. Emésztés, felszívódás, transzport, kiválasztás Mechanikus folyamat: darabolás, keverés, szállítás Emésztőenzimek: fehérjék, szénhidrátok, (epe.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Emésztő 2. Emésztés, felszívódás, transzport, kiválasztás Mechanikus folyamat: darabolás, keverés, szállítás Emésztőenzimek: fehérjék, szénhidrátok, (epe."— Előadás másolata:

1 emésztő 2

2 Emésztés, felszívódás, transzport, kiválasztás Mechanikus folyamat: darabolás, keverés, szállítás Emésztőenzimek: fehérjék, szénhidrátok, (epe jelenlétében) zsírok hidrolízise Transzport: az emésztés végtermékei + vitaminok, ásványi anyagok + víz felszívódása Kiválasztás

3 szájüreg Organoleptikus tulajdonságok érzékelése íz, struktúra ízlelőbimbók: édes, savanyú, sós, keserű, ízletes (ízletesség: peptidek, aminosavak Na-glutamát) Rágás, bolusképzés CH emésztés megkezdése

4 idegi szabályozás a nyelv nyálkahártya. 2/3-ad részének általános érző idege: n. lingualis; ízérző rostjait a n. facialisból kapja Nyálmirigyek : táplálék összetételétől, pszichés állapottól paraszimpatikus hatás /vasodilatáció, VIP hormonok/ : bő, savós, enzimekben gazdag atropin /kolinerg gátló anyagok/ csökkenti a nyálelválasztást szimpatikus hatás /félelem, védekezés/ :nyálkás, mucinózus

5 Nyálmirigyek – nyál 1,5 l/nap mucin, amiláz, hormonok, IgA, laktoferin, lizozim kis nyálmirigyek (nyelv, pofa, ajak) nagy „: gl. parotis (2. nagyörlő) szerózus gl. submandibularis 2/3 szerózus, 1/3 mucinózus gl. sublingualis mucinózus bevon, hígít, nedvesen tart feltételes nyálelválasztási reflex: az étel látványa, feltétlen reflex:csípős, ill. maró anyagok

6 gyomornedv: 2-2,5l/nap fedősejtek: HCl, intrinsic faktor fősejtek: inaktív pepszin melléksejtek: nyák endokrinsejtek: gasztrin, szomatostatin, hisztamin Fehérjeemésztés: HCl hatására a pepszinogén pepszinné alakul az aromás aminosavak közötti peptidkötést bonja

7 A tápcsatorna szekrétumai CHFP gyomor pylorus α-amilázlipázpepszinogénHCl Intrinsic faktor májepesavak pancreasα-amilázlipáz prokolipáz profoszfolipá z koleszterin- észteráz tripszinogén kimotripszinogén karboxipeptidáz proelasztáz bikarbonát ribonukleáz dezoxi- ribonukleáz bél- nyálkahártya szacharáz izomaltáz maltáz laktáz enteropeptidáz proamino- peptidázok tripeptidázok dipeptidázok

8 Gasztointesztinális hormonok hormonképződés helyeszekréciót stimulálókélettani hatás gasztringyomor- nyálkahártya polipeptidek, aminosavak, kávé, alkohol, gyomor tágítása, vágusingerület HCl, pepszinogén, inrinsic f. és gyomormotilitás serkentése szekretinduodenum- nyálkahártya duodenum savas közegeHCl szekréciót gátol, pancreasnedv és epeelválasztást serkent kolecisztokinin pankreozimin duodenum- nyálkahártya aminosavak,, peptidek, HCl, zsírsavak gyomorürülést gátol, epehólyag összehúzódást, enzimszekréciót serkent vazoaktív intesztinális polipeptid /VIP/ vékonybél- neuronok zsír, alkoholHCl elválasztást gátol, bélnedv, bikarbonát szekréciót fokoz gyomorműködést gátló polipeptid /GIP/ vékonybélglükóz, zsírokmotilitást, HCl-t gátol Inzulinszekréciót serkent

9 gyomor – idegi és hormonális szabályozás motilitás - szekréció szimpatikus hatás: csökkenti a motilitást, a vérellátást a gyomorszekréciót idegi szabályozás: lokális vegetatív reflexek útján a nyálkahártyában lévő érző rostok synaptikus kapcsolatban vannak a helyi idegsejtekkel, ezek nyúlványai pedig a fedő sejtekkel, fő sejtekkel, s. izomsejtekkel

10 energia-bevitel energia-felhasználás egyensúlya

11 a tápanyagok energiája az anyagcsere folyamán mechanikai, kémiai és hőenergiává alakul 1g F : 38,9kJ 1g P ill. CH: 17,2 kJ energiát szolgáltat 1kcal 1kcal ~ 4,184 kJ anabolizmus: a sejtekbe jutott tápanyag-részecskékből ~ építés, pótlás, raktározás katabolizmus: a tápanyagok alapegységei/pl:glükóz, trigliceridek, aminosavak) a sejtekben elégnek, és közben energia szabadul fel

12 1kcal 1kcal ~ 4,184 kJ energia egyensúly energia többlet: glikogén, v. zsír formájában raktározódik; növekedés energia hiány energiaforgalom mérése: direkt zárt kamrában indirekt a leadott CO 2 és a felhasznált O 2 mennyiség hányadosából RQ vegyes táplálkozásnál:0,8-0,85

13 alapanyagcsere a napi energialeadás 60-75%-a örökletesen meghatározott szabályozás: trijódtironin (T 3 ) és adrenalin stressz-syimpathicus izg., adrenalin, glikogenolízis, anyagcserenövekedés mértékét a zsírmentes testtömeg határozza meg férfiaknak 5-10%kal nagyobb 1-2 éves-, pubertáskorban nagy korral az izomtömeg csökkenésével csökken alváskor 10%-kal kisebb, terhesség, menses, láz növeli elhízásra való hajlam mérése :éber, testi és szellemi nyugalmi állapotban, semleges külső hőmérsékleten nyugalmi anyagcsere 3-4 órával az utolsó étkezés után

14 alapanyagcsere meghatározás : kor, nem, testtömeg szerint pl.: éves f : 0,0640 X testtömeg + 2,84 MJ/nap éves n : 0,0615 X testtömeg + 2,08 MJ/nap energiafelhasználás: alapanyagcsere és a fizikai aktivitás meghatározó faktor szorzata átlag: 1,5, nehéz fizikai munkánál: 1,9 a tápanyagok fajlagos hőhatása : a táplálékok elfogyasztása után nő az energiafelhasználás zsírok és glikogén szintézisének a következménye

15 3 év feletti gyermekek tápanyagszükséglete energia: fiú:1000+(100x évek száma) = kcal/nap „ lány:1000+(100x évek száma – 200)= kcal/nap fehérje: 2,0-3,5 g/100kcal en% zsír: 3,3-3,5 „ 30 „ szénhidrát: „ „

16 Mire fordítja a szervezet a felvett energiát? energiafelhasználás: -nyugalmi energia -akaratlagos energia termikus hője -a tápanyagok fajlagos hőhatása: a táplálékok elfogyasztása után nő az energiafelhasználás

17 alkalmazkodás különböző energiabevitelhez energia átalakítás, raktározás különböző hibás alkalmazkodás: takarékos génelhízás pl.amerikai indiánok elégtelen energiabevitel: csökken az alapanyagcsere az izomtömeg csökkenésnél nagyobb mértékben ok: csökken az inzulin-, a trijódtironin szekréció és a sympatikus idegrendszer aktivitása

18 A fehérjék testünk építőanyagai, de egyetlen élőlény sem képzelhető el fehérje nélkül Fehérjék alakítják ki a sejteket határoló hártyákat, a sejt protoplazmájának is lényeges elemei, és az élet szempontjából a döntően meghatározó funkciókat is fehérjék látják el. E tény felismerése jelenik meg a protein elnevezésben is (protein=fehérje). A görög protosz szó ugyanis elsőt, legfontosabbat jelent.

19 A felnőttek testtömegének kb %-a fehérje. A testfehérjék 45%-a az izomszövetben található. A szervezetben betöltött igen sokrétű szerepük alapján különböző fehérjéket ismerünk: támasztó- és vázfehérjék: a bőr, a kötőszövet, az izmok, az inak, a csontok tartó, merevítő szerkezeti elemei, olyan védekező struktúrák, mint a szőr és a köröm, kontraktilis fehérjék: az izmok és az inak nyújtható, rugalmas elemei /nekik köszönhető a mozgás/, enzimek: a szervezetben lejátszódó kémiai reakciók katalizátorai transzportfehérjék: közreműködnek pl.: a vas, a réz, a kalcium, a lipidek és az O2 szállításában, immunfehérjék: a kórokozók és más idegen anyagok elleni védekezés receptorfehérjék: ingerület felvétel és továbbítás hormonok: az élettani funkciók szabályozásában vesznek részt, egy részük fehérjetermészetű pl.: a szénhidrát anyagcsere szabályozásában résztvevő inzulin, a pajzsmirígy hormonja a tiroxin, vagy a növekedési hormon stb., a folyadékegyensúly fenntartásában résztvevő fehérjék: a vér fehérjéi az érfalon nem tudnak az oldott anyagokkal együtt áthatolni, vizet kötnek meg, s az érpályában tartják a folyadékot.

20 egyszerű fehérjék csak aminosavakból állnak, az összetett fehérjék más anyagokat, pl.: cinket, vagy szénhidrátokat stb. tartalmaznak. 20 aminosavat tartunk számon. 9 aminosav esszenciális, Esszenciális aminosavak: hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán, valin. A nem esszenciális aminosavakat a szervezet maga is elő tudja állítani, Új szövetet csak akkor képződik, ha az esszenciális aminosavak mindegyike kellő mennyiségben van jelen. Ha csak egyetlen esszenciális aminosav bevitele hiányos, a többit is csak ennek megfelelő arányban tudja a szervezet hasznosítani: limitáló aminosavnak nevezzük.

21 A fehérjék biológiai értékét esszenciális aminosav tartalmuk határozza meg. Komplett fehérjék: valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák, egyedüli fehérjeforrásként is számításba jöhetnek /az állati fehérjék zöme: hús, hal, tej, tojás/ Ezekben a nagy biológiai értékű fehérjékben az esszenciális aminosavak mennyisége és egymás közötti aránya megfelel az emberi fehérjéknek, ezért a szövetépítésre ezek a legalkalmasabbak. gyermekek fehérjeszükségletének 2/3-át, felnőttekének pedig 40-%-át komplett fehérjékkel javasolt fedezni.

22 Az inkomplett fehérjék bizonyos esszenciális aminosavakban - lizin, triptofán vagy metionin - híányosak,, komplettálás: komplett, vagy másik inkomplett fehérjével kiegészítve teljes értékűvé tehető A másodrendű fehérjék csoportjába a növényi fehérjék tartoznak. A gabonafehérjék alacsony lizin- tartalmát a hüvelyesekben lévő nagymennyiségű lizin komplettálja. A komplettálás akkor lehet csak sikeres, ha a különböző fehérjékhez egyidőben jut hozzá a szervezet. Az inkomplett fehérje több órával az elfogyasztását követően már nem koplettálható.

23 Naponta mitegy g fehérje bomlik le és képződik újra Az anyagcsere-folyamatok során a saját fehérjék lebomlanak, s a véráramban lévő szabad aminosavakból újraképződnek. A szabad aminosavak a táplálékfehérjékből, és részben a saját fehérjék lebontásából származnak. A felszívódott aminosavak a májba kerülnek, a máj osztja szét azokat a különböző szövetek között s a szükségletnek megfelelően használódnak fel szöveteink megújulásához, az elhasználódott sejtek pótlásához. Az aminosavak az emberre jellemző fehérjékké (pl.: hemoglobin, albumin, hormonok stb.) épülnek össze. A felesleges aminosavak átalakulnak a májban (nitrogén ureává), és a vesén keresztül a vizelettel kiürülnek. A táplálékfehérjék kb. 90%-a megemésztődik és felszívódik.

24 fehérjeszükséglet életkor (év) testtömeg(kg) fehérjeigény(g) fiú lány Érvényes: jó minőségű, első osztályú fehérjére. Rosszul emészthető, gyenge minőségű fehérjéből nagyobb a szükséglet.

25 Egyes élelmiszerek fehérjetartalma 100 g hús fehérjetartalma átlagban 20 g körül mozog, a tehéntejben 3,4 g, a sajtokban g található. 1 kifli 10 g-ot, 100 g kenyér g-t a zöldség- és főzelékfélék fehérjetartalma kicsi (1,5 - 5 g), a hüvelyeseké viszont nagy, különösen a szójáé. Mind a fehérje hiányos étkezés, mind a túlzott fehérjebevitel hátrányos.

26 A táplálékfehérjék kb. 90%-a megemésztődik és felszívódik A fehérjék emésztését a gyomor-, a hasnyálmirigy és a bélnyálkahártya fehérjebontó enzimei végzik, A felszívódás aminosavak (di- és tri-peptidek) formájában történik, s kb. 3 órával az étkezést követően végbemegy. Egyes fehérjék kis mennyiségben változatlan formában is felszívódhatnak jelentős szerepet játszva az ételallergia kialakulásában


Letölteni ppt "Emésztő 2. Emésztés, felszívódás, transzport, kiválasztás Mechanikus folyamat: darabolás, keverés, szállítás Emésztőenzimek: fehérjék, szénhidrátok, (epe."

Hasonló előadás


Google Hirdetések