Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gépszerkezettan. 1. A gépelemek méretezésének alapjai A gépalkatrészeket leggyakrabban szilárdsági alapon, a megengedhető feszültség figyelembevételével.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gépszerkezettan. 1. A gépelemek méretezésének alapjai A gépalkatrészeket leggyakrabban szilárdsági alapon, a megengedhető feszültség figyelembevételével."— Előadás másolata:

1 Gépszerkezettan

2 1. A gépelemek méretezésének alapjai A gépalkatrészeket leggyakrabban szilárdsági alapon, a megengedhető feszültség figyelembevételével méretezzük. Szükséges: - az igénybevétel meghatározása - a felhasznált szerkezeti anyag szilárdsági tulajdonságainak ismerete Az igénybevételek fajtái: - húzás - nyomás - hajlítás - nyírás - csavarás

3 Az egyes igénybevételek hatására kialakuló feszültségek: Húzás – nyomás Hajlítás Nyírás Csavarás

4 Több egyszerű igénybevétel együttes hatása – öszetett igénybevétel Összetett igénybevétel: - egyirányú (csak egynemű feszültség ébred) - többirányú ( σ és τ feszültség is ébred) – σ r egyenértékű redukált feszültséget számolunk

5 2. A megengedett feszültség megválasztása, a biztonsági tényező - határfeszültség (az anyag kifáradását jelzi) - biztonsági tényező Határfeszültség:- Rideg anyag – R m => szakítószilárdság - Képlékeny anyag – R eH => folyáshatár - magas hőmérsékletű helyen => melegfolyáshatár - hosszú, nyomott rúd => törőszilárdság - váltakozó igénybevétel => kifáradási határ Biztonsági tényező: sok tényezőtől függő tapasztalati érték

6 3. Kifáradási határfeszültség. Az ismétlődő igénybevételek jellemzői. Wöhler görbe nem csökken a törést okozó feszültség csökkenismét nem változik Wöhler: az elemek ismételten váltakozó terhelés hatására a statikus szilárdságnál kisebb feszültségen tönkremennek.

7 Bach, az ismétlődő igénybevételekről: - Nyugvó terhelés (időben állandó), - Lüktető terhelés (egy felső és alsó határ között változik, előjelváltozás nélkül), - Lengő terhelés (egy felső és alsó határ között változik úgy, hogy az egyik negativ a másik pozitív).

8 A szinuszosan változó igénybevétel lényegében két adattal, a középfeszültséggel ( σ m ) és a feszültségamplitudóval ( σ a ) jellemezhető. Ezek egyértelműen meghatározzák a felső ( σ max ) és alsó ( σ min ) feszültséghatárt is.

9 1. Kötőgépelemek, kötési módok Kötés: két vagy több munkadarabot oldhatóan összekapcsolunk. Pl: egyesítő eljárásokkal – ragasztással, forrasztással, hegesztéssel, besajtolással – anyaggal záró kötések; alakítással – hornyolással, peremezéssel – alakkal záró kötések; kötőelemekkel – csavarral, szegeccsel, kapoccsal – erővel záró kötések. Működés szempontjából: A kötés lehet: Szerelés szempontjából: teherviselő, rögzítő, fűző. oldható, nem oldható.

10 2. Menet és menetes kötés A csavarvonal származtatása - menetemelkedés szöge, - menetemelkedés.

11 A menetek csoportosíthatók: mentprofil (menetszelvény) alapján: normál (éles)-, trapéz-, fűrész- és zsinórmenet, valamint egyéb menetszelvények pl.: facsavarok és lemezcsavarok menete, izzólámpák és foglalatok menete, páncélcsőmenet villamos szerelésekhez,… az alkalmazási cél alapján: kötőmenet (csavar és csavaranya) vagy mozgatómenet (géporsó); elhelyezkedésük alapján: külső (csavarorsó) és belső menet (csavaranya); a forgásirány alapján: jobbmenet és balmenet.

12 Szabványos élesmenetek 1. Normál métermenet

13

14 A leggyakrabban használt metrikus csavarok és anyák

15 3. Normál Whitworth – menet (új konstrukcióban nem használható!) 4. Hengeres csőmenet (finom Whitworth - menet)

16 Mozgató csavarok profilja 1. Laposmenet (már nem szabványos)

17 2. Trapézmenet Főleg mozgatóorsóként, egyszerű emelőként használják.

18 3. Fűrészmenet Mozgatóorsó meneteként, ahol az egyik irányú mozgatásnál lényegesen nagyobb dinamikus hatások lépnek fel, mint a másik irányban.

19 4. Zsinórmenet Dinamikus igénybevételnek kitett vagy különösen szennyezett helyeken.

20 2. Csavar és csavarkötés A legtöbb csavaralak szabványos. A csavarok elnevezése történhet a: csavarfej alakja alapján: hatlap-, hengeres-, süllyesztett-, félgömb-, lencsefejű csavar, … felhasználási terület alapján: tőcsavar (ászokcsavar), lemezcsavar, …

21

22

23 Csavaranyák

24 Alátétek

25 Hatlapfejű csavar MSZ EN 24016

26 Hatlapú csavaranya MSZ EN 24032

27 Acélcsavarok és anyák szilárdsági tulajdonságai és anyagminősége Csavar: az első szám a min. szakítószilárdság 1/100-ad része N/mm 2 -ben, vagyis az adott csavarra: 8*100=800N/mm 2 ; - a számok szorzata *10 pedig a minimális folyáshatár, vagyis 8*8=64*10=640N/mm 2.

28 Anya: az anyagminőséget egy számmal adják meg, amely 100-zal szorozva az anyag N/mm 2 -ben kifejezett minimális szakítószilárdság adja.

29 A leggyakoribb csavarkötések: Hatlapfejű csavar anya nélkül (közvetlen csavarkötés): olyan alkatrészek összekötésére szolgál, melyek közül az egyiket átmenő furattal, a másikat zsákfuratba készített menettel alakítottak ki és a kötést nem kell túl gyakran oldani. Hatlapfejű csavar anyával (közvetett csavarkötés): menet nélküli furatokkal kialakított alkatrészek összekötéséhez. Az alkatrészek átmenő furattal rendelkeznek és a csavar valamint az anya kötik össze őket.

30 Csavarkötés tőcsavarral (ászokcsavarral): ott alkalmazzák ahol a kötést gyakran oldani kell. A munkadarabba csak egyszer kell becsavarni a csavart, így a menet megóvható a gyakori ki- és becsavarás okozta igénybevételtől. Belső kulcsnyílású (imbusz-) csavaros kötés: olyan helyeken alkalmazzák, ahol a hatlapfejű csavart a fej kiemelkedés miatt kerülni kell, vagy a csavar villáskulccsal nem húzható meg (pl.:helyhiány) miatt. Ilyen kötés létrehozására a hengeres- és a süllyesztett fejű csavarok is alkalmasak, de a belső kulcsnyílású csavar sokkal erősebben húzható meg

31

32 4. A csavarkötés hatásmechanizmusa A csavarkötés erővel záró kötés, melyben az alkatrészeket a csavarfejben, anyában, alátétben és az alkatrészben magában, az egymással érintkező súrlódó felületeken ébredő súrlódási erők tartják össze. A szükséges súrlódási erők létrehozásához kellő nagyságú előfeszítő erőre van szükség, amelyet a meghúzási nyomaték segítségével hoznak létre.

33 A menet jellemző méretei (métermenet): d, D – névleges menetátmérő, d 2, D 2 – menet középátmérő, d 3 – orsómenet magátmérő, D 1 – anyamenet magátmérő, P – menetemelkedés, H – alapháromszög magasság, Ψ – menetemelkedési szög,

34 A csavarmeneteken keletkező erőhatások Kötőcsavar meghúzása esetén az erők egyensúlya (laposmenet esetén): Súrlódási erő: F s = μ * F N, μ= tg ρ, F N – a felületeket összetartó erő Kerületi erő: F t = F*tg( Ψ + ρ ), F – a csavar szárában ébredő erőfeszítő erő

35 A testre ható erők egyensúlya a lefelé való elmozdulás (lazítás) esetére: Az F t kerületi erő abszolút értéke mindkét esetben F t = F*tg( Ψ + ρ ), értelme azonban ellentétes. Gyakorlatilag tehát a Ψ > ρ feltétel teljesülésekor erőt kell kifejtenünk a test F erő hatására való lecsúszásának megakadályozására, ha pedig Ψ < ρ, a test csak külön erő kifejtésekor csúszik le, azaz önzárás áll fenn.

36 A csavaranya vagy orsó forgatásához (meghúzásához ill. lazításához) szükséges nyomaték nagysága: A nyomatékszükséglet élesmenet esetén:, a látszólagos súlódási tényező amelyhezlátszólagos súrlódási szög tartozik.

37 Végeredményben az erő tehát: a nyomaték pedig:

38 A csavarkötések szilárdsági méretezése Csavaranya: a méretezést itt nem részletezve arra az eredményre jutunk, hogy a csavaranya szükséges magassága 0,52d. A szabványos anyamagasság m = 0,8d, tehát – a menetek feszültséggyűjtő hatása ellenére is – a szabványos csavaranyák szilárdsági szempontból megfelelők.

39 Csavarorsó: Tengelyirányú terhelésnél az igénybevétel húzás nyomás: d 3 – magátmérő σ meg – folyáshatárból számítható (n=1,5…2,5). Ha a terhelés közben az orsót meg is kell húzni, akkor csavaró igénybevétel is fellép. Ekkor a Mohr elmélet szerinti redukált feszültséget számítjuk: (vagy tiszta húzásra méretezve:).

40 Ha a csavarkötést szorosan meg kell húzni, a külső terhelés okozta igénybevételt növeli az előfeszítés. Az előfeszítést a méretezésnél úgy vesszük figyelembe, hogy az üzemi terhelés alapján meghatározott magátmérőt megnöveljük, és figyelembe vesszük a csavar gyártási minőségét is φ jósági tényezővel: Az előfeszítés miatt megnövelt – végleges – magátmérő:

41 Csavarfej: a szilárdsági méretezés eredménye k = 0,5d, a szabványos fejmagasság pedig 0,7d, tehát ez is megfelelő. Az előzőek miatt, adott igénybevétel esetén szilárdsági szempontból csak a csavar magátmérőjét szokás méretezni.

42 Csavarbiztosítások A biztonságos kötés létrehozása és fenntartása érdekében a csavar ill. a csavaranya meghúzása után valamilyen megoldással biztosítani kell az orsó- és az anyamenet (általában a csavar és a csavaranya) viszonylagos helyzetének állandóságát. A csavarkötés biztosítása történhet: ellenanyával, rugós alátéttel, biztosító lemezzel, koronás anya – sasszeg kombinációval, biztosító huzallal, hornyos csapágyanya esetében fogazott (körtarélyos) biztosítólemezzel.

43

44


Letölteni ppt "Gépszerkezettan. 1. A gépelemek méretezésének alapjai A gépalkatrészeket leggyakrabban szilárdsági alapon, a megengedhető feszültség figyelembevételével."

Hasonló előadás


Google Hirdetések