Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Adalékok a Hajósi Érseki Kastély történetéhez Előadás-vázlat az Értékvédelem-önazonosság c. konferenciára, Hajós, 2010. október 19. Dr. Lakatos Andor levéltárvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Adalékok a Hajósi Érseki Kastély történetéhez Előadás-vázlat az Értékvédelem-önazonosság c. konferenciára, Hajós, 2010. október 19. Dr. Lakatos Andor levéltárvezető."— Előadás másolata:

1 Adalékok a Hajósi Érseki Kastély történetéhez Előadás-vázlat az Értékvédelem-önazonosság c. konferenciára, Hajós, október 19. Dr. Lakatos Andor levéltárvezető (KFL)

2 Adalékok a Hajósi Érseki Kastély történetéhez – a cím magyarázata Adalékok - nem túl szép, nem is ígéretes kifejezés Az épület történetét a felújítás kapcsán feltárták, a legfontosabb építészeti adatokat a most megjelent kastély-könyvben publikálták Időnként mégis hasznos lehet egy-egy háttér-információ, életrajzi- egyháztörténeti adalék az egyes építészeti események között, így élőbbé válhat az épület története, az adatok kontextusba kerülhetnek A kastély- könyv szerkesztőjével, Virág Zsolttal egy ebéd közben beszélgettem az építtető érsek, Patachich Gábor életéről. A kastély építésének időszakára, az életút akkoriban tapasztalható törésére, Gábor érsek keserű érzéseire utalva Zsolt azonnal „kapcsolt”, és a keleti kapu latin feliratát idézte, mely irigyeket emleget, s a mondatot önmagában sokáig furcsállotta, az életrajzi események fényében viszont érthetőbbé vált számára. „MAIORA TENENT INVIDI” Mostani feladatomnak így azt tekintem, hogy hasonló háttér információkat adjak az épülethez az egyházmegye, ill. az építtető- használó érsekek életéből – ezek tehát az adalékok

3 Az egyházmegye Patachich Gábor érsek idején , az első hat év A török után elsőként Kalocsára költöző érsek horvát arisztokrata családból származik, és mindössze 34 éves – nem akármilyen feladatra szemelték ki, Kalocsa ekkor „egész embert” kívánt Méltatlanul elfeledték, noha hozzá fűződik az egyházmegye újjáépítésének „hősies” korszaka. Unokaöccse, Ádám neve sokkal ismertebb Az egyházmegyének a török idők előtt 300 plébániája volt, ő alig 17-et talál, papságát két kezén meg tudja számolni, nincsenek munkatársai – nyomorúságos körülmények, rossz közbiztonság (háborúk, szerb határőrvidék), alig 14 ezer katolikus „Ha senki sem kezdi el, senki sem fogja befejezni” – hat éven át emberfeletti erővel, szinte önpusztító módon dolgozik – székesegyház, káptalan, szeminárium, plébániák sora fűződik nevéhez (kezdetben ált. szerény épületek), 4 nyelvű Rituálét (szertartáskönyvet) ad ki

4 Az egyházmegye Patachich Gábor érsek idején , a második hat év Erről az időszakról Kalocsán alig van levéltári információ-adat, a korábbi irattermelésnek-tempónak nyoma sincs. Eltűntek az iratok, vagy elfogyott a lendület? 1739-ben Patachich Gábor elfáradt, kimerült. Bejelentette a kancellárián, hogy nem tudja, nem is akarja tovább folytatni a lendületes, korábbi éveket jellemző újjáépítő munkát – levelét válasz nélkül elsüllyesztették a magánjellegű beadványok tömegében A csalódott érsek valószínűleg ekkor dönti el, hogy most már végre „magára is költ”, következő éveit szeretné nyugalomban tölteni A csalódást számos konfliktus-nehézség előzi meg, pl. a ferencesekkel, protestánsokkal, politikai vonalon (Mária T. koronázásán, majd a nádor „rászól” az országgyűlésen stb.)

5 Patachich Gábor érsek és Hajós Miért épített ilyen szépet? – láthattuk, először költött magára, vállalta, még a várható irigység ellenére is… (Ez legalább megmaradt, szemben a számos ideiglenes épülettel…) Miért Hajóson? Kalocsán számos más vállalkozással kötötte le már magát, ugyanakkor szükség volt a „vidéki udvarház” funkcióra is, melynek ideális hátteret-ellátást adtak birtokai, Hajós volt ui. az érseki birtokok egyik fontos központja, ahol a begyűjtött adó, a kertek mellett ráadásul erdő és szőlő (később vadaskert) is volt. De Hajós a korabeli egyházszervezeti térképet tekintve sem volt rossz helyen… Patachich Hajóson plébániát épít, s a közelben újakat is alapít: Nemesnádudvar, Jánoshalma, Kecel, Dusnok fűződik az ő nevéhez, a szomszédos Miske már korábban létezett, míg Kalocsán a dunamelléki falvak és Dunapataj reformátussága vette körül az érseket… Nem véletlen tehát, hogy életének utolsó öt évében a megfáradt érsek elsősorban Hajóson időzik, és nem valószínű, hogy a kastély a Habsburgok miatt épült…

6 A 18. századi arisztokrata érsekek és Hajós – Batthyány érsek kastélybővítése A hajósi kastély reprezentatív szerepe végighúzódik a 18. századon a kalocsai székház-munkálatok átmeneti- halogató jellege miatt Batthyány József érsek, a nagy átépítő ben egy magyar mágnás, a nádor fia (később a pozsonyi prímási palota építtetője, arisztokrata személyiségét anekdoták idézik). A minőség, az igényszint tehát biztosított, a miért szép kérdésre a válasz ismét adott Kalocsán a székesegyházat fejezi be, és megkezdi egy új székház építésének tervezését, Kalocsa azonban csak utóda, Patachich Ádám idején lesz alkalmas a korszerű reprezentációs szerep átvételére (Ádám érsek még Hajóson veszi át a palliumát.)

7 Korszakváltás(ok), Hajós a században A 19. századra a hajósi épület veszít fontosságából, hiszen a reprezentációt átveszi Kalocsa. Egy ideig a kedvtelés, az alkalmi pihenés helyszíne marad, de lényegében ennek is véget vet a század második felére a fürdőkultúra jelensége, Kunszt érsek és utódai már fürdőkre járnak pihenni… Már nem arisztokrata származásúak az érsekek, a vadászat szerepe visszaszorul. A vadaskertet Haynald Lajos érsek idején számolják fel, ő már lóra sem nagyon ül, nemhogy vadászna. A polgári ízlésvilág számára az épület korábbi funkciói jelentőségüket veszítik, s ez légyegében válságot okoz.


Letölteni ppt "Adalékok a Hajósi Érseki Kastély történetéhez Előadás-vázlat az Értékvédelem-önazonosság c. konferenciára, Hajós, 2010. október 19. Dr. Lakatos Andor levéltárvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések