Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Nemzetközi tőkemozgások Birkás György

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Nemzetközi tőkemozgások Birkás György"— Előadás másolata:

1 1 Nemzetközi tőkemozgások Birkás György

2 2 Kötelező irodalom Árva László-Dicházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások újabb fejleményei Magyarországon. Kariosz, Budapest, 2001 Árva László-Katona Klára-Ivicz Mihály-Schlett András: A külföldi működőtőke-beruházások típusai és azok elhelyezkedése hazánkban. Euro-Midi, Budapest, 2002

3 3 Nemzetközi tőkemozgások típusai tulajdonrésszel nem járó  nemzetközi hitelezések  nemzetközi segélyek tulajdonszerzéssel járó  nemzetközi beruházások

4 4 Külföldi beruházások típusai külföldi portfólió beruházások nem törekszik a vállalat ellenőrzésére, cél a jövedelmező befektetés közvetlen külföldi tőkeberuházások foreign direct investments - FDIs (működőtőke-kivitel ill. bevitel) a vállalat feletti ellenőrzés megszerzésére kívánja használni

5 5 Működőtőke-beruházások típusai új vállalat alapítása külföldön külföldi vállalat ellenőrzését biztosító tulajdonrész megvásárlása külföldi vállalat nyereségének újrabefektetése hitelezés vagy alaptőke-emelés az anyavállalat és külföldi leányvállalata között

6 6 A helyi erőforrásokat kiaknázó külföldi befektetések. Ezek célja, hogy a termelési tényezők költségeiben meglévő nemzetközi eltéréseket kihasználja. A beruházó motívuma a tevékenység nyereségességének, versenyképességének növelése. A kihelyezett termelés outputja exportra kerül, többnyire fejlett ipari országokba. A megcélzott erőforrások lehetnek természeti erőforrások, munkaerő és külföldön a befektetéssel megszerzett technológia, üzleti tudás, szervezeti tapasztalat, stb. A működőtőke-beruházások típusai annak célja szerint

7 7 A piacorientált beruházók Célja a befogadó ország és közvetlen környezetének ellátása termékekkel. Oka lehet a követő beruházás(azokban az országokban létesít kapacitásokat, ahol legfontosabb szállítói vagy vevői vannak, mert ezzel biztosítja, erősíti a folyamatos üzletmenetet). Egy másik ok a termékeknek a helyi igényekhez való igazítása, vagy a helyi, speciális termelési tényezők bevonásának igénye. A helyi piacok ellátása lényegesen olcsóbb lehet helyben történő termeléssel, a termelési és tranzakciós költségek alacsonyabb szintje miatt. A vállalatot versenytársai is kényszeríthetik a globális versenyben arra, hogy adott fontosnak tekintett piacokon megjelenjen. A befogadó országok lépései, adók, vámok, az import adminisztratív ellenőrzése is késztethet a termelés kihelyezésére.

8 8 A hatékonyságnövelő beruházások Fő motívuma a már létező, erőforrás- vagy piacorientált beruházások racionalizálása A stratégiai előnyök érvényesítése A külföldi vállalatok értékeit vásárolják meg saját hosszú távú stratégiai céljaik elérésére, főleg nemzetközi versenyképességük fenntartása, növekedése érdekében. Ilyen beruházásokat hajtanak végre az integrált globális stratégiát követő nagyvállalatok, de olyan kisebb cégek is, amelyek a nemzetközi tevékenység első lépéseként az ismeretlen piacon versenyképességet biztosító vállalatfelvásárláshoz folyamodnak, ezzel a cég egyéb vagyona mellett, megveszik a piaci ismereteket is.

9 9 A forrás- és piacorientált beruházások a bemutatkozó, első befektetések A hatékonyságnövelő és stratégiai előnyökre törekvő befektetések általában pótlólagos jellegűek, tehát már létező kapacitásokat változtatnak meg. Ilyen pótlólagos beruházásnak tekinthető az újra befektetett profit is. A működőtőke nemzetközi áramlásában az elmúlt 10 évben megfigyelhető változások nagyrészt e két beruházástípus térnyerésére vezethetők vissza

10 10 A külföldi működőtőke-beruházások lehetséges hatásai Gazdaságélénkítő hatás Foglalkoztatási hatás Struktúra-átalakító hatás Piaci versenyerősítő hatás Hatás a beszállítókra Technika modernizációs hatás Szolgáltatásokra gyakorolt hatás

11 11 Gazdaságélénkítő hatás A fogadó országok gazdasági növekedést, a GDP bővülését várják a beruházástól, hiszen a GDP bővülése vagy hazai vállalatok, hazai forrásokból valósítják meg, vagy ennek hiánya esetén a külföldi források által jöhet létre. A második eset vonatkozik - a különösen a tőkeszegény - közép kelet európai országokra, hiszen itt - külső vagy belső - források nem állnak rendelkezésre, így a gazdasági növekedésnek két forrása lehet: egyrészről a betelepült cégek termelése, másrészről azon hazai vállalatok termelésnövekedése, amelyek az előbbi cégek közvetlen vagy közvetett hatására képesek növelni a termelésüket. Amennyiben csak az első jelenség valósul meg, tehát csupán a külföldi befektetések termelnek plusz GDP-t, akkor - az additív gazdaságnövekedés elmaradása esetén - nagyobb esélye van a duális gazdaság kialakulásának.

12 12 Foglalkoztatási hatás A külföldi működőtőke különböző fajtái különféle hatást gyakorolhatnak a foglalkoztatásra. A zöldmezős beruházások megvalósításával létrejövő munkahelyek fontos szerepet játszhatnak a munkanélküliség enyhítésében. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a beruházás jellegét, hiszen ha a beruházás épp az olcsó munkaerő miatt, csupán az olcsó termelési tényező kihasználása miatt települt az országba, akkor hosszú távon a további párhuzamos beruházások, illetve a kormányzat jóléti politikai intézkedése nyomán emelkedő bérekkel elolvadó versenyelőny az üzem továbbköltöztetését, és az ott dolgozók munkahelyének megszűnését vonhatja maga után. Nagyrészt privatizáció során külföldi kézbe került beruházásoknál általános volt, hogy a racionalizálások keretén belül elbocsátott alkalmazottak rövidtávon növelték a munkanélküliek számát. Ezen emberek részben a "vállalaton belüli munkanélküliek" voltak, akik csupán rontották a vállalati eredményességet.

13 13 Struktúra-átalakító hatás A működőtőke beruházások elsődleges struktúra-átalakító hatása a betelepülő iparágak ágazati technikai szerkezetétől, valamint a befogadó ország kezdeti állapotától függ. Abban az esetben, ha az új szerkezeti elemeket sikerül a nemzetgazdaságba integrálni, az egész gazdasági szerkezet gyökeresen átalakulhat, javulhatnak a makrogazdasági mutatók. Piaci versenyerősítő hatás A betelepülő vállalatok versenyt generálnak egyrészről a tényezőpiacon, másrészről a termékpiacon, ez a versenytársi szinten elsődlegesen a profit csökkenését vonhatja maga után.

14 14 Technika modernizációs hatás A beruházó cégek ágazati összetételének rendkívüli jelentősége van, hiszen a külföldi vállalatok termelésének technikai- technológiai színvonala eldönti azt, hogy egyáltalán létrejöhet-e a fejlesztő hatás. Erősségében annak is nagy jelentősége van, hogy az adott esetben magasabb technológiai színvonal átgyűrűzik-e a hazai cégekre, hogy az országban milyen a kiinduló technológiai szint. Természetesen a viszony nem csak a behozott technológiától és az átadási hajlandóságtól függ, hanem a befogadási-abszorpciós készségtől, az adaptációs, implementációs hajlandóságtól, a tanulási képességtől, a két szektor közötti technológiai szakadék mélységétől, kultúrától, a munkavállalók szellemi tőkéjétől, az oktatási rendszertől és még sok additív tényezőtől is.

15 15 Szolgáltatásokra gyakorolt hatás A szolgáltatások jellegüknél fogva alapvetően nem szállíthatók, illetve a távolságnak nagy költségei vannak (az információs technológia terjedésével csökkenthetők, de ma még mindig jelentősek) és ennek két fontos következménye van. Először is legjobban működőtőke befektetéssel és nem exporttal érhető el a piac, másrészről a betelepült cégek szolgáltatásai nem exportálhatók. Nem véletlen tehát a szolgáltató ágazatok magas aránya a működőtőke beáramláson belül.

16 16 A világgazdaság korszakai  Korai gyarmatosítás, merkantilizmus  Gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kora  Monopolizáció és tőkekivitel kora  Bretton Woods-i rendszer és a gyarmati típusú munkamegosztás hanyatlása  Elvetélt reformkísérletek időszaka  Felgyorsult globalizáció és rendszerátalakulások kora

17 17 Korai gyarmatosítás, merkantilizmus (15. sz. vége-18. sz. közepe)  Hagyományos távolsági kereskedelem hanyatlása  Atlanti orientáció kiépülése, Baltikum felértékelődése  Korai gyarmatosítás → arany-ezüst kincsek Európába  Kereskedelmi tőke virágkora  Árutermelés, piaci viszonyok kialakulása  Manufaktúrák, textilipar

18 18 Gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kora (kb )  Brit dominancia; USA felszabadulása  NYE – KE (centrum-periféria)  Munkamegosztás a gyarmatbirodalmakon belül  Ipari forradalom  Acélipar, gőzvasút, gőzhajózás  Szabadversenyes nemzeti piacgazdaságok

19 19 Monopolizáció és tőkekivitel kora ( )  Szakaszhatárok: I. világháború, Világgazdasági válság, II. világháború  Még angol dominancia, de új ipari hatalmak megjelenése  Aranystandard rendszer ( )  Nemzetközi árucsere és munkamegosztás mellett a nemzetközi tőkemobilitás is meghatározóvá válik  Birodalmi rendszerek, sugaras szerkezetű, bilaterális jellegű kereskedelmi és tőkekiviteli kapcsolatok  Szabadpiaci versenyfeltételek romlása  Nemzeti tőke koncentrációja alapján szerveződő nagyvállalatok, Rt-k alakulása, monopolizáció  Technikai forradalom: robbanómotorok, elektromos gépek

20 20 Bretton Woods-i rendszer és a gyarmati típusú munkamegosztás hanyatlása ( )  Világpolitikai átrendeződés  Szovjet blokk, hidegháború, fegyverkezési verseny  Új nemzetközi gazdasági intézményrendszer (1944), amerikai dominancia (Aranydeviza-rendszer, Valuta Alap, Világbank, GATT)  Fejlődő országok cserearány-romlási és eladósodási folyamatai  Nyugat-Európa integrációs folyamatának beindulása  Termelési és fogyasztási szokások megváltozása → nemzetközi kereskedelem, tőkemozgások és munkamegosztás változásai (fejlettek közötti munkamegosztás erősödése)  Menekülő iparágak, fejlődő országok iparosodása  Olajiparok, számítógép-elektronika, automatikus gépsorok alkalmazása

21 21 Elvetélt reformkísérletek időszaka ( )  Olajárrobbanások; Energiaválság, környezeti és ökológiai problémák világméretekben  Multilaterális kereskedelmi tárgyalások  Új finanszírozási és adósságkezelési technikák bevezetése  Nemzeti keretek közötti gazdasági szabályozás hatékonysága csökken  Stagfláció, recesszió  Amerikai hegemónia gyengülése, versenytársak megerősödése  Keleti blokk gazdasági problémái: visszaesés, válságok, szétesés  Harmadik világ differenciálódásának folytatódása, eladósodás kiterjedése a KKE-i régióra → nemzetközi adósságválság  Protekcionizmus erősödése, gazdasági blokkok  Nemzetközi információáramlás növekvő súlya  Technikai forradalom: mikroelektronika, komputertechnológia, kommunikációs és információs-technológia, anyag és energiatakarékos, környezetbarát technológiák

22 22 Felgyorsult globalizáció és rendszerátalakulások kora (1989- )  Új világgazdasági rend kialakulásának kezdetei  Hatékonysági forradalom, informatizáció  Új gazdaság, információs társadalom  Harmadik utak

23 23 A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 1. a gyarmati tőkekivitel korszaka alapanyagok, megtermelt termékek szállítása több ezer éve termelési tényezők közül elsőként a munkaerő (rabszolga-kereskedelem, kivándorlás) külföldi tőkekivitel első korszaka XVIII. század második felétől fejlett ipari országok (Anglia, Franciao., majd USA) működőtőke- kivitele nyersanyagokban gazdag gyarmatok felé hagyományos gyarmati típusú tőkekivitel elsősorban kitermelőiparba vagy mezőgazdaságba irányult hatása a fogadó ország gazdaságára minimális

24 24 A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 2. külkereskedelem-fejlesztő működőtőke-kivitel a portfolió- és gyarmati típusú beruházások növekedése mellett megjelent egy más jellegű működőtőke-kivitel is már a XIX. század második felében az iparosodás útjára lépő, munkaerőben gazdag, de tőkében szegény kelet-európai országokba irányult külkereskedelem-fejlesztő típusú működőtőke-kivitel nem csak a kitermelőiparra koncentrált, hanem a feldolgozóiparra, szolgáltató ágazatra, infrastruktúrára olcsó, képzett munkaerő, gyorsan bővülő helyi felvevőpiac Németországból, Franciaországból az Osztrák-Magyar Monarchia térségébe

25 25 A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 3. külkereskedelem-helyettesítő tőkekivitel 50-es évektől a fejlett országok közötti működőtőke-kivitel vált meghatározóvá általában nem új vállalatok alapítása, hanem döntő részesedés megszerzése a jellemző a termékek és szolgáltatások szabad áramlását akadályozó tényezők megkerülése külkereskedelem-helyettesítő tőkekivitel USA és Közös piac közötti, majd Japánból USA és Nyugat-Európa felé

26 26 A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 4. a működőtőke-beruházások 1970 és 1985 között működőtőke-kivitel gyors növekedése és földrajzi szerkezetének átalakulása közlekedés, hírközlés, számítástechnika forradalma privatizációs folyamatok Európa és Észak-Amerika mellett Japán megjelenik tőkeexportőrként milliárd dollár

27 27 a külkereskedelem-helyettesítő és a hagyományos gyarmati típusú működőtőke-kivitel mellett ismét megjelent a fejlett térségekből a fejletlen országok feldolgozóiparába irányuló, ott jelentős fejlődést indukáló tőkekivitel –Japánból a délkelet-ázsiai régió felé –USA-ból a latin-amerikai országokba –Nyugat-Európából Portugália, Észak-Afrika felé Kojima típusú beruházások új vállalatok alapítása (termelés-kihelyező tőkekivitel) a tőkével ellátott, munkaerőben szegény országokból a tőkeszegény de olcsó munkaerővel rendelkező országok felé ágazati szerkezet is módosul: a harmadik szektor súlyának növekedése

28 28 A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 5. a nemzetközi működőtőke-áramlás 1985 után milliárd dollár

29 29 A működőtőke-kivitel érzékenyen reagál a gazdasági élet hullámzásaira fejlődő országok részaránya nőtt, de Kína nélkül számolva visszaesett volna átalakult a működőtőke-export jellege, földrajzi szerkezete, ágazati megoszlása is Japánból is egyre nagyobb arányú a külkereskedelem-helyettesítő tőkekivitel kelet-közép-európai országok felé is megindul 90 után a működőtőke-export folyamatosan nő a harmadik szektor aránya, elsősorban a kereskedelem és pénzügyi szolgáltatások

30 30 hagyományos gyarmati jellegű befektetés A tőkeerős vállalatok igyekeznek tevékenységüket a termelési folyamat egészére kiterjeszteni, a termelési folyamatot vertikálisan integrálni. A rendszeres, biztonságos és kiszámítható nyersanyagellátás érdekében saját ellenőrzésük alá vonták a termeléshez szükséges nyersanyagok beszerzési forrásait, bányákat, ültetvényeket. Gyakran a nyersanyagok primer feldolgozását is a nyersanyagforrás közelében elvégzik. Ilyen befektetések alapvető tulajdonsága, hogy enklávét alkotnak a fogadó országban, nem kapcsolódnak szervesen a gazdaság egyéb területeihez, és ezért a gazdaságot dinamizáló hatásuk minimális. Nem képesek hozzájárulni a helyi tőkefelhalmozáshoz, és ezzel a gazdaság egészének modernizálásához.

31 31 a kereskedelmi forgalmat bővítő beruházás A gazdaságra gyakorolt modernizációs hatások szempontjából ez a fajta beruházás lehet a legkedvezőbb, hiszen a külföldi tőke által működtetett szektorhoz ezekben az országokban a helyi tulajdonban lévő vállalkozások bővülő köre tud csatlakozni. Ezáltal a gazdaság szélesebb köre részesedett a fellendülő beruházási tevékenység jövedeleméből. Közvetett hatásként pedig a kapcsolódó vállalatok technikai- és tudástranszferben is részesedtek, ami hozzájárult az érintett gazdaságok modernizációjához. Ennek a Kojima-féle beruházás modernizációs hatásának volt megfigyelhető jelei a dél-kelet ázsiai kistigrisek esetében, vagy például a magyar gazdaság es időszakában.

32 32 a külkereskedelem-helyettesítő típusú befektetés A fejlett országok között bonyolódik le. A tőkeáramlás kiváltó oka a javak és szolgáltatások szabad áramlását akadályozó tényezők megkerülése. Ez a szubsztitúciós elmélet. A GATT, majd a WTO fordulók hatására fokozatosan csökkenő vámszintek mellett és helyett a protekcionizmus új formáit vezették be az államok egymás között a kereskedelem szabályozására. Ilyenek például a mennyiségi korlátozások, az adminisztratív akadályok, önkéntes exportkorlátozások. Ezeket a korlátokat az export célországába telepített leányvállalatokon keresztül a vállalatok képesek megkerülni. Ennek a beruházási típusnak a fő ismérve az, hogy nem hoz létre új terméket és kereskedelmi forgalmat, a leányvállalatokon keresztül valósul meg a termelés.

33 33 FDI-Triád Japán USA EU Kelet-Európa Délkelet-Ázsia Latin-Amerika

34 34 A világgazdaság legfejlettebb országait tömörítő mag területei közötti működőtőke áramlás általában kereskedelemhelyettesítő jellegű. A legfejletlenebb országok felé áramló tőke által nagyrészt gyarmati jellegű beruházásokat valósítanak meg a vállalatok. A mag egyes országai között zajló tőkeáramlás általában kereskedelem fejlesztő. A periféria egyéb, viszonylag fejlettebb térségei között szintén Kojima-féle tőkeáramlás figyelhető meg december 31.-i állapot szerint a világgazdaságban addig fölhalmozódott 4117 milliárd dollárnyi külföldi közvetlen befektetés állományából 59,3 % a Triád országaiban halmozódott föl. A Triád országaiból kiáramlott működőtökének ugyanakkor 63 %-a Triádon belül maradt.

35 35 a Triád pólusai között kereskedelem-helyettesítő működőtőke-beruházás legtöbbször fúziók, átvételek(akvizíciók) vagy startégiai szövetségek formájában valósul meg a Triád pólusaiból a perifériaterületek felé külkereskedelem-teremtő működőtőke-kivitel esetében az új vállalatok alapítása nagyobb szerepet játszik –kivétel kelet-közép európai működőtőke-bevitel, ahol jelentős a privatizáció

36 36 A külföldi működőtőke-áramlás következménye: külföldi tulajdonlás aránya az egyes régiókon belül

37 37 Nemzetközi intézmények Nemzetközi pénzügyi intézmények –Világbank Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) A Világbank 1945-ben alakult meg. A Bank eredeti feladata az lett volna, hogy a világháború utáni újjáépítéshez hosszú lejáratú kölcsönöket nyújtson. Az Egyesült Államok által elindított Marshall-terv következtében viszont Európában nem volt jelentős igény e kölcsönökre, ezért a Világbank hamarosan új célpontot keresett: a fejlődő országok szükségleteinek kielégítését tűzte ki új célul. –IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) Az IFC a Világbank Csoport magánszféra felé kinyújtott keze

38 38 –Nemzetközi Valutaalap (IMF) A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1945-ben jött létre, azzal a szándékkal, hogy rövid lejáratú kölcsönök alkalmazásával biztosítsa a rászoruló országok import-export egyensúlyát, a valutaárfolyamok stabilizálását. A Valutaalapnak, akárcsak a Világbanknak jelenleg 183 ország tagja. A tagországok itt is befizetéseik alapján kapnak szavazati jogot, vagyis az egyes döntéseket anyagi erejüknek megfelelően befolyásolják. A Valutaalap esetében is az Egyesült Államoknak van a legnagyobb befolyása 17% körüli tulajdoni arányának köszönhetően és a. G7 országcsoport itt is a szavazatok közel ötven százalékát mondhatja magáénak. Így hát nem csoda, hogy a két intézmény hasonló gazdaságpolitikát folytat. –Exporthitel intézetek (Export Credit Agencies) A exporthitel intézetek közintézmények, melyek kormányzati háttérrel támogatott kölcsönöket, garanciát, biztosítást nyújtanak országaik üzleti szervezeteinek kockázatos, többnyire fejlődő országokba történő beruházásaihoz. A legismertebbek: amerikai Export-Import Bank, német Hermes, kanadai Export Development Corporation, a Japan Bank for International Cooperation.

39 39 –EBRD (Európai Újjáépítési és Befektetési Bank) Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot 1991-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a közép-kelet-európai, illetve a szovjet utódállamok részére a szocialista gazdaságból a piacgazdaságba való átmenethez pénzügyi forrásokat biztosítson. Az EBRD - a Világbank gyakorlatától eltérően - a magánszektornak nyújt főként kölcsönöket. Részt vesz a magánszektor átalakításában, a privatizációban, kereskedelmi bankok tőkéjének biztosításában. A kis- és közepes méretű vállalkozások finanszírozása a bank egyik fő célkitűzése. Az EBRD tagjainak sorában 58 ország foglal helyet, amelyek a bank tőkéjét biztosítják - többek között Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Unió. –EIB (Európai Befektetési Bank) Az Európai Befektetési Bank 1958-ban alakult meg az Európai Unió Római Szerződésében lefektetett alapelvei szerint. A Bank feladata, hogy előmozdítsa az Európai Unión belül a kevésbé fejlett régiók gazdaságának fejlődését, fejlessze az európai közlekedési és telekommunikációs rendszert, javítsa a környezet állapotát és az életminőséget, növelje az ipar versenyképességét, kis- és középvállalkozásokat támogasson, előremozdítsa az Unión kívüli országokban az uniós támogatásokat és együttműködést. Az EIB tőkéje az Európai Unió tagországaitól származik.

40 40 A WTO és regionális kereskedelmi szervezetek –OECD Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - Organisation for Economic Cooperation and Development) 1961-ben alakult. Európa, Észak- Amerika és a csendes-óceáni térség 29 gazdaságilag legfejlettebb országainak tömörülése. A kereskedelem liberalizációjának egyik legjelentősebb élharcosa. A szervezet keretében több, beruházásokkal, nemzetek feletti vállalatokkal kapcsolatos egyezmény született. –A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A második világháborút és az ENSZ létrejöttét követően a nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy megalapítják a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezetet (ITO). A szándék az államok közötti kereskedelem előremozdítása volt. Mivel az Egyesült Államok szenátusa nem egyezett bele, a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezetet nem jött létre ben lépett életbe viszont a GATT (Általános Vámtarifa Egyezmény) azzal a céllal, hogy lebontsa az országok közötti árukereskedelem korlátait (kvótákat, vámokat és egyéb illetékeket). Az elmúlt évtizedekben a GATT a gazdasági globalizáció egyik alappillérévé vált. Az Uruguayi forduló során, ben döntöttek a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO létrehozásáról. Rövid története alatt a WTO a világ egyik legerősebb nemzetközi intézményévé fejlődött. Széleskörű döntési jogokkal rendelkezik az árucikkekkel, szolgáltatásokkal, szellemi tőkével kapcsolatban.

41 41  AOA - Mezőgazdasági Egyezmény (Agreement on Agriculture)  ATC - a textilkereskedelemről szóló egyezmény (Agreement on Textiles and Clothing)  GATS - szolgáltatások (General Agreement on Trade and Services)  GPA - a kormányzati közbeszerzésekről szóló egyezmény (Agreement on Government Procurements)  SCM - kereskedelmi jellegű támogatásokról, ellentételezésekről szóló egyezmény (Agreement on Subsidies and Countervailing Measures)  SPS - Állat- és Növény-egészségügyi Intézkedésekről szóló Megállapodás (Agreement on Sanitary and Phytosanitary Measures)  TRIMS - kereskedelemhez kötődő befektetési intézkedések (Agreement on Trade-Related Investment Measures)  TRIPs - egyezmény szellemi tulajdonjogokról (Agreement on Trade-Related Intellectual Property Rights) WTO hatáskörbe tartozó kereskedelmi egyezmények

42 42 A nemzetközi működőtőke-áramlás jogi keretei nemzetközi jogi eszközök érvényességi körük szerint –kormányok által aláírt és ratifikált –nem kormányzati szervek által kidolgozott (magatartáskódexek, ajánlások) földrajzi érvényességüket tekintve lehetnek –multilaterális (ENSZ) –regionális (EU, Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet, Arab Liga) –bilaterális megállapodások OECD bár csak a tagországokra terjed ki, a világ legfejlettebb országait csoportosítja, így inkább multilaterális

43 43 Regionális beruházási megállapodások 1957EGK szerződése 1965Közép-afrikai vám- és gazdasági unió 1969Andok régió integráció szerződése 1970Arab országok közötti szabad tőkemozgások 1973Karib Közösség szerződése 1980Latin Amerikai Integrációs Közösség 1981Iszlám Konferencia beruházás-védelmi megállapodás 1982Nagy Tavak Országainak beruházási kódexe 1987ASEAN beruházási egyezmény 1992 Észak-Amerikei Szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA) 1993Kelet és Dél-Afrikai Közös Piac 1995Csendes-óceáni nemzetközi beruházási karta

44 44 OECD országok külföldi tőkemozgásra vonatkozó szabályozása Két nagy OECD megállapodás játszik alapvető szerepet –Tőkemozgások és Láthatatlan Folyó Műveletek Felszabadításának Kódexe (Beruházási Kódex, 1964) –Nemzetközi Befektetésekről és a Multinacionális Vállalatokról Szóló Deklaráció (1976, Magyarország 1994-ben csatlakozott) Külföldi beruházásnak tekintik: –új vállalatok külföldön történő létesítése –külföldi leányvállalat vagy fiók létesítése –új vállalat létrehozásában történő részvétel –vállalat külföldiek által történő teljes vagy részleges megvásárlása –vállalatok közötti hosszú távú hitelezés

45 45 A Beruházási kódex aláírói kötelezettséget vállalnak, hogy fokozatosan felszámolják a nemzetközi tőkemozgás jogszabályi és intézményi akadályait A Nemzetközi Befektetési Deklaráció aláírói az egyes országokban működő külföldi vállalatoknak ugyanolyan jogokat biztosítanak adózás, nyereség felhasználása, finanszírozáshoz való hozzáférés szempontjából Mód van fokozatosságra fenntartások (Beruházási Kódex) mentesség (Beruházási Kódex) kivételek (Nemzetközi Befektetési Deklaráció) A közép-európai országok teljes mértékben (korlátozás nélkül) alávetették magukat, miközben számos EU tagországban még a 90-es évek közepén is voltak kivételek (pl. kisvállalkozások támogatása).

46 46 Kivételek pénzügyi szféra telekommunikáció természeti erőforrások kiaknázása közlekedés –tengeri hajózás –légi szállítás fegyvergyártás szerencsejátékok alkohol, dohány, só kereskedelme egyes területeken csak lassan, máshol jelentős liberalizálásra került sor az elmúlt években

47 47 A Multilaterális Beruházási Egyezmény problémája Az OECD tagországai 1995 óta tárgyalnak egy nemzetközi egyezmény létrehozásáról, amely világméretekben biztosítaná a működőtőke- beruházások szabadságát, védelmét A MAI a nemzeti kormányok szuverenitásának elve helyett a nemzetközi kereskedelem és gazdasági tevékenység szabadságának elvét helyezi előtérbe A tervek szerint az OECD országok felszólítanák a világ összes országát az aláírásra - ők ezzel gyakorlatilag lemondanának a nemzeti gazdaságpolitika (kisvállalkozás-fejlesztő politika, munkaerő-politika, nemzeti környezetvédelmi politika) aktív alkalmazásáról Nemzetközi civil szervezetek alapvetően elhibázottnak tartják, szerintük a WTO keretében kellene a megállapodást kidolgozni - ott azonban sikertelen volt

48 48 A külföldi működőtőke-beruházások beáramlása Kelet-Európába Térségünkbe 2000-ben mintegy 27 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett, ami a világban megvalósuló összes közvetlen külföldi befektetés 2,3 százaléka. Ebből hazánk 8 százalékkal részesedett. Cseh- és Lengyelország 20 százalék feletti részesedést tudhat magáénak.

49 49 A befektetések szempontjából fontos gazdasági törvények hatályba lépésének éve

50 50 Meghatározó beruházók Egyesült Államok (Magyaro., Cseho.) energia, élelmiszer, gépjármű nagyvállalatok Franciaország (Románia) vegyipar, élelmiszer, szolgáltatás nagyvállalatok Németország (Cseho., Magyaro., Lengyelo.) gépgyártás, energia, kommunikáció kis- és középvállalkozások is Ausztria (Magyaro., Cseho., Szlovákia) gépgyártás kis- és középvállalkozások is Olaszország (Szlovénia) 1995

51 51

52 52 A privatizáció folyamata nem csak az átmeneti gazdaságokban okozott problémát, de nagy, fejlett országokban is Margaret Thatcher nagy privatizátor hírében állt, tőle származik a mondás: "Privatizálni sokféleképpen lehet, egyedül jól nem." A fejlett piacgazdaságok két pilléren nyugszanak: a magántulajdon dominanciáján és a versenyen alapuló piacba vetett bizalmon. A privatizáció legátfogóbb célja a magántulajdon dominanciájának megteremtése. Gazdasági hatása mellett a társadalom átalakításának egyik meghatározó eszköze: a privatizációs stratégiától és eredményétől (is) függ, milyen lesz a társadalom képe és szerkezete. Privatizáció

53 53 Az állam a vagyontárgyait lényegében kétféleképpen privatizálhatja: - az állami tulajdont vagy a valóságos piaci értéken, lehetőleg készpénzért értékesíti, - vagy ingyenes, illetőleg kedvezményes áron (állampolgári jogon vagy más alapon) szétosztja, a " mindenki váljék tulajdonossá" elv jegyében. A különböző közép-kelet-európai országok ugyanazon gazdasági problémák esetén is más és más privatizációs megoldást választottak.

54 54 Az első stratégiai következetes és tisztességes megvalósításával valóságos (szakmai vagy pénzügyi) befektetők tulajdonába kerülhet az állami vagyon, s így működtetése hatékony lehet. A másik stratégiát választották többek között a csehek és az oroszok (kuponos, illetőleg vaucheres - vócseres - privatizáció), de ennek nyomai a hazai gyakorlatban is felfedezhetők (kárpótlási jegy, munkavállalói részvénytulajdonlási program - MPR - olcsó egzisztenciahitellel kombinálva, reprivatizáció, amikor a vagyon visszakerül az eredeti tulajdonoshoz). Az ingyenes- kedvezményes formának az a legnagyobb hátránya, hogy nem jön (nem jöhet) létre valóságos tulajdonosi kör: noha papíron mindenki tulajdonos, a tulajdon működtetése rendszerint cseppet sem jobb, hatékonyabb (sőt, olykor rosszabb), mint a privatizálást megelőzően. Az ingyenes-kedvezményes privatizációt a szakirodalom kváziprivatizációnak, álprivatizációnak is nevezi.

55 55 Privatizáció Kelet- Európában Az 1990-es évek Közép-Kelet- Európájára jellemző a bürokratikus és tekintélyuralmi berendezkedés, az állam nyomasztó túlsúlya, állami újraelosztás, átpolitizált gazdaság és a magántulajdon "likvidálása" a gazdasági életből. Míg a nyugati társadalmakban már létezett, addig ezen országokban létre kellett hozni a "tulajdonosok osztályát" vagyis meg kellett teremteni az állami tulajdon megfelelő szintre való visszaszorítását. A privatizáció a magántulajdon dominanciájának kiépítésére való törekvés a 90-s évek közepén kezdődött el, de első lépcsőben háttérbe szorította a piac intézményeinek kiépítését, mivel eleinte sokan úgy gondolták, hogy a tulajdonviszonyok átrendezésével automatikusan megvalósul a piacgazdaság

56 56 Most már tapasztalatból is tudjuk, hogy ez nem fedi a valóságot. A sikeres piacgazdaság kialakítása és működtetése ettől sokkal összetettebb, több feltétel együttes teljesülését igényli, melyek a következők: - a piaci verseny szabályozása; - az állami monopolhelyzet felszámolása; - a túlszabályozás megszüntetése (például az importkorlátozások feloldása); - bankrendszer átalakítása; - költségvetés és az államháztartás reformja; - a tőzsde újraalapítása; - piacgazdasági jogrend kialakítása továbbá az intézményi és statisztikai rendszer létrehozása.

57 57 Mindezekhez a stabilizáció gondjai és feladatai társultak. Az egykori szocialista országok üres államkasszát, elavult gazdasági struktúrát és életképtelen nagyvállalatokat hagytak örökül. Továbbá a meglévő gazdasági kapcsolatrendszer összeomlott, a nemzeti termék csökkent, a költségvetési és a fizetési mérleg hiánya, illetőleg a munkanélküliek száma nőtt. Az érintett országoknak a privatizáció és a piacgazdaság mihamarabbi kiépítése volt az utolsó esélyük, hogy megkezdjék a felzárkózást a fejlett országokhoz.

58 58 A volt Szovjetunió valamennyi utódállamában, legfeljebb egy-két balti állam kivételével, ezenkívül Romániában, Bulgáriában, Albániában és Szerbiában az ingyenes kuponos privatizáció elsődlegességén alapuló, több évtizeden át elhúzódó kváziprivatizáció folyamata zajlott, zajlik. Ez azon országcsoport, ahol eddig nagyon csekély számú valódi privatizáció történt. Ezekben az országokban a lakosság szegénysége miatt zömmel elmaradt az úgynevezett kisprivatizáció, helyette részleges funkcióprivatizálás ment végbe: például a vállalatokat bérbe, az állami monopóliumokat koncesszióba adták.

59 59 Magyarország

60 60 Lengyelország már 88-ban 26 vegyes vállalat működött jelentősebb befektetések Kay Universal Fiat, Peugeot Daewoo France Telecom ipar 67%, elsősorban élelmiszeripar gépgyártás közlekedésieszköz-gyártás, építőipar, vegyipar, fa- és papíripar, pénzügyi szolgáltatások Franciaország, Németország, USA, Hollandia és Ausztria a legnagyobb beruházók 2003-ban munkanélküliség 20%, infláció 1%, GDP növekedése 2%

61 61 Csehország

62 62 Csehország már a szétválás előtt is cseh területre koncentrálódtak a működőtőke- befektetések, a szétválás után még inkább kuponos privatizáció lezárulása után is tovább folyt a nagyvállalatok gyors ütemű privatizációja 2003-ban munkanélküliség 8%, GDP növekedése 2%, infláció 0,1% hosszú ideig a portfólió beruházásokat preferálta a cseh kormány, 98-tól zöldmezős beruházások ösztönzése 97 végén a működőtőke-állomány 6 milliárd dollár, Magyarország után a legmagasabb érték 95-ben Németország, USA, Franciaország, Olaszország később ezek mellett Hollandia, Ausztria, Belgium voltak a legnagyobb befektetők a külföldi működő-tőke háromnegyede a feldolgozóiparba és szolgáltatásokba áramlott nagyobb külföldi partnerek pl. Volkswagen, Procter and Gamble, Ford, Philip Morris, Siemens, Mercedes

63 63 Szlovákia még Csehszlovákia idején is lassabban áramlott a külföldi tőke, mint a cseh és morva területekre a még csehszlovák időkben elindított kuponos privatizációt fele úton leállították, ezt követően a vezetői kivásárlások domináltak 2003-ban a GDP növekedése 4%, infláció 9%, munkanélküliség 17% jelentősebb befektetők Ausztria, Németország, USA majd Hollandia gép- és gépjárműgyártás, építőipar, pénzügyi szolgáltatások nagyobb külföldi beruházásokat eszközöltek a Volkswagen, Siemens, a cseh Liaz, Alcatel, K-Mart, Samsung, Deutsche Telekom, MOL

64 64 Románia 91 után kezdtek a külföldi beruházások az országba áramlani, de viszonylag alacsony szinten maradt privatizálás lassan haladt, több eltérő stratégiával 2003-ban a munkanélküliség 7%, infláció 15%, GDP növekedése 4% kereskedelem, szállítás, idegenforgalom a fő célpontok Franciaország, Hollandia, Németország, Ciprus a fő befektetők

65 65 Bulgária későn és lassan áramlott be a működő-tőke, 1997 végéig összesen 1 milliárd dollár, 2000-ben már 4 milliárd nagyobb beruházók kezdetben USA, Németország, Ausztria, később USA, Nagy-Britannia, Németország privatizálás lassú, 2000-re az állami vagyon fele magánkézbe került kuponos privatizáció, második fordulóban külföldi beruházók is tulajdont szerezhetnek 2000-es GDP a 89-es szint háromnegyede, ipari értékesítés 72%-a, munkanélküliség 10-15% 2003-ban munkanélküliség 14%, infláció 2%, GDP növekedése 6% gépek, gépi berendezések és élelmiszerek aránya 23 ill. 21%

66 66 Szlovénia még jugoszláv tagköztársaságként, a 70-es évek során kezdett beáramlani a külföldi működőtőke a korábban önigazgatás alatt álló vállalatok privatizációja 97-ig befejeződött, de a nagyvállalati privatizáció elhúzódott legnagyobb külföldi beruházók Olaszország, Ausztria és Németország, később Franciaország vegyipar, elektromos gépek gyártása, gumi- és papírgyártás 2003-ban a munkanélküliség 7%, infláció 6%, GDP növekedése 4%, az egy főre jutó GDP a régióban legmagasabb, 15 ezer dollár

67 , USD 1999

68 68 A kelet-közép-európai országokba irányuló beruházásokat befolyásoló tényezők munkaerő képzettsége, alkalmazottak és menedzsment munkaerő költsége közlekedési, telekommunikációs és pénzügyi infrastruktúra fejlettsége jogi környezet, versenyszabályozás, környezetvédelmi szabályozás, fogyasztóvédelmi szabályozás piac helyzete, fogyasztói környezet, addicionális értékesítési lehetőségek politikai környezet K+F lehetőségek árfolyam politika, MNB helyzete, bankrendszer helyzete régióköltség, helyi adók, kedvezmények, egyéb lehetőségek, ipari parkok intézményrendszer, bürokrácia beszállítók

69 69 Motiváló tényezők: viszonylag képzett, mégis olcsó munkaerő infrastruktúra fejlettsége Akadályozó tényezők: nem kielégítő jogi garanciák képzett menedzsment hiánya politikai, gazdasági instabilitás protekcionista szemlélet


Letölteni ppt "1 Nemzetközi tőkemozgások Birkás György"

Hasonló előadás


Google Hirdetések