Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága Pedagógusképzési Albizottsága 2014. január 30. Sáska Géza

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága Pedagógusképzési Albizottsága 2014. január 30. Sáska Géza"— Előadás másolata:

1 az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága Pedagógusképzési Albizottsága január 30. Sáska Géza

2 Brezsnyánszky Lászlónak, Gáspár Mihálynak és Pukánszky Bélának, Rádli Katalinnak. Külön köszönöm Faragó Magdinak az értékes javaslatait.

3 Kizárólag a közismereti tárgyakat érintő, két szakos tanárok képzési rendszerének főbb változásait mutatjuk be, mint a „főiskolai” és az „egyetemi-diszciplináris” értékrend képviselőinek konfliktusát a kreditek változásában.* három időszakasz összehasonlításában: 1. Bologna előtti időszak: 111/1997. a tanári képesítés követelményeiről és a 77/2002 Korm. Rendelet kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről, 2. Bologna- reform, 3. poszt-Bologna reform. *Az alacsonyabb kreditértékkel számolva, értéktartomány esetben.

4 A „jó” tanárképzés mibenlétét „ a főiskolai” és az „egyetemi” érdekkör számos területen folyamatosan ütközik,  Az elérő kultúra,  És egzisztenciális okokból. A közdelem tétje:  A korlátos időkeretből minél nagyobb hányadot kell megszerezni..

5 Az állandó küzdelem állását mindig jogszabályok rögzítik és mutatják. Az nyer, amelyik több kreditet szerez a korábbi helyzethez képest

6 Tehát: Nem:  a „jó” és a „rossz”,  a „haladás” és a jövőt veszélyeztető „konzervatív/retrográd,  a diákok érdekeit és az oktatók érdekeinek a küzdelme. Hanem: Két egyen ragú, de egymással ellentétes, kultúrájú és érdekű csoport küzdelméről esik szó.

7 Legalább 200 éve meglévő iskolarendszer szervezeti különbsége  A népiskolai képzés, a tömegoktatás szempontjait, értékeit a tanítóképző (főiskolák) képviselik, [pedagógiai- pszichológiai értékrend].  A felsőfokú továbbtanulásra felkészítő gimnáziumok értékeit az egyetemi szintű képzést folytatók reprezentálják [diszciplináris értékrend].

8 1. Kezdetben fizikai értelemben is elkülönült e két terület. 2. Ha érintkeznek, konfliktusok keletkeznek  A polgári iskolai tanárképzés és tanítóképzés között a XX. század első felében. (nem esik erről szó a későbbiekben)  Az általános iskola létrejöttével 1945-ben a felső tagozaton kiszorították a gimnáziumi értékrendet. A főiskolai képzésben részesült tanítói értékend képviselői foglalták el e teret- területet.

9  A középfokú oktatás expanziója következtében tömegesen jelennek meg a főiskolai értékrendet követő új fajta gimnáziumok.  Egy ponton a hagyományos gimnáziumok és az értékrendjük kisebbségbe szorul. Következmény: párhozamosan működik  Kétfajta tanárképzési kultúra a középfokú oktatás iskoláiban.  A két, egymást kizáró értékrend őreként az egyetem és a főiskola.

10 Különböznek: 1. Pedagógiai kultúrájukban, a világról alkotott képükben. 2. Társadalmi-gazdasági státusuk tekintetében. (Nem, származás, jövedelem, házastárs kiválasztása sat.) 3. A tanárképzést adó intézményük jellegében.  A képzés hossza és a PP aránya tekintetében  Az oktatók formális tudományos elismertségében, sat.

11 A főiskolai tanár/tanítói képzésAz egyetemi közismereti tanárképzés A gyermek ismerete és fejlesztése fontosabb, mint a tudományos diszciplína szempontja. A diszciplína fontosabb, mint a gyermek ismerete és fejlesztésének szempontjai. Alapvető a természeti és társadalmi világ megismertetése, megszerettetése, tájékozódás képessége fejlesztése A tudományos tények és logika ismerete, használata az elsődleges. A műveltség szerkezete flexibilis és ezért kontúrtalan, a szervező elv és az elemek könnyen változtatható. A diszciplináris tudás szerkezete merev, kontúros. A képzés megszakítása a műveltség elvesztését jelenti. Gyakorlatias, módszertan orientált.Mérsékelten gyakorlat, és módszertan orientált. Nem szívesen buktat, de szívesen fegyelmez. Nem fegyelmez, de szívesen eltanácsol, buktat.

12 A főiskolai tanár/tanítói képzésben: a pszichológia és a pedagógia területéről, (szak képzésből csak a tantárgy pedagógia) Az egyetemi tanárképzésben: a különböző diszciplínák reprezentánsai. (pszichológia, mind diszciplína igen, azonban a pedagógia elemeként már nem: (A felsőoktatás pedagógiáját-módszertanát mereven visszautasítják.)

13 Alacsonyabb helyzetűnek/presztízsűnek tekintik: Az általános iskolai, főiskolai végzettségű tanárt, és képzőhelyét, tudását, kultúráját, iskoláját, mint a Gimnáziumi(középiskolai), egyetemi végzettségűt és képzőhelyét, az (elit) gimnáziumokat) és a műveltségének fajtáját.

14 A főiskola és az egyetem legyen egyenrangú, mert  Mindkét szintnek a tanárképzéshez van pedagógiája és pszichológiája, amely az évfolyamok lényegében azonos.  A közoktatásban a tanítói [általános iskolai] értékrendet követő iskolák többségben vannak.  A tanárképzés alávetettsége a szakmai igazságtalansághoz vezet, amelyhez a resentiment is tapad.

15 1. A szakok között: tanárképzésre és a diszciplináris képzésre fordítható időmennyiség aránya. 2. A képzési szakaszok (évfolyamok) között a képzési idő elosztása.  a képzés végén lévő időkeret megszerzése különösen értékes, mert a képzésjellegét a felhasználás módja sugallja. 3. Az évfolyam bővítése: rendelkezésre álló képzési idő meghosszabbítása és elfoglalása.

16 1. Hierarchia megszüntetése/növelése, 2. Területfoglalás, az adott időmennyiség keretei között, kreditben számolva 3. Az expanziós területnövelésből minél nagyobb hányad birtoklása. Az állandó küzdelem eredményét jogszabályok rögzítik és mutatják.

17 A pedagógia-pszichológia képzés területén szűnt meg a főiskola és egyetem közötti hierarchikus különbség a 111/1997. (VI. 27.) Korm. a tanári képesítés követelményeiről szóló rendelettel. Feltehető: a tanárképzésben az egyetemi és főiskolai szintű pedagógia és pszichológia felfogás között a különbség könnyen áthidalható. Azaz: az egyetemi és a főiskolai PP tanárképzési felfogás egylényegű. (A főiskolai pp kultúra valamikor felváltotta az egyetemit.)

18 1. Felosztja a képzést és a rendelkezésre álló időt a szak, és a pedagógia-pszichológia területe között. 2. Tagolják a pedagógia-pszichológia területét és időterjedelmét:  Pedagógiai és pszichológiai általános elméleti és gyakorlati ismeretekre, képességek megszerzésére irányuló képzésre,  Szakmódszertanra (tantárgy-pedagógiára).  Iskolai gyakorlatokra. 3. A PP területét tovább bontják.

19 1. A képzés osztott. 2. A diszciplináris képzés és a pedagógia és pszichológia területe élesen elkülönül egymástól. 3. A főiskola és az egyetem között a hierarchikus különbséget a szakterületi képzésre fordított idő többlete mutatja (egy év, 90 kredit). 4. Az főiskolai és az egyetemi képzésben pedagógia és a pszichológia modul azonos, éppen ezért  A főiskolai képzésben nagyobb a pedagógiai és pszichológia súlya 20,8%,  az egyetemié 15.6 %-ponttal kevesebb.

20 77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet 2. számú melléklete bölcsész szakcsoport 1. és 2 pontja a tanári képesítés képesítési követelményeinek kreditrendszeréről Közismereti tanár szakokon szakpárban folyó képzés esetén Általános iskolai kétszakos tanári szakképzettség (Főiskola) Középiskolai kétszakos tanári szakképzettség (Egyetem) időtartam 8 félév10 félév szakterületi, szaktudományos tudás 2x95= 1902x140=280 pedagógiai, pszichológiai elmélet és gyakorlat (23 k) 50 szakmódszertani és tantárgy-pedagógia szakonként (7k) összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat (10 k) kredit, összesen pedagógiai, pszichológiai képzés kreditjeinek aránya 20.8% 15,2%

21 A felsőoktatás rendszerének radikális átalakításának kényszere a képzési terület új szerkezetét és időarányainak (kredit-hányad) kialakítását teszi lehetővé. Felidézve a korábbiakat: Az a szakmai csoport az erősebb, amelyik érdekeit államigazgatási dimenzióba tudja helyezni, jogszabályban megjeleníteni.

22 A kettős oklevelet nyújtó tanár szakokra vonatkozó források:  évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról,  289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről.  15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről, 4. számú melléklet Tanári Mesterképzési Szak

23  Az általános és a középiskolai tanárképzés egységes és nem hierarchikus, de osztott és ciklusos.  Az alapképzés diszciplína a túlsúlyos (93,3%).  Az Ma szinten a pedagógia-pszichológia a meghatározó 56%.  Az alap (Ba) szinten új a tanári képzést megalapozó 10 kreditnyi képzés, a diszciplína időkeretének a terhére jön létre.  Ma szinten a tantárgy-pedagógia és a szakmódszertan tantárgyanként 7-7, (azaz 14) kredit a szakterületi tudás időkeretének a terhére helyezik el.  Az iskolai gyakorlat 1 félévvel (30 kredittel) hosszabb lett a képzési rendszer (3+2+0,5 év),

24 Alapképzési szint (Ba) Ma szint kétszakos tanári szakképzettség** Összesen Tanári felkészítést megalapozó, pályaorientáció és ideje 10 (2 félév)---10 (2 félév) Szaktudományos tudás** Összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat és ideje (1 félév)30 Ped. Pszich. elmélet és gyakorlat Szakmódszertani és tantárgy-pedagógia Kredit, összesen Ped. Pszich. kreditjeinek aránya 6,7% 56,0% 28,5% * Bölcsész szakcsoport **BA szinten a 10 kredit pályaorientáció beszámításával, az Ma szinten a tantárgy- pedagógia + szakmódszertan 14 kreditjével csökkentve

25 A Bologna előtti 2002-es és a állapot összehasonlítása Kérdés: Melyik terület veszett vagy nyert időt (kreditet)és hol?

26  A középiskolai tanárképzés helyzete kredit-tömeget tekintve változatlanul 330 kredit.  Az egyetemi szintű szakterületi képzés veszített 44 kreditet, 20-at az összefüggő iskolai gyakorlatból, 10 már volt, 14-et a szakmódszertan, tantárgy pedagógia miatt, 10-et a tanári felkészítést megalapozó tantárgyak miatt.  A főiskolai képzés összességében nyert 70 kreditet.  A főiskolai szakterületi képzés nyert 46 kreditet.

27 Bolognai reform előtti állapot kreditekben Bolognai reform kreditekben Egyenleg kredit-különbségben Általános iskolai tanári szakképzettsé g (Főiskola) Középiskolai tanári szakképzettsé g (Egyetem) Alapképzés (Ba) és Ma képzés együtt Ált. iskolai Szakképzett- ségre vetítve Középiskolai szakképzett- ségre vetítve időtartam 8 félév10 félév11 félév+3 félév+1 félév szakterületi, szaktudomá- nyos tudás kredit, összesen Ped. Pszich. kreditjeinek aránya 20.8% 15,2%28,5%+ 7,7%+13,3% *pedagógiai, pszichológiai elmélet és gyakorlat, szakmódszertani és tantárgy-pedagógia, összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat és a Bologna reformban a pályaorientáció kreditjei

28 A korábbi kétszakos egyetemi képzésre nincs elegendő idő,  ezért van egyetemi jellegű major szak, kb. 140 kredittel és főiskolai minor kb. 96 kredittel.  Hivatalosan: első, és második tanárszak. Megjegyzés: MAB kötelezően létrehozandó tanárképzési bizottsága részben e sérelem okozta ellenállás kivédésére hozhatták létre.

29 Ez a terület 44 kreditet nyert. 10 kreditet az alapképzésben a pályaorientáció bevezetésével. 14 kreditet a szakmódszertan diszciplína terhére történő elszámolásából. 20 kreditet a féléves iskolai gyakorlatból, amely az egyetemi képzés terhére hosszabbodott meg a tanárképzés.

30 A legtöbbet nyert kredit tömegben: 1. a főiskolai szint az expanzióval  a szaktudományos,  a pedagógia és pszichológia területén. (Egzisztenciális és kulturális győzelem) 2. Az egyetemi tanárképzésben pedagógia és pszichológia területe. (Gyengült a egyetem tudományos jellege.)

31 A Bologna reform okozta sebekre a gyógyírt a 2010 választások után került gyógyír, amelyet, rögzít:  évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény  283/2012. (X. 4.) Korm. Rendelet a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről  8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről

32  Visszaáll az osztatlan képzés rendje.  Visszaállítják a korábbi hierarchiát,  A főiskolai jellegű képzésben a Bologna reformhoz képest erősödik a pp jellege, az egyetemin némileg csökken.  Az iskolai gyakorlat idejét megduplázzák, a képzési idő további fél évvel növekszik.  A tantárgy pedagógia kikerül a szak időkeretéből.  A MAB hatáskörébe utalják a tanárképzési bizottság felállítását.  Megszűnik a pályaorientáció, helyébe(?) az alkalmasság vizsgálata kerül.

33 A 83/2012. (X. 4.)a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szerint kormány rendelet visszatér a 111/1997 sz. korm. rend. logikájához, de nem ment hátrább ! 3. § (1) A tanári szakképzettség elemei: a) a tanárszak szerinti szakterületi … tudás, valamint b) a tanári munkához szükséges  ba) pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati,  bb) szakmódszertani … tantárgy-pedagógiai …, és  bc) a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbá c) … egyéni iskolai gyakorlat.

34 * Bolognai reform kreditekben Bologna után 2012 Egyenleg Alapképzés (Ba) és a Ma képzés együtt Általános iskolai tanári szak- képzettség Közép-iskolai tanári szakképzettség Általános iskolai tanári szak- képzettség Közép-iskolai tanári szakképzettség Időtartam 11 félév 10 félév12 félév +1 Szakterületi tudás A Ped. Pszich. kreditje* kredit, összesen Ped.,pszich. aránya 28,5 33.3%27,7% +4,8 -0,8 *pedagógiai, pszichológiai elmélet és gyakorlat, szakmódszertani és tantárgy-pedagógia, összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat és a Bologna reformban a pályaorientáció kreditje

35  A diszciplináris szféra a Bolognai reformban elszenvedett 44 kreditnyi veszteségéből 24-et visszakap.  A pedagógia, pszichológia a főiskolai és egyetemi szinten 6-6 kreditet nyer (a gyakorlattal együtt).  Az egyetemi és a főiskolai szakos képzés rendje visszaállításával megszűnik a major/minor rendszer.  A pp aránya (a gyakorlati képzés megnövelésével) a főiskolai szinten 4,8, százalékponttal nő.  Az egyetemi szintű képzés nyer 30 kreditet, 1 félévet a gyakorlati képzéssel.

36  A főiskolai képzés veszít 1 félévet, 30 kreditet.  A szakterületi képzésből 36 kreditet.

37 Az 1997-es és a 2012 reform összevetése Azaz: A Bologna reform korrekciójának az eredménye, Másképpen: a Bologna reform hatása.

38 Bologna előtt 2002 Bologna után 2012 Egyenleg Általános iskolai tanári szakkép- zettség Közép-iskolai tanári szakkép- zettség Általános iskolai tanári szakkép- zettség Közép-iskolai tanári szakkép- zettség Általános iskolai tanári szakkép- zettség Közép-iskolai tanári szakkép- zettség időtartam8 félév10 félév 12 félév+2 Szakterü- leti tudás összefüggő egyéni iskolai gyakorlat (2 félév) 50 (2 félév) r. kkk felosztása szerint kredit, összesen Ebből a 10 kreditet meghaladó gyak. nélkül Ped. pszich. aránya %27,7%+7% p+12,6%p

39  Az iskolai-gyakorlat orientáltság képviselői.  Az egyetemi és a főiskolai szakos képzés rendje visszaáll.  Megszűnik a major/minor rendszer.  A főiskolai két szakos képzés terjedelme 10 kredittel bővül 1997-hez képest.  Az egyetemi képzés a Bolognai reformban elszenvedett 44 kreditnyi veszteségéből 24-et visszakap, 20-t veszít.

40  A középiskolai tanárképzésre fordítható időkeretben 12.6, az általános iskolaiéban 7 %-ponttal nőtt a pedagógia és a pszichológia hányada, főként az iskolai gyakorlat miatt, de  A Pedagógia és Pszichológia területe is kap még10 kredit pontot az összefüggő iskolai gyakorlat időkeretéből.  A középiskolai tanárképzésben a diszciplína területéről elvett 20 kredit a pedagógiai- pszichológiai felhasználásra került.

41  Noha az egyetemi diszciplináris szféra 20 kreditet veszítet, de visszaszerezheti, ha a főiskolai szakképzést folytató intézményét az egyetemivel összevonja.  Ebben az esetben egyetemi jellegű diszciplináris képzésben lesz részük a leendő általános iskolai tanároknak.  De veszítenek azok a főiskolák, ahol nincs egyetem.

42  A hierarchia elutasítói, a főiskolai/tanítóképző érdekeit képviselő csoport, mert megmarad a főiskolai és az egyetemi értékrend kettőssége.  Akik, a tanárképzés jelleg adó elemének pedagógiát- és a pszichológiát tekintik.  Az utolsó öt félévében 56,0%-ról, megközelítőleg 30%-ra csökken a pp a poszt-Bologna rendszerű képzésben.

43  A gyakorlat orientált kétszakos tanárképzési modellben,  az elméleti pedagógiai és pszichológiai képzés aránya romlott, különösen a pszichológiáé.

44  A tanárképzés expanziója a gyakorlati képzés idejének bővítésével.  Némileg közeledett egymáshoz a főiskolai és egyetemi képzés kultúrája, azáltal, hogy az egyetemen növekedett a pp aránya, és csökkent a szakos elem, a főiskolákon mindkettő növekedett.  A két, egymást kizáró és egyenrangú diszciplína és pedagógia-pszichológia értékrendet képviselő csoport intézményes elkülönítése az általános iskolai és középiskolai képzés mentén.  A pedagógiai gyakorlat tovább erősödött.

45 A restaurációval életre keltették a régi feszültségeket is:  Az általános iskolai és a gimnáziumi tanárképzés szakos eleme diszciplináris logikájú.  a pedagógiai-pszichológiai képzés főiskolai, tanítóképzős értékrendet követ. Kódolt e két kultúra bizonytalan kimenetű ütközése várható. Továbbá: a pszichológia és a pedagógia között támadt új feszültség oldása a gyakorlati képzés rovására történhet.

46 Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága Pedagógusképzési Albizottsága 2014. január 30. Sáska Géza"

Hasonló előadás


Google Hirdetések