Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Médiaoktatás az európai iskolarendszerben EMEDUS projekt, OFI-WP3.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Médiaoktatás az európai iskolarendszerben EMEDUS projekt, OFI-WP3."— Előadás másolata:

1 Médiaoktatás az európai iskolarendszerben EMEDUS projekt, OFI-WP3

2 Keretek Európai Bizottság Élethosszig Tartó Tanulás Programja EMEDUS projekt (Study on European Media Literacy Education) projekt célja: - összehasonlító tanulmány a formális oktatási rendszeren belül a médiaoktatásról – EU27 - hasonló médiaoktatási karakterű országok klaszterekbe rendezése fő kutatási kérdések: Hogyan jelenik meg a médiaoktatás a 27 európai tagállam nemzeti tanterveiben? Melyek a kimeneti követelmények és milyen értékelési eljárásokkal mérik a médiaoktatás eredményességét? Hogyan képezik napjainkban a médiatanárokat Európában?

3 Médiaoktatás az iskolában Bevezetés-felfutás – stagnálás – sorvadás? - a médiaoktatás rendszerint nem tudatos oktatáspolitikai és a szakmai lobbycsoportok párbeszédének eredményeként, tervezett formában jelent meg a formális oktatásban; - a „felülről” érkező „bevezető-típusú” oktatáspolitikai szándék kellő számú képzett pedagógus hiányában és/vagy a reformpedagógiákat kísérő, az új területekre múló divatjelenségként gyanakvással tekintő attitűd miatt, az „alulról” szerveződő, egy-egy elkötelezett tanárhoz kötődő sziget vagy projektszerű forma tartós támogatás és világosan körülhatárolt iskolai státusz hiányában veszíti el idővel a lendületét; -az oktatási intézmények és az intézmények fenntartóinak szakmai tájékozatlansága; -a széleskörű terjesztéshez, fejlesztéshez szükséges források hiánya; -a média működésével kapcsolatos előítéletek és tényleges problémák; -az iskolavilágba gyorsan beépülő informatika-ICT oktatás és a médiaoktatás viszonyának gyakran tisztázatlan jellege; -az oktatásügyben megszokott tartalmi/módszertani standardizációs rutinokhoz képest a média elviselhetetlenül gyorsan változó világa, az ezzel összefüggő terminológiai és tematikai zavarok

4 Mit tekintünk médiaoktatásnak Kutatásmódszertan, a kutatás korlátai Az EMEDUS projektben a médiaoktatás (az iskolában) az, amit a tantervi szabályozás annak tekint (valójában annál sokkal szélesebb spektrumú tevékenyég) Kérdőív, kérdőív… Tanterv – de milyen szintű (nemzeti, keret, helyi, tanári)… és az oktatás mely szintjére/szakaszára/iskolatípusára vonatkozó Milyen tartalmi, szemléleti és egyéb (pl. időkeret, módszer) -, a médiaoktatást meghatározó előírásokat tartalmaz a tanterv? Hogyan befolyásolja (pontosabban) hogyan szándékozik befolyásolni a médiaoktatás iskolai gyakorlatát? Kimenet-értékelés Tanári felkészültség Az osztálytermek valósága…

5 Média a tantervekben Explicit vagy implicit red: explicitly mentioned blue: implicitly mentioned

6 Média a tantervekben cross-curricularis/integrált - önálló lower-secondary level upper-secondary level blue: cross curricular and integrated to other subjects red: separate subject

7 Média a tantervekben befogadó tárgyak

8 Média a tantervekben médiaműveltség – digitális műveltség red: the two fields are completely unrelated yellow: confuse relation blue: digital literacy is part of media literacy green: digital literacy means the same as media literacy pink: media literacy is part of digital literacy

9 Média a tantervekben védelmező-megelőző szemlélet primary level upper-secondary level red: inkább igaz blue: inkább hamis yellow: is-is

10 Média a tantervekben - klaszterek szemlélet és tartalom -a tantervet milyen mértékben jellemzi a „with media” és/vagy az „about media” szemlélet; -a tantervet milyen mértékben jellemzi a nyelvi-esztétikai szemlélet; -a tantervet milyen mértékben jellemzi a média káros hatásaival szembeni védelmet előtérbe helyező szemlélet; -a tantervet milyen mértékben jellemzi a társadalomtudományi szemlélet; -a tantervet milyen mértékben jellemzi a médiaipar működésre fókuszáló szemlélet; ­a tantervet milyen mértékben jellemzi a kritikai szemlélet dominanciája; -a tantervet milyen mértékben jellemzi a gyakorlati,/”csinálós” szemlélet dominanciája

11 Média a tantervekben - klaszterek PRIMARY A két kapcsolati háló (55%-os és 66%-os egyezés) együttes elemzése szerint a klaszterek a következők: 1. group:DE, ES, LU, PL, RO, SE, SK, UK 2. group: AT, CZ, FI, IT, MT, NL 3. groupEE, EL, DK, FR, HU, IE, SI

12 Média a tantervekben - klaszterek LOWER-SECONDARY A két kapcsolati háló (55%-os és 66%-os egyezés) együttes elemzése szerint a klaszterek a következők: Group 1: AT, ES, LU, IE, MT, PL, UK Group 2: EE, DE, DK, EL, IT, NL, SE Group 3: CZ, FI, FR, HU, RO, SK, SI

13 Média a tantervekben - klaszterek UPPER-SECONDARY A két kapcsolati háló (55%-os és 66%-os egyezés) együttes elemzése szerint a klaszterek a következők: Group 1: ES, PL, UK Group 2: AT, CZ, DK, EE, FI, EL, IE, IT, LT, LU, MT, SE Group 3: DE, FR, HU, NL, RO, SK, SI

14 Média a tantervekben - klaszterek Együttesen:

15 Következtetések -A médiaműveltség-fejlesztés terepei közül éppen a formális oktatásban zajló történésekről tudjuk a legkevesebbet. -Jelenleg nincs a médiaoktatásnak egyértelmű “fősodra”, vagy mainstream modellje, amelyet a legtöbb ország követne. -A leginkább elterjedt cross curriculáris forma nem motiválja a szereplőket – sem a nemzeti oktatáspolitikákat, sem a tanárokat sem a képzőhelyeket – a médiatanár-képzésbe való komolyabb invesztícióra. -A széles körben elterjedt cross-curriculáris, sok tantárgyba integrált forma tehát életleníti, defókuszálja a médiaoktatás tartalmi mondandóját. Csökken a tárgyhoz kapcsolódó ismerettartalom, homályos, hogy vajon kinek és milyen szaktudással/képesítéssel kellene a médiát tanítania. Nehezen értelmezhető az értékelés (és így a fejlesztés eredményessége). Ezért csökken a médiaoktatás iskolai presztizse, noha az oktatásügy szereplői elismerik annak jelentőségét

16 Következtetések -A médiaoktatási tantervek három jellemző csoportra oszthatóak, a tartalmi-szemléleti szempontból fókuszált, a kevert fókuszú és a defókuszált jellegű médioktatási curriculumal dolgozókra. (Ezen klaszterek korcsoportonként változhatnak). A fókuszált vagy valamely tudományterület (pl. társadalomtudomány, esztétika, nyelvtudomány) tematikájára hangolt, elsősorban vagy valamely szemléleti megközelítést (védelmező-megelőző, kuktúrális-esztétikai, kritikai, gyakorlati orintáció) részesít előnyben. A fókuszált-kevert fókuszú és defókuszált modell nem szükségképpen jelent minőségi skálát -A médiaoktatás tanterveiben erősödő elmozdulás figyelhető meg a felelős és aktív állampolgár nevelése illetve a gyakorlat, a practical skills erősödésének az irányába -A tantervek alapján igazolható, hogy a tradicionális védelmező-paradigma kiszorult a tantervekből és átadta a helyét a hálózati kommunikációval kapcsolatos gyerek/ifjúságvédelmi szempontoknak -A formális oktatásban a tanári szaktudást, a fejlesztésre biztosított idő mértékét és a vizsga(eredményeket) tekintik a sikeres munka biztosítékának. A médiaoktatásban kevés kivételtől eltekintve jelenleg az európai iskolavilágban ezek egyikét sem garantálják előírások. Az országok többségében a minőségi fejlesztés fedezete és garanciája csupán egy-egy tanár felkészültsége és az adott iskola(vezetés) médiaoktatást támogató döntése -A tantervi követelményeken túl számos, a médiaoktatás körébe tartozó tevékenység folyhat az iskolákban. Ma ezen a területen sokkal stabilabb, beágyazottabb a helyzet, mint a tantervhez, tanórához kötődő sávban. Mintha a médiaoktatás tényleges terepe még mindig inkább a tanórákon kívüli szabadidős vagy szakköri jellegű tevékenység lenne, kevésbé a tanóra.

17 Médiaoktatás az európai iskolarendszerben Köszönöm figyelmüket! Hartai László


Letölteni ppt "Médiaoktatás az európai iskolarendszerben EMEDUS projekt, OFI-WP3."

Hasonló előadás


Google Hirdetések