Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Az új európai kohéziós politika Az MRTT XI. Vándorgyűlése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Az új európai kohéziós politika Az MRTT XI. Vándorgyűlése."— Előadás másolata:

1 Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Az új európai kohéziós politika Az MRTT XI. Vándorgyűlése november 21–22. Kaposvár A kutatás a TÁMOP A/ azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 Az izraeli önkormányzati rendszerről – röviden Izrael centralizált, unitárius állam, önkormányzati rendszere egy szintű, a települési önkormányzatok 3 alaptípusa különíthető el: o városok (75 db), o városnak nem minősülő municipális önkormányzatok (125 db), o regionális tanácsok (53 db). Önkormányzatok feladat- és hatáskörei o településüzemeltetés (utak, ivóvíz, hulladék, szennyvíz, közterek, stb.) o oktatás (infrastruktúra, eszköz- és humánkapacitás, üzemeltetés) o kultúra (könyvtárak, múzeumok, sportközpontok, színház, zene- és tánckarok, stb.) o szociális ellátás (családsegítés, gyermekjólét, idősek, fogyatékkal élők) o Környezetvédelemi feladatok. A központi kormányzatnak releváns jog- és hatáskörei vannak e közszolgáltatások terén Területi tervezés, területfejlesztés speciális intézményrendszere

3

4 A tel-avivi metropolitán térség I.

5 A tel-avivi metropolitán térség II. Az ország pénzügyi, gazdasági, közlekedési, diplomáciai központja, de politikai, oktatási és kulturális szerepe is jelentős. A gyorsan előrehaladó városi koncentráció láttán már 1965-ben felállított a kormány egy szakbizottságot, azzal a céllal, hogy ajánlások fogalmazódjanak meg az érintett önkormányzatok mélyebb együttműködésére a testület fúziókat javasolt, de megakadt ban Haim Ben-Sahar vezetésével egy újabb bizottság – hasonló következtetések, legalább a közszolgáltatások biztosítása érdekében. A közszolgáltatások biztosítása terén szoros összefonódások a városok között, tudatos együttműködés a területfejlesztés és területrendezés kapcsán is, de az önkormányzatok politikai egységesülése nem jutott előrébb.

6 A haifai metropolitán térség I.

7 A haifai metropolitán térség II. A tel-avivi nagyvárosi övezethez képest sokkal kevésbé urbanizált – leginkább a magváros és északi kiterjedése tekinthető egybefüggő metropolitán körzetnek. A tel-avivi nagyvárosi övezethez képest jelentősebbek az infrastrukturális, társadalmi, gazdasági különbségek is, korlátozottabbak az önkormányzati együttműködések. Mivel Haifa sokat veszített gazdasági súlyából, az ipari szektor átalakult az elmúlt évek során, így a vonzáskörzet településein élő, kevéssé kvalifikált, jórészt arab szakmunkások foglalkoztatása csökkent, elszakadtak a magvárostól. Haifa, Hadera, Cfát és Názáret között rivalizálások. A társadalmi-etnikai törésvonalak komplikálják a közös érdekartikulációt mindenféle kérdésekben.

8 A beer-shevai metropolitán térség I.

9 A beer-shevai metropolitán térség II. Nem nevezhető tényleges metropolitán térségnek, pusztán egy jelentősebb város van az övezetben – Beer Sheva. Az együttműködések ösztönzésének, az összekapcsolódások erősítésének tisztán politikai motivációi voltak, elsősorban szakmai körökből indulva – az elmaradott déli országrész csak így lehet képes felzárkózni. Noha a kormányzat elkötelezettje ezen iránynak, a fizikai távolságok, jelentős fejlettségi szintkülönbségek, társadalmi törésvonalak miatt nincsenek tartós kooperációk.

10 A jeruzsálemi metropolitán térség Hivatalosan még statisztikai értelemben sincs nyilvántartva vitatott geopolitikai és nemzetközi jogi státusza miatt. Ennek ellenére a szakirodalom szerint nemcsak létezik, de egyben Izrael egyik legfontosabb nagyvárosi térsége is. Jeruzsálem politikai, kulturális, vallási és turisztikai értelemben egyaránt az ország vitathatatlan központja. A város 1967-es újraegyesítése nyomán közigazgatási határait jelentősen kibővítették – vitatott státuszú kelet-jeruzsálemi zsidó negyedek. Emellett Jeruzsálem vonzáskörzetébe tartozik a júdeai és szamáriai zsidó telepek többsége is. A népesség pontos meghatározása nehéz – eltérő álláspontok kiket, mely települések népességét indokolt figyelembe venni. (2012 – 804 ezer fő, 62% zsidó, 35% muszlim, 2% keresztény, 1% drúz és egyéb). Jeruzsálem kiemelt fejlesztési körzetnek számít az 1980-as alaptörvény óta.

11 Nagyvárosi térségek Izraelben Tel-Aviv, Jeruzsálem, Haifa és Beer Sheva együttes népessége 1,7 millió főre tehető – Izrael lakosságának valamivel több mint 20%-a Ha csak a belső gyűrűket adjuk hozzá a magvárosok népességéhez, akkor kb. 3,2 millió főt kapunk – teljes népesség 40%-a Ha a tel-avivi nagyvárosi térséget, valamint a haifai és a jeruzsálemi metropolitán körzetből csak a magvárosokat és a tel-avivival összeérő gyűrűket számítjuk, az megközelítőleg 5 millió főre rúg, s 90%-ban zsidó származású népességet jelent. Vagyis az 5,8 millió fős zsidó népesség közel 78%-a e részen él!

12 Metropolitán körzetesedés vs. regionalizáció Sharkansky (1997) – Izrael a metropolitán nemzet- állam. Ha Izrael ezen, legurbanizáltabb, legfejlettebb, politikai-diplomáciai, gazdasági-pénzügyi, infrastruk- turális, oktatási, technológiai, kulturális és turisztikai értelemben legmeghatározóbb térségének települési önkormányzatai képesek együttműködéseiket mélyíteni, közös politikai platformot létrehozni, s ezáltal a központi kormányzat egyenrangú partnerévé válni területpolitikai ügyekben, akkor az a zsidó nemzetállami lét biztosítéka lehet. Yiftachel (1998, 2001) – a metropolitán körzetek politikai megerősítése az „etnokrácia” eszköze – csakis a regionalizmus hozhat valós demokráciát!

13 Köszönöm a figyelmet! Grünhut Zoltán A kutatás a TÁMOP A/ azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Letölteni ppt "Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Az új európai kohéziós politika Az MRTT XI. Vándorgyűlése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések