Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jog és identitás 2014. április 2.. Témák 1.az identitás koncepciója, lehetséges megközelítések: A.szociálpszichológiai; B.társadalomelméleti: igazságosság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jog és identitás 2014. április 2.. Témák 1.az identitás koncepciója, lehetséges megközelítések: A.szociálpszichológiai; B.társadalomelméleti: igazságosság."— Előadás másolata:

1 Jog és identitás április 2.

2 Témák 1.az identitás koncepciója, lehetséges megközelítések: A.szociálpszichológiai; B.társadalomelméleti: igazságosság és elismerés; a normalitás kritikája. 2.jog és identitás: C.emancipatórikus mozgalmak — küzdelem a jogosultságokért; D.az egyéni jogérvényesítés problémái.

3

4 Személy- és csoportpercepció “A személyiség társadalmi szemléletu ̋ lélektana személyes- csoportos kapcsolatok hatásrendszerét tekinti az egyéni értelem, az érzelmi harmónia, a morális karakter és a szituatív viselkedési rutinok elo ̋ hívójának, mozgatójának, alapjának. Nem ok nélkül úgy is szemlélhetjük az egyént, mint társadalomba és kultúrába ágyazott, csoportok metszetében álló és ezek dinamizmusának kitett önállótlan alkotóelemet, amelynek legfeljebb hamis öntudata sugallja, hogy mero ̋ ben egyediként élje meg személyes és társas tapasztalatait.” (Hunyady–Hamilton– Lan Anh (1999) 9)

5

6

7 Sztereotípia “Az ero ̋ feszítéssel való takarékoskodáson túl más oka is van annak, hogy miért tartunk ki olyan gyakran a sztereotípiáink mellett, noha kevésbé elfogult nézeteket is elfogadhatnánk. A sztereotípiák rendszere személyes történetünk központi eleme, a társadalomban elfoglalt pozíciónk védelmezo ̋ je lehet. A világ rendezett, többé-kevésbé ellentmondásmentes képét adják, amelyhez szokásaink, ízlésünk, képességeink, kényelmünk és reményeink már igazodtak. Lehet, hogy a kép nem hiánytalan, de egy olyan lehetséges világot mutat, amelyhez már alkalmazkodtunk. Ebben a világban az emberek és a dolgok a jól ismert helyükön vannak, ismert és elvárt dologokat tesznek. Otthon vagyunk. Beleillünk a képbe. Tagok vagyunk. Ismerjük a járást. Itt megtaláljuk az ismero ̋ s, a normális, a kiszámítható báját, a fogantyúk és formák a szokott helyen vannak. Noha sok kísértést hagytunk magunk mögött, míg belepréseltük magunkat ebbe az önto ̋ formába, ha végre szilárdan belehelyezkedtünk, szorosan ránksimul, mint egy régi cipo ̋.” ((Lippmann (1998) 95) ford. KV)

8 A tekintélyelvű személyiség Az F-skála által mért vonások (konvencionalizmus; autoriter alárendelo ̋ dés; autoriter agresszió; a szubjektivitás, képzelet és gyengédség megvetése; babonásság és sztereotipizálás; ero ̋ és “keménység”; destruktivitás és cinizmus; projektálás; eltúlzott aggodalmak a szexualitással kapcsolatban) a kutatók vélekedése szerint “[...] egy tünetegyüttest képeznek, egy többé-kevésbé tartós struktúrát a személyiségben, amely az illeto ̋ t befogadóvá teszi az antidemokratikus propagandával szemben. Így azt mondhatjuk, hogy az F-skála a potenciálisan antidemokratikus személyiséget kívánja mérni.” (Adorno et. al. (1950) 228, ford. KV).

9

10 Gordon W. Allport összegzése “Az etnikai elo ̋ ítélet hibás és rugalmatlan általánosításon alapuló ellenszenv. Megmaradhat az érzések szintjén, de kifejezésre is juthat a viselkedésben. Irányulhat egy-egy csoport egésze, de egyetlen egyén ellen is, azon az alapon, hogy az illeto ̋ a szóban forgó csoport tagja.” (Allport (1977) 40) Az elo ̋ ítélet két komponensbo ̋ l áll össze: egyrészt a negatív attitu ̋ dbo ̋ l, érzelmi viszonyulásból, másrészt a túláltalánosított (ezért, ahogy fentebb szerepel, eredendo ̋ en téves) vélekedésbo ̋ l.

11 Allport-skála “minél ero ̋ sebb egy attitu ̋ d, annál valószínu ̋ bb, hogy heves és ellenséges cselekvésbe csap át” (Allport (1977) 47). Az elo ̋ ítéletekbo ̋ l fakadó tetteket az alábbi skálába rendezi: szóbeli elo ̋ ítéletesség, elkerülés, hátrányos megkülönböztetés, testi ero ̋ szak és kiirtás. Noha a skálán való továbblépés egyáltalán nem törvényszeru ̋, de “tudatában kell lennünk annak, hogy az egyik fokozatban megnyilvánuló aktivitás megkönnyíti a magasabb fokozatokba való átkerülést” (Allport (1977) 49)

12

13 Az előítélet okai 1.magyarázat a személyiség szintjén: türelmes vs. türelmetlen személyiség 2.lehetséges társadalmi okok: felfelé irányuló mobilitás hirtelen jött társadalmi változás tudatlanság és a kommunikáció korlátai kisebbségi csoport mérete és népsu ̋ ru ̋ sége közvetlen versengés és a valóságos konfliktus kizsákmányolás igazolás az agresszió szabályozása etnocentrizmus és a hu ̋ séget fokozó kulturális eljárások a keveredéssel kapcsolatos ellenérzés, amely végso ̋ soron a vér tisztaságáról alkotott képzetekben, az endogámia “törvényében”

14 Társadalomelmélet I.: Igazságosság, egyenlőség és elismerés — Axel Honneth „az ember épsége és integritása a többi ember helyesléséto ̋ l függ” (Honneth (1997) 99) Az elismerés megvonásának három típusát különbözteti meg, a fizikai integritás megsértéséto ̋ l a jogok megvonásán keresztül az életformák megvetéséig. A megvetés egyes formái a személyiség, az önbecsülés hanyatlását eredményezik, amelyeket Honneth a „pszichikus halál”, a „társadalmi halál” és a „megbetegítés” metaforájával szemléltet. “Az elismerés hiánya a társadalmi patológia magva.” (Némedi (2010))

15 Nancy Fraser: újraelosztás vs. elismerés Forrás: Nancy Fraser: Az újraelosztástól az elismerésig? Az igazságosság dilemmái a poszt-szocializmus korában

16 II. A normalitás kritikája a „ki nem mondott norma” leleplezése, legyen az a “megfelelo ̋ ” (hím)nem, heteroszexualitás, a fehér bo ̋ r, vagy az ép test a ki nem mondott norma mu ̋ ködése csak közvetetten, az elhallgatásban, a “Másik” leírásában érheto ̋ tetten; a másság megragadása mindig valamihez hasonlítva történik, ám annak a személye, aki a “normális”, rejtve marad, tulajdonságai csak a másik pozitív ellenpólusaként ragadhatóak meg, amit viszont nem szokás explicitté tenni a csoporthatárok társas konstrukciójának lényegi eleme az, ahogyan a testre is visszaható, a testeket formáló identitásokat hoznak létre

17 “A néma dresszúrák sorában külön kell kezelni az intézményesíto ̋ rítusokat ünnepélyes és rendkívüli jellegük miatt. Ezek azt szolgálják, hogy az utolsó emberig összehívott közösség nevében és jelenlétében, a felszentelés céljával ne csupán azokat válasszák külön, akik a kitünteto ̋ jegyet már elnyerték, azoktól, akik még nem részesei ennek, mert korhatár alattiak (bár az átmeneti rítus képzete ezt sugallja), hanem mindenekelo ̋ tt azokat, akik társadalmilag méltók, elkülönítsék azoktól is, akik mindörökre kirekesztettek ebbo ̋ l, azaz a no ̋ kto ̋ l.” Bourdieu (2010) 33

18 Küzdelem a jogosultságokért: mozgalom és elmélet “A »jó ügyek« nem helyettesíthetik az ismeretelméleti bizonyításokat, nem teszik fölöslegessé a gondolati elemzést, amely néhanapján ráébreszt arra, hogy az illendo ̋ »jóérzés« nem feltétlenül zárja ki a »tisztességes küzdelemmel« kivívható elo ̋ nyökben való érdekeltséget [...] Ha a tudományból nem számu ̋ zhetjük is holmi számomra felfoghatatlan értékmentesség (Wertfreiheit) utópiája nevében azt a személyes vagy közösségi indíttatást, melyet a politikai, szellemi fellépés kelt [...] igaz, hogy a legjobb politikai mozgalom is óhatatlanul rossz tudományt, s mikor odakerül, rossz politikát csinál, ha felforgató hevületét nem váltja kritikai fogékonyságra – elso ̋ sorban önmagával kapcsolatban.” (Bourdieu (2010) 121)

19 Eljárás diszkriminációs ügyekben: az egyéni jogérvényesítés problémái a jogérvényesítés akadályai (Galanter 1974) magas látencia alacsony jogtudatosság: (naming, blaming, claiming Felstiner-Abel-Sarat) a sztereotípiák általános elterjedtsége: az áldozatok hajlamosak önmagukat hibáztatni másodlagos viktimizáció

20

21 Az egyéni jogérvényesítés elszigeteli az áldozatot, elfedi az előítéletesség és az ebből fakadó diszkrimináció mindent átható jellegét, a jogérvényesítés anyagi és pszichés költségeit egyaránt az áldozatra, és egyedül rá terheli, miközben az elérhető haszon, a megsértett méltóság erkölcsi és anyagi reparációja esetleges, csekély, utólagos és az eljárás egészéhez hasonlóan elszigetelt

22 Az “elnyomottak” lehetséges stratégiái jogi eszközök igénybevétele — mítoszok, üres ígéretek? “önelnyomás”(ld. “igazságos világ” Melvin J. Lerner 1980; önalávetés, rendszerigazoló sztereotípiák John T. Jost 2003) passzív ellenállás politikai mozgalmak szervezése

23 További problémák a jogi eszközökkel a jog maga hozza létre azokat a kategóriákat, amelyek mentén a hátrányos megkülönböztetés történik, amelynek megszüntetését tűzi ki célul látszatmegoldást jelentenek, megnyitják az utat a moralizáló válaszok előtt, amelyek a sérelmet szenvedettekre hárítják a felelősséget az orvoslás elmaradásáért: jogosultság van, bíróság is van, amely előtt perelni lehet, mi másra lenne még szükség? Az ilyenfajta megközelítések végső soron egyénekre bontják a sérelmet szenvedők közösségét, dezintegratív hatásúak, nehezítik, akadályozzák a változást, azzal, hogy látszólagos “szelepeket” biztosítanak

24 Az egyéni jogosultságok védelmében Noha nyilvánvalóan nem elegendőek önmagukban – egyszerűen fogalmazva – ártani mégsem ártanak: megerősítik az egyenlő bánásódért küzdők érvelését, megnyitják a jogérvényesítés útját, legitimálják az emancipációra irányuló törekvéseket, még ha nehezen igénybevehető, de mégis létező csatornákat nyitnak a sérelmet szenvedettek számára a jogi orvoslásra.

25 Hosszabb távon a jogi elismerés hatására átalakulhatnak az igazságosságról alkotott képzetek, az emancipáció és jogkiterjesztés általános kultúrája javul, ezek a jogosultságok növelhetik az érintetteknek az intézményrendszerbe vetett bizalmát.

26 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Jog és identitás 2014. április 2.. Témák 1.az identitás koncepciója, lehetséges megközelítések: A.szociálpszichológiai; B.társadalomelméleti: igazságosság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések