Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Versenyképesség és tőkevonzó képesség 1. Tőkevonzó képesség Léteznek a versenyképességet – különösen a függő helyzetű, követő pozíciójú, közepesen fejlett.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Versenyképesség és tőkevonzó képesség 1. Tőkevonzó képesség Léteznek a versenyképességet – különösen a függő helyzetű, követő pozíciójú, közepesen fejlett."— Előadás másolata:

1 Versenyképesség és tőkevonzó képesség 1

2 Tőkevonzó képesség Léteznek a versenyképességet – különösen a függő helyzetű, követő pozíciójú, közepesen fejlett (félperifériás) országok esetében – a tőkevonzási képességgel azonosító nézetek is. Érvelésük: Minél több és fejlettebb tőke áramlik, illetve kerül befektetésre egy adott országban, annál versenyképesebb termékek és szolgáltatások előállítására válik képessé. Az irányzat képviselői szerint látszólag a nemzetgazdaságok állnak egymással versenyben, de ez a versengés valójában a fejlett termelőeszközöket birtokló nagyvállalatok befektetéseinek megszerzéséért folyik. A kérdés ezért nem az, hogy mennyire „versenyképes” az adott ország, hanem, az, hogy „mi vonzza oda a külföldi termelőtőkét”. A tőkevonzási képesség azokat az adottságokat és feltételeket jelenti, amelyek magas – a más országokban kínáltnál magasabb profitábilitású termelésre adnak lehetőséget a vállalatok számára. Ezekben a feltételekben, azok kialakításában versenyeznek egymással az egyes országok 2

3 Tapasztalat: a tőkevonzási képesség terén az elmúlt időszakban az alacsony bérű, egyben liberális politikát folytató, a munkaerőt az adott viszonyok kiszolgálására ösztönző országok mutattak fel jó eredményeket (beleértve a tőke által elvárt technikai és egyéb képességek, pl. nyelvtudás oktatását). Példa: India, Kína, Írország 3

4 Eset: Írország Írország sikere az amerikai IT-boomra (információtechnológia) épülő 90-es évekbeli sikere a szigetország rendkívüli tőkevonzó képességének volt köszönhető. Mögöttes tényezők: Történelmi okok (nagyarányú ír kivándorlás) Földrajzi fekvés A többek között az alacsony adókkal és fejlett (IT-) infrastruktúrával kedvező megtérülést biztosító állami vállalkozáspolitika Az EU pénzek sikeres lehívása Sikeres stabilizáció Angolul beszélő, iskolázott, a megfelelő struktúrában képzett (szoftveripar) munkaerő Globális termelési hálózat Magas profitráta, nagy hozzáadott érték, kis élőmunka-arány 4

5 Az iparpolitika formálásáért felelős és a végrehajtó intézmények munkáját koordináló FORFÁS 1998 végén felmérést végzett írországi vállalati körben arról, hogy a vállalatok szerint milyen tényezők befolyásolják a szféra versenyképességét (703 vállalatot kérdeztek meg). Az eredmény: A vállalatok több mint 40 %-a az állami politikák jelentőségét hangsúlyozta (leginkább az adópolitika hatását). 46 %-ban tulajdonítottak jelentős hatást az adórendszeren keresztül alkalmazott öszönzőknek. Jelentős hatást tulajdonítottak még az oktatásnak és képzésnek, az információellátottságnak és a telekommunikációnak A vállalatok 28 %-a az új vállalkozásoknak juttatott közvetlen szubvenciókat kis jelentőségűnek ítélte a versenyképesség szempontjából 5

6 A tőkebeáramlást ösztönzi: A tőkét „olcsóbbá tevő” beruházási és adókedvezmények, az általános működési feltételek (infrastruktúra, intézmények, szabályok gördülékenysége) A munkaerőpiaci feltételek (bér, képzettség, rugalmasság) Az OECD az Írországban a 90-es évektől megugró működőtőke-beáramlás kulcstényezői között első helyen említi a képzett és flexibilis munkaerőt, a kormány és annak ügynökségeinek vállalatokat támogató attitűdjét és a sokáig mindössze 10 % -os (később 12,5 százalékos) vállalkozási adót, ehhez jött még a termelési hálózatok fejlettsége, 6

7 A versenyképesség megőrzéséhez a bérek növekedése nem haladhatja meg a termelékenység növekedését. Írországnál a magas munkanélküliség és az ország fejlettségi szintje kedvező bérviszonyokat tett lehetővé, ehhez járult még az ben bevezetett érdekegyeztetési rendszer (social partnership), amely lehetővé tette, hogy a béreket kordában tartsák A hároméves programok során évi 2-3 százalékos bérnövekedést irányoztak elő, amely messze elmaradt a termelékenység (pontosabban hatékonyság) növekedése mögött. A béregyezmények megkötését a megfelelő előkészítettség, a beígért jövedelemadó-könnyítések és a viszonylag alacsony infláció tette lehetővé. 7

8 Az ír Versenyképességi Tanács a költségeket teszi a versenyképesség első számú jellemzőjévé. A profitnak kedvező tőkestruktúra döntő eleme a(z egységnyi) munkaerőköltség ezt az adott ország fejlettségén túl a kormánypolitika közvetve és közvetlenül is igen nagy mértékben képes befolyásolni. Nemzetközi jelenség: a stratégiailag kevésbé fontos tevékenységek kihelyezése alacsony bérű országokba, de a fejlettebb termékek, különösen azok innováció- igényes fázisai általában a fejlettebb (többnyire az anya-) országokban maradnak (bár kvalifikált bérmunka akár távmunka formájában, itt is lehetséges, pld. Az indiai szoftvermérnökök „overnight” fejlesztési munkái az amerikai vállalatok számára) 8

9 Fejlődési pálya: ahogy a tőke (a nemzetközi vállalatok) terjeszkednek, úgy húzódnak a fejletlenebb, de fejlődőképes régiókba a K+F és logisztikai centrumok, miközben ezen régiók legjobb vállalatai maguk is alacsonyabb bérű országokba telepítik a termelési fázisokat, meghagyva maguknál a fejlesztést és a logisztikát stb. Példa a magyar textil-ruhaipar. A szocialista piac összeomlása után a vállalatokat a nyugati bérmunka tartotta fenn. Mára viszont a bérmunka is keletebbre húzódik (Románia, Ukrajna) aminek következtében a magyar cégek egyrészt tovább kiadják a nyugatról kapott megrendeléseket az alacsonyabb bérű szomszédos országokban lévő alvállalkozóiknak, másrészt saját konstrukcióik termelését telepítik hozzájuk. Vagyis munkahelyek vesznek el (települnek az alacsonyabb bérköltségű országokba). A cserébe idetelepülő (vagy itt maradó) innovációintenzív, vagy stratégiai fázisok (K+F, logisztika) kevesebb munkahelyet jelentenek, mint a kitelepített munkaigényesebb termelési fázisok. 9

10 A fejlődés előrehaladtával ezek a centrumok, ill. azok egyes (stratégiai jelentőséggel nem bíró) fázisai is kitelepíthetővé válnak. A fejlett, élőmunka-megtakarító termelési technológiák bevezetése időlegesen gazdaságossá teheti a nemzetközi viszonylatban drágább munkaerő alkalmazását, de – éppen a technológiai fejlődésből következően – szükségképpen kevesebb munkahelyet hoz létre, mint amennyit a megelőző technológia igényelt. Ahogy elterjed az új technológia, úgy válik mind lényegesebb versenytényezővé a további költségcsökkentés. Ekkor ezek a technológiák is elindulnak a mind alacsonyabb bérköltségű régiók felé. A még újabb technológiák ismét teremthetnek munkahelyeket, de kevesebbet, mint az ehhez a technológiákhoz kellett, és így tovább. Ez a folyamat egyben lenyomja a munkaerő árát a fejlett(ebb) országokban is, ez némiképp lassítja, de nem állítja meg a munkahelyek számának erodálását. 10

11 A vállalati tevékenységek vándorlása: az USA példája Az átrendeződés először saját határain belül indult meg: a hetvenes és nyolcvanas években az acél- és textilipar munkahelyei az olcsóbb déli államokba vándoroltak. A kilencvenes években az elektronikai ipar termelési tevékenységét helyezték ki Kanadába, Mexikóba, Dél-Koreába és Tajvanra. Az évtized végére a délkelet-ázsiai országok váltak a legkedveltebb célpontokká. Az ezredforduló óta Kína a legnépszerűbb termelés-kihelyezési célpont. A közelmúlt egyik leglátványosabb nemzetközi jelensége az informatikai tevékenységek kihelyezése. Az informatikát az informatika által támogatott tevékenységek követték, pl. az ügyfélszolgálati munka, a könyvelés, a bérszámfejtés, a személyzeti adminisztráció. Pl. Indiában Bangalorban jelenleg 140 ezer informatikai szakember dolgozik, húszezerrel több, mint az amerikai Szilícium-Völgyben. A város ötven felsőoktatási intézménye évente több mint informatikust bocsát ki. 11

12 A versenyképesség új feltétele: az információ technológia 90-es évek: az innovációs technológiák forradalma A világ éllovasa a csúcstechnológiai és a közepesen csúcstechnológiai exportot tekintve Kína. Előkelő pozícióval bírnak továbbá az ázsiai országok Ma az IT a hosszú távú versenyképesség elengedhetetlen feltétele, egyúttal az általános gazdasági-társadalmi fejlődés alapja. Az IT egyrészt mint piac, másrészt mint termelőerő válik versenyképességi tényezővé. Az az ország, ahol az IT széles körben elterjedt (nemcsak a vállalatoknál, hanem az otthonokban is), bérhátránya ellenére is képes ringbe szállni a világpiacon a megrendelésekért, a munkahelyekért folyó harcban. 12

13 Az IT átalakítja a termelés szervezetét, az adatforgalom felgyorsításával időt és távolságokat küzd le, lehetővé téve a termelés és irányítás szétválasztását, illetve a termelés szellemi fázisainak leválását a fizikaiakról. Még tágabbra nyílik a kapu a tőkeallokáció előtt: minden termelési fázis oda telepíthető, ahol a legnagyobb megtérülését hozza. Mindez, a korábban elterjedt, és még ma is sokat hangoztatott nézetekkel ellentétben, miszerint az élőmunka-igény csökkenésével csökken a munkaerőköltség szerepe is, éppen hogy előtérbe tolja az egyes régiók bérkülönbségeit. Ugyanakkor azonban lehetőséget nyújt a magasan kvalifikált és/vagy nagy munkabírású szellemi iparosokat kínáló országok számára, hogy – legalábbis ideiglenesen – megkapaszkodjanak a globalizációs munkamegosztásban. (ez jelenik meg abban, hogy egyes cégek - legalábbis részben – kitelepítik kutatórészlegeiket, illetve, hogy egyes munkafázisok elvégzésével külföldieket bíznak meg (pl. indiai szoftvermérnökök bedolgozói tevékenysége az USA számára). 13

14 Világtrendek a kutatásban és a technológiai fejlesztésben A kutatási és fejlesztési tevékenységek globalizációja: a kilencvenes évek közepétől jellemző egyes ázsiai országok (Dél-Korea, Malajzia, Kína stb.) előretörése. A leggyorsabb fejlődést és a legnagyobb potenciált Kína képviseli. Az USA számos fontos mutató tekintetében tartotta pozícióját a nemzetközi K+F térképen Az EU régi országai és Japán lefelé csúsztak a ranglistán Más régiók (Kelet-Közép-Európa, Közép-Ázsia, Latin-Amerika) nem játszanak komoly szerepet a tudományos és technológiai tevékenységekben 1990-től 2003-ig a K+F kiadások a világban több mint kétszeresére emelkedtek ban kb. 810 millió dollárra rúgtak. Jelentősen megnövekedett a világban a K+F-el foglalkozó szakemberek száma. Az akadémiai K+F szektor sok országban lendületes fejlődést mutat. 14

15 A vállalati szektor a K+F tevékenységek földrajzi elhelyezkedése tekintetében egyre inkább „határok nélküli”, vagyis egyre kevésbé ragaszkodik az anyaországhoz A K+F nemzetközi kooperációban valósul meg, amihez a szükséges kapacitásokat a világ több pontjáról gyűjtik össze, országok, régiók között osztják meg a költségeket, a kereskedelmi kockázatot, helyi szervezetekkel oldják meg a sajátos helyi körülményekhez való adaptációt. 15

16 Az UNCTAD évi befektetési jelentése megállapítja, hogy a K+F nemzetközivé válása nem új jelenség. A technológiák és termékek helyszíni adaptálására gyakran van szüksége a külföldön terjeszkedő vállalatoknak. Ennek ellenére a lényegi K+F tevékenységeket tradicionálisan az anyaországokban végezték. Ma viszont új jelenség van kibontakozóban: egyre több olyan cég van, amelyek a fejlett országokon kívülre telepítenek fontos K+F központokat és ezek tevékenysége túllép a korábbi adaptáláson. Az új központokban végzett innováció egyre több esetben már nem helyi, hanem a globális piacot célozza meg, integrálódva az anyavállalat globális beszerzési stratégiájába. 16

17 Magyarország versenyképessége 1.Mo globálisan beágyazott gazdaság (része a transznacionális vállalatok globális termelési hálózatának, FDI/GDP aránya 61%, az FDI-beáramlás aránya a bruttó beruházásokban 20%, az export és az import külön-külön is a GNP kétharmadát éri el, a feldolgozóipari export több mint 80%-át külföldi érdekeltségű vállalatok adják, a külföldi adósságállomány aránya a nemzeti jövedelemhez képest 70%. 2.Elégtelen IT-fejlettség (az infokommunikációs szektor (ITC) aránya nem rossz, de az internettel (22%) vagy a számítógépekkel (32%)rendelkező háztartások aránya nem kedvező, az OECD-ben az 5. legalacsonyabb adat Magyarországé). 17

18 Magyarország versenyképessége (folyt.) 3.Elégtelen K+F, romló oktatási színvonal (az OECD belül a középfokú és felsőfokú oktatásban részesülők arányát tekintve Mo. a középmezőnyben helyezkedik el, de a K+F terén viszont erősen elmaradott, A K+F kiadások nem érik el a GDP 1%-át (Mo. a sereghajtók közé tartozik) (Kínában ez 1,3%), az ezer lakosra jutó kutatók száma alapján 2004-ben Mo. az OECD-ben a 27. helyen állt. A csúcstechnológiát illetően (szabadalmak, vállalkozások) is hátul kullog Mo., az oktatás kiterjedtségére vonatkozó adatokat óvatosan kell kezelni, mivel az az általános színvonal meredek esésével járt együtt 4.Jó tőkevonzó képesség (Mo. tőkeáramlási mutatói kedvezőbbek mint a versenyképességi mutatói (az FDI-inflow szerinti rangsorban Mo ben 28, míg pl. Kína a 3., Finnország a 40., az IMD általános versenyképességi rangsorban 2006-ban a 41. (2005-ben a 37., 2002-ben a 30.) 18

19 Az EU Bizottsága 2004-ben a következőket ajánlotta Magyarország versenyképességének javítása érdekében: – A költségvetési deficit csökkentése, – A foglalkozási ráta növelése, a munkaerőpiac strukturális feszültségeinek csökkentése, – A költség-versenyképesség növelése bérvisszafogó politika révén – A termelékenységnövelés feltételeinek javítása (K+F, oktatás, kiszámítható kormánypolitika), – A verseny erősítése a telekommunikáció, a gáz- és áramszolgáltatók esetében Ezek mindegyike növeli a tőkevonzó képességet Magyarország tőkevonzó képessége a közelmúltig elsősorban a költségtényezőkben és az infrastruktúra viszonylagos fejlettségében rejlett, beleértve a K+F-nek, az innovációnak kedvező jó színvonalú szellemi kapacitásokat. A hozzánk hasonló, de infrastrukturálisan, szabályozási (liberalizációs) szempontból kevésbé fejlett, alacsonyabb bérű volt szocialista országok egy része azonban ledolgozta Magyarországgal szembeni hátrányát, miközben megőrizte bérelőnyüket. Mindeközben Ázsia (leginkább India és Kína) versenyelőnye nő. Ebből a csapdából az információs technológiáknak az erőteljes használata jelenthetne kiutat. 19

20 Mi a megoldás? Egyesek úgy vélik, hogy a K+F-re fordított összegek nagyságát kellene növelnünk, mások szerint előbb intézményi és stratégiai reformra lenne szükség: túlságosan sokat foglalkozunk alap-, és keveset alkalmazott kutatással; a kutatáshoz értünk, jó kutatóink vannak, de az akadémiai- egyetemi szféra és az üzleti világ közötti kapcsolat gyenge, tudományos eredményeinkből általában mások csinálnak pénzt. Abban mindenki egyetért, hogy az ország adottságai miatt tudásigényes, nagy hozzáadott értékű tevékenységekre kellene koncentrálnunk. 20

21 21 A komplex innovációs mutató a kiemelt országokban, 2007 MT USA SE IS DE CH FI DK LU AT IT EL HR NL FRBE NOEE CZ MT SI HU PTSK RO PL BG LV LT TR ES UK JP Innováció vezető országok Felzárkózó országok Forrás: EU Industrial R&D investment Scoreboard, 2008/ Mészáros Tamás: Innováció a gazdaságban

22 A magyar gazdaság további versenyképességi kérdései 22 Probléma 1.: A magyar gazdaság duális jellegű A Magyarországra települt multinacionális vállalatok a hazai termékek több mint kétharmadát adják A kis- és középvállalatok a dolgozók kétharmadát foglalkoztatják Magyarországon ötven éven keresztül nem volt jelen a kockázatvállaló magatartás, nem volt jellemző a családi vállalkozások és azok tapasztalatainak öröklődése, ezért a rendszerváltás után kialakuló kkv szegmens versenyhátrányba került A gazdaság dualitása az elmúlt évek alatt nem csökkent, hanem nőtt Erős kis- és közepes vállalkozások nélkül egyetlen gazdaság sem lehet tartósan versenyképes Problém 2.: Hiányzik a társadalomból az együttműködés (ez is negatív hatással van a versenyképességre). Nincsenek nagy, közös stratégiai ügyek, oktatási és szociális projektek amelyek hosszú távon kapcsolódnának a versenyképességhez

23 Forrás: Mészáros Tamás, Innováció a gazdaságban Konf Probléma: a négyes deficit Államháztartási hiány (költségvetési bevételeket meghaladó költségvetési kiadások); Fizetési mérleg (folyó fizetési mérleg) hiánya; ezen kívül a Gazdasági teljesítményhiány (inflációtól elmaradó árbevétel változás, reálértéken stagnáló hozzáadott- érték); Tudásmérleg hiánya (vásárolt termékekben rejlő és az exportált termékekben rejlő tudástartalom különbsége). Jellemző: Az államháztartási hiány és a fizetési mérleg (ikerdeficit) problémáját és az egyensúlyteremtés halaszhatatlanságát felismerték a gazdasági teljesítményhiányt és a tudásmérleg hiányát nagyvonalúan kezelik

24 Napjaink jellemzője: nemzetközi kapcsolatok élénkülésével, a technológia fejlődésével összefüggésben erősödő globalizációs tendenciák egyaránt növelik az egymásrautaltságot és a versenyt. A térségek, országok versenye is előtérbe került, a versenytényezők kibővültek, átértékelődtek és új, dinamikus kölcsönhatásokon alapuló struktúrák alakultak ki. Az igazi értéket, a versenyelőnyt ma már nem a nyersanyag, és a földrajzi fekvés jelenti, hanem a képzettség, a műszaki/technológiai színvonal, a megújulási képesség, az információ és a tudás, a kooperáció és az ambiciózus vállalkozások. Felértékelődött a tudomány, az ipari kutatás, a technológia aktív társadalom- és gazdaságpolitika-formáló tényezővé vált. A gazdasági teljesítmény növekvő mértékben függ a tudástól, a gazdasági siker pedig a tudás alkalmazásától.

25 25 Egyenlőség Adóteher KKV Multi AUDI 0% OMV 0% Vodafone 0% Coca-Cola 0,27% Suzuki 1,37% Tesco 1,72% Mercedes???+támogatások!  32,2% teher KKV Multi

26 A legnagyobb, évenkénti versenyképességi országrangsort kiadó, lausanne-i székhelyű IMD a következő négy kritérium alapján végzi a felméréseit: a gazdasági teljesítmény, a kormányzati munka hatékonysága, az üzleti hatékonyság, és az infrastrukturális állapotok (benne az egészségügy, az oktatás és tudomány) Az IMD rangsorában az 55 országot tartalmazó listán a 35. helyről, a 38. helyre csúszott vissza (2008 tavasz). A korábbi ö t évben pedig a 30. helyről került a 35. helyre


Letölteni ppt "Versenyképesség és tőkevonzó képesség 1. Tőkevonzó képesség Léteznek a versenyképességet – különösen a függő helyzetű, követő pozíciójú, közepesen fejlett."

Hasonló előadás


Google Hirdetések