Foglalkoztatottság - Munkanélküliség

Az előadások a következő témára: "Foglalkoztatottság - Munkanélküliség"— Előadás másolata:

1 Foglalkoztatottság - Munkanélküliség
A áprilisi-júniusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 934 ezer, a munkanélkülieké 306 ezer fő volt, ami 7,2%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A munkanélküliek 45,3%-a tartósan, egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónapnak felelt meg. Az uniós és az OECD országok között a magyarországi aktivitási ráta az egyik legalacsonyabb. Az ok: nemcsak a munkahelyhiány, hanem a szakképzettség és/vagy a munkavégzéshez szükséges készségek hiánya.

2 Felnőttkori képzésben való részvétel
A felnőttkori képzésben való részvétel mértéke rendkívül alacsony hazánkban, noha a felnőttképzés rendszere igen kiterjedt. A képzési rendszer: Regionális Képző Központok Magán képzőszervezetek Iskolarendszerű képzés és a közművelődés intézményei 5000 regisztrált intézmény – 1261 akkreditált inézmény

3 A három prioritás keretében:
HEFOP 3.4. A munkahelyteremtéshez kapcsolódó és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések A három prioritás keretében: Több mint 1000 nyertes pályázó közel fő képzését biztosíthatja, az Európai Unió és a magyar állam több mint 12 milliárd Ft-os támogatásával.

4 Az I. NFT eredményei számokban
A mai napig az öt operatív programra országosan több mint db pályázat érkezett. A pályázók által igényelt támogatás összege meghaladta az 1500 milliárd forintot, ami több mint a duplája a hároméves, 677 milliárd forintos keretnek. A támogatott (nyertes) projektek száma db, az összes megítélt támogatás összege meghaladta a 700 milliárd forintot (a teljes keret több, mint 100%-a).

5 Az I. NFT eredményei 49 ezer új munkahely, 136 ezer munkahely megtartása 120 ezer fő képzettséget szerez, 170 ezer vesz rész képzésekben 2008-ig a megépítendő, felújítandó utak hossza 677 km közvetlen pénzügyi támogatásban 3,5 ezer KKV részesült Az NFT keretében megvalósuló képzési programok 18 ezer alapfokú nevelési-oktatási intézményben tanuló diákot érintenek, a városrehabilitációs fejlesztések 215 ezer embert, az ivóvízminőség-javító programok 9 ezer 642 háztartást érintenek.

6 Az I. NFT tapasztalatai A kormánynak csak reaktív szerep jutott A megalapozó dokumentumok (ágazati stratégiák és integráló koncepciók, ÁFT) hiányoztak A regionális és az ágazati elemzések között nem teremtődött összhang A fókuszálás helyett a felhalmozódott fejlesztési deficit „most vagy soha” érzése

7 Pályázóbarát kezdeményezések
Hatósági igazolások számának csökkenése Nyerteseknek 25%-os finanszírozási előleg Rövidebb döntési határidők Biztosítékokkal kapcsolatos költségek támogatása DE SZIGORÍTÁS IS Szabálytalanul felhasznált támogatások adók módjára történő behajtása

8 Új időszámítás kezdődik Magyarország életében 2007 után.
Fejlesztési forrás Új időszámítás kezdődik Magyarország életében 2007 után. 2007 és 2013 között a jelenlegi európai uniós források tízszerese áll majd rendelkezésünkre. Az, hogy ezzel a történelmi lehetőséggel élni tudjon az ország, felelős tervezést, partnerséget és közös gondolkodást kíván a kormányzat és a társadalom egészétől egyaránt.

9 Fejlesztéspolitikai „keretek”

10 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD, Strukturális és Kohéziós Alap)

11 Milyen dokumentumok készülnek?
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Az Új Magyarország Fejlesztési Terv II. Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív programok Egyéb dokumentumok – Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Terv – Fenntartható Fejlődés Stratégiája – Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram

12 Stratégiai cél (2007-2013) Foglalkoztatás bővítése
Növekedés elősegítése A két cél közötti kapcsolat kétirányú és kölcsönös.

13 Specifikus célok 1. Oktatási, képzési infrastruktúra fejlesztése
Pedagógiai, módszertani reform Országos mérés-értékelési rendszerek Modern szolgáltató egyetem K+F kapacitás fejlesztése 2. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Telemedicina Sürgősségi ellátás fejlesztése Járóbeteg-szakellátás fejlesztése Fekvőbeteg ellátó-rendszer fejlesztése

14 4. Kulturális infrastruktúra fejlesztése
Specifikus célok 3. Munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése Szakképzés, felnőttképzés fejlesztése Integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltatórendszer infrastrukturális fejlesztése Akadálymentesítés Bentlakásos intézmények modernizációja 4. Kulturális infrastruktúra fejlesztése Kulturális intézmények megújítása Fejlesztési pólusokhoz, társpólusokhoz kapcsolódó fejlesztések

15 A munkaerőpiac néhány fontosabb jellemzője
Nagy a mozgás (második szerkezetváltás), de nő a foglalkoztatottság, csökken az inaktivitás, jobb minőségű munkahelyek jönnek létre Idősek bennmaradnak, fiatalok kapu előtt (munkaerő-kínálat 2006-ig bővül, utána csökken) Strukturális feszültségek oktatás és munkaerő-piac között (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) Merev munkaerő-piac – kicsi a földrajzi, szakmai és foglalkoztatási mobilitás Nagyok – kicsik, külföldiek – magyarok ellentétes gazdasági és foglalkoztatási szerepe

16 Munkaerő-piaci jellemzők
Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban Relatíve alacsony bérek Relatíve magas munkaerőköltségek Bejelentés nélküli munkavégzés nagyarányú 1,9 millió aktív korú nincs jelen a munkaerő-piacon és nem tanul Aggodalomra okot adó egészségügyi állapot

17 Hátrányos helyzetek Pályakezdő Kisgyereket nevelő 50 feletti Roma
Megváltozott munkaképességű Szakképzetlen Hátrányos helyzetű térségben lakó

18 Új kormányzati struktúra
4 lábú SZMM (szociális, esélyegyenlőségi, foglalkoztatási és képzési, társadalmi párbeszéd) 4 nagy, tiszta profilú háttérintézmény (FSZH, SZMI, ESZA kht, NSZFI) 4 nagy reform (nyugdíj, szociális és munkaügyi ellátás integrációja, integrált regionális szak- és felnőttképzési rendszer, fogyasztóvédelem)

19 I. Hol tart a tervezés? A Kormány októberben elfogadta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT), a társadalmi vita lezajlott. A Kormány októberben társadalmi egyeztetésre bocsátotta az operatív programokat is, az egyeztetés folyamata novemberben zárul le. Az OP-k jelenleg is folyamatban lévő véglegesítésével párhuzamosan októberben megkezdődött a részletes végrehajtási terveket tartalmazó un. Akciótervek kidolgozása. Az Akcióterveket a Kormány hagyja jóvá több lépésben. Az Akciótervek kidolgozásáért az Irányító Hatóságok a felelősek, de az SZMM szakmai kompetenciájába tartozó prioritások kidolgozása a tárca feladata.

20 Tervezés Az SZMM a következő prioritásokért felelős:
Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP): prioritás: A foglalkoztathatóság fejlesztése prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása 5. prioritás: Egészségmegőrzés és társadalmi befogadás, részvétel erősítése Társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP): prioritás: A munkaerő-piaci és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése

21 II. A TÁMOP foglalkoztatást érintő prioritásainak bemutatása
A Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segítése és ösztönzése (1. prioritás) A prioritás intézkedéseinek fő irányai Komplex munkaerő-piaci programok munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztatásáért Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Szociális gazdaság, innovatív és helyi együttműködések támogatása

22 1. Komplex munkaerő-piaci programok
Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése, országos program keretében Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek (idősek, fiatalok, tartósan munkanélküliek, alacsony iskolai végzettségűek, nők) számára A programokat az ÁFSZ valósítja meg civil szervezetek bevonásával

23 2. Foglalkoztatást ösztönző járulékkedvezmények
START Plusz: GYES-ről visszatérők, hozzátartozó otthoni ápolását követően munkába állók esetén a munkáltatói járulék egy részének átvállalása START Extra: 50 éven felüli és/vagy alacsony iskolai végzettségű, tartósan munkanélküliek foglalkoztatása esetén az állam 1 évig teljes egészében, a 2. évben részben átvállalja a járulék megfizetését

24 3. Kísérleti programok, helyi együttműködések támogatása
kísérleti foglalkoztatási programok támogatása szociális gazdaság támogatása helyi foglalkoztatási kezdeményezések A programok megvalósítása pályázati úton történik

25 A TÁMOP foglalkoztatást érintő prioritásainak bemutatása
Alkalmazkodóképesség javítása ( 2. prioritás) A prioritás intézkedéseinek fő irányai A képzéshez való hozzáférés segítése A képzés intézményrendszerének fejlesztése A szerkezetváltás előrejelzése és kezelése Rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon Partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között Civil szervezetek kapacitásának megerősítése Átlátható munkaerőpiac

26 1. Képzéshez való hozzáférés segítése
Munkahelyi képzések támogatása Hátrányos helyzetűekre irányuló képzési programok (Lépj egyet előre program folytatása) Átfogó, kompetenciafejlesztő felnőttoktatási- és képzési programok ( informatikai írástudás, alapszintű idegennyelv-tanulás, tanulási készség karbantartását szolgáló gyakorlati ismeretek elsajátítása)

27 Az egészségmegőrzés és társadalmi befogadás prioritás intézkedések fő irányai
Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok A leghátrányosabb helyzetű térségek komplex fejlesztéséhez kapcsolódó foglalkoztatási, képzési, oktatási, szociális, egészségfejlesztési elemek A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő- piaci integrációjának előmozdítása Szociális szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása Az akadálymentesítés és a komplex rehabilitáció szakmai hátterének biztosítása Helyi közösségek erősítése, civil társadalom fejlesztése A diszkrimináció elleni küzdelem A fogyasztók és ellátottak védelmének megerősítése

28 Helyi közösségek erősítése, civil társadalom fejlesztése intézkedés (5
Helyi közösségek erősítése, civil társadalom fejlesztése intézkedés (5. prioritás) Közösségi kezdeményezések támogatása Közösségi kezdeményezéseket inicializáló szakmai hálózatok fejlesztése a szakemberek és önkéntesek bevonásával Helyi közösségi fejlesztési folyamatban a helyi résztvevők segítése, valamint új, hosszú távon is működőképes érdekképviseleti és együttműködési struktúrák kialakítása Helyi nyilvánosság és helyi közélet fejlesztése (közösségi médiaprogram internet, helyi újság, rádió, hírlevél) Civil szervezetek kapacitásának megerősítése (intézményesült szervezetek fejlesztése, non-profit képzések, kisösszegű támogatási program helyi szervezeteknek, civil szektort erősítő speciális programok indítása)

29 Civilek szerepe a munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerében
Jelenlegi helyzet A civil szervezetek hazai és uniós források felhasználásával pályázati rendszereken keresztül nyújtanak munkaerőpiaci szolgáltatásokat. A szolgáltatások nyújtása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) szolgáltatásaitól elkülönülten történik. A több éve kísérleti programként futó programok nem épültek be az aktív munkaerő-piaci politikák rendszerébe.

30 Civilek szerepe a munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerében
A kiszerződéses modell várható előnyei : stabil, kiszámítható, hosszútávú finanszírozás egyszerűbb adminisztráció nő az átláthatóság, és a számonkérhetőség személyre szabott munkaerő-piaci programok nyújtására nyílik lehetőség az ÁFSZ-hez kapcsolódva az ügyfélkör bővül, a párhuzamosságok csökkennek.

31 Köszönöm a figyelmet Dr. Bényei Andrásné
Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1132 Budapest, Alig utca 12.