Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 1 „Az ember először a földet hódította meg, majd létrehozta legnagyobb szabású.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 1 „Az ember először a földet hódította meg, majd létrehozta legnagyobb szabású."— Előadás másolata:

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 1 „Az ember először a földet hódította meg, majd létrehozta legnagyobb szabású művét, a várost, az emberiség történetének 7000 éves újszülöttjét. A csecsemő eleinte lassan, fokozatosan, majd félelmetes iramban fejlődött.” Wolf Schneider: Városok Urtól Utópiáig

2 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet Miskolc fejlődési esélyei, az ipar mozgástere Dr. Nagy Zoltán Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Világgazdaságtani Tanszék Miskolc, október 26.

3 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 3 Tartalom Városok versenye, pozíciói Miskolc város pozíciói a magyar városhálózatban A jövő fejlesztési feladatai Ipar, munkahelyteremtés Beszállítói hálózat építése A cél: iparfejlesztés Összegzés

4 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 4 Városok versenye, pozíciói Újkori városi vetélkedés két szakasza: I. nemzetállami kereteken belül ipari üzemek telepítéséért, oktatási intézményekért, infrastrukturális fejlesztésekért folyt a „harc”; II. „városversenynek” tekinthető, a városok versenyképességének javítása, az alulról szerveződő várospolitika kerül előtérbe a felülről lefelé irányuló fejlesztési politika helyett (Lengyel I.- Rechnitzer J. 2000). A városok versenye a privát és az állami szféra beruházásaiért, a különböző gazdasági előnyökért, a különféle támogatásokért, a polgárokért folyik, sokszor nemzetközi szinten. A nemzetgazdasági szint feletti (nemzetközi integrációk) és alatti térségi szintek (regionális gazdaság, lokális gazdaság) szerepe egyre fontosabbá válik.

5 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 5 Miskolc város pozíciói a magyar városhálózatban Forrás: saját szerkesztés Mutatószám-csoportok: a település demográfiai, a lakosság képzettségi, foglalkoztatottsági adatai; a település kulturális adatai, a település idegenforgalmi infrastruktúrájának, idegenforgalmának adatai; a település gazdasági szervezeteinek, nonprofit szervezeteinek adatai; a települési önkormányzati gazdálkodás adatai; a település lakosságának jövedelmi, vagyoni viszonyainak adatai; a település szolgáltatási, egészségügyi infrastrukturális, infrastrukturális, elérhetőségi adatai. A Bennett-módszer szerinti vizsgálatokban szereplő városok, és az alkalmazott mutatószám-csoportok

6 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 6 A vizsgált városok rangsorai 1995-ben, 2000-ben és 2004-ben a Bennett-módszer szerinti számítások alapján Forrás: saját szerkesztés

7 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 7 A magyar városok faktoranalízis rangsorok alapján létrejött fejlettségi típusai Forrás: saját számítások alapján saját szerkesztés

8 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 8 A jövő fejlesztési feladatai Miskolc város számára a faktoranalízis és a Bennett-számítások során megmutatkozó gyenge pontok, kedvezőtlen pozíciók, az összehasonlításokban való lemaradások kijelölik a fejlesztendő területeket: infrastruktúra, közlekedés, közlekedési kapcsolatok; ipar, munkahelyteremtés; szolgáltatás, pénzügyek, logisztika; idegenforgalom; oktatás (humán erőforrás fejlesztés), kutatás-fejlesztés; városvezetés, városi kommunikáció, város kapcsolatai, értékes környezet. Komplex fejlesztés

9 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 9 Ipar, munkahelyteremtés A lemaradás okai: a jól működő klaszterek hiánya, a korszerű technológiákat alkalmazó vállalkozások nem elégséges száma, és a már meglévő néhány ilyen vállalkozás hatékony együttműködésének hiánya. Klasztertípusok közül (Nikodémus A. (2002) csak a hazai bázisú klaszterek kezdeményeivel találkozhatunk a városban, a megyében, a régióban, a logisztikai típusú klaszterek, a külföldi közvetlen tőkebefektetés, avagy FDI-alapú klaszterek hiányoznak. Több kezdeményezés történt: NOHAC, Kárpátok Beszállítói Klaszter, CLUSTNET, Magyar-szlovák gépipari klaszter… Eredmény?

10 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 10 Beszállítói hálózat építése Észak-magyarországi Regionális Beszállítói Hálózat fejlesztését vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány (REBESZ) felmérései szerint párhuzamosan számos beszállítói hálózat kialakítására van igény, ill. lehetőség: a már az Észak-magyarországi régióba települt un. modul (mint pl.: ZF, Delco-Remy, GE) beszállítók terén, a késztermék-gyártók (pl.: Bosch) köré rendeződő beszállítók, a kis-beszállítókból szerveződő csoportok tevékenysége. A tanulmány szerint egyre több szlovák kis- és középvállalkozás (elsősorban szolgáltatók) tesz az Észak-magyarországi régióba betelepült vállalkozásoknak beszállítói ajánlatot (Szenzor 2005.).

11 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 11 Beszállítói hálózat építése A mechatronika területen elsősorban a készség-, és képességfejlesztő jelleg dominál. Az integrátor, a beszerző-megrendelő több régiós, vagy akár régión kívüli beszállítót illeszt hálózatába, amely sokrétűbb, színesebb, több szereplőből állhat, mint a vegyipari hálózat. A vegyipari-műanyagipari beszállítói hálózat bővítése elsősorban egy-két nagy volumenű beruházáshoz kapcsolódhat. Az alapberuházás ugyanakkor beszállító-igényes, új, technológiailag is közvetlenül kapcsolódó pótlólagos, további kapacitásbővítő beruházásokat, szolgáltatás-fejlesztést indukál. Ezen beszállítók célzott (jelen esetben Borsodchem-, TVK-specifikus) beruházásokat, képességfejlesztést kell, hogy megvalósítsanak, amely nem, vagy nehezen konvertálható más vevőknek. A két ágazat a régióban is más térbeli megjelenést mutat. A gépipar, mechatronika ágazat termékeinek 55-60%-át a régión kívüli integrátoroknak, gyártóknak szállítják. A beszállítói hálózatok jelenlegi fejletlensége miatt a régión belüli kapcsolatok nem dominánsak. Ez jellemzi az Észak-Magyarország és Kelet-Szlovákia beszállítói kapcsolatait is.

12 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 12 A gépipar beszállítói kapcsolatainak várható térbeli alakulása 2013-ban a REBESZ tanulmány szerint Forrás: Szenzor 2005, szerkesztette a szerző

13 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 13 Ipar, munkahelyteremtés A lemaradás okai: nincs nagy területű, korszerű, zöldmezős ipari park. A város és környékének ipari, kereskedelmi befektetésre alkalmas területei: Miskolc-Déli kapu: 30 hektár; Martin Kertváros-Szirma városrész : 300 hektár; Csemetekert: 70 hektár; Miskolc Keleti kapu: 30 hektár; Zsarnai piac: kb. 10 hektár. A meglevő ipari parkok első és második generációs ipari parkok. Csapó T. (2005) szerint a fejlett országokban az új típusú ipari parkoknak négy generációja jelent meg: az első generációs parkban az ipari funkció mellett dominálnak a logisztikai központok; a második generációs parkban a szolgáltató jellegű vállalkozások magas arányt képviselnek; a harmadik generációs parkokban domináns a szolgáltatás, és háttérbe szorulnak a termelő ágazatok; a negyedik generációs parkok inkább már hivatali, vagy üzleti parkok, ahol előtérbe kerülnek a kutatások.

14 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 14 Ipar, munkahelyteremtés A lemaradás okai: Miskolc a lakosság jövedelmeit, jólétét jelző mutatókban foglalja el a leggyengébb pozíciókat a vizsgált időpontokban, ez erősen összefügg a foglalkoztatottak alacsony arányával. Az alacsony arány nemcsak a régióközpont, hanem szinte az egész régió problémája is. A régióban a férfiak aktivitási rátája a éves lakosság körében nemcsak országos szinten, hanem az Európai Unióban is az egyik legkisebb lakosra jutó adózók száma, 2005 Forrás: KSH Területi Atlasz

15 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 15 A cél: iparfejlesztés OTK (1998): „a járműiparhoz kapcsolódó beszállítói hálózat kiépítése az alkatrészgyártásban, összeszerelésben, járműelektronikában”. OTK (2005, „Techno-régió”): a régió jövőbeni gazdasági szerkezetét domináló két gazdasági ág (mechatronika, vegyipar) fejlesztése; erőteljes technológiafejlesztés a húzóágazatokon kívüli ipari és szolgáltatási területeken is; a környezetvédelmi ipar meghonosítása; a megújuló energiaforrásokon alapuló energiaipar kialakítása. „Pólus projekt”: „tudásalapú, innováció-orientált gazdaságfejlesztés”; egyetem, kutatóintézeti és vállalkozói K+F bázisok, fejlesztésük, keresletorientált együttműködésük kiemelt jelentősége; K+F és gazdasági területi prioritások megfogalmazása. Eredmény?

16 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 16 p feltételes érték, f előrejelzés Forrás: epp.eurostat.ec.europa.eu/portal adm.költségek: European Compet. Rep EC

17 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 17 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ és Regionális Gazdaságtan Intézet 1 „Az ember először a földet hódította meg, majd létrehozta legnagyobb szabású."

Hasonló előadás


Google Hirdetések