Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás1 – Beke Károly1 – Marosán Miklós2

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás1 – Beke Károly1 – Marosán Miklós2"— Előadás másolata:

1 VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás1 – Beke Károly1 – Marosán Miklós2
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET, TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK 2KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET, ÁLATTANI TANSZÉK

2 Zárttéri nagyvadtartás és a csülkösvadfajok takarmányozása

3 Bevezetés A nagyvadnak kiemelkedő szerepe van a magyar vadgazdaságon belül Az összes gímállomány egy tizede, dámpopulációk egyharmada, a vaddisznó létszám egyharmada zárttéri körülmények között él Nőt a nagyvad populációk sűrűsége, nőtt a vadkár populációk csökkentése Megoldás az intenzív vadgazdálkodás Jelentős igény a vadászat, mint hobbi, sport iránt

4 Zárttéri vadtenyésztés a világon
Ókorban kulturális okokból tenyésztés Kultikus kertekből fejedelmi vadaskertek Később vadasparkok, állatkertek Világviszonylatban fontos fajok: rénszarvas, jávorszarvas, wapiti, antilop, szambar szarvas, Szika-, Maral-, fehérfarkú szarvas, vaddisznó, gímszarvas, dámszarvas

5 Zárttéri vadtenyésztés hazánkban
1970-es években első vadaskertek, 1980-as évek közepétől a zárttenyésztés hazai kezdete Eredményeként nőtt a hazai vadászturizmus Módok: Félintenzív vadtenyésztés ( ha, természetszerű körülmények, vadtenyésztés és vadászat) Intenzív vadtenyésztés (zootechnikára alapozott vadtenyésztés a természetes vadpopuláció többszörösére dúsításával, nem vadásztatunk)

6 Vadaskertek tagolása Rezervációk (érintetlen, védett természeti körzet; vadfaj populációk kitenyésztését szolgálják) Nagyvad- és egyéb állatfajok fogsága (vadászati célú, vadtenyésztő és kutatási célokat szolgáló vadaskertek, állatkertek, vadfarmok, vadmegfigyelési területek, különleges parkok, szafarik) Karantén (betelepítéskori elkülönítés, gyógyítás) Borjúkert (leválasztott borjak) Bikakert (tartalék bikák, barkás agancs termelése) Tenyészkert (utánpótlás biztosítása) Vadászkert (vadászat biztosítása)

7 Vadaskertek célja Tenyészállat előállítása Barkásagancs termelés
Gazdaságosan nem hasznosítható erdő- és mezőgazdasági területek termelésbe vonása Vadhústermelés Erdő- és mezőgazdasági hulladékok felhasználása vadtakarmányozásra Zigóta és spermaexport

8 Vadaskertek létesítésének általános szempontjai
Faj kiválasztása Rendelkezésre álló terület helyszíni bejárása, faj és technológia kiválasztása Alkalmazható tartástechnológia kiválasztása Döntéselőkészítő tanulmány készítése Részletes technológiai tervek készítése Hatósági engedélyek beszerzése Kivitelezés

9 Vadaskertek berendezései
Kerítés (legfontosabb és legdrágább) Kapuk (utak, kertek lezárására) Gyalogos átjáró (kerítés felett átívelő kétágú létra, kapuk mellett, útvonalak keresztezési pontjainál) Etetők (rácsos szénatartó, betonozott etetőtér, borjú etető, kombinált etető, silótálca) Itató (nélkülözhetetlen) Sózó Befogó (terelőfolyosó végén) Magasles (stabil, mobil változat, etetőhelyek mellé maximum 50 m-re)

10 Vadaskertek üzemeltetése
Betelepítés Ellés Legelőművelés Agancstalanítás Leválasztás Befogás Bélsárvizsgálat (negyedévenként endoparazitás fertőzöttség meghatározása miatt) Kerítésellenőrzés (hetente legalább kétszer) Takarmányozás

11 A gímszarvas zárttéri tartása

12 Feltételei Tárgyi feltételek (optimális terület, legelő- és gyepfelület, lehetőség szerint négyzet alak, fás szárú növénnyel borított terület legyen 10 %, természetes vízfolyások, mesterséges itatók, dagonyák) Személyi feltételek (állattenyésztő és vadtenyésztő szakemberek) Minimum 50 ha, 200 db állat

13 Technológia Gímkert (az egész komplexum)
Bikakert (agancsgyűjtés, tartalék bikák) Borjúkert (leválasztott borjak) Tenyészkert (szaporítás) Karantén kert (betelepítés, gyógyítás)

14 Berendezések I. Kerítés (3 m-es oszloptáv, 3,2 m hosszú akácoszlopok 80 cm mélyre ásva, ponthegesztett egymásra párhuzamos huzal sor, kerítésfonat) Texasi kapu (fő közlekedési útvonalakra) Egy- vagy kétszárnyú kapu (kertek közé) Gyalogos átjáró Vadetető szálastakarmány részére (a vad alá tudjon menni) Betonozott etetőtér Borjúetető (vadetetők mellett, felnőtt állat ne tudjon bemenni) Silótálca Sózó (kérődzők számára nélkülözhetetlen) Itatók (természetes vízfolyások, mindenkor jól megközelíthetők legyenek, 3 l víz/nap/állat; mesterséges itatók, kutak)

15 Berendezések II. Központi befogó (vad csoportos befogására, burkolni és bundázni kell az utolsó 10 m-t, szorítópadban végződik, el kell sötétíteni) Mobil befogó (csalogató etetés 2 héttel a befogás előtt) Ejtőhálós befogás (1500 m2-es tisztás, etetéses szoktatás) Immobilizáció (egyedi befogáskor, gyógykezeléskor, repülő fecskendő) Csoportos immobilizáció (kémia szerekkel kábítás) Utak Magasles (mobil és stabil, megfigyelés, befogás, vadászat)

16 A gímkert üzemelése Jó genetikai populáció szükséges hozzá
Bikák elkülönítése korcsoportokként a bikakertekbe Tenyésztésre szánt tehenek a tenyészkertbe, 1:15-ös ivararányban, tartalékbikával Borjakat augusztusban a borjúkertbe Kiöregedett bikákat bőgés előtt a vadászkertbe Vegetáció alatt 4 db gím/ha legelőfelületre vetítve

17 Elvégzendő feladatok Kerítés rendszeres ellenőrzése
Terület folyamatos megfigyelése Kóborkutyák és illetéktelen személyek távoltartása Vízmennyiség ellenőrzése itatókban és dagonyákban Állomány megfigyelése, magatartásbeli zavarok kiszűrése

18 A gím takarmányozása I. Az összes évi takarmánymennyiség 2/3-át legelőfelület biztosítsa a vegetációs periódusban Télen fontos a mezőgazdasági melléktermékek szerepe Életfenntartási igény %-át veszi fel mesterséges takarmányból Tartós fagy esetén 30 %-os energiapótlás Napi vízigény a napi tápláléktömeg %-a, télen fontos a lédús takarmány Rosttartalomnak 20 %-nak kell lennie

19 A gím takarmányozása II.
Főbb szempontok: Ameddig az élőhely produkciója alapján lehetséges a legelő területéről kell táplálni! Akkor kell beavatkozni, ha a növényzet állapota ezt szükségessé teszi Összefüggő hótakaró esetén takarmányozni kell! 0 oC alatt %-os adagemelés szükséges Ha a legelő nyáron kisül napi nyári takarmányozás szükséges Az abrakszoktatás fokozatos kell, hogy legyen Széna, szilázs ad libitum etethető

20 A gím takarmányozása III.
Gyakorlatban használt és elfogadott napi takarmányadagok: Nedvdús takarmány (szilázs, répa, stb) 2-3 kg/állat Szálastakarmány (széna, borsószalma) 1,5-2,0 kg/állat Abrak (vadtáp, szemes, ocsú) 1-1,5 kg/állat

21 Vadegészségügyi feladatok
Betelepítés után zárt állomány kialakítása Új állatokat mindig karanténozni kell Boncolást a gímkerten kívül kell elvégezni Takarmányok minőségére, tisztaságára folyamatosan figyelni kell Egyedileg meg kell jelölni az állatokat Preventív kezeléseket kell végrehajtani, a megelőzés fontosabb, mint a gátlás!!!

22 Hasznosítás Agancstermelés (exportra)
Élőértékesítés (hazai és külföldi telepítések részére) Húsként történő értékesítés Vadászat (vadászkertbe telepítsük előbb az állatokat, lehetőleg zajmentes járművet válasszunk) Sperma és zigóta értékesítés (tenyésztés)

23 A dámszarvas zárttéri tartása

24 Dámos vadaskert felépítése
Bikakert Tenyészkert Borjúkert Karantén Vadászkert Ugyanaz, mint a gímszarvasnál

25 Ugyanaz, mint a gímszarvasnál
Berendezései Kerítés Texasi kapu Egy- vagy kétszárnyú kapu Gyalogos átjáró Itatók Befogók Etetők Sózó Magasles Ugyanaz, mint a gímszarvasnál

26 A dámos vadaskert üzemelése
Betelepítéskor egyedi jelölés használata A tenyészkertekbe helyezzük a törzsállományt, 1:15-20-as ivararányban, 7 db állat/ha maximális sűrűségben A tehenek mellé októberben helyezzük el a vezérbikát, 3 hét után 2 hétig új bikára cseréljük Borjakat augusztus végén választjuk le, jelölés után a külső tárolókertbe kerülnek A bikákat korcsoportokként kell elhelyezni Agancstalanítást is korcsoportokként végezzük Vadásztatásra a vadászkertet használjuk

27 A dám takarmányozási technológiája I.
Az alacsonyabb takarmányértékű, de magasabb rosttartalmú anyagok jól hasznosíthatók Energiaszükséglete nagyobb a háziasított kérődzőknél Hideg hatására energiaigénye 30 %-kal növekedhet Nyersrost tartalom % legyen Trófea értékesítéskor célszerű premixes abrakkeveréket etetni Vegetációs periódusban a kert legelőfelülete biztosítja a szükséges takarmányt

28 A dám takarmányozási technológiája II.
Gyakorlatban használt és elfogadott napi takarmányadagok: Nedvdús takarmány (szilázs, répa, stb) 1,5-2,0 kg/állat Szálastakarmány (széna, borsószalma) 0,7-1,5 kg/állat Abrak (vadtáp, szemes, ocsú) 0,3-0,7 kg/állat

29 A dám takarmányozási technológiája III.
A takarmányozással okozható károk: Tejsavmérgezés Élőhely leromlásakor, illetve a takarmánykiegészítés és folyadékpótlás elmaradásakor az emésztőrendszer normális működése leáll Szennyezett takarmányt a dám nem tolerálja A dám kedvtelésből hajlamos rágcsálni és lenyelni különböző anyagokat, ezért a területet mentesíteni kell a szeméttől

30 Vadegészségügyi feladatok
Boncolót a karantén mellé kell telepíteni A karantén első két hetében át kell állítani a dámot a helyi választékra Karanténban használt eszközök jelölése Prevenció itt is fontos Gümőkóros fertőzésekre a dám érzékeny, ezért a dámos vadkertben, illetve környékén baromfi- és fácántartás és -tenyésztés tilos Etetőhelyek évenkénti váltása, vagy a trágya elhordása Nagy hó esetén úttörés az etetőhöz

31 Hasznosítás Élővad értékesítés Vadászat
Húsként történő értékesítés (nagyon jó minőségű húsa van) Zigóta és sperma export

32 A vaddisznóskertek

33 Létesítés folyamata Tanulmányterv
Technológiának megfelelő terület kiválasztása Egyeztetés a hatóságokkal Kert komplex felvázolása, létesítmények tervezése Hatósági engedélyek beszerzése Üzemeltetés megtervezése A kert és csatlakozó létesítmények építése Üzemelési technológia kidolgozása Betelepítés

34 Terület kijelölése I. Erdővel, cserjével nagyobb részt fedett terület szükséges Aljnövényzet nélküli terület alkalmatlan Hasznosítása minden esetben a vadászat lőnyiladékok, feltáró és cserkelő utak ne szabdaljuk fel túlságosan az erdőt Utak kerüljék a túlságosan meredek domboldalakat

35 Terület kijelölése II. Fontos: Megfelelő ivóvíz Dagonyázási lehetőség
Több helyre széthúzható etetés Takarmányozást kiegészítő makktermés Három alternatíva: Mezőgazdaság által nem használható, lejtős, vízmosásos, sekély termőrétegű terület Mezőgazdaság által csak nagy költségráfordítással, gazdaságtalanul művelhető területek, ahol kisebb táblákon vadföld létesíthető Erdőgazdasági területek, kivétel a fiatal állományok (erdőtelepítés és felújítás)

36 Létesítmények, berendezések
Kiszolgáló központ (kerítésen kívül, gépek tárolása, szociális épületek, takarmánytároló, raktár, hütőkamra, zsigerelő) Vadászház Dögtér (központtól megfelelő távolságra, kerítéssel határolt) Dögkút Kerítés (fonat, feszítőhuzal, oszlop, talpfa, felső fa és kötődrót) Kapuk és gyalogos átjárók Vadbeugró (kiszökött, illetve szabad állatok részére, jelenleg tilos) Vadbebújó („vadbefogó”, jelenleg tilos) Magas les (utak mellé) Hordozható les Utak, lőcsillagok Etetők (betonozott etetőtér, önetető, tároló etető, malacetető) Itatók (lehetőleg természetes itatók legyenek, apró gátakkal) Dagonya (nélkülözhetetlen)

37 Takarmányozás Alapja a tápanyagszükséglet meghatározása
Legalább napi 1 kg abrak/állat kiegészítő takarmányról kell gondoskodni A fokozódó benépesítés hatására csökken a természetes takarmányforrások mennyisége A kiegészítés döntően abrak Tápok etetése kétszeres hasznot hoz (hiányzó táplálóanyagok pótlása, preventív védekezés) Fehérje kiegészítésre jó az állati eredetű hulladékok használata Vágóhídi hulladékot csak főzés után etethetünk

38 Takarmányozás formái Földről való etetés (szórókon szoktatás)
Betonozott etetőtér (bármilyen takarmányt) Gumis etető (csak felnőtt állatoknak) Tároló etető Vályú és tálca (tápokat, tisztítás fontos) Vadföld (legalább 10 %)

39 Az állomány tartása, gondozása
Egységes kertek (nem alapoz intenzív tenyésztésre és a reprodukcióhoz szükséges a külső segítség, legegyszerűbb létesítmények) Megosztott kertek (2 vagy 3 részre választás, ha, hasznosítás az egyes részek felváltott vadásztatásával történik) Ellető karámos módszer (0,5 ha-os ellető karámok, 4-5 koca és 1 kan, búgatás után külön) Kutricás elletés (minden koca külön kutricában)

40 A muflon zárttéri tartása

41 Területe 200 ha-nál ne legyen kisebb
Kérődzőkkel és a vaddisznóval jól megfér Délies hegy- és dombvidékek fontosak Lombos fafajok is szükségesek Köves területek Természetes vízfolyások

42 Berendezések Szénaetető és sózó a vaddisznóskertbe, külön abraketető hely Szilázsnak etetőtálca Tiszta, jó minőségű ivóvíz ellátás, dagonya nélkül Elletőkert

43 Állomány tartása, gondozása
Ivararány betelepítéskor 1:2,5, kívánatos a nőivar túlsúlya A kosok selejtezését 3 éves korukig meg kell tenni Szaporítókert esetén 3 éves korukban tesszük a kosokat a vadászkertbe 8 éves korra minden kos szarvának el kell érnie az érmes szintet

44 Takarmányozás Az év nagyobb részében nem okoz külön gondot
15-20 cm-es hóállás mellett hóekézés és szálastakarmány kiegészítés szükséges Gyakorlatban használt és elfogadott napi takarmányadagok: Nedvdús takarmány (szilázs, répa, stb) 1,5-2,0 kg/állat Szálastakarmány (széna, borsószalma) 1,0-1,5 kg/állat Abrak (vadtáp, szemes) 0,2-0,4 kg/állat


Letölteni ppt "VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás1 – Beke Károly1 – Marosán Miklós2"

Hasonló előadás


Google Hirdetések