Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI."— Előadás másolata:

1 VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET, TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK 2 KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET, ÁLATTANI TANSZÉK

2 Zárttéri nagyvadtartás és a csülkösvadfajok takarmányozása

3 Bevezetés zA nagyvadnak kiemelkedő szerepe van a magyar vadgazdaságon belül zAz összes gímállomány egy tizede, dámpopulációk egyharmada, a vaddisznó létszám egyharmada zárttéri körülmények között él zNőt a nagyvad populációk sűrűsége, nőtt a vadkár populációk csökkentése zMegoldás az intenzív vadgazdálkodás zJelentős igény a vadászat, mint hobbi, sport iránt

4 Zárttéri vadtenyésztés a világon zÓkorban kulturális okokból tenyésztés zKultikus kertekből fejedelmi vadaskertek zKésőbb vadasparkok, állatkertek zVilágviszonylatban fontos fajok: rénszarvas, jávorszarvas, wapiti, antilop, szambar szarvas, Szika-, Maral-, fehérfarkú szarvas, vaddisznó, gímszarvas, dámszarvas

5 Zárttéri vadtenyésztés hazánkban z1970-es években első vadaskertek, 1980-as évek közepétől a zárttenyésztés hazai kezdete zEredményeként nőtt a hazai vadászturizmus zMódok: 1.Félintenzív vadtenyésztés ( ha, természetszerű körülmények, vadtenyésztés és vadászat) 2.Intenzív vadtenyésztés (zootechnikára alapozott vadtenyésztés a természetes vadpopuláció többszörösére dúsításával, nem vadásztatunk)

6 Vadaskertek tagolása zRezervációk (érintetlen, védett természeti körzet; vadfaj populációk kitenyésztését szolgálják) zNagyvad- és egyéb állatfajok fogsága (vadászati célú, vadtenyésztő és kutatási célokat szolgáló vadaskertek, állatkertek, vadfarmok, vadmegfigyelési területek, különleges parkok, szafarik) zKarantén (betelepítéskori elkülönítés, gyógyítás) zBorjúkert (leválasztott borjak) zBikakert (tartalék bikák, barkás agancs termelése) zTenyészkert (utánpótlás biztosítása) zVadászkert (vadászat biztosítása)

7 Vadaskertek célja zTenyészállat előállítása zBarkásagancs termelés zGazdaságosan nem hasznosítható erdő- és mezőgazdasági területek termelésbe vonása zVadhústermelés zErdő- és mezőgazdasági hulladékok felhasználása vadtakarmányozásra zZigóta és spermaexport

8 Vadaskertek létesítésének általános szempontjai zFaj kiválasztása zRendelkezésre álló terület helyszíni bejárása, faj és technológia kiválasztása zAlkalmazható tartástechnológia kiválasztása zDöntéselőkészítő tanulmány készítése zRészletes technológiai tervek készítése zHatósági engedélyek beszerzése zKivitelezés

9 Vadaskertek berendezései zKerítés (legfontosabb és legdrágább) zKapuk (utak, kertek lezárására) zGyalogos átjáró (kerítés felett átívelő kétágú létra, kapuk mellett, útvonalak keresztezési pontjainál) zEtetők (rácsos szénatartó, betonozott etetőtér, borjú etető, kombinált etető, silótálca) zItató (nélkülözhetetlen) zSózó zBefogó (terelőfolyosó végén) zMagasles (stabil, mobil változat, etetőhelyek mellé maximum 50 m-re)

10 Vadaskertek üzemeltetése zBetelepítés zEllés zLegelőművelés zAgancstalanítás zLeválasztás zBefogás zBélsárvizsgálat (negyedévenként endoparazitás fertőzöttség meghatározása miatt) zKerítésellenőrzés (hetente legalább kétszer) zTakarmányozás

11 A gímszarvas zárttéri tartása

12 Feltételei zTárgyi feltételek (optimális terület, legelő- és gyepfelület, lehetőség szerint négyzet alak, fás szárú növénnyel borított terület legyen 10 %, természetes vízfolyások, mesterséges itatók, dagonyák) zSzemélyi feltételek (állattenyésztő és vadtenyésztő szakemberek) zMinimum 50 ha, 200 db állat

13 Technológia zGímkert (az egész komplexum) zBikakert (agancsgyűjtés, tartalék bikák) zBorjúkert (leválasztott borjak) zTenyészkert (szaporítás) zKarantén kert (betelepítés, gyógyítás)

14 Berendezések I. zKerítés (3 m-es oszloptáv, 3,2 m hosszú akácoszlopok 80 cm mélyre ásva, ponthegesztett egymásra párhuzamos huzal sor, kerítésfonat) zTexasi kapu (fő közlekedési útvonalakra) zEgy- vagy kétszárnyú kapu (kertek közé) zGyalogos átjáró zVadetető szálastakarmány részére (a vad alá tudjon menni) zBetonozott etetőtér zBorjúetető (vadetetők mellett, felnőtt állat ne tudjon bemenni) zSilótálca zSózó (kérődzők számára nélkülözhetetlen) zItatók (természetes vízfolyások, mindenkor jól megközelíthetők legyenek, 3 l víz/nap/állat; mesterséges itatók, kutak)

15 Berendezések II. zKözponti befogó (vad csoportos befogására, burkolni és bundázni kell az utolsó 10 m-t, szorítópadban végződik, el kell sötétíteni) zMobil befogó (csalogató etetés 2 héttel a befogás előtt) zEjtőhálós befogás (1500 m 2 -es tisztás, etetéses szoktatás) zImmobilizáció (egyedi befogáskor, gyógykezeléskor, repülő fecskendő) zCsoportos immobilizáció (kémia szerekkel kábítás) zUtak zMagasles (mobil és stabil, megfigyelés, befogás, vadászat)

16 A gímkert üzemelése zJó genetikai populáció szükséges hozzá zBikák elkülönítése korcsoportokként a bikakertekbe zTenyésztésre szánt tehenek a tenyészkertbe, 1:15-ös ivararányban, tartalékbikával zBorjakat augusztusban a borjúkertbe zKiöregedett bikákat bőgés előtt a vadászkertbe zVegetáció alatt 4 db gím/ha legelőfelületre vetítve

17 Elvégzendő feladatok zKerítés rendszeres ellenőrzése zTerület folyamatos megfigyelése zKóborkutyák és illetéktelen személyek távoltartása zVízmennyiség ellenőrzése itatókban és dagonyákban zÁllomány megfigyelése, magatartásbeli zavarok kiszűrése

18 A gím takarmányozása I. zAz összes évi takarmánymennyiség 2/3-át legelőfelület biztosítsa a vegetációs periódusban zTélen fontos a mezőgazdasági melléktermékek szerepe zÉletfenntartási igény %-át veszi fel mesterséges takarmányból zTartós fagy esetén 30 %-os energiapótlás zNapi vízigény a napi tápláléktömeg %- a, télen fontos a lédús takarmány zRosttartalomnak 20 %-nak kell lennie

19 A gím takarmányozása II. zFőbb szempontok: 1.Ameddig az élőhely produkciója alapján lehetséges a legelő területéről kell táplálni! 2.Akkor kell beavatkozni, ha a növényzet állapota ezt szükségessé teszi 3.Összefüggő hótakaró esetén takarmányozni kell! 4.0 o C alatt %-os adagemelés szükséges 5.Ha a legelő nyáron kisül napi nyári takarmányozás szükséges 6.Az abrakszoktatás fokozatos kell, hogy legyen 7.Széna, szilázs ad libitum etethető

20 A gím takarmányozása III. zGyakorlatban használt és elfogadott napi takarmányadagok: -Nedvdús takarmány (szilázs, répa, stb) 2-3 kg/állat -Szálastakarmány (széna, borsószalma) 1,5-2,0 kg/állat -Abrak (vadtáp, szemes, ocsú) 1-1,5 kg/állat

21 Vadegészségügyi feladatok zBetelepítés után zárt állomány kialakítása zÚj állatokat mindig karanténozni kell zBoncolást a gímkerten kívül kell elvégezni zTakarmányok minőségére, tisztaságára folyamatosan figyelni kell zEgyedileg meg kell jelölni az állatokat zPreventív kezeléseket kell végrehajtani, a megelőzés fontosabb, mint a gátlás!!!

22 Hasznosítás zAgancstermelés (exportra) zÉlőértékesítés (hazai és külföldi telepítések részére) zHúsként történő értékesítés zVadászat (vadászkertbe telepítsük előbb az állatokat, lehetőleg zajmentes járművet válasszunk) zSperma és zigóta értékesítés (tenyésztés)

23 A dámszarvas zárttéri tartása

24 Dámos vadaskert felépítése zBikakert zTenyészkert zBorjúkert zKarantén zVadászkert Ugyanaz, mint a gímszarvasnál

25 Berendezései zKerítés zTexasi kapu zEgy- vagy kétszárnyú kapu zGyalogos átjáró zItatók zBefogók zEtetők zSózó zMagasles Ugyanaz, mint a gímszarvasnál

26 A dámos vadaskert üzemelése zBetelepítéskor egyedi jelölés használata zA tenyészkertekbe helyezzük a törzsállományt, 1: as ivararányban, 7 db állat/ha maximális sűrűségben zA tehenek mellé októberben helyezzük el a vezérbikát, 3 hét után 2 hétig új bikára cseréljük zBorjakat augusztus végén választjuk le, jelölés után a külső tárolókertbe kerülnek zA bikákat korcsoportokként kell elhelyezni zAgancstalanítást is korcsoportokként végezzük zVadásztatásra a vadászkertet használjuk

27 A dám takarmányozási technológiája I. zAz alacsonyabb takarmányértékű, de magasabb rosttartalmú anyagok jól hasznosíthatók zEnergiaszükséglete nagyobb a háziasított kérődzőknél zHideg hatására energiaigénye 30 %-kal növekedhet zNyersrost tartalom % legyen zTrófea értékesítéskor célszerű premixes abrakkeveréket etetni zVegetációs periódusban a kert legelőfelülete biztosítja a szükséges takarmányt

28 A dám takarmányozási technológiája II. zGyakorlatban használt és elfogadott napi takarmányadagok: -Nedvdús takarmány (szilázs, répa, stb) 1,5-2,0 kg/állat -Szálastakarmány (széna, borsószalma) 0,7-1,5 kg/állat -Abrak (vadtáp, szemes, ocsú) 0,3-0,7 kg/állat

29 A dám takarmányozási technológiája III. zA takarmányozással okozható károk: 1.Tejsavmérgezés 2.Élőhely leromlásakor, illetve a takarmánykiegészítés és folyadékpótlás elmaradásakor az emésztőrendszer normális működése leáll 3.Szennyezett takarmányt a dám nem tolerálja 4.A dám kedvtelésből hajlamos rágcsálni és lenyelni különböző anyagokat, ezért a területet mentesíteni kell a szeméttől

30 Vadegészségügyi feladatok zBoncolót a karantén mellé kell telepíteni zA karantén első két hetében át kell állítani a dámot a helyi választékra zKaranténban használt eszközök jelölése zPrevenció itt is fontos zGümőkóros fertőzésekre a dám érzékeny, ezért a dámos vadkertben, illetve környékén baromfi- és fácántartás és -tenyésztés tilos zEtetőhelyek évenkénti váltása, vagy a trágya elhordása zNagy hó esetén úttörés az etetőhöz

31 Hasznosítás zÉlővad értékesítés zVadászat zHúsként történő értékesítés (nagyon jó minőségű húsa van) zZigóta és sperma export

32 A vaddisznóskertek

33 Létesítés folyamata zTanulmányterv zTechnológiának megfelelő terület kiválasztása zEgyeztetés a hatóságokkal zKert komplex felvázolása, létesítmények tervezése zHatósági engedélyek beszerzése zÜzemeltetés megtervezése zA kert és csatlakozó létesítmények építése zÜzemelési technológia kidolgozása zBetelepítés

34 Terület kijelölése I. zErdővel, cserjével nagyobb részt fedett terület szükséges zAljnövényzet nélküli terület alkalmatlan zHasznosítása minden esetben a vadászatlőnyiladékok, feltáró és cserkelő utakne szabdaljuk fel túlságosan az erdőt zUtak kerüljék a túlságosan meredek domboldalakat

35 Terület kijelölése II. zFontos: 1.Megfelelő ivóvíz 2.Dagonyázási lehetőség 3.Több helyre széthúzható etetés 4.Takarmányozást kiegészítő makktermés zHárom alternatíva: 1.Mezőgazdaság által nem használható, lejtős, vízmosásos, sekély termőrétegű terület 2.Mezőgazdaság által csak nagy költségráfordítással, gazdaságtalanul művelhető területek, ahol kisebb táblákon vadföld létesíthető 3.Erdőgazdasági területek, kivétel a fiatal állományok (erdőtelepítés és felújítás)

36 Létesítmények, berendezések zKiszolgáló központ (kerítésen kívül, gépek tárolása, szociális épületek, takarmánytároló, raktár, hütőkamra, zsigerelő) zVadászház zDögtér (központtól megfelelő távolságra, kerítéssel határolt) zDögkút zKerítés (fonat, feszítőhuzal, oszlop, talpfa, felső fa és kötődrót) zKapuk és gyalogos átjárók zVadbeugró (kiszökött, illetve szabad állatok részére, jelenleg tilos) zVadbebújó („vadbefogó”, jelenleg tilos) zMagas les (utak mellé) zHordozható les zUtak, lőcsillagok zEtetők (betonozott etetőtér, önetető, tároló etető, malacetető) zItatók (lehetőleg természetes itatók legyenek, apró gátakkal) zDagonya (nélkülözhetetlen)

37 Takarmányozás zAlapja a tápanyagszükséglet meghatározása zLegalább napi 1 kg abrak/állat kiegészítő takarmányról kell gondoskodni zA fokozódó benépesítés hatására csökken a természetes takarmányforrások mennyisége zA kiegészítés döntően abrak zTápok etetése kétszeres hasznot hoz (hiányzó táplálóanyagok pótlása, preventív védekezés) zFehérje kiegészítésre jó az állati eredetű hulladékok használata zVágóhídi hulladékot csak főzés után etethetünk

38 Takarmányozás formái zFöldről való etetés (szórókon szoktatás) zBetonozott etetőtér (bármilyen takarmányt) zGumis etető (csak felnőtt állatoknak) zTároló etető zVályú és tálca (tápokat, tisztítás fontos) zVadföld (legalább 10 %)

39 Az állomány tartása, gondozása zEgységes kertek (nem alapoz intenzív tenyésztésre és a reprodukcióhoz szükséges a külső segítség, legegyszerűbb létesítmények) zMegosztott kertek (2 vagy 3 részre választás, ha, hasznosítás az egyes részek felváltott vadásztatásával történik) zEllető karámos módszer (0,5 ha-os ellető karámok, 4-5 koca és 1 kan, búgatás után külön) zKutricás elletés (minden koca külön kutricában)

40 A muflon zárttéri tartása

41 Területe z200 ha-nál ne legyen kisebb zKérődzőkkel és a vaddisznóval jól megfér zDélies hegy- és dombvidékek fontosak zLombos fafajok is szükségesek zKöves területek zTermészetes vízfolyások

42 Berendezések zSzénaetető és sózó a vaddisznóskertbe, külön abraketető hely zSzilázsnak etetőtálca zTiszta, jó minőségű ivóvíz ellátás, dagonya nélkül zElletőkert

43 Állomány tartása, gondozása zIvararány betelepítéskor 1:2,5, kívánatos a nőivar túlsúlya zA kosok selejtezését 3 éves korukig meg kell tenni zSzaporítókert esetén 3 éves korukban tesszük a kosokat a vadászkertbe z8 éves korra minden kos szarvának el kell érnie az érmes szintet

44 Takarmányozás zAz év nagyobb részében nem okoz külön gondot z15-20 cm-es hóállás mellett hóekézés és szálastakarmány kiegészítés szükséges zGyakorlatban használt és elfogadott napi takarmányadagok: -Nedvdús takarmány (szilázs, répa, stb) 1,5-2,0 kg/állat -Szálastakarmány (széna, borsószalma) 1,0-1,5 kg/állat -Abrak (vadtáp, szemes) 0,2-0,4 kg/állat


Letölteni ppt "VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás 1 – Beke Károly 1 – Marosán Miklós 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1 ÁLLATTUDOMÁNYI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések