Parajd es környéke Sóvidék.

Az előadások a következő témára: "Parajd es környéke Sóvidék."— Előadás másolata:

1 Parajd es környéke Sóvidék

2 PARAJD Parajd első írásos említése 1564-ben, a Királyi Könyvekben található. Parajd a Székely-Sóvidék természetes központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányahelye. Parajd sóhegye a vidék lakosságának "kenyere". A falu fejlődése a sóaknákhoz kötődik. Ma is igaz a mondás: "a sóvidéki ember sóból teremti meg jövőjét". A községhez ma 5 település tartozik: Parajd, Felsősófalva, Alsósófalva, Bucsin és Békástanya. Lakossága az 1992-es népszámlálás szerint fő (6.619 magyar, 70 román, 354 cigány).

3 A régi sóbánya közelében a Korond vize (vagy Nagyvíz pataknak is emlegetik a sóvidékiek) a festői sószorosban tőr át a Sóháta (vagy Nagyholló, azaz a sótömzsöt magába foglaló domb) és a Gyurkos (Kisholló, Gyilkos oldal) között. Gyakori a földalatti járatok és kis forrásbarlangok képződése, kisebb nagyobb sósztalaktitokkal (függő cseppkövek) sófürtökkel és karfiolszerű sóvirágokkal. A sósziklák aljából vékony erek fakadnak: e tömény sósforrások a felszíni csapadékvizekből táplálkoznak, s miután megjárták a só "gyomrát", sóval telítve bukkannak elő. A sótömzs fedőrétegén kisebb-nagyobb tölcsérek, töbrök keletkeznek, melyek a földalatti vizek hatására idővel tekintélyes méretűvé bővülnek.

4 Parajd sós fürdője

5 Parajdi sóbánya

6

7

8

9

10

11

12

13 SZOVÁTA Szováta első említésének időpontja 1578 (Fekete Á.-Józsa A.-Szőke A.- Zepeczaner J ). A többnyire pannon és szarmata üledékek által borított peremvidék keleti részéhez tartozik a Szovátai (Sóvidéki) - dombság is. Az itt megtalálható só felszíni megjelenése (Szovátán, Parajdon) sajátos felszínfejlődést és jellegzetes domborzati formákat erdményezett. Szováta város, a Sóvidéki dombság legnagyobb települése, 520 m tengerszint fölötti magasságban helyezkedik el a Juhod-, Sebes- és Szováta - patakok völgyeiben.

14 Orbán Balázs monográfiájában említi, hogy 1800 körül a felső Szováta völgyében volt egy meleg tó, melyben gyerekkorában fürdött, de a tó eltűnt. A legrégibb tó a Fekete tó, mely valószínűleg elhagyott római bányában keletkezett. Több kisebb tó is volt az 1800-as években, azonban ismeretlenek voltak, csak vadászok jártak ott s azok meséltek az alig hozzáférhető tavakról s egy nagyon meleg tóról, azonban ezekkel a tavakkal Orbán Balázson kívül senki sem törődött.

15 A víz a legalacsonyabb ponton lefolyt, ott kapott egy dolinát, ez is megtelt vízzel, így keletkezett a Mogyorósi- tó, mely aztán a sósziklákon át lefolyást talált a Szováta patak felé. A fürdő a mai Géránál alakult ki, ahol felfogták több patakocska vizét s Fehér Jordán tónak nevezték, mert fehér sóval borította földben volt, a tulajdonos Veress József fürdőkabinokat (fülkéket) építtetett ide, majd a Fekete tó mellé is villákat építtetett, és így az 1882-es fürdőkönyv szerint már 214 személy látogatta a fürdőt. Napjainkban már fő turisztika célpont!

16 Medve tó

17

18

19

20 KOROND A falut nyugatról a Firtos-hegy (1063 m) és a Kadácsmező (852 m), északról a Hollókő (858 m) és a Sólyomkő A történelemben 1333-ban említik Korondot. Korond neve elválaszthatatlan a népi kerámiától, az edényipartól. Korond a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Jelenti a népművészet továbbélését, hagyományaink folytatását és a helybeliek jólétét is. Az agyagipar egyike a legősibb mesterségeknek, s mivel alapanyaga maga a föld, legközelebb áll a természethez kötődő emberhez. Talán ez a magyarázata annak, hogy háziipari formája századunkban is fennmaradt.

21 A falu életében igen jelentősek a borvízforrások
A falu életében igen jelentősek a borvízforrások. A Diómáli-forrás a 13A műút mellett, a falu keleti végén található. Vasas borvizének hozama eléri a napi litert; gyógyvízként javallható gyomor- és bélhurut, vérszegénység esetén. A Szőlőmáli-forrás a falu keleti határában, a szőlőmáli gyümölcsösben fakad, innen vezették be a Telek és Borvíz utca kereszteződéséhez. Bikarbonátos, enyhén klóros, magnéziumos, kalciumos víz. A Cseredombi-forrás (Erzsébet-forrás, fingóborvíz) a csiga-dombi aragonitbányától keletre, a műútról 800 méterre fakad, vasas-sós vizét asztali vízként használják.

22

23 Korond porcelánjai:

24

25

26 -borvízforrás:

27 SÓVÁRAD Sóvárad (Sărăţeni) a Kis-Küküllő folyásának felső részén, Szováta fürdővárostól nyugatra, keskeny völgyben terül el. A tekintet köröskörül dombokba és hegyekbe ütközik. Keleten Szováta fölött, a Görgényi havasok 1777 méteres magas csúcsa látszik. Északon a Bekecs magaslik 1080, míg délen Siklód hegye 1024 méterével, gazdag erdőkkel és legelőkkel borítva.

28 Az 1332-1337 között összeállított pápai tizedjegyzék 1332
Az között összeállított pápai tizedjegyzék évi rovatában fordul elő első írásos említése: a pápai udvarnak fizetett egyházi tized összeírásában "sacerdos de Varad" alakban tűnik föl. A falu határa a Kis-Küküllő két partján terül el, 1870-ben még 6483 hold és 899 négyszögölet tett ki. Mai adat szerint 2200 hektár. A művelt terület szintkülönbsége 50 méter. Ez abból adódik, hogy az állam időközben jelentős területeket sajátított ki. A falu az átlagos székely falvak látványát nyújtja.

29 Csűr és híd Sóváradon

30 Gabonatároló:

31 Sóváradi kocsma 

32 ALSÓSÓFALVA Alsósófalva (Ocna de Jos) a Korond vize bal partján, 480 m magasságban fekszik. Felsősófalváról 1 km-es 49-es számú aszfaltozott községi úton közelíthető meg. Közigazgatásilag Parajd tartozéka ben an laktak a faluban (1.622 magyar, 58 cigány). Neve csak 1793-ban jön elő, korábban mint Sófalva alszegi részét emlegették. A század fordulóján vált külön a túlnépesedő Felsősófalvától. A hagyomány szerint két legrégebbi családja a Fülöp és a Kacsó család.

33 Élő szokás a farsangtemetés: Illyés, a felöltöztetett szalmabábú ég el akkor, miután faluszerte körbehordozták és elsiratták. Az 1940-es években 3 táncmulatság is volt divatban: a fejes bál (a módos gazdáknak), a húzatók bálja (a parajdi bányában dolgozó sóhuzatóké és fuvarosoké) és az átalvetős bál (a tenyeres munkások bálja).

34 Temetőjében még fellelhetők az Orbán Balázs által említett fejfák
Temetőjében még fellelhetők az Orbán Balázs által említett fejfák.A festőművész emlékházát 1995-ben nyitották meg tól 1822-ig felépült a település új templom, noha közben között irgalmatlan éhség pusztított. A két Sófalva egyházjogilag 1803-ban vált el egymástól és az anyakönyvet 1751-től vezetik.

35

36 Szalmabábú égetés

37 FELSŐSÓFALVA Ha Parajdot elhagyva kíváncsi tekintetünk tovább röppen, a sóhegyek folytatásában szemünk elé tárul két kis székely falu: Alsósófalva és Felsősófalva a központjaikban büszkélkedő református templomokkal. Apró házacskáihoz szorosan hozzásimulnak a kicsi, keskeny, alig megművelhető földecskék, ahol az árpán és kenderen kívül csak a kő terem, de az bőségesen.

38 A sovány föld soha nem biztosított kellő megélhetési lehetőséget, így nem maradt más, mint a mindennapi betevő falatot fakitermeléssel pótolni. Földadta szegény, de lélekben annál gazdagabb emberek lakják. Itt igazán bebizonyosodik a "sófali ember" mondása: "minél szegényebb vagy, annál közelebb kerülsz az Istenhez".

39

40 Református templom:

41 Munkás székely:

42

43

44 ATYHA ATYHA (Atia) Sóvidék egyik legmagasabban fekvő települése. Az egyetlen színkatolikus falu a vidéken. Korond községhez tartozik. Korondtól 9, Székelyudvarhelytől 36 km-re fekszik. Bekötőútját a Réda sziklás oldalában ben építették. Tipikus "nyeregben ülő" falu a Firtos és a Fiasmál közti Atyhai-nyereg (675) északi oldalán, a Korond és a Küsmöd vize vízválasztóján

45 A régi templom romjait 1818-ban fedezték fel, midőn a több évszázados bükköst levágták és "pityókával" ültették be. Atyha népe a reformációval unitárius hitre tért és Korondhoz tartozott, majd önállóságot szerzett és saját templomot épített. Az atyhaiak visszatérése a katolikus egyházhoz Péter István gyergyószentmiklósi esperes érdeme (1725). A Kupásné-hegy alatti kőtemplom 1652-ben épült, nem messze a maitól; idővel kicsinek bizonyult, s 1795-ig állott fenn.

46

47 Készitette: Puskás Bernadette
osztály: XII.B 2010.jan.12 Bibliográfia: google

48