Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Parajd es környéke Sóvidék. PARAJD Parajd első írásos említése 1564-ben, a Királyi Könyvekben található. Parajd a Székely-Sóvidék természetes központja,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Parajd es környéke Sóvidék. PARAJD Parajd első írásos említése 1564-ben, a Királyi Könyvekben található. Parajd a Székely-Sóvidék természetes központja,"— Előadás másolata:

1 Parajd es környéke Sóvidék

2 PARAJD Parajd első írásos említése 1564-ben, a Királyi Könyvekben található. Parajd a Székely-Sóvidék természetes központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányahelye. Parajd sóhegye a vidék lakosságának "kenyere". A falu fejlődése a sóaknákhoz kötődik. Ma is igaz a mondás: "a sóvidéki ember sóból teremti meg jövőjét". A községhez ma 5 település tartozik: Parajd, Felsősófalva, Alsósófalva, Bucsin és Békástanya. Lakossága az 1992-es népszámlálás szerint fő (6.619 magyar, 70 román, 354 cigány).

3 A régi sóbánya közelében a Korond vize (vagy Nagyvíz pataknak is emlegetik a sóvidékiek) a festői sószorosban tőr át a Sóháta (vagy Nagyholló, azaz a sótömzsöt magába foglaló domb) és a Gyurkos (Kisholló, Gyilkos oldal) között. Gyakori a földalatti járatok és kis forrásbarlangok képződése, kisebb nagyobb sósztalaktitokkal (függő cseppkövek) sófürtökkel és karfiolszerű sóvirágokkal. A sósziklák aljából vékony erek fakadnak: e tömény sósforrások a felszíni csapadékvizekből táplálkoznak, s miután megjárták a só "gyomrát", sóval telítve bukkannak elő. A sótömzs fedőrétegén kisebb-nagyobb tölcsérek, töbrök keletkeznek, melyek a földalatti vizek hatására idővel tekintélyes méretűvé bővülnek.

4 Parajd sós fürdője

5 Parajdi sóbánya

6

7

8

9

10

11

12

13 SZOVÁTA Szováta első említésének időpontja 1578 (Fekete Á.-Józsa A.-Szőke A.- Zepeczaner J ). A többnyire pannon és szarmata üledékek által borított peremvidék keleti részéhez tartozik a Szovátai (Sóvidéki) - dombság is. Az itt megtalálható só felszíni megjelenése (Szovátán, Parajdon) sajátos felszínfejlődést és jellegzetes domborzati formákat erdményezett. Szováta város, a Sóvidéki dombság legnagyobb települése, 520 m tengerszint fölötti magasságban helyezkedik el a Juhod-, Sebes- és Szováta - patakok völgyeiben.

14 Orbán Balázs monográfiájában említi, hogy 1800 körül a felső Szováta völgyében volt egy meleg tó, melyben gyerekkorában fürdött, de a tó eltűnt. A legrégibb tó a Fekete tó, mely valószínűleg elhagyott római bányában keletkezett. Több kisebb tó is volt az 1800-as években, azonban ismeretlenek voltak, csak vadászok jártak ott s azok meséltek az alig hozzáférhető tavakról s egy nagyon meleg tóról, azonban ezekkel a tavakkal Orbán Balázson kívül senki sem törődött.

15 A víz a legalacsonyabb ponton lefolyt, ott kapott egy dolinát, ez is megtelt vízzel, így keletkezett a Mogyorósi- tó, mely aztán a sósziklákon át lefolyást talált a Szováta patak felé. A fürdő a mai Géránál alakult ki, ahol felfogták több patakocska vizét s Fehér Jordán tónak nevezték, mert fehér sóval borította földben volt, a tulajdonos Veress József fürdőkabinokat (fülkéket) építtetett ide, majd a Fekete tó mellé is villákat építtetett, és így az 1882-es fürdőkönyv szerint már 214 személy látogatta a fürdőt. Napjainkban már fő turisztika célpont!

16 Medve tó

17

18

19

20 KOROND A falut nyugatról a Firtos-hegy (1063 m) és a Kadácsmező (852 m), északról a Hollókő (858 m) és a Sólyomkő A történelemben 1333-ban említik Korondot. Korond neve elválaszthatatlan a népi kerámiától, az edényipartól. Korond a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Jelenti a népművészet továbbélését, hagyományaink folytatását és a helybeliek jólétét is. Az agyagipar egyike a legősibb mesterségeknek, s mivel alapanyaga maga a föld, legközelebb áll a természethez kötődő emberhez. Talán ez a magyarázata annak, hogy háziipari formája századunkban is fennmaradt.

21 A falu életében igen jelentősek a borvízforrások. A Diómáli-forrás a 13A műút mellett, a falu keleti végén található. Vasas borvizének hozama eléri a napi litert; gyógyvízként javallható gyomor- és bélhurut, vérszegénység esetén. A Szőlőmáli-forrás a falu keleti határában, a szőlőmáli gyümölcsösben fakad, innen vezették be a Telek és Borvíz utca kereszteződéséhez. Bikarbonátos, enyhén klóros, magnéziumos, kalciumos víz. A Cseredombi-forrás (Erzsébet-forrás, fingóborvíz) a csiga-dombi aragonitbányától keletre, a műútról 800 méterre fakad, vasas-sós vizét asztali vízként használják.

22

23 Korond porcelánjai:

24

25

26 -borvízforrás:

27 SÓVÁRAD Sóvárad (S ă r ă ţeni) a Kis-Küküllő folyásának felső részén, Szováta fürdővárostól nyugatra, keskeny völgyben terül el. A tekintet köröskörül dombokba és hegyekbe ütközik. Keleten Szováta fölött, a Görgényi havasok 1777 méteres magas csúcsa látszik. Északon a Bekecs magaslik 1080, míg délen Siklód hegye 1024 méterével, gazdag erdőkkel és legelőkkel borítva.

28 Az között összeállított pápai tizedjegyzék évi rovatában fordul elő első írásos említése: a pápai udvarnak fizetett egyházi tized összeírásában "sacerdos de Varad" alakban tűnik föl. A falu határa a Kis- Küküllő két partján terül el, 1870-ben még 6483 hold és 899 négyszögölet tett ki. Mai adat szerint 2200 hektár. A művelt terület szintkülönbsége 50 méter. Ez abból adódik, hogy az állam időközben jelentős területeket sajátított ki. A falu az átlagos székely falvak látványát nyújtja.

29 Csűr és híd Sóváradon

30 Gabonatároló:

31 Sóváradi kocsma

32 ALSÓSÓFALVA Alsósófalva (Ocna de Jos) a Korond vize bal partján, 480 m magasságban fekszik. Felsősófalváról 1 km-es 49-es számú aszfaltozott községi úton közelíthető meg. Közigazgatásilag Parajd tartozéka ben an laktak a faluban (1.622 magyar, 58 cigány). Neve csak 1793-ban jön elő, korábban mint Sófalva alszegi részét emlegették. A század fordulóján vált külön a túlnépesedő Felsősófalvától. A hagyomány szerint két legrégebbi családja a Fülöp és a Kacsó család.

33 Élő szokás a farsangtemetés: Illyés, a felöltöztetett szalmabábú ég el akkor, miután faluszerte körbehordozták és elsiratták. Az 1940-es években 3 táncmulatság is volt divatban: a fejes bál (a módos gazdáknak), a húzatók bálja (a parajdi bányában dolgozó sóhuzatóké és fuvarosoké) és az átalvetős bál (a tenyeres munkások bálja).

34 Temetőjében még fellelhetők az Orbán Balázs által említett fejfák.A festőművész emlékházát 1995-ben nyitották meg tól 1822-ig felépült a település új templom, noha közben között irgalmatlan éhség pusztított. A két Sófalva egyházjogilag 1803-ban vált el egymástól és az anyakönyvet 1751-től vezetik.

35

36 Szalmabábú égetés

37 FELSŐSÓFALVA Ha Parajdot elhagyva kíváncsi tekintetünk tovább röppen, a sóhegyek folytatásában szemünk elé tárul két kis székely falu: Alsósófalva és Felsősófalva a központjaikban büszkélkedő református templomokkal. Apró házacskáihoz szorosan hozzásimulnak a kicsi, keskeny, alig megművelhető földecskék, ahol az árpán és kenderen kívül csak a kő terem, de az bőségesen.

38 A sovány föld soha nem biztosított kellő megélhetési lehetőséget, így nem maradt más, mint a mindennapi betevő falatot fakitermeléssel pótolni. Földadta szegény, de lélekben annál gazdagabb emberek lakják. Itt igazán bebizonyosodik a "sófali ember" mondása: "minél szegényebb vagy, annál közelebb kerülsz az Istenhez".

39

40 Református templom:

41 Munkás székely:

42

43

44 ATYHA ATYHA (Atia) Sóvidék egyik legmagasabban fekvő települése. Az egyetlen színkatolikus falu a vidéken. Korond községhez tartozik. Korondtól 9, Székelyudvarhelytől 36 km-re fekszik. Bekötőútját a Réda sziklás oldalában ben építették. Tipikus "nyeregben ülő" falu a Firtos és a Fiasmál közti Atyhai- nyereg (675) északi oldalán, a Korond és a Küsmöd vize vízválasztóján

45 A régi templom romjait 1818-ban fedezték fel, midőn a több évszázados bükköst levágták és "pityókával" ültették be. Atyha népe a reformációval unitárius hitre tért és Korondhoz tartozott, majd önállóságot szerzett és saját templomot épített. Az atyhaiak visszatérése a katolikus egyházhoz Péter István gyergyószentmiklósi esperes érdeme (1725). A Kupásné-hegy alatti kőtemplom 1652-ben épült, nem messze a maitól; idővel kicsinek bizonyult, s 1795-ig állott fenn.

46

47 Készitette: Puskás Bernadette osztály: XII.B 2010.jan.12 Bibliográfia: google

48


Letölteni ppt "Parajd es környéke Sóvidék. PARAJD Parajd első írásos említése 1564-ben, a Királyi Könyvekben található. Parajd a Székely-Sóvidék természetes központja,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések