Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

11.Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Tóth Tibor DSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "11.Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Tóth Tibor DSc."— Előadás másolata:

1 11.Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Tóth Tibor DSc

2 Szent Pál Akadémia2 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Előadásvázlat: - Az evolúciós elmélet forrásánál nem a tudomány belső fejlődéséből fakadó tények,hanem a materializmus ideológiája állt; - Materialista tudósok vallomásának lényege: elsősorban materialisták, csak másodsorban tudósok; - Az evolúciós elmélet alapvetően a teremtés tényének és Isten személyének tagadása és legfőbb élettere a média.

3 Szent Pál Akadémia3 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Az evolúciós elmélet forrásánál nem a tudomány belső fejlődéséből fakadó tények,hanem a materializmus ideológiája állt Az evolúciós elméletnek vagy a darwinizmusnak nem csak tudományos vonatkozásai vannak. Az evolúciós elmélet általánosított változata a materializmus filozófiájának megalapozója. Ez a filozófia csak az anyag létezését fogadja el. Bármennyire próbálják is a tudomány köntösébe burkolva ráerőltetni az emberekre, a materializmus egy olyan dogma, amelynek nincs tudományos alapja. Az ókori Görögországban megfogant dogmát a XVIII.század ateista filozófusai vették elő újra,majd a XIX. században olyan gondolkodók, mint Marx Károly, Engels Frigyes, Charles Darwin és Sigmund Freud, több tudományos tanba is beillesztették.

4 Szent Pál Akadémia4 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Az elmúlt két évszázadban a materializmuson alapuló eszmék (vagy olyan ideológiák, amelyek a materializmus ellen érveltek, de alapelveik valójában azonosak voltak a materializmuséival) állandó erőszakot, háborút és káoszt hoztak a világra. A kommunizmus, amely 120 millió ember haláláért felelős, nem más, mint a materialista filozófia politikai gyakorlata. A fasizmus, amely színleg ellenezte a materializmust, ám egyetértett annak alapelvével, egyértelműen felelős a második világháború kirobbantásáért, és az azt követő népirtásért, elnyomásért.

5 Szent Pál Akadémia5 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség E két véres ideológia mellett a materializmus egyaránt rombolta az egyén és a társadalom etikáját. A materializmus megtévesztő üzenete, amely az embert olyan állattá alacsonyította le, amelynek létezése véletlenszerű, és senkinek sem tartozik semmiféle felelősséggel, kikezdte a hit értékeit és lerombolt olyan erkölcsi oszlopokat, mint a szeretet, a kegyelem, az önfeláldozás, a becsület és az igazság. A materialisták jelmondata – „az élet küzdelem” - által félrevezetett emberek életüket pusztán érdekek harcának látták, ami viszont oda vezetett, hogy látszólag modern életüket valójában a „dzsungel törvényei” szerint élték. által félrevezetett emberek életüket pusztán érdekek harcának látták, ami viszont oda vezetett, hogy látszólag modern életüket valójában a „dzsungel törvényei” szerint élték.

6 Szent Pál Akadémia6 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség A darwinizmus és a rá épülő szintetikus evolúcióelmélet (neodarwinizmus) teremtette meg azt a mítoszt, hogy a materializmusnak tudományos alapjai vannak. Ezért írta Marx Károly, a kommunizmus és a dialektikus materializmus megalapítója, hogy a darwinizmus az ő világnézetének „tudományos alapja”. Marx, Darwinnal szembeni szimpátiáját azzal is kimutatta, hogy legnagyobb művét, a Tőkét neki dedikálta: „ Charles Darwinnak, egy rendíthetetlen hívétől.”

7 Szent Pál Akadémia7 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség - Materialista tudósok vallomásának lényege: elsősorban materialisták, csak másodsorban tudósok Miként lehetséges, hogy olyan tudósok, akik tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy a véletlenszerű események nem hoznak létre információt, csak káoszt és zűrzavart, azt állítják, hogy az a csodálatos rend és tervezettség, amit a világmindenségben és az élőlényekben látunk, véletlenül jött létre? Ha egy evolucionista az út szélén sétálva találna három téglát egymás tetején,eszébe sem jutna feltételezni, hogy ezek a téglák először véletlenül egymás mellé, majd egymás tetejére kerültek. Sőt, ha valaki más ilyet feltételezne, alighanem őrültnek tartaná.

8 Szent Pál Akadémia8 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Miként lehetséges hát, hogy olyan emberek, akik képesek racionálisan értékelni közönséges eseményeket, olyan irracionálisan viselkednek, amikor a saját létezésükről kell elgondolkodniuk? Miként lehetséges hát, hogy olyan emberek, akik képesek racionálisan értékelni közönséges eseményeket, olyan irracionálisan viselkednek, amikor a saját létezésükről kell elgondolkodniuk? Nem lehet azt állítani, hogy a tudomány nevében viselkednek így: a tudományos megközelítés azt kívánja, ha egy adott esetben két lehetséges alternatíva merül fel, akkor az ember mindkettőt figyelembe vegye. És ha az egyik lehetőség valószínűsége jóval kisebb,mondjuk csak 1 %,akkor a racionális és tudományos viselkedés az, hogy számításba vesszük a másik alternatívát, amelynek valószínűsége 99 %.

9 Szent Pál Akadémia9 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség A tudomány az élet létrejöttét illetően szintén két alternatíva közül választhat. Az egyik az, hogy az élet egyedül Istentől származik és minden élőlény alaptípusát, annak teljes komplexitásában Isten teremtette meg. A másik lehetőség az, hogy az életet értelem nélküli, véletlen egybeesések alakították ki. Ez az ateista evolúciós elmélet. A tudományos adatok alapján,amint a korábbi előadásokban sok oldalról megvizsgáltuk, az evolúciós elmélet (pontosabban annak a makro-evolúciót hirdető,neodarwinista változata) számtalan megválaszolatlan kérdést hagy és tényszerű alátámaszthatóságának valószínűsége gyakorlatilag nulla. Ezzel szemben a jóindulatú, intelligens tervezés számtalan bizonyítéka vesz körül bennünket, egy felfoghatatlan képességű Teremtő alkotásai.

10 Szent Pál Akadémia10 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Mindezek ellenére az evolucionista tudósok dühe,makacssága és előítéletei csak fokozódnak, amikor újra és újra szembekerülnek elképzeléseik tarthatatlanságával. Viselkedésüket egyetlen dologgal lehet magyarázni: vallásos materialista hitükkel. Ez a hit az anyagot ruházza fel az örökkévalóság és a korlátlan önszervező képesség tulajdonságaival, az anyagot emelve a Mindenható Isten helyére.

11 Szent Pál Akadémia11 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Egy neves török evolucionista biológus jellegzetes érvelése világosan tükrözi ezt a vallásos hitet, amikor az élet egyik alapvető enzimjének, a citokróm-C-nek véletlenszerű létrejöttéről szól: „ A citokróm-C szekvenciájának véletlenszerű kialakulására az esély nullával egyenlő. Viszont, ha az élethez egy adott szekvenciájára van szükség,akkor azt kell mondanunk, hogy ez a sorrend mégiscsak létrejött egyszer az egész Univerzum történetében. Vagy esetleg valamilyen, a definíciónk felett álló metafizikai hatalom hozta létre. Ez utóbbi feltételezés elfogadása viszont nem felel meg a tudomány céljainak. Nézzük tehát mégis az első hipotézist.”

12 Szent Pál Akadémia12 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség A dogmatikus materialista megközelítés teljes mértékben tiltja egy felsőbbrendű Teremtő létezésének elfogadását. Ez a tiltás kényszeríti a benne hívő tudósokat,hogy elfogadjanak olyan feltételezéseket, amelyek teljesen ellentmondanak a józan észnek. Ez a dogmatikus materialista nézet tehet arról,hogy a tudományos közösség sok nagy alakja ateista.

13 Szent Pál Akadémia13 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség A materializmusban való hit késztet egyes tudósokat arra, hogy Isten létének elfogadását és a tudomány céljait összeegyeztethetetlennek tartsák. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a tudománynak ki kell-e küszöbölnie Istent, a Nobel-díjas Steven Weinberg ezt mondta: „ A világnak fel kell ébrednie a vallás hosszú rémálmából…Nekünk tudósoknak minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy gyengítsük a vallást. Ez lehet a legnagyobb hozzájárulásunk a civilizációhoz.” Richard Dawkins kifakadása sem tudományos meggyőződésből, hanem Isten elleni lázadásból fakad: „Elegem van a vallás iránti tiszteletből, amit agymosással belénk neveltek.”

14 Szent Pál Akadémia14 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség „A tudomány és a természetfeletti közt folyó valódi harc megértésének kulcsa az, hogy hajlandóak vagyunk-e elfogadni olyan tudományos állításokat, amelyek ellentmondanak a józan észnek. A tudomány oldalán állunk annak ellenére,hogy egyes állításai teljesen abszurdak, annak ellenére, hogy a tudományos közösség elnéző a minden bizonyítékot nélkülöző mesékkel szemben – éspedig azért, mert eleve el vagyunk kötelezve a materializmus iránt.”

15 Szent Pál Akadémia15 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Ezek a tudósok hitükben materialisták, és csak ebből az alapállásból hajlandók művelni a tudományt. Richard Lewontin, a Harvard Egyetem genetikusa Carl Sagan utolsó könyvéhez írt kritikájában egyértelművé teszi, hogy materialista meggyőződése nem a tudományból ered, sőt, éppen ellenkezőleg,materializmusa az, ami meghatározza, milyennek kell lennie a tudománynak. Idézzük:

16 Szent Pál Akadémia16 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Majd így folytatja: „Nem a tudomány módszerei és intézményei kényszerítenek minket, hogy elfogadjuk a jelenségek anyagi magyarázatát – ellenkezőleg, az anyagi okokhoz való a priori ragaszkodásunk kényszerít minket arra, hogy megteremtsük a vizsgálódás egy olyan apparátusát és a fogalmak egy olyan rendszerét, amely anyagi magyarázatokkal szolgál, bármennyire is ellentmondanak az intuíciónak, bármennyire misztikusak is az avatatlanok számára.” Majd így folytatja: „Nem a tudomány módszerei és intézményei kényszerítenek minket, hogy elfogadjuk a jelenségek anyagi magyarázatát – ellenkezőleg, az anyagi okokhoz való a priori ragaszkodásunk kényszerít minket arra, hogy megteremtsük a vizsgálódás egy olyan apparátusát és a fogalmak egy olyan rendszerét, amely anyagi magyarázatokkal szolgál, bármennyire is ellentmondanak az intuíciónak, bármennyire misztikusak is az avatatlanok számára.”

17 Szent Pál Akadémia17 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Érdekes ellentmondás van ebben a nagy hatású, őszintének ható idézetben. Egyfelől Lewontin azt állítja, hogy a „harc a tudomány és a természetfölötti” között folyik, másfelől beismeri, hogy a tudomány nem hordoz magában semmit, ami ránk kényszerítené a materializmust. Ez alátámasztja azt az állításunkat, hogy a valódi harc nem a tudomány és az istenhit, hanem a materialista(vagy-tágabb értelemben-naturalista) és a teista világnézet között folyik.

18 Szent Pál Akadémia18 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség A tudósokat ma más erők is kényszerítik a materializmusra és evolucionizmusra. A nyugati országokban –de ez többé- kevésbé hazánkra is igaz- a publikálás és tudományos elismerés keretfeltétele az evolúciós paradigma elfogadása mindazokon a területeken, amely amelyek közvetlenül vagy közvetve az élővilág létrejöttéhez és működéséhez kapcsolódnak. Mint láttuk, a közvetett kapcsolatok egészen a Világegyetem keletkezéséig visszanyúlnak.

19 Szent Pál Akadémia19 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Megdöbbentő idézet az amerikai molekuláris biológustól, Jonathan Wells -től(„ Az evolúció ikonjai: Tudomány vagy mítosz?”,Regnery Publishing,2000, old.): „ A dogmatikus darwinizmus úgy kezdődött, hogy a meglévő bizonyítékokat egyoldalúan értelmezték és ezt nyilvánították az egyetlen tudományos útnak. Ennek kritikusait tudománytalannak bélyegzik, cikkeiket elutasítják a jó nevű tudományos folyóiratok, amelyeknek szerkesztőségében túlnyomó többségben vannak a dogmatikusok. Az evolúciót kritizálókat nem támogatják az állami szervezetek, amelyek a támogatási kérelmeket a dogmatikusokhoz küldik felülbírálatra és végül a kritikus tudósokat teljes egészében kirekesztik a tudományos társadalomból.”

20 Szent Pál Akadémia20 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Majd így folytatja: „ Eközben a darwinista nézet ellen felhozott bizonyítékok egyszerűen eltűnnek, ahogy a maffia ellen tanúskodók szoktak eltűnni…És ha a kritikusokat elhallgattatták, és az ellenbizonyítékokat eltüntették, a dogmatikusok kijelentik, hogy folyik a tudományos vita a témáról, de számottevő ellenbizonyíték nem merült fel.” Az evolúció elméletét nem azért tartják életben,mert tudományos értéke van, hanem azért, mert ez ideológiai kötelesség.

21 Szent Pál Akadémia21 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Akik megszabadulnak ennek az elméletnek a bűvköréből, és nyitott elmével gondolkodnak, nem haboznak elismerni a Teremtő létezését. Ilyen tudósok hozták létre az Értelmes Tervezés mozgalmát a tudományban. Közülük az egyik legnagyobb hatású kutató az amerikai biokémikus, Michael Behe. Igy jellemzi azokat a tudósokat, akik nem hajlandók elfogadni a teremtés alternatíváját:

22 Szent Pál Akadémia22 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség „ Az elmúlt négy évtizedben a modern biokémia felfedezte a sejt titkait. Emberek tízezrei áldozták életük nagy részét a laboratóriumi kutatásokra…A sejt vizsgálatára – a molekuláris élet vizsgálatára – tett összesített erőfeszítésük eredménye a hangos,tiszta,átható kiáltás: „tervezés!” Az eredmény olyan egyértelmű és kétségbevonhatatlan, hogy a tudománytörténet egyik legjelentősebb felfedezésének kell tekintenünk.”

23 Szent Pál Akadémia23 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Így folytatja: „Ehelyett azonban furcsa, zavart csend veszi körül a sejt szerkezetének csodálatos bonyolultságát. De miért nem veszi birtokba mohón a tudományos közösség ezt az új felfedezést? Miért forgatják a tervezésre vonatkozó megfigyelést intellektuális kesztyűben? Mert ha elfogadják a”tudatos tervezés” tényét, az Isten létezésének elfogadását juttatja az eszükbe, akár tetszik ez nekik, akár nem.”

24 Szent Pál Akadémia24 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Az eddigiekből nyilvánvaló, hogy az evolúció nem egy olyan elmélet, ami a tudományos kutatások eredményeként született. Ellenkezőleg, ezt az elméletet a materialista filozófia igényeihez szabták, majd tabutémává vált,amit megpróbálnak elfogadtatni az emberekkel annak ellenére, hogy nem takar tudományos tényeket. Úgyszintén az evolucionisták írásaiból tudjuk, hogy mindezeknek az erőfeszítéseknek célja van: az emberek tagadják meg, hogy az élet egy Teremtőtől származik. kutatások eredményeként született. Ellenkezőleg, ezt az elméletet a materialista filozófia igényeihez szabták, majd tabutémává vált,amit megpróbálnak elfogadtatni az emberekkel annak ellenére, hogy nem takar tudományos tényeket. Úgyszintén az evolucionisták írásaiból tudjuk, hogy mindezeknek az erőfeszítéseknek célja van: az emberek tagadják meg, hogy az élet egy Teremtőtől származik.

25 Szent Pál Akadémia25 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Az evolúciós elmélet élettere: a média Az evolúciós elméletről gyakran és szívesen beszél a média. A hatalmas médiaintézmények, a neves folyóiratok rendszeresen napirendre tűzik ezt az elméletet. Nyugaton a biológiai és természeti kérdésekben szaktekintélyként elismert kiadványok, mint a Scientific American, a Nature, a Focus, a Discover, a Science, vagy a National Geographic az evolúciós elméletet egyfajta hivatalos ideológiaként minősítik, és megpróbálják ezt bizonyított tényként elfogadtatni.

26 Szent Pál Akadémia26 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Jellegzetes példa a média evolúciós „ismeretterjesztésére” a bálna meséje(National Geographic): „ A bálnák kialakulása 60 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor négylábú,szőrös testű emlősök élelmet keresve a tengernek vették az irányt. Ahogy telt-múlt az idő, szép lassan átalakultak. Hátsó lábaikat elvesztették, mellső lábaik uszonyokká alakultak, a szőrök helyét pedig vastag,puha,szivacsszerű bálnabőr vette át. Orrlyukaik a fejük tetejére kerültek. A farok tovább fejlődött,kialakult belőle a bálna farokuszonya, a teste pedig fokozatosan megnőtt a vízben.”

27 Szent Pál Akadémia27 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Minthogy semmilyen tudományos alapja nincs az elmondottaknak,továbbá a természet törvényeivel is ellenkezik,igencsak megdöbbentő, hogy a National Geographic ilyen színvonalú meséket minősít tudományos folyóiratba méltó írásműnek. Hasonló a „vízből a szárazföldre való átmenet” meséje is. Ezt a legtudományosabbnak tartott evolucionista források is végletesen leegyszerűsítik. Az evolúció szerint az élet a vízben keletkezett és az első kifejlett gerincesek a halak voltak. Talán a szárazság okán,talán a jobb táplálék reményében bizonyos halak a száraz föld felé orientálódtak.

28 Szent Pál Akadémia28 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Az elméletnek megfelelően azoknak a halaknak, amelyek úgy döntöttek, hogy a szárazföldön fognak élni, az uszonyuk helyett lábuk, a kopoltyújuk helyett pedig tüdejük nőtt ! Pedig itt a „hogyan” kérdése reménytelenül nehéz. Tudjuk, hogy a hal, ha kikerül a vízből, legfeljebb néhány percig él. A vízből kikerülve a halak mindegyike perceken belül elpusztul,semmi esély olyan összetett szerv kifejlődésére,mint a tüdő. Hirtelen mutáció feltételezése pedig meseszerű spekulációvá degradálja a történetet. Az ilyenfajta képtelenségeknek a tudományba való tudatos becsempészésére utal Lewontin vallomása.

29 Szent Pál Akadémia29 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Az elméletnek megfelelően azoknak a halaknak, amelyek úgy döntöttek, hogy a szárazföldön fognak élni, az uszonyuk helyett lábuk, a kopoltyújuk helyett pedig tüdejük nőtt ! Pedig itt a „hogyan” kérdése reménytelenül nehéz. Tudjuk, hogy a hal, ha kikerül a vízből, legfeljebb néhány percig él. A vízből kikerülve a halak mindegyike perceken belül elpusztul,semmi esély olyan összetett szerv kifejlődésére,mint a tüdő. Hirtelen mutáció feltételezése pedig meseszerű spekulációvá degradálja a történetet. Az ilyenfajta képtelenségeknek a tudományba való tudatos becsempészésére utal Lewontin vallomása.

30 Szent Pál Akadémia30 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség A materializmus tudományos bukása A materializmus, amely az evolúciós elmélet filozófiai alapját szolgáltatja, a 19. században olyan feltételezésekbe bocsátkozott,melyek szerint az Univerzum öröktől fogva létezik, vagyis nem teremtetett; és az egész élővilág megmagyarázható az az anyagban végbemenő reakciókkal. A 20. századi tudományos felfedezések azonban teljes mértékben hatálytalanították ezeket a feltételezéseket.

31 Szent Pál Akadémia31 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Ma már az ateista tudósok is kénytelenek elfogadni,hogy a Világegyetemnek volt kezdete. A tudomány által ma leginkább elfogadott Big Bang modell mintegy 15 milliárd évre teszi ezt a kezdetet. Itt annak felismerése döntő fontosságú,hogy volt kezdet. A modell szingularitása nem mond ellent a teremtésnek, de ellentmond az anyag semmiből való,önmagától történő keletkezésének.

32 Szent Pál Akadémia32 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Anthony Flew ateista filozófus vallomása: „ Azt mondják,jó az ember lelkének, ha vallomást tesz. Én is bevallok valamit: a Big Bang modell egy ateista szemszögéből nézve meglehetősen zavaró. Mert a tudomány egy olyan állítást bizonyított be,amit vallásos források régóta védelmeznek: azt,hogy a Világegyetemnek volt kezdete.” A Big Bang azt is megmutatta, hogy az Univerzum minden szintje ellenőrzött teremtéssel jött létre. Ugyanis olyan Univerzum született, amilyen egy felügyelet nélküli robbanás során nem alakulhat ki. Erre Paul Davies asztrofizikus mutat rá:

33 Szent Pál Akadémia33 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség „Nagyon nehéz nem elfogadni,hogy az Univerzum jelenlegi szerkezetét, amely nagyon kis mértékű változásokra is érzékeny,nem egy igen figyelmes tudat hozta létre…A természet legalapvetőbb egyensúlyi állapotaiban fellelhető, meghatározott számú finom egyensúly meglehetősen nyomatékos bizonyíték egy kozmikus tervezettség létének elfogadására”.

34 Szent Pál Akadémia34 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Ugyanezen ténnyel szemben az amerikai csillagászprofesszor, George Greenstein kijelenti: „A bizonyítékokat vizsgálva egy fontos igazsággal kerülünk szembe. Az Univerzum létrejöttében egy természetfeletti értelem – vagy Értelem – kellett, hogy közreműködjön.” A tudomány a materializmusnak azt a feltételezését is megcáfolta, hogy „ az élővilág az anyagban végbemenő reakciókkal megmagyarázható.” Főként az egyes élőlényeket meghatározó genetikai információ eredete nem magyarázható meg semmiképpen anyagi tényezőkkel.

35 Szent Pál Akadémia35 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Az evolúcióelmélet egyik prominens védelmezője, George C. Williams írta 1995-ben: „ Az evolucionista biológusok ez ideig nem vették észre, hogy két különböző területen munkálkodnak. Ez a két terület az anyag és az információ…A gének többek puszta anyagi dolognál, a gének egy-egy információs csomag…Ez azt jelenti,hogy az anyag és az információ a lét két különböző területe és ennek a két különböző területnek az eredetét is külön kell vizsgálni.”

36 Szent Pál Akadémia36 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség

37 Szent Pál Akadémia37 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség

38 Szent Pál Akadémia38 Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség


Letölteni ppt "11.Az evolúció elmélete: materialista kényszerűség Tóth Tibor DSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések