Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Idősödő társadalom és nyugdíjbiztosítás. 9 ország időskorú lakosságának jövedelmi helyzete Megállapítás: - Az időskorúak helyzete mindenütt hasonló, annak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Idősödő társadalom és nyugdíjbiztosítás. 9 ország időskorú lakosságának jövedelmi helyzete Megállapítás: - Az időskorúak helyzete mindenütt hasonló, annak."— Előadás másolata:

1 Idősödő társadalom és nyugdíjbiztosítás

2 9 ország időskorú lakosságának jövedelmi helyzete Megállapítás: - Az időskorúak helyzete mindenütt hasonló, annak ellenére, hogy nagyon különböző csatornákon tesznek szert az időskori jövedelmekre: társadalombiztosítás, vállalati ill. magánbiztosítás, szociális transzferek, munkajövedelmek, vagyonból származó jövedelmek, az együttélés szervezésének és a lakáshelyzetnek a következtében - Korábban az emberek hamarabb vonultak vissza. Most szeretnének már dolgozni, de gyakorlatilag keveseknek sikerül. USA-ban: pl 20 évvel ezelőtt csak a nyugdíjba menők fele akar félállás-szerűen dolgozni, ma 70%. Az emberek többsége várja a nyugdíjat. Kevés az állás.

3 Időskorú népesség aránya a munkaképes korú lakosság százalékában Időpont Világátlag G10országok Latin-Amerika Kína India Afrika Forrás: ENSZ Népesedési Főosztály, World Population Prospects: the 2004 Prospects A G10 országok vezetnek az elöregedésben, és a helyzet a következő fél évszázadban súlyosbodni fog: Kína problémája csaknem ugyanakkora lesz!

4 The EU population is certain to age

5

6 3. Európa közkiadásai nőnek Várhatóan a közötti 2,1%-os átlagos növekedés a periódusra 1.2%-ra csökken. A költségvetési kiadásokban a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek költségtöbblete ceteris paribus a GDP-hez viszonyítva 2050-re átlagosan 2,6%-os növekedést idéz elő, egyes országokban ennél jóval magasabbat. Az egészségügyi kiadások emelkedése is várható, mintegy 1-4% közötti mértékben. Az OECD becslései ennél drasztikusabb emelkedést jeleznek: A nyugdíjkiadásoknál 3%, az egészségügyi kiadásoknál 3,7% és az idősgondozásnál 2,2%-os emelkedést jósolnak 2005-ről 2050 re.

7

8 Declining fertility rates

9 A TB a 19. század vége felé a szabad versenyes kapitalizmus- okozta társadalmi problémák megoldására született. A kapitalizmus megfosztotta az emberek széles tömegeit a vagyontól, proletárrá tette, akinek megélhetése a /napi, heti, havi/ bértől és fizetéstől függött. Semmi tartaléka nem lévén, a legkisebb vis major is lehetetlen helyzetbe hozta. Az ebből fakadó társadalmi robbanásokat megelőzendő, Bismarck bevezette a kötelező társadalombiztosítást a munkahelyi baleseti, és betegellátásra, s az anyasági ellátásra, ha mégoly szerény szinten is. Németország, Ausztria után hazánk harmadikként valóban a világon az elsők között hozta létre a TB-rendszerét. A társadalombiztosítás a 20. században elterjed a fejlett világban. A húszas- harmincas években kiegészült a nyugdíjbiztosítással, majd a második világháború után a polgári demokráciákban a munkanélküli biztosítás is megjelenik, mint a TB egyik “ága”.

10 A TB a társadalmi problémákat részben megoldotta, de egyben – amint egyre kiterjedtebbé vált- meg is növelte. Azt az illúziót keltette, hogy az egyén független lehet a társadalomtól, nem szorul a következő generációk támogatására öreg korában. A TB tehát hozzájárult a korábbi korszakokban bevált családi gondoskodás fellazulásához, majd megszűnéséhez. /Kezdetben a nyugdíj csak mint kiegészítő jövedelem jelent meg a családi háztartásban- pusztán a nyugdíjból megélni két generációval ezelőtt még nem lehetett. Ma meg elvárás, hogy egy nyugdíjas személy fenn tudjon tartani jövedelméből egy önálló háztartást, meg tudjon élni, ha szerényen is, s fizetni tudja a rezsit./ Mindez fölösleges teherré tette a gyermekvállalást. Annak terheit magánüggyé tette, s a születésszabályozást /a hatvanas évektől különösen/ a fogamzásgátlás fejlődése lehetővé is tette. Mindez megmutatkozik a demográfiai adatok alakulásában. /L. Mellékelt táblázatok/

11 Magyar adatok

12 TÍZBŐL A JELZETT KORT ELÉRTE:

13 VÁRHATÓ ÉLETTARTAM (ÉV) NÖVEKEDÉS HEZ KÉPEST (ÉV)

14 ► Végső soron tehát a demográfiai helyzet magának a kapitalizmusnak, a gazdasági haladásnak, az egészségügyi helyzet javulásának az eredménye. Magyarországon: ► Átalakult a társadalom: Míg a 20. század elején a bérből és fizetésből élők - akikre a TB vonatkozott - a társadalomnak csak kis részét tették ki - az OTI-tagok csak a munkaképes korú magyar lakosság mintegy 10 %-át!! - napjainkra már a munkaképes korúaknak túlnyomó többsége, majd 70%-a közéjük tartozik. / Valójában a közel egy millió kisvállalkozó is ide lenne sorolható, legalábbis a rendszerváltozás előtt bérből, fizetésből élő volt./ Teljesen világos, hogy nem lehet alkalmas az a rendszer a mai problémák kezelésére, amelyet a múlt század első felére jellemző gazdasági és demográfiai viszonyai között alakítottak ki.

15 Néhány adat : A nyugdíjtörvény meghozatalakor, 1928-ban 9 aktív korúra jutott egy nem aktív korú, 65 év fölötti személy ben közelítőleg négy személyre jut egy 65 év fölötti polgár… S abban az időben a várható élettartam is lényegesen rövidebb volt, tehát rövidebb ideig kellett eltartani az idősebb korosztályt a járulékok terhére. Az induló kohorszból – tehát amikor a magyar nyugdíjrendszert bevezették- csak minden második személy érte meg a nyugdíjkorhatárt- 10-ből 5 személy. Ma viszont a nőknél 10-ből 9-en, a férfiaknál 10-ből 7-en élik meg a nyugdíjas kort

16 A második világháború utáni politikai helyzetben a fejlett országokban a nyugdíjas korosztály, mint a választásoknál fontos tényező jött számításba. Kialakult egy licit, amelyben a pártok egymást felül- ígérték a mindazon juttatások terén, ami a kompetenciájukban volt. Gyorsan nőtt a jövedelemközpontosítás mértéke, ezen belül a járulékok is dinamikusan növekedtek, hogy finanszírozni lehessen a kiadásokat. Már a második világháború után lehetett látni, hogy a túl generózus nyugdíjrendszer az előrelátható demográfiai okok miatt is tarthatatlan lesz. /Adenauer és dr Wilfried Schreiber demográfus esete: “Kinek kell megnyernie a választásokat: Magának, vagy nekem?”/

17 Lehetséges megoldások 1. ► -emelni kell a járulékokat ► -csökkenteni kell a nyugdíj/ bér arányát (helyettesítési ráta) ► -emelni kell a nyugdíjkorhatárokat Az első megoldás: járhatatlan, a nemzetközi adózási tendenciák ezzel ellentétesek! A második megoldás: fel kell mérni, hogyan hat a szegényebb rétegekre! Társadalmi feszültségeket okoz! A harmadik megoldás: várhatóan elkerülhetetlen, hiszen a várható élettartamok is meghosszabbodnak. Itt is várható a társadalmi ellenállás!

18 Lehetséges megoldások 2. - Augusztinovics Mária: Nem a demográfia a döntő, hanem a gazdasági helyzet. Az alacsony foglalkoztatás mellett, a sok munkából kiszoruló mellett semmiféle biztosíték nincs, hogy lesz-e majd tisztességes öregkori - nyugellátása az emberek jelentős részének. Növelni kell tehát a foglalkoztatottságot!

19 Lehetséges megoldások 3. ► Áttérés a tőkefedezeti nyugdíjbiztosításra ► Kérdőjelek: ► - Jeremy Siegel „Eladok! Eladok; de kinek?” ► „Eszközeik felszámolása után az emberek a fészekben kevesebb tojást találnak, mint amire számítottak” (Gonsalez-Páramo, az ECB igazgaztósági tagjának szavai)

20 Kérdőjelek Mások szerint a külföldi tőke beáramlása biztosíthatja a szükséges keresletet a piacra dobott papírok számára. A közgazdasági elmélet szerint a középkorú lakosság - többlettel rendelkező fejlett társadalmak tőkeexportőrök, hiszen a beruházási lehetőségeik elmaradnak a megtakarításaik mögött. Amikor egy társadalom elöregszik, akkor tőkeimportőrré válik, mivel a nyugdíjkorú lakosok pénzügyi eszközeiket – kielégítő hazai kereslet híján – külföldieknek, fejlődő országbeli fiatalabb, munkaképes korú és ezért még megtakarító képességnek adják el.

21 Konkrét intézkedések - A demográfiai kihívás mindenütt komoly. A rendszereknek nem szabad ösztönözniük a nyugdíjba vonulásra, s ösztökélni kell a további munkára. Várhatóan mindenütt elkerülhetetlen a korhatár-emelés. Japán pl azt tervezi, hogy 2025-ől csak 65 év felett lehet majd nyugdíjat kapni. UK-ban különbség van, ha valaki maga megy el, vagy ha küldik, csaknem mindenütt bonusszal jutalmazzák a tovább-dolgozást/ Pl. a svédeknél, ha 70 éves korig dolgozol, akkor 60 %-kal nő a nyugdíjad …/

22

23 Az FDI áramlási tendenciái napjainkig azt mutatták, hogy a direkt tőkeberuházások a fejlett országokból nem a fejlődő, hanem az ugyancsak elöregedő fejlett országokba irányultak.

24

25 ► A nemzetközi tőkeáramlások iránya már most megfordult! A világ legfejlettebb országa, az USA a világ legnagyobb tőkeimportőre. ► A tőke tehát a fejlődő világból a fejlettekbe áramlik.

26 ► R. Rayan az IMF közgazdásza szerint: A hagyományos mainstream közgazdaságtan értelmében a tőke természetes áramlása a fejlett országokból a fejlődőbe irányul. Ma azonban ennek fordítottja érvényesül, a gazdasági növekedés nem is korrelál a tőkebeáramlással. ► A növekvő gazdaságban a fiatal munkások többet takarítanak meg, mint amennyit a nyugdíjba vonulók a saját ifjabb korosztályukban félretettek. Ez megtakarítási többletet eredménye, amely nem feltétlenül arányos a beruházásokkal. ► Értelemszerűen a többlet megtakarítás a fizetési mérleg többletében vezetődik le: S – I = X - M

27 Az USA fizetési mérleg hiánya 2000-ben 400 milliárd dollárt mutatott, 2006-ban a mintegy 800 milliárdos folyó fizetési mérleghiányt alapvetően fixkamatozású értékpapírok vásárlása finanszírozta A részvénypiacra alig áramlott be tőke, inkább a fordítottja valósult meg, az Egyesült Államok fektetett be ilyen formában külföldön. az olajexportáló országok évente 400 milliárddal külföldi eszközre tesznek szert, többnyire dollárban. Az állami döntéseket azonban nem hagyományos kockázati és megtérülési szempontok irányítják, Általános a szakér-tők között az egyetértés abban, hogy az Egyesült Államok folyó fizetési mérleg hiányát csökkenteni szükséges.

28

29 ► Nem lehet eltekintetni a megtakarítások értékcsökkenésének lehetőségéről

30

31 Bármelyik esetet nézzük, szükség van vevőkre.  Első körben lehet a felvásárló valamely bank pénzügyi vállalkozása, de annak is el kell adni az ingatlant tényleges használónak. Nem zárható ki viszont, hogy nagyobb hullámokban jelentkezik az ingatlan- kínálat, a baby boom – Magyarországon is volt spontán születési hullám a háború végeztével. Az ötvenes években a gyermekvállalás megnövekedése azonban jórészt adminisztratív intézkedések eredménye volt. Az akkori kormányzati politika, melyet Ratkó Anna nevével fémjeleztek, tiltotta az abortuszt, sőt, a gyermekvállalás minden módját-, a leányanyaságot is- dicsőítette. Így Magyarországon Ratkó-gyerekeknek nevezik ezt a demográfiai hullámot./ Bármelyik esetet is nézzük, szükség van vevőkre.

32

33 Ahogy a kötött befizetésű alapok tulajdonosai egyre öregszenek, az alap is arra kényszerül - már ahol van ilyen választása-, hogy a kevésbé kockázatos befektetések felé mozduljon el üzleti stratégiájával, hiszen közel van a kifizetési periódus kezdete, és a megfelelő likviditást biztosítani kell. Ez a tény is abba az irányba hat, hogy az alapok az átlagoshoz képest is alacsonyabb hozamokat eredményezzenek, vagyis a várakozásokhoz képesti eszközérték csökken.

34 Az alapok eszközstruktúrájának lejáratát kellene megnyújtani. A „longevity risk” fedezéséhez szükséges eszközök árazásához pontosabban kellene tudni annak mértékét. Mivel ez még nem becsülhető elég pontosan, visszatartja a kibocsátókat. Kevés az e kockázatokat vállalni hajlandó intézmény.

35

36 Az életkor meghosszabbodása ezért kihívás marad továbbra is a társadalom számára. Ez még inkább aláhúzza, hogy a társadalombiztosítás reformjainál nem szoríthatjuk háttérbe azokat az elgondolásokat, amelyek a gyermekvállalásra való ösztönzés révén a társadalom elöregedését megakadályozni, de legalább is lassítani igyekeznének.

37

38

39


Letölteni ppt "Idősödő társadalom és nyugdíjbiztosítás. 9 ország időskorú lakosságának jövedelmi helyzete Megállapítás: - Az időskorúak helyzete mindenütt hasonló, annak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések