Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociális szövetkezetek Volkán Roland Elnök Csengersimáért Új Esély Szociális Szövetkezet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociális szövetkezetek Volkán Roland Elnök Csengersimáért Új Esély Szociális Szövetkezet."— Előadás másolata:

1 Szociális szövetkezetek Volkán Roland Elnök Csengersimáért Új Esély Szociális Szövetkezet

2  Olyan szektor, amely köztes helyet foglal el az állam és a piac között, gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesít, közérdekeket szolgál és célja nem a profit elosztása, hanem újrahasznosítása a nonprofit szervezetek tevékenységében (OECD)  A nonprofit, az önsegélyező és a szövetkezeti szervezetek gyűjtőfogalma  Demokratikusan irányított gazdasági szervezetek, amelyek olyan tevékenységeket folytatnak, amelyeket nem lát el az állami szektor. Egy harmadik, az állampolgárok által működtetett szektort jelent, a piacgazdaság profit maximalizáló és az állami adóból finanszírozott szegmense között (Európai Foglalkoztatási Stratégia)

3 A nehezen elhelyezked ő emberek integrálása a munka világába, foglalkoztatást, szakmai tudásuk fejlesztését és tanácsadást kínálva számukra.

4 Lokális szinten működnek, a köz- és a piaci szektor között A magánszféra és a közintézmények által kielégítetlenül hagyott helyi szükségletekre reagálnak Új munkahelyeket teremtenek Jövedelmet generálnak, és az a céljuk, hogy idővel önfinanszírozóvá váljanak A bevételeik között a magánfinanszírozás is megjelenik Célcsoportjuk: tartós munkanélküliek, pályakezdő fiatalok, nők, idősek, fogyatékkal élő emberek, társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő személyek

5  Alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, nyitott tagság, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, melynek általános célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.  Legalább 7 természetes személy alapíthatja, (a tagokat tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni)  Szociális szövetkezeti tag csak 14. életévét betöltött természetes személy lehet.

6  A szociális szövetkezetnek nem lehet befektető tagja (személyes közreműködés kötelező).  A szövetkezet részjegy jegyzésének kötelezettségével alapítható, ennek összegéről az alapszabály rendelkezik (nem határozza meg jogszabály).  Az alapszabály t és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.  A szövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre (az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a szövetkezetet az illetékes cégbíróságon)

7 KÖZGYŰLÉS: legfőbb szerv, a tagok összességéből áll, hatáskörét a évi X. tv. illetve az alapszabály határozza meg. IGAZGATÓSÁG: a szövetkezet ügyvezetését és képviseletét ellátó, döntés-előkészítő és végrehajtó szerv, legalább 3 tagú, testületként működő szerv. 50 főnél kisebb taglétszám esetén elég az ügyvezető elnöki tisztség. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG: legalább 3 tagú, a törvényes működés felett őrködik. KÖNYVVIZSGÁLÓ: 100 MFt árbevételig nem kötelező, az alapszabályban előírható.

8  Min. 7 tag, akik egyenl ő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek  Azonos a részjegyt ő kéjük  Közös céljuk érdekében közösen gazdálkodnak  Minden tagnak aktívan részt kell vennie a szövetkezet munkájában (legalább 1 nap/év)  A munkavállalás történhet: társadalmi munka, megbízási díj, alkalmazotti jogviszonyban

9

10 A Csengersimáért Új Esély Szociális Szövetkezet azért alakult meg, hogy lehetőséget nyújtson a térségben élő hátrányos helyzetű embereknek ahhoz, hogy visszakerüljenek a gazdasági körforgásba.

11

12 - A fős Csengeri kistérség, amely az ország 174 kistérsége közül az 5. leghátrányosabb helyzetű, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Észak- Alföldi régióban található. - A 18 éven aluliak teljes népességen belüli aránya 22,4 százalék; ez 3200 gyereket jelent. - A 0-24 évesek közül 2280 fő kap rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. Ez azt jelzi, hogy a gyerekes családok jelentős része alacsony jövedelmű.

13 A kistérség 11 települése közel azonos helyzetű: - Munkaerőpiac szinte teljes hiánya, a perifériahelyzet az egész térség lehetőségeit behatárolja. - A munkanélküliek aránya messze meghaladja a Magyarországos átlagot, 30% körüli értéket mutat. - Ebben a térségben, ipar híján az emberek fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, ami az utóbbi években nem nyújt biztos megélhetést a benne dolgozóknak.

14 Ezen égető problémák enyhítésére, a településeken élő hagyományok újraélesztésére, a helyi erőforrásokon, lehetőségeken alapuló piacszerzésre és a mindezzel együtt-járó épülő munkahelyteremtésre irányul szövetkezetünk tevékenysége. Teljesen önszerveződésből jött létre a szövetkezetünk, aminek tagjait a hátrányos helyzetű lakosság képezi.

15 A térség jellegzetes mezőgazdasági termékeire alapozva olyan feldolgozó üzemet – manufaktúrát és értékesítési hálózatot tervezünk megvalósítani, mely a helyi adottságokra épít, de piacképes termék létrehozásával a nemcsak a térségben megjelenő igényeket célozza meg. 14 Fő foglalkoztatása (Hátrányos helyzetű munkavállaló)

16  Csengersima és környékén élő hátrányos helyzetű munkanélküliek.

17  A foglalkoztatottak alapképzésének a fejlesztését, kompetenciamérést és fejlesztést, vállaljuk, hogy amennyiben nincs meg a 8 általános iskolai végzettség, segítjük a felkészítésben.  Csapatépítő, közösségfejlesztési tréningeket és programokat szervezünk.  Szeretnénk kialakítani egy közösségi helyet, ahol a gyerekek felügyelet mellett tudnak játszani, tanulni.

18  Tervünk az, hogy fel tudjunk készíteni egy- egy munkavállalót, hogy a megszerzett tudás és tapasztalat által más munkahelyen, vagy akár önállóan, önfoglalkoztatóként tudjon dolgozni.  Természetesen a szövetkezet biztosítja a foglalkoztatást mindaddig, amíg nem sikerül új munkahelyet találni.

19  1. lekvár főzés  2. hidegen sajtolt olajkészítés  3. szappanfőzés  4. saját értékesítés  5. szolgáltatás foglalkoztatás elősegítésére, munka kiszervezés

20  Lekvár főzés helyi alapanyagból – meggyből és szilvából hagyományos technológiával  Olajütő – hidegen sajtolt olaj előállítása, palackozása és értékesítése repcéből, tökmagból, dióból  Szappanfőzés – a repcéből sajtolt olajból főzzük a szappant, melyet kecsketejjel, gyógynövénnyel dolgozzuk fel. A natúr szappant szintén piacokon, illetve web shopon áruljuk.  Szeretnénk kialakítani a saját értékesítési rendszerünket, egységes arculattal és Branddel.  Munkaerő közvetítés, foglalkoztatás segítése: ehhez meg kell ismerni, hogy a munkakeresők milyen kompetenciákkal rendelkeznek, másrészt meg kell ismernünk, hogy milyen munkalehetőségek vannak, hogy minél több embert tudjunk kiajánlani, illetve munkát szerezni az ügyfeleinknek.

21  Olyan fenntartható komplex termelési folyamat kialakítása, mely biztosítja folyamatosan az új munkaerők alkalmazását, beilleszkedését és tanítását, majd külső partnerek számára kiajánlását.  Szeretnénk megtalálni azt a piaci szegmenset, azt a vevőkört, mely hosszútávon megalapozza a szövetkezet működését.  Biztos alapozást követően a piaci igényeknek megfelelően kerülne sor a bővítésre, de megtartva a kézműves jelleget, hogy minél több munkaerőt tudjunk foglalkoztatni, tanítani.

22  A szövetkezetnek ezért a manufaktúra mellett a szolgáltatás, oktatási és tanácsadási ágazatot is tervezi fejleszteni.

23  Saját gyártásból (lekvár, szappan, repceolaj), illetve saját szövetkezeti tagok által elkészített kézműves termékekből (kosár, szőnyeg), illetve egyéb termékből (tészta, fűszer, sajt, savanyúság stb.) saját értékesítési hálózatot alakítsunk ki.

24 Volkán Roland Elnök Csengersimáért Új Esély Szociális Szövetkezet


Letölteni ppt "Szociális szövetkezetek Volkán Roland Elnök Csengersimáért Új Esély Szociális Szövetkezet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések