Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egyiptom „pir-m-usz”kilépés a földbőla holtak feltámadásaemberi élet és halál kérdése Szfinxa felkelő nap istenekeletkezés, pusztulás, születés és halál.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egyiptom „pir-m-usz”kilépés a földbőla holtak feltámadásaemberi élet és halál kérdése Szfinxa felkelő nap istenekeletkezés, pusztulás, születés és halál."— Előadás másolata:

1 Egyiptom „pir-m-usz”kilépés a földbőla holtak feltámadásaemberi élet és halál kérdése Szfinxa felkelő nap istenekeletkezés, pusztulás, születés és halál Nílus---- természet szabályszerűségére épülő kultúranap és termékenység istenek jók tudományosságukgeometria, orvoslás, matematika, csillagászat, kémia (kem= fekete ország) Egyiptomi vallás -----az emberek világképe örökkévalóság és elmúlás Nap égcsillagok Négy őselem víz föld levegő tűz Örökkévalóság Nedvesség Sötétség Ismeretlen Egyiptomi halottkultusz mítosz Ízisz és Ozirisz

2 Mezopotámia Mítikus és vallási formában megjelenő bölcselet, pl. a sumér istenek száma a 3600-at is eléri Egyes mítoszok a világ keletkezését írják le. (kozmogónia) Föld víz örökké való idő a létezés alapelvei Kr. e sz. Gilgames király története elérhető e az ember számára a halhatatlanság az emberi életnehézségei, küzdelmei az örök életért ember nem szerezheti meg az örök életet a halál mint alapkérdés De, ha a vég elkerülhetetlen? akkor mi az élet értelme? Válasz:a tevékeny földi élet A lét és gondolkodás rendje nem esik egybe.

3 Ókori Kína Sokistenhit (politeizmus) a kr.e sz. irodalmi termékek Minden földi történés 5 elemre vezethető vissza a föld felszívja a vizet a víz eloltja a tüzet a tűz megolvasztja a fémet a fém elvágja a fát VILÁG JangJin férfi, aktív, teremtő elvnői, passzív, befogadó elv nyáron érvényesül télen érvényesül a két elv harcban áll és hozza létre a jelenségeket Konfuciusz (Kr.e ) szegénységben élt, nem írt egyetlen művet sem tanítványai jegyzetelik le gondolatait „Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd az embereknek” „Csak aki emberséges, csak az tudja igazán szeretni és gyűlölni az embereket” Érezhetően etikai vonatkozású tanok, politikai célzatossággal! Lao-ce (Kr.e ) taoizmus, „Tao tö king” Tao mint a természeti és erkölcsi világ őselve

4 Brahmanizmus, buddhizmus Sokféle nép, törzsi létmód különböző vallási rendszerek Brahmanizmus ………… ………… papi hatalom kialakulásától kezdve Brahma = Minden –Egy ősok, világszellem A lélek időtlen idők óta létezik ! attól függően, hogy milyen a jó és rossz cselekedeteinek (karma) aránya kel új és új testi formába korai lélekvándorlás tan Buddhizmus Sziddhárta Gautama Buddha (Kr.e ) Nepál határában születik Kr.e. 623-ban „megvilágosodik” Minden világkorszakban születik egy buddha (hetedik volt a herceg) De mi a buddha?A buddha emelkedett szellemű, tökéletessé lett, gyűlölet, vágy és elvakultság nélküli ember. A világ átmeneti, az ember célja a nirvána. Alaptétele a négy nemes igazság: 1. minden létezés szenvedés 2. a szenvedés oka a vágy, a birtoklás, az önzés, a gyönyörök 3. a vágy kiölése a cél 4. a vágy megszüntetéséhez a nyolcágú ösvény vezet: helyes nézetek, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes viselkedés, helyes életmód, helyes törekvés, helyes gondolkodás, helyes elmélkedés.

5 Görögország

6 Görög mítoszok A görög mitológia Dionüszosznak tulajdonítja a bor megismertetését az emberekkel. Amikor az isten megszállt a halandó Ikariosz királynál és lányánál, a vendéglátásért cserébe borostömlőt ajándékozott. A király megkínálta a pásztorokat borral, akik lerészegedtek, s mivel az ismeretlen bódultságot a mérgezés tüneteivel azonosították, meggyilkolták a királyt, testét pedig temetetlenül hagyták. A görögök számára az egyik legnagyobb büntetés, amikor egy halottat nem temetnek el, – gondoljunk csak Antigoné tragédiájára – mivel a halott lelke bolyong és nem jut el az alvilágba. Érigoné, a király lánya találta meg apja holtestét, fajdalmában pedig felakasztotta magát az apja fölé hajló fára. Dionüszosz megharagudott a görögökre, büntetésül Attika asszonyai és lányai felakasztották magukat, mint Érigoné. Az átok csak azután szűnt meg, miután felelősségre vonták a gyilkosokat. Dionüszosz a bor, a szenvedély és a költészetnek is ihletet adó „szent őrület” istene. Négy fő ünnepe alakult ki, a bor szempontjából legfontosabb az Anthesterion hónapban, vagyis a február-márciusban tartott dionüszia. A három napos ünnep elején csapra ütötték az újbort, a szolgák és az urak közösen mulattak. A következő napra, a kannák ünnepére az archon basileus, a bírói testület elnöke hívta meg a vendégeket, akik versenyt ittak egymással. Fődíj rendszerint lepény vagy borostömlő volt. A középső nap másik kiemelkedő eseménye volt, hogy az archon basileus feleségét jelképesen összeadták Dionüszosszal. Végül az utolsó napon áldozatot mutattak be az elhunyt emberek lelki nyugalma érdekében. Általában a görög mitológia mint „kollektív pszichológia” társadalomformáló szerepet tölt be

7 Általában a mítoszról A mítosz istenekről, isteni lényekről, héroszokról, ezek küzdelmeiről, alvilágjárásairól szól. Bizonyítás igénye nélkül ismerteti a történeteket. Az istenek élettörténete mint valóságos lényeknek a hatalma a fő téma. Keveredik a valóság és a mese a műfajban. Általában a görög mitológia mint „kollektív pszichológia” társadalomformáló szerepet tölt be Homérosz kr.e. 8 sz-i költőHésziodosz kr.e. 7 sz-i az ősvíz mindennek kezdetea káoszból eredezteti a mindenséget a végzet, a sors, a fátum lét alakító„Istenek születése” c. művében A világ keletkezésére vonatkozó mítoszok közös vonása, hogy a világ nemlétéből indulnak ki, a semmit próbálja először definiálni Fény-sötétség, nappal-éjjel, élet –halál, keletkezés-pusztulás alakító tényezők

8 Milétoszi iskola A görög felvilágosodás A görögöknél, amikor kialakult a magántulajdon vele együtt olyan társadalmi réteg is kibontakozott mely a filozófiai gondolkodás létrehozója volt. A filozófia különvált a vallástól és a mitológiától. A görög filozófia sajátossága, hogy megtaláljuk benne az összes filozófiai irányzatot. A materializmus alapján áll a Milétoszi iskola, az idealizmus irányzatát pedig az Éleai bölcsek képviselték. E két irányzat a rabszolgatartó arisztokrácia filozófiája. Sajátos görög gondolat a logosz (értelmes szó), ők hagyták ránk a dialektikát és a beszéd művészetét,a retorikát. A görögöknél születik meg a logika. A Milétoszi iskola Milétosz város a központ. Különböző kultúrák áramlanak ide, és így kialakul a görög materializmus. Képviselője: Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész.

9 Milétoszi iskola (2.) Thalész Arisztotelész szerint a filozófia atyja. Kidolgozza a tudományos gondolkodás alapjait. Ő mondta ki először, hogy a Hold fényét a Naptól kapja. Megállapította az év hosszát, a téli és nyári napforduló idejét. Vizsgálta a Nílus áradásának sajátosságát. Lételmélete középpontjában az őselv, az arché: víz áll. Anaximandrosz Szerinte a világ ősalapja nem a víz, hanem az apeiron, a végtelen. Természetkutatással is foglakozik. A Földet tekinti a világegyetem középpontjának, úgy véli, hogy térben és időben végtelen számú világ létezik. Elméletében szerepel az ellentétek vizsgálata: meleg –hideg. Anaximenész Az archét a levegőben jelöli meg. A földet kerek asztalhoz hasonlónak képzelte, és úgy vélte, hogy mindent a levegő fog össze.

10 Hérakleitosz Hérakleitosz (Kr. e ) Görög filozófus, Epheszosz városában **(„A világ hét csodája Epheszoszban” (google) ** Tanításaiból 129 töredék maradt fenn. „Természetről” c- műve Orákulumszerűen fogalmazott, az értekező próza igényével írta műveit. Kozmogóniája szerint a világmindenség örök, nem teremtette senki. (Tk. „Ezt a kozmoszt…41.o.) Az arkhé: a tűz amely a dolgok változásának alapjául szolgál, a mindent kormányzó logosz (értelem, mérték) egyetemes érvényű törvény alapján. A híres panta rhei (’minden változik’) állítással jellemzett örökké változó, de egységes mindenséget nevezi egy helyütt istennek. ALAPELVEI.1. az ellentétek harmóniája 2. minden állandóan mozog, változik 3. a világ egy örökké élő tűz

11 Parmenidész Mit vizsgál? „Egyedüli, mozdulatlan az, aminek mint egésznek neve:lét” Számára a világban a gondolkodás és a létezés ugyanaz. Az érzékszerveinkkel csupán a világ illúzióját tapasztaljuk. Ezek a tapasztalatok a doxák, megbízhatatlanok. Gondolatait éleai Zénón nevű tanítványa ún. apóriákkal (nehéz kérdések) próbálja bizonyítani. 1. Akhilleusz és a teknős 2. A mozgó nyíl esete 3. A stadion példa

12 Szofisták Hogy a szofistákat jobban megismerd olvasd el a kor történelmi hátterét: Mivel a görög szabadság megvédése a perzsák elleni háborúban (Kr. e ) győzelemmel zárult, a szellemi és politikai központtá váló Athénban jólét alakult ki és a vezető rétegben gazdagság és luxus is, ami magasabb igényű műveltségre támasztott igényt. Az ókori Görögországban a művészetek (költészet, dráma és általában azoka műfajok, amelyek a kilenc múzsa fennhatósága alatt álltak) és a testnevelés alkották az oktatás tárgyát. Az i.e. 5. Század kifinomultabb társadalmi viszonyai között további oktatásra volt igény. A szofisták azok az emberek voltak, akik ezt a magasabb fokú oktatást kínálták. Vándortanítók voltak, akik városról városra jártak és kurzusokat tartottak. Leginkább retorikából és arról, hogyan lehet a legjobban boldogulni; viszonzásul pedig fizetséget kaptak a hallgatóságtól. A szónoklatnak művészetének egyre nagyobb lett a szerepe, mert például egy tárgyaláson annak volt nagyobb előnye, aki jobb érvekkel és talpraesettebben tudta az ügyét képviselni. Ezért egyre inkább szükség volt olyan személyekre, akik ennek a tudománynak a mesterei voltak. Őket hívták a: “a bölcsesség tanítói”-nak. Kezdetben ennek a szónak nem is volt semmi rossz mellékjelentése. A szofisták, mint vándortanítók jártak városról városra, és komoly anyagiakért cserébe tanítómunkát vállaltak.

13 Szofisztika (kr.e. 5.század) A görög felvilágosodás középpontjában az ember áll, mint szociális lény. Athén fellendülésének eredménye a szofisták megjelenése. Megítélésük eltérő volt. Platón elítéli őket, mert pénzért tanítanak, és fecsegő népségnek tartja őket. A szofisták a bölcsességet terjesztették: - racionális valláspolitikával foglalkoztak - társadalmi kérdéseken elmélkedtek - ismeretelmélettel foglalkoztak. Kérdésük: Mit kell tennie az embernek?

14 Szofisták Protagorász – „mindennek mértéke az ember…” homo mensura tétele Gorgiász – híres 3-as tétele 1 tagmondat: abszurd 2. rámutat a megismerés problematikájára, agnosztikus felfogás (?) 3. a realitás és a fogalmi világ különbözőségét mutatja be Pl. a peloponnészoszi háborúban elesett athéniak gyászbeszédét írtapeloponnészoszi

15 Akragaszi Empedoklész Szicíliában születik Egy személyben orvos, filozófus és látnok kettős munkásság, tudat Alaptétele: visszaállítani Parmanidészékkel szemben a világ mozgó voltát Arkhéja: a rhizomaták (gyökerek)a tűz ezek öröklétű, (a világ anyagiságát fejezik ki) a levegő változatlan, a föld állandó elemek a víz A 4 arkhé a természeti szükségszerűség (ma természeti törvény) monizmus (egyelvűség)pluralizmus (sokelvűség) De hogyan mennek végbe a világban a változások? 2 mozgatóerő segítségével: philotész (szeretet, barátság) neikhosz (gyűlölet, viszály) Érdekeség: a világok egymást a két mozgatóerő miatt halála legendás: állítólag az Etnába ugrott (tudásvágy)

16 A ráció filozófusa Anaxagorász Klazomenai (kisázsia) szülötte ~kr.e. 500 körül, kr.e. 462-be Athénba települ és Periklész egyik tanácsadója lesz Természettudományos ismeretei: pl. nap és holdfogyatkozás természeti szükségszerűség A világok létrejöttének oka, a mozgatóerő az ész, értelem (núsz), irányító értelem Az ész teremt és irányít!miből? mag (szpermaták) örök és változatlan létezők Itt már megjelenik a világ későbbi duális felfogása az anyag és tudat kettőse.

17 Leukipposz és Demokrítosz (korai atomisták) Leukipposzról kevés korabeli híradás, az atomizmus megalapozója Az univerzumot két arché alapozza meg: egyrészt az állandó mozgásban levő, oszthatatlan anyagi részecskék az atomok, másrészt az üres térből az űr, amelyben az atomok mozognak. E részecskék mozgásuk során szüntelenül ütköznek (egyesülnek) majd szétválnak. Demokrítosz (kr.e ) Abdérában születik, „a nevető” jelzőt kapta Arkhé tana:a létezők építőkövei az 1. atomok 2. űr (itt mozognak az atomok) Az atomok természetüket tekintve szilárd részecskék, hogy mégsem láthatjuk kicsinységükkel magyarázható: olyan kicsinyek, hogy érzékszervekkel nem hozzáférhetőek, amelyek nem tartalmaznak magukban semmiféle ürességet, azonban súllyal, kiterjedéssel rendelkeznek, önmagukban színtelenek, íztelenek és szagtalanok. Az atomok alakjukban is különböznek, létezik: homorú, domború, horgokkal ellátott és sok másféle. Az atomok, mint nevük is jelzi: oszthatatlant jelent. Nem keletkeztek és nem is pusztulnak el soha: örök létezők. Ezen a ponton az atomista filozófusok álláspontja is, a létező keletkezés nélküli és el nem pusztítható. Formájukat és nagyságukat tekintve több fajtájuk is létezik, és ez határozza meg a dolgok természetét.

18 Püthagorasz (kr.e ) a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója, nevét a Pitagorasz-tétel viseli a Kis-Ázsia partjához közel elterülő Szamosz szigetén született, sok helyen járt pl Egyiptomban Polükratész türanisza alatt élt Szamosz, ezért a dél-itáliai Krotón városába költözött. Itt alapította meg filozófiai iskoláját, a püthagoreus iskolát, ahol Püthagorasz számos önmegtartóztatási szabályt írt elő követőinek. (pl) A valóság szerkezetének leírására a számok a legalkalmasabbak. A világban aritmetikai, illetve geometriai törvény-szerűségek állnak, és a való világ jelenségei csak ezek többé-kevésbé tökéletlen kifejeződései: minden mulandó, csak a számok örökkévalóak. Azt tartotta, hogy a világon minden viszony kifejezhető természetes számok arányaival, illetve összegzésével, ezért a püthagoreusok minden jelenségben ezeket az arányokat próbálták meg fölfedezni. „Vannak emberek és istenek s olyan lények, mint Püthagorasz”. (önmagáról)

19 PLATON Raffaello: Athéni iskola cimű festményének részlete A fiatal a tanítvány Arisztotelész, az „emberfelettire” mutató Platon

20 Platon (Kr.e ) Nagyon előkelő származású volt. Apja részéről a legendás emlékű utolsó athéni király, Kodrosz leszármazottja. Anyai ágról a legnagyobb hajdani athéni államférfi és halhatatlan költő, Szolón déd- vagy ükunokája. Rokonsága minden ágon az arisztokrácia közéletben szereplő tagja. Az egyik nagy- bátyja a demokráciát felváltó „harminc zsarnok" egyike volt. - Az ezeket legyőző újabb demokraták olyan rémuralomra rendezkedtek be, hogy még a demokrácia eszméit védő nagy tanító filozófus, Szókratész is áldozatául esett vérengzésüknek. Platón úgy indult szellemi útjára, hogy a zsarnokokat Szókra- tész tanítványaként gyűlölte, a Szókratészt halálra ítélő demokratákat arisztokrataként utálta. A mester halála után már érett ifjúként tíz évre eltávozott Athénból. Sokfelé járt; sok mindent tanult, sok mindent megértett. Felkészült arra, hogy tanító, filozófus, „jó tollú” író legyen.

21 Platon ideatana Ideatan: A platóni 'kétvilág' elmélet (a formák, illetve az érzékekkel felfogható dolgok világa) eredetét valószinûleg a szókratészi bölcseletben kereshetjük. Az érzékelhetõ dolgoktól független, örök realitás világát képezõ ideák,formák tanát dolgozta ki, szembeállítva ezt az univerzummal, ami élõ teremtmény. Az érzékelhetõ világ dolgai részesednek az ideákban, s azokkal a részesedés (methexisz) viszonyában állnak. (Azt azonban Platón sem taglalja, hol vannak ezek az ideák és hogyan részesedünk belõlük.) A részesülõben a részesülés után megjelent tulajdonságnak ugyanaz a neve, mint az ideáknak, amelybõl részesült. Nem tudjuk egész pontosan, hogy mi mindennek van ideája, de a következõknek biztosan van: viszonyok (egyenlõ, kisebb, nagyobb) matematikai idomok (háromszög, kör, négyzet) érzetminõségek (hideg, meleg, fekete, fehér) elemek (tûz, víz, föld, levegõ) értékek (szép, jó) fajták (ember, ló). A jó és szép egyet jelent az igazságos fogalmával. A szép oka a jónak, s azért foglalkozik az ember szép dolgokkal (pl: bölcselettel) mert ennek eredménye a jó. A bölcsesség a jó lényegi megismerése. Platón 3 híres hasonlattal világította meg a jó ideájának természetét: 1. Naphasonlat 2. osztott vonal hasonlat 3. Barlanghasonlat

22 Platon Akadémiáján tanítás

23 Állam c. művéről A Politeia az állam népét -- a három lélekrésznek megfelelően - az egyedek lelki sajátságai alapján három rendbe osztja. A vezetők vagy kormányzók a filozófiailag képzettek rendje, akik a bölcsesség erényének birtokában erre hivatottak. Tökéletes csak az az állam lehet, amelyben a filozófusok királyok s a királyok filozófusok. Platón szemében (az idea-tanból következően) a filozófus nemcsak észben kiváló, de erkölcsileg is feddhetetlen jellem. A harag lelkét képviseli az állami organizmusban a harcosok, őrök, tisztviselők rendje, mely a bátorság erényével felvértezve, távol tartja az állam rendjét fenyegető veszélyt. Hogy a vezetők és az őrök hivatásukat teljes odaadással gyakorolhassák (tehát ideális szempontból), le kell mondaniuk a magántulajdonról és a családi életről. A harmadik a földművesek és kézművesek rendje, amely a mértékletesség erényével a vágy lelkének megfelelő szerepet látja el. Ha a három réteg mindegyike legjobb képessége szerint végzi teendőit, megvalósul az állami életben a Jó tökéletes eszméje, az igazságosság erénye.

24 2 A vezető réteg jelentőségének tudatában van. Platón a tervszerű elitképzés szószólója. Az ideális államban a gyermekek közül kiválogatják a legtehetségesebbeket s azokat gondos nevelésben részesítik. Ez a katonai, matematikai, asztronómiai és zenei kiképzéssel kezdődik. Ennek sikeres elvégzése után, harminc éves korukban a dialektika tanulmányozására bocsátják őket. Majd hosszabb katonai vagy hivatali szolgálat után, ötven éves korukban válnak alkalmassá arra, hogy vezető állásba jussanak. A polgárok összes életviszonyait, a gazdasági rendet is, az állam irányítja s az erkölcsi élet felett is szigorú ellenőrzést gyakorol. A zene, a költészet és a képzőművészet csak annyiban engedhető meg, amennyiben az erkölcsök nemesítését szolgálja. Ellenkező hatásuk kívánja az eposz, a tragédia és a komédia tilalmát. Ezek, Platón tapasztalata szerint, az ideák tökéletlen utánzatát képező érzéki valóságot szemléltetik, s az utánzat utánzásával távol kerülnek az igazságtól, az ideák világától. Platón öregségében államelméletét újra végiggondolja s arra a belátásra jut, hogy az emberek tökéletlensége miatt az ideális állam nem valósítható meg. Utolsó politikai tárgyú dialógusaiban (Politikos, Nomoi) lemond a filozófus kormányzók uralmáról, a nő- és vagyonközösség elvéről a vezető rendeknél, s az igazságos törvények szerint vezetett (kevésbé tökéletes) Az állam háromféle formáját tartja lehetségesnek: a királyságot, a nemesek uralmát és a népuralmat, amelyek elfajulásai a zsarnokság, az oligarchia és a demagógia.

25 Arisztotelész (kr.e ) metafizikája Sztageira, (ma: Halkidiki) városában születet, Platónnal együtt az európai filozófia legmeghatározóbb alakja. Holdon krátert is elneveztek róla (Arisztotelész-kráter), nevét egy kisbolygó is viseli. Tizennyolc évesen Platón tanítványa lesz. Húsz esztendőn át tanul és tanít az Akadémián, majd Platón halála után elhagyja Athént. 343-ban Philipposz makedón uralkodó fölkérésére a gyermek Alexandrosz - a későbbi Nagy Sándor - nevelője lesz. 335-ben megnyitja Athénban iskoláját, a Lükeiónt (Líceum). Nagy Sándor bőkezűen se- gítette egykori tanítóját, természettudományi gyűjteményének bővítését, több száz iratot, térképeket és természettudományos gyűjteményt tartalmazó könyvtár volt az első nagy könyvtár Görögországban. Platónhoz való szellemi viszonya: Tk. 52.old. utolsó bekezdés idézete Álláspontját a Tk. 53. old. „Továbbá lehetetlen….” gondolata fejezi ki. A filozófia feladata a dolgok lényegének és végső okainak felismerése, ami a szubsztancia. szubsztancia: minden létező változatlan ősalapja, a legáltalánosabb lényeg, mely önmagának oka. Az elmélet célja az igazság kiderítése, vagyis az okok megnevezése. Tk. 53. o. 2. bekezd.

26

27 Gondold meg! Egy pár idézet Arisztotelésztől Minden emberben van valami jó. Élete során az ember gyakran attól fél, amitől nem kellene, vagy nem úgy fél, ahogy kellene, vagy nem akkor, amikor kellene. Sosem létezett még zseni az őrültség árnyalata nélkül. Az ember természeténél fogva társas élőlény. Arra kell gondolnunk, hogy a boldogság nem a nagy vagyonon alapul, hanem a lélek jó állapotán. Mindenki azokat a dolgokat ítéli meg helyesen, amelyeket ismer. Mégis csak rajtunk múlik, hogy derék emberekké legyünk-e, vagy hitványak. Sok emberrel egyszerre nemigen lehetünk baráti viszonyban, aminthogy szerelmet sem érezhetünk sok ember iránt egyszerre.

28 Filozófiájának lényegi elemei A Platóni kettősséget helyett: dualizmusa szerint minden létező egyszerre anyag és forma A fejlődés 4 okát nevezi meg: pl. a házépítés (anyagi, formai, ható, cél) Az okok kifejezik azt a folytonosságot, hogy a dolgok a potencialitásból (képesség, lehetőség) az aktualitásig (ténylegesség) jutnak el. A világ réteges felépítésű ami a tiszta anyagtól a tiszta formáig épül. Az okok végén lenni kell egy első oknak, ez Isten a mozdulatlan mozgató.

29 A drámáról: Mimézisz (mimézisz) az utánzás. A művészet a valóságot tükrözi, de nem másolhatja! Katarzis: megtisztulás

30 Államelméletéről

31 Kereszténység (1) Szülőhelye a Földközi tenger térsége Kr.u.1 század Szellemi előzmények:zsidóság monoteizmusa – Jahve 12 izraeli törzs - 12 apostol Mesiás (megváltó) – khrisztosz a messiás görög megfelelője antik filozófiák – pl. Szókratész „daimonion” belső hang, vagy Plotinosz (Tk 70.old) A feudalizmus filozófiájának két korszaka:1. patrisztika 1-8. sz. 2. skolasztika 1.időszak: egyházatyák kidolgozzák a keresztény vallás dogmái Tertulliánus, Alexandriai Kelemen, Origenész

32 A kereszténység A római uralom alatt élõ zsidóság Megváltót váró szellemi légkörében lépett fel i.sz. 30 körül, Palesztinában, a közeli Isten országát és a megváltást hirdetve Jézus, a keresztény vallás megalapítója. Az elsõ keresztények a közeli Világvégét várták és arra készültek. Vagyonközösségben éltek, együtt imádkoztak, elmélkedtek Jézus tanításai felett, közösen böjtöltek, kultikus lakomákat tartottak és szigorú aszkézist javasoltak. Hamarosan megindult az új hit terjedése. Noha az új vallás képviselõit a római hatóságok gyakorta üldözték, a keresztények, már az I. század végén szinte az egész Római Birodalomban jelen voltak. Alapvetõ hitelvük, hogy Jézusban, Isten saját, egyszülött fiát, a megígért Megváltót küldte az emberek közé. Aki a szeretet, általa követett parancsát elfogadja, megváltásban, örök üdvösségben részesül. A 40-es évek végétõl Pál apostol, és mások jóvoltából a keresztény tanok a hellenisztikus gondolkodáshoz kezdtek idomulni (Jézus egyre hasonlatosabbá vált a meghaló és feltámadó közismert, és népszerû képzetéhez). Az elsõ gyülekezeteket Jézus tanítványai, az apostolok irányították, munkájukat a vének, és gyülekezeti szolgák segítették, a közös anyagi ügyeket pedig a püspökök kezelték. Kezdetben az egyes közösségeknek sem szilárd szervezete, sem állandó hívei nem voltak, csupán a Jézusban, mint Megváltóban való közös hit kötötte össze õket.

33 St Ágoston "...folyton rendetlenkedtünk; nem írtunk, nem olvastunk, nem tanultunk annyit, mint amennyi feladatot kaptunk. Volt, Uram, volt hozzá értelmünk is, tehetségünk is elég, amennyit éveink számához kimértél nekünk, de - igen szerettünk játszani..." "Nem tobzódásokban és részegeskedésekben, nem ágyasházakban és szemtelenségekben, nem versengésben és irigykedésben, - hanem öltözzetek az Úr Jézus Krisztusba, és a testet ne ápoljátok a kívánságok szerint" (Róm 13, 13). Nem akartam továbbolvasni. Nem is volt szükséges. Amint ugyanis a mondat végére értem, mintha a biztos megnyugvás fénye árasztotta volna el szívemet, a kételkedésnek utolsó árnyéka is eloszlott belőlem. (...) „ Idézetek: Szeressük embertársunkat, vagy azért mert jó, vagy azért, hogy jó legyen. Az ember értékét nem az adja meg, hogy mennyit tud, hanem az, hogy mennyire van benne szeretet. Az a szeretet, amely véget ér, sohasem volt igazi. Lelki nyugalmunknak négy zavarója van: a vágy, az öröm, a szomorúság és a félelem. A szeretet filozófusa

34 St. Tamás ( ) egyesíti Arisztotelész filozófiáját az egyházi tanítással, ezzel megalkotva a középkor legátfogóbb filozófiai rendszerét.Arisztotelész világmagyarázatának központi gondolata az okság fogalma. Ismeretelmélete: szétválasztotta egymástól a tudást és a hitet,Ismeretelmélettudásthitet Azaz: az ember kétféle úton juthat az igazság birtokába: egyrészt értelmi munka által, minden külső segítség nélkül. Ezen igazságokat nevezi értelmi igazságoknak. Másrészt, az igazság kinyilatkoztatás révén ismerhető meg, melyet hitigazságnak nevez. Mind a kettő Istentől ered ! Ontológiája: A létező (ens) mindaz ami van a lét és a lényeg összetevője, kivétel csupán Isten: "Isten léte a kifejezett tökéletesség, úgyhogy egyszerűségéhez semmit sem kell hozzáfűzni". Tamás öt érve Isten létezése mellett (tankönyvből, következő dia)létezése Érdekeségek: A pálosok rendjük alapításakor tett szolgálataiért minden kolostorban képet vagy szobrot állítottak tiszteletére, iskoláikban pedig Arisztotelész mellett Szent Tamás szellemében tanítottak.pálosokArisztotelész Nevét viseli a Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság is. Szobra áll a piliscsabai egyetem Stephaneum épülete előtt.piliscsabai

35 Az első út a változásból adódik: minden ami mozog szükségképpen valami más által mozog, azaz minden mozgásnak megvan az oka. Mivel azonban ez a sor nem vezethető vissza a végtelenbe, kell hogy legyen egy első mozgató, aki önmaga mozdulatlan, „és ezt mindenki Istennek gondolja”. A második út a létesítő okságból indul ki: minden okozatnak van oka. Az okozat mindig másodlagos, ok nélkül nem létezik, de a fizikai valóságban az okozat oka egy másik ok okozata is. Ugyanakkor az okok sora nem mehet a végtelenbe: kell legyen egy első ok, ami minden mást okoz, „akit mindenki Istennek nevez”. A harmadik út a létezők esetlegességéből adódik, minden valamiből ered, és mivel ez nem mehet visszafele a végtelenségig, fel kell tételezni egy első eredetet, „és ez az Isten, minthogy ő az első ok, amint erre rámutattunk”. A negyedik út: „Van tehát valami, ami valamennyi létező létének, jóságának és mindenféle tökéletességének oka: és ezt Istennek nevezzük.” Az ötödik út: „Tehát van valamiféle intelligens lény, aki minden természeti dolgot célra irányít, és ezt mondjuk Istennek.”

36 A renaissance bölcselete A reneszánsz szellemét a szellemi látókör kitágulása is jellemzi a gazdasági, technikai, és szellemi megújulás mellett. Nicolaus Cusanus ( ) Isten mindenütt, a világ minden egyes részeben jelen van, benne van az egész, mert Isten minden mindenben. A természet a teremtett Isten. (Panteizmus) Galileo Galilei ( ) Felfedezi a gyorsulás jelentőségét, megfogalmazza a szabadesés törvényét, a Tejút különálló csillagok sokasága, felfedezi a Jupiter holdjait, saját készítésű távcsővel vizsgálja a holdat. A kísérleti módszer megteremtője ban és 1633-ban elítéli az inkvizíció és visszavonja álláspontját. Kopernikusz ( ) heliocentrikus világfelfogását még a protestáns Luther is felháborodva fogadja. Kepler ( ) a bolygómozgás három törvénye Giordano Bruno ( ) A puszta érzékelés csak az egyes dolgok megismerésére elégséges, de a természet végtelen harmóniáját fel nem foghatja. Isten és a világ tehát végtelen! Isten látszólag egy, a sok teremtett dolog ennek az Egynek megnyilvánulása. (panteista) Máglyán hal meg.

37 Tomaso Campanella ( ) Etikai tanítása szerint a legfőbb cél a legfőbb jó, az embernek erre kell törekednie. Utópisztikus államrajza: A napállam

38 Az újkor mint a szellemi megújulást is felgyorsító időszak „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Kant) A világnézet, a tudomány és a kultúra a polgárság számára legmegfelelőbb törekvéseknek ad teret. A klasszicizmus az ókori görög, de főként a római irodalmat, művészetet mintául választó és azt követő művészeti és irányzat a XVII–XVIII. században. Irodalomban: angol regények- D. Defoe, J. Swift, francia – La Fontaine, Montesquieu, Voltaire, Leibniz, Rousseau, Diderot, német – Goethe, magyar – Csokonai V. M., Kármán J., Cervantes, Lope De Vega, német nyelvművelő társaságok Ateizmus: istentagadás; a természetfeletti, a legfelsőbb lény létének tagadása. Deizmus, panteizmus

39 Az újkor mint a szellemi megújulást is felgyorsító időszak A felvilágosodás hosszú időszaka az emberi szellem függetlenségét és szabadságát hozza az európai emberek számára. Más példák: A barokk (barocco=szabálytalan gyöngy – portugál) udvari stíluskorszak, kifejezi az ellenreformáció és az abszolutista életérzést, felváltja a reneszánszot. Építészet – dekoratív, túldíszítés, festői formák, agyondíszítettség. Templomokban mennyezeti festmények, központi tér, díszes ornamentika, csavart oszlopok, …stb. Zene – fuga, szvit, kantáta, szonáta, vallási oratórium új zenei formák. Vivaldi, Monteverdi, Scarlatti, Bach, Handel, …stb.

40 Újkori filozófiai szellemi alkata Az újkor gondolkodói komolyan veszik a Biblia figyelmeztetését: „megismeritek az igazságot s az igazság szabadokká tesz titeket” A görögökhöz hasonlóan őszinte hittel keresik az igazságot, az ész és a hit harmóniájára törekednek Az ész szabad, sokirányú tevékenységére figyel. A tudomány az egész emberi tevékenységet átható egyetemes hatalom. Kopernikusz, Galilei, Newton tudományos eredményeik alapjaiban alakítják át az európai ember világképét és életfelfogását. Módszereik a filozófusokat is módszeres eljárások kialakítására ösztönzik mellyel felépíthető a „bölcselet épülete”. A helyes módszer megtalálása összekötő kapocs a filozófusok között. A gondolkozás független és autonóm, a szabad indivídum (egyén) szabad tevékenysége.

41 Francis Bacon ( ) Tanulmányok: Cambridgeben ( ), majd London jogi tanulmányok, 1576 az angol követtel Párizsba megy 2 évig (apja halála) Anyagi viszonyai ügyvédi praxisba „kényszerítik” től politikai pálya, a parlament tagja. I Jakab pártfogásába fogadja. A fényes életet kedvelő (fényűzés, kitüntetések, vagyon,..) filozófus irigyei miatt börtönbe kerül rövid időre a Towerbe. Királyi kegyelem, felsőházi tagság után visszavonul vidéki birtokába ban kísérletezés (a hideg tartósít-tyúkon-hálóingben) közben megfázik. Fő törekvése: a tudományok reformja, egységes és minden tudományra érvényes módszer kidolgozása Műve: Novum Organum (Új módszer) „scientia est potentia” – „a tudomány hatalom” a tudomány tehát nem öncél, a hatalom megszerzésének eszköze! A tudomány képesé teszi az embert az emberiség szolgálatára, a természet feletti poztív uralkodásra. A filozófia tárgya: Isten, ember, természet 4 ködkép, (idolum-előitélet) A helyes módszer az indukcióval vizsgáljuk a természetből kapott tapasztalatainkat!

42 Bacon a Novum Organum első aforizmájában meghatározta a mű és az új módszerének célját: "A természetet szolgáló és magyarázó ember annyit tehet és foghat fel, amennyit s természet rendjéből a dolgokra vagy elméjére vonatkozóan megfigyelt: ennél többet nem tudhat, és nem tehet" (I.). A kéznek és az emberi értelemnek szerszámra van szüksége, mert önmagára hagyatkozva nem sokat ér (II.). Ezt felfoghatjuk akár az empirizmus definíciójaként is. Az új módszer – mint ahogy a mű címe is jelzi – az arisztotelészi Organonra, annak meghaladására utal. A tudománynak a tapasztalatra és a megfigyelésre kell alapoznia, nem csak puszta elmélkedésre. A ködképek után rátérhet a természet kutatására. Ez a kutakodás az indukció módszerével lehetséges. Idolum: árnykép, bálvány; A helyes gondolkodáshoz vezető utat a ködképek, a múltból táplálkozó hamis előítéletek és tanok zavarják. Bacon a ködképek négy fajtáját különítette el. 1.Idola Tribus (a törzs ködképei) az emberi természetből táplálkozó előítéleteket jelenti. Itt kimondja, hogy az ember nem lehet mindennek a mértéke. "Az emberi értelem pedig görbe tükre a tárgyak sugarainak: saját természetét a dolgok természetével összekeverve eltorzítja és meghamisítja a dolgokat." (Novum Organum XLI.). 2. Idola specus (a barlang ködképei) az egyéni tévedéseket szimbolizálják, azaz minden egyes ember mint saját barlangjában kénytelen élni, "amely megtöri és beszennyezi a természet fényét". Mert mindenki egy saját nézőpont szerint nézi a világot, s ezen nézőpontok között lehetnek hasonlóságok és különbségek: valaki az egyezéseket, valaki a különbségeket veszi észre a dolgokban.

43 3. Idola fori (a piac ködképei) a helytelen nyelvhasználatból eredő tévedéseket tartalmazzák. Ez azért fontos, mert az emberek általában szóban érintkeznek egymással, s ha valamit a nyelvhasználat miatt félreértenek például fogalomzavar miatt vagy "a helytelenül és ügyetlenül kialakult szavak szembeötlő módon béklyóba verik az emberi értelmet" (XLIII.). 4. Idola theatri (a színház ködképei) a régebbi filozófiai tanokat jelentik. Ahány irányzat felmerült, "ugyanannyi színdarab készült el és került bemutatásra: megannyi képzeletbeli és színpadra illő világ" (XLIV.). Bacon itt felhívja a figyelmet arra, hogy túlzottan elfogadjuk azt, amit először működőképesnek látunk. "Két úton, és csakis két úton kutatható és lelhető fel az igazság. Az egyik az érzékektől és az egyeditől a legáltalánosabb érvényű axiómákhoz rohan, és sziklaszilárd igazságnak tekintve ezeket az elveket, belőlük vezeti le és fedezi fel a középső axiómákat. Ez a jelenég járt út. A másik az érzékek és az egyedi tények segítségével folyamatosan, lépésről lépésre szűri le az axiómákat, hogy a legvégén jusson el a legáltalánosabb elvekig. Ez az igazi út, csakhogy nem próbálja ki senki." (Novum Organum XIX.). Méh, hangya, pók útja az „igazsághoz”.

44 René Descartes Született1596. március 31., Indre-et-Loire, Franciaország Meghalt1650. február 11., Stockholm, Svédország Irányzatracionalizmus kontinentális képviselője Érdeklődésmetafizika, episztemológia, etika, teológia, tudomány, matematika A közép-franciaországi Touraine megye La Haye városában született. Nemes, nagyapja orvos volt, apja pedig jogász. Tanulmányait a IV. Henrik által alapított La Fleche-i jezsuita líceumban kezdte, amely egyike volt Európa legkiválóbb iskoláinak. Itt elsajátította a latin nyelvet. A A bredai katonai akadémián a kor hadmérnöki tudományát elsajátította. (1610-ben részt vett IV. Henrik szívének a temetésén, ez és más hasonló események royalista érzületet alakítottak ki benne. Élete során több ilyen jellegű eseményen vett részt: 1619-ben, II. Ferdinánd koronázásakor Frankfurtba látogatott, majd a velencei dózse és az Adria jelképes házasságkötésén is részt vett. Életében fontos szerepet játszott több királyi hölgy is: a száműzetésben élő Erzsébet, pflazi hercegnő, később pedig az önmagát száműző Krisztina svéd királynő, akinek sajátos kívánsága, a hajnali filozófialecke néhány nap alatt halálát okozta.) 1619-ben hosszabb utazásra indult, Magyarországra is ellátogatott.

45 filozófiájának módszerét az "Értekezés az ész helyes vezetésének módszeréről", című műben fejtette ki. Matematikából kölcsönvett szabályokból állt: Minden előítéletet kerülve csak azt kell igaznak elfogadni, ami tisztán és világosan felfogható. (clare et distincte percipere) A problémákat mindig a lehető legtöbb részre kell bontani. A legegyszerűbb tárgytól "mintegy fokozatosan" kell a bonyolultabb felé haladni. A rendszer teljességét felsorolással kell biztosítani. Filozófiájának kiindulópontja a kételkedés: "Gondolkodom, tehát vagyok" [szerkesztés] Az elmélkedések során keresett biztos pontot, az öntudatban vélte megtalálni. A szubjektum öntudata az a szilárd alap, amelyre filozófia összes többi részét fel kell építeni. Két szubsztancia tanában: a res extensa és res cogitans éles dualizmus fejeződik ki: a kiterjedt testek és a tiszta gondolkodás egymástól teljesen külön választott birodalma létezik a világban.

46 John Locke ( ) Oxfordban született, az egyetemen megismerkedik Descartes tanaival. Hosszabb ideig tartózukodik Franciaországban, Itáliában, Hollandiában. Fő műve „Értekezés az emberi értelemről” az ember gyakorlati céljainak szolgálatában áll. Kiindulópontja: ún. velünk született eszméink nincsennek. - Descartes „elleni” fellépés (gondolkodásunk minden tárgyát eszmének nevez) Az elme tehát „tabula rasa” (tiszta lap) A tapasztalatnak két forrást jelöl meg: 1.külső érzékelés (sensation): az érzékszerveinken keresztül, azokra hatva, a külvilág tárgyai bizonyos eszméket hoznak létre bennünk, ezekre támaszkodnak a külvilágra vonatkozó ismereteink. 2. belső önérzékelés (reflection), ami a gondolkodás, a hit stb. tevékenysége. Saját elménk működéséről ás állapotairól ad ismereteket. Az eszméket Locke, tovább osztja egyszerűekre és összetettekre attól függően, hogy közvetlenül a tapasztalatból erednek vagy sem. Az egyszerű eszmék tovább már nem bonthatóak elemi alkotórészekre, az emberi elme pedig csak passzív befogadásukra képes. Az összetett eszmék lehetnek: csak az érzékek által érzékelhetők (ilyenek például a színek, hangok) több érzék által felfoghatók (például tér, mozgás) a reflexióból erednek (belső tudati folyamatok) amelyekben részt vesz mint a reflexió, mit a külső érzékelés (idő, öröm)Az összetett eszmék az egyszerű eszmék kombinációja révén keletkeznek.

47

48 J. G. Fichte ( ) Sokgyermekes szegény család fiakként született Rammenauban. Jénában és Lipcsében végezte tanulmányait. Korának egyik legnevesebb szónoka volt, előadásait még az akkori osztrák követ, Metternich herceg is hallgatta. Kezdetben a francia forradalmat lelkesen üdvözli, Napóleonban császárrá koronázása után azonban minden rossz megszemélyesítőjét látta ben tífuszban halt meg. Két főműve 1894-ben jelent meg: 1. A tudománytan avagy az úgynevezett filozófia fogalmáról 2. A teljes tudománytan alapvetése. Csak két következetes filozófiai rendszer létezhet: a materializmus, vagy a szenzualiz-mus, a másik az idelaizmus. A gondolkodásból kiindulva a szabadság és a tett a legfontosabb. A filozófia kezdete a gondolkodó szubjektum. Ez önmagát „tételezi” – ez a tett a fichtei tudománytan kiindulópontja és első alaptétele: Az Én tételezi saját létét. Így is kifejezhet- jük ezt: „Gondold el önmagadat!” Kantnál van a „magában való dolog”, mely számunkra megismerhetetlen, mi csak azt ismerhetjük meg belőle, ami nekünk jelenségként adódik. A képzetalkotás, tárgyalkotás azonban hozzánk tartozik – csakúgy, mint a tér és az idő, ami szintén a mi szemléleti formáink. Abban tehát, ahogy számunkra a képzetek megjelennek, „saját kezünk munkája” is benne van Kant szerint, ám ettől függetlenül a dolgok „magukban” léteznek, tőlünk függetlenül, bizonyos fokig magukban kiismerhetetlenül. Fichte a dolog létét tőlünk függővé teszi, túllép Kant eredeti szándékain. az Én ellentételezésként magával szembeállítja a Nem-Ént, a természetet. A világ nem más, mint az Abszolút Én kibontakozása az Én-ben és a Nem-Én-ben.

49 Georg Wilhelm Friedrich Hegel ( ) Stuttgartban született. Tübingenben együtt lelkesedik Schellinggel és Hölderlinnel a francia forradalomért, az antikvitás értékeiért. Jénában habilitált, a város pezsgő szellemi központ volt (Schiller, Fichte, Schelling, Novalis, stb.). Berlinben lett a német filozófia elismert és vezető személyisége. Tanítványai elárasztották a különböző egyetemek tanszékeit. Kiváló előadó, tolonganak előadásain. Rengeteg témáról tartott előadásokat: jog-, művészet-, történelem-, vallásfilozó- fiáról, filozófiatörténetről. Több előadását tanítványai adták ki. (Művei a filozófiatörténet legnehezebb olvasmányai közé tartoznak. Absztraktsága és elvontsága néha olyan szinten mozog, hogy filozófiájáról beszélni nem lehet másként, mint szó szerint idézni!) Mi megoldjuk! Hegelnél gondolkodásunk és a világ is dialektikus. Ez a valóság önmozgásának formája, a történelem is eszerint halad előre. Az abszolút szellem fejlődési fázisai: 1. Az első stádiumban a világszellem a „magánvaló lét” állapotában van, az ennek megfelelő filozófiai diszciplína a Logika. 2. A második állapotban a szellem a külsővé válás, az önelidegenedés, a máslét állapotában van. A szellem külsővé válik a térhez és időhöz kötött szemlélet formájában. Ez a természet filozófiájához tartozik. 3. A harmadik stádiumban a szellem visszatér önmagához, „magán- és magáértvaló lét” lesz, ez a filozófia harmadik foka, a szellem filozófiája.

50 Hegel folyt. Ez a stádium három fokozatra osztható. A legalsó fok a szubjektív szellem – ez az egyedi ember, az individuum élete. Ez azonban nem a szellem magáért-való-léte. Igaz, az ember magáért létező, egymagában is meghatározott lény, de egyben nembeli, a társadalomhoz tartozó lény is, ennyiben pedig a maga „más-léte” által meghatározott. Így megy át a szellem az objektív szellem állapotába, amelyben a szubjektív szellem „magán kívül” helyezi lényegét – ez az állam, a család, a társadalom világa. Végül eljut az abszolút szellem állapotába, a szellem más-létéből újra visszatalál magához, ismét teljesen „magánál van”, ekkor „magán- és magáértvaló”. Ennek stádiumai a művészet, a vallás, a filozófia – az utolsóban jut el az abszolútum a gondolkodás tiszta fogalmi alakjához; fentebb jeleztük, hogy ez megvalósulásának igazi terepe. A fejlődési folyamat nemcsak a történelemben, hanem minden területen végbemegy! Az ember kitüntetett helyet foglal el a folyamatban, mivel ő képes a történelemre reflektálni – ez nemcsak lehetősége, de feladata is. A világtörténelem szemlélete tulajdonképpen önreflexió, hiszen mi is a világszellem részei vagyunk. A világtörténet filozófiájának feladata az is, hogy számot kell adnia a történelemben tapasztalható rosszról, szenvedésről. F Fontos kérdés: hogyan egyeztethetők össze az egyéni szabad cselekvések azzal a magasabbrendű szükségszerűséggel, hogy az egész folyamat a szellem önmegvalósítása? „Ész csele” ez Hegel szerint, mely azt jelenti, hogy a cselekvő egyén azt hiszi, személyes céljait követi, de az egyéni cselekvések összessége, végeredménye mégis a szellem szükségszerű megvalósulásának folyamata.


Letölteni ppt "Egyiptom „pir-m-usz”kilépés a földbőla holtak feltámadásaemberi élet és halál kérdése Szfinxa felkelő nap istenekeletkezés, pusztulás, születés és halál."

Hasonló előadás


Google Hirdetések