Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hulladékhasznosítás közgazdasági nézőpontból (négy tételben) dr. Bartus Gábor egyetemi adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hulladékhasznosítás közgazdasági nézőpontból (négy tételben) dr. Bartus Gábor egyetemi adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan."— Előadás másolata:

1 A hulladékhasznosítás közgazdasági nézőpontból (négy tételben) dr. Bartus Gábor egyetemi adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék kutató Magyar Környezetgazdaságtani Központ Budapest, szeptember 22.

2 Első tétel A hulladék nem hasznosítása költségeket okoz, ezért a hasznosítás ésszerű. A hulladék lerakása, égetése szennyezéssel, tehát externális költségekkel jár. A természeti erőforrások kitermelése növeli a szűkösséget, a kitermelő technológiák szennyeznek. DE: Az optimális hasznosítás is viszonylag szerényen csökkentheti az összes hulladékgazdálkodási társadalmi költséget. (Lavee et al, 2009 szerint a haszon: 5% + az ártalmatlanítás megtakarított externáliái)

3 Második tétel A hulladék hasznosítása költségekkel jár, ezért csak bizonyos határig ésszerű. Elkülönítés/gyűjtés/szállítás + átalakítás (technológia) + piacra vitel = hasznosítás A hasznosítás szükséges feltétele a szelektálás → logisztikai költségek A hasznosítási technológia működtetése → technológiai költségek A hasznosított anyagnak vevőt kell találni → tranzakciós költségek

4 Az első és második tétel következménye A hulladék hasznosítása egy olyan optimalizációs feladat, amelyben a hasznosítás (határ)hasznait viszonyítjuk annak (határ)költségeihez. Az optimális hasznosításkor a határhaszon éppen egyenlő a határköltséggel. A társadalmi feladat tehát nem a „minél több”, hanem az „éppen elég” hasznosítás.

5 Az első és második tétel környezetpolitikai következménye Az EU és magyar környezetpolitikában szereplő „hulladékpiramis- elv” téves, illetve: csak a hasznosítás hasznait veszi figyelembe, a költségeit nem. Helyesebb az eszközök alá-fölé rendeltsége helyett mellérendeltségről beszélni.

6 Az optimális eszközarány (Hogg, 2001 alapján szerkesztette: Kis A. és Jánoska M. [MAKK])

7 Harmadik tétel A hulladék optimális hasznosított mennyisége területileg és időben változik. A hasznosítás határhaszna például függ a helyettesítők határköltségeitől.  A föld ára (lerakás költsége) rendkívül változó Európa szerte.  A primer nyersanyagok ára időben változó.  Stb. A hasznosítás költségei is változékonyak.  A logisztikai költségek földrajzi adottságoktól és az infrastruktúra sűrűségétől függ.  Idővel hatékonyabb, azaz olcsóbb technológiák jelennek meg.  Stb.

8 Példa: papír árának változása az USA-ban

9 A hasznosítási optimum változása a lerakás minőségjavítása után P Q hulladék mennyiség MC(lerakás, régi) MC(hasznosítás) Q1 MC(lerakás, régi+externália) Q0 költség MC(lerakás, új)

10 A harmadik tétel következménye Nem lehetséges mindenhol és mindenkor egységes hasznosítási optimum (szabályozási célérték) felállítása. Az optimális hasznosításkor a határhaszon éppen egyenlő a határköltséggel. A határhasznok és a határköltségek lokálisan és időben is változnak, tehát azok egyenlősége is más-más mennyiségnél adódik.

11 Települési újrahasznosítás tervezése – új tapasztalatok Angliai tapasztalatok szerint (forrás: Martin, Williams and Clark, 2006): Egyes települések bevált rendszere nem vihető át automatikusan egy másikra az eltérő gazdasági- társadalmi körülmények miatt Nincs egységes, bárhol alkalmazható optimális rendszer A jól tervezett önkéntes rendszerek elérik a kötelező rendszerek hatékonyságát A szelektíven gyűjtött frakciók számának csökkentése mérsékli a költségeket, s növeli az adott frakciók visszagyűjtési hatékonyságát

12 EU HKI: 50%-os TSZH hasznosítás Az EU módosította a Hulladékgazdálkodási Keretirányelvét. Új célkitűzés: A települési szilárd hulladék négy hasznosítható frakciójának (papír, műanyag, üveg és fém tartalom) legalább 50%-át kötelező hasznosítani. Eredmény: Az EU célkitűzés elérésnek társadalmi vesztesége Magyarországon legalább 8,8 milliárd forint (2020-tól évente, mai árakon!). A szabályozási kudarc oka: A harmadik tétel megsértése.

13 Negyedik tétel A hulladékhasznosítás optimalizációja a piacon nem tökéletes a jelentős externális hatások miatt, ezért szükség lehet állami beavatkozásra (szabályozásra). Az állami beavatkozás hatékonyságát a „kormányzati kudarcok” gyengítik, a szabályozás akár többet árthat, mint amennyit használ.

14 A szabályozás problémái A szabályozás hatékonysága (a hasznosítás társadalmi költsége) nem csak a célértéktől (mennyit hasznosítsunk), hanem a szabályozás módjától is függ. A szabályozó rendszerint rosszul informált, a döntéshez szükséges adatok számossága és térbeli vagy időbeli változékonysága miatt.

15 A szabályozás problémái: hatékonyság (1) Példa: Palmer, Sigman and Walls, 1997 A hulladéklerakás 10%-os csökkentési szintjéhez tartozó lehetséges, ekvivalens szabályzók az USA-ban (1992-es árakon):  45$/t betétdíj (deposit/refund)  85$/t termékdíj (advance disposal fee)  98$/t támogatás (subsidy) A támogatás a hasznosítás mellett az adott termék fogyasztását is ösztönzi! A betétdíjas rendszernek magasak lehetnek a tranzakciós költségei, ekkor a termékdíj mégis versenyképes lehet. A legkevésbé hatékony a kötelező hasznosítási hányad (recycling rate) előírása.

16 A szabályozás problémái: hatékonyság (2) Példa: Calcott and Walls, 2005 A hatékony települési visszagyűjtés elemei betétdíjas rendszerrel: A betétdíj központi (ár)szabályozása kontraproduktív lehet. A betétdíjas recycling-piac jobban ösztönöz hasznosításra mint a csak ingyenes szelektív gyűjtési rendszerek. A hatékonyság feltétele, hogy a nem visszaváltott termék utáni betétdíj ne maradjon a termelőnél/kereskedőnél. A lerakás/égetés megfelelő (Pigou-i) árazása elengedhetetlen.

17 A hasznosítási előírások problémái Hasznosítási előírás: a visszagyűjtés vagy hasznosítás minimális mennyiségének (arányának) kötelező előírása A szabályzás előnye: Növeli a hasznosítást Csökkenti a primer erőforrások használatát E szabályozás problémái: Növeli a termék (s így a hulladék) kibocsátást, ha a másodnyersanyag határterméke relatíve nagy A szükségesnél jobban csökkenti a kibocsátást, ha a másodnyersanyag határterméke relatíve kisebb A társadalmi optimum eléréshez további szabályzóra van szükség

18 A szabályozás problémái: informáltság (újrahasználat vs újrafeldolgozás) egyutas palack tömege:2,357 többutas palack tömege:2,020 újratöltések száma:1,835 palack ára:1,831 forint-euró árfolyam:1,831 rekesz élettartam:1,423 rekesz-fröccsöntés ára:1,320 többutas rekesz tömege:1,287 rekesz-alapanyag ára:1,266 visszavételi arány:1,190 kereskedelem többletköltsége:1,142 mosás anyag- és energiaköltsége:1,115 mosás bérköltsége:1,105 egyutas fóliázás költsége:1,090 akciórádiusz:1,081 gázolaj ára:1,081 visszfuvar-szükséglet:1,056 betétdíj:1,052 mosó gépsor beszerzése:1,038 hulladéklerakás költsége:1,014 Az indexszámok azt mutatják, melyik tényező változására mennyire érzékeny az újrahasználat versus újrafeldolgozás viszony alakulása 1,5 literes PET palackok esetén Forrás: Bartus, MAKK, 2004

19 Az EU hulladékgazdálkodási politikájáról 1. Szabályozói aktivizmus - Sokrétű, részletező, ambíciózus célkijelölés - A hulladékgazdálkodási területek akkurátus lefedettsége 2. Voluntarista - A hulladékhierarchia csak az eszközök hasznát látja, érzéketlenebb a költségekre - Nem veszi figyelembe a regionális eltéréseket 3. A közvetlen előírások kizárólagossága - Döntő súly az engedélyezésen, bizalmatlanság a gazdasági ösztönző eszközökkel szemben - Tendenciózusan alacsony hatékonyságú eszközök választása

20 Közgazdasági szempontok egy ésszerű szabályozás kialakításához A környezetpolitikai alapelvek módosítása: a „piramis-elv” helyett egyenrangú hulladékkezelési eszközök A regionális különbségek érvényesíthetőségének megteremtése Hatékonyabb szabályzóeszközök alkalmazása: hasznosítási kvóták helyett externalizáló díjak/adók bevezetése

21 Köszönöm a figyelmet! Észrevételek, vélemények:


Letölteni ppt "A hulladékhasznosítás közgazdasági nézőpontból (négy tételben) dr. Bartus Gábor egyetemi adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések