Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Dunaújvárosi Főiskola Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszékén folyó környezetvédelmi kutatások Kiss Endre, Horváth Miklós, Bíró Borbála, Hári.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Dunaújvárosi Főiskola Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszékén folyó környezetvédelmi kutatások Kiss Endre, Horváth Miklós, Bíró Borbála, Hári."— Előadás másolata:

1 A Dunaújvárosi Főiskola Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszékén folyó környezetvédelmi kutatások Kiss Endre, Horváth Miklós, Bíró Borbála, Hári László

2 A Tanszék főbb kutatási területei a környezetvédelem területén I. Elektrosztatikus feltöltődés vizsgálata Ózongenerátorok előállítása és alkalmazása a környezetvédelemben Gyors villamos kisülések alkalmazása füstgázok gázszennyezőinek felbontásában Szállóporok ólom és cinktartalmának csökkentése

3 A Tanszék főbb kutatási területei a környezetvédelem területén II. Kohászati salakok felhasználása az útépítésben Építési bontási hulladékok felhasználása Ipari szennyvizek tisztítása ózonnal és villamos kisülésekkel Talajtani kutatások Természetes vizekben élő algák vizsgálata Alacsonyhőmérsékletű elfolyó vizek hulladékhőjének hasznosítása

4 Elektrosztatikus feltöltődés vizsgálata Az ITER (Európai Fúziós Projekt) egyik biztonsági problémájában való részvétel, porrobanás lehetőségeinek és elhárításának lehetősége

5 A környezet A fúziós edény alján levő divertorok Anyagi minőség: grafit, wolfram Hűtőlemez: berillium Alaphelyzetben vákuum

6 A keletkező por Oka: a plazmából érkező nagysebességű részecskék ablációs hatása Mérete: grafit esetében 10  m-nél nagyobb Wolfram esetében 5 és 10  m között Berílium esetében 5  m-nél nagyobb részecskék Évente akár 5 cm vastag réteg is leválhat

7 Mitől robban? A kisülési kamrában üzemszerű állapotban alacsony nyomású hidrogén van A Berílium hűtőpajzs megreped, nagynyomású víz törhet be, ami a magas hőmérsékletű alkatrészeken elbolik- durranógáz, kohászat

8 Mitől robban II. Az edény más részén levegő tör be A levegő oxigénje és a grafit reakcióba lép A porok és a levegő oxigénje porrobanást eredményez

9 Áramlástani helyzet A betörő vízgőz, vagy levegő áramlástanilag vákuumba érkezik Nincs lamináris határréteg A por és a gáz halmazállapotú anyag tökéletesen keveredik Könnyen fellép a triboelektromos töltés Elektrosztatikai eredetű porrobbanás is felléphet

10 Miért kell vizsgálni? A berendezés (ITER) működéséhez engedélyek kellenek Az engedélyek egyik fontos feltétele a biztonságosság Veszélyek esetén javaslatot kell tenni annak csökkentésére és elhárítására

11 Mit kell vizsgálni? Minimális szikraérzékenység Minimális gyújtásérzékenység A robbanás terjedési sebessége és ereje A robbanásban keletkező termékek terjedése és későbbi lehetséges reakciói (pl. vízgőz-durranógáz, a hidrogén és az oxigén mozgása, gyújtási energia megléte (kohászat))

12 Mit kell vizsgálni? II. A porok hőmérsékletének hatása a robbanási paraméterekre A porok méreteinek hatása a robbanási paraméterekre A porok anyagi minőségének hatása a robbanási paraméterekre A veszélyek csökkentési, eliminálási lehetőségei

13

14 Hartmann cső Pressure

15 Hartmann cső fényképe

16 Az energia mérése Mérés szorzással és integrálással HV Current ∫u i dt Timing HV Pressure

17 Eredmények Grafit: 10mJ elegendő Hőmérséklet növekedésével exponenciálisan csökken (1/T-vel) Wolfram: 30mJ elég Berílium?

18 Gyors villamos kisülések alkalmazása füstgázok gázszennyezőinek felbontásában Gyors villamos kisülés Villamos porleválasztóhoz hasonló reaktor

19 Laboratóriumi kísérletek

20 Modellalkotás, áramkör

21 Modellalkotás, felbontás

22 Modellezés eredménye

23 Modellalkotás eredménye

24 Egy tipikus áramkör Egyutas egyenirányító 4 nF100 nF 0,13 – 47 kΩ Szikraköz Kábel PorleválasztóToroid transzformátor 230 V

25 Eredmények bekapcsoláskikapcsolás

26 Ózongenerátorok alkalmazása a környezetvédelemben Ózongenerátorok fejlesztése Felületi kisüléssel Kombinált felületi és térfogati kisüléssel Alkalmazás kisüléskémiai reaktorként Alkalmazás víztisztításban

27 Szállóporok nehézfémtartalmának csökkentése I. Konverterbe adagolt ócskavas egy része horganyzott, amelyről a cink és az ólom a füstgázba kerül A szállópor 60-65%-a vas, 3-5%-a cink, 0,3-0,6%-a ólom Visszajáratás komoly technológiai és környezetvédelmi probléma

28 Szállóporok nehézfémtartalmának csökkentése II. Kokszporral és kötőanyaggal keverve, hevítés során a cink és az ólom eltávozik, a vasoxid redukálódik

29 A kísérletek kiinduló mintája db   

30 Retorta Axonometrikus kép Ø 88 mm ℓ = 615 mm Ø 12 mm Ø 140 mm d 2 = 237 mm 2 mm 25 mm Ø 8 mm Ø 88 mm

31 A kísérleti elrendezés Szűrő v. Porleválasztó Gázelosztó CO mérőCO 2 mérő Pa N2N2 Áramlásmérő Vákuumszivattyú (ha szükséges) Kéménybe Retorta

32 Végtermékek I.

33 Végtermékek II.

34 Végtermékek III.

35 A redukció foka

36 Kohászati salakok felhasználása az útépítésben Hulladékhő felhasználása Képernyő üveg beolvasztása salakba Üvegesedési vizsgálatok

37 Építési bontási hulladékok felhasználása Azbeszt ártalmatlanítása beolvasztással Szálas hőszigetelő anyagok beolvasztása Üvegesedés Üvegtéglák

38 Ipari szennyvizek tisztítása ózonnal és villamos kisülésekkel Ózon Ózon és hidrogénperoxid együttes alkalmazása Gyors villamos kisülések alkalmazása Eredmények

39 A talajok védelmével, vagy a romlott (degradált) talajállapot helyreállításával kapcsolatos vizsgálatok, kutatási irányok

40 Ipari tevékenység Városiasodás, urbanizáció Közlekedés, energia Mezőgazdaság A talajminőséget veszélyeztető folyamatok és a főbb szennyezők felmérése

41 Ipari tevékenység Városiasodás, urbanizáció Közlekedés, energia Mezőgazdaság

42 Főbb szennyezők Szerves (mikro)-szennyezők (POP-ok) Kommunális szennyvizek mosó- és tisztítószerek Szénhidrogének (PAH), NOx, SOx – savas esők Növényvédő-szerek, műtrágyák

43 A talajállapot, a talajminőség kimutatási lehetőségeinek kutatása Fizikai-kémiai–biológiai módszerek alkalmazása.Fizikai-kémiai–biológiai módszerek alkalmazása. Adatok nyerése, adatbázis létrehozása szennyezett területekről.Adatok nyerése, adatbázis létrehozása szennyezett területekről. Adatkezelés, a tényezők közötti összefüggések megállapítása (matematikai-statisztikai eszközökkel).Adatkezelés, a tényezők közötti összefüggések megállapítása (matematikai-statisztikai eszközökkel). A leginkább használható módszerek kiválasztásaA leginkább használható módszerek kiválasztása A talajállapot nyomon-követése a kialakított módszerekkel, folyamatos monitoring lehetőségeA talajállapot nyomon-követése a kialakított módszerekkel, folyamatos monitoring lehetősége Adatbázis létrehozása, szaktanácsadásAdatbázis létrehozása, szaktanácsadás.

44 A talajállapot helyreállítási, javítási lehetőségeinek kutatása A szennyezéseket lebontani képes mikroorganizmusok izolálása (lebontó-képesség, tolerancia, terhelhetőség)A mikrobák tesztelése laboratóriumi körülmények között (lebontó-képesség, tolerancia, terhelhetőség) A mikrobák tenyészthetősége Az alkalmazhatóság és a technológia kialakítása

45 Természetes vizekben élő algák vizsgálata Új kutatási irány Endocrin disruptorok

46 Alacsonyhőmérsékletű elfolyó vizek hulladékhőjének hasznosítása Országosan mintegy 2 GW Megújuló energia A Termodinamika II. Főtétele

47 Energia hatásfok Nem 100% Nem 80% Sokszor 16% Szénerőmű-villamos energia-világítás 16% x 70% x 2% ? 0,22% 20MJ-ból 44kJ fény

48 Kutatási irányok TIOP Intelligens energetikailag önfenntartó ház és energiaracionalizálási tudásközpont létrehozása Biomassza égetésvizsgálati vizsgálati állomás létrehozása Termoelem Hőszivattyú alaklmazása


Letölteni ppt "A Dunaújvárosi Főiskola Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszékén folyó környezetvédelmi kutatások Kiss Endre, Horváth Miklós, Bíró Borbála, Hári."

Hasonló előadás


Google Hirdetések