Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – 8 Palócok +28 A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – 8 Palócok +28 A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – 8 Palócok +28 A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. „Palócföld könnyei és gyöngyei”

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 8 Palócok +28 – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 15 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 27%-a, 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 13 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 11 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 12 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) 8 Palócok +28 területe 36 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 36,998 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 36, Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Karancslapujtő 2,930 fő 2,145 fő 2,109 fő 2,000 fő Mátraverebély Kazár Mátraterenye Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 4 Fejlesztési intézkedések száma 12 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 15 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 13 8 Palócok +28 – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,649,894 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve 8 Palócok +28 – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪Falumegújítás és -fejlesztés ▪A kulturális örökség megőrzése ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt HPME-k száma (db) ▪8▪8 ▪1▪1 ▪1▪1 ▪1▪1 ▪6▪6 ▪5▪5 ▪2▪2 ▪1▪1 ▪1▪1 ▪2▪2 Allokált forrás (EUR) ▪1,100,000 ▪899,929 ▪1,649,894 ▪600,000 ▪460,791 ▪461,861 ▪184,000 ▪234,000 ▪50,000 ▪74,000

6 5 8 Palócok Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség népességmegtartó ereje gyenge, a fiatalok az alacsony foglalkoztatottsági- és jövedelmi szint miatt elvándorolnak a térségből, ezért a népesség folyamatosan csökken. Az egyes településeket tekintve alacsony a helyi munkahelyek száma, sok az ingázó. Magas a szakképzetlenek aránya, alacsony a tőkevonzó képesség. A térség tőkehiánnyal küszködik, ezért nincs számottevő vállalkozói kedv (valamint tudás és információ a vállalkozások beindításához), a civil szféra nem tud megerősödni. Az együttműködésben rejlő lehetőségek nincsenek kellően kihasználva, az életminőség és életszínvonal romlása jellemző. ▪A fiatalok kötődésének növelése. Rendkívül jó természeti adottságainkra, sokszínű építészeti és kulturális örökségünkre, a meglévő helyi tudásra és identitástudatra alapozva térségünkben megindulhat a közös gondolkodás, cselekvés. A helyi összefogás, együttműködés által a helyi gazdaság fejlesztése, a környezeti állapotok megőrzése és javítása. Az életminőség-, a jövedelemtermelő-és versenyképesség javítása, a vidéki megélhetés alapjainak stabilizálása, munkalehetőségek bővítése, helyi vállalkozások erősítése, képzések-, helyi termékek előállításának- és fenntartható turisztikai fejlesztések támogatása.

7 6 A térség legnagyobb problémája, hogy népességmegtartó ereje gyenge, a fiatalok elvándorolnak. A tőkevonzó képesség, a foglalkoztatottság és a jövedelmi szint alacsony, jellemző az életminőség és életszínvonal romlása. Legfontosabb lehetőségünk a fiatalok kötődésének növelése, a rendkívül jó természeti-, épített- és kulturális adottságaink kihasználása. A stratégia alapvető célja az élhető életforma és fenntartható fejlődés megteremtése, értékmegőrzés, a vidéki megélhetés alapjainak megszilárdítása és a helyi gazdaság stabilizálása, a versenyképes helyi termékek, a bővülő alap- és kiegészítő szolgáltatások, a működő képes vállalkozások, a foglalkoztatási lehetőségek bővülése, a jövedelemtermelő képesség erősödése által. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a térség lakossága, a fiatalok mind a megélhetés, mind az egyéb lehetőségek tekintetében jövőt lássanak a térségben maradásra. Közösségfejlesztés révén erősödik helyi kötődésük, egyre kisebb a térségből való elvándorlás, eredményes a térség integrációja. Megerősödik a civil társadalom, kialakul a térségben az a közösségi szellem, térségi együttműködés, mely a hosszú távú és fenntartható fejlődés kulcsát jelenti. A térség legnagyobb problémája, hogy népességmegtartó ereje gyenge, a fiatalok elvándorolnak. A tőkevonzó képesség, a foglalkoztatottság és a jövedelmi szint alacsony, jellemző az életminőség és életszínvonal romlása. Legfontosabb lehetőségünk a fiatalok kötődésének növelése, a rendkívül jó természeti-, épített- és kulturális adottságaink kihasználása. A stratégia alapvető célja az élhető életforma és fenntartható fejlődés megteremtése, értékmegőrzés, a vidéki megélhetés alapjainak megszilárdítása és a helyi gazdaság stabilizálása, a versenyképes helyi termékek, a bővülő alap- és kiegészítő szolgáltatások, a működő képes vállalkozások, a foglalkoztatási lehetőségek bővülése, a jövedelemtermelő képesség erősödése által. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a térség lakossága, a fiatalok mind a megélhetés, mind az egyéb lehetőségek tekintetében jövőt lássanak a térségben maradásra. Közösségfejlesztés révén erősödik helyi kötődésük, egyre kisebb a térségből való elvándorlás, eredményes a térség integrációja. Megerősödik a civil társadalom, kialakul a térségben az a közösségi szellem, térségi együttműködés, mely a hosszú távú és fenntartható fejlődés kulcsát jelenti. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 8 Palócok +28 – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A térség Nógrád megyében, az Észak-Magyarországi régióban található. Az érintett 36 település a salgótarjáni és a bátonyterenyei kistérséghez tartozik. A lakosságszámot illetően 5db 500 fő alatti, 15 db fő közötti, 11 db 1000 és 2000 fő közötti és 5 db 2000 fő feletti településünk van. A demográfiai adatok kedvezőtlenek, tekintve a lakosság elöregedését, a természetes fogyást és az elvándorlást. A szénbányászat teljes fölszámolása következtében az iparvidéknek számító térség elvesztette foglalkoztatási bázisát, magas a munkanélküliség, alacsony a munkahelyek száma, a foglalkoztatási és a jövedelmi szint. Az iparszerkezet átalakítása nem történt meg. A települések tőkehiánnyal küszködnek, nincs számottevő vállalkozói kedv, a térség tőkevonzó képessége alacsony. A fő foglalkoztatók a két városban vannak, sok a kényszervállalkozás. A 36 település 4, területileg jól lehatárolható részt alkot. A salgótarjáni kistérséget a megyeszékhely a Dobroda- és Ménes- Völgyi 15 településre és a várostól keletre fekvő további 8 településre osztja. A bátonyterenyei kistérséget a térségközpont a 6 település alkotta Mátraaljai, illetve a 7 településből álló Kis- Zagyva- völgyi települések csoportjára bontja. Az észak-déli irányú fő közlekedési tengelyt a 21. sz. főútvonal adja, mely biztosítja az összeköttetést észak felé Szlovákiával, keleti irányban a régióközponttal, déli irányban pedig az M3-as autópályához csatlakozva Budapesttel. A települések történelmi, identitásbeli kapcsolódásának kiemelkedő pontja a palócság, annak történelme, népművészeti, kulturális öröksége, mely ápolásának, átörökítésének szándéka községeink életében fontos szerepet játszik. Építészeti és kulturális örökségünk igen sokszínű. A templomok, a palóc népi építészet és a bányászmúlt emlékei tükrözik térségünk egyediségét és múltját. Rendkívül jó természeti adottságokkal rendelkezünk: nagyarányú erdősültség, tiszta természeti környezet, élő- és mesterséges vizek, természetvédelmi területek, természeti kincsek. Rendezvényeink igen sokszínűek (pl. „Muzsikál az erdő” mátrai művészeti napok, Medvesaljai Napok, Kőleves fesztivál, fogathajtó és díjugrató versenyek, hagyományőrző hétvégék, alkotótáborok). A mezőgazdaság nem meghatározó, mert a területet nem megfelelő minőségű termőföld jellemzi. Egyes területeken jelen van az állattartás és a gyümölcstermesztés. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Az infrastrukturális ellátottság az utóbbi években jelentősen javult, a szennyvíz- és gázhálózat mindössze néhány településen hiányzik. A közlekedési –főleg a településeket összekötő- utak állapota rossz. Az oktatás, nevelés, szociális ellátás kistérségi szinten jól szervezett. A települési szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztésre szorulnak. Térségünkben az együttműködés sok formája alakult ki az utóbbi években. Számos civil szervezet, aktív közösség működik, megerősítésükkel nagy előrelépés tehető a térség, a szervezetek, települések közötti kapcsolatok fejlesztéséért. Településeink helyi tudással és nagy identitástudattal bírnak, melyre alapozva megindulhat a közös gondolkodás, cselekvés. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A térség bővelkedik természeti értékekben, adottságaink rendkívül jók: változatos tájkép, gyönyörű környezet, védett természeti területek, nagyarányú erdősültség (az országos átlag kétszerese), élővizek, mesterséges tavak, tájvédelmi körzetek (Mátrai, Karancs- Medves, Kelet- Cserhát), ritka természeti kincsek (pl. a Medves bazaltfennsíkja). Sok, országosan is jelentős védett faj és ritka növénytársulás (pl. uhu, ikrás fogasír) is található a térségben. Az ipolytarnóci csapás-völgyi őslelet együttes kiemelkedő, Európa Diplomás védett terület, a világ harmadik legnagyobb őslábnyomos lelőhelye. Három folyónk a Zagyva, a Tarna és az Ipoly. Az Ipoly melletti mocsarakat, öntésterületeket Nemzetközi Jelentőségű Madárélőhelyként tartják nyilván. A Cserhátban, a Karancs- Medvesben és az Ipoly mentén Natura 2000 területek is találhatók. A természeti értékek többnyire a táj képét, változatosságát meghatározó geológiai értékek köré csoportosulnak. A vidék földtani értékekben gazdag. Számos, határainkon túl is ismert geológiai látványosság utal a földtörténeti korokra (pl. kagylólenyomatos homokkövek, homokkő szurdokok, andezit- és bazalt vulkánosság emlékei, lajtamészkő- kibúvások). Természeti értékeink közül érdemes megemlíteni pl. a kazári riolittufát, a szilaspogonyi „Kiskő”-t, a sóshartyáni Hencse-hegyet, a kishartyáni Kőlyuk-oldal nevű földtani képződményt, a bárnai „köveket”, melyeken ritka sziklai növénytársulások is tenyésznek, a sámsonházi kőfejtőt. A táj képének meghatározója a földtani formák mellett a növényzet. A térség bővelkedik erdőben, uralkodó fafaj a bükk és a tölgy. A területre egyaránt jellemző a kárpáti, szubmediterrán és az alföldi növényfajok jelenléte. Az erdők területét a völgyekben és a domboldalakon legelők, szántók szakítják meg. A mozaikos táj képének és természeti gazdagságának kialakulásához nagymértékben járult hozzá a külterjes gazdálkodás, mely napjainkban visszaszorulóban van. A vallási emlékek közül említésre méltó a Karancson lévő Margit-kápolna, valamint Szentkúton található az ország egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye, mely búcsújáróhely. Térségünk egyediségét és múltját tükröző építészeti és kulturális örökségünk igen sokszínű. Több évszázados épített örökségünket mutatják be a települések templomai (Zabar, Szentkút, Karancsság, Egyházasgerge), a ceredi fa harangtorony, a kastélyok és kúriák (Ságújfaluban a Kubinyi- Prónay kastély, Karancskesziben a Záhorszky- Prónay kúria). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A településeken még sokfelé megtalálhatók a palóc népi- és bányászmúltat idéző építészet emlékei, a palóckontyos régi épületek (Etes, Kazár), a századfordulós bányász kolóniák. A palóc népi építészet jegyeit tükrözik a Palóc Tájházak (Kazár, Nemti), melyek a mátranováki faluhely majorral együtt a régi palóc életmód, a mindennapi élet elemeit, szokásait, eszközeit mutatják be. A lég-, talaj- és környezeti szennyezés nem jellemző a térségre. Néhány településen megvalósult már a szelektív hulladékgyűjtés, de a helyi társadalom környezettudatossága még nem kielégítő, ezért kiemelt feladatnak tekintjük ennek erősítését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A térséget alkotó mindkét kistérség szerepel a 47 hátrányos helyzetű térség között, ezen belül a Bátonyterenyei a 33 leghátrányosabb helyzetű közé tartozik. A térség tartós munkanélküliséggel sújtott, 13 település gazdasági- és infrastrukturális szempontból is elmaradott,továbbá a települések több, mint harmadán a munkanélküliség meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét. A regisztrált álláskeresők többsége 365 napon túl regisztrált, a Kis-Zagyvavölgyi településeken például arányuk eléri az 50 %- ot. A térség súlyos strukturális válsággal küzd, melynek oka az ipari üzemek és bányák leépítése, megszűnése, mely tömeges elbocsátásokat vont maga után. A munkahelyek megszűnése és túlnyomórészt az alulképzett lakosságot érintő nagymértékű létszámleépítések nehéz helyzetbe hozták a vidéken élőket. A térséget a mai napig az alacsony foglalkoztatottsági és jövedelmi szint, a tartós munkanélküliség, a szakképzett munkaerő hiányának egyre súlyosbodó problémája és az elvándorlás (elsősorban a szakképzettek és fiatalok) miatti folyamatos népesség csökkenés jellemzi. Több településen jelentős a társadalmon belül a roma népesség aránya (pl.:Sóshartyán, Mátraverebély). A térség a vállalkozások számára kevésbé vonzó, a működő vállalkozások száma alacsony, a jelentős létszámot foglalkoztató vállalkozások nagy része a két térségközpontban található. A lakosság képzettségét tekintve jellemző a szakképzetlenek magas aránya. A térség nagyobb foglalkoztatói Mátranovákon, Kazáron, Szilaspogonyban és Karancskesziben vannak, a legtöbb településen az önkormányzatokon kívül szinte nincs jelentősebb foglalkoztató. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági munkahelyek száma alacsony. A mezőgazdaság a természeti adottságoknak megfelelően, domb- és hegyvidéki mindent termelő jellegű, amit az erdősültség magas foka, valamint a területen hagyományosan kialakult, nagy terület- és munkaerő-igényű bányászati és ipari tevékenység befolyásolt. A jellemző terület- felhasználási mód az erdőgazdálkodás. A mezőgazdasági műveléshez a termőhelyi adottságok kedvezőtlenek, a szántóterületek átlagos aranykorona értéke nagyon alacsony, ezért a mezőgazdaság részaránya jelentősen elmarad az országos átlagtól. Az állattenyésztési ágazaton belül a szarvasmarha, juh és sertéstartás van jelen a térségben (pl.: Mátramindszent, Dobroda- völgy). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 Jelentős hagyományai vannak a méhészetnek, kertgazdálkodásnak, a bogyós és csonthéjas gyümölcsök termelésének (pl.: Ménes- völgy, Kis-Zagyvavölgy). Az alap infrastrukturális ellátottság az utóbbi években jelentősen javult, de összességében véve az infrastruktúra további fejlesztésre szorul, ugyanis az utak nagy része rossz állapotú, kisebb hányaduk pedig még szilárd burkolattal sincs ellátva. Elmondható, hogy a kistérség települései gazdasági, társadalmi mutatók tekintetében szinte minden szempontból elmaradnak a megyei és országos átlagtól, ugyanakkor számtalan kihasználatlan adottsággal rendelkeznek. Jelentős hagyományai vannak a méhészetnek, kertgazdálkodásnak, a bogyós és csonthéjas gyümölcsök termelésének (pl.: Ménes- völgy, Kis-Zagyvavölgy). Az alap infrastrukturális ellátottság az utóbbi években jelentősen javult, de összességében véve az infrastruktúra további fejlesztésre szorul, ugyanis az utak nagy része rossz állapotú, kisebb hányaduk pedig még szilárd burkolattal sincs ellátva. Elmondható, hogy a kistérség települései gazdasági, társadalmi mutatók tekintetében szinte minden szempontból elmaradnak a megyei és országos átlagtól, ugyanakkor számtalan kihasználatlan adottsággal rendelkeznek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 7% 11% 21% 7% 22% 7% 0% 15% 4%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 38%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 4% 38% 12% 2% 7% 3% 2% 23% 7% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 16.0%, ami 1.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 16.0% ▪Változás 2003-hoz képest 1.7 százalékpont

20 19 A két kistérség súlyos válsággal küzd, melynek oka a rendszerváltást megelőzően az iparra és bányászatra alapozott foglalkoztatási szerkezet és perifériális földrajzi fekvés. A rendszerváltás után az iparvidéknek számító térség elvesztette foglalkoztatási bázisát, melynek egyik oka a szénbányászat teljes felszámolása volt. Az es évek elején bekövetkezett gazdasági válság legnagyobb vesztese a nagyszámú alulképzett nagyipari munkásság volt. Közülük és a romák köréből kerül ki a tartós munkanélküliek nagy része. Ugyanilyen gazdasági visszaesést és az ezzel járó munkanélküliséget okozott a termelő szövetkezetek felszámolása, átalakítása. A munkahelyek megszűnése és a nagymértékű létszámleépítések igen nehéz helyzetbe hozták a vidéken élő lakosságot. A térségben lezajlott kérdőíves felmérés szerint az itt élő lakosság a térség legnagyobb problémájának a foglalkoztatási helyzetet tartja. A két kistérség 36 települése közül 28 szerepel az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékében. A fő összlakosságból a munkavállalási korú népesség száma fő, melyből fő a foglalkoztatottak száma és 17,48 %- a, 4012 fő nyilvántartott álláskereső. A munkanélküliek több, mint 50%- ának legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskolában elvégzett 8 (vagy annál kevesebb) osztály, illetve több mint 40,8 %- a (1637 fő) tartós munkanélküli. A pályakezdő munkanélküliek száma emelkedik. A diplomás fiatalok számára már szinte egyáltalán nem jelent perspektívát a térségben maradás az alacsony foglalkoztatottság és jövedelmi szint miatt, ezért nagy részük elvándorol a térségből. A két ipari parkba betelepült új munkáltatók megjelenése és a támogatott munkahelyteremtő beruházások révén szaporodó álláshelyek nem tudták felszívni a több esetben tömeges létszámleépítések következtében felszabadult munkaerőt. Nagyobb foglalkoztatási bázist a két kistérség központja jelent. Néhány kivétellel a községekben nincsenek jelen igazán nagy foglalkoztatók. Az elmúlt években a munkaerőpiacon a legmarkánsabb változás a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetételében történt. A mezőgazdaságban, iparban, építőiparban dolgozók száma csökkent, ugyanakkor a szolgáltatási jellegű ágazatokban nőtt, de ezek egy része kényszervállalkozás. A mezőgazdaság jelen van a térségben, de nem meghatározó ágazat, mivel az intenzív gazdálkodás feltételei nem adottak (alacsony termőképességű talaj, magas fokú erdősültség, nagy arányú gyepterületek, szerény nagyságú szántóterületek). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 A hagyományos mezőgazdasági struktúrában fontos szerepe volt az állatartásnak (juh és szarvasmarha), valamint az erdőgazdálkodásnak. A térségben jelentős hagyományai vannak a kertgazdálkodásnak, a zöldségtermelésnek, a méz, valamint a bogyós és csonthéjas gyümölcsök (szilva, meggy) termelésének, gyógynövénytermesztésnek. Jellemző a saját felhasználásra történő háztáji gazdálkodás. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Mátranovák székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 3 db 1,428 fő 14% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 14%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Építőipar Fogl. száma (fő) ▪750 ▪157 ▪125 ▪90 ▪59 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Mátranovák ▪Vizslás ▪Mátranovák ▪Szuha Főtevékenység ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪2852 Fémmegmunkálás ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪4523 Autópálya, út, repülőtér, sportjátéktér építése Név ▪Bombardier Transportation Hungary KFT. ▪Stahlko-Mont KFT. ▪Complex Montage 98 KFT. ▪Sinus- Ker KFT. ▪Berner Trans

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Kereskedelem, javítás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪57 ▪52 ▪48 ▪45 ▪Karancskeszi ▪Nemti ▪Kazár ▪Szilaspogony ▪Dorogháza ▪5157 Hulladék- nagykereskedelem ▪0121 Szarvasmarha- tenyésztés ▪1822 Felsőruházat gyártása ▪1598 Üdítőital gyártása ▪6420 Távközlés A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪BT. Holding Apc KFT. Név ▪AXAMO KFT. ▪Szilasdrink KFT. ▪Go-Max Kereskedelmi és Szolgáltató KFT. ▪Agro Kazár

25 24 A térségben a vállalkozás- sűrűség, illetve a vállalkozói aktivitás mértéke jelentősen elmarad az országos átlagtól. A vállalkozások tőkehiánnyal küszködnek, nincs számottevő vállalkozói kedv és tudás, valamint információ vállalkozások beindításához. A legtöbb regisztrált vállalkozás a két városban van. A falvakban, főleg az alacsony népességű, elöregedő településeken számuk jóval kevesebb db működő vállalkozás van a térségben, az ezer lakosra jutó számuk 32 db. A térség ipara nagyrészt a két városra koncentrálódik. A községekben általában néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások működnek, főleg az élelmiszeriparban (pl. ropi gyártás Karancsberényben, bio termékek előállítása Karancsságon), építőiparban (pl. kivitelező és tervező cégek), melyek helyi, települési jelentőségűek. A mezőgazdasági vállalkozások aránya 7%, az iparban és építőiparban regisztráltaké 26%, a kereskedelem, javítás ágba soroltaké 21%, a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozóké 7% és az egyéb szektoroké 39%. A külföldi befektetések aránya a térségben jelentősen kedvezőtlenebb, jóval elmarad az országostól. A térség községeire túlnyomórészt a kisebb, 10 fő alatt foglalkoztató vállalkozások jellemzőek, melyek száma 1224 db. A kisvállalkozások jelentős része önfoglalkoztató, sok közülük kényszervállalkozás. A kisebb településeken a legnagyobb munkaadónak az önkormányzat számít az általa működtetett intézményekkel (pl. óvoda, iskola, polgármesteri hivatal). Kiemelt jelentőségű a foglalkoztatás szempontjából a Mátranovákon működő Bombardier Transportation Hungary Kft., mely vonatok forgóváz gyártásával és exportálásával – elsősorban Francia-, Német- és Lengyelországba – foglalkozik. A cég igen meghatározó a térségben, hiszen 750 főt foglalkoztat, mely nagy része a környező településekről érkezik. Ez a cég a környező települések foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez jelentős mértékben hozzájárul. Szintén jelentős a Mátranovákon működő, teljes egészében német tulajdonú, átlagban 90 főt foglalkoztató SINUS-KER Kft., mely vegyes vasipari termékek előállításával és exportjával foglalkozik. Fontos továbbá megemlíteni a varrodai tevékenységet végző, közel 50 fő női munkaerőt foglalkoztató kazári AXAMO Kft.- t is. Több településen működnek a fentiektől kisebb létszámot foglalkoztató, de a térség szempontjából jelentős vállalkozások (pl. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 Karancskeszi, Dorogháza, Szilaspogony). A térség vállalkozásai közötti kapcsolat és kommunikáció szintje még alacsony, ezért az együttműködésben rejlő lehetőségek nincsenek kellőképpen kihasználva. Jellemző az is, hogy a vállalkozások az önerő magas aránya miatt nem tudnak hozzájutni a támogatásokhoz, mivel - elsősorban a mikro- és kisvállalkozások – tőkeszegények. Vállalkozásokat segítő kamarák Salgótarjánban működnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység6 Vallással kapcsolatos tevékenység6 Sporttal kapcsolatos tevékenység22 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység27 Oktatással kapcsolatos tevékenység11 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 22 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 17 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 1 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 Térségünkben már a rendszerváltás előtti években megindult a civil társadalom fejlődése. A szervezetek aktivitása változó, amit nagymértékben befolyásol a működési feltételek hiánya, azok nem megfelelő színvonala. A szféra képviselőinek több problémával kell szembenézniük szervezetük működtetése során. Nagy részük anyagi nehézségekkel küzd, kevés pénzügyi erőforrás áll rendelkezésükre, legtöbb esetben a működési költségek előteremtése is problémát okoz számukra. Sokuknál a humán erőforrás is hiányzik, nincs szakmai kapacitásuk pályázatok kidolgozására, megvalósítására, néhány kivétellel még állandó alkalmazottal sem rendelkeznek. A szervezetek elsősorban tagdíjakból, önkormányzatok és más támogatók által felajánlott támogatásokból és pályázatokon elnyert forrásokból gazdálkodnak. Egyes szervezetek már felismerték az elszigetelődés hátrányát és kezdeményezik a közös programok, projektek kidolgozását és megvalósítását más szervezetekkel, azonban többségüknél az együttműködés jelenleg még csak a települési önkormányzatra korlátozódik. A térségben működő 129 civil szervezet egy részét a faluvédő, szépítő egyesületek és a községekért létrehozott alapítványok teszik ki. A legtöbb településen működik sportegyesület, valamint sok település ápolja –elsősorban palóc népi– hagyományait egyesületi formában. Egyre népszerűbb és elterjedtebb a polgárőr egyesületek létrehozása. Jelen vannak a térségben ifjúsági szerveződések, nyugdíjas-, illetve bányász egyesületek, környezetvédelmi szervezetek, szabadidővel-, oktatással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó szervezetek is. A községek önkormányzatai, civil szervezetei és vállalkozásai részére jelentős segítséget nyújt a térség 3 jelentős, területfejlesztéssel foglalkozó egyesülete. A 8 Palóc Mikrotérségi Egyesület a térségben futó LEADER+ program gesztorszervezete és a Salgótarjáni kistérség Helyi Vidékfejlesztési Irodájának fenntartója. A Dobroda- és Ménes- Völgyi Mikrotérségi Egyesület a “2005 év projektje” cím birtokosa lett a “Jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálat kialakítása a Dobroda- és Ménes- Völgyi Mikrotérségben” című projekttel. A Bátonyterenye és Környéke Területfejlesztési Társulás is több jelentős projekt kidolgozásával és megvalósításával, folyamatos információ- és segítségnyújtással támogatja a helyi kezdeményezéseket. Térségünkben már a rendszerváltás előtti években megindult a civil társadalom fejlődése. A szervezetek aktivitása változó, amit nagymértékben befolyásol a működési feltételek hiánya, azok nem megfelelő színvonala. A szféra képviselőinek több problémával kell szembenézniük szervezetük működtetése során. Nagy részük anyagi nehézségekkel küzd, kevés pénzügyi erőforrás áll rendelkezésükre, legtöbb esetben a működési költségek előteremtése is problémát okoz számukra. Sokuknál a humán erőforrás is hiányzik, nincs szakmai kapacitásuk pályázatok kidolgozására, megvalósítására, néhány kivétellel még állandó alkalmazottal sem rendelkeznek. A szervezetek elsősorban tagdíjakból, önkormányzatok és más támogatók által felajánlott támogatásokból és pályázatokon elnyert forrásokból gazdálkodnak. Egyes szervezetek már felismerték az elszigetelődés hátrányát és kezdeményezik a közös programok, projektek kidolgozását és megvalósítását más szervezetekkel, azonban többségüknél az együttműködés jelenleg még csak a települési önkormányzatra korlátozódik. A térségben működő 129 civil szervezet egy részét a faluvédő, szépítő egyesületek és a községekért létrehozott alapítványok teszik ki. A legtöbb településen működik sportegyesület, valamint sok település ápolja –elsősorban palóc népi– hagyományait egyesületi formában. Egyre népszerűbb és elterjedtebb a polgárőr egyesületek létrehozása. Jelen vannak a térségben ifjúsági szerveződések, nyugdíjas-, illetve bányász egyesületek, környezetvédelmi szervezetek, szabadidővel-, oktatással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó szervezetek is. A községek önkormányzatai, civil szervezetei és vállalkozásai részére jelentős segítséget nyújt a térség 3 jelentős, területfejlesztéssel foglalkozó egyesülete. A 8 Palóc Mikrotérségi Egyesület a térségben futó LEADER+ program gesztorszervezete és a Salgótarjáni kistérség Helyi Vidékfejlesztési Irodájának fenntartója. A Dobroda- és Ménes- Völgyi Mikrotérségi Egyesület a “2005 év projektje” cím birtokosa lett a “Jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálat kialakítása a Dobroda- és Ménes- Völgyi Mikrotérségben” című projekttel. A Bátonyterenye és Környéke Területfejlesztési Társulás is több jelentős projekt kidolgozásával és megvalósításával, folyamatos információ- és segítségnyújtással támogatja a helyi kezdeményezéseket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 A térségben több települési szintű civil szervezet található. Nem jellemző, de jelen vannak országos és megyei hatókörű szervezetek is (pl. Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület, Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége), valamint olyanok, melyek tájegységi vagy térségi szinten fejtik ki hatásukat (pl. Karancs- Medves Alapítvány,Tarnamenti Hagyományőrző Egyesület). A civil szervezetek között a fentieken kívül működnek más, az esélyegyenlőség és környezeti fenntarthatóság szempontjából is fontos szerepet játszó civilek. A térségben működő szervezetek közül több aktívan részt vesz a HVS kidolgozásában és reményeink szerint a jövőben annak megvalósításában is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 166 fővel nőtt, ami arányosítva 0%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 166 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 36,83237,42337,33937,17936,

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 60%, ami 0 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 60% 23% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 15% 5% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 10% 33% 10% 4% 16% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 Az érintett térség településeinek lakosságszáma fő között települési szinten nézve a lakosság számának változását megállapítható, hogy 13 település stagnált, míg a többi település lakosságszáma csökkent. A legnagyobb mértékben Rákóczibányán (18%), Ipolytarnócon (8,5%) és Szuhán (8,5%) csökkent a lakosok száma. Az érintett két kistérségre a népesség folyamatos csökkenése a jellemző. A településeken alacsony a 6-14 évesek aránya és magas a 60 év felettieké. Hat településen a lakosság közel egyharmada elmúlt 60 éves (Dorogháza, Nemti, Mátramindszent, Szilaspogony, Szuha, Zabar) és további 14 településen magasabb a számuk az országosnál. A 15 és 59 év közöttiek aránya településenként ±5%- os eltérést mutat az országos átlaghoz képest, két településen: Szilaspogonyban és Zabaron 7-10%- kal kevesebb. A települések elöregedését jól mutatja a 60 éven felüliekre jutó 15 éven aluliak száma, amely arányszám 5 település (Karancsság, Lucfalva, Nagybárkány, Ságújfalu, Sóshartyán) kivételével kedvezőtlen. Szuha településen például négyszer annyi 60 éven felüli él, mint 15 éven aluli. A települési szintű mutatók is kedvezőtlen tendenciát mutatnak. Folyamatosan csökken a 15 éven aluliak száma és az idős lakosság aránya növekszik, így a népesség életkorát az öregedési folyamat erősödése jellemzi. A térségben egyre inkább megfigyelhető tendencia a fiatalok, a pályakezdők elvándorlása, melynek fő okai az alacsony foglalkoztatottság és alacsony jövedelmi szint. A munkanélküliség meghaladja az országos átlagot. Az elmúlt években készült, a térség szociális helyzetének feltérképezésére irányuló kérdőíves felmérések alapján a képzettség tekintetében nem túl pozitív képet kapunk. A lakosság iskolai végzettség szerinti összetételét figyelembe véve a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magas, a lakosság közel 60%-a csak 8 osztályt, vagy szakmunkásképzőt végzett. Pár településen (Litke, Márkháza, Nagybárkány, Sóshartyán) az országos átlag több, mint kétszerese az iskolázatlanok száma (a lakónépesség közel 5%-a). A 8 osztályt végzettek arányát tekintve egyedül Karancsalja településen kedvezőbb a lakosságon belüli arányuk. Csupán átlagosan 4% (országosan 10%) a felsőfokú végzettségűek aránya, mely csak öt településen (Cered, Karancsalja, Karancslapujtő, Somoskőújfalu, Karancskeszi) haladja meg a térségi átlagot. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 A térségben jelen van a szlovák kisebbség (pl. Lucfalva, Sámsonháza, Szuha), valamint igen jelentős a társadalmon belül a roma népesség aránya (pl. Mátraverebély, Litke). Vannak olyan iskolák, ahol az oda járó gyermekek nagy százaléka roma, Sóshartyánban például ez az arány közel 100%. A demográfiai adatok alapján tehát a térség kedvezőtlen képet mutat az országos átlaghoz viszonyítva, tekintve a lakosság elöregedését, a természetes fogyást és az elvándorlást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 3% 25% 0% 100% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪Ipari park Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Hulladéklerakó ▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely ▪Kollégiumi feladat-ellátási hely ▪Felnőtt átképzési központ Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Mentőállomás ▪Fedett/nyitott úszómedence ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 A térség észak-déli irányú fő közlekedési tengelyét a 21. sz. főútvonal alkotja, mely biztosítja az összeköttetését északi irányban Szlovákiával (Fülek, Losonc, Kassa), déli irányban az M3-as autópályával és azon keresztül Budapesttel, továbbá keleti irányban Miskolccal. Bár a főútvonal egyes szakaszainak négynyomúsításával jelentősen lerövidült a megyeszékhely és a főváros közötti menetidő, a térség gazdasági vérkeringésbe történő aktívabb részvételének alapvető feltétele a 21. sz. főút gyorsforgalmi úttá történő teljes kiépítése. A térség másik jelentős közútja a Salgótarján déli határán, nyugati irányba elágazó 22 sz. főút, mely Nógrád megye nyugati területeivel, köztük három várossal: Szécsény, Balassagyarmat, Rétság- teremti meg a kapcsolatot. Jelentős még a nyugat- kelet irányú, Eger és Ózd felé vezető 23. sz. főútvonal. Az alsóbbrendű állami közutak, valamint az önkormányzatok kezelésében lévő belterületi utak nagy része felújításra szorul, kisebb hányaduk pedig még szilárd burkolattal sincs ellátva. A térségen halad át Nógrád megye egyetlen vasúti fővonala (81 sz.), mely biztosítja a kapcsolatot Szlovákiával. A pálya állapota miatt az egész megyei szakaszon sebességkorlátozás van érvényben. Ennek, illetve a villamosítás hiányának következménye az irreálisan magas menetidő Salgótarján és Budapest között, ami jelentősen lerontja a vasút közúttal szembeni versenyképességét. A térségben hiányoznak a kerékpárutak. A közlekedési viszonyok mellett a vezetékes víz-, szennyvíz-, gázhálózat kiépítettségét tekintve jelentősen jobb a helyzet. Mindössze néhány, egyedileg lemaradt településen hiányzik a szennyvíz, illetve a gázhálózat (pl. Ipolytarnóc, Rákóczibánya). Hulladéklerakás és állati hulladék kezelése Salgótarjánban megoldott. A vezetékes telefonhálózat kiépített. A mobilhálózatok közül a legtöbb településen elérhető mind a három szolgáltató, valamint az Internet és kábel TV. Az egyetlen kórház a Salgótarjánban működő, megyei feladatokat is ellátó súlyponti kórház. Mentőállomás és szülészet is csak a megyeszékhelyen működik. A szociális alapellátás minden településen biztosított. Bölcsőde, középfokú oktatási intézmények, kollégium, felnőtt átképzési központ a két városban van. Az alapfokú oktatási intézmények (óvoda, iskola) társulások keretein belül működnek, ezen intézmények egy része felújításra szorul. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 A Salgótarjáni kistérség rendelkezik felsőoktatási intézménnyel is, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Salgótarjáni Intézete pénzügyi, számviteli, gazdasági informatikai szakokat kínál a hallgatók számára. A közművelődés lehetőségeit tekintve minden településen működik könyvtár vagy mozgókönyvtár, a teleházak és e- Magyarország pontok száma 24 db, közösségi helyiségek minden településen megtalálhatók (pl. sportöltöző, művelődési ház), azonban ezek egy része fejlesztésre szorul. Fedett uszoda a két városban, strand Salgótarjánban van. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %30% %48%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,151 ▪Község▪1,274 ▪Község▪1,187 ▪Község▪823 ▪Község▪1,502 ▪Község▪516 ▪Község▪1,652 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bárna Cered Dorogháza Egyházasgerge Etes Ipolytarnóc Karancsalja Munkanél- küliség (%) ▪20.62% ▪10.12% ▪9.64% ▪17.25% ▪15.24% ▪19.02% ▪13.38% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪351,570 ▪443,293 ▪330,656 ▪342,917 ▪374,153 ▪319,602 ▪554,468 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.129 ▪0.000 ▪0.994 ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪955 ▪Község▪1,988 ▪Község▪2,930 ▪Község▪1,231 ▪Község▪2,109 ▪Község▪246 ▪Község▪624 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Karancsberény Karancskeszi Karancslapujtő Karancsság Kazár Kisbárkány Kishartyán Munkanél- küliség (%) ▪10.15% ▪19.56% ▪18.46% ▪24.36% ▪15.80% ▪15.75% ▪16.13% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪413,085 ▪385,511 ▪430,373 ▪267,669 ▪370,679 ▪347,242 ▪445,376 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.045 ▪0.000 ▪0.295

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪912 ▪Község▪669 ▪Község▪253 ▪Község▪911 ▪Község▪1,947 ▪Község▪1,045 ▪Község▪2,000 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Litke Lucfalva Márkháza Mátramindszent Mátranovák Mátraszele Mátraterenye Munkanél- küliség (%) ▪20.96% ▪18.98% ▪21.88% ▪12.96% ▪10.42% ▪12.52% ▪11.78% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪391,045 ▪310,573 ▪271,240 ▪323,046 ▪522,333 ▪448,701 ▪397,504 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.080 ▪0.000 ▪0.254 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.162 ▪2.479 ▪0.148 ▪0.000 ▪1.159

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,145 ▪Község▪665 ▪Község▪726 ▪Község▪298 ▪Község▪791 ▪Község▪647 ▪Község▪1,044 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Mátraverebély Mihálygerge Nagybárkány Nagykeresztúr Nemti Rákóczibánya Ságújfalu Munkanél- küliség (%) ▪21.21% ▪11.19% ▪24.83% ▪13.50% ▪9.35% ▪12.41% ▪17.84% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪288,165 ▪454,240 ▪262,249 ▪419,392 ▪400,323 ▪301,096 ▪323,827 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.186 ▪0.000

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪280 ▪Község▪0▪0 ▪951 ▪Község▪513 ▪Község▪367 ▪Község▪664 ▪Község▪1,416 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Sámsonháza Somoskőújfalu Sóshartyán Szalmatercs Szilaspogony Szuha Vizslás Munkanél- küliség (%) ▪12.18% ▪30.80% ▪15.95% ▪24.47% ▪6.28% ▪7.85% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪279,266 ▪225,355 ▪341,850 ▪162,154 ▪426,951 ▪485,917 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.150 ▪6.569 ▪0.192

46 45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪566 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Zabar Munkanél- küliség (%) ▪17.39% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪258,550 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.019

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 1/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bárna ▪„Szennyvízcsatorna hiánya, munkanélküliség.” ▪Cered ▪„Munkanélküliség,a kisebbség helyzete.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmusfejlesztés, szálláshelyek létesítése, szabadidő eltöltéséhez szabadidőcentrum létesítés, fejlesztés.” ▪„Helyi gazdaság és turizmus fejlesztése.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 2/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Dorogháza ▪„Munkanélküliség, a település elöregedése, fiatalok elvándorlása, szociális létesítmények rossz állapota.” ▪Egyházasgerg e ▪„A munkavállalás szempontjából a városoktól való távolság, nem megfelelő közlekedés, kiépített gázvezeték hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus megszervezése és beindítása.” ▪„Meglévő értékek megőrzése, adottságaink maximális kihasználása, műemlék templom környékén idegenforgalmi centrum kialakítása.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 3/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Etes ▪„A volt bánya-telepeken lévő kolónia jellegű lakások.Rendkívül hosszú önkormányzati úthálózat (az 1500 fő körüli lakosságú településeken átlag 10 km, Etesen 16,5 km). Magas a munkanélküliek aránya.” ▪Ipolytarnóc ▪„Munkanélküliség, vezetékes gáz hiánya, belső utak rossz állapota, felújításra szoruló létesítmények (sportöltöző, kulturház vizesblokk kialakítás, óvoda), elégtelen önkormányzati finanszírozás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Szép természeti környezet. Környező dombokon szélenergia hasznosításának lehetősége. Gyümölcs termesztésre alkalmas mezőgazdasági területek.” ▪„Turizmus fejlesztése a betelepülő vállalkozók révén.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 4/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Karancsalja ▪„Munkanélküliség.” ▪Karancsberén y ▪„Munkahelyek hiánya, az önkormányzat nehéz anyagi helyzete, a lakosság elöregedése, fogyása, elvándorlása, népességmegtartó erő hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtés, ipari üzem létrehozása befektető által.” ▪„Turizmus fejlesztése (agroturizmus), az abban rejlő lehetőségek feltárása, a természeti környezetből adódó lehetőségek kihasználása.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 5/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Karancskeszi ▪„A közutak, közintézmények, járdák állapota nem megfelelő. Munkahelyek hiánya. Tájház, civil ház hiánya.” ▪Karancslapujt ő ▪„Munkanélküliség (elsősorban a szakképzetlenek, az 50 év felettiek és a pályakezdők körében), a mezőgazdaság hanyatlása, kis- és őstermelők ellehetetlenedése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus fejlesztése. Helyi építészeti örökségek állagának megóvása, bemutatásuk lehetőségének megteremtése. Vállalkozások és őstermelők segítése, munkahelyteremtés.” ▪„Vállalkozói réteg koordinációja, gazdaságosan nem művelhető földterületek újraértékelése, újfajta hasznosítása, hagyományaink, kultúránk őrzése, egészségesebb életvitel kialakítása.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 6/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Karancsság ▪„Sok halmozottan hátrányos helyzetű, jelentős munkanélküliség.” ▪Kazár ▪„Munkahelyek hiánya, helyi termékek felvevőpiacának hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vallási turizmus fejlesztése.” ▪„Helyi vállalkozások megerősítése, helyi termékek érékesítése, turisztikai adottságok kihasználása a szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztésével.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 7/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisbárkány ▪„Belvízelvezetés, rendezetlen falukép.” ▪Kishartyán ▪„Munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Árok kialakítása, 2 db buszmegálló felújítása, Kisbárkány-Bede puszta út megépítése.” ▪„Munkahelyteremtés.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 8/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Litke ▪„Az emberek motiváltságának hiánya. Rossz közbiztonság, gyakoriak a lopások, amely a határsávon jobban erősödik. Erkölcsi problémák.” ▪Lucfalva ▪„Magas munkanélküliség, úthálózat rossz állapota, mikrohullámú internet hiánya, lakosság elöregedése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Termálvízben rejlő adottságok kihasználása.” ▪„A szlovák nemzetiségi hagyományok ápolása, a kelet-dél nógrádi szlovákság kulturális és oktatási központjának kialakítása.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 9/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Márkháza ▪„Magas a munkanélküliek száma.” ▪Mátramindsze nt ▪„Munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai fejlesztések.” ▪„Turizmus fejlesztése.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 10/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mátranovák ▪„Népesség elöregedése.” ▪Mátraszele ▪„Belterületi utak állapota, foglalkoztatottsági problémák.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Fiatalok helybentartása.” ▪„Salgótarján közelségének kihasználása.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 11/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mátraterenye ▪„A lakosság hátrányos szociális helyzete.” ▪Mátraverebély ▪„Magas munkanélküliség, alulképzettség, képzetlenség, rossz közbiztonság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Mátra közelsége, horgásztavak léte, 23. sz. út mentén helyezkedik el a település.” ▪„A turizmus fejlesztése (falusi turizmus, vallási turizmus- Szentkút).”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 12/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mihálygerge ▪„Munkanélküliség.” ▪Nagybárkány ▪„Az általános iskola működtetése a csökkenő normatív támogatás miatt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Jó természeti, földrajzi elhelyezkedés, aktív közösségi élet.” ▪„A település gyönyörű természeti környezetben található.”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 13/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagykeresztúr ▪„A meglévő közösségi ház kicsi, alkalmatlan közösségi rendezvények lebonyolítására.” ▪Nemti ▪„Elidősödött lakosság, magas munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Salgótarjántól 5km- re fekszik a település. Lehetőség van több, mint 100 telek kialakítására.” ▪„Nyugott, szép lakókörnyezet. Jó kilátás a Mátra-hegységre. Közúton jól megközelíthető. Budapesttől egy órányi járásra van.”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 14/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rákóczibánya ▪„Alapvető közművek hiánya (csatorna, gáz). Alacsony jövedelemszint, munkanélküliség.” ▪Ságújfalu ▪„Magas a munkanélküliek és a szociális ellátottak száma.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtés, infrastrukúra fejesztés.” ▪„Térségi szintű munkahelyteremtés.”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 15/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sámsonháza ▪„Nincs szennyvízelvezető rendszer, az ivóvízhálózat elöregedett, az úthálózat rossz állapotú, a tömegközlekedés rosszul szervezett, munkahelyek hiánya, idősek napközbeni ellátásának hiánya.” ▪Somoskőújfal u ▪„Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi utak és az intézményhálózat műszaki állapota.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A természeti kincsek és a helyi adottságok kihasználásával a falusi turizmus fellendítése, a hőforrás kiaknázásával wellness hotel kialakítása.” ▪„Külső finanszírozási források (pályázat, támogatás) bevonása.”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 16/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sóshartyán ▪„Alacsony iskolai végzettség, munkahelyek hiánya, közrend.” ▪Szalmatercs ▪„A munkanélkülivé vált, részben a szakképzetlen munkaerő elhelyezkedési problémái. 50 év fölöttiek, pályakezdők jelentős munkanélkülisége, a mezőgazdaság hanyatlása, kis- és őstermelők ellehetetlenedése, helyben történő foglalkoztatók kis száma.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Gyönyörű nógrádi táj, hagyomány, építészeti stílus megőrzése, felújítások, idegenforgalmi vonzerő növelése, települések együttműködése.” ▪„A gazdaságosan nem művelhető földterületek újraértékelése, újfajta hasznosítása. Hagyományaink, kultúránk őrzése, egészségesebb életvitel kialakítása.”

63 62 Települések egy mondatos jellemzése 17/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szilaspogony ▪„Fiatal szakképzett munkaerő hiánya, magas munkanélküliségi mutatók, inaktívak magas aránya, munkahelyek hiánya.” ▪Szuha ▪„A településen a lakosság elöregedett. A lakások nagy része üdülési célt (nem tartós ottlétet)szolgál.Játszóterek, parkok hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vadász- és természetjáró turizmus fejlesztése, erdei iskola kialakítása.” ▪„Szabadidős tevékenységek feltételeinek kialakítása, turizmus fejlesztése(vendéglátóhely kialakítása, melegétkeztetés biztosítása).”

64 63 Települések egy mondatos jellemzése 18/18 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vizslás ▪„Településünk legnagyobb problémája a munkanélküliség.” ▪Zabar ▪„A munkanélküliség és a kisebbség helyzete.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Településünk számára a legnagyobb esélyt a fejlődésre az Uniós források kihasználása jelenti.” ▪„A helyi gazdaság fejlesztése.”

65 64 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

66 65 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 12 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Helyi vállalkozások fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„Térségi marketing tevékenység elősegítése” Fő fejlesztési prioritás 65 3 db 2,605,894 1,685,861 1,213, ,791 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

67 66 ▪Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/4 A legtöbb forrás – 94,000 EUR – a(z) Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi épített-, természeti- és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése ▪Falumegújítás, falufejlesztés, települési szolgáltatások bővítése, fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 94, ,000 1,771,894

68 67 ▪Helyi erőforrásokra alapozott termékek/szolgáltatások fejlesztése, újak létrehozása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/4 A legtöbb forrás – 94,000 EUR – a(z) Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Vállalkozási környezet fejlesztése ▪Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 361, ,000 1,200,000

69 68 ▪Turizmus feltételeinek megteremtése, újszerű, innovatív turisztikai termékek és szolgáltatások fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/4 A legtöbb forrás – 94,000 EUR – a(z) Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Turizmushoz kapcsolódó információhoz való hozzáférés biztosítása, turisztikai hálózatok kialakítása ▪Programok, rendezvények támogatása, együttműködések ösztönzése Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 899,929 80, ,000

70 69 ▪Kiállításokon, rendezvényeken való közös részvétel támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/4 A legtöbb forrás – 94,000 EUR – a(z) Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Térségi együttműködésre alapozott egységes megjelenés és arculat kialakítása ▪Nyomtatott és digitális anyagok készítésének támogatása Fő fejlesztési prioritás: Térségi marketing tevékenység elősegítése Allokált forrás (EUR) 50, ,791

71 70 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

72 71 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 7% 11% 21% 7% 22% 7% 0% 15% 4% 6% 49% 15% 3% 9% 4% 3% 0% 10% 2% 10% 60% 10% 0% 10% 0% 10% 0% 20% 27% 7% 0% 13% 7% 0% 18% 36% 9% 0% 18% 9% 0%

73 72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„A falusi-, agro- és ökoturizmushoz kapcsolódó színvonalas szálláshelyek és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások, továbbá szálláshelyhez nem feltétlenül kötött szolgáltatások kialakításának, valamint a már működők bővítésének, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, fejlesztésének támogatása.A falusi szállásadás szerepének növelése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A meglévő szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások színvonala javul, újak jönnek létre, így alkalmassá válik a térség arra, hogy az idelátogatók igényeit kielégítse, ezáltal a tartózkodási idő és a térség vendégforgalma folyamatosan növekvő tendenciát fog eredményezni.A térség kínálati oldala egyensúlyba kerül a keresleti oldallal.A fejlesztések hatására közvetlen és közvetett munkahelyek jönnek létre,javulnak társadalmi és gazdasági mutatóink.”

74 2 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„A feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges eszköz és gépbeszerzések megvalósításának támogatása a műszaki-technológiai fejlesztés érdekében.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Javul a feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások gép és eszközellátottsága, valamint jövedelemtermelő képessége.”

75 74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása. A működés szolgálatában álló épületek felújításának, korszerűsítésének, bővítésének, akadálymentesítésének; ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztésnek, valamint minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Javul a feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások gazdasági épületeinek állapota és ezáltal a termelési feltételek is.”

76 ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 4 ▪„A helyi termékek előállításával foglalkozó mikrovállalkozások (4 EUME alatt) élet- és versenyképességének javításához szükséges új gépek, berendezések, eszközök beszerzésének támogatása. Megoldási javaslat komplex projektet alkot az alábbi megoldási javaslatokkal: 6397, 1550, 6407, 6412.” ▪„Javul a helyi termékek feldolgozottsága, előállítása, bővül a helyi termékek köre, javul a minőségük.” 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

77 76 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A helyi termékek előállításával foglalkozó mikrovállalkozások (4 EUME alatt) élet- és versenyképességének javításához szükséges épületek, építmények felújításának, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, bővítésének, ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének támogatása. Megoldási javaslat komplex projektet alkot az alábbi megoldási javaslatokkal: 402, 1550, 6407, 6412.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Javul a helyi termékek feldolgozottsága, előállítása, bővül a helyi termékek köre, javul a minőségük.”

78 ▪„Kereskedelem, javítás” 6 ▪„A kereskedelmi szolgáltató vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása, különös tekintettel a munkahelyteremtő (és –megőrző) beruházásokra. Vállalkozások támogatása a helyi termelés, működés szolgálatában álló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, bővítése, akadálymentesítése, ingatlanokhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, új gépek, berendezések, eszközök beszerzésének, közös használatba vétele, piackutatás és marketingtevékenység ösztönzése által.” ▪„A megvalósuló fejlesztések által a vállalkozások helyzete stabilizálódik, a vevők igényeinek kielégítése eredményesebbé válik, a kereskedelmi szolgáltatások minősége javul, köre bővül, új vállalkozói együttműködések alakulnak ki. A vállalkozások tőkeerősebbé válásával a térség is egyre versenyképesebb lesz.” 77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

79 78 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„A 4 EUME alatti meglévő és új mezőgazdasági termelő vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges eszközök- és gépbeszerzések megvalósításának támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Javul a 4 EUME alatti mezőgazdasági mikrovállalkozások gép és eszközellátottsága, valamint jövedelemtermelő képessége.” Szektor

80 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„A 4 EUME alatti meglévő és új mezőgazdasági vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beruházások megvalósításának támogatása. A helyi termelés, működés szolgálatában álló épületek, felújításának, korszerűsítésének, bővítésének, akadálymentesítésének, ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztésnek, minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének támogatása.” ▪„Javul a 4 EUME alatti mezőgazdasági mikrovállalkozások gazdasági épületeinek állapota és ezáltal a termelési feltételek is.” 79 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

81 80 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A helyi termékek előállítását (termesztés, feldolgozás), piacra jutását, marketingjét támogató felkészítő képzések lebonyolításának támogatása. Megoldási javaslat komplex projektet alkot az alábbi megoldási javaslatokkal: 402, 6397, 6407, 6412.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az egyedi, helyi erőforrásokra épülő szakmai képzés által támogatott csipke-, fűzfa-, gomba, bodza telepítés kezdődik meg a térség több településén.”

82 ▪„Egyéb tevékenység” 10 ▪„Az újonnan induló és meglévő mikrovállalkozások (pl.: varroda, sírkőkészítő, parkgondozó, virágkötő, karosszéria lakatos, autószerelő) élet-és versenyképességének javításához szükséges technológiafejlesztés új gépek, berendezések, eszközök beszerzése révén.” ▪„Javul az egyéb tevékenységi ágban működő mikrovállalkozások (pl.: varroda, sírkőkészítő, parkgondozó, virágkötő, karosszéria lakatos, autószerelő) gép és eszközellátottsága, valamint jövedelemtermelő képessége.” 81 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

83 82 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

84 83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása, valamint a falusiak által előállított termékek helyben történő értékesítését elősegítő piacok létrehozásának támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A lakosság komfortérzete, a vidéki életminőség javul, a térségbe érkezőket színvonalas, felújított szabadidő eltöltésére alkalmas közösségi terek fogadják.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

85 84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A térség településein a természeti, kulturális és épített örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése. A településkép és a környezet állapotának javítása, ápolása, a helyi értékek védelmére irányuló tevékenységek megvalósítása.” Megoldási javaslat ▪„A térség élhetőbbé válik a településkép és a környezet állapotának javulása által. Fennmarad a természeti, kulturális és épített örökség. Erősödik a helyi identitástudat, környezettudatosság, a települések vonzereje a helyi lakosság és a térségbe látogatók körében nő.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

86 85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Azonos arculatú helyi termékek bolthálózat létrehozásának támogatása településcsoportonként. A megoldási javaslat komplex projektet alkot a következő megoldási javaslatokkal: 402, 6397, 1550, 6407.” Megoldási javaslat ▪„Hat településen kialakításra kerül egy palóc motívumokkal berendezett, elkészített kis bolt, amely a térségben elkészült helyi termékeket, ajándéktárgyakat árusítja a környékbeliek és a turisták számára.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

87 86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A térségi összetartozást hangsúlyozó arculati fejlesztések megvalósítása egységes térségi arculati elemek kidolgozásával (Arculati kézikönyv), térségi honlap, kiadvány, programfüzet, hírlevél, szóróanyag, film, plakát, Tv műsor, stb., valamint eredet- és minőségjelző védjegy, védjegyrendszer kialakításával.” Megoldási javaslat ▪„Egyedi térségi arculat megteremtése. Elkészül egy egységes arculati kézikönyv, mely alapján a térség lerakja a külső és belső marketing tevékenység alapjait. A létrejövő közös marketing eszközök segítségével a térség piaci pozíciója javul, ismertsége, eladhatósága nő. Az itt élők közösségi összetartozása, identitástudata növekszik.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

88 87 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A térségi szereplők együttműködésének ösztönzése, segítése a helyi kötődéseket erősítő és együttgondolkodást ösztönző közös térségi programok, rendezvények megvalósításához és fenntarthatóságához szükséges infrastrukturális fejlesztések és beszerzések támogatsával.” Megoldási javaslat ▪„Közösségfejlesztés feltételeinek megteremtésével erősödik a fiatalok, helyi lakosok kötődése, egyre kisebb lesz a térségből való elvándorlás. Kialakul a térségben az a közösségi szellem, térségi együttműködés, mely a hosszú távú és fenntartható fejlődés kulcsát jelenti.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Kultúra”

89 88 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Programok, rendezvények megvalósításához és fenntarthatóságához szükséges infrastrukturális fejlesztések és hozzá kapcsolódó beszerzések támogatása, különös tekintettel a térségi szereplők együttműködése révén megvalósuló fejlesztésekre, beszerzésekre. Rendezvények egyéb költségeinek támogatása.” Megoldási javaslat ▪„Színvonalasabb, színesebb rendezvények, programok megvalósulása, melyek az eddiginél nagyobb számú érdeklőt vonzzanak mind a térség lakossága, mind az idelátogatók köréből.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

90 89 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Egy speciális térségi turisztikai szervezet létrehozásának támogatása, ahol azon tevékenységek összességének kezelése zajlik, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a térség látogatókat vonzzon és számukra az ottani tartózkodás tökéletes élményt nyújtson úgy, hogy a látogatóforgalom gazdasági és környezeti hatásai a helyi közösség számára előnyösek legyenek a jövőben. A szervezet operatív szerepet vállal az információhoz való hozzáférés biztosításában,programok-,rendezvények szervezésében és ösztönzésében,termékek és szolgáltatások fejlesztésében,összességében a térség turizmus ágazatának fejlődésében.” Megoldási javaslat ▪„Az épület kialakításával és a szervezet működéséhez szükséges feltételek megteremtésével a térségben koordinálttá és szervezetté válik a helyi turizmus rendszere.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

91 90 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A Térségi arculati kézikönyv alapján megvalósuló marketing, propaganda-, információs tevékenység fokozása, a helyi szereplők érdekeltségére, bevonására alapozva, a helyi értékekre építkező és az azokat erősítő külső és belső marketing tevékenység támogatása, különös tekintettel a térségi szereplők együttműködése révén megvalósuló projektekre.” Megoldási javaslat ▪„A térség piaci pozíciója javul, ismertsége, eladhatósága nő. Megvalósul a térségben az egységes belső és külső marketing, az egységes arculati elemek felhasználásával a térség beazonosíthatóvá válik. Erősödik az invitatív propaganda, nő a térségről megjelenő kiadványok, programfüzetek, eseménynaptárak, hírlevelek, szóróanyagok, filmek, plakátok, CD, Tv műsorok, honlapok, stb. száma.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

92 91 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Az Akciócsoport fejlesztési stratégiájában meghatározott fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó térségek közötti és nemzetközi szakmai együttműködések kialakítása, erősítése. Hazai és nemzetközi törekvések támogatása, a hazai és/vagy nemzetközi projektekre való felkészülés, projektek közös megvalósítása (konfrenciák, közös, többnyelvű marketing kiadványok és egyéb szakmai anyagok elkészítése, ifjúsági csereprogramok), partnerek megkeresése, kapcsolatépítés, közös szerveződések kiépítése, közös akciók és projektek előkésztése, kidolgozása.” Megoldási javaslat ▪„Bővül a térségünk hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere, közös projektek és közös szervezetek kerülnek megvalósításra/kialakításra. Együttműködések jönnek létre pl. helyi termékekhez, fiatalok kötődéséhez, örökségvédelemhez (természeti, kulturális örökség) kapcsolódóan.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

93 92 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A térség településein a kulturális és épített örökség fenntartásához, megőrzéséhez kapcsolódó berendezések, eszközök, bútorok, fellépő ruhák és kellékek beszerzésének támogatása pl.: iskolák, hagyományőrző csoportok, védelem alatt nem álló épületekbe telepített vidéki örökséget bemutató kiállítások részére.” Megoldási javaslat ▪„A palóc nép hagyományok fenntartása, átörökítése érdekében berendezések, eszközök, bútorok, fellépő ruhák és kellékek lesznek beszerezve.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma 10

94 93 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

95 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/28 Kód: ÉM-52-SzF-A-11 Sorszám: 1884 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, falufejlesztés, települési szolgáltatások bővítése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A vidéki lakókörnyezet állapota leromlott, az épületek, parkok, közterek felújításra, karbantartásra szorulnak és igény van újak kialakítására is. kevés a játszótér, a meglévők közül sok színvonala nem megfelelő. A helyi piacok száma kevés, a meglévők fejlesztésre szorulnak. A lakosság életminőségének javításához szükséges szolgáltatások bővítésre, fejlesztésre szorulnak. Probléma/ lehetőség ▪Kevés erőforrás áll rendelkezésre a közterületek, közösségi terek, a települések megjelenésében szereppel bíró épületek piacok kialakítására, fejlesztésére. Megoldási javaslat ▪A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása, valamint a falusiak által előállított termékek helyben történő értékesítését elősegítő piacok létrehozásának támogatása. ▪A lakosság komfortérzete, a vidéki életminőség javul, a térségbe érkezőket színvonalas, felújított szabadidő eltöltésére alkalmas közösségi terek fogadják.

96 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/28 Kód: ÉM-52-SzF-A-11 Sorszám: 1884

97 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/28 Kód: ÉM-52-SzF-1-05 Sorszám: 6412 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, falufejlesztés, települési szolgáltatások bővítése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településein nagy hagyománya van az erdei termékek gyűjtésének, feldolgozásának (csipkebogyó, fűz, gomba), valamint egyéb helyi termékek előállításának (méz, pálinka, hímzések, vesszőtermékek, stb.). A helyi termékekre egész évben van kereslet a turisták és a helybeliek körében. Probléma/ lehetőség ▪A térségben előállított jó minőségű helyi termékek értékesítése nehézkes, elaprózott, mivel egy helyen csak egyféle terméktípushoz tud hozzájutni a vevő. A termékek piacra jutását és a termelők bevételeit jelentősen növelné egy helyi bolthálózat kialakítása a két kistérségben. Megoldási javaslat ▪Azonos arculatú helyi termékek bolthálózat létrehozásának támogatása településcsoportonként. A megoldási javaslat komplex projektet alkot a következő megoldási javaslatokkal: 402, 6397, 1550, ▪Hat településen kialakításra kerül egy palóc motívumokkal berendezett, elkészített kis bolt, amely a térségben elkészült helyi termékeket, ajándéktárgyakat árusítja a környékbeliek és a turisták számára.

98 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret72000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága72000 EUR 7200 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/28 Kód: ÉM-52-SzF-1-05 Sorszám: 6412

99 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/28 Kód: ÉM-52-SzF-1-06 Sorszám: 1876 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás, falufejlesztés, települési szolgáltatások bővítése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪Az utóbbi időben a térségben több településen is nagymértékben elszaporodtak a magánszemélyeknél, illetve intézményeknél a tulajdon elleni bűncselekmények. A térségben megnövekedett teher- és gépjárműforgalom veszélyezteti a gyalogosk testi épségét. Probléma/ lehetőség ▪A helyi lakosok, illetve az idelátogatók számára a nem megfelelő közbiztonság igen nagy veszélyforrás. Adottságainak tekintve hiába vonzó térségünk, ha a közbiztonság rossz. A térségi szereplők összefogásában rejlő lehetőséget ezen területen is ki kívánjuk használi a problémák csökkentése érdekében. Megoldási javaslat ▪Térfigyelő hálózat kiépítése a térség több településén, tárgyi eszköz és gépek beszerzésének támogatása a közbiztonság javításának érdekében. ▪Korszerű térfigyelő hálózat épül ki a térség több településén, valamint beszerzésre kerülnek a közbiztonság javítását szolgáló technikai eszközök, berendezések, gépek.

100 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 3/28 Kód: ÉM-52-SzF-1-06 Sorszám: 1876

101 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/28 Kód: ÉM-52-SzF-A-10 Sorszám: 1883 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi épített-, természeti- és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Legfontosabb adottságunkká a táji környezet és a benne élő emberek tárgyi, szellemi,természeti kulturális öröksége válik. Ez az erőforrás táptalaja a helyi termékek,az idegenforgalom erősödésének és a helyiek kötődését,új letelepülők megjelenését is erősíti. Az örökségvédelemnek ugyanakkor még nincsenek széles körben elterjedt hagyományai,nincs megfelelő társadalmi háttere, a környezeti tudatosság szintje alacsony. A térségben 17 településen vannak védelem alatt álló épületek és 18 terület áll helyi védelem alatt. Probléma/ lehetőség ▪A táji,természeti és épített értékek állapota nem megfelelő,a helyi védett területek kezelése nem megoldott, sok esetben nélkülözi a szakmai hátteret,a helyi védett épületek felújítása,fenntartása, karbantartása tőkehiány miatt nehézséget jelent. Az illegális szemétlerakók szaporodása és a felszíni vizek szennyezése a tájképi, környezeti és természeti állapotokat rontja. A környezeti tudatosság szintje gyenge. Megoldási javaslat ▪A térség településein a természeti, kulturális és épített örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése. A településkép és a környezet állapotának javítása, ápolása, a helyi értékek védelmére irányuló tevékenységek megvalósítása. ▪A térség élhetőbbé válik a településkép és a környezet állapotának javulása által. Fennmarad a természeti, kulturális és épített örökség. Erősödik a helyi identitástudat, környezettudatosság, a települések vonzereje a helyi lakosság és a térségbe látogatók körében nő.

102 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 4/28 Kód: ÉM-52-SzF-A-10 Sorszám: 1883

103 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/28 Kód: ÉM-52-SzF-1-01 Sorszám: 1855 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi épített-, természeti- és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Térségünk a Palócföld, a híres és sokat kutatott, emlegetett etnográfiai terület központja. Az eldugott vidéken a lakosság megőrizte ősi kultúráját, népviseletét, szokásait. A hagyományokat az idősebbek még életben tartják, emlékeznek rá, még fellelhetők élő népszokások, mesterségek. A palócság egy egységes szervezetbe tömörülő, a nógrádi tájhoz, a táji adottságokhoz illeszkedő mesterségekhez ragaszkodó népcsoport. Probléma/ lehetőség ▪Pár év múlva olyan generáció él majd a vidéken, aki már nem a hagyományok szellemében nevelkedett, nem ismeri a térség tárgyi és szellemi kulturális örökségét, szokásait. A fiatalok elveszítik kötődésüket, ismereteik hiányosak lesznek a múltról. Az oktatásban, idegenforgalomban nem a palóc hagyományokra épülő, helyi sajátosságokon alapuló tevékenységek jelennek meg. A táj és az ember kapcsolata kedvezőtlenül alakul. Megoldási javaslat ▪A térség településein a kulturális és épített örökség fenntartásához, megőrzéséhez kapcsolódó berendezések, eszközök, bútorok, fellépő ruhák és kellékek beszerzésének támogatása pl.: iskolák, hagyományőrző csoportok, védelem alatt nem álló épületekbe telepített vidéki örökséget bemutató kiállítások részére. ▪A palóc nép hagyományok fenntartása, átörökítése érdekében berendezések, eszközök, bútorok, fellépő ruhák és kellékek lesznek beszerezve.

104 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 5/28 Kód: ÉM-52-SzF-1-01 Sorszám: 1855

105 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/28 Kód: ÉM-52-SzF-3-02 Sorszám: 6410 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Helyi épített-, természeti- és kulturális örökség megőrzése, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Térségünk a Palócföld, a híres és sokat kutatott, emlegetett etnográfiai terület központja. Az eldugott vidéken a lakosság megőrizte ősi kultúráját, népviseletét, szokásait. A hagyományokat az idősebbek még életben tartják, emlékeznek rá, még fellelhetők élő népszokások, mesterségek. A palócság egy egységes szervezetbe tömörülő, a nógrádi tájhoz, a táji adottságokhoz illeszkedő mesterségekhez ragaszkodó népcsoport. Probléma/ lehetőség ▪Pár év múlva olyan generáció él majd a vidéken, aki már nem a hagyományok szellemében nevelkedett, nem ismeri a térség tárgyi és szellemi kulturális örökségét, szokásait. A fiatalok elveszítik kötődésüket, ismereteik hiányosak lesznek a múltról. Az oktatásban, idegenforgalomban nem a palóc hagyományokra épülő, helyi sajátosságokon alapuló tevékenységek jelennek meg. A táj és az ember kapcsolata kedvezőtlenül alakul. Megoldási javaslat ▪A térség településein rendszerezett természeti, kulturális és épített örökségek megőrzésére alapozott képzések (pl. kézműves foglalkozások) támogatása. ▪A térségben hagyományőrző képzések valósulnak meg, melynek eredményeként a palóc népi hagyományok, viseletek, szokások, mesterségek átöröklődnek a fiatal generációra.

106 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma17 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 6/28 Kód: ÉM-52-SzF-3-02 Sorszám: 6410

107 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/28 Kód: ÉM-52-SzF-1-02 Sorszám: 1856 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Szervezeteink közül csak néhányan ismerték fel ezidáig a közösségfejlesztés jelentőségét, az elszigetelődés hátrányát és kezdeményezték a közös programok, projektek kidolgozását és megvalósításához szükséges infrastrukturális fejlesztéseket és beszerzéseket más szervezetekkel, melyeknek fontos szerepe van a fiatalok kötődésének növelésében. Probléma/ lehetőség ▪A térség népességmegtartó ereje gyenge, a fiatalok elvándorolnak, ezért a népesség folyamatosan csökken. A fiatalok kötődésének növelésével a meglévő helyi tudásra és identitástudatra alapozva térségünkben megindulhat a közös gondolkodás, cselekvés. Megoldási javaslat ▪A térségi szereplők együttműködésének ösztönzése, segítése a helyi kötődéseket erősítő és együttgondolkodást ösztönző közös térségi programok, rendezvények megvalósításához és fenntarthatóságához szükséges infrastrukturális fejlesztések és beszerzések támogatsával. ▪Közösségfejlesztés feltételeinek megteremtésével erősödik a fiatalok, helyi lakosok kötődése, egyre kisebb lesz a térségből való elvándorlás. Kialakul a térségben az a közösségi szellem, térségi együttműködés, mely a hosszú távú és fenntartható fejlődés kulcsát jelenti.

108 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 65% % 100% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma17 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/28 Kód: ÉM-52-SzF-1-02 Sorszám: 1856

109 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/28 Kód: ÉM-52-SzF-6-02 Sorszám: 6411 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Közösségi együttműködések támogatása, fiatalok kötődésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség néhány szervezetének már vannak jól működő hazai és nemzetközi partnerkapcsolatai, de a települések nagy részénél ez nem jellemző. Probléma/ lehetőség ▪Az Akciócsoport településeinek nincs vagy kevés a térségen kívüli kapcsolata, a meglévő együttműködések inkább csak a kulturális tevékenységekre vonatkoznak, egyéb közös tevékenységeket, projekteket nem valósítottak meg. A meglévő megállapodások megvalósítására nem állt elegendő forrás a rendelkezésükre. Megoldási javaslat ▪Az Akciócsoport fejlesztési stratégiájában meghatározott fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó térségek közötti és nemzetközi szakmai együttműködések kialakítása, erősítése. Hazai és nemzetközi törekvések támogatása, a hazai és/vagy nemzetközi projektekre való felkészülés, projektek közös megvalósítása (konfrenciák, közös, többnyelvű marketing kiadványok és egyéb szakmai anyagok elkészítése, ifjúsági csereprogramok), partnerek megkeresése, kapcsolatépítés, közös szerveződések kiépítése, közös akciók és projektek előkésztése, kidolgozása. ▪Bővül a térségünk hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere, közös projektek és közös szervezetek kerülnek megvalósításra/kialakításra. Együttműködések jönnek létre pl. helyi termékekhez, fiatalok kötődéséhez, örökségvédelemhez (természeti, kulturális örökség) kapcsolódóan.

110 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret24000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága24000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % 90% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/28 Kód: ÉM-52-SzF-6-02 Sorszám: 6411

111 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/28 Kód: ÉM-52-GF-A-04 Sorszám: 405 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Térségünkben kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások jelentős számban fordulnak elő. A tevékenységi kör jellege elég változatos, leggyakoribb az élelmiszer bolt. A sokszínű tevékenység megléte mellett azt is megállapíthatjuk, hogy sajnos az épületek,berendezések,eszközök,gépek egy része hiányzik,a meglévők állapota erősen leromlott.Számos lehetőség rejlik még a kereskedelmi tevékenységű vállalkozások közötti kapcsolatok fejlesztésében is, mely szintén hozzájárulhat a vevői igények magasabb szinten történő kielégítéséhez. Probléma/ lehetőség ▪A tőkeszegénység miatt a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások nem tudják megvalósítani a versenyképes működéshez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket, beszerezéseket, melyek piaci előnyhöz tudnák juttatni őket. Az új vállalkozást kialakítani kívánók számára az alacsony tőkeerősség miatt még nehezebb biztosítani annak beindításához szükséges feltételeit, melyek stabil, hosszú távú működést eredményeznek. Megoldási javaslat ▪A kereskedelmi szolgáltató vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása, különös tekintettel a munkahelyteremtő (és –megőrző) beruházásokra. Vállalkozások támogatása a helyi termelés, működés szolgálatában álló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, bővítése, akadálymentesítése, ingatlanokhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, új gépek, berendezések, eszközök beszerzésének, közös használatba vétele, piackutatás és marketingtevékenység ösztönzése által. ▪A megvalósuló fejlesztések által a vállalkozások helyzete stabilizálódik, a vevők igényeinek kielégítése eredményesebbé válik, a kereskedelmi szolgáltatások minősége javul, köre bővül, új vállalkozói együttműködések alakulnak ki. A vállalkozások tőkeerősebbé válásával a térség is egyre versenyképesebb lesz.

112 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 50% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/28 Kód: ÉM-52-GF-A-04 Sorszám: 405

113 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/28 Kód: ÉM-52-GF-A-02 Sorszám: 6396 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben a feldolgozóipar részesedése a legnagyobb a foglalkoztatottak számát tekintve (38%). Jellemző, hogy ezen tevékenységi körű mikrovállalkozások gazdasági tevékenységgel közvetlenül érintett épületeinek állapota erősen amortizálódott, nem teljesesíti a feldolgozáshoz nélkülözhetetlen, korszerű követelményeket. Probléma/ lehetőség ▪A feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások a tőkeszegénység miatt nem tudják megvalósítani a versenyképes működéshez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket. Az új mikrovállalkozást létrehozni kívánók nem tudják biztosítani az annak beindításához szükséges feltételeket. Megoldási javaslat ▪A feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása. A működés szolgálatában álló épületek felújításának, korszerűsítésének, bővítésének, akadálymentesítésének; ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztésnek, valamint minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének támogatása. ▪Javul a feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások gazdasági épületeinek állapota és ezáltal a termelési feltételek is.

114 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 50% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/28 Kód: ÉM-52-GF-A-02 Sorszám: 6396

115 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/28 Kód: ÉM-52-GF-A-01 Sorszám: 401 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben a feldolgozóipar részesedése a legnagyobb a foglalkoztatottak számát tekintve (38%). Jellemző, hogy ezen tevékenységi körű mikrovállalkozások gépei, eszközei állapota erősen amortizálódott, nem teljesesíti a feldolgozáshoz nélkülözhetetlen, korszerű követelményeket. Probléma/ lehetőség ▪A feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások a tőkeszegénység miatt nem tudják megvásárolni a versenyképes működéshez szükséges új gépeket, berendezéseket. Az új mikrovállalkozások beindításához nem tudják biztosítani a szükséges feltételeket. Megoldási javaslat ▪A feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges eszköz és gépbeszerzések megvalósításának támogatása a műszaki-technológiai fejlesztés érdekében. ▪Javul a feldolgozóiparban tevékenykedő nem mezőgazdasági mikrovállalkozások gép és eszközellátottsága, valamint jövedelemtermelő képessége.

116 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 50% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/28 Kód: ÉM-52-GF-A-01 Sorszám: 401

117 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/28 Kód: ÉM-52-GF-A-07 Sorszám: 408 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben egyéb szolgáltatási ágban működő mikrovállalkozásokra jellemző, hogy a tulajdonukban lévő gépek, berendezések, épületek, építmények leromlott állaga, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra hiánya vagy elavultsága, melyek nagyrészt nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. A vállalkozások közötti kapcsolat és kommunikáció szintje alacsony, az együttműködésben rejlő lehetőségek nincsenek kellőképpen kihasználva. Probléma/ lehetőség ▪A mikrovállalkozások a tőkeszegénység miatt nem tudják megvalósítani a versenyképes működéshez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket, önerőből nem tudják beszerezni a szükséges új gépeket, berendezéseket. Az egyéb szolgáltatások szektorban új vállalkozást létrehozni kívánok nem tudják biztosítani az annak beindításához szükséges feltételeket. Megoldási javaslat ▪A meglévő és új helyi vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beszerzések, beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása különös tekintettel a munkahelyteremtő beruházásokra és vállalkozások együttműködésének ösztönzésére. A működés szolgálatában álló épületek, építmények létesítésének, felújításának, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, bővítésének; ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztésnek, valamint új gépek, berendezések, eszközök beszerzésének, közös használatba vételének, minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének, valamint piackutatás és marketingtevékenység támogatása. ▪Javul a szolgáltatások minősége, új szolgáltatások jönnek létre, új vállalkozások és vállalkozói együttműködések alakulnak ki. A térség meglévő és új vállalkozóinak támogatása révén versenyképesebb lesz a térség.

118 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 50% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/28 Kód: ÉM-52-GF-A-07 Sorszám: 408

119 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/28 Kód: ÉM-52-GF-A-03 Sorszám: 404 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪A térségünkben működő építőipari vállalkozások többnyire a munkaigényes,emberi erőforrásra támaszkodó,hagyományos technológián alapuló építőipari tevékenységben érdekeltek.A korszerűtlen technológiát alkalmazó, és többnyire bizonytalan megélhetést és foglalkoztatást biztosító vállalkozások helyzete nem stabil,infrastruktúrájuk hiányos,meglévő eszközeik,gépeik elavultak,az új technológiák alkalmazásában nem élenjárók.A vállakozások közötti kapcsolat és kommunikáció szintje még alacsony,az együttműködésben rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva. Probléma/ lehetőség ▪A tőkeszegény mikrovállalkozások nem tudják a kor követelményeihez illeszkedő, a korszerű technológiák alkalmazásához szükséges fejlesztéseket megvalósítani, versenyképességük csökken, munkahelyteremtő hatásuk bizonytalan. Piaci részesedésük csak a nagy munkaerőbefektetést igénylő, ugyanakkor csekélyebb bevételű építőipari tevékenységeknél jelenik meg. Nem tapasztalható az építőiparra egyébként jellemző innováció. Megoldási javaslat ▪A meglévő és új építőipari vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beszerzések, beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása különös tekintettel a munkahelyteremtő beruházásokra és vállalkozások együttműködésének ösztönzésére. A működés szolgálatában álló épületek, építmények létesítésének, felújításának, korszerűsítésének, bővítésének, akadálymentesítésének; ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztésnek, valamint új gépek, berendezések, eszközök beszerzésének, közös használatba vételének, minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének, valamint piackutatás és marketingtevékenyég támogatása. ▪Javul a térségben az építőipari szolgáltatások minősége, a vállalkozások munkahelyteremtő, megtartó ereje. Új vállalkozások és vállalkozói együttműködések alakulnak ki. A térség meglévő és új mikrovállalkozásainak támogatása révén versenyképesebb lesz a térség.

120 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 50% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/28 Kód: ÉM-52-GF-A-03 Sorszám: 404

121 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/28 Kód: ÉM-52-GF-A-06 Sorszám: 407 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪A térségben jelentős számú szállítással foglalkozó mikrovállalkozás tevékenykedik. Ezek a vállalkozások azonban tőkeszegények. Jellemző a helyi vállalkozások tulajdonában lévő gépek, berendezések, épületek, építmények leromlott állaga, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra hiánya vagy elavultsága, melyek nagyrészt nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. A vállalkozások közötti kapcsolat és kommunikáció szintje alacsony, az együttműködésben rejlő lehetőségek nincsenek kellőképpen kihasználva. Probléma/ lehetőség ▪A térségben a szállítási vállalkozások a tőkeszegénység miatt nem tudják megvalósítani a versenyképes működéshez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket, önerőből nem tudják beszerezni a szükséges új gépeket, berendezéseket. Az ezen szektorban új vállalkozást létrehozni kívánok nem tudják biztosítani az annak beindításához szükséges feltételeket. Megoldási javaslat ▪A meglévő és új helyi vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beszerzések, beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása különös tekintettel a munkahelyteremtő beruházásokra és vállalkozások együttműködésének ösztönzésére. A működés szolgálatában álló épületek, építmények létesítésének, felújításának, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, bővítésének; ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztésnek, valamint új gépek, berendezések, eszközök beszerzésének, közös használatba vételének, minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének, valamint piackutatás és marketingtevékenységnek a támogatása. ▪Javul a térségben a szállítási szolgáltatások minősége, új vállalkozások és vállalkozói együttműködések alakulnak ki. A térség meglévő és új vállalkozóinak támogatása révén versenyképesebb lesz a térség.

122 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 50% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/28 Kód: ÉM-52-GF-A-06 Sorszám: 407

123 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/28 Kód: ÉM-52-GF-2-01 Sorszám: 399 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Térségünkben a mezőgazdasági mikrovállalkozások (4 EUME alatti) tőkeszegények. Sok esetben hiányzik az infrastruktúra, a korszerű gépek, berendezések, valamint a meglévők állapota elavult, ami több esetben pl. a környezeti fenntarthatóságot is veszélyezteti. Általános az innováció hiánya. Probléma/ lehetőség ▪A 4 EUME alatti mezőgazdasági mikrovállalkozások nem tudják megvalósítani a versenyképes működéshez szükséges gép- és eszközpark fejlesztéseket,nehézséget okoz az új vállalkozások beindításához szükséges eszközök, gépek megvásárlása. Megoldási javaslat ▪A 4 EUME alatti meglévő és új mezőgazdasági termelő vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges eszközök- és gépbeszerzések megvalósításának támogatása. ▪Javul a 4 EUME alatti mezőgazdasági mikrovállalkozások gép és eszközellátottsága, valamint jövedelemtermelő képessége.

124 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 65% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/28 Kód: ÉM-52-GF-2-01 Sorszám: 399

125 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/28 Kód: ÉM-52-GF-A-08 Sorszám: 411 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Térségünkben az egyéb tevékenységű mikrovállalkozások tőkeszegények. Jellemző az egyéb tevékenységi ágban működő vállalkozások tulajdonában lévő gépek, berendezések, eszközök leromlott állaga vagy elavultsága, nagyrészt nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. Probléma/ lehetőség ▪Az egyéb tevékenységű mikrovállalkozások a tőkeszegénység miatt nem tudják megvásárolni a gazdasági termeléshez szükséges új gépeket, berendezéseket, eszközöket. Az új vállalkozások beindításához szükséges feltételeket a vállalkozni vágyók önerőből nem tudják megteremteni. Megoldási javaslat ▪Az újonnan induló és meglévő mikrovállalkozások (pl.: varroda, sírkőkészítő, parkgondozó, virágkötő, karosszéria lakatos, autószerelő) élet-és versenyképességének javításához szükséges technológiafejlesztés új gépek, berendezések, eszközök beszerzése révén. ▪Javul az egyéb tevékenységi ágban működő mikrovállalkozások (pl.: varroda, sírkőkészítő, parkgondozó, virágkötő, karosszéria lakatos, autószerelő) gép és eszközellátottsága, valamint jövedelemtermelő képessége.

126 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 50% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/28 Kód: ÉM-52-GF-A-08 Sorszám: 411

127 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/28 Kód: ÉM-52-GF-A-09 Sorszám: 6398 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Új és működő vállalkozások, valamint vállalkozások együttműködésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Térségünkben az egyéb tevékenységű mikrovállalkozások tőkeszegények. Jellemző az egyéb tevékenységi ágban működő vállalkozások tulajdonában lévő épületek, építmények leromlott állaga, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra hiánya vagy elavultsága, nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. Probléma/ lehetőség ▪Az egyéb tevékenységű mikrovállalkozások a tőkeszegénység miatt nem tudják megvalósítani a versenyképességhez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket (épületek, építmények felújítása, bővítése, korszerűsítése). Az új vállalkozások beindításához szükséges feltételeket a vállalkozni vágyók önerőből nem tudják megteremteni. Megoldási javaslat ▪Az újonnan induló és meglévő mikrovállalkozások (pl.: varroda, sírkőkészítő, parkgondozó, virágkötő, karosszéria lakatos, autószerelő) élet- és versenyképességének javításához szükséges beruházások, fejlesztések megvalósításának támogatása. A működés szolgálatában álló épületek felújítása, korszerűsítése, akadálymentesítése, bővítése; ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztés támogatása, minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének támogatása. ▪Javul az egyéb tevékenységi ágban működő mikrovállalkozások (pl.: varroda, sírkőkészítő, parkgondozó, virágkötő, karosszéria lakatos, autószerelő) gazdasági épületeinek állapota és ezáltal a termelési feltételek is.

128 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 50% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 17/28 Kód: ÉM-52-GF-A-09 Sorszám: 6398

129 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/28 Kód: ÉM-52-GF-2-04 Sorszám: 402 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi erőforrásokra alapozott termékek/szolgáltatások fejlesztése, újak létrehozása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben jelen vannak olyan egyedi erőforrások, melyekre alapozva speciális helyi termékek állíthatók elő, illetve a meglévők fejleszthetők, azonban jellemző a mikrovállalkozások tulajdonában lévő gépek, berendezések, eszközök leromlott állaga, vagy elavultsága. Probléma/ lehetőség ▪A helyben megtermelt, begyűjtött alapanyagok (erdei gyümölcsök, gomba, fűz, bodza) helyi termékké történő feldolgozásához, előállításához szükséges gépek, berendezések, eszközök beszerzéséhez a mikrovállalkozások körében nincs megfelelő anyagi erőforrás, így az egyedi, speciális helyi termékek nagy tömegű előállítási feltételei nem adottak. Megoldási javaslat ▪A helyi termékek előállításával foglalkozó mikrovállalkozások (4 EUME alatt) élet- és versenyképességének javításához szükséges új gépek, berendezések, eszközök beszerzésének támogatása. Megoldási javaslat komplex projektet alkot az alábbi megoldási javaslatokkal: 6397, 1550, 6407, ▪Javul a helyi termékek feldolgozottsága, előállítása, bővül a helyi termékek köre, javul a minőségük.

130 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 65% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 18/28 Kód: ÉM-52-GF-2-04 Sorszám: 402

131 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/28 Kód: ÉM-52-GF-2-05 Sorszám: 6397 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi erőforrásokra alapozott termékek/szolgáltatások fejlesztése, újak létrehozása Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben jelen vannak olyan egyedi erőforrások, melyekre alapozva speciális helyi termékek állíthatók elő, illetve a meglévők fejleszthetők, azonban jellemző a mikrovállalkozások tulajdonában lévő épületek, építmények leromlott állaga, a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra hiánya vagy elavultsága, melyek nagyrészt nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. Probléma/ lehetőség ▪A helyben megtermelt, begyűjtött alapanyagok (erdei gyümölcsök, gomba, fűz, bodza) helyi termékké történő feldolgozásához, előállításához szükséges épületek, építmények és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kialakítására, fejlesztésére a helyi mikrovállalkozások körében nincs megfelelő anyagi erőforrás, így az egyedi, speciális helyi termékek előállításához szükséges feltételek így nem adottak. Megoldási javaslat ▪A helyi termékek előállításával foglalkozó mikrovállalkozások (4 EUME alatt) élet- és versenyképességének javításához szükséges épületek, építmények felújításának, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, bővítésének, ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének támogatása. Megoldási javaslat komplex projektet alkot az alábbi megoldási javaslatokkal: 402, 1550, 6407, ▪Javul a helyi termékek feldolgozottsága, előállítása, bővül a helyi termékek köre, javul a minőségük.

132 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 65% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/28 Kód: ÉM-52-GF-2-05 Sorszám: 6397

133 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/28 Kód: ÉM-52-GF-2-02 Sorszám: 400 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi erőforrásokra alapozott termékek/szolgáltatások fejlesztése, újak létrehozása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Térségünkben a mezőgazdasági mikrovállalkozások (4 EUME alatt) tőkeszegények. Sok esetben hiányzik az infrastruktúra és a korszerű épület, termesztő berendezések, valamint a meglévők állapota elavult, ami több esetben pl. a környezeti fenntarthatóságot is veszélyezteti. Probléma/ lehetőség ▪A 4 EUME alatti mezőgazdasági mikrovállalkozások jövedelemtermelő képességét jelentősen befolyásolja, hogy nem tudják megvalósítani a versenyképes működéshez szükséges épület-, épületgépészeti-, infrastrukturális fejlesztéseket, nehézséget okoz az új vállalkozások gazdálkodási tevékenység folytatására alkalmas épületeinek kialakítása. Megoldási javaslat ▪A 4 EUME alatti meglévő és új mezőgazdasági vállalkozások élet- és versenyképességének javításához szükséges beruházások megvalósításának támogatása. A helyi termelés, működés szolgálatában álló épületek, felújításának, korszerűsítésének, bővítésének, akadálymentesítésének, ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztésnek, minőség- és környezetirányítási rendszer szabvány bevezetésének támogatása. ▪Javul a 4 EUME alatti mezőgazdasági mikrovállalkozások gazdasági épületeinek állapota és ezáltal a termelési feltételek is.

134 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 65% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/28 Kód: ÉM-52-GF-2-02 Sorszám: 400

135 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/28 Kód: ÉM-52-GF-2-03 Sorszám: 6407 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Helyi erőforrásokra alapozott termékek/szolgáltatások fejlesztése, újak létrehozása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség településein nagy hagyománya van a különféle erdei termékek begyűjtésének, feldolgozásának (csipkebogyó, fűz, gomba). Az erdők magántulajdonba kerülésével azonban ezeket a termékeket rendszeresen gyűjteni, jövedelem kiegészítésre használni nem lehet. Kereslet a termékekre egész évben jelentkezik (pl.: csipkebogyó, fűzfakosarak), az előállított termékek egyediek és különlegesek. Probléma/ lehetőség ▪A házi készítésű gyümölcskészítmények (pl.: csipkelekvár, bodzalekvár, szörpök, fűzfa ajándéktárgyak) minősége kiváló, ugyanakkor értékesítése nehéz elaprózottsága miatt. Megoldási javaslat ▪Csipke, fűz, bodza ültetvények telepítésének támogatása (nem agrár-erdészeti rendszerek létrehozása keretében), valamint a gombatermesztés támogatása, amelyekre feldolgozás is épül, így egész évben kaphatók lesznek a termékek a helyi bolthálózatban. Megoldási javaslat komplex projektet alkot az alábbi megoldási javaslatokkal: 402, 6397, 1550, ▪Csipke-, fűzfa-, bodza, gomba telepek jönnek létre a térségben több településén.

136 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 65% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/28 Kód: ÉM-52-GF-2-03 Sorszám: 6407

137 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/28 Kód: ÉM-52-GF-3-01 Sorszám: 1550 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Vállalkozási környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településein nagy hagyománya van a különféle erdei termékek begyűjtésének, feldolgozásának (csipkebogyó, fűz, gomba, bodza). Kereslet a termékekre egész évben jelentkezik (pl.: csipkebogyó, fűzfakosarak), az előállított termékek egyediek és különlegesek, minőségük kiváló. értékesítése nehéz elaprózottsága miatt. Probléma/ lehetőség ▪A helyi termékek előállításával foglalkozó mezőgazdasági mikrovállalkozások (4 EUME alatt) nem rendelkeznek azzal a korszerű tudással, mellyel biztosított lenne a helyi termékek nagytömegű előállítása és biztos felvásárló piaca. Megoldási javaslat ▪A helyi termékek előállítását (termesztés, feldolgozás), piacra jutását, marketingjét támogató felkészítő képzések lebonyolításának támogatása. Megoldási javaslat komplex projektet alkot az alábbi megoldási javaslatokkal: 402, 6397, 6407, ▪Az egyedi, helyi erőforrásokra épülő szakmai képzés által támogatott csipke-, fűzfa-, gomba, bodza telepítés kezdődik meg a térség több településén.

138 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 60% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/28 Kód: ÉM-52-GF-3-01 Sorszám: 1550

139 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/28 Kód: ÉM-52-GF-A-05 Sorszám: 406 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turizmus feltételeinek megteremtése, újszerű, innovatív turisztikai termékek és szolgáltat... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Számos történelmi,kulturális-és építészeti emlék,természetvédelmi terület,színes népi hagyományok találhatók a térségben.Adottságainkat azonban ezidáig nem sikerült kellőképpen kihasználni.A térségre jellemző a rövid tartózkodási idő,az alacsony költés,a vendégforgalom hosszú ideje tartó stagnálása.A szállásférőhelyek számának tekintetében az élen a kulcsosházak és turistaszállók állnak.A falusi szállásférőhelyek számában az elmúlt időszakban némi bővülés volt tapasztalható. A térség kínálata nincs összhangban a tapasztalt kereslettel. Probléma/ lehetőség ▪A térségben a színvonalas szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások száma kevés.A működő szálláshelyek nagy része bővítésre,korszerűsítésre,fejlesztésre szorul.A térségbe látogatók közül a színvonalas szálláshelyet keresők elszállásolásának feltételei nem adottak,szükséges a megfelelő minőségű vendégfogadás feltételeinek megteremtése. Az egyedi, innovatív turisztikai szolgáltatások hiányoznak. Megoldási javaslat ▪A falusi-, agro- és ökoturizmushoz kapcsolódó színvonalas szálláshelyek és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások, továbbá szálláshelyhez nem feltétlenül kötött szolgáltatások kialakításának, valamint a már működők bővítésének, korszerűsítésének, akadálymentesítésének, fejlesztésének támogatása.A falusi szállásadás szerepének növelése. ▪A meglévő szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások színvonala javul, újak jönnek létre, így alkalmassá válik a térség arra, hogy az idelátogatók igényeit kielégítse, ezáltal a tartózkodási idő és a térség vendégforgalma folyamatosan növekvő tendenciát fog eredményezni.A térség kínálati oldala egyensúlyba kerül a keresleti oldallal.A fejlesztések hatására közvetlen és közvetett munkahelyek jönnek létre,javulnak társadalmi és gazdasági mutatóink.

140 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/28 Kód: ÉM-52-GF-A-05 Sorszám: 406

141 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/28 Kód: ÉM-52-SzF-4-01 Sorszám: 1853 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Programok, rendezvények támogatása, együttműködések ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Rendezvényeink igen sokszínűek. A településeken évente több rendezvény kerül megrendezésre, melyek több célcsoportnak szólnak és változatos színvonalúak. Egyes települések rendezvényei kiemelkedően színvonalasak és sokszínűek. A programok között vannak többnapos nagyrendezvények is, melyeken hazai és külföldi érdeklők, fellépők egyaránt részt vesznek. Települési szinten az önkormányzatokon kívül számos civil szervezet, vállalkozás, aktív közösség működik együtt a különféle rendezvények, programok megvalósításában. Probléma/ lehetőség ▪A programok, rendezvények megvalósításához szükséges infrastrukturális feltételek a települések többségénél részben hiányoznak, illetve nem megfelelőek. Térségi szinten kezdetleges még a programok, rendezvények összehangolása. Rendkívül nagy probléma az anyagi források hiánya, amely egyes esetekben a színvonal emelését, más esetekben, pl. a térségi nagyrendezvényeknél a fenntarthatóságot veszélyezteti. Megoldási javaslat ▪Programok, rendezvények megvalósításához és fenntarthatóságához szükséges infrastrukturális fejlesztések és hozzá kapcsolódó beszerzések támogatása, különös tekintettel a térségi szereplők együttműködése révén megvalósuló fejlesztésekre, beszerzésekre. Rendezvények egyéb költségeinek támogatása. ▪Színvonalasabb, színesebb rendezvények, programok megvalósulása, melyek az eddiginél nagyobb számú érdeklőt vonzzanak mind a térség lakossága, mind az idelátogatók köréből.

142 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/28 Kód: ÉM-52-SzF-4-01 Sorszám: 1853

143 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/28 Kód: ÉM-52-SzF-1-03 Sorszám: 1879 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turizmushoz kapcsolódó információhoz való hozzáférés biztosítása, turisztikai hálózatok ki... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség szervezetei és a helyi lakosság felismerték a turizmusban rejlő lehetőségeket, azonban jellemzően turisztikai együttműködések nem jönnek létre, ami betudható a térség turizmus fejlődésének eddigi lassú folyamatának. Jellemző a térségre a „spontán” turisztikai fejlődés, ami nem szervezetten és összehangoltan zajlik, ez látható az értékesítési és marketing folyamatokban is.A térségnek nincs desztinációs menedzsment szervezete és hiányoznak térségi együttműködésen alapuló adott turisztikai szegmenst képviselő szervezetek. Probléma/ lehetőség ▪A térség a turizmusban is hátrányban van,a piaci információi sokszor gyérnek bizonyulnak és a promóciós technikák trendjeit sem követik megfelelően. A fenntartható turisztikai fejlesztések vizsgálatai nem valósulnak meg és fejlesztési együttműködések nem történnek. A turizmus etikai és szociális dimenziói nincsenek figyelembe véve. Nem zajlik szakma specifikus oktatás, képzés és tudásmenedzsment. Megoldási javaslat ▪Egy speciális térségi turisztikai szervezet létrehozásának támogatása, ahol azon tevékenységek összességének kezelése zajlik, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a térség látogatókat vonzzon és számukra az ottani tartózkodás tökéletes élményt nyújtson úgy, hogy a látogatóforgalom gazdasági és környezeti hatásai a helyi közösség számára előnyösek legyenek a jövőben. A szervezet operatív szerepet vállal az információhoz való hozzáférés biztosításában,programok-,rendezvények szervezésében és ösztönzésében,termékek és szolgáltatások fejlesztésében,összességében a térség turizmus ágazatának fejlődésében. ▪Az épület kialakításával és a szervezet működéséhez szükséges feltételek megteremtésével a térségben koordinálttá és szervezetté válik a helyi turizmus rendszere.

144 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % 100% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret80000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/28 Kód: ÉM-52-SzF-1-03 Sorszám: 1879

145 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/28 Kód: ÉM-52-SzF-1-04 Sorszám: 1885 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Térségi marketing tevékenység elősegítése Intézkedés: Nyomtatott és digitális anyagok készítésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség eladhatóságának, piaci pozíciójának és ismertségének növeléséhez hiányzik a jó marketing, melyre a térségi szereplők ezidáig nem helyeztek kellő hangsúlyt, holott a térség bővelkedik értékekben, eseményekben, melyeket érdemes bemutatni és szélesebb körben is propagálni. A lakosság komfortérzetét, összetartozását, közösségi érzését, kötődését erősítő belső marketing tevékenység csak néhány településen tapasztalható, térségi szinten nem jelentős. Probléma/ lehetőség ▪A térség hátrányos helyzete, a szűkös anyagi erőforrások miatt a külső és belső marketing háttérbe szorul, ennek megfelelően a területen kívül élők nem ismerik a térség értékeit, lehetőségeit, és az itt élők kötődése egyre gyengébb, a közösségi összetartozás ereje csekély. a térségben gyenge az invitatív propaganda, a marketing és szűkös a kiajánló információ. Megoldási javaslat ▪A Térségi arculati kézikönyv alapján megvalósuló marketing, propaganda-, információs tevékenység fokozása, a helyi szereplők érdekeltségére, bevonására alapozva, a helyi értékekre építkező és az azokat erősítő külső és belső marketing tevékenység támogatása, különös tekintettel a térségi szereplők együttműködése révén megvalósuló projektekre. ▪A térség piaci pozíciója javul, ismertsége, eladhatósága nő. Megvalósul a térségben az egységes belső és külső marketing, az egységes arculati elemek felhasználásával a térség beazonosíthatóvá válik. Erősödik az invitatív propaganda, nő a térségről megjelenő kiadványok, programfüzetek, eseménynaptárak, hírlevelek, szóróanyagok, filmek, plakátok, CD, Tv műsorok, honlapok, stb. száma.

146 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 65% 100% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/28 Kód: ÉM-52-SzF-1-04 Sorszám: 1885

147 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/28 Kód: ÉM-52-SzF-6-01 Sorszám: 1886 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Térségi marketing tevékenység elősegítése Intézkedés: Kiállításokon, rendezvényeken való közös részvétel támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség szereplői a korábbi években sikeresen vettek részt nemzetközi- és hazai kiállításokon, rendezvényeken. Ennek kapcsán megfogalmazódott, hogy egységes arculati elemeket és eszközöket használva színvonalasabbá tehető térségünk megjelenése. Probléma/ lehetőség ▪A rendezvényeken, kiállításokon való egységes térségi megjelenés feltételei nem adottak. A megjelenéshez szükséges feltételek megteremtése által a térség színvonalasabban, több helyi szereplő bevonásával tud a jövőben megjelenni ezeken a programokon. Megoldási javaslat ▪Nemzetközi- és hazai kiállításokon, rendezvényeken való összetartozást hangsúlyozó egységes térségi megjelenést szolgáló marketing eszközök elkészítésének, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb tárgyi és eszközbeszerzések támogatása. ▪Megteremtődnek a feltételei az egységes térségi megjelenésnek nemzetközi- és hazai kiállításokon, rendezvényeken, mely által javul a térség hazai és nemzetközi ismertsége, versenyképessége, bővül a partnerek száma.

148 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/28 Kód: ÉM-52-SzF-6-01 Sorszám: 1886

149 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/28 Kód: ÉM-52-SzF-5-01 Sorszám: 1888 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Térségi marketing tevékenység elősegítése Intézkedés: Térségi együttműködésre alapozott egységes megjelenés és arculat kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az elszigetelt, változó színvonalú, elsősorban egyedi marketing próbálkozások nem járulnak hozzá a térség egyértelmű beazonosíthatóságához, mivel nincsen kidolgozott egységes arculat, és egységes szemléletű marketing tevékenységre alapozott közös marketing eszközök. Ennek hiánya miatt a térség bemutatásának, az idelátogatók idevonzásának, az itt élők kötődősének, összetartozásának növelése nem megfelelő. Probléma/ lehetőség ▪Nem tapasztalható egységes marketing megjelenés, egymásra épülő, egymást erősítő marketing tevékenység. Nem működnek hatékony marketing csatornák, illetve nem áll mögöttük szakmai háttér. Nincs egységes arculat. A külső marketing mellett a belső marketing is hiányzik. Megoldási javaslat ▪A térségi összetartozást hangsúlyozó arculati fejlesztések megvalósítása egységes térségi arculati elemek kidolgozásával (Arculati kézikönyv), térségi honlap, kiadvány, programfüzet, hírlevél, szóróanyag, film, plakát, Tv műsor, stb., valamint eredet- és minőségjelző védjegy, védjegyrendszer kialakításával. ▪Egyedi térségi arculat megteremtése. Elkészül egy egységes arculati kézikönyv, mely alapján a térség lerakja a külső és belső marketing tevékenység alapjait. A létrejövő közös marketing eszközök segítségével a térség piaci pozíciója javul, ismertsége, eladhatósága nő. Az itt élők közösségi összetartozása, identitástudata növekszik.

150 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret50000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Márkháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraterenye, Mátraverebély, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nemti, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szalmatercs, Szilaspogony, Szuha, Vizslás, Zabar ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/28 Kód: ÉM-52-SzF-5-01 Sorszám: 1888

151 150 A helyi vidékfejlesztési stratégiában meghatározott stratégiai elemek összességében egy komplex, logikailag egymásra épülő és egymáshoz szervesen kapcsolódó területekből felállított rendszert alkotnak. Olyan fő területeket határoztunk meg, melyek önmagukban is meghatározóak, viszont egymással összekapcsolódva, egymásra épülve egy széleskörű és átfogó egységet képeznek. A prioritásokat összességében, egészként kezelve rámutathatunk az összefüggésekre, a kapcsolódási pontokra, s hogy a területek egymásra ösztönzőleg, mintegy katalizátorként hatnak. Helyi vidékfejlesztési stratégiánkat kitűzött átfogó és specifikus célkitűzéseink megvalósulását alapul véve készítettük, teljes mértékben a helyi sajátosságokra, az egyedi adottságokra, termékekre, szolgáltatásokra, problémákra építkezve készítettük. A helyzetfeltárás, a problémák meghatározása mellett a térségben élők véleményét, elképzeléseit, jövőképét is felmértük, és a tervbe építettük. A helyi vállalkozások, a vállalkozói környezet fejlesztésének célja a helyi erőforrásokhoz igazodó, együttgondolkodáson alapuló gazdasági rendszer kialakítása. Szükség van a térségre jellemző termékek azonosítására, minőségük biztosítására, a megfelelő, közös értékesítési csatornák hosszú távú kiépítésére, a termékek ismertté tételére. Mindez nem valósítható meg az önerőből fejlődésre képtelen helyi vállalkozások egyedi versenyképességének, innovativitásának javítása nélkül. Az infrastrukturális fejlesztések valamint a helyi erőforrások hatékony mozgósításának hatására a termékek és szolgáltatások száma nő, minőségük javul; a szervezett marketingtevékenységnek köszönhetően értékesítésük könnyebbé válik, a helyi piacok megerősödnek. A minőségi és mennyiségi fejlődéssel, az ismertség biztosításával a térségben a helyi foglalkoztatási lehetőségek hosszú távon bővülnek, munkahelyek jönnek létre. A gazdasági potenciál javul, a vállalkozások fejlődése felkelti a térségen kívüli vállalkozók figyelmét, megindulhat a tőke beáramlása. A helyi életminőség fejlesztése, az épített-, természeti- és kulturális örökség megőrzése, ápolása, a települési környezet és szolgáltatások javítása, fejlesztése, az egyes szektorok, települések, szervezetek közötti együttműködések kialakítása és hosszú távú fenntartása révén a térség szereplői számára kölcsönösen előnyös együttélés, a negatív folyamatok mérséklése, az élhető vidék megteremtése válik lehetővé. A helyi vidékfejlesztési stratégiában meghatározott stratégiai elemek összességében egy komplex, logikailag egymásra épülő és egymáshoz szervesen kapcsolódó területekből felállított rendszert alkotnak. Olyan fő területeket határoztunk meg, melyek önmagukban is meghatározóak, viszont egymással összekapcsolódva, egymásra épülve egy széleskörű és átfogó egységet képeznek. A prioritásokat összességében, egészként kezelve rámutathatunk az összefüggésekre, a kapcsolódási pontokra, s hogy a területek egymásra ösztönzőleg, mintegy katalizátorként hatnak. Helyi vidékfejlesztési stratégiánkat kitűzött átfogó és specifikus célkitűzéseink megvalósulását alapul véve készítettük, teljes mértékben a helyi sajátosságokra, az egyedi adottságokra, termékekre, szolgáltatásokra, problémákra építkezve készítettük. A helyzetfeltárás, a problémák meghatározása mellett a térségben élők véleményét, elképzeléseit, jövőképét is felmértük, és a tervbe építettük. A helyi vállalkozások, a vállalkozói környezet fejlesztésének célja a helyi erőforrásokhoz igazodó, együttgondolkodáson alapuló gazdasági rendszer kialakítása. Szükség van a térségre jellemző termékek azonosítására, minőségük biztosítására, a megfelelő, közös értékesítési csatornák hosszú távú kiépítésére, a termékek ismertté tételére. Mindez nem valósítható meg az önerőből fejlődésre képtelen helyi vállalkozások egyedi versenyképességének, innovativitásának javítása nélkül. Az infrastrukturális fejlesztések valamint a helyi erőforrások hatékony mozgósításának hatására a termékek és szolgáltatások száma nő, minőségük javul; a szervezett marketingtevékenységnek köszönhetően értékesítésük könnyebbé válik, a helyi piacok megerősödnek. A minőségi és mennyiségi fejlődéssel, az ismertség biztosításával a térségben a helyi foglalkoztatási lehetőségek hosszú távon bővülnek, munkahelyek jönnek létre. A gazdasági potenciál javul, a vállalkozások fejlődése felkelti a térségen kívüli vállalkozók figyelmét, megindulhat a tőke beáramlása. A helyi életminőség fejlesztése, az épített-, természeti- és kulturális örökség megőrzése, ápolása, a települési környezet és szolgáltatások javítása, fejlesztése, az egyes szektorok, települések, szervezetek közötti együttműködések kialakítása és hosszú távú fenntartása révén a térség szereplői számára kölcsönösen előnyös együttélés, a negatív folyamatok mérséklése, az élhető vidék megteremtése válik lehetővé. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

152 151 A természeti és kulturális adottságok hasznosítása segíthet a turizmus fejlesztésében, melynek feltétele a vonzó környezet kialakítása, a tájkarbantartás, az arculatformálás. A turizmusfejlesztés egyértelműen kapcsolható a gazdaságfejlesztési célokhoz is, hiszen a térségbe érkező turisták, mint a helyi piac potenciális vásárlói hozzájárulnak a térség bevételeinek növeléséhez. A térségi arculatformálás, a hatékony marketingtevékenység- és kommunikáció segíti az értékek bemutatását, közvetítését, a térség pozitív megítélését, más térségekkel való megismertetését. A térség 10 éves távlatban a stratégia megvalósulásának hatására, a természeti, kulturális értékeinek megőrzésével, védelmével, falumegújítással örökségünk mindinkább felértékelődik. A térség palóc arculata, „tartalma” mások számára is példaértékűvé válik, térségünk ismertsége és népszerűsége nő. A lakosság, a fiatalok identitásának fokozása, a hagyományok ápolása generálja a közösségi programok létrejöttét, a települések összefogását. A fiatalok mind elhelyezkedés, mind egyéb lehetőségek szempontjából megtalálják számításukat, már látnak jövőt a térségben maradásra, erősödik helyi kötődésük, egyre kisebb a térségből való elvándorlás, eredményes a térség integrációja. A startégia megvalósítása a III. tengelyes intézkedésekkel kezdődik (falufejlesztés, vállalkozásfejlesztés). Előnyt fognak élvezni azok a fejlesztések, amelyek munkahelyteremtők, illetve munkahelymegtartók, a komplex projektek, valamint az együttműködésben megvalósuló fejlesztések. Második ütemben a LEADER- es fejlesztéseket tervezzük megvalósítani, itt elsősorban az együttműködésben megvalósuló elképzeléseket fogjuk támogatni. A természeti és kulturális adottságok hasznosítása segíthet a turizmus fejlesztésében, melynek feltétele a vonzó környezet kialakítása, a tájkarbantartás, az arculatformálás. A turizmusfejlesztés egyértelműen kapcsolható a gazdaságfejlesztési célokhoz is, hiszen a térségbe érkező turisták, mint a helyi piac potenciális vásárlói hozzájárulnak a térség bevételeinek növeléséhez. A térségi arculatformálás, a hatékony marketingtevékenység- és kommunikáció segíti az értékek bemutatását, közvetítését, a térség pozitív megítélését, más térségekkel való megismertetését. A térség 10 éves távlatban a stratégia megvalósulásának hatására, a természeti, kulturális értékeinek megőrzésével, védelmével, falumegújítással örökségünk mindinkább felértékelődik. A térség palóc arculata, „tartalma” mások számára is példaértékűvé válik, térségünk ismertsége és népszerűsége nő. A lakosság, a fiatalok identitásának fokozása, a hagyományok ápolása generálja a közösségi programok létrejöttét, a települések összefogását. A fiatalok mind elhelyezkedés, mind egyéb lehetőségek szempontjából megtalálják számításukat, már látnak jövőt a térségben maradásra, erősödik helyi kötődésük, egyre kisebb a térségből való elvándorlás, eredményes a térség integrációja. A startégia megvalósítása a III. tengelyes intézkedésekkel kezdődik (falufejlesztés, vállalkozásfejlesztés). Előnyt fognak élvezni azok a fejlesztések, amelyek munkahelyteremtők, illetve munkahelymegtartók, a komplex projektek, valamint az együttműködésben megvalósuló fejlesztések. Második ütemben a LEADER- es fejlesztéseket tervezzük megvalósítani, itt elsősorban az együttműködésben megvalósuló elképzeléseket fogjuk támogatni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

153 152 A helyi vidékfejlesztési stratégia egyik fő alappillére az akciócsoport területén élő lakosság helyi identitástudatának, társadalmi kohéziójának erősítése. A civil szervezetekre, a helyben szerveződő formális és informális helyi közösségekre, az itt élőkre építve fel kell készítenünk a helyi társadalmat a térség fejlődését elősegítő lehetőségek fogadására, közös programok tervezésére, az aktív közreműködésre. Ki kell alakítanunk egy közösen gondolkodó, tenni akaró magot. Tudatosítani kell bennük, hogy településük társadalmi-gazdasági fejlődése csak úgy lehetséges, ha sikerül összefogni, cselekvésre ösztönözni a helyi szellemi, kulturális, gazdasági potenciált. A fenntarthatóság biztosításának egyik eszköze lesz, hogy a településeken életképes helyi közösségek formálódnak. A civil társadalom megerősödik, helyzete és működése stabillá válik, aktívan bekapcsolódnak az összefogásban megvalósuló programokba, a térségfejlesztési feladatokba. Kialakul és folyamatossá válik a párbeszéd az egyes gazdasági és társadalmi szereplők között. A társadalom mozgósítása, az együttgondolkodás gyakorlatának elsajátítása a nem kellően kihasznált potenciálok és adottságok felismeréséhez, hasznosításához nagymértékben hozzájárul. A vállalkozások stabilitásának erősítése, a humán és infrastrukturális erőforrások fejlesztése segíti a hatékony gazdasági szerkezet kialakítását az érintett településeken. A tervnek, azon belül különösképpen a közösségépítésnek és mozgósításnak kiemelt célcsoportját képezik a fiatalok. Cél, hogy a fiatalokban vidékük iránti kötődés erősödjön; a megvalósítás eszköze többek között a közösségszervezés, életképes közösségek kialakítása, az identitásépítés, a lehetőségek tárházának bővítése és a körülmények javításának hatására több jól képzett fiatal tartható meg; így csökken az elöregedés és az elvándorlás, növekedhet a betelepülők száma. Ezek együttes hatására javul az életminőség, mérséklődnek a kedvezőtlen szociális folyamatok. A terv felépítésekor minden réteg szempontjából szem előtt tartottuk az esélyegyenlőséget: szférák, nemek, korosztályok szerint. Kiemelt célcsoportként kezeljük a hátrányos helyzetű embereket, családokat, beleértve a romákat. A helyi vidékfejlesztési stratégia egyik fő alappillére az akciócsoport területén élő lakosság helyi identitástudatának, társadalmi kohéziójának erősítése. A civil szervezetekre, a helyben szerveződő formális és informális helyi közösségekre, az itt élőkre építve fel kell készítenünk a helyi társadalmat a térség fejlődését elősegítő lehetőségek fogadására, közös programok tervezésére, az aktív közreműködésre. Ki kell alakítanunk egy közösen gondolkodó, tenni akaró magot. Tudatosítani kell bennük, hogy településük társadalmi-gazdasági fejlődése csak úgy lehetséges, ha sikerül összefogni, cselekvésre ösztönözni a helyi szellemi, kulturális, gazdasági potenciált. A fenntarthatóság biztosításának egyik eszköze lesz, hogy a településeken életképes helyi közösségek formálódnak. A civil társadalom megerősödik, helyzete és működése stabillá válik, aktívan bekapcsolódnak az összefogásban megvalósuló programokba, a térségfejlesztési feladatokba. Kialakul és folyamatossá válik a párbeszéd az egyes gazdasági és társadalmi szereplők között. A társadalom mozgósítása, az együttgondolkodás gyakorlatának elsajátítása a nem kellően kihasznált potenciálok és adottságok felismeréséhez, hasznosításához nagymértékben hozzájárul. A vállalkozások stabilitásának erősítése, a humán és infrastrukturális erőforrások fejlesztése segíti a hatékony gazdasági szerkezet kialakítását az érintett településeken. A tervnek, azon belül különösképpen a közösségépítésnek és mozgósításnak kiemelt célcsoportját képezik a fiatalok. Cél, hogy a fiatalokban vidékük iránti kötődés erősödjön; a megvalósítás eszköze többek között a közösségszervezés, életképes közösségek kialakítása, az identitásépítés, a lehetőségek tárházának bővítése és a körülmények javításának hatására több jól képzett fiatal tartható meg; így csökken az elöregedés és az elvándorlás, növekedhet a betelepülők száma. Ezek együttes hatására javul az életminőség, mérséklődnek a kedvezőtlen szociális folyamatok. A terv felépítésekor minden réteg szempontjából szem előtt tartottuk az esélyegyenlőséget: szférák, nemek, korosztályok szerint. Kiemelt célcsoportként kezeljük a hátrányos helyzetű embereket, családokat, beleértve a romákat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

154 153 Jelentős segítséget kaphatnak foglalkoztatási esélyeik növeléséhez, helyi közösségekbe való beilleszkedésükhöz. A kulturális, a humán erőforrások fejlesztése keretében előtérbe kerülhet a roma kultúra és értékek bemutatása, ápolása, ezzel kapcsolatos rendezvények,fórumok. A civil szervezetek működése, közösségépítő tevékenység folytán csökken a szociális feszültség, könnyebbé válik az együttélés. A nők -elsősorban a tartós munkanélküliek– foglalkoztatását, boldogulását segíthetjük, főleg a kézműves mesterségek átörökítése, a falusi turizmusban való bevonással. Felkészíthetők lesznek,hogy képesek legyenek sorsuk irányítására, problémáik megfogalmazására, cselekvések kezdeményezésére. Erősíthető lesz a nők részvétele a fejlesztési folyamatokban, közösségerősítés,az itt élő emberek ismereteinek bővítése, a helyi és térségi érdekközösség hálózatának építése által. Jelentős segítséget kaphatnak foglalkoztatási esélyeik növeléséhez, helyi közösségekbe való beilleszkedésükhöz. A kulturális, a humán erőforrások fejlesztése keretében előtérbe kerülhet a roma kultúra és értékek bemutatása, ápolása, ezzel kapcsolatos rendezvények,fórumok. A civil szervezetek működése, közösségépítő tevékenység folytán csökken a szociális feszültség, könnyebbé válik az együttélés. A nők -elsősorban a tartós munkanélküliek– foglalkoztatását, boldogulását segíthetjük, főleg a kézműves mesterségek átörökítése, a falusi turizmusban való bevonással. Felkészíthetők lesznek,hogy képesek legyenek sorsuk irányítására, problémáik megfogalmazására, cselekvések kezdeményezésére. Erősíthető lesz a nők részvétele a fejlesztési folyamatokban, közösségerősítés,az itt élő emberek ismereteinek bővítése, a helyi és térségi érdekközösség hálózatának építése által. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

155 154 A két kistérségben rendelkezésre álló korábbi tervezési dokumentumokban (pl.: a két kistérség területfejlesztési és SAPARD programjai) megfogalmazott fejlesztési elképzeléseknek forráshiány miatt csak egy része valósult meg ezidáig.A térségi szereplők az eddigi kisebb- nagyobb kudarcokon túllépve továbbra is keresik a lehetőségeket fejlesztési elképzeléseik megvalósításhoz.A fenti stratégiai dokumentumokat felülvizsgálva, átgondolva, kiegészítve az újabb irányvonalakkal fogalmaztuk meg vidékfejlesztési stratégiánkat.A fejlesztési dokumentumok közül különösen nagy segítségünkre volt a 14 település által létrehozott 8Palóc+ Akciócsoport sikeres LEADER+ programjának „Egyedül nem megy” elnevezésű helyi vidékfejlesztési terve, továbbá a Ménes-Patak Menti és a Dobroda-Völgyi LEADER+ Akciócsoportok által elkészített vidékfejlesztési tervek,valamint a két kistérség településeinek fejlesztési elképzelései, tervei és egyéb települési fejlesztési dokumentumok.Több település rendelkezik hosszútávú fejlesztési programmal, melyek szintén beépülnek a stratégiába. A közösség tagjai közül 8 település már a „SOP’97 az Élet szép a Palócföld rejtett értékei” című pályázatban is együtt dolgozott,amely program 2001-ben fejeződött be.A sikeres együttműködés kapcsán jelentősen megváltozott a térség,a falukép, hiszen egységes buszmegállók, padok, szép szabadidő parkok, kézműves házak, kézműves eszközök készültek. A program sokat segített az együttműködésben, az egységes megjelenésben a palóc értékek megőrzésében és a térségben a turizmus növekedéséhez is hozzájárult.Így aztán természetes volt, hogy a LEADER+ programban ez a 8 település közösen indult még 6 települést megnyerve a programnak.A LEADER+ program során megvalósuló közös tervezés,a közös rendezvények,programok,jelentősen erősítették a térségi együttműködést.Ebben a programban sikeres fejlesztéseket hajtottak végre önkormányzatok,vállalkozók és civil szervezetek.A falukép javítás,bemutató gazdaságok, rendezvények sokat javítottak a térség turisztikai ismertségén.Munkahelyeket őriztünk meg a 14 településen,marketing tevékenységünkkel ismertebbé vált országosan is a vidék.Az őstermelőknek,vállalkozóknak javult a jövedelemtermelő képessége a nyújtott támogatásoknak köszönhetően.Programjaink országos is ismertté váltak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

156 155 A sikeres együttműködések jó tapasztalatainak eredményeként újabb közös pályázatok születtek,intézményi és civil együttműködések jöttek létre.A LEADER+ programban megvalósult képzések folytatódtak újabb programokban és pályázatokban.A vidék vállalkozói klubokat alakítottak, ahol a települések fejlesztéséről folynak beszélgetések, tervezik a közös marketing kialakítását, egységes megjelenést is.Kialakulóban van a térségben a civil kerekasztal,amelyben szervezetünk meghatározó szerepet vállalt. A szállásadókkal is rendszeres kapcsolatot tartunk.A fenti 14 településen megszerzett eddigi tapasztalatokat,kialakított együttműködéseket szeretnénk kiterjeszteni térségünk többi településére,melynek első lépése a vidékfejlesztési stratégia tervezésében történő együttműködés. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

157 156 A stratégia alkotás folyamata után megkezdi működését a civil szervezet. A taggyűlés 12 fős vezetőséget és 5 fős Felügyelő Bizottságot választ. Az elnökség összetétele: 1 fő elnök, 2 fő alelnök, 7 fő tag, 1 fő gazdasági vezető. Az egyesület az SZMSZ-ben határozza meg működését. Három tagozatot, munkabizottságot hoznak létre figyelembe véve a közszféra (40 %), civilek, üzleti szféra (60 %) arányát. Az egyesület az önálló munkaszervezet kereteit az SZMSZ-ben határozza meg. A munkaszervezte ügyviteli, adminisztratív szervezete, feladata és létszáma feladattól függően változhat. Az egyesület költségvetésből gazdálkodik, a tagok tagdíjat fizetnek. Az elnökség, a tagozatok, az ülések rendjét, a munkaszervezet konkrét feladatait az SZMSZ-ben szabályozzuk. A működés során nagy figyelmet fordítunk az együttműködésre, a közös munkára, a klubszerű találkozásokra. Ösztönözzük az önkormányzatokat, a civileket, a vállalkozókat a közös pályázatokra, a közös megjelenésre. Nagy figyelmet fordítunk a döntések előkészítésére. Segítjük a helyi kezdeményezéseket, az innovatív integrált stratégiai elképzeléseket. Figyelünk a régióban és az országban működő közösségekkel való kapcsolattartásra és hálózatépítésre. A legjobb gyakorlatokat propagáljuk, népszerűsítjük, a közösség valamennyi tagjához rendszeresen eljuttatjuk az információkat, segítjük tevékenységüket. A stratégia alkotás folyamata után megkezdi működését a civil szervezet. A taggyűlés 12 fős vezetőséget és 5 fős Felügyelő Bizottságot választ. Az elnökség összetétele: 1 fő elnök, 2 fő alelnök, 7 fő tag, 1 fő gazdasági vezető. Az egyesület az SZMSZ-ben határozza meg működését. Három tagozatot, munkabizottságot hoznak létre figyelembe véve a közszféra (40 %), civilek, üzleti szféra (60 %) arányát. Az egyesület az önálló munkaszervezet kereteit az SZMSZ-ben határozza meg. A munkaszervezte ügyviteli, adminisztratív szervezete, feladata és létszáma feladattól függően változhat. Az egyesület költségvetésből gazdálkodik, a tagok tagdíjat fizetnek. Az elnökség, a tagozatok, az ülések rendjét, a munkaszervezet konkrét feladatait az SZMSZ-ben szabályozzuk. A működés során nagy figyelmet fordítunk az együttműködésre, a közös munkára, a klubszerű találkozásokra. Ösztönözzük az önkormányzatokat, a civileket, a vállalkozókat a közös pályázatokra, a közös megjelenésre. Nagy figyelmet fordítunk a döntések előkészítésére. Segítjük a helyi kezdeményezéseket, az innovatív integrált stratégiai elképzeléseket. Figyelünk a régióban és az országban működő közösségekkel való kapcsolattartásra és hálózatépítésre. A legjobb gyakorlatokat propagáljuk, népszerűsítjük, a közösség valamennyi tagjához rendszeresen eljuttatjuk az információkat, segítjük tevékenységüket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1


Letölteni ppt "Budapest, 2008 Október 22. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – 8 Palócok +28 A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések