Minőségi időskor városi környezetben/ Újbuda 60+ program „Q-Ageing in Urban Environment” projekt Állapotfelmérés Az empirikus kutatások eredményei.

Az előadások a következő témára: "Minőségi időskor városi környezetben/ Újbuda 60+ program „Q-Ageing in Urban Environment” projekt Állapotfelmérés Az empirikus kutatások eredményei."— Előadás másolata:

1 Minőségi időskor városi környezetben/ Újbuda 60+ program „Q-Ageing in Urban Environment” projekt Állapotfelmérés Az empirikus kutatások eredményei TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. BME Társadalmi- és Térbeli Kutatások Központja dr. Janky Béla egyetemi docens dr.Kocsis János Balázs egyetemi adjunktus dr. Orbán Annamária egyetemi docens

2 Az Újbuda 60+ program és a Q-Ageing projekt célkitűzései
Az aktív időskor elősegítése ezen belül: Növelni az időskorúak munkaerőpiaci részvételét és közösségi aktivitását, Közösségi szolgáltatások javítását segíteni, Elősegíteni a közösségi részvételt, az időskorúak bevonását az őket érintő döntésekben Javaslatokat tenni a városi környezet idősek igényeit figyelembe vevő átalakításához

3 Állapotfelmérés (szociológiai kutatások)
Célok: Kerületben élő idősek területi és demográfiai megoszlása Életminőség-mutatók Munkaerőpiaci, közösségi és egyéb szabadidős aktivitás A kerületi idősek lakókörnyezetének alapjellemzői Az időskorú lakosok ismeretei és igényei – az Újbuda 60+ program perspektívái

4 Állapotfelmérés (szociológiai kutatások)
Módszerek: 35 perces kérdőíves felmérés a kerületi időseket reprezentáló 1200 fős mintán 1000 fő véletlen, 200 fő kártyatulajdonos Kvalitatív vizsgálat 2 fókuszcsoportos beszélgetés „Állampolgári/közösségi tanácskozás” Városgazdasági- és társadalmi kvalitatív elemzés Urbanisztikai, szociológiai és gazdasági értékelés Perspektívák: SWOT elemzés

5 Kvalitatív vizsgálat /Dr. Orbán Annamária I
Kvalitatív vizsgálat /Dr. Orbán Annamária I. „Életmód, életminőség és közösségi szolgáltatások” fókuszcsoportos beszélgetések 2 fókuszcsoportos beszélgetés az életmód, környezet, fizikai és szellemi életminőség, közösségi szolgáltatások témakörökben. A kutatás ezen fázisa a későbbi kérdőíves felmérés előkészítését célozta meg, problémafeltáró jelleggel. Összesen 28 kerületi idős lakos 20 nő és 8 férfi, átlagéletkor 66.8 év iskolai végzettség alapján döntően felső és középfokú végzettségűek. Mindkét csoportban jó hangulatú, őszinte és egyben kritikus beszélgetés zajlott, a résztvevők igen aktívak voltak. Az egyes főbb témáknál a kritikus észrevételek mellett építő jellegű, az önkormányzat számára megfontolásra érdemes javaslatok is elhangzottak.

6 1. Általános jellemzők A csoport közel fele egyedül élő, a többiek a párjukkal, élettársukkal, családjukkal. A többség elégedett nyugdíjas életével, nem szeretne aktív munkát vállalni. Inkább önkéntesen a klubéletben, társadalmi, civil szervezetekben tevékenykednek, a családjuknak segítenek, első sorban az unokák gondozásában illetve a hobbijuknak hódolnak. Havi jövedelmükből – ami legtöbb esetben csak a nyugdíj - , folyamatosan legtöbbet a napi megélhetésre - élelmiszerre, fűtésre és rezsire –költenek, ez 60-80%-ot is kitesz. A fennmaradó összeg jó részét gyógyszerre, jóval kisebb hányadát ruházkodásra, esetleg kultúrára, szórakozásra költik.

7 2. Lakókörnyezet minősége, közbiztonság
Általában a lakóházak belső állapota, tisztasága jónak mondható, több lakótelepi közösség, belső kerületi társasház sikeres felújítási programokban vett részt. Azonban a külső környezet, közbiztonság terén már minden kerületrészben voltak problémák: Szemetes a környékük, meglepően a frekventáltabb belső részek is, pl. Feneketlen tó és környéke, a Zöld Pardon és környéke. Az utóbbi esetében a zajszennyezés is igen jelentős. Kutyapiszok okozta áldatlan állapotok, szelektív gyűjtők körüli anomália. Gazdátlan, gondozatlan közterületek, zöldterületek. Sajnos esténként – már sötétedés után - az idősek nem mernek nagyon kimenni sem a lakótelepeken, sem a belső részeken, pl. az italozók miatt. Összességében nem érzik igazán biztonságban magukat az emberek.

8 3.Életvitel, közlekedés, programok
A résztvevők mindegyike még „önellátó módon” végzi a napi háztartási munkákat, bevásárlást, többük családjának is segít. A közösségi/üzleti szolgáltatásokkal kapcsolatban igény lenne kisebb üzletekre, olcsóbb vásárlási lehetőségekre, pl. szociális bolthálózat, termelői piac stb. A közlekedésbiztonságnál általában felmerült az igen rossz közlekedési morál, valamint konkrétan az átkelőhelyek rossz lámpabeállítása. Sajnos a többségnek a kultúrára, szórakozásara már nagyon kevés pénz jut, az egyre növekvő rezsiköltségek, gyógyszerkiadások miatt nemigen gondolnak szórakozásra. Igyekeznek kihasználni az egyesületek, idős klubok adta lehetőségeket, ahol ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen jutnak kulturális és szórakozási lehetőséghez. A helyi programokról általában az Újbuda újságból, a kerületi Tv-ből, hirdetések alapján tudnak, de az információáramlás terén még van teendő: sokszor csak utólag értesülnek róluk, ezért jó lenne több „beharangozó” és többen nem tudják fogni a – kábel tv-s - helyi adást, ezért erre is jó lenne valamilyen megoldást találni.

9 60+ kártya használata A többség ismeri a kártyát és már próbálta is használni, azonban: Egyelőre kevés dologra lehet használni, illetve olyan üzletek, szolgáltatások vannak a hálózatban, amelyekre nem biztos, hogy az idős embereknek szükségük van. Inkább a mindennapi élethez szükséges üzleteket, szolgáltatókat kellene még inkább bevonni: Pl. az említett kisebb boltokat, pékségeket illetve az egészségügyi – jellegű – szolgáltatókat, pl. fogorvos, gyógyászati segédeszközök vagy fodrász, kozmetikus, pedikűr. Továbbá a korábban említett okokból, nagyon jó lenne, ha a kulturális lehetőségek is bővülnének, több rendezvényre, programra használható lenne. Ugyanez az uszoda, gyógyászati lehetőségekre is igaz.

10 4. Fizikai-szellemi jóllét, egészségügyi szolgáltatások
A kisebb-nagyobb a betegségek ellenére is a jelenlévők több mint kétharmada jelezte, hogy „jól érzi magát a bőrében”, és általában elégedettek az egészségügyi ellátással, kiemelten a házi orvosokkal. Sajnos a szakrendelővel kapcsolatban már nem ilyen pozitív a kép: úgy érzik, hogy a kerület lakosságához viszonyítva kevés a szakorvosi rendelés nem egyedi a több hónapos várakozási időpont egyes osztályokon, és sok esetben többször is el kell menni, hogy egyszer megvizsgálják őket. Laborvizsgálatnál mérhetetlen a tömeg. Ezért jó lenne, ha több laborvizsgálat, EKG kikerülne a háziorvosokhoz.

11 II. „Életminőség, társadalmi aktivitás, önsegítő közösségek” Közösségi/állampolgári tanácskozás
A közösségi tanácskozás célja: a közpolitikai ügyekben érintett, egyszerű emberek, helyi lakosok értékes, a politikai döntéshozók számára fontos tudását hasznosítsák, a tanácskozás során kialakított véleményüket figyelembe vegyék. A módszer lényege: helyi probléma megoldásához, fontos közpolitikai - pl. önkormányzati - döntés előkészítéséhez, vagy már folyamatban lévő megvitatásához helyi lakosokat, állampolgárokat hívnak meg, akik az állampolgári/közösségi tanácskozás során a téma szakértőinek meghallgatásával, hivatásos moderátor vezetésével megbeszélik, megvitatják a kérdést, problémát, majd a tanácskozás végeztével konszenzusos, kiegyensúlyozott döntést hoznak és egyben ajánlást is fogalmaznak meg a kérdésben.

12 „Újbuda közösségi tanácskozás”
Az „Újbuda közösségi tanácskozás” kiemelten a társadalmi kapcsolatok, bizalom, fizikai-mentális életminőségre gyakorolt hatását, a kapcsolatokban rejlő erőforrást, az idősek társadalmi aktivitását, önszervező képességét próbálta feltárni és egyben javaslatokat tenni a hatékonyabb időskori humán és társadalmi tőke kihasználásra. A közösségi tanácskozás sikeres pilot-programnak tekinthető, hiszen elérte célját: a megkeresett és kiválasztott állampolgárok aktív és konstruktív beszélgetést folytattak a felvetett témakörökben és jól alkalmazkodva a tanácskozás folyamatához vitát folytattak egymással és a szakértőkkel, illetve a döntéshozók számára hasznos állampolgári javaslatokat fogalmaztak meg.

13 A közösségi tanácskozás eredményei, főbb területek, állampolgári javaslatok
Információ Visszacsatolás Civil kultúra fejlesztése Kapcsolatháló

14 Információ Kérések és állampolgári javaslatok
Tájékozott állampolgárok szeretnénk lenni, azt szeretnénk, ha az információk időben elérhetőek lennének, tudnánk a programokról és a lehetőségekről. Azt szeretnénk, ha a döntéshozatalról is lennének információink, hogy átlátható és ellenőrizhető legyen (civil kurázsi). Tudjuk, hogy a tájékozódás a mi felelősségünk is. Azt javasoljuk, hogy Az információkat az idősek által frekventált helyeken is jelenítsék meg: gyógyszertárakban, orvosi rendelőkben (ha lehetséges), piacon, közlekedési csomópontokban (villamosmegállókban) Az informálást a kisközösségi csoportok is vállalják át (Vöröskereszt, nyugdíjas klubok) Az önkéntesek célzottan is kapják meg az információkat – érdemes velük személyesen is tartani a kapcsolatot. Az önkormányzatoknál legyenek koordinátorok, akiknek a feladata a kisközösségekkel és a „motorokkal” való aktív kapcsolattartás. A pályázati és részpályázati anyagok legyenek nyilvánosan elérhetőek (kiírás, teljes leadott anyag, döntési kritériumok, döntés). Legyenek jól azonosíthatóak a pályázatok és világosak a struktúrák. A pályázati felelősök legyenek ismertek és elérhetők.

15 Visszacsatolás Azt szeretnénk, hogy az információ-áramlás ne egyoldalú legyen, hanem párbeszéd alakuljon ki. Jó lenne, ha véleményezhetnénk a jogszabályokat, befolyásolhatnánk a döntéshozatalt és reagálhatnánk a történésekre. Konstruktív hozzáállást kérünk. Szerintünk ez közös érdek: a projektvezető egyedül nem boldogul, a megvalósításhoz meg kell becsülnie a motorokat. Tudjuk, hogy az érdekképviseletük megszervezése a kisközösségek feladata. Azt javasoljuk, hogy Legyenek kisközösségi érdekképviseletek minden városrészben Legyenek ezeknek az érdekképviseleteknek konzultációs jogaik Az érdekképviseletek jelenjenek meg az önkormányzati munkában (testületi és bizottsági munka) A közösségi motorok kifulladnak, ha nem kapnak visszacsatolást! Feleslegesen nem dolgozik senki. Az érdekképviseletek reagálhassanak magasabb szintű döntésekre. Ezeket a reakciókat az önkormányzat vigye tovább.

16 Civil kultúra fejlesztése
Azt szeretnénk, ha kisközösségek alakulnának ki és erősödne a lokálpatriotizmus (színjátszó kör, kórus, zenekar, kézimunka... stb.) generációktól függetlenül. Azt szeretnénk, ha ehhez minden városrészben meglennének a feltételek Azt szeretnénk, ha a fiatalok jó példákat látnának és tanulnának belőle Tudjuk, hogy ehhez minden kisközösségben kell egy „motor” Azt javasoljuk, hogy Az önkormányzat támogassa az iskolák és a civil szervezetek együttműködését. Minden városrészben alakítsanak ki megfelelő kulturális központokat (létező/hagyományokkal rendelkező épületek újrahasznosítása is lehetséges). Hogy a kisközösségek szabályozzák saját kulturális terüket. Fedezzük fel Újbuda „kulturális tőkéjét”! Vonjuk be a helyi művészeket és tudósokat a munkába!

17 Kapcsolatháló Azt szeretnénk, ha az emberek kapcsolatba lépnének kisközösségükkel. Ezt mi is ki tudjuk találni, meg tudjuk valósítani. Azt szeretnénk, ha a kisközösségek tudnának egymásról és a „motorok” kapcsolatba lennének egymással. Azt szeretnénk, ha a kisközösségek, az önkormányzat és a vállalkozások együttműködnének. Azt javasoljuk, hogy Az aktív lakosok „ne várjanak” senkire, hanem csinálják! Az önkéntesek lehessenek könnyen azonosíthatók, pl. kapjanak kártyát, legyen egy adatbázis, amiben könnyen ellenőrizhető az önkéntes. Ez lehetne az alapja a további kapcsolattartásnak. Társadalmi bizalom építése, „Ki mihez ért” adatbázis Az önkormányzati kapcsolattartók is legyenek jól láthatóak és könnyen elérhetőek. Legyenek a felelősök jól láthatóak. Indítsuk el az „Újbudai Önkéntes” csapatot (váljon fogalommá!!!) és hívjuk meg az önkénteseket a különböző programokra. Projekt ismerete nélkül nehéz jó javaslatot tenni, ez a nehézség felmerül minden programpontnál.

18 A kérdőíves felmérés Dr. Janky Béla
35 perces kérdőív TÁRKI professzionális kérdezőbiztosaival 1000 fő véletlenszerűen kártyatulajdonos Véletlenszerű: minden idős lakosnak azonos az esélye, hogy felkeressék 1000 fő esetén 20 felmérésből várhatóan egyszer tévedünk nagyobbat egy-egy kérdésnél, mint +-3% Az adatok pontosságát súlyozással növeltük Minden körzetben a valós kormegoszlást reprodukáltuk

19 Népesség alapvető jellemzői
39 ezer fő Magas az idősek aránya Szentimrevárosban és Gellérthegyen Számuk Kelenföldön és Szentimrevárosban magas Egyedül élő idősek száma 15 ezer fő 60-75 éves jó egészségi állapotú, mozgásában nem korlátozott: 15 ezer fő Térbeli heterogenitás sok tekintetben

20 Népesség alapvető jellemzői
Idősek belső kormegoszlása

21 Népesség alapvető jellemzői
Magas státusz (36% felsőfokú végzettségű)

22 Aktivitás Csupán 7% dolgozik, további 12% dolgozna
60-75 éves, jó állapotú idősek 15%-a dolgozik, 65%-a nem is akar dolgozni

23 Aktivitás Passzív szórakozási formák (tévé, újság, rádió), kevés társas szabadidős tevékenység

24 Aktivitás Legalább négyféle kültéri szabadidős tevékenységről beszámoló idősek aránya (lehetőségek:: gyerek-felügyelet, kertészkedés, sportolás, kirándulás, vendéglátóipari egység látogatás, kiállítás látogatás, koncert v. színház látogatás, sétálás )

25 Elégedettség Lakókörnyezetüket szeretők aránya:

26 Elégedettség Tömegközlekedés minősítése:

27 Elégedettség Polgármesteri Hivatallal teljesen elégedettek:

28 Elégedettség Elégedettségi index (Nem befolyásolja közvetlenül a jövedelem vagy politikai beállítottság):

29 Elégedettség Életükkel elégedettek:

30 Elégedettség Az intenzív társas életet élők, önmagukkal elégedettek és az informáltabbak elégedettebbek Elégedettségi index/élettel való elégedettség:

31 Tájékozottság Újbuda 60+: viszonylagos tájékozottség
17 ezer idős hallott az Újbuda 60+ programról, 14 ezer tudja, hogyaz Önkormányzat indította 12 ezer fő hallott a Kedvezménykártyáról Pár ezer fő tud egyéb programokról A célokkal a programot ismerők többsége sincs tisztában Az Újbuda című újság a legfontosabb tájékozódási forrás Kerületi idősek 80%-a olvassa 14 ezer fő itt olvasott az Újbuda 60+-ról Kerületi TV jelentősége kisebb, főleg a lakótelepeken élők nézik

32 Tájékozottság Mit tud az Újbuda 60+ programról?:

33 Tájékozottság Hol hallott azÚjbuda 60+ programról?:

34 Érdeklődés az Újbuda 60+ egyes programjai iránt

35 Becsült minimális kereslet az Újbuda 60+ egyes programjai iránt

36 Érdeklődés az Újbuda 60+ egyes program-típusai iránt

37 Legalább egy program iránt érdeklődők aránya

38 SWOT-elemzés Dr. Kocsis János Balázs
CÉLJA: Szisztematikus vizsgálat a téren, hogy a Q-Ageing / Újbuda 60+ programban kitűzött célok elérését a XI. kerület milyen belső adottságai erősítik, illetve gyengítik; továbbá kívülről milyen lehetőségek jelentkezhetnek, és milyen veszélyek fenyegetik ezek elérését.

39 SWOT elemzés módszere SWOT táblázat POZITÍV NEGATÍV BELSŐ EREDETŰ
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK KÜLSŐ EREDETŰ LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK 39

40 Elemzés szintjei Városi tér Gazdasági aktivitás Közszolgáltatások
Társadalmi integráció 40

41 ERŐSSÉGEK 1. Városi tér Kerület fejlettsége Infrastruktúra
Zöldterületek Jó tömegközlekedés (helyi és távolsági busz és vasút) Jó közúti megközelíthetőség

42 2. Gazdasági aktivitás Lakosság magas gazdasági aktivitása, alacsony munkanélküliség Belváros és fejlett agglomerációs térség (Budaörsi Kistérség) közötti hídszerep Jelentős fejlődési potenciál (Nyugati Kapu, Savoya Park környéke, Budafoki út menti területek, Kopaszi gát környéke) 42

43 3. Közszolgáltatások Nagyszámú közösségi intézmény
Művelődési és közösségi házak, klubok Szociális intézmények (egészségügy, családvédelem) Bevásárlási lehetőségek 43

44 4. Társadalmi integráció
Előbb említett intézmények számos társas érintkezésre nyújtanak lehetőséget Sportolás, kirándulás Kulturális, ismeretterjesztő és egészségügyi foglalkozások Zöldövezeti területeken a kerti tevékenység nyújt alkalmat társadalmi érintkezésre Családi, baráti összejövetelek Parkok és városi zöld 44

45 GYENGESÉGEK 1. Városi tér
Kerület heterogén felépítése Nagy távolságok Egyes területek alacsonyabb szintű ellátottsága Tömegközlekedés Vásárlási lehetőségek terén Lakókörnyezet rossz állapota néhány helyen Hiányos közbiztonság néhány helyen 45

46 2. Gazdasági aktivitás Időskorú munkavégzés és tanulás hagyományának hiánya Szabályozási akadályok Korszerű ismeretek hiánya 46

47 3. Közszolgáltatások Információhiány Bizalmatlanság
Visszacsatolás alacsony szintje Pénzhiány Időhiány Szolgáltatások egyenlőtlen térbeli eloszlása Hiányos hálózatok 47

48 4. Társadalmi integráció
Heterogenitás Passzív mentalitás, bezárkózás, elszigeteltség Alacsony szintű közösségi aktivitás Bizalomhiány 48

49 LEHETŐSÉGEK 1. Városi tér
Közlekedési fejlesztések, mint: Kötöttpályás vonalak fejlesztése Átszállási pontok javítása Fonódó hálózat Alacsonypadlós buszok Intézményrendszer decentralizációja Gyalogos közlekedés feltételei javítása Járdák, padkák, akadálymentesítés, utcabútorok Parkok fejlesztése Közbiztonság érzetének javítása 49

50 2. Gazdasági aktivitás Gazdasági aktivitás növekedése
Barnamezős és Duna parti beruházások Hídszerep jó kihasználása Nem teljes munkaidős foglalkoztatás feltételeinek és elfogadottságának javulása Önkéntes vagy közösségi munka elterjedése 50

51 3. Közszolgáltatások Programok célzott marketinge
Szolgáltatások decentralizációja Mentálhigiénés programok, szűrések szervezése Kedvezménykártya használatának elterjesztése 51

52 4. Társadalmi integráció
Közösségépítés, lokalitás erősítése Családi, intergenerációs kapcsolatok erősítése Közösségi aktivitás színterei Biztonságérzet javítása köztereken 52

53 VESZÉLYEK 1. Városi tér Forráshiány
Beruházások, programok félbeszakadása Keresletszűkülés Társadalmi bizalom szintjének csökkenése Társadalmi és térbeli szegregáció növekedése és kohézió csökkenése 53

54 2. Gazdasági aktivitás Gazdasági helyzet romlása Erősödő infláció 54

55 3. Közszolgáltatások Beindított programok megfeneklése
Szolgáltatások (köz- és kereskedelmi-) további koncentrációja 55

56 4. Társadalmi integráció
Társadalmi kohézió csökkenése Lakóterületek leromlása és elszigetelődése 56

57 Köszönjük a figyelmet!