Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Minőségi időskor városi környezetben/ Újbuda 60+ program „Q-Ageing in Urban Environment” projekt Állapotfelmérés Az empirikus kutatások eredményei Minőségi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Minőségi időskor városi környezetben/ Újbuda 60+ program „Q-Ageing in Urban Environment” projekt Állapotfelmérés Az empirikus kutatások eredményei Minőségi."— Előadás másolata:

1 Minőségi időskor városi környezetben/ Újbuda 60+ program „Q-Ageing in Urban Environment” projekt Állapotfelmérés Az empirikus kutatások eredményei Minőségi időskor városi környezetben/ Újbuda 60+ program „Q-Ageing in Urban Environment” projekt Állapotfelmérés Az empirikus kutatások eredményei TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. BME Társadalmi- és Térbeli Kutatások Központja dr. Janky Béla egyetemi docens dr.Kocsis János Balázs egyetemi adjunktus dr. Orbán Annamária egyetemi docens

2 Az Újbuda 60+ program és a Q-Ageing projekt célkitűzései  Az aktív időskor elősegítése ezen belül:  Növelni az időskorúak munkaerőpiaci részvételét és  közösségi aktivitását,  Közösségi szolgáltatások javítását segíteni,  Elősegíteni a közösségi részvételt, az időskorúak bevonását az őket érintő döntésekben  Javaslatokat tenni a városi környezet idősek igényeit figyelembe vevő átalakításához

3 Állapotfelmérés (szociológiai kutatások) Célok:  Kerületben élő idősek területi és demográfiai megoszlása  Életminőség-mutatók  Munkaerőpiaci, közösségi és egyéb szabadidős aktivitás  A kerületi idősek lakókörnyezetének alapjellemzői  Az időskorú lakosok ismeretei és igényei – az Újbuda 60+ program perspektívái

4 Állapotfelmérés (szociológiai kutatások) Módszerek:  35 perces kérdőíves felmérés a kerületi időseket reprezentáló 1200 fős mintán  1000 fő véletlen, 200 fő kártyatulajdonos  Kvalitatív vizsgálat  2 fókuszcsoportos beszélgetés  „Állampolgári/közösségi tanácskozás”  Városgazdasági- és társadalmi kvalitatív elemzés  Urbanisztikai, szociológiai és gazdasági értékelés  Perspektívák: SWOT elemzés

5 Kvalitatív vizsgálat /Dr. Orbán Annamária I. „Életmód, életminőség és közösségi szolgáltatások” fókuszcsoportos beszélgetések  2 fókuszcsoportos beszélgetés az életmód, környezet, fizikai és szellemi életminőség, közösségi szolgáltatások témakörökben.  A kutatás ezen fázisa a későbbi kérdőíves felmérés előkészítését célozta meg, problémafeltáró jelleggel.  Összesen 28 kerületi idős lakos  20 nő és 8 férfi, átlagéletkor 66.8 év  iskolai végzettség alapján döntően felső és középfokú végzettségűek.  Mindkét csoportban  jó hangulatú, őszinte és  egyben kritikus beszélgetés zajlott,  a résztvevők igen aktívak voltak.  Az egyes főbb témáknál a kritikus észrevételek mellett építő jellegű, az önkormányzat számára megfontolásra érdemes javaslatok is elhangzottak.

6 1. Általános jellemzők  A csoport közel fele egyedül élő, a többiek a párjukkal, élettársukkal, családjukkal.  A többség elégedett nyugdíjas életével, nem szeretne aktív munkát vállalni.  Inkább önkéntesen a klubéletben, társadalmi, civil szervezetekben tevékenykednek, a családjuknak segítenek, első sorban az unokák gondozásában illetve a hobbijuknak hódolnak.  Havi jövedelmükből – ami legtöbb esetben csak a nyugdíj -, folyamatosan legtöbbet a napi megélhetésre - élelmiszerre, fűtésre és rezsire – költenek, ez 60-80%-ot is kitesz.  A fennmaradó összeg jó részét gyógyszerre, jóval kisebb hányadát ruházkodásra, esetleg kultúrára, szórakozásra költik.

7 2. Lakókörnyezet minősége, közbiztonság  Általában a lakóházak belső állapota, tisztasága jónak mondható, több lakótelepi közösség, belső kerületi társasház sikeres felújítási programokban vett részt.  Azonban a külső környezet, közbiztonság terén már minden kerületrészben voltak problémák:  Szemetes a környékük, meglepően a frekventáltabb belső részek is, pl. Feneketlen tó és környéke, a Zöld Pardon és környéke.  Az utóbbi esetében a zajszennyezés is igen jelentős.  Kutyapiszok okozta áldatlan állapotok, szelektív gyűjtők körüli anomália. Gazdátlan, gondozatlan közterületek, zöldterületek.  Sajnos esténként – már sötétedés után - az idősek nem mernek nagyon kimenni sem a lakótelepeken, sem a belső részeken, pl. az italozók miatt.  Összességében nem érzik igazán biztonságban magukat az emberek.

8 3.Életvitel, közlekedés, programok  A résztvevők mindegyike még „önellátó módon” végzi a napi háztartási munkákat, bevásárlást, többük családjának is segít.  A közösségi/üzleti szolgáltatásokkal kapcsolatban igény lenne kisebb üzletekre, olcsóbb vásárlási lehetőségekre, pl. szociális bolthálózat, termelői piac stb.  A közlekedésbiztonságnál általában felmerült az igen rossz közlekedési morál, valamint konkrétan az átkelőhelyek rossz lámpabeállítása.  Sajnos a többségnek a kultúrára, szórakozásara már nagyon kevés pénz jut, az egyre növekvő rezsiköltségek, gyógyszerkiadások miatt nemigen gondolnak szórakozásra.  Igyekeznek kihasználni az egyesületek, idős klubok adta lehetőségeket, ahol ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen jutnak kulturális és szórakozási lehetőséghez.  A helyi programokról általában az Újbuda újságból, a kerületi Tv-ből, hirdetések alapján tudnak, de az információáramlás terén még van teendő: sokszor csak utólag értesülnek róluk, ezért jó lenne több „beharangozó”  és többen nem tudják fogni a – kábel tv-s - helyi adást, ezért erre is jó lenne valamilyen megoldást találni.

9 60+ kártya használata  A többség ismeri a kártyát és már próbálta is használni,  azonban:  Egyelőre kevés dologra lehet használni,  illetve olyan üzletek, szolgáltatások vannak a hálózatban, amelyekre nem biztos, hogy az idős embereknek szükségük van.  Inkább a mindennapi élethez szükséges üzleteket, szolgáltatókat kellene még inkább bevonni:  Pl. az említett kisebb boltokat, pékségeket illetve az egészségügyi – jellegű – szolgáltatókat, pl. fogorvos, gyógyászati segédeszközök vagy fodrász, kozmetikus, pedikűr.  Továbbá a korábban említett okokból, nagyon jó lenne, ha a kulturális lehetőségek is bővülnének, több rendezvényre, programra használható lenne.  Ugyanez az uszoda, gyógyászati lehetőségekre is igaz.

10 4. Fizikai-szellemi jóllét, egészségügyi szolgáltatások  A kisebb-nagyobb a betegségek ellenére is a jelenlévők több mint kétharmada jelezte, hogy „jól érzi magát a bőrében”,  és általában elégedettek az egészségügyi ellátással, kiemelten a házi orvosokkal.  Sajnos a szakrendelővel kapcsolatban már nem ilyen pozitív a kép:  úgy érzik, hogy a kerület lakosságához viszonyítva kevés a szakorvosi rendelés  nem egyedi a több hónapos várakozási időpont egyes osztályokon, és sok esetben többször is el kell menni, hogy egyszer megvizsgálják őket.  Laborvizsgálatnál mérhetetlen a tömeg.  Ezért jó lenne, ha több laborvizsgálat, EKG kikerülne a háziorvosokhoz.

11 II. „Életminőség, társadalmi aktivitás, önsegítő közösségek” Közösségi/állampolgári tanácskozás  A közösségi tanácskozás célja:  a közpolitikai ügyekben érintett, egyszerű emberek, helyi lakosok értékes,  a politikai döntéshozók számára fontos tudását hasznosítsák,  a tanácskozás során kialakított véleményüket figyelembe vegyék.  A módszer lényege:  helyi probléma megoldásához, fontos közpolitikai - pl. önkormányzati - döntés előkészítéséhez,  vagy már folyamatban lévő megvitatásához helyi lakosokat, állampolgárokat hívnak meg,  akik az állampolgári/közösségi tanácskozás során  a téma szakértőinek meghallgatásával,  hivatásos moderátor vezetésével megbeszélik, megvitatják a kérdést, problémát,  majd a tanácskozás végeztével konszenzusos, kiegyensúlyozott döntést hoznak és egyben ajánlást is fogalmaznak meg a kérdésben.

12 „Újbuda közösségi tanácskozás”  Az „Újbuda közösségi tanácskozás” kiemelten a  társadalmi kapcsolatok, bizalom, fizikai-mentális életminőségre gyakorolt hatását,  a kapcsolatokban rejlő erőforrást,  az idősek társadalmi aktivitását, önszervező képességét próbálta feltárni  és egyben javaslatokat tenni a hatékonyabb időskori humán és társadalmi tőke kihasználásra.  A közösségi tanácskozás sikeres pilot-programnak tekinthető, hiszen elérte célját:  a megkeresett és kiválasztott állampolgárok aktív és konstruktív beszélgetést folytattak a felvetett témakörökben  és jól alkalmazkodva a tanácskozás folyamatához vitát folytattak egymással és a szakértőkkel, illetve a döntéshozók számára hasznos állampolgári javaslatokat fogalmaztak meg.

13 A közösségi tanácskozás eredményei, főbb területek, állampolgári javaslatok  Információ  Visszacsatolás  Civil kultúra fejlesztése  Kapcsolatháló

14 Információ Kérések és állampolgári javaslatok  Tájékozott állampolgárok szeretnénk lenni, azt szeretnénk, ha az információk időben elérhetőek lennének, tudnánk a programokról és a lehetőségekről.  Azt szeretnénk, ha a döntéshozatalról is lennének információink, hogy átlátható és ellenőrizhető legyen (civil kurázsi).  Tudjuk, hogy a tájékozódás a mi felelősségünk is.  Azt javasoljuk, hogy  Az információkat az idősek által frekventált helyeken is jelenítsék meg: gyógyszertárakban, orvosi rendelőkben (ha lehetséges), piacon, közlekedési csomópontokban (villamosmegállókban)  Az informálást a kisközösségi csoportok is vállalják át (Vöröskereszt, nyugdíjas klubok)  Az önkéntesek célzottan is kapják meg az információkat – érdemes velük személyesen is tartani a kapcsolatot.  Az önkormányzatoknál legyenek koordinátorok, akiknek a feladata a kisközösségekkel és a „motorokkal” való aktív kapcsolattartás.  A pályázati és részpályázati anyagok legyenek nyilvánosan elérhetőek (kiírás, teljes leadott anyag, döntési kritériumok, döntés). Legyenek jól azonosíthatóak a pályázatok és világosak a struktúrák.  A pályázati felelősök legyenek ismertek és elérhetők.

15 Visszacsatolás  Azt szeretnénk, hogy az információ-áramlás ne egyoldalú legyen, hanem párbeszéd alakuljon ki.  Jó lenne, ha véleményezhetnénk a jogszabályokat, befolyásolhatnánk a döntéshozatalt és reagálhatnánk a történésekre.  Konstruktív hozzáállást kérünk. Szerintünk ez közös érdek: a projektvezető egyedül nem boldogul, a megvalósításhoz meg kell becsülnie a motorokat.  Tudjuk, hogy az érdekképviseletük megszervezése a kisközösségek feladata.  Azt javasoljuk, hogy  Legyenek kisközösségi érdekképviseletek minden városrészben  Legyenek ezeknek az érdekképviseleteknek konzultációs jogaik  Az érdekképviseletek jelenjenek meg az önkormányzati munkában (testületi és bizottsági munka) A közösségi motorok kifulladnak, ha nem kapnak visszacsatolást! Feleslegesen nem dolgozik senki.  Az érdekképviseletek reagálhassanak magasabb szintű döntésekre. Ezeket a reakciókat az önkormányzat vigye tovább.

16 Civil kultúra fejlesztése  Azt szeretnénk, ha kisközösségek alakulnának ki és erősödne a lokálpatriotizmus (színjátszó kör, kórus, zenekar, kézimunka... stb.) generációktól függetlenül.  Azt szeretnénk, ha ehhez minden városrészben meglennének a feltételek  Azt szeretnénk, ha a fiatalok jó példákat látnának és tanulnának belőle  Tudjuk, hogy ehhez minden kisközösségben kell egy „motor”  Azt javasoljuk, hogy  Az önkormányzat támogassa az iskolák és a civil szervezetek együttműködését.  Minden városrészben alakítsanak ki megfelelő kulturális központokat (létező/hagyományokkal rendelkező épületek újrahasznosítása is lehetséges).  Hogy a kisközösségek szabályozzák saját kulturális terüket.  Fedezzük fel Újbuda „kulturális tőkéjét”!  Vonjuk be a helyi művészeket és tudósokat a munkába!

17 Kapcsolatháló  Azt szeretnénk, ha az emberek kapcsolatba lépnének kisközösségükkel. Ezt mi is ki tudjuk találni, meg tudjuk valósítani.  Azt szeretnénk, ha a kisközösségek tudnának egymásról és a „motorok” kapcsolatba lennének egymással.  Azt szeretnénk, ha a kisközösségek, az önkormányzat és a vállalkozások együttműködnének.  Azt javasoljuk, hogy  Az aktív lakosok „ne várjanak” senkire, hanem csinálják!  Az önkéntesek lehessenek könnyen azonosíthatók, pl. kapjanak kártyát, legyen egy adatbázis, amiben könnyen ellenőrizhető az önkéntes. Ez lehetne az alapja a további kapcsolattartásnak.  Társadalmi bizalom építése, „Ki mihez ért” adatbázis  Az önkormányzati kapcsolattartók is legyenek jól láthatóak és könnyen elérhetőek. Legyenek a felelősök jól láthatóak.  Indítsuk el az „Újbudai Önkéntes” csapatot (váljon fogalommá!!!) és hívjuk meg az önkénteseket a különböző programokra.  Projekt ismerete nélkül nehéz jó javaslatot tenni, ez a nehézség felmerül minden programpontnál.

18 A kérdőíves felmérés Dr. Janky Béla  35 perces kérdőív  TÁRKI professzionális kérdezőbiztosaival  1000 fő véletlenszerűen kártyatulajdonos  Véletlenszerű: minden idős lakosnak azonos az esélye, hogy felkeressék  1000 fő esetén 20 felmérésből várhatóan egyszer tévedünk nagyobbat egy-egy kérdésnél, mint +-3%  Az adatok pontosságát súlyozással növeltük  Minden körzetben a valós kormegoszlást reprodukáltuk

19 Népesség alapvető jellemzői  39 ezer fő  Magas az idősek aránya Szentimrevárosban és Gellérthegyen  Számuk Kelenföldön és Szentimrevárosban magas  Egyedül élő idősek száma 15 ezer fő  éves jó egészségi állapotú, mozgásában nem korlátozott: 15 ezer fő  Térbeli heterogenitás sok tekintetben

20 Népesség alapvető jellemzői  Idősek belső kormegoszlása

21 Népesség alapvető jellemzői  Magas státusz (36% felsőfokú végzettségű)

22 Aktivitás  Csupán 7% dolgozik, további 12% dolgozna  éves, jó állapotú idősek 15%-a dolgozik, 65%-a nem is akar dolgozni

23 Aktivitás  Passzív szórakozási formák (tévé, újság, rádió), kevés társas szabadidős tevékenység

24 Aktivitás  Legalább négyféle kültéri szabadidős tevékenységről beszámoló idősek aránya (lehetőségek:: gyerek-felügyelet, kertészkedés, sportolás, kirándulás, vendéglátóipari egység látogatás, kiállítás látogatás, koncert v. színház látogatás, sétálás )

25 Elégedettség  Lakókörnyezetüket szeretők aránya:

26 Elégedettség  Tömegközlekedés minősítése:

27 Elégedettség  Polgármesteri Hivatallal teljesen elégedettek:

28 Elégedettség  Elégedettségi index (Nem befolyásolja közvetlenül a jövedelem vagy politikai beállítottság):

29 Elégedettség  Életükkel elégedettek:

30 Elégedettség Az intenzív társas életet élők, önmagukkal elégedettek és az informáltabbak elégedettebbek Elégedettségi index/élettel való elégedettség:

31 Tájékozottság  Újbuda 60+: viszonylagos tájékozottség  17 ezer idős hallott az Újbuda 60 + programról, 14 ezer tudja, hogyaz Önkormányzat indította  12 ezer fő hallott a Kedvezménykártyáról  Pár ezer fő tud egyéb programokról  A célokkal a programot ismerők többsége sincs tisztában  Az Újbuda című újság a legfontosabb tájékozódási forrás  Kerületi idősek 80%-a olvassa  14 ezer fő itt olvasott az Újbuda ról  Kerületi TV jelentősége kisebb, főleg a lakótelepeken élők nézik

32 Tájékozottság  Mit tud az Újbuda 60+ programról?:

33 Tájékozottság  Hol hallott azÚjbuda 60+ programról?:

34 Érdeklődés az Újbuda 60+ egyes programjai iránt

35 Becsült minimális kereslet az Újbuda 60+ egyes programjai iránt

36 Érdeklődés az Újbuda 60+ egyes program-típusai iránt

37 Legalább egy program iránt érdeklődők aránya

38 SWOT-elemzés Dr. Kocsis János Balázs CÉLJA:  Szisztematikus vizsgálat a téren, hogy a Q-Ageing / Újbuda 60+ programban kitűzött célok elérését a XI. kerület milyen belső adottságai erősítik, illetve gyengítik; továbbá kívülről milyen lehetőségek jelentkezhetnek, és milyen veszélyek fenyegetik ezek elérését.

39 SWOT elemzés módszere SWOT táblázat POZITÍVNEGATÍV BELSŐ EREDETŰ ERŐSSÉGEKGYENGESÉGEK KÜLSŐ EREDETŰ LEHETŐSÉGEKVESZÉLYEK

40 Elemzés szintjei  Városi tér  Gazdasági aktivitás  Közszolgáltatások  Társadalmi integráció

41 ERŐSSÉGEK 1. Városi tér  Kerület fejlettsége  Infrastruktúra  Zöldterületek  Jó tömegközlekedés (helyi és távolsági busz és vasút)  Jó közúti megközelíthetőség

42 2. Gazdasági aktivitás  Lakosság magas gazdasági aktivitása, alacsony munkanélküliség  Belváros és fejlett agglomerációs térség (Budaörsi Kistérség) közötti hídszerep  Jelentős fejlődési potenciál (Nyugati Kapu, Savoya Park környéke, Budafoki út menti területek, Kopaszi gát környéke)

43 3. Közszolgáltatások  Nagyszámú közösségi intézmény  Művelődési és közösségi házak, klubok  Szociális intézmények (egészségügy, családvédelem)  Bevásárlási lehetőségek

44 4. Társadalmi integráció Előbb említett intézmények számos társas érintkezésre nyújtanak lehetőséget Előbb említett intézmények számos társas érintkezésre nyújtanak lehetőséget – Sportolás, kirándulás – Kulturális, ismeretterjesztő és egészségügyi foglalkozások Zöldövezeti területeken a kerti tevékenység nyújt alkalmat társadalmi érintkezésre Zöldövezeti területeken a kerti tevékenység nyújt alkalmat társadalmi érintkezésre – Családi, baráti összejövetelek Parkok és városi zöld Parkok és városi zöld

45 GYENGESÉGEK 1. Városi tér  Kerület heterogén felépítése  Nagy távolságok  Egyes területek alacsonyabb szintű ellátottsága  Tömegközlekedés  Vásárlási lehetőségek terén  Lakókörnyezet rossz állapota néhány helyen  Hiányos közbiztonság néhány helyen

46 2. Gazdasági aktivitás  Időskorú munkavégzés és tanulás hagyományának hiánya  Szabályozási akadályok  Korszerű ismeretek hiánya

47 3. Közszolgáltatások  Információhiány  Bizalmatlanság  Visszacsatolás alacsony szintje  Pénzhiány  Időhiány  Szolgáltatások egyenlőtlen térbeli eloszlása  Hiányos hálózatok

48 4. Társadalmi integráció  Heterogenitás  Passzív mentalitás, bezárkózás, elszigeteltség  Alacsony szintű közösségi aktivitás  Bizalomhiány

49 LEHETŐSÉGEK 1. Városi tér Közlekedési fejlesztések, mint: Közlekedési fejlesztések, mint: – Kötöttpályás vonalak fejlesztése – Átszállási pontok javítása – Fonódó hálózat – Alacsonypadlós buszok Intézményrendszer decentralizációja Intézményrendszer decentralizációja Gyalogos közlekedés feltételei javítása Gyalogos közlekedés feltételei javítása – Járdák, padkák, akadálymentesítés, utcabútorok Parkok fejlesztése Parkok fejlesztése Közbiztonság érzetének javítása Közbiztonság érzetének javítása

50 2. Gazdasági aktivitás  Gazdasági aktivitás növekedése  Barnamezős és Duna parti beruházások  Hídszerep jó kihasználása  Nem teljes munkaidős foglalkoztatás feltételeinek és elfogadottságának javulása  Önkéntes vagy közösségi munka elterjedése

51 3. Közszolgáltatások  Programok célzott marketinge  Szolgáltatások decentralizációja  Mentálhigiénés programok, szűrések szervezése  Kedvezménykártya használatának elterjesztése

52 4. Társadalmi integráció  Közösségépítés, lokalitás erősítése  Családi, intergenerációs kapcsolatok erősítése  Közösségi aktivitás színterei  Biztonságérzet javítása köztereken

53 VESZÉLYEK 1. Városi tér  Forráshiány  Beruházások, programok félbeszakadása  Keresletszűkülés  Társadalmi bizalom szintjének csökkenése  Társadalmi és térbeli szegregáció növekedése és kohézió csökkenése

54 2. Gazdasági aktivitás  Gazdasági helyzet romlása  Erősödő infláció

55 3. Közszolgáltatások  Beindított programok megfeneklése  Szolgáltatások (köz- és kereskedelmi-) további koncentrációja

56 4. Társadalmi integráció  Társadalmi kohézió csökkenése  Lakóterületek leromlása és elszigetelődése

57 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Minőségi időskor városi környezetben/ Újbuda 60+ program „Q-Ageing in Urban Environment” projekt Állapotfelmérés Az empirikus kutatások eredményei Minőségi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések