ZALAKAROS VÁROS GAZDÁLKODÁSA A VÁLSÁG IDEJÉN Bácsai Attiláné Pénzügyi osztályvezető 2009.09.25.

Az előadások a következő témára: "ZALAKAROS VÁROS GAZDÁLKODÁSA A VÁLSÁG IDEJÉN Bácsai Attiláné Pénzügyi osztályvezető 2009.09.25."— Előadás másolata:

1 ZALAKAROS VÁROS GAZDÁLKODÁSA A VÁLSÁG IDEJÉN Bácsai Attiláné Pénzügyi osztályvezető 2009.09.25.

2 Az előadás témakörei I. A település rövid bemutatása II. SWOT analízis III. Gazdasági helyzetkép – –Operatív program IV. Az önkormányzat gazdálkodása – –Bevételi források, kiadások – –Pályázati források – –Normatív állami hozzájárulás V. A válság hatása az önkormányzat gazdálkodására

3 I. A TELEPÜLÉS RÖVID BEMUTATÁSA

4 A Nyugat –Dunántúli statisztikai régióhoz és a Balatoni Turisztikai Régióhoz tartozik. Zala megye délkeleti részén - 17 km 2 területű és 2250 fős lélekszámú. Első írásos említés: 1254 – Kórus néven. Gyógyfürdője tette nemzetközileg is elismertté – 1965-ben nyitotta meg kapuit. Magyarország első fedett élményfürdője:

5

6 Zalakaros fejlesztése: döntően helyi, megyei forrásokból 1984 – nagyközségi rang 1997 – városi rang 2007 – kistérségi központ (18 települést magában foglalva) Leglátogatottabb magyar városok közül: Zalakaros a 7. helyen áll (KSH)

7 II. SWOT ANALÍZIS

8 ErősségekGyengeségek  Kedvező környezeti-természeti állapot  Kedvező elérhetőség  Gazdag termálvíz készlet  Erős vállalkozói aktivitás  Szőlő- és gyümölcstermesztés, virágzó borkultúra  Szép, tiszta, gondozott települési környezet  Hagyományos vendégszeretet  Nemzetközi szinten ismert fürdőhely  Intenzív testvérvárosi kapcsolatok  Szabad, fejlesztésre alkalmas területek  Aktív és kezdeményező önkormányzat  Működő civil szervezetek  Kulturális rendezvények gazdag kínálata  Kulturális hagyományok ápolása  Kiegészítő turisztikai kínálat  Kiépült turisztikai infrastruktúra  A Balaton közelsége  Magas szolgáltatási minőséget kínáló szállodák  országos átlagnál kedvezőbb munkanélküliségi mutatók  a közmű kiépítettség kedvező  Komplex turisztikai programcsomagok hiánya  Kihasználatlan turisztikai potenciálok  Nem kielégítő településmarketing  Nincs egységes városkép  A várost terhelő forgalom  Munkanélküliség  Népesség öregedése  A turizmuson kívül nincs más alternatíva, az ipari tevékenységnek nincs infrastrukturális alapja  Szabadtéri játszóterek( gyermekes családok kikapcsolódását segítő lehetőségek hiánya ) állapota  Kevés ifjúsági szórakozóhely, kertmozi kihasználatlansága  Illegális hulladéklerakók több helyen találhatók  Csapadék vízelvezetés ( árkok állapota)  Helyben maradást, letelepedést segítő önkormányzati programok hiánya

9 LehetőségekVeszélyek  Kiegészítő turisztikai fejlesztések (kínálatbővítés)  Helyi környezeti erőforrások minél szélesebb körű felhasználása  Mezőgazdaság jövedelmezőségének javítása  A sármelléki repülőtér közelsége  Közeljövőben az M7-es, távlatilag az M9-es autópályák tovább-, illetve megépülése  Szőlő- és bortermelés, borturizmus  Ökológiai- és biogazdálkodás meghonosítása  Gazdaságföldrajzi előnyök kihasználása  Termálenergia többcélú hasznosítása  Kistérségi összefogás, közös projektek, programok megvalósítása  A területfejlesztési források jelentős decentralizációja  Az ÜDÜLÉS lehetősége, a szezon hatás kiküszöbölése  a sármelléki repülőtérrel kapcsolat szorosabbá tétele  elkerülő út megépítése, mellyel csökkenne a városra nehezedő környezeti terhelés  kerékpárút-hálózat bővítése, mellyel új vendégkör is megjelenhet a városban: ökotudatos kínálat erősítése  kulturális centrum szerepkör erősítése  Tőkehiány  Társadalmi-gazdasági szabályozók kiszámíthatatlansága  A munkanélküliség relatíve magas szintjének állandósulása  A város elöregedése, népességmegtartó képességének csökkenése  A szükséges szemléletváltás elmaradása  A vidékfejlesztési politika folyamatos változása és instabilitása  Gyorsan fejlődő vetélytársak

10 III. GAZDASÁGI HELYZETKÉP „A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 91. §.(1) bekezdése értelmében az önkormányzat meghatározza gazdasági programját. Ugyanezen törvény 91.§. (7) bekezdése alapján a programot a testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól.”

11 A város gazdasági programja: – –2007-2010 közötti időszakra – –2013-ig történt a fejlesztési elképzelések meghatározása (Uniós pályázatokhoz igazodva) – –Összhangban van a településfejlesztési programmal és az ágazati koncepciókkal – –Tartalma: Társadalmi-gazdasági helyzetkép SWOT analízis Stratégiai program Operatív program Monitoring

12 Operatív program – Célok és megvalósítások 1. Fejlesztési elképzelések: – –gyógyfürdő fejlesztés NFT keretében támogatott projekt – –szálláskapacitás fejlesztés ( jelenleg a településen közel 3200 fő részére biztosítható kereskedelmi szálláshely, magányszálláshelyre 764-en rendelkeznek engedéllyel, 3668 férőhellyel.) – –ipari övezet kialakítása → folyamatban 2. Befektetés politika: elsősorban olyan vállalkozások letelepedésének ösztönzése a cél, melyek igazodnak a település környezetéhez (környezetbarát) és a turizmus fejlesztéséhez.

13 3. Munkahelyteremtés valamint humánerő és nevelés –oktatási infrastruktúra fejlesztése – –iskola rekonstrukció – –bölcsőde építés – –óvoda fejlesztés – –szervezet fejlesztés a hivatalban, oktatási intézményekben – –tervezzük egy kisléptékű Egészségház építését és befektetőket keresünk gyógyszertár építéséhez. 4. Településfejlesztési politika: – –Központi tér kialakítása – –Gyógyhelyi közpark – –„Régi településközpont” újjáépítése, rehabilitációja

14 5. Közlekedés, közműfejlesztések: – –kerékpárutak építése, utak, járdák korszerűsítése, folyamatos feladat – –központi beruházásként – az önkormányzat támogatásával- új, korszerű szennyvíztelep épül, közel 1 milliárd Ft-os beruházással – –telekalakítások, közműépítések, lakótelkek kialakítása elsősorban fiatalok letelepítése a cél. 6. Egyéb fejlesztések: – –Tűzoltószertár bővítése – –Játszóterek építése – –Időskorúak ellátási színvonalának javítása ( pl. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás)

15 7. Önként vállalt feladataink: –Civil szervezetek –Civil szervezetek : színessé, változatossá teszik a település életét, aktívan bekapcsolódnak a város programjaiba; az önkormányzat jelentős összegekkel támogatja ezen csoportokat, szervezeteket. –Szőlő- és borkultúra –Szőlő- és borkultúra: a gyógyvíz mellett egyre jelentősebb szerepet kap. Turisztikai attrakcióként is megjeleníthető. –Turizmus –Turizmus: a település szempontjából fontos feladat. Az önkormányzat közvetett és közvetlen eszközökkel támogatja (Turisztikai Egyesület-Tourinform Iroda).

16 IV. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 1. Bevételi források

17 ssz.Megnevezés2008.év2009.év 1.Intézményi műk. bevételek194 774125 510 2. Önkormányzatok sajátos működési bevételei 2.1 Helyi adók 280 000289 000 2.2. Átengedett központi adók 38 92146 729 2.3.Egyéb sajátos bevételek 2 500 Önkormányzatok sajátos műk. bevételei összesen 321 421338 229 3. Támogatások335 396349 550 4. Támogatás értékű bevételek30 17738 200 5.Előző évi pénzmaradvány átvétel716 Működési célú bevételek összesen882 484851 489 FELHALMOZÁSI CÉLÚ BEVÉTELEK 1.Tárgyi eszközök,immateriális javak értékes.236 50040 136 2.Felhalmozási célú támogatás értékű bevételek45 000445 942 3.Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről1 50029 300 4.Adott kölcsönök visszatérülése4 17011 160 5.Előző évi - felhalmozási célú- pénzmaradvány75 000150 000 6.Központosított előirányzat 7.Osztalékok/sajátos felhalmozási bevételek Felhalmozási célú bevételek összesen362 170676 538 Bevételek főösszege1 244 6541 528 027

18 A) Helyi adók ezer Ft-ban 130.000 1. Idegenforgalmi adó tartózkodás után 130.000 11.500 2. Idegenforgalmi adó épület után 11.500 12.500 3. Kommunális adó(magánszemélyek) 12.500 30.000 4. Építményadó 30.000 105.000 5. Iparűzési adó 105.000 A helyi adók a költségvetés 20%-át teszik ki. Ezen belül az idegenforgalmi adó közel 10 %-os bevételi forrást biztosít.

19 B) Pályázati források

20 Nyertes pályázatok ezer forintban 1. Fürdőfejlesztésre 809 000 2. NYDOP 5.3.1./2F-2f-2009-0011 Közoktatási Infrastruktúra fejlesztése. A zalakarosi Móra Ferenc Általános Iskola infrastruktúrája és szolgáltatás fejlesztése. 195 334 3. NYDOP 4.1.1./I-B-2f-2009-0003 Felszíni vízelvezetés támogatás. Zalakaros belterületi központot is vesz. Csapadékvíz elvezetése. 170 758 4. NYDOP 5.1.1./B-2008-0006 Szociális infrastruktúra Bölcsődei ellátást végző intézményfejlesztés Zalakaroson 50 000 5. UMFT ÁROP 1.A.2/A-2008-0125 Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése. Helyi igényekre épülő szervezetfejlesztés a Zalakarosi Polgármesteri Hivatalban. 17 791 6. TEUT 2009 Petőfi utca korszerűsítése. 5000 7. TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0029 Kompetencia alapú oktatás. 20 337 8. TIOP 1.2.3.-08/1-0004415 Könyvtár szolgálat fejlesztése. 2565 9. ÖTM óvodafejlesztés 8250 10. Iskolabusz beszerzése (térséggel) 15 000 Összesen: 1.294.035

21 NEM NYERTES: NEM NYERTES: – –Régi településközpont funkcióbővítő felújítása – –CÉDE 2009 Iskolakonyha bővítése – –Térfigyelő rendszer (térséggel) BENYÚJTOTT: BENYÚJTOTT: – –Kerékpárút építése Zalakaroson BENYÚJTANDÓ: BENYÚJTANDÓ: – –Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése – –Régi településközpont funkcióbővítő felújítása – –Turisztikai attrakciófejlesztés (kalandpark) – –Pontszerű fejlesztés (Fürdő előtti sétány felújítása) – –Közösségi közlekedés – buszvárók, pályaudvar (térséggel) – –Kerékpáros turisztikai fejlesztés (kerékpáros ház, stb.) (térség+ Hévíz térség)

22 C) Normatív állami hozzájárulás ezer Ft-ban 65 543 1. Oktatási feladatokra 65 543 17 380 2. Szociális ellátásra 17 380 254.207 3. Települési önkormányzati feladatokra 254.207  Ebből: idegenforgalmi adó után 230 000 járó összeg: 230 000 12 420 4. Egyes szociális feladatok támogatására 12 420 Az állami támogatások aránya a költségvetésből 23%-os. A működési kiadások 41%-ára nyújt forrást.

23 2. Kiadások ssz.Megnevezés2008.év2009.év 1. Polgármesteri Hivatal568 997529 148 2. Móra Ferenc Általános Iskola188 447185 859 3. Ellátottak pénzbeli juttatásai17 39017 348 4. Speciális célú támogatások17 19063 215 5. Általános tartalék működésre4 42414 978 6. Céltartalék működésre21 00040 791 Működési célú kiadások összesen 817 448851 339 FELHALMOZÁSI CÉLÚ KIADÁSOK 1.Felújítási kiadások27 80025 700 2.Beruházási kiadások318 390599 440 3.Felhalmozási célú tám. értékű kiad.18 000 4.Kölcsönök5 000 5.Felhalm.célú pénze.átadás államh.kiv.3 000 6.Felhalm.célú céltartalék51 30022 000 7.Felhalmozási célú általános tartalék6 00017 200 8.Finanszírozási kiadások (hitel törl.)4 348 Felhalmozási célú kiadások összesen: 426 490676 688 Kiadások főösszege 1 243 9381 528 027

24 A működtetés-fejlesztés aránya 56-44% Jelentős fejlesztések valósulnak meg érvről –évre Magas a tartalékok aránya (pályázati önrész) Az üzemeltetési kiadásoknál a Polgármesteri Hivatal költségvetése tartalmazza: A városüzemeltetési feladatok Egészségügyi, szociális feladatok Igazgatási és vagyongazdálkodási feladatok

25 V. A VÁLSÁG HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA

26 Jelenleg: 2009.évben még kevésbé éreztette hatását Járulékrendszer évközi változása nem okozott jelentős megtakarítást A bérek befagyasztása és a 13. havi juttatás megvonása érzékenyen érintette a közszolgálati dolgozók jövedelmeit, így még a 2008.évi szinten tartás sem valósulhatott meg. Normatív hozzájárulások csökkenésével nőtt az önkormányzat és a lakosság teherviselése (oktatás, szociális ellátások)

27 Prognózis: A normatívák további csökkenésével  ellátási gondok az oktatás és a település üzemeltetés területén. Az idegenforgalmi adó 50%-al történő elvonása a településnek közel 130 millió Ft-ot jelent, amely a normatív támogatás 40%-a.  Kevesebb jut település tisztaságra, közvilágításra, idegenforgalomra. A bérek befagyasztása a kvalifikált munkaerő elvándorlását is eredményezi.

28 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!