Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az erdőtüzek és az időjárás Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Elemző Osztály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az erdőtüzek és az időjárás Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Elemző Osztály."— Előadás másolata:

1 Az erdőtüzek és az időjárás Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Elemző Osztály

2 A vegetációtüzek keletkezésének okai

3  Természetes okok  Villámcsapás (csak az USA-ban évente erdőtűz keletkezik villámcsapás miatt!)  Vulkáni működés (pl. Hawaii, Java, Borneo) Emberi okok  Emberi okok  Eldobott cigarettacsikkek, eldobott üvegek  Hátrahagyott, vagy megfelelően el nem oltott tábortüzek  Őrizetlenül hagyott gaz-, vagy tarlóégetés  Traktorokból, és más (munka)gépekből „kipattanó” szikra  Katonai tevékenység  Játék a tűzzel (gyerekek)  Szándékos gyújtogatás

4 MAGYARORSZÁGON AZ ERDŐTÜZEK 98%-A EMBERI TEVÉKENYSÉG KÖVETKEZMÉNYE! De a kockázatot bizonyos meteorológiai feltételek jelentősen változtathatják.

5 A tűz fejlődését, későbbi viselkedését befolyásoló tényezők A növényzet (tüzelőanyag) sajátosságai A növényzet (tüzelőanyag) sajátosságai Domborzati viszonyok Időjárási viszonyok Időjárási viszonyok„TŰZHÁROMSZÖG”

6 Az időjárás hatása a vegetációtüzekre

7  Befolyásolja a tűz keletkezését  Befolyásolja az oltás technológiáját (pl. légi tűzoltás)  Meghatározza az erdőtűz-szezon idejét és hosszát „Új” tudományterület: tűz-meteorológia, tűz-klimatológia FONTOS (lenne) : Speciális időjárásjelentés az oltásban résztvevők számára Az oltás vezetője ennek ismeretében meghatározhatja a tűz terjedésének sebességét és irányát, gondoskodhat a tűz oltásában résztvevők biztonságáról és dönthet az alkalmazott oltási taktikáról

8 Az erdőtüzeket befolyásoló meteorológiai elemek A szél sebessége és iránya A levegő hőmérséklete Relatív páratartalom Csapadék mennyisége

9 Szélsebesség és szélirány Az erdőtűzre gyakorolt együttes hatását tekintve a legfontosabb meteorológiai elem. Befolyásolja (csökkenti) az éghető anyag nedvességtartalmát Befolyásolja (növeli) a tűz oxigénellátását Meghatározza a terjedés sebességét és irányát 1.A szélsebesség növekedésével a terjedési sebesség is nő (nem lineáris a kapcsolat!) 2.Viharos szélben a tűz intenzíven és kiszámíthatatlanul terjed 3.A tűz következtében kialakuló feláramlás magával ragadja a parazsat; ez erős szélben messzire eljuthat (ugráló tűz)

10 Szélsebesség és szélirány A már „lefeketített”, de még izzó parazsat újra lángra lobbanthatja Igen intenzív égésnél felléphet a tűzvihartűztornádó. Igen intenzív égésnél felléphet a tűzvihar, esetleg tűztornádó. (A forró levegő, a füst és az égéstermékek olyan erős feláramlása következik be, ami a környező levegő körkörös irányú, viharos erősségű oldaláramlását idézi elő)

11 Szélsebesség és szélirány Forrás: National Geographic

12 Szélsebesség és szélirány A már „lefeketített”, de még izzó parazsat újra lángra lobbanthatja Igen intenzív égésnél felléphet a tűzvihartűztornádó. Igen intenzív égésnél felléphet a tűzvihar, esetleg tűztornádó. (A forró levegő, a füst és az égéstermékek olyan erős feláramlása következik be, ami a környező levegő körkörös irányú, viharos erősségű oldaláramlását idézi elő) Mivel a legfontosabb elemről van szó, fontos az oltásban résztvevők számára a pillanatnyi szélsebesség és szélirány ismerete. Mobil mérőeszközök (kézi anemométer, mobil meteorológiai állomás) Becslés (Beaufort-féle tapasztalati szélskála)

13 Hőmérséklet A hőmérséklet jelentősen befolyásolja az erdőtűz életciklusát. A hőmérséklet napi menetét követi a tűz intenzitása is 1.Napközben az égés intenzitása növekszik, éjszaka csökken 2.Éjszaka a koronatűz gyengül, vagy megszűnik → A tűz terjedési sebessége csökken 3.Az oltási feltételek (elvileg) éjszaka jobbak → A gyakorlatban azonban a korlátozott látás, az emiatt fellépő balesetveszély, a légi eszközök alkalmazásának lehetetlensége, a tűzoltók pihentetésének szükségessége az oltási feltételeket nehezíti… A hosszantartó magas hőmérséklet hozzájárul a biomassza kiszáradásához, tehát fokozza a gyulladás kockázatát A levegő hőmérséklete közvetve befolyásolja a tűzoltók munkáját

14 Relatív páratartalom Különösen kiterjedt erdőtüzek esetén van jelentős szerepe. Befolyásolja a tűz intenzitását és terjedési sebességét 1.A falevelek kondenzációs magvakként viselkednek 2.A nedves felület a terjedő tűz nagyobb hőenergiáját emészti fel, így csökkentve az intenzitást és a terjedési sebességet A relatív nedvesség napi menetét követi a tűz intenzitása is 1.A relatív nedvesség napi menete ellentétes a hőmérséklet napi menetével 1.A relatív nedvesség napi menete ellentétes a hőmérséklet napi menetével (napközben szárazabb a levegő, mint éjszaka; a rel. nedvesség maximuma napkelte környékén van, minimumát a délutáni órákban éri el) 2.Ez is hozzájárul az intenzitás éjszakai csökkenéséhez A 30%-os relatív páratartalom általában kritikus pont… 1.Ha a rel. páratartalom 30% felett van, az tűz még kezelhető; 30% alatti páratartalom esetén igen nehéz kontrollálni a tüzeket!

15 Csapadék Leginkább a csapadékmentes időszak hossza befolyásolja a vegetációtüzek kialakulását. A biomassza csapadékhiány miatti kiszáradása fokozza a tűz kipattanásának kockázatát A biomassza csapadékhiány miatti kiszáradása fokozza a tűz kipattanásának kockázatát Minél hosszabb idő telik el csapadék nélkül, annál nagyobb a kockázat. Hosszantartó szárazság idején gyakoribb a koronatűz Hosszantartó szárazság idején gyakoribb a koronatűz Ilyenkor a lombkorona is viszonylag száraz → alacsonyabb a gyulladási hőmérséklete A lehulló jelentősebb csapadék a felszín alatti (pl. tőzeg-) tűz esetén esélyt ad az oltásra

16 Az időjárás hatásainak változása Az egyes meteorológiai feltételek napi és évszakos változása közvetlenül befolyásolja a vegetációtűz kockázatát Napi változások A legtöbb meteorológiai elemnek napi menete van Akkor a legnagyobb a tűz-kockázat, amikor a szélsebesség nagy, a relatív nedvesség alacsony, a hőmérséklet magas A vegetációtűz kipattanásának kockázata általában és óra között a legnagyobb („fire day”), 2.00 és 6.00 óra között a legkisebb Évszakos változások A mérsékelt övben minden évszak más és más módon befolyásolja a tűzkockázatot (lásd: erdőtűz szezon) A téli hónapok kivételével bármely évszakban keletkezhet tűz A forró égövi erdőkben csak a száraz évszakban fordulhat elő

17 Fokozottan erdőtűzveszélyes időszakok Magyarországon Február vége – április közepe  Február vége – április közepe A hóolvadás után közvetlenül, a kizöldülés előtt Okok: felügyelet nélkül hagyott rét- és tarlóégetések Veszélyeztetett állományok: lombos (tölgy és cser) telepítések és felújítások Nyár – ősz eleje  Nyár – ősz eleje Forró, csapadékmentes időszakban A kiszáradt erdei avar és tűlevélréteg gyullad meg; fenyves állományokban gyorsan kialakul a koronatűz Okok: eldobott cigarettacsikkek, tűzgyújtási tilalom ellenére gyújtott tábortüzek, őrizetlenül hagyott gazégetés, stb. Veszélyeztetett állományok: erdei és fekete fenyves; idősebb lombos fák

18 Erdőtűz-statisztika, (forrás: MgSZH Központ Erdészeti Igazgatóság) Leégett terület nagysága [ha] Tűzesetek száma 2007-ben több, mint vegetációtűz höz vonultak ki a tűzoltók! 500 tűzesetben ha erdő égett le! TŰZGYÚJTÁSI TILALOM

19 Az erdőtüzek száma és az összes leégett terület (1999 – 2007) forrás: MgSZH Központi Erdészeti Igazgatóság

20 A évi erdőtűzszezon meteorológiai háttere Az országos havi átlaghőmérsékletek eltérése a sokévi átlagtól Az országos havi csapadékösszegek a sokévi átlag százalékában

21 Időjárási indexek és tűzkockázati értékelő rendszerek

22 Időjárási indexek Ún. „elsőgenerációs”, időjárás-alapú indexek: – Nesterov-index – Angström-index – Párolgási-index, Francia-index – Baumgartner-index – Új német erdő- és gyeptűz-veszélyességi index Aszályossági indexek – Keetch-Byrom Aszály Index (KBDI) – Palmer-féle Aszályszigorúsági Index (PDSI)

23 Az Angström-féle gyulladási index Késő tavasztól őszig alkalmazható formula: B = 3,3 - 5f + T/10 Márciusban és áprilisban, amikor hűvös az idő és gyenge a nedvkeringés, a kiszáradó avar és az elhalt fű miatt gyakoriak a gyep- és avartüzek az Angström-féle index egyszerűbb formulával számolható: B = 8,5 - 10f ahol f a relatív nedvesség 14 órakor, T hőmérséklet 14 órakor – Ha az index értéke 1,5 alatt → nagyon alacsony tűzveszély – 1,5 – 2,5 közötti érték → alacsony tűzveszély – 2,5 – 3,5 közötti érték → közepes tűzveszély – 3,5 – 4,5 közötti érték → magas tűzveszély – 4,5 felett → magas tűzveszély A hazai erdőtűz-esetek 70%-a 4,5 feletti Angström-indexnél következett be!

24 Az Angström-féle gyulladási index Magyarországon (2007. július 22.)

25 Az Angström-féle gyulladási index Az OMSZ Éghajlati Osztályán (nem operatív módon) használatos Angström-féle gyulladási index egyszerűsége és kevés adatigény miatt jól alkalmazható a meteorológia helyzettől függő erdőtűzveszély meghatározására.

26 Mit tehetünk az erdőtüzek megelőzésének érdekében?  Központi, kormányzati feladatok 1.Miniszteri rendelet „Az erdők tűz elleni védelméről” (felelős: ÖTM; elfogadás előtt) 2.Országos Erdőtűz Adattár vezetése (felelőse MgSZH KEI az OKF-fel együttműködve; óta folyamatos) 3.A megyék erdőtűz-veszélyességi besorolása (MgSZH KEI – OKF együttműködés; 2007-ben elkészült) 4.Felvilágosítás, oktatás, nevelés  Az erdőgazdálkodó feladatai 1.Az erdő „tisztán” tartása 2.Kijelölt tűzrakóhely közeléből az éghető anyagok eltávolítása 3.Az erdőbe vezető utak bejáratánál tájékozató táblák elhelyezése

27 Mit tehetünk az erdőtüzek megelőzésének érdekében?  A kutatók feladatai 1.Komplex erdőtűz-kockázati értékelő rendszer kifejlesztése, vagy adaptálása 2.Szorosabb együttműködés a különböző (érintett) szakterületek között (jó példa a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet Erdőtűzvédelmi Munkacsoportja) 3.Az éghajlatváltozás erdőtűzveszélyre vonatkozó hatásainak részletes feltárása  Mindannyiunk feladatai 1.Nagyobb gondosság az erdőkben és az erdők környékén 2.Vegyük komolyan a figyelmeztetéseket, tiltásokat! 3.Legyünk résen!

28 Mit tehetünk az erdőtüzek megelőzésének érdekében? A meteorológiai adatok és időjárás-előrejelzések a megelőzés és védekezés elengedhetetlen eszközei, a tüzek terjedéséről is nyújthatnak információt. Nagy erdőtüzeknél fontos lenne: Időjárási adatok és időjárás-előrejelzések eljuttatása a tűzoltás-vezetőhöz Helyi, speciális előrejelzések készítése Mobil meteorológiai állomás alkalmazása

29 Köszönöm a figyelmet! További információ:


Letölteni ppt "Az erdőtüzek és az időjárás Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Elemző Osztály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések