Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István Szeged,SZTE-JATIK 2009.11.28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István Szeged,SZTE-JATIK 2009.11.28."— Előadás másolata:

1 Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István Szeged,SZTE-JATIK

2 Előzmények Az Országgyűlés október 29.-én fogadta el a 88/2009. (X. 29.) Országgyűlési Határozatot, amely alapján felkérte a Kormányt, hogy „jogalkotó és végrehajtó tevékenységében érvényesítse a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában elfogadott elveket, cselekvési célkitűzéseket és az azokhoz rendelt megvalósítási koncepciókat”

3 Ifjúságpolitikai intézményrendszer a NIS-ben A magyar ifjúságpolitikai intézményrendszer jelenlegi helyzetének áttekintése is szerepel a dokumentumban, valamint célként fogalmazódik meg olyan intézményrendszer kialakítása, mely hozzájárul a stratégiában foglalt célok megvalósulásának.

4 NIS főbb elemei 1. Ifjúsági helyzetelemzés ▫Demográfiai helyzet ▫Oktatás, képzés ▫Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet ▫Kirekesztettség ▫Fogyasztás, gazdasági helyzet ▫Ifjúság és egészség ▫Ifjúság és bűnözés, devianciák ▫Közösség, részvétel, közélet ▫Földrajzi mobilitás

5 NIS főbb elemei 2. Ifjúsági közfeladatok és ellátásuk helyzete ▫Jogszabályi környezet  Jelenleg nem meghatározott az ifjúsági közfeladatok rendszere ▫Állami, regionális, helyi szintű ifjúsági feladatok  A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a települési önkormányzatok általános feladatai közé sorolja a „gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást”, azonban adós marad ennek tartalmi meghatározásával. ▫Eljárások, adminisztráció, transzparencia  Az ifjúsági ügyek horizontális jellege miatt különösen fontos lenne az ágazatok közötti párbeszéd, azonban a koordináció közigazgatási fórumai még nem működnek hatékonyan. ▫Párbeszéd, érdekegyeztetés, civil forrásbevonás  Jelenleg nincs Magyarországon legitim civil–kormányzati párbeszéd, és nincs az ifjúsági szervezeteket képviselő, az ifjúsági korosztályok érdekeit megjelenítő civil együttműködés. ▫Ifjúságkutatás  Több szervezet is foglalkozik vele, általában elegendő adat áll rendelkezésre a fiatalokról ▫Ifjúsági célú költségvetési források  Az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.

6 NIS főbb elemei 3. Az ifjúsági szakma – a civil ifjúsági szegmens ▫Szakmai struktúrák ▫Civil, ifjúsági szerveztek ▫Ifjúsági célú nem állami források

7 A jelenlegi ifjúsági intézményrendszert ért kritikák a NIS-ben „Az ifjúsági közfeladatok fogalmi köre, ellátásuk rendszere nem pontosan körülhatárolt. A kötelező önkormányzati ifjúsági feladatok megvalósulása a gyakorlatban alig érzékelhető. A gyermeki jogok érvényesítésének, a Gyermekjogi Egyezmény megismertetésének mechanizmusai nem alakultak ki Magyarországon. Többnyire csak a megyeszékhelyeken és önkormányzati fenntartásban működnek az ifjúsági információs és tanácsadó irodák. Az önkormányzatok ifjúsági tevékenységéről nincsenek megfelelő adatok. Nagyobb településeken jobbára van ifjúsági stratégia, de jelentőségük marginális. A civil szervezetek töredéke van csak befolyással az önkormányzati politikára. A fejlesztéspolitikában nem jelenik meg a szolgáltatások komplex, horizontális jellegű fejlesztésének elve és gyakorlata sem, az ÚMFT programjai között más ágazatok mentén értelmeződnek csak az ifjúsági célú fejlesztések. Nincsenek célszerűségre, eredményességre vonatkozó adatok, információk az eljárásról, pályázatkezelésről, igazgatásról, a monitoring rendszer a pénzügyi teljesítés szabályosságának vizsgálatára korlátozódik. Az ifjúságpolitikával összefüggő feladatok kormányzati koordinálásának központja nem kellően stabil, az állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.”

8 A NIS céljai az ifjúságpolitikai intézményrendszer fényében Át kell tekinteni az ifjúsági közfeladatok jogszabályi hátterének és finanszírozásának helyzetét. Ki kell alakítani az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokban érintett ágazatok, szaktárcák közötti rendszerszerű együttműködés kereteit. Az ifjúsági közfeladatok ellátásának standardizálását el kell végezni, az azokat ellátni képes szolgáltatók, intézmények, szervezetek akkreditációjának minőségügyi rendszerét ki kell építeni. A helyi önkormányzatok esetében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ifjúsági szolgáltatások meghatározott köre az önkormányzatok számára megjeleníthető-e kötelezően ellátandó feladatként. Ki kell alakítani, illetve tovább kell fejleszteni azt a hatékony intézményrendszert, amely biztosítja az ifjúsági közfeladatok kormányzati és egyéb igazgatási szinteken történő ellátását, illetve koordinációját. Szükséges az ifjúsági közfeladatok, továbbá az ezek ellátásában történő civil részvétel, valamint a társadalmi együttműködés eljárási és intézményi rendszerének meghatározása. Meghatározni szükséges az ifjúságra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés szabályait, az ifjúság élethelyzetét és a Stratégia megvalósulását követő kutatások megvalósításának szabályait, valamint ezen kutatási eredmények döntéshozatalba való becsatornázásának mechanizmusait.

9 A NIS ifjúságképe Hazánkban is szükség van arra, hogy az ifjúságot egy folyamatos, innovatív, korszerű tudással rendelkező erőforrásnak tekintsük, amely képes a társadalom megújítására, az aktív szerepvállalásra. Mint önálló, döntésképes egyénekre tekintünk az ifjúsági korosztályok tagjaira, a jövő alakítóira, lehetőséget ajánlva képességeik kibontakoztatásához

10 Európai ifjúságpolitikai modellek- osztályozás szempontjai Az Uniós tagállamokban sokféle ifjúságpolitikai intézményrendszer alakult ki, melyekre az ország társadalmi-gazdaság berendezkedése, a fiatalok előtt álló kihívások típusa, valamint az ország szociálpolitikai, valamint államigazgatási gyakorlata is befolyásolt. A tagállamok ifjúságpolitikai felfogásában az egyik legjelentősebb különbséget az ifjúság definiálása adja. A tagállamok egy részében a 0-30 éves korosztály tartozik az ifjúságpolitika látókörébe, míg a másik véglet szerint a éves korosztály.

11 Ifjúságról alkotott politikai felfogás Az európai államok ifjúságpolitikai intézményrendszereinek elemzésekor az első szempontot az ifjúságról alkotott politikai felfogás jelenti. Két fő nézőpont létezik az ifjúságról alkotott politikai felfogásban, az egyik álláspont arra hívja fel a figyelmet, hogy az ifjúság, mint probléma jelenik meg a társadalomban, míg a másik nézet az ifjúság fejlesztő szerepét emeli ki. A gazdaságilag fejlődő, stabil politikai helyzetben lévő államok az ifjúságot erőforrásként tartják számon, míg a gazdasági recesszióban lévő, instabil politikai helyzetű országokban a fiatalok, mint társadalmi probléma jelennek meg.

12 Ifjúságpolitikai intézményrendszer Egy adott ország ifjúságpolitikai intézményrendszerének a tipológiájánál figyelembe kell venni az állami ifjúságpolitikai intézmények létét, illetve szerepét az államigazgatáson belül. Két fő típus jelenik meg az EU tagállamaiban. Az egyik típusba a különálló ifjúsági szektorral nem rendelkező országok. (Anglia, Dánia, Írország) Ezekben a tagállamokban az ifjúságpolitika nemzeti szintű koordinációja nem, vagy csak nagyon kismértékben létezik. A másik típusba a kiterjedt ifjúsági szektorral rendelkező országok (Svédország, Franciaország, Ausztria, Belgium) tartoznak, ezekben a tagállamokban jelen van ifjúsági ügyekért felelős miniszter és minisztérium.

13 Jogi szabályozás Egy adott tagállam ifjúságpolitikai intézményrendszerének a vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni az ifjúsági ügyek jogi szabályozását. Az Uniós tagállamok majd mindegyikében a jogrendszerben megtalálhatóak a kifejezetten az ifjúságra vonatkozó jogszabályok, amelyek közé leginkább az oktatást, szociális jólétet, bűnözést szabályozó jogszabályok tartoznak. A legfőbb különbség abban mutatkozik meg a tagállamok között, hogy létezik-e önálló ifjúsági törvény. Az ifjúságpolitika, ifjúságügy jogszabályi környezetet vizsgálva három típus különbözhető meg a jogszabályok szintjén. A fiatalok támogatására vonatkozó szabályokat (ifjúsági szolgáltatások, programok, az ifjúsági szervezetek szabályozása) A fiatalok jólétére vonatkozó törvények (szociálpolitika) A fiatalok védelmére vonatkozó törvények

14 Európai ifjúságpolitikai modellek Univerzalista modell Közösség alapú modell Védelmező modell Mediterrán modell

15 Univerzalista modell Finnország, Norvégia és Svédország Az államigazgatás intézményrendszerén belül létezik ifjúsági ügyekre dedikált szerv Kicsi az önálló ifjúsági szektor Az állami részvétel mellett az ifjúsági civil szektor is nagyon fejlett Az állami intézmények és a civil szektor együttműködik az ifjúságot, mint erőforrást kezelik, az ifjúságpolitika fő céljai között pedig a fiatalok önállóságának megteremtése, és a politikai részvétel növelése áll.

16 Brit-szigetek közösség-alapú modellje Az állami szerepvállalás nagyon gyenge Az ifjúsági munka leginkább a civil szektorra hárul Az ifjúságpolitika módszerei között a tradicionális közösség alapú ifjúsági munka áll Kicsi az ifjúsági szektor A fiatalokra, mint problémára tekintenek Az ifjúságpolitika célja a hátrányos helyzetben lévő fiatalok megsegítése A modell kialakulására hatott az angolszász reziduális jóléti modell

17 Közép-európai Védelmező modell Ausztria, Franciaország, Németország Alapvető nézet, hogy társadalomban a fiatalok sérülékeny helyzetben vannak Az ifjúságpolitika célja minél jobban megvédeni a fiatalokat a társadalmi kihívásokkal szemben Az ifjúságpolitika állami intézményrendszere ebben a modellben a legerősebb Nagy ifjúsági szféra A jogalkotás szintjén is megjelenítik az ifjúságpolitikai célokat Igen jelentős az ifjúsági civil szféra szerepe is Az ifjúságpolitika célcsoportja a teljes ifjúság

18 Mediterrán modell Görögország, Portugália, Spanyolország Hagyományosan a család és a vallási közösségek látták el a szociális feladatokat Erőteljesen centralizált állami ifjúságpolitikai intézményrendszert alakítottak ki Nincsenek regionális és helyi kezdeményezések az ifjúságpolitika tárgykörében, de ezek az államok jelentős ifjúsági szektorral rendelkeznek Mind az ifjúság, mint erőforrás, mind az ifjúság mint probléma megjelenik

19 Összefoglalóan Ifjúságpoliti kai modell OrszágokIfjúsági minisztériu m/Részleg Ifjúsági szektor Uralkodó ifjúság szemlélet Legfőbb célok Legfőbb problémák Célcsoporto k Legfőbb korcsoport Univerzalista modell Dánia Finnország Norvégia Svédország -/- +/+ Kicsi vagy nem létező Fiatalok, mint erőforrás Önállóság Függetlenség Fejlődés Politikai részvétel Ifjúsági részvétel Az ifjúság teljes generációja 13/15-25 éves korig Közösség alapú modell Írország Egyesült Királyság +/+ -/- Kicsi vagy nem létező Fiatalok, mint probléma Szociális problémák megelőzése Politikai részvétel Fiatalként töltött korszak meghosszabb ítása Társadalmi kirekesztés Ifjúsági részvétel Hátrányos helyzetű fiatalok Általános iskola – 25 éves korig Védelmező modell Ausztria Belgium Franciaország Németország Luxemburg Hollandia ++/+ +/+ ++/+ +/+ Jelentős ifjúsági szektor Sebezhető fiatalok Fiatalok, mint erőforrás Fiatalok, mint probléma Integráció Szociális problémák prevenciója Politikai részvétel Ifjúsági részvétel Társadalmi kirekesztés Az ifjúság teljes generációja Hátrányos helyzetű fiatalok 0 – 25/30 éves korig Mediterrán modell Görögország (Olaszország) Portugália Spanyolország +/+ -/- +/+ Jelentős ifjúsági szektor Fiatalok, mint probléma Fiatalok, mint erőforrás Önállóság Függetlenség Integráció Politikai részvétel Fiatalként töltött korszak meghosszabb ítása Társadalmi kirekesztés Fiatalok speciális csoportjai 5-25/30 éves korig

20 A magyar ifjúságpolitikai rendszer jelenleg és az európai modellek Magyar- ország FinnországAngliaNémetországGörögország Ifjúságról alkotott politikai álláspont Erőforrás ProblémaErőforrásErőforrás/ probléma Intézmény-rendszer Alacsony szinten A hierarchia magas fokán NincsA hierarchia magas fokán Ifjúsági törvény NincsVanNincsVanNincs Decentralizáltság Elméletileg van, gyakorlatilag nem mindenhol létezik. Van, a helyi önkormányzat ok a felelősek. Konzultációs jog. Van, mivel nincs központi rendszer. Van, szövetségi, megyei, helyi szinten. Kötelező feladat. RIT Konzultációs jog Nincs, fejletlen intézményrendsz er Ifjúsági részvétel az ifjúságpolitikában AlacsonyMagas, Ifjúsági tanácsok AlacsonyMagas, Ifjúsági Tanácsok, helyi ifjúsági szerv. Nem igazán jelenik meg. Fő célkitűzés Fiatalok integrálása a társadalomba Ifjúsági központok építése/támog atása Szociális problémák kezelése/ megelőzése Társadalmi részvétel növekedése Önállóság, társadalmi integráció Civil szervezetek szerepe Nincs kiépített párbeszédren dszer Komoly együttműködé s az állami szférával Az ifjúsági munka elsődleges színtere Komoly együttműködés az állami szférával Nincs széleskörű párbeszéd rendszer

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István Szeged,SZTE-JATIK 2009.11.28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések