Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tanfelügyelet és minősítés Az Oktatási Hivatal szerepe és feladatai a köznevelési rendszer megújításában Pósfai Péter Oktatási Hivatal elnök 2013. augusztus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tanfelügyelet és minősítés Az Oktatási Hivatal szerepe és feladatai a köznevelési rendszer megújításában Pósfai Péter Oktatási Hivatal elnök 2013. augusztus."— Előadás másolata:

1 Tanfelügyelet és minősítés Az Oktatási Hivatal szerepe és feladatai a köznevelési rendszer megújításában Pósfai Péter Oktatási Hivatal elnök augusztus 22.

2 Köznevelésfejlesztési projektek az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán TÁMOP XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz  A Köznevelési Információs Rendszer megújítása  Az új köznevelési rendszerhez kapcsolódó jogalkotási feladatok közoktatás-szakmai támogatása  A Nemzeti Köznevelési Akkreditációs Központ kialakítása  Köznevelési Információs és Közösségi Portál kialakítása  A közoktatási konstrukciókban kifejlesztett szolgáltatások és termékek egyenletesen magas minőségi szintjének biztosítása 2

3 Köznevelésfejlesztési projektek az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán TÁMOP Helyi oktatásirányítás fejlesztése  A köznevelési intézmények komplex helyzetfelmérése  Komplex helyzetelemzés, javaslatok megfogalmazása az optimális köznevelési intézményszerkezet kialakítására  Megyei képviseletek felállítása és működtetése  Az intézményrendszer átszervezési, átalakítási folyamatának szakmai támogatása  A megvalósult átszervezés hatásainak elemzése 3

4 Köznevelésfejlesztési projektek az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán TÁMOP Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban  A tanulói teljesítménymérés rendszerének továbbfejlesztése a közoktatásban  Az intézményi önértékelés és külső értékelés rendszerének fejlesztése a közoktatásban  Információmenedzsment, visszacsatolás  Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak fejlesztési célú támogatása  A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 4

5 Köznevelésfejlesztési projektek az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságán TÁMOP Pedagógusképzés támogatása  Új, egységes pedagógus-továbbképzési koncepció kidolgozása és javaslattétel a pedagógus-továbbképzés jogszabályi környezetének átalakítására  A pedagógus-életpályamodell fokozataihoz kapcsolódó képzési és minősítési rendszer kidolgozása  A pedagógusok szakmai előmenetelét támogató szaktanácsadói szolgáltatások megújítása 5

6 A) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet  Köznevelési rendszerünkben hosszú ideje nem működik egységes, nyilvános szempontrendszer alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés.  Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kereteinek kidolgozásakor e hiány megszüntetése volt a cél, olyan módon, hogy a köznevelésben korábban már használt ellenőrzési elemeket – pl. a belső önértékelést, az elégedettségmérést – beépítették a tanfelügyeleti ellenőrzés folyamatába. 6

7 Tanfelügyelet – jogszabályi háttér  A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt.) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); §; 82.§)  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145.§: - a tanfelügyeleti ellenőrzés célja, „hogy a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.” 7

8 Tanfelügyelet – jogszabályi háttér A cél: - a pedagógus, - az intézményvezető - és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása; - a nevelő-oktató munka egységes és nyilvános standardok alapján történő ellenőrzése; a pedagógiai értékek megmutatása; a jó gyakorlatok elterjesztése; egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása. 8

9 Tanfelügyelet – jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt.) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); §; 82.§)  Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben az a köznevelési szakértő vehet részt, aki a külön jogszabályban előírt továbbképzés követelményeit teljesítette.  A köznevelési intézményben a szakmai ellenőrzést végző személynek nincs döntési, intézkedési jogköre.  A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni.  Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredménye és az azt megalapozó dokumentumok a fenntartó számára nyilvánosak. 9

10 Tanfelügyelet – menetrend, jellemzők 20/2012. (VIII. 31.) EMMI §  A kormányhivatal minden év május 31-éig elkészíti a következő tanévre szóló megyei ellenőrzési tervet;  a nevelési-oktatási intézmények által beküldött adatoknak megfelelően ezt augusztus 31-éig felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja;  ellenőrzések 5 évente legalább egyszer;  egy pedagógust és egy vezetőt 2-2 szakértő, egy intézményt 3-5 szakértő ellenőriz. 10

11 Tanfelügyelet - jellemzők  Intézménytől, fenntartótól független külső értékelés - Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi a kormányhivatalok közreműködésével. - Az értékelést független, külső szakértők végzik a megyei kormányhivatalok megbízásából.  Rögzített, nyilvános standardok - Az értékelés eljárásrendje, területei, a feladatellátás típusának megfelelő eszközrendszere és módszertana adott a pedagógus, a vezető és az intézmény esetében is. - A fenti standardok a készülő tanfelügyeleti kézikönyvekben minden érintett számára elérhetővé válnak. 11

12 A pedagógusok ellenőrzésének területei 1.A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése 2.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 3.Módszertani felkészültség 4.A pedagógiai folyamat tervezése 5.A tanulás támogatása, szervezése és irányítása 6.A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése 7.A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás 8.Az autonómia és a felelősségvállalás 12

13 A pedagógusok ellenőrzésének eszközei  Dokumentumelemzés  Óra-/foglalkozáslátogatás  Interjúk  Portfólió 13

14 A vezetők ellenőrzésének területei 1.A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 2.A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 3.Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 4.Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 5.Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása 14

15 A vezetők ellenőrzésének eszközei  Dokumentumelemzés  Interjúk  Óra- /foglalkozáslátogatás  Portfólió  Kérdőíves felmérés (pedagógusok, szülők, fenntartó) 15

16 Az intézmény ellenőrzésének területei 1.A pedagógiai folyamatok irányítása 2.Személyiség- és közösségfejlesztés 3.Eredmények 4.Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 5.Az intézmény külső kapcsolatai 6.A pedagógiai működés feltételei 7.Központi elvárásoknak, saját intézményi céloknak való megfelelés 16

17 Az intézmény ellenőrzésének eszközei  Dokumentumelemzés  Interjúk (a vezetővel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel, a fenntartóval)  A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel  A pedagógusellenőrzés értékelőlapjainak összegző adatlapja 17

18 A TÁMOP projekt eddigi eredményei és feladatai január 31. A tanfelügyeleti eljárásrendek és eszközök, valamint a szakértői képzés tesztverzióinak elkészítése március-június: tesztelés; 98 szakértő, 52 intézmény, 44 intézményvezető, 744 pedagógus részvételével szeptemberben várható eredmények:  A standardok véglegesítése  A szakértői képzés anyagának véglegesítése  A szakértők kiválasztásához szempontrendszer meghatározása 18

19 B) A minősítés szerepe A minősítés a pedagógusok előmeneteli rendszerének standard értékelési eleme, ily módon egyaránt szolgálja az objektív, nyitott, mindenki számára megismerhető, standardok alapján kifejlesztett értékelési, előmeneteli rendszer működtetését, egy kiszámítható, tervezhető és átlátható életpályaút lehetőségének biztosítását, és ezzel együtt a pályán lévő pedagógusok munkájának elismerését, valamint a fiatalok pedagóguspályára vonzását és megtartását. 19

20 Minősítési fokozatok Gyakornok Pedagógus I. Pedagógus II. Mesterpedagógus Kutatótanár Kötelező minősítések – az első alkalommal a pedagógus számára díjmentes, a költségeket az állam vállalja. A megismételt eljárások önköltségesek. Nem kötelező minősítések – önköltségesek. 2 év után 60 %-os eredmény Leghamarabb 6, legkésőbb 9 év után 75 %-os eredmény Leghamarabb 6 év után 85 %-os eredmény 20

21 Minősítési terv Miniszter o közzéteszi a minősítési keretszámot (február utolsó napjáig) o meghatározza a minősítési tervbe bekerülők körét (április 30-ig) Oktatási Hivatal o április folyamán javaslatot tesz a minősítési tervre o a kormányhivatalok beszámolói alapján jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására is (július 31-ig) 21

22 Ütemezés a pedagógusok számára HatáridőFelelős Minősítési keretszámok és különös feltételek közzététele február 28-igMiniszter Jelentkezés a minősítési eljárásra, portfólió feltöltése március 31-igPedagógus A jelentkezések továbbítása az OH-ba április 10-igKormányhivatal Minősítési tervhez javaslat készítése döntést megelőzően Oktatási Hivatal Minősítési terv készítése, döntés a minősítésben résztvevő pedagógusokról, a kormányhivatalok értesítése a minősítési tervről április 30-igMiniszter A pedagógus és a munkáltató értesítése május 31-igMiniszter Beszámoló készítése az OH részére az előző év minősítési eljárásairól és vizsgáiról, amely tartalmazza a pedagógusi elégedettségi kérdőívek értékelésének összesítését június 30-igKormányhivatal A minősítő bizottságok tagjainak felkérése a következő év eljárásaira július 31-igKormányhivatal Jelentés készítése a miniszter részére az előző év minősítési eljárásairól és vizsgáiról, amely tartalmazza a minőségbiztosítási szakértők szakvéleményének összesítését július 31-igOktatási Hivatal A minősítési terv és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési terv birtokában minőségbiztosítási szakértők kijelölése folyamatos Oktatási Hivatal A gyakornoki minősítővizsga és minősítési eljárás lefolytatása, az összegző értékelés feltöltése folyamatosMinősítőbizottság 22

23 A pedagógus feladata  Felkészülés  Jelentkezés  E-portfólió feltöltése  Óra/foglalkozás megtartása  Felkészülés az e-portfólió védésére  E-portfólió védése  Magasabb fokozatba lépés a minősítést követő év január 1-jén 23

24 Mit vizsgál a bizottság? Áttekinti valamint értékeli a pedagógus által feltöltött, a védés alkalmával megvitatott portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat. Foglalkozást, illetve foglalkozásokat látogat és értékel. 24

25 A portfólió elemei  szakmai önéletrajz  a nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve  a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, annak dokumentumai  önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, annak dokumentumai  a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása  a szakmai életút értékelése 25

26 A vizsgált pedagógus kompetenciák 1.Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 2.Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3.A tanulás támogatása 4.A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6.Folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8.Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 26

27 Kik végzik a minősítést? Minősítővizsga esetén: Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő; a pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója /gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorló- kollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt, felkészített alkalmazottja; a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott. 27

28 Kik végzik a minősítést? Minősítő eljárás esetén: Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő; a kormányhivatal által delegált köznevelési szakértő; a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője. 28

29 Kit nem kell minősíteni?  Azt a pedagógus munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottat, aki a szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.  Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt. és a 138/1992. (X.8.) Korm. rendeletnek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben ezek alapján a gyakornok „megfelelt” minősítést kap, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. 29

30 2013 – várható eseményei  A szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást.  A pedagógus-szakvizsgával, és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus április 30-ig kérelmezheti ideiglenesen a Pedagógus II. fokozatba január 1-jével történő besorolását.  portfólió tartalmi áttekintése után az érintett pedagógusok visszaigazolást kapnak.  400 gyakornok és 1200 pedagógus próba minősítésen esik át. 30

31 2015. várható eseményei  A január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb december 31-éig a minősítési eljárásban köteles részt venni.  A december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő- vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában (ha megfelel az egyéb jogszabályi feltételeknek). 31

32 C) Kik végzik az ellenőrzéseket és a minősítéseket? Olyan szakértők, akik:  nagy pedagógusi és pedagógiai-értékelési tapasztalattal rendelkeznek,  elvégzik a felkészítő 2x30 órás képzést,  majd a tanúsítvány birtokában jelentkeznek a szakértői névjegyzék pedagógiai-szakmai ellenőrzés és minősítés szakterület megfelelő szakirányára,  a megyei kormányhivataloktól az ellenőrzési tervek alapján felkérést kapnak. 32

33 Kedvezmények Az a Mesterpedagógus (vagy december 31-éig Pedagógus I. v. Pedagógus II.) fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítővizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül:  neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál (óvodapedagógus esetén huszonöt óránál),  tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell. 33

34  Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések lebonyolítását támogató informatikai rendszer a teljes ellenőrzési folyamatot támogatni fogja. - Az informatikai rendszer a KIR intézménytörzsi és személyi nyilvántartására fog épülni, valamint az országos szakértői névjegyzékkel is összekötésre kerül. - A cél, hogy az ellenőrzések adminisztrációs munkái egyszerűen elvégezhetőek legyenek a rendszer segítségével, s a rendszer minden szereplőt hatékonyan segítsen, legyen szó kormányhivatalról, intézményről, ellenőrzött pedagógusról, illetve az ellenőrzésben részt vevő szakértőről.  A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése szükségessé teszi, hogy a KIR központi nyilvántartásai támogassák az előmeneteli rendszer nyilvántartási feladatait, illetve a minősítési eljárások is a KIR-ben rögzített adatokra támaszkodva kerüljenek lebonyolításra a jövőben. - Ennek megfelelően a KIR személyi nyilvántartásában a 2013/2014. tanévtől kezdve rögzíteni kell a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez szükséges alap- és besorolási adatokat. - Az Oktatási Hivatal megkezdte a minősítési eljárásokban kiemelt fontosságú elektronikus portfólió felület (e-portfólió) kialakítását, mely szoros szimbiózisban fog működni a KIR személyi nyilvántartásával. 34 A köznevelés információs rendszerének (KIR) megújítási folyamata - a tanfelügyelet és a minősítés informatikai támogatása

35 Az értékelési rendszerek kapcsolata ÖnértékelésTanfelügyeleti értékelésPedagógus minősítés 35

36 Az értékelési rendszerek kapcsolata 36

37 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 37


Letölteni ppt "Tanfelügyelet és minősítés Az Oktatási Hivatal szerepe és feladatai a köznevelési rendszer megújításában Pósfai Péter Oktatási Hivatal elnök 2013. augusztus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések