Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Optimális szennyezés elérése alku segítségével Dr. Szigeti Cecília.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Optimális szennyezés elérése alku segítségével Dr. Szigeti Cecília."— Előadás másolata:

1 Optimális szennyezés elérése alku segítségével Dr. Szigeti Cecília

2 Cél Q gazdasági aktivitás haszon, költség MM Q max MEC Q* A BC D Társadalmi optimum elérése

3 Eszközök Optimális szennyezés – Piaci alkuval: Coase tétel és korlátai –Állami beavatkozással : normák és bírságok Pigou- i adók

4 Közvetlen szabályozás Közvetett szabályozás Önkéntes megállapodások Piaci önkéntes magatartás Célok kijelölésejogszabály, hatóság vállalat és a hatóság közösen a vállalat maga Vállalati mozgástér nincs van Ellenőrzés hatósági a piaci szereplők ( pl. tanúsító cégek, iparági szövetségek ) Milyen problémák esetén alkalmazható? Súlyos probléma vagy, ha a be nem avatkozás nagy kockázattal jár A probléma nem annyira súlyos, a bizonytalanság kockázata kicsi Példák norma, bírság adók, forgalmazható szennyezési jogok környezetvédelmi célok ISO 14000, EMAS; környezeti címkézés Forrás: Bela et al.

5 Szennyezési mátrix Szennyezés mennyiségét az állam szabja meg Szennyezés mennyiségét a piac szabja meg Szennyezés árát az állam szabja meg Közvetlen szabályozó eszközök (norma, emissziókiegyenlítési rendszer, együttes szennyezéskibocsátás) Pigou (kibocsátási adó, letét- visszafizetés, elhárítási támogatás) Szennyezés árát a piac szabja meg Szennyezési jogok piaca (buborékpolitika, emissziós bankügylet) Coase (tulajdonjogok meghatározása, jogi felelősség) Forrás: Kocsis

6 Példa Kávéház a gazdasági tevékenység folytatásában érdekelt, abból üzleti hasznot szeretne elérni (nyári esték vendégforgalma a teraszon). Lakóközösség a gazdasági tevékenység korlátozásában megszüntetésében érdekelt, mert szenvednek a tevékenység externális költségeitől ( hangszigetelés, légkondicionálók beszerelése, üzemeltetése). A két szereplő nem ért egyet abban, hogy mi a jogi helyzet, vagyis melyikük kényszerítheti rá az akaratát a másikra.

7 asztalok száma haszon, költség M  kávéház Q max MEC lakók Q* Q2Q2 f e 0 d Q1Q1 c b y a „B” eset „A” eset

8 Feladat Egy konvencionális gazdálkodást folytató mezőgazdasági vállalkozó hasznait az Mπ=20−Q határprofit függvény jellemzi, ahol Q a megtermelt termény mennyisége (tonnában). A szomszédos földeken működő biotermesztő számára a gazda által használt vegyszerek költségnövekedést eredményeznek, mely externális költségeket az MEC= 3/ 2 Q függvény jellemzi. Ábrázolja a feladatban meghatározott függvényeket! Jelölje az ábrán a mezőgazdasági termelő egyéni optimumát, vagyis a profitmaximumhoz tartozó termelési mennyiséget (Qmax) és a társadalmilag optimális termelési mennyiséget (Q*)!

9 ab

10 Ki kezdeményezi az alkut? Milyen mennyiségről indul az alku? Mekkora mennyiségben állapodnak meg? Mekkora lesz a minimális kompenzáció? Mekkora lesz a maximális kompenzáció?

11 „A” eset Tiltják a környezetszennyezést Konvencionális termelő kezdeményez Alku 0t-ról indul Eredménye 8t lesz Minimális kompenzáció b terület:48e Ft Maximális kompenzáció: a+b= 80e+ 48e=128e

12 „B” eset Mindenkinek joga van szennyezni a környezetet. Alku Q=20t-ról indul Biotermesztő kezdeményezi Alku eredménye: 8t Felajánlott kompenzáció minimum: „C” 72e Ft Maximum C+D= 180e+72e=252e Ft

13 Ronald Coase ben Közgazdasági Nobel díjat kapott a tranzakciós költségeknek és a tulajdonjogoknak az intézményi rendszerrel, valamint a gazdaság működésével kapcsolatos szerepének felfedezéséért és tisztázásáért

14 Tranzakciós költségek Amennyiben a piacok jól működnek, miért születnek egyáltalán vállalatok? Miért nem pusztán szerződésekkel kötik össze a vállalkozók munkavállalókat, szállítókat és vevőket?

15 A piac használata nincsen ingyen, a piaci tranzakcióknak pénzben és időben kifejezhető költsége van ( tranzakciós költség ). A piac intézményének alternatívái lehetnek más intézmények is (például vállalatok, akár szövetkezetek is), amíg ezek hatékonyabban tudják megszervezni a termelést.

16 Társadalmi költség problémája Amennyiben az alku nem jár jelentős tranzakciós költségekkel, akkor a jól kijelölt magántulajdon megszünteti az externáliákat. Ezt a felfedezést George Stigler nevezte el Coase- tételnek. Példa: dohányzás Ha szabad dohányozni, akkor a nem dohányzó kezdeményezi az alkut. Ha tilos, akkor a dohányos. Coase szerint a szobában a füst mennyisége ugyanannyi lesz, akár szabad, akár tilos a dohányzás.

17 Tilosba tévedő, a szomszéd vetését pusztító marhák esete Coase

18 További példák Orvos és a cukrász Kókusz szőnyeg gyártása és az ammónium szulfátot gyártó üzem

19 Korlátai A természeti környezethez fűződő jogok pontos meghatározása és kikényszeríthetősége Az érintettek kis száma és azonosíthatósága Nincs jövedelmi hatás Zéró tranzakciós költségek Fenyegetettség hiánya

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Optimális szennyezés elérése alku segítségével Dr. Szigeti Cecília."

Hasonló előadás


Google Hirdetések