Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az energia termelés-fogyasztás és a szén-dioxid kereskedelem Dr. Poós Miklós osztályvezető GKM Energetikai Főosztály Európa Universitas Szeminárium Budapest,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az energia termelés-fogyasztás és a szén-dioxid kereskedelem Dr. Poós Miklós osztályvezető GKM Energetikai Főosztály Európa Universitas Szeminárium Budapest,"— Előadás másolata:

1 1 Az energia termelés-fogyasztás és a szén-dioxid kereskedelem Dr. Poós Miklós osztályvezető GKM Energetikai Főosztály Európa Universitas Szeminárium Budapest, február 20.

2 2 Az előadás főbb témái Bevezetés: A klímaváltozás alapja, fogalmai és hatása Út a CO2 kereskedelemig: Klímaváltozás elleni fellépés nemzetközi háttere (UNFCCC, Kiotói Jegyzőkönyv) Az EU emisszió kereskedelmi direktívája A direktíva hazai honosítása, a Nemzeti Kibocsátási Terv Az EU ETS hatása az iparra és az ipar válaszstratégiája a kihívásra

3 3 A Klímaváltozás alapjai

4 4 Az üvegházhatású gázok CO 2 szén-dioxid CH 4 metán N 2 O dinitrogén- oxid CFC-12 koncentráció (1994)358 ppm1720 ppb312 ppb0,27 ppb relatív erősség légköri tartózkodási idő (év)

5 5 t CO 2 /fő emisszió évente

6 6 Klímaváltozás elkerüléséhez szükséges csökkentések Szén-dioxid min. 60% Metán 15-20% Dinitrogén-oxid 70-80% Óriási globális kihívást jelent, amire globális választ kell adni!

7 7 Út a széndioxid kereskedelemig A nemzetközi szerződések rendszere

8 8 Klimaváltozás globális egyezményének a folyamata 1992 Rio de Janeiro : Klímaváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) 1997 Kiotói Jegyzőkönyv 2003 október EU ETS direktíva elfogadása 2005 január 1. EU ETS indul ! 2005 február 16. Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépése első teljesítési periódus ? második teljesítési periódus

9 9 Emlékeztetőül: A Kiotói Jegyzőkönyvben tett magyar vállalás Vállalt csökkentés: -6% Bázis: átlaga (másoknál 1990) Összehasonlításul EU -8%, USA -7%, Japán -6%

10 10 Kiotói vállalás teljesítése Realisztikus, de „kihegyezett” célkitűzés Energiahatékonysági és megújuló energia politika eredményei meghatározóak Megalapozható a 2012 utáni további stratégia Bizonytalanságok Kibocsátási szcenáriók bizonytalansága Mindig CO2–ről beszélünk, de 6 gázról van szó (mi van az ipari gázokkal?) A nyelők végleg bonyolulttá teszik a képet

11 11 A kiotói vállalás teljesítése BKÁE-REKK tanulmány- hosszú távú kibocsátási trendek 79.5 Mt CO2e 105 Mt CO2e Mt CO2e

12 12 Kiotói flexibilitási mechanizmusok Emissziós jogok nemzetközi kereskedelme(ET) Annex I országok egymás közötti CO2 kibocsátási jogok kereskedelme Együttes végrehajtás(JI) Annex I ország beruház másik Annex I országban és a megtakarításon osztoznak Tiszta fejlődési mechanizmus(CDM) Annex I ország beruház nem-Annex I országban és a megtakarításon osztoznak Annex I. ország: azok az országok akik tettek konkrét vállalást a Kiotói Jegyzőkönyvben (I. számú mellékletben felsorolva)

13 13 Az EU Emisszió Kereskedelmi Direktívája

14 14 87/2003/EU irányelv Alapelvek Az állam kibocsátási egységeket oszt szét a létesítményeknek Év elején a létesítményeknek annyi kibocsátási egységet adnak át az államnak, amennyi az előző évi kibocsátásuk volt aki azt megsemmisíti Az érintett létesítmények csak engedély birtokában bocsáthatnak ki CO2-t A létesítmények adhatják-vehetik a kibocsátási egységeket

15 15 A kibocsátási engedély Csak kibocsátási engedéllyel szabad CO2 kibocsátással járó tevékenységet folytatni Az engedély megszerzéséhez igazolni kell, hogy a létesítmény képes kibocsátásai rendszeres nyomon követésére és jelentésére Az engedélyezést össze kell hangolni az EKH (IPPC) engedéllyezéssel

16 16 EU emisszió direktíva: Bevezetési időpontok Három éves kötelező bemelegítés tanulási fázis -átmeneti mentességek Öt éves periodus, párhuzamosan Kiotóval között

17 17 EU emisszió direktíva Érintettek köre Indulásnál: áram és hőtermelés, olajfinomítók vas és acélipar, papíripar, cementipar, üvegipar Kezdetben csak CO között felülvizsgálni kell a kiterjesztés lehetőségét mind iparágak, mind gázok vonatkozásában

18 18 EU emisszió direktíva Allokáció Ingyen kiosztás min 95%-ban a többi árverésen Már most el kell dönteni a re vonatkozó alapelveket Kiosztás átlátható legyen, összhangban a kiotói vállalással és az EU állami támogatásokra vonatkozó megkötéseivel

19 19 A kibocsátási egységek kiosztása I. Nemzeti Kiosztási Terv alapján (3 év) (5 év) múltbeli kibocsátások szerepe, egyéb múltbeli adatok szerepe az ágazatokon belüli szétosztásnál, bázisidőszak kiválasztása, jövőbeli várható fejlemények szerepe A NKT = Nemzeti Kiosztási Terv NKT-ról társadalmi vita

20 20 A kibocsátási egységek kiosztása II. kibocsátás-csökkentési potenciált figyelembe kell venni nem lehet diszkriminatív új belépőket figyelembe kell venni korai beruházások tiszta technológiák pooling lehetősége

21 21 Büntetések : 40 EUR minden tonna visszaadott kvótával nem fedezett kibocsátás után 2008 után: 100 EUR/t

22 22 A KP és EU ETS által szabályozott emissziós jog kereskedelem összehasonlítása

23 23 Mit lehet eladni? Miről beszélünk konkrétan? A különböző karbon jószágok Európai Unióban Kiotói Jegyzőkönyv szerint Karbon kredit Emission Reduction Units(ERU’s) Karbon kvóta (kibocsátási jog) EU Allowances (EUA’s) Assigned Amount Units (AAU’s)

24 24 EU ETS és a Kiotói Jkv. szerinti emisszió kereskedelem Kiotói mechanizmus EU ETS TermékAAUEUA Időszak BüntetésLazaKőkemény RésztvevőkMinden Annex I.EU Gázok6 dbCO2

25 25 A rendszer hazai bevezetése

26 26 Hazai helyzet alapjai Magyarországon mintegy 150 vállalat vesz részt a kereskedelemben Körülbelül 260 berendezés esik az irányelv hatálya alá 2001-ben a magyar CO2 kibocsátás 60 Mt volt, ebből a kereskedő szektorban kb.30 Mt keletkezett A végrehajtást két minisztérium koordinálja: ---Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ---Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

27 27 A kibocsátási egység (kibocsátási kvóták) 1 egység = 1 t CO2 Eu-ban szabadon adható-vehető tárgyév elején átadják tárgyév végén le kell adni annyit, amennyi az azévi kibocsátás volt tartalékolhatók (kivéve 2007-ről ra)

28 28 A Nemzeti Kiosztási Terv felépítése A hazai kibocsátás teljes mennyisége Az allokálható összes mennyiség A létesítményekre jutó kvóta meghatározása Új belépők kezelése Bezáró létesítmények kezelése Létesítmények nemzeti döntésként történő bevonása/kizárása Korai cselekvések támogatása Tiszta technológiák támogatása Egyéb szabályok A

29 29 A teljes mennyiség megállapítása Magyarország 2008 és 2012 között várhatóan alatta marad a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt célrétéknek (85-87 átlaga - 6%) Ezért az ágazatonként kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyisége megegyezik az érintett ágazatok 2005 és 2007 között várható kibocsátásával. A várható kibocsátásokat makrogazdasági előrejelzések alapján határozták meg A kiosztandó kibocsátási egység-mennyiség évi 29.9 millió tonna, ami az éves német kiosztás kevesebb, mit 6%-a

30 30 A hazai kibocsátások teljes mennyisége BKÁE-REKK tanulmány- hosszú távú kibocsátási trendek 79.5 Mt CO2e Mt CO2e 105 Mt CO2e

31 31 A es teljes mennyiség így oszlik meg: 2.5% árverésre kerül: t CO 2 2 % új belépő tartalékba kerül: t CO 2 0,6% korai beruházási tartalék: t CO 2 94,9% grandfathering alapon kiosztásra kerül: t CO 2 Teljes kiosztandó kvótamennyiség : t CO 2 2 % új belépő tartalék 2.5% Aukció Alapkiosztás Teljes kvótamennyiség, tartalékok, árverés 0,6 % Korai beruházások tartalék

32 32 A nem.energiatermelési rész viszonylag kicsi A kibocsátási egységek ágazati megoszlása

33 33 A es Nemzeti Kiosztási Terv alapelvei Új belépők Új belépők típusai : Zöldmezős beruházások Lényeges változások, azaz: tüzelőanyag-váltás, kogenerációra való áttérés, >10% bemenő hőteljesítmény-növelés, >10% fajlagos CO 2 -kibocsátás-növelés, >10% termelési kapacitás-növelés, MEH-engedély módosítás Kvótaszerzés módja: A) „Öröklés” B) Részesedés az új belépők tartalékából:

34 34 Az új belépő által igényelhető kibocsátási egység- mennyiség a várható termelési szint alapján kerül meghatározásra - a BAT/BPT kibocsátásokat figyelembe véve Az év minden kibocsátási egység-igényét összegyűjtik A tartalék azévi hányadát (2005: a teljes mennyiség 1/2-e, 2006: 2/6-a, 2007: 1/6-a) szétosztják az új belépők között. Ha nincs elég kvóta, minden igény arányosan csökkentésre kerül Egységek kiosztása az új belépő tartalékból

35 35 Ha a bezáró létesítmény üzemeltetője 6 (12) hónapon belül ugyanazon szektorban új létesítményt helyez üzembe, az üzemeltető az új belpő tartalékból való részesedés helyett a bezáró létesítmény kibocsátás egységeit is átveheti. Az allokáció az átvételtől számított 4 évig úgy történik, mintha a bezárt létesítmény kibocsátásai valósultak volna meg. (Azaz a es NKT-ben is kedvezményes elbánásban részesül. Kibocsátási egységek átvétele bezáró létesítményektől

36 36 NKT összefoglalása Egy ágazaton belül szétosztandó mennyiség Teljes hazai várható CO 2 -kibocsátás Érintett ágazatok CO 2 kibocsátása Közlekedés, lakosság stb. Nagyerőművi ágazat Ágazatoknak szétosztandó mennyiség Új belépők olajstb. Történelmi adatok alapján (bázisidőszak * mérőszám) ezek hiányában várható termelés alapján Árverés Korai beruházás

37 37 Hazai bevezetés pillanatnyi helyzete NKT-et Kormány és az EU már elfogadta Engedélyek kiadva Törvény a közeljövőben várható NKT kihirdetési jogszabály folyamatban Registryre, hitelesítésre vonatkozó jogszabály folyamatban Adózási kérdések EU Tax és WTO Bizottság állásfoglalásával összhangban

38 38 Lehetünk nyertesek? Az EU ETS hatása az iparra, és az ipar válasza CO2 kereskedelem kihívására

39 39 A legnagyobb kibocsátók általában multik Ez első tíz kibocsátó tulajdonosai: RWE, Donbass, AES, MOL, Electrabel, Magyar Állam, ATEL, Heidelberg Cement, Holcim Várakozásaink szerint az első időszakban a kereskedelmi volumen legnagyobb részét a multinacionális cégek belső transzferei teszik majd ki. Itt nem biztos, hogy érvényesülnek a piaci árszinvonal Reményeink szerint a magyar vállalatok alapvetően eladói pozicióban lesznek, mivel allokációjuk kevésbé szigorú, mint a régi tagállamokban A kereskedelem várható alakulása

40 40 Gondot jelent majd a kis cégek számára a piacra lépés - segítség nélkül ez nem fog menni - hitelminősítési problémák A magyar állam a kereskedelem ösztönzésére külön intézkedéseket nem tesz, de nagy az aktivitás a közvetitői szférában - brókerek, bankok A kis cégek piacra lépési nehézségei, illetve a nagykibocsátók transzferei miatt ez első időszakban kis forgalomra számítunk. + likviditási problémák Egyelőre meglehetős az ellenérzés a kereskedelem iránt - a létesímtények inkább biztonságot akarnak. Reményeink szerint később ez változni fog A kereskedelem várható alakulása

41 41 Az ipar lehetőségei a CO2 kereskedelem vonatkozásában Nyomon követni a fejleményeket Minél előbb kidolgozni a CO2 stratégiát A piac minden oldalán részt venni a tevékenységben (eladóként, vevőként, kereskedőként…stb). Nem passzív szerep! Rugalmas diverzifikált energiahordozó szerkezet és az emisszió kereskedelemi lehetőségek kihasználása Egyéb kiotói mechanizmusokat is kihasználni (JI,CDM)

42 42 Köszönöm szíves figyelmüket!


Letölteni ppt "1 Az energia termelés-fogyasztás és a szén-dioxid kereskedelem Dr. Poós Miklós osztályvezető GKM Energetikai Főosztály Európa Universitas Szeminárium Budapest,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések