Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Civil-Társ Programiroda A civil szektor pénzügyi és jogi fenntarthatóságát elősegítő jogszabályi környezet kialakítása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Civil-Társ Programiroda A civil szektor pénzügyi és jogi fenntarthatóságát elősegítő jogszabályi környezet kialakítása."— Előadás másolata:

1 Civil-Társ Programiroda A civil szektor pénzügyi és jogi fenntarthatóságát elősegítő jogszabályi környezet kialakítása

2 A Trust-program A közép-kelet-európai régióban műkö- dő Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe nevű alap tevékenységének részeként 2003-ban Magyarországon is elindult a nonprofit szektor felzárkóztatása és felemelkedése érdekében létrehozott program. Hazánkban az Ökotárs Alapítvány a jogi-, szabályozási környezet átalakításának elősegítésével járul hozzá a hazai nonprofit szektor fenntarthatóságának és független- ségének növeléséhez kutatások és programok, támogatásával és megvalósításával.

3 Céljaink Nem az állami szerepvállalás folyamatos növelésével, hanem a szektor fenntarthatóságának kialakításával kell biztosítani a hazai civil szféra fejlődését! A civil szektor egészét kell megerősíteni, hogy képes legyen betölteni valódi, demokratikus funkcióit! A civil társadalom valódi érdekeinek megfelelő hozzáállás A magyar nonprofit jogrendszer átalakítására tett javaslatainkkal, kezdeményezéseinkkel célunk, hogy a szektor sajátos érdekeit középpontba állító, a hazai civil szektor tényleges fenntarthatóságához hozzájáruló jogszabályok jöjjenek létre.

4 ! A Civil-Társ Trust Programiroda koordinálja a nonprofit joganyag fejlesztését kitűző civil kezdeményezést és a nonprofit szakértők tevékenységét, és kezdeményezte egy, a civil társadalom egészére vonatkozó, koherens, minden eddiginél átfogóbb jogi koncepció kidolgozását. Partnereink Jogismeret Alapítvány

5 Előzmények: tevékenységünk között Társadalmi részvétel Nemzeti Civil Alapprogram Önkéntes törvény Működés folyamatos monitoringja, együttműködés az NCA Tanácsával, módosító javaslatok Együttműködés az Önkéntes Központ Alapítvánnyal, külső (hivatalos levelek, támogatás) és belső segítség Jogalkotási törvénytervezetben való közreműködés, Elektronikus információszabadság, lobbitörvény ET 124 Nemzetközi egyezményhez való csatlakozás kezdeményezése (külföldi bejegyzés)

6 A Civil jövőkép koncepció-tervezet egyedülálló módon vizsgálja a mai magyar nonprofit jogi szabályozást : átfogóan és stratégiai jelleggel. Célja, hogy elméleti és gyakorlati áttekintést adjon a civil nonprofit szektor jogszabályi környezetéről; hogy felvesse a legfonto-sabbnak tartott kérdéseket, és alternatívákat mutasson fel azok megválaszolására, hiszen a civil szervezetek létrehozásával és működésével kapcsolatos problémák, a civil szervezetek és a közigazgatási szektor közötti tisztázatlan viszonyok feloldása csak komplex gondolkodással mehet végbe. Átfogó nonprofit jogi reform koncepció

7 Civil Jövőkép - folyamat Előzetes koncepcionális tervezés Széleskörű véleményezés Véglegesítés Civil szervezeti vezetők, jogalkalmazók előzetes véleményének felmérését követően jogi műhelymunka Civil Jövőkép konferencia sorozat Beérkezett vélemények feldolgozása, a koncepció véglegesítése

8 Civil Jövőkép – folyamat II.  2004 folyamán másfél hónap alatt 17 rendezvény, országszerte.  Összesen több, mint 350 civil szervezet képviselői, valamint bírák és ügyészek is részt vettek.  Sok száz hozzászólás és javaslat.  Szinte mindenhol nyomtatott és elektronikus megjelenés. A Civil Jövőkép konferencia sorozat A tervezet adekvát megoldást biztosított az egyes szektorok képviselőinek – így a politikusok, az államigazgatási szférában működő kodifikációs csoportok, illetve a nonprofit szakértők és jogászok – további együttműködéséhez.

9 Civil Jövőkép – vélemények

10 A koncepció három, egymással összefüggő területen vizsgálja a magyar civil nonprofit joganyagot. A civil nonprofit szektor autonómiája A civil nonprofit szektor és az állam viszonyrendszere A civil nonprofit és a magánszektor viszonyrendszere 1.) Az egyesülési szabadság kiteljesítése 2.) Az alapítványok strukturális reformja 3.) A civil működés megkönnyítése 4.) A civilek-állam viszony új alapokra helyezése 5.) A részvételi elvű demokrácia szélesítése 6.) A közhasznúság rendszerének átgondolása 7.) A civilek gazdasági forgalomban való részvétele 8.) A társadalmi támogatottság ösztönzése 9.) A civil szervezetek átláthatóságának növelése Civil Jövőkép

11 Civil Jövőkép – témák I. A civil nonprofit szektor autonómiája 1.) Az egyesülési szabadság kiteljesítése  „egyszerű/kisegyesület”  jogi személy nélküli civil társaság 2) Az alapítványok strukturális reformja  az irányási rendszer átgondolása, alapító-kuratórium viszonyának új alapokra helyezése  új alapítványi formák: közösségi ill. tőkésített alapítvány 3) A civil működés megkönnyítése  egyszerűbb bejegyzési és nyilvántartási eljárás (elektronikus, egyablakos), egységes gyakorlattal  számviteli szabályok civil szervezetekre „igazítása”

12 Civil Jövőkép – témák II. A civil nonprofit szektor és az állam viszonya 4) A civilek-állam viszony új alapokra helyezése a közfeladat ellátásban való civil részvétel elősegítése a támogatási jogviszony és eljárások újragondolása Nemzeti Civil Alapprogram 5.) A részvételi elvű demokrácia szélesítése részvételi törvény és jogszabályok fejlesztése nem jogi eszközök, intézmények áttekintése 6.) A közhasznúság rendszerének átgondolása (ld. következő előadás)

13 Civil Jövőkép – témák III. A civil nonprofit szektor és a magánszféra viszonya 7.) A civilek gazdasági forgalomban való részvétele magánadományozás ösztönzése – adókedvezmény 8.) A társadalmi támogatottság ösztönzése önkéntes törvény módosítása 9.) A civil szervezetek átláthatóságának növelése megszűnés szabályozása (csőd)

14 2005 óta: témák bővebb kifejtése Elsősorban az alábbi területeken:  az egyesületek bírósági nyilvántartásba vétele;  az alapítványi szabályozás újragondolása;  civil szervezetek részvétele a közfeladatok ellátásában;  az állami és uniós társfinanszírozású támogatások civilbarát szabályainak megteremtése;  közhasznúsági rendszer reformja;  civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolata;  társadalmi részvétel;  a közcélú adományok adókedvezményének visszaállítása;  önkéntes törvény módosítása.

15 Az egyesületek bírósági nyilvántartásba vételi gyakorlata I.  Az Ökotárs Alapítvány támogatásával az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület nyarán programot indított a civil nonprofit szervezetek bírósági nyilvántartásba vételének átfogó vizsgálatára.  Alapítóként a felmérés során 19 megyében, valamint Budapesten nyilvánítottuk ki a „NOSZA X Megyei/Budapesti Közhasznú Egyesület a Nonprofit Szervezetek Jogaiért” létrehozására vonatkozó elvi szándékunkat.  A szó szerint megegyező alapszabályok különböző bíróságokhoz történő egyidejű benyújtásával a tanulmány elkészítésében közreműködő szakértőink a bíróságok nyilvántartásba vételi gyakorlatának összehasonlító elemzését kívánták elkészíteni.

16 Az egyesületek bírósági nyilvántartásba vételi gyakorlata II. A bejegyző bíróságok által tett észrevételek száma

17 Az egyesületek bírósági nyilvántartásba vételi gyakorlata III. Az egységes bírói gyakorlat hiányának legjellemzőbb formái A jogszabályok alapszabályban való megismétlése áttekinthetetlen, a gyakorlatban kezelhetetlen alapszabályok keletkezéséhez vezet. A teljes bizonyító erejű magánokirati alakiságokat csak a nyilvántartásba vételi kérelemre nézve kellene előírni, a kérelem mellékleteire nem (BH ). A bejegyző bíróságoknak nem volna szabad az egyesület érdemi, demokratikus működésére ki nem ható, garanciális jelentőséggel nem bíró, pusztán formális követelmények sokaságát támasztaniuk a társadalmi szervezetek alapítóival szemben. Fogadja el és támogassa a bírói gyakorlat az elektronikus kommunikáció térhódítását azzal a megkötéssel, hogy az ilyen módszereket alkalmazó döntéshozatali megoldások nem csökkenthetik az eljárások nyilvánosságát. Ne írjon elő a nyilvántartást vezető bíróság az egyesületi élet külső és belső nyilvánosságával kapcsolatosan olyan megoldásokat, amelyek fölösleges és jelentős költségnövekedést eredményeznek (pl. papír alapú sajtótermékek igénybevétele). Hiánypótlás csak 1 alkalommal!

18 Az alapítványi szabályozás I. - problémák Jogi felfogás: célvagyon, amely elválik az alapítótól, feladata elsősorban tőkegyűjtés és adományozás („klasszikus”al.) A hazai gyakorlat: a kb alapítvány 95%-a nem felel meg ennek - az alaptőke hozama nem elegendő a működés finanszírozásához („kolduló” alapítvány) - az alapítvány programok megvalósítására, munkavégzésre, nem pedig újraelosztásra jön létre - a „szellemi” alapítók személye nem egyezik meg a „vagyoni” alapítóval

19 Az alapítványi szabályozás II. - irányok Kétirányú változtatás Alapító és kuratórium viszonyának átalakítása -Alapítói befolyás tilalmá- nak eltörlése - Alapítói jogok átruházása más személyre (a kuratóriumra) A „programmegvalósító” típusú alapítvány működésének megfelelő, életszerűbb szabályozás Felhatalmazás egy speciális altípus, a „tőkésített” alapítvány szabályainak megalkotására: A „újraelosztó” típusú, adományozó alapítvány bevezetése a magyar jogba (legközelebbi európai példa: Csehország)

20 A tőkésített alapítvány Fogalmi elemek:  A tőkésített alapítvány tartós célra hozható létre.  A tőkésített alapítvány számára az alapító olyan induló vagyont bocsát rendelkezésre, amelynek tőkerésze fel nem használható törzsvagyon.  A törzsvagyont a szervezet megalapításakor vagy az alapító okiratban meghatározott határidőn belül – amely legfeljebb 5 év – kell az alapítvány rendelkezésére bocsátani. A javasolt szabályozás főbb elemei:  Tipizálás (2x2 féle)  Befektetési tevékenység (prudencia)  Törzsvagyon hozamának felhasználása  Törzsvagyon megóvása  Alapítványtevés adókedvezménye  Átalakulás; elnevezés

21 A tőkésített alapítvány típusai Adományozó Tőkésített alapítványok többségét alkotják Szektor fenntarthatóságának elősegítése Állami, önkormányzati szektor forráselosztó funkciójának kiegészítése Államtól, önkormányzatoktól való függés csökkentése Politikai párt nem lehet az adomány kedvezményezettje Intézményfenntartó Főleg (de nem kizárólag!) eü-i, szoc. ellátás, oktatás-nevelés, kultúra, gyermekvédelem területén Részletszabályok ágazati jogszabályokban Magáncélú Kizárólag az alapító vagy hozzátartozó érdekében jön létre (pl. magán- gyűjtemény gondozása, gyermek taníttatása) Adókedvezményre nem jogosult A létesítő okirat módosításával kezdeményezheti a közhasznú jogállás megszerzését Közhasznú Ksztv. alapján Közhasznú tevékenységet végez Működése nyilvános

22 Törzsvagyon és gazdasági tevékenység Törzsvagyon: Minimuma 5 M Ft vagy az ágazati jogszabályban előírt magasabb összeg Vagyon: pénz, ingó és ingatlan Adományosztó alapítvány éves hozamának 30%-a fordítható működési költségre, 70% adományozásra Gazdasági tevékenység: Kizárólag a törzsvagyonon felüli vagyonelemekkel Kizárólag a tartós cél érdekében Befektetési tevékenység normatív szabályai: prudens, biztonságos tevékenység, befektetési szabályzat, kockázatelemzés, kockázatkezelés, FB, könyvvizsgáló

23 Vagyonmegóvás, felelősség, kedvezmények Közhasznú tőkésített alapítvány esetében  Legalább 3 tagú kuratórium  FB (egy tagja legalább pénzügyi szakember)  Könyvvizsgáló  Vagyonmegóvási kötelezettség, szigorú felelősségi szabályokkal Jelentős, adóalapot érintő kedvezmény a közhasznú tőkésített alapítvány alapítója és támogatója részére Jelentős adókedvezmények a közhasznú tőkésített alapítvány gazdasági tevékenységéből származó bevételek vonatkozásában Adómentesség a közhasznú tőkésített alapítvány tulajdonában álló ingatlannal összefüggésben

24 A KCR-dimenzió: a civil részvétel jogi akadályai a közfeladat-ellátásban Dr. Bíró Endre tanulmánya A civil nonprofit szervezetek bevonása a közfeladat-ellátásba a költségvetési keret gazdaságosabb és költség- hatékonyabb felhasználását jelenti. Az ellátás színvonala emellett ugyanolyan, illetve magasabb fokú lehet, hiszen a civil szektor azon képviselőit vonhatják be a közfeladatok ellátásába, melyek tevékenysége erre a területre specializálódik: a közfeladatok ellátásá-nak társadalmasítása javítja az állami funkciók gyakorlásának hatékonyságát.

25 Tárgyalássorozat NFÜ Koordinációs IH vezetésével 2009 november – 2010 április, 8 alkalom A pályázati folyamat logikája mentén Javaslatcsomag - beépül a folyamatban lévő egyéb felülvizsgálatokba Folyamatszemléletű fejlesztés és pályáztatás, az egyes tervezési időszakok konstrukciói épüljenek egymásra. Tervezhetőség. Az intézményrendszer képzése, attidűdjének megváltoztatása: a sok sikeres projekt közös érdek ! (Tudatosítani: a hiba senkinek sem jó.) Egy konstrukciót kísérleti jelleggel elindítani az új elvek, módszerek mentén és vizsgálni ennek sikerét, hatását. Pályázati eljárások reformja

26 A pályázatok előkészítése, meghirdetése A PEMCS (pályázat előkészítő munkacsoport) átfogó reformja: elindulásának nyilvános közzététele, az egyes „mérföldköveknél” az elkészült anyagok nyilvánosságra hozása, hogy az érintettek már a munka korábbi fázisaiba érdemben bekapcsolódhassanak ; véleményezési határidők növelése, hozzászólás motiválása; titoktartási és összeférhetetlenségi szabályok felülvizsgálata (civil képviselő nem gyűjthet visszajelzéseket; míg kiemelt projektek esetében egyébként is ott ül a leendő kedvezményezett). Pályázati eljárásrendek a célhoz és a célcsoporthoz való igazítása – a lehetőségek közül a legmegfelelőbb kiválasztása (pl. közvetett támogatási formák civilek esetében)  a dokumentumok célszerűségi vizsgálata: benne van-e minden információ és csak az az információ, amire az elbíráláshoz szükség van? (most az ellenőrzéstől félve mindent beletesznek inkább);  a felhívást értékelőkkel előre véleményeztetni, potenciális pályázókból álló fókuszcsoporton tesztelni (információtartalom, érthetőség).

27 Projekttámogató funkciók Pályázás segítése, kommunikáció: általános ügyfélszolgálat helyett személyesség erősítése (legyen „arca” a rendszernek), minden konstrukciónak legyen egy „gazdája” (nem adminisztratív értelemben), aki ismeri a célokat, a célcsoportot, tud velük kommunikálni; eljárásrend a pályázók egyedi kérdéseinek megválaszolására, az ehhez kapcsolódó döntéshozatalra (most ha ilyen felmerül, nem lehet tudni, ki és mikor fog dönteni); információs napok kapacitásnövelő, támogató jellegének erősítése (nem az útmutató szó szerint megismétlése) Előzetes monitorozás, helyszíni látogatás fontossága. Elutasított pályázóknak bővebb visszajelzés, esetleg tőlük is információkérés (kétoldalú kommunikáció).

28 Szerződéskötés Támogatási szerződésekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata: államháztartási törvény és végrehajtási rendelete ( támogatás és támogatási szerződés fogalmának meghatározása ; szerződésszegés eseteinek és jogkövetkezményeinek pontos, taxatív felsorolása, támogatottra nézve egyoldalúan hátrányos feltételek korlátozása ) magasabb és alsóbb szintú jogszabályok koherenciájának megteremtése, inkonzisztenciák megszüntetése. Érdemi „projektgazda” hozzárendelése – aki végigköveti egy projekt teljes életciklusát, ismeri a támogatottat, lehet hozzá fordulni (portfoliórendszer). Szerződéskötés előtt tárgyalás, egyeztetés fontossága, pl. a vállalások, indikátorok tekinetében (ne a teljes pályázat legyen a szerződés része, hanem a ténylegesen számon kérhető elvárások). Támogatási feltételek specifikálása, érthető megfogalmazása (nem általános listák). Bekért dokumentumok körének korlátozása (Ket. szerint!).

29 Szabálytalanságok Kommunikálni a támogatottak felé, hogy a szerződésmódosítás a projekt végrehajtás eszköze (gyakran félnek tőle). Szabálytalanság: eseteit és jogkövetkezményeit a szerződésekben is specifikálni kell (ne legyen ‘egyéb’ kategória); szabálytalansági kategóriák felállítása azok súlyossága és jellege szerint, ennek megfelelő jogkövetkezményekkel; szabálytalansági eljárás első lépése egy tárgyalás legyen, ami a megoldás keresésére, konszolidációra irányul (mint a csődeljárásnál - ne léptessék életbe azonnal az összes hátrányos jogkövetkezményt), ehhez a jogszabályi határidők módosítására van szükség; jogorvoslati lehetőséget (új Ámr. szerint) a lehető legtágabban értelmezni. Köztartozás miatti felfüggesztés esetére alsó összeghatár bevezetése (minimális tartozás ne gátolja a végrehajtást).

30 Helyi érdek – Helyi érték I. Útmutató az együtt- működéshez civil szervezetek és önkormányzatok között A CNNy által kidolgozott elvek alapján Strukturáltság Folyamatosság Átláthatóság, befolyásolhatóság Részvétel Nyilvánosság, nyitottság Visszacsatolás, értékelés

31 Helyi érdek – Helyi érték II. Részvétel a döntéshozatalban (döntés- előkészítés, döntés, végrehajtás, monitorozás, értékelés) Pénzügyi kapcsolatok (támogatás, kiszerződés) Megvalósítás (közfeladatok, projektek, szolgáltatások stb.) Az együttműködés formái

32 Helyi érdek – Helyi érték III.  Kapcsolattartás, kommunikáció: civil referens vagy más megbízott  Helyi média használata  Internet használata  Civil szervezeti adatbázisok  Facilitált gyűlések, fordított sorrend, szervezeti helycsere, „piros tapéta” stb.  Lakosság bevonása: költségvetési meghallgatás, fókuszcsoportok, elégedettség-mérés, panaszelemzés stb.  Fogalomtisztázás: a partnerség közös értelmezése  Az informális kapcsolatok fejlesztése: humán erőforrás- fejlesztés, – képzés  A formális kapcsolatok fejlesztése: szabályozási keretek, eljárások rögzítése  Jó példák terjesztése (pl. Civil-Társ díjak, kiadványok) AjánlásokÖtletgyűjtemény

33 Jogalkotás.hu I. A NOSZA Egyesület által az Ökotárs Alapítvány támogatásával működtetett honlap célja az elektronikus információ- szabadságról szóló évi XC. törvény végrehajtásának nyomon követése. A projekt vezetői rendszeres jelentésekben összegzik a jogszabály- javaslatok társadalmi egyeztetését.

34 Jogalkotas.hu II. A I. féléves jelentésből:

35 Jogalkotas.hu III. A I. féléves jelentésből:

36 Köszönöm a figyelmet! Móra Veronika


Letölteni ppt "Civil-Társ Programiroda A civil szektor pénzügyi és jogi fenntarthatóságát elősegítő jogszabályi környezet kialakítása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések