Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA A RERUM NOVARUM ÉS A QUADRAGESIMO ANNO TÜKRÉBEN AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA A RERUM NOVARUM ÉS A QUADRAGESIMO ANNO TÜKRÉBEN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA A RERUM NOVARUM ÉS A QUADRAGESIMO ANNO TÜKRÉBEN AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA A RERUM NOVARUM ÉS A QUADRAGESIMO ANNO TÜKRÉBEN."— Előadás másolata:

1 AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA A RERUM NOVARUM ÉS A QUADRAGESIMO ANNO TÜKRÉBEN AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA A RERUM NOVARUM ÉS A QUADRAGESIMO ANNO TÜKRÉBEN Baritz Sarolta Laura OP Budapesti Corvinus Egyetem Baritz Sarolta Laura OP Budapesti Corvinus Egyetem

2 Az Egyház társadalmi tanításáról ● XIX. Század sajátosságai ● törekvés egy közös társadalmi ethosz / társdalometikai állásfoglalás kialakítására – vörös fonal XIX – XXI szd.-ig antropológia (természetjog) emberi méltóság közjó szubszidiaritás szolidaritás ● aktuális állapotok vizsgálata ebben a szemléletben, ● Kiknek? társadalmilag elkötelezett keresztényeknek „minden jószándékú embernek” (prófétai szerep) ● XXI század sajátosságai

3 Pápai enciklikák, konstitúciók, dokumentumok XIII. Leó: Rerum Novarum 1891 XI. Pius: Quadragesimo Anno 1931 XXIII. János: Mater et Magistra 1961 XXIII. János: Pacem is Terris1963 II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et Spes 1965 VI. Pál: Populorum Progressio 1967 VI. Pál: Octogesima Adveniens1971 Püspöki szinódus: De Iustitia in Mundo 1971 II János Pál: Laborem Exercens 1981 Hittani Kongregáció: Libertatis Nuntius 1984 Hittani Kongregáció: Libertatis Conscientia 1986 II. János Pál: Sollicitudo rei Socialis 1988 II: János Pál: Centesimus Annus 1991

4 Az Egyház helyzete a XIX. században Francia forradalom, Napóleon – nehéz helyzet, elszegényedés Modernitás, liberalizmus – teológiai alapok ellen Romantika – segíti az Egyház megújulását Bécsi kongresszus után fellendülés: viszonyulás a modernitáshoz, liberalizmushoz (gazdaság!) Polarizáció: 1. liberális katolicizmus 2. ultramontán irányzat 1. konstruktív vita; teológia megújítása újkori filozófia és modern tudományos történetírás alapján; emberi jogok védelme; politikai, kulturális liberalizmus; vallás, egyház szabadsága; Egyházi Állam nem; plurális, decentralizált egyházvezetés (pápai primátussal). 2. antimodernista irány; egyház szigorú centralizációja; megújulás egyházi hagyomány alapján; újskolasztika; egységes tomista filozófiai rendszer; változhatatlan történelem fölötti igazság; restaurációs várakozások, konkordátumok. Egyházi Állam a pápai függetlenség jele; pápai illetékesség a tanításban és a jogban. I. Vatikáni zsinat; Egyház az igazság szervezett védőbástyája.

5 Az Egyház helyzete a XIX. században Ultramontanizmus győzelme: XVI. Gergely: Mirari vos (1832) IX. Piusz: Syllabus errorum (1864) (80 elítélt tétel) XIII. Leo: Acterni patris (teológiai stúdiumokban kötelező Aquinói Szent Tamás) Újskolasztika egyeduralkodó a teológiában, zárt, ellentmondásoktól mentes tanítás, leértékeli az emberi jogok, szabadság, politikai demokrácia, piacgazdaság, autonómia gondolatát. Központosított, bürokratizált egyház, a pápa isteni jogon a tanítói, vezetői hatalom korlátlan birtokosa. Elszigetelődés a modern világtól (II. Vatikáni zsinatig) Pozitívumok: vitákban egyértelmű eligazítás, védőbástya, katolikus identitás, konzisztencia.

6 Társadalom – a RN aktualitása XIX. Szd. népességnövekedése Francia forradalom jobbágyfelszabadítás → agrárproletariátus, iparűzés szabadsága → piaci verseny, iparosodás, általános elszegényedés Klasszikus kapitalizmus kialakulása, növekedés, világgazdasági válságok Munkáskérdés proletáriátus – tőkés osztály (antagonisztikus) elszegényedés – képzetlenek, város „munkaerő áru ára” - létminimum munkakörülmények, életkörülmények nők, gyerekek erkölcsi leépülés Katolikus válasz: karitativitás, női szerzetesrendek, KOLPING, munkásegyletek, keresztény szakszervezetek

7 Elméleti megközelítések – a RN előzménye 1. Liberális katolicizmus: LAMENNAIS „egészséges liberalizmus” L’Avenir „Isten és szabadság” (1830) Mirari vos, Singulari nos 2. Antimodernista ultramontán irányzat: nyílt vitát elutasít (Marx, lib.), bűnbeesés szindróma, dekrisztianizálódás, elhatárolódás a liberalizmustól és a szocializmustól 3. Szociálromantika: Edmund BURKE – az állam és társadalom hivtásrendi felépítése (Hegel is) 4. Újskolasztika: a tomizmus megújulása: alternatíva a felvilágosodás, német idealizmus, marxizmus, pozitivizmus filozófiájához (BUZETTI, TAPARELLI, jezsuiták) klasszikus természetjog: az ember személy: test – lélek – szellem → méltóság = istenképiség → emberi jogok, kötelességek; transzcendentalitás modern természetjog: animalitás, szubjektivitás → emberi jogok liberális individualista / osztályos kollektivista alapon ●emberi jogok társadalmi vetülete: közjó (bonum commune) – normatív együttműködés (nem piaci mechanizmus, nem osztályharc) eredménye tulajdon felfogás: javak egyetemes rendeltetése ÚJ ÚT

8 Elméleti megközelítések – a RN előzménye as évek: polarizálódás Szociálromantikus irányzat: Bécs, VOGELSANG - hivatásrendek, parlamenti rendi kamarai rendszerrel erősítve - versenykorlátozás: kartellek, áregyeztetések - szövetkezetek - nagyipar egy kartellbe, ezen belül közös tulajdon, munkástulajdon, munkás beleszólási joga Szociálrealista irányzat: a modern gazdaság, politika, társ. reformja – az állam szerepvállalása a szociálpolitikában Ez a szociális piacgazdaság előfutára! (szociálreformerek) HITZE Elősegítették: katolikus munkásegyletek, keresztény szakszervezetek, szövetségek → modernizáló hatás, közel az emberekhez Fribourgi Unió – MERMILLOD – egyesület – memorandum

9 1891 – Rerum Novarum Szociálrealista, újskolasztikus, a szociális piacgazdaság felé mutat I. A társadalmi, gazdasági élet problémái (1-21) II.A szociális kérdés orvoslásának módjai (22-46) I. Magántulajdon: Tamás (egyéni, közösségi vonatkozás, család) A tulajdon forrása a munka (27), munkás is jogosult a tulajdonra Osztályharc: „sem a munka tőke nélkül, sem a tőke munka nélkül fenn nem állhat” (15) testvéri szeretet, tárgyalásos megegyezés, méltányos munkabér – természetjogi követelmény: tisztes megélhetés (34) II. Állam: közjó, szegények, munkások érdekvédelme, méltányosság, gazdaságpolitika, szociálpolitika, keretfeltételek, védőintézkedések (nők, gyerekek, vasárnap) Intervenció elve: csak a közjó érdekében, „állampolgárt, családot ne akarja elnyelni” (28) Egyesülések: természetjog alapján, önszerveződések, szakszervezetek NÉPSZERŰ, NAGY HATÁSÚ

10 1891 – 1931 a Quadragesimo anno-ig tartó folyamat XIII. Leó két körlevele a RN után: XVI Gergelyhez és IX Piuszhoz képest nyíltsággal, a kiengesztelődés szándékával fordul a modernitás felé, ugyanakkor marad a modern emberjogi elvekkel, demokráciával szemben a kritika Katolikus munkásegyesületek száma nő (ipari munkások 1/3-a) Keresztény szakszervezetek: vita, nem épül ki erős közös keresztény mozgalom, de: QA majd támogatja a vegyes szakszervezeteket Előny: katolikus klérus nem kötődik uralkodó osztályhoz, a nagypolgárság protestáns, liberális Mindez társadalmi kezdeményezést, cselekvési teret tesz lehetővé Ellenálló társadalmi szellemiség a nemzetszocializmussal szemben

11 Elméletek fejlődése Német társadalometikusok: XI., XII. Piusz ünnepélyes megnyilatkozásainak szerzői, ők a szociálrealisták: HITZE →PESCH, GUNDLACH, NELL-BREUNING, MUELLER, MESSNER, JOSTOCK, TISCHLEDER, SCHILLING, BRAUER… Újskolasztikus szintézis: szolidarizmus elv (PESCH) szeretet, ig. egyén, család, állam szolidáris kapcsolatai, rendek, hivatások szerinti csoportosulások → VOGELSANG hivatásrendi társadalom elve beépül a szolidarizmus elvbe. I. világháború, 1929 gazdasági világválság, orosz, olasz forradalom alternatívák keresésére sarkalltak Vita: a hivatásrendi társadalom eszméjének súlya – polarizálódás, mint RN előtt

12 Elméletek fejlődése SZOCIÁLREALISTA IRÁNY SZOCIÁLKORPORISTA IRÁNY Politikai-liberális államfelfogás hivatásrendi elemekkel Állam, társadalom átformálása hivatásrendi társadalom elvei alapján Szociálpolitikailag szabályozott kapitalista gazdasági rendszer Antikapitalista hozzáállás, a gazdaságot a hivatásrendek irányítják Hitze, Pesch, Gundlach, Nell-Breuning, Messner Vogelsang, Wiener Richtungen Spann, Eberle, Lugmayer, Maria Knoll Szociálrealista: kapitalizmus szabályozása, szociális reformok hivatásrendek csak kiegészítik és szociálisan szabályozzák a kapitalista gazdasági rendszert (üzemi szint, munkások beleszólása) Szociálkorporista: kapitalizmus meghaladása; bérmunka, tőkekamat megszüntetése; kamattilalom; munka nélkül szerzett jövedelem eltörlése; munkaérték elmélet; vállalkozói szabadság, piaci verseny korlátozása. Vö. marxizmus!! QA sem tudja létrehozni az egységes álláspontot!

13 1931 – Quadragesimo anno Háttér: Gazdasági világválság 1929 A kapitalizmus és a kommunizmus közti viszony éleződése Egyházon belüli elméleti vita Előkészítés: német társadalometikusok, Szöveg megfogalmazásában közreműködik: Nell-Breuning Részei: I.RN hatástörténete (16-40) II.Gazdaságról, társadalomról szóló egyházi tanítás (41-98) III.A kapitalizmus és a szocializmus megítélése (99-126)

14 I. RN hatástörténete (16-40) - RN-ben „egy katolikus társadalomtudomány” (20) létrejöttét látja, - „Felvértezték a munkásságot keresztény szellemmel és gondolkodásmóddal” (23) - Karitatív, önsegélyező intézmények pozitívak, - Munkásegyletek szakszervezetek (23-36) - Kellene: munkaadók és gazdasági irányítók szervezetei (38) - Állam átfogóbb társadalompolitikát alakított ki (26) (RN hatása) - Munkajog fejlődése (28)

15 II. Gazdaságról, társadalomról szóló egyházi tanítás (41-98) Egyház feladata: Gazdaság és erkölcs (erkölcsi rend), analitikus ész, felismer (41-43) Témák: 1.Tulajdonhoz való jog 2.Tőke és munka viszonya 3.Proletárok proletársorsból való megszabadítása 4.Igazságos bér rendszere 5.Társadalmi rend reformja

16 II/1.Tulajdonhoz való jog RN-hez hasonlóan: Magántulajdonhoz való jog a természetjog alapján Magántulajdon kettős természete, Család, közjó Mind az individualizmus, mind a kollektivizmus kerülendő (46) Különbség van a tulajdonhoz való jog és annak felhasználása között (47) : közjó követelménye, állam szabályozhat (49) Jótékonykodás kötelessége (50) A munka az elsődleges tulajdonképző erő (52), RN, LE!!

17 II/2. Tőke és munka viszonya ( ) → LE -Tőke és munka egymásra vannak utalva, együttes hatás (53) RN -Munka az első - Tőke valami gazdasági törvényszerűség miatt túl nagy részt szakított ki magának (eredeti tőkefelhalmozás) -Szerencse kegyeltjei a tőkések (54) - De: elutasítja, hogy a haszon egésze jogszerűen a munkásokat illesse (55) : A tőke és a munka együttes hatásának eredményét „a javak állandóan növekvő teljességét” a közjóra vonatkozó igazságosság értelmében a köz hasznára kell bocsátani. (57) „mindenkinek meg kell tehát kapnia a javakból az őt megillető részt, a javak elosztása a közjó vagyis a társadalmi igazságosság szabályainak megfelelően igazodjék.” Ma: mértékvesztés (58)

18 II/3.Proletárok proletársorsból való megszabadítása (59-63) Fejlődő országok proletáriátusa és agrárproletariátus (59) - méltányos elosztással részesedjenek a javakból, - tulajdonra tegyenek szert, bérükön túl (63) (szerény vagyon) II/4. Igazságos bér rendszere (64-75) Munkaszerződés kiegészítése társadalmi szerződéssel, Munkások társtulajdonosok, Igazságos bér nagysága: a munkás és családja megélhetése + gyár életképessége + közjó

19 II/5.Társadalmi rend reformja (76-98) Megújulás követelményei: 1. körülmények megváltoztatása 2. erkölcsi megújulás (97-98) 1.Szubszidiaritás elve – CV! „amit az egyes egyének saját erejükből és képességeik révén meg tudnak valósítani, azt a hatáskörükből kivenni és a közösségre bízni tilos; éppen így mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, egy nagyobb és magasabb szinten szerveződött társulásra áthárítani jogszerűtlenség és egyúttal súlyos bűn[…] minden társadalmi tevékenység lényegénél és benne rejlő erejénél fogva segíteni – szubszidiálni – köteles a társadalmi egész egyes részeit, ellenben soha nem szabad bomlasztania vagy bekebeleznie azokat” (79) Hivatásrendi társadalom terve osztályharcon túlemelkedés, együttműködés, közérdek szolgálata fejezet: elhatárolódás Mussolini korporatív államától saját szöveg, rövid, általános, a vita hátterének ismeretében a QA magja, félreértésekre ad okot

20 QA 88:„ Pedig a szabad verseny, noha szilárd határok közé szorítva helyes és kétségkívül hasznos dolog, arra teljességgel képtelen, hogy a gazdaságot szabályozza: jól, sőt túl jól bizonyították ezt eredményei azóta, hogy az individualizmus eltévelyedett szellemi termékeit elkezdték átvinni a gyakorlatba. Ezért elháríthatatlanul szükséges a gazdaságot ismét az igazi és működőképes irányítási elv alá vetni és alája rendelni…Valami magasabb rendű és nemesebb erőt kellene tehát találni, amely ezt a hatalmat szilárdan és tisztán érvényesülve kormányozná: ez pedig nem más, mint a társadalmi igazságosság és a társadalmi szeretet.” Piaci verseny megítélése KITEKINTÉS

21 CA 40: „Itt a piacnak egy másik korlátját is felfedezhetjük: vannak közösségi és minőségi szükségletek,amelyeket nem lehet a piaci mechanizmusokkal kielégíteni; vannak olyan javak,amelyek természetükből eredően nem is lehetnek adás-vétel tárgyai. Természetesen a piaci mechanizmusok komoly előnyökkel is bírnak, többek között elősegítik az erőforrások jobb hasznosítását, kedvezően hatnak az árucserére, és mindenekelőtt a személy akaratát és szándékait helyezik a középpontba, amelyek szerződésben találkoznak egy másik személy akaratával és szándékaival. Viszont magukon hordozzák a piac ’bálványozásának’ veszélyét, amely tagadja olyan javak létezését, amelyek természetükből eredően nem áruk és nem is lehetnek csupán áru.” AZ EGYHÁZ TÁRSADLMI TANÍTÁSA (1991), II. JÁNOS PÁL CENTESIMUS ANNUS (1991), II. JÁNOS PÁL AZ EGYHÁZ TÁRSADLMI TANÍTÁSA (1991), II. JÁNOS PÁL CENTESIMUS ANNUS (1991), II. JÁNOS PÁL PIAC

22 AZ EGYHÁZ TÁRSADLMI TANÍTÁSA (2009), XVI. BENEDEK CARITAS IN VERITATE (2009), XVI. BENEDEK AZ EGYHÁZ TÁRSADLMI TANÍTÁSA (2009), XVI. BENEDEK CARITAS IN VERITATE (2009), XVI. BENEDEK CV 35: „A piac … nem számolhat csupán önmagával, mivel nincs abban a helyzetben, hogy önmaga teremtse elő azt, ami túl van a kompetenciáján. Erkölcsi erőt kell merítenie…” CV 36: „… a piac a maga pőre állapotában – nem létezik. formáját kulturális tényezőktől nyeri, ezek adják meg a piac sajátosságait és irányítják azt. A gazdaság és a pénzügy eszközök, amelyeket lehet rosszul használni, ha irányítóit tisztán önző célok ösztönzik.” CV 36: „… a kereskedelmi kapcsolatokban az ingyenesség elve és az ajándékozásnak, mint a testvériség kifejeződésének logikája is megtalálhatja a maga helyét a normális gazdasági tevékenység keretében…” PIAC

23 III. A kapitalizmus és a szocializmus megítélése (99-126) Kapitalizmus: „nem lényege szerint hibás ez a rendszer” (101), de a korlátlan szabad verseny a legerősebbek játéka finánctőke, imperializmus, monopólium ) gazdasági hatalom az első. Állam a gazdasági erők kiszolgálója a közjó biztosítása helyett. „az erő szabad versenye önmagát falta fel, a szabad piac helyére a gazdasági hatalom lépett” (109) Gyógyulás útja: tulajdon és munka kettős természete, a tőke – munka viszonya: kölcsönös igazságosság, szeretet szabad verseny korlátok közé, gazdasági hatalom alárendelése az állami tekintélynek, közjó Szocializmus: kommunizmus: élesen elítéli, szocializmus: osztályharc, magántulajdon: enyhébb nézetek; részigazságok De: „…ameddig valóságos szocializmus marad, nem egyeztethető össze a katolikus egyház hittételeivel […] mert magát a társadalmat a keresztény igazsággal a lehető legellentétesebb módon képzeli el” (117) materializmus, haszonelv

24 Végkövetkeztetés: Erkölcsi megújulás (127 – 148) „a hőn óhajtott társadalmi megújulást meg kell előznie a lelki megújulásnak keresztény szellemben” (127) „Ha az emberi társadalmat meg kell gyógyítani, úgy egyedül A keresztény élet és intézmények felújítása fogja meggyógyítani” (129) „Minden igazi társadalomtudós azt az ésszerű elvekhez igazodó társadalomszerkezetet keresi teljes erővel, amely visszavezetheti a gazdaságot egészséges és helyes rendjéhez” (136) „a teremtett javakat mind tisztán Isten alá rendelt eszközként fogjuk fel, amelyeket annyiban használhatunk fel, amennyiben e végső cél eléréséhez vezetnek.” KITEKINTÉS

25 ANTROPOLÓGIA ERÉNYETIKA UTILITARIZMUS ÉSZ spekulatív empirikus JÓ objektív, lét=jó szubjektív, haszonelv ÉN kiteljesedés, létezés, Valódi szükségleteimben önmagára irányul, birtoklás a másik ember jólléte is benne van, ÉN-TE ÉN-AZ BOL- eudaimonia hedonizmus- haszon elv DOG- - egyéni tökéletesség a jó tevése által - élvezetek, SÁG - közjóért való munkálkodás - haszon - lelki élet maximálása ERÉNY a cselekvés motiválói motivációk: birtoklás, „hátán hordozza az örömöt” (Scheler, M.) hatalom, mértéktelenség OBJEKTIVISTA ÖNÉRDEK SZUBJEKTIVISTA ÖNÉRDEK önzetlen módon önérdekkövetőönző módon önérdekkövető

26 Hol van a haszon és az élvezet helye? „Annyiban jó ugyanis valami, amennyiben kívánatos és vágyóképesség változásának végpontja” […] „Ennek megfelelően azt a kívánatos dolgot, amely a vágyóképesség változását relatív értelemben (ti. úgy, mint eszközt a végső határpont elérésére) lezárja, hasznos jónak nevezzük. Azt pedig, amit mint végsőt kívánunk, s ami, mint egy bizonyos dolog, amelyre a vágyóképesség törekszik, teljesen lezárja a változást, erkölcsi jónak mondjuk. Az pedig, ami a vágyó- képesség változását a kívánt dologban való meg- nyugvásként zárja le, nem más, mint a gyönyörködtető jó” […] „Azok a sajátosan gyönyörködtető javak, amelyek egyedül az élvezet miatt kívánatosak, noha olykor haszontalanok és erkölcstelenek. Hasznos javaknak pedig azokat nevezzük, amik önmagukban nem hordoznak olyasmit, ami miatt kívánatosak lennének, hanem azért kívánatosak, mert más jó elérésének eszközei. Ilyen például a keserű orvosság bevétele. Erkölcsi javaknak pedig azokat mondjuk, amelyek önmagukban hordoznak olyasmit, ami miatt kívánatosak”[...]„A jó ugyanis elsődlegesen az erkölcsi jóról állítható, a gyönyörködtető jóról másodlagosan, a hasznos jóról pedig harmadsorban.” (STh. I. q 5., a 6.)

27 Értékrend létrend – objektív értékrend (Klasszikus filozófia) 1. Első a „jó”-k között: erkölcsi „jó” (bonum honestum). Önmagában jó, cél értéke van. 2. a gyönyörködtető „jó” (bonum delectabile) (szépség, öröm, élvezet, kellemes). Az erkölcsi jó után helyezkedik el, néha cél, néha eszköz. 3. Utolsó a „jó”-k között: hasznos „jó” (bonum utile). Eszköz, másvalami (érték) létrejöttét szolgálja. Ilyenek az un. „külső javak”(Arisztotelész); az anyagi és anyagi jellegű javak tartoznak ide. Végső cél 1. élettelen létet és vegetatív funkciót szolgáló értékek →2. pusztán érző, érzékelő létet szolgáló értékek és → intellektuális, kulturális tudást szolgáló értelmi értékek →3. erkölcsi értékek, ezek a legmagasabbak, az anyagi vonzattól legtávolabb esők. ●(S.Th. I-II. q94) ●paprikás csirke ● A LÉT JÓ, A JÓ OBJEKTÍV (bizonyítás: metafizikus cél, lex naturalis) ●MAI ÉRTÉKRENDEK (fordított, lapos)

28 Önérdek modell 2. Erkölcs 1.Haszon, élvezet 1. Erkölcs 2. Öröm Élvezet 2. Élvezet 3. Hasznos „jó” Utilitarista jó (szubjektív) Erényetikai jó (objektív) OBJEKTIVISTA ÖNÉRDEK Önzetlen módon önérdekkövető SZUBJEKTIVISTA ÖNÉRDEK Önző módon önérdekkövető CÉL ESZKÖZ ÉN – AZ ÉN – TE

29 Gazdasági rendszer, profitERÉNYETIKAUTILITARIZMUS GAZDASÁGCÉLJAKÖZJÓ PROFIT MAXIMALIZÁLÁS PIAC SZEMLÉLETE KORLÁTOSKORLÁTLAN TULAJDON, PROFIT SZEMLÉLETE ESZKÖZCÉL

30 A PROFIT TRÓNFOSZTÁSA Szemlélet- váltás célérték helyett eszköz érték haszon helyett hasznos „jó” uralkodás helyett szolgálat Helye: az alapvető javak között A gazdálkodás célja: a közjó, a profit ezt szolgálja Etikus vállalatok, környezettudatos vállalatok, alternatív kapitalisták, társadalmi vállalkozók, másért vállalkozók, keresztény vállalkozók, Focoláre - Közösségi Gazdaság vállalatai

31 ALAPVETŐ JAVAK (Hasznos „jó”, eszköz) beruházási javak pénzeszközök marketing stratégia profit természeti erőforrások Más javak eléréséhez törekszünk rájuk KIEMELKEDŐ JAVAK (Erkölcsi „jó, cél) (Gyönyörködtető „jó”, cél) társadalmi felelősség, a természet önértéke, bizalom, igazságosság, rekreációs értéke, szolidaritás pozitív externáliák önmérséklet, élet egy része Önmagukért törekszünk rájuk. A Háromdimenziós gazdaság A. A KÖZJÓ RÉSZEI: A piaci mechanizmusok az alapvető (hasznos) javak körében érvényesek dimenzió 3. dimenzió Haszonelvű gondolkodásmód, racionalitás helye: 1-2 dimenzió; korlát: 3 dim. Alford – Naughton, 2004

32 PIAC ÁLLAM CIVIL TÁRSADALOM Jóléti állam Neoliberális állam Kommunitáriánus társadalom testvériség Ingyenesség, ajándékozás Forrás: Stefano Zamagni előadása, Observatoir de la Finance konferencia, Genf, 2008, október 5-7 Centesimus annus, II. János Pál, 1991 Caritas in veritate, XVI. Benedek, 2009 PIAC

33 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA A RERUM NOVARUM ÉS A QUADRAGESIMO ANNO TÜKRÉBEN AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA A RERUM NOVARUM ÉS A QUADRAGESIMO ANNO TÜKRÉBEN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések