Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Államháztartási ismeretek. Az állam egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés. Ez hagyományosan magába foglalja azt az.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Államháztartási ismeretek. Az állam egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés. Ez hagyományosan magába foglalja azt az."— Előadás másolata:

1 Államháztartási ismeretek

2 Az állam egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés. Ez hagyományosan magába foglalja azt az intézményrendszert, amely birtokolja a törvénykezés jogkörét, mellyel kormányozza területének társadalmát – aminek állami státusa gyakran függ attól, hogy több más állam elismeri mint e feletti belső és külső önálló korlátlan hatalmat. A szociológiában az állam általában Max Weber következő elterjedt meghatározásával írják le: az a szervezet amely rendelkezik „a fizikai erő legitim használatának monopóliumával egy adott területen belül”, amely tartalmazhatja a fegyveres erőket, társadalmi szolgáltatásokat, állami bürokráciát, bíróságokat és a rendőrséget.

3 Az államhatalom részei A három hatalmi ág: törvényhozó hatalom végrehajtó hatalom bírói hatalom

4 Az állam feladatai Az állam feladata a közjó szolgálata. Az állam e feladata megvalósításakor egyféle kiegyenlítő szerepet is betölt, amikor az egyes csoportok érdekeit védve az erkölcs és az igazságosság talaján a közjóra törekszik. Stabilizálás Elosztás Külső védelem biztosítása

5 Stabilizálás: a gazdasági működőképességének fenntartása a gazdasági működőképességének fenntartása közintézmények fenntartása: a gazdaság vagy piac számára fontos, de államon kívül más nem tudja vagy nem akarja működtetni közüzemi hálózat (áram, vízellátás stb.) tömegközlekedés pénzügyi szabályozás (például infláció ellenőrzése) társadalmi rend fenntartása, törvényekkel és rendfenntartó szervekkel (bíróság, rendőrség) állampolgári jogok biztosítása, pl.: élethez valójog tulajdonvédelmének biztosítása munkához való jog

6 Elosztás: társadalmi működés és fejlődés biztosítása, méltányossági juttatások a rászorulóknak feladatok bevételi forrásainak biztosítása (adók, illetékek és járulékok) közoktatásügyi rendszer biztosítása Közegészségügyi rendszer biztosítása szociális segélyezés munkanélküli segély nyugdíj Külső védelem biztosítása :  Hadsereg szervezése, fenntartása

7 Az állam helye a gazdaságban a területiség: a territorialitás elve a néptől elkülönült közhatalom, amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert az elkülönült intézményrendszer: a társadalomban létező, de annak egészétől elkülönülő rendfenntartó és védekező funkciót gyakorló intézményesített szervezet, mely a közös területeket foglalja össze a belső szuverenitás (felségterületén az állam a legfőbb hatalom) a teljes vagy legalább részleges külső szuverenitás (külpolitikai önállóság, országhatárok stb.)

8 Az államháztartás fogalma, funkciói Az államháztartás legtágabb megfogalmazásban az állam funkcióinak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszert jelenti. Az államháztartás az állam és a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek ellátását szolgáló pénzeszközöket (közpénzek) és vagyontárgyakat (közvagyon), az ezekkel való gazdálkodást, továbbá mindezek jogi szabályozását foglalja magában

9 Az államháztartás feladatai allokáció: az állam a szükséges erőforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi feladatok ellátását elosztás: korrigálja a vagyoni értékű jogok örökléséből és a piaci működésből származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat az egyensúly megőrzése: elősegíti a gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtését a megfelelő szintű foglalkoztatás, csoportérdekek összehangolása jogi keretek kialakítása önfenntartás

10 Az állami feladatok az államháztartás alrendszerei 1.a központi kormányzat, 2.a társadalombiztosítási alapok, 3.az elkülönített állami pénzalapok és 4.a helyi önkormányzatok együttesében jelennek meg.

11 1. A központi kormányzat A közbevételek (források) fő csoportjai: adók és adójellegű bevételek: –jövedelemadók (személyi jövedelemadó, társasági adó), –termékek és szolgáltatások után fizetendő adók (általános forgalmi adó, fogyasztási adó), –vagyonhoz és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, –vámok, –illetékek. nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak), felhalmozási és tőkejellegű (privatizációból, koncesszióból, vagyonértékesítésből származó) bevételek, adományok, segélyek, átvett (nemzetközi kapcsolatokból, államháztartáson belülről és kívülről származó) pénzeszközök, központi költségvetési szerveknél, fejezeti kezelésű előirányzatoknál keletkező bevételek (működésből, vállalkozási tevékenységből, értékesítésből, előírt befizetésekből), az államháztartás alrendszereinek befizetései, az Európai Unióból származó visszatérítés, beruházási támogatás.

12 1. A központi kormányzat A közkiadások fő csoportjai: az állam működési, jóléti, gazdasági funkcióinak megvalósítását szolgáló kiadások: –egyedi és normatív támogatások államháztartáson kívüli szervezeteknek, –fogyasztói árkiegészítés, –lakásépítés, –családi támogatások, szociális juttatások, –központi költségvetési szervek kiadásai, –szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, –központi beruházások, –más államháztartási alrendszerek támogatása, –tartalékok. adósságszolgálati kamatkiadások, befizetés az Európai Unióba.

13 2. Társadalombiztosítási alapok A társadalombiztosítás (Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap) a társadalom közös – biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő – kockázatvállaláson alapuló, kötelező biztosítási rendszere az állami szerepvállalásnak két kiemelendő aspektusa van: egyrészt állami feladat a társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése, másrészt az állam a társadalombiztosítási ellátások pénzügyi fedezete tekintetében mögöttes felelősséggel tartozik, azaz amennyiben a társadalombiztosítási alrendszer bevételei elmaradnak a kiadások mögött, az állam – a központi kormányzati költségvetés útján – a bevétellel nem fedezett ellátások pénzügyi fedezetét biztosítja. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetését az Országgyűlés a költségvetési törvényben állapítja meg.

14 Nyugdíjbiztosítási Alap A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátások, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak kiadásainak fedezetére irányul. A Nyugdíjbiztosítási Alapból teljesítendő kiadások pénzügyi fedezetét elsősorban a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék és a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék biztosítja.

15 Egészségbiztosítási Alap Az Egészségbiztosítási Alapból kell finanszírozni az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, terhességi- gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj stb.), valamint az egészségbiztosítás természetben nyújtott ellátásait (gyógyító- megelőző ellátások, gyógyfürdő-szolgáltatás, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ártámogatás stb.). Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott kiadások fedezetére elsősorban a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék, a munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás és a táppénz hozzájárulás szolgál.

16 3. Az elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait finanszírozó olyan alap, amely államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál, és működésének jellege elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. A külső források (célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások) mértéke az állami támogatást meghaladja.

17 Jelenleg működő elkülönített pénzalapok: Munkaerőpiaci Alap, Központi Nukleáris Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap. Az elkülönített állami pénzalapok éves költségvetését az Országgyűlés a költségvetési törvényben állapítja meg.

18 4. A helyi önkormányzatok Az önkormányzatok költségvetését helyi jogszabály keretében, önkormányzati rendeletben kell szabályozni. Az önkormányzati költségvetés készítése többlépcsős folyamat. Elsőként az önkormányzat gazdasági programját kell elkészíteni. Ez a választási ciklusra szól, többéves stratégiai elemeket tartalmaz. Ezeket a stratégiai feladatokat - egyes költségvetési évekre lebontva - az adott évre szóló költségvetési koncepció rögzíti. A koncepcióban figyelembe kell venni a tárgyévi központi költségvetési irányelveket is. A költségvetési rendelet elfogadása a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.

19 Az önkormányzatok bevételei Központi költségvetési kapcsolatokból származó források Átengedett bevételek: az állam az előzőleg központosított bevételek meghatározott részét visszajuttatja az önkormányzatoknak. A személyi jövedelemadó átengedett részénél ez a visszajuttatási arány jelenleg összesen 40 %, amelyből 10 % az úgynevezett helyben maradó adó, 30 %-ot pedig normatív módon, meghatározott feladatokra, mutató számok alapján osztanak vissza. A megosztás aránya minden évben a költségvetési törvényben kerül meghatározásra. A gépjármű adó jelenleg teljes egészében az előírás és a beszedés feladatait ellátó önkormányzatokat illeti meg. A termőföld bérbeadásból származó bevétel szintén 100 % -ban kerül az önkormányzatokhoz

20 Az önkormányzatok bevételei Központi költségvetési kapcsolatokból származó források Normatív állami hozzájárulás népességszámhoz vagy feladatmutatókhoz kapcsolódóan kerül meghatározásra. A normatív állami hozzájárulás felhasználási kötöttség nélkül illeti meg az önkormányzatokat, saját döntési jogkörükbe tartozik, hogy milyen konkrét feladatra használják fel.

21 Az önkormányzatok bevételei Központi költségvetési kapcsolatokból származó források Központosított támogatások az önkormányzatokat meghatározott feladatra, mutatószámok alapján illetik meg, és esetükben felhasználási kötöttség is érvényesül

22 Az önkormányzatok bevételei Központi költségvetési kapcsolatokból származó források Címzett és céltámogatások helyi önkormányzatok nagy költségigényű, kiemelt fejlesztési és rekonstrukciós feladatainak megvalósításához, a saját erő kiegészítésére szolgálnak. Az állam meghatározza, hogy mely feladatok ellátását preferálja (iskolák, kórházak felújítása, szennyvízelvezetés és -tisztítás), ezeket a támogatásokat az önkormányzatok a fentiek megvalósítása során igényelhetik.

23 Az önkormányzatok bevételei Központi költségvetési kapcsolatokból származó források Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz  ez finanszírozza az önkormányzatok által biztosított egészségügyi ellátás működtetését.

24 Az önkormányzatok bevételei Központi költségvetési kapcsolatokból származó Források Egyéb támogatások területi kiegyenlítő és céljellegű decentralizált támogatás, önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatása

25 Az önkormányzatok bevételei Saját források Helyi adók: a jogszabályi keretek között (építményadó, telekadó, magánszemélyek és vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó) a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg Intézményi bevételek (térítési díjak): az önkormányzat által alapított, felügyelete alá tartozó intézmények működési, ár- és díjbevétele, az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj. Átvett pénzeszközök: az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy együttműködjenek más költségvetési szervekkel, gazdasági társaságokkal, és az ilyen együttműködések keretében működési vagy fejlesztési célra juttatott források tervezhetők pénzeszköz-átvételként. Hitel: ha valamennyi bevételi lehetőség és kiadási szükséglet számbavétele után megállapítható, hogy akár a működési, akár a fejlesztési feladatok ellátásához további forrásokra van szükség, hitel felvételét kell tervezni.

26 Az államháztartás funkciói Az államháztartás három alapvető funkcióval (funkciócsoporttal) rendelkezik: –tradicionális funkció, –szociális funkció, valamint –gazdaságpolitikai funkció.

27 Az államháztartás funkciói Tradicionális funkció a jogalkotás feladatai (a társadalmi élet jogi kereteinek biztosítása, parlamenti jogalkotás, kormányszintű jogalkotás, helyi jogalkotás), a jogalkalmazás feladatai (a bíróságok, illetőleg a közigazgatási szervek által végzett jogalkalmazás), az állami szuverenitás biztosítása (honvédelem, államhatár védelme, határőrizeti rendszer működtetése stb.), valamint a belső rend védelme és a közbiztonság fenntartása (nemzetbiztonsági feladatok ellátása, bűnözés elleni tevékenység, rendészeti tevékenységek stb

28 Az államháztartás funkciói szociális funkció az állami-önkormányzati szociális ellátó rendszer működtetése (szociális otthonok, pénzbeli segélyezési formák, természetbeni juttatások, hajléktalanokról való gondoskodás stb.), az állami-önkormányzati egészségügyi ellátó rendszer működtetése (egészségügyi alapellátás, járó-, illetve fekvőbeteg szakellátás, speciális egészségügyi szolgáltatások,stb.), az állami nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer fenntartása (közös kockázatvállaláson és a szolidaritás elvén nyugvó kötelező társadalombiztosítás működtetésével), az állami-önkormányzati oktatási rendszer működtetése (óvodai ellátás, alapfokú és középfokú közoktatás, felsőoktatás stb.), az állami gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerének fenntartása (nevelési segélyek, gyámhatósági eszközök, ifjúságpolitika stb.), illetőleg a munkanélküliség kezelése (segélyezés, passzív és aktív foglalkoztatáspolitika

29 Az államháztartás funkciói: gazdaságpolitikai funkció az állam a legnagyobb jövedelemtulajdonos, alkalmas és képes a gazdaság egészének befolyásolására. Gazdaságpolitikai funkcióját az állam számos eszköz segítségével gyakorolhatja: központi kínálat vagy kereslet támasztásával, antiinflációs intézkedésekkel, adók, alapok, célprogramok, támogatások meghatározásával, amelyekkel a gazdasági stabilizációt, a növekedést, a foglalkoztatás-ösztönzést országon belüli területi gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését segíti elő.

30 Az államháztartás működésének feltételei Az államháztartás működéséhez meg kell teremteni a feltételeket: a megfelelő pénzügyi egyensúlyra a kijelölt állami feladatvállalás teljesítésére a közpénzekkel való hatékony gazdálkodásra a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrizhetőségére

31 Az államháztartás működésének feltételei. A feladatok ellátásában és finanszírozásában az államháztartás alrendszerei között munkamegosztás működik. az egyes alrendszerekben más és más feladatok, intézményrendszerek, finanszírozási források és technikák jelennek meg.

32 Az államháztartás alapegységei költségvetési szervek alapok előirányzatok

33 Költségvetési szerv (A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény alapján) az államháztartás részét képező, e törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez.

34 Költségvetési szervek fajtái A költségvetési szerveket megkülönböztethetjük alapítójuk, tevékenységük jellege és feladatellátásukhoz gyakorolt funkciói szerint.

35 Alapítójuk szerint központi költségvetési szerv helyi önkormányzati költségvetési szerv helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv köztestületi költségvetési szerv..

36 Tevékenységének jellege alapján közhatalmi, illetve közszolgáltató költségvetési szervről.

37 Feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint önállóan működő és gazdálkodó, önállóan működő költségvetési szervről.

38 Ki lehet költségvetési szerv alapítója? Országgyűlés Kormány helyi önkormányzat a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása helyi kisebbségi önkormányzat országos kisebbségi önkormányzat  köztestület.

39 A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban kell intézkedni A költségvetési szerv a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

40 Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét székhelyét állami feladatként ellátandó alaptevékenységét gazdálkodási jogkörét felügyeleti szervét alapító szerv nevét vezetőjének kinevezési rendjét ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét

41 Költségvetési szerv megszüntetése Az alapító a költségvetési szervet megszünteti, ha az alapító által meghatározott feladatát ellátni nem tudja a szolgáltatásai iránti szükséglet megszűnt az ellátandó feladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető.

42 Költségvetési szerv gazdálkodása éves költségvetés alapján gazdálkodik évente elkészíti a beszámolóját Csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik

43 Költségvetési szerv gazdálkodása Az alapító okiratnak megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Az alapító okiratban kell meghatározni, hogy a vállalkozás milyen tevékenységre terjedhet ki.

44 Költségvetési szerv gazdasági korlátozásai pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel kezességet nem vállalhatnak értékpapírt nem vásárolhatnak váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el kötvényt nem bocsáthatnak ki pénzügyi lízing és faktoring szerződéseket nem köthetnek

45 Helyi önkormányzatok gazdálkodása Az államháztartás egyik alrendszere: a helyi önkormányzati gazdálkodás. A helyi önkormányzat törvény keretei között: tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik. Az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzat kiegészítő támogatásra jogosult.

46 Helyi önkormányzatok gazdálkodása a nagyobb létszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg törvény, amennyiben maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud, a működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatoknak illetőleg a megyei önkormányzatoknak kötelezően előírt közszolgáltatások megszervezését. Ilyen esetben igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását a költségvetése számára.

47 A képviselő-testület kizárólagos hatásköre Az önkormányzati törvény az önkormányzati bizottságoknak különösen jelentős szerepet biztosít azzal, hogy lehetővé teszi a képviselő-testület egyes hatásköreit a bizottságok részére átruházhatóvá teszi. A hatáskör átruházással a bizottságok döntési jogosultságot kapnak az egyes önkormányzati ügyek eldöntésénél. A hatáskör átruházással gyakorolt ügyekről időnként a megbízónak kell beszámolni.

48 A képviselő-testület az alábbi hatáskörökről nem mondhat le: a gazdasági program megalkotásáról, a költségvetés megállapításáról, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló (zárszámadás) elfogadásáról, a helyi adó megállapításáról, a településrendezési terv jóváhagyásáról, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételről, a kötvénykibocsátásról, a közösségi célú alapítványi forrás átvételéről és átadásáról.

49 A főváros, és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása Az önkormányzati bevételek a fővárosi és a kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi illetve kerületi önkormányzatokat. Amennyiben a törvény a fővárosi önkormányzatot a főváros érdekkörét vagy gazdasági lehetőségeit meghaladó regionális illetve országos feladatok ellátására kötelezi az országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a központi hozzájárulás mértékéről és módjáról


Letölteni ppt "Államháztartási ismeretek. Az állam egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés. Ez hagyományosan magába foglalja azt az."

Hasonló előadás


Google Hirdetések