Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az öröklés nemzetközi magánjogi kérdései Dr. Tóth Benedek egyetemi tanársegéd SZTE-ÁJTK Nemzetközi Magánjogi Tanszék 70/202-9111

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az öröklés nemzetközi magánjogi kérdései Dr. Tóth Benedek egyetemi tanársegéd SZTE-ÁJTK Nemzetközi Magánjogi Tanszék 70/202-9111"— Előadás másolata:

1 Az öröklés nemzetközi magánjogi kérdései Dr. Tóth Benedek egyetemi tanársegéd SZTE-ÁJTK Nemzetközi Magánjogi Tanszék 70/

2 A nemzetközi magánjog elhelyezkedése a jogrendszerben Le kell szögezni: a nemzetközi magánjog alapvetően a belső jog része! Le kell szögezni: a nemzetközi magánjog alapvetően a belső jog része! Az egyes nemzeti jogok a nemzetközi magánjog tekintetében is különbözőek! Az egyes nemzeti jogok a nemzetközi magánjog tekintetében is különbözőek! Jogharmonizáció – jogegységesítés: Jogharmonizáció – jogegységesítés: Globálisan és Európában is a jogegységesítési törekvések homlokterében áll. Globálisan és Európában is a jogegységesítési törekvések homlokterében áll. Globálisan: pl. a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia jogegységesítési tevékenysége. Globálisan: pl. a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia jogegységesítési tevékenysége. Európa: Az EU jog, mint hagyományosan közjogi terület e területen kezdi bevonni tevékenységébe a magánjog területeit. (Brüsszel I-II., Róma I-III.) Európa: Az EU jog, mint hagyományosan közjogi terület e területen kezdi bevonni tevékenységébe a magánjog területeit. (Brüsszel I-II., Róma I-III.) Globális dimenzióban összességében azonban továbbra is elmondható, hogy a nemzetközi magánjog a belső jog része maradt. Az EU tekintetében viszont fokozatosan EU-s szintre kerül. Globális dimenzióban összességében azonban továbbra is elmondható, hogy a nemzetközi magánjog a belső jog része maradt. Az EU tekintetében viszont fokozatosan EU-s szintre kerül.

3 A nemzetközi magánjog elhelyezkedése a jogrendszerben Fontos kérdés, hogy az adott ügyben mihez nyúljunk. Fontos kérdés, hogy az adott ügyben mihez nyúljunk. Mit foglal magába a nemzetközi magánjog? Mit foglal magába a nemzetközi magánjog? Kollíziós jog (vagy szűkebb értelemben vett nemzetközi magánjog) Kollíziós jog (vagy szűkebb értelemben vett nemzetközi magánjog) Nemzetközi polgári eljárásjog: Nemzetközi polgári eljárásjog: Joghatóság Joghatóság Határozatok kölcsönös elismerése és végrehajtása Határozatok kölcsönös elismerése és végrehajtása Nemzetközi polgári jogi jogsegély Nemzetközi polgári jogi jogsegély A világ államainak jogrendszerei a jogági besorolás tekintetében is különböznek. Alapvetően két megközelítés létezik: A világ államainak jogrendszerei a jogági besorolás tekintetében is különböznek. Alapvetően két megközelítés létezik: Funkcionális megközelítés: Funkcionális megközelítés: Tipikusan az angolszász jogrendszerek: Nem tesz különbséget, mindent magában foglal. Dogmatikai megközelítés: Dogmatikai megközelítés: Német jogrendszer: Mereven követi a jogági határokat, a nemzetközi magánjogot csak szűkebb értelemben használja, a nemzetközi polgári eljárásjogot a polgári eljárásjog körébe helyezi. Vegyes megközelítés: Vegyes megközelítés: Ilyen a magyar jog is.

4 Az öröklési jogviszonyokra alkalmazandó nemzetközi magánjogjog Jelenleg: Jelenleg: Az évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról (Nmj. tvr.) Az évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról (Nmj. tvr.) Multilaterális nemzetközi egyezmények Multilaterális nemzetközi egyezmények Vonatkozó kétoldalú nemzetközi egyezmények Vonatkozó kétoldalú nemzetközi egyezmények augusztus 17-től: augusztus 17-től: Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete (2012. július 4.) Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről

5 Farkas Sándor esete: Farkas Sándor magyar állampolgár Franciaországban francia állampolgárként meghalt, utána egyenesági leszármazók nem maradtak. Hagyatékaként magyarországi ingatlant hagyott hátra, amelyre a magyar közjegyzőnél törvényes örökösökként oldalági rokonai: testvérei jelentettek be örökösödési igényt. A közjegyző dilemma elé kerül, ugyanis az ügyben lényeges nemzetközi elem van, emiatt két jogrendszer, a magyar és a francia konkurál egymással, ráadásul úgy érzi, hogy az adott ügy inkább Franciaországhoz kötődik, hiszen az elhunyt csak rövid ideig élt Magyarországon, fiatalon kivándorolt Franciaországba, és hosszú élet után hunyt el. Milyen kérdéseket kell alapvetően megvizsgálnia a közjegyzőnek, hogy megalapozott döntést hozhasson az eljárásban? Tegyük fel, hogy a hagyatékba értékpapírok is tartoznak, amelyeket egy francia bank tart nyilván egy értékpapírszámlán, ezért a döntésnek Franciaországban is végrehajthatónak kell lennie. A közjegyző először azt vizsgálja, hogy van-e az adott ügy elbírálására „nemzetközi illetékessége”, azaz joghatósága. Ha nincs, joghatóság híján további eljárásnak nincs helye. Ha van joghatósága, az eljárást le kell folytatnia, döntést kell hoznia. A jogbiztonság követelményéből fakadóan a saját jogrendszerének szabályait kellene alkalmaznia, de vizsgálnia kell, hogy a magyar jog ad-e felmentést a magyar jog alkalmazása alól megengedve a francia jog alkalmazását: meg kell keresnie az alkalmazandó anyagi jogot.

6 A lényeges nemzetközi elemmel bíró ügy megoldásának lépései Magyar hatóság elé kerülő ügyekben: Magyar hatóság elé kerülő ügyekben: (A külföldi végrehajthatóság igénye): gyakorlatilag egérút, ha nincs ellenérdekű, felkészült fél és a határozatot kizárólag belföldön kell végrehajtani. (A külföldi végrehajthatóság igénye): gyakorlatilag egérút, ha nincs ellenérdekű, felkészült fél és a határozatot kizárólag belföldön kell végrehajtani. Joghatóság Joghatóság Minősítés Minősítés Vissza- és továbbutalás Vissza- és továbbutalás Csalárd kapcsolás Csalárd kapcsolás Az alkalmazandó anyagi jog megtalálása, alkalmazása vagy alkalmazásának mellőzése, az ügy jogi megoldása Az alkalmazandó anyagi jog megtalálása, alkalmazása vagy alkalmazásának mellőzése, az ügy jogi megoldása A határozat külföldi végrehajtása ha felmerül A határozat külföldi végrehajtása ha felmerül Külföldön indult ügyekben: Külföldön indult ügyekben: Külföldi határozat elismerése és végrehajtása vagy ennek megtagadása Külföldi határozat elismerése és végrehajtása vagy ennek megtagadása

7 Joghatóság Kizárt joghatóság (Nmj. tvr. 62/C. § - 62/E. §) – Magyar közjegyző nem járhat el! 62/C. § Nem járhat el magyar bíróság vagy más hatóság a) külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, (valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban); b) nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban; c) külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott, (avagy ha az eljárás tárgyát a külföldi államnak vagy külföldi állami szervnek a 62/E. § (1) bekezdésében meghatározott polgári jogviszonya képezi); d) Magyarországon diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott; (…) h) jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban; (…)

8 Joghatóság 62/E. §69 (1) Külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásra magyar bíróság vagy más hatóság joghatósággal rendelkezik, amennyiben az eljárás tárgya (…) d) a külföldi állam (külföldi állami szerv) tulajdonában álló, vagy általa megszerezni kívánt belföldi ingatlanon fennálló dologi jogi hatályú jog; e) a külföldi állam (külföldi állami szerv) belföldi székhelyű jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban fennálló tagsága, részesedése vagy érdekeltsége, illetőleg valamely abból eredő jog vagy kötelezettség; f) a külföldi állam (külföldi állami szerv) belföldön megnyílt hagyatékkal kapcsolatos öröklési jogviszonya; (…)

9 Joghatóság Magyar közjegyző (vagy bíróság) köteles eljárni, ha az eljárást előtte indítják meg: Általános joghatóság (Nmj. tvr. 54. §): 54. § (1) Magyar bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van, hacsak joghatóságát e törvényerejű rendelet ki nem zárja. (….) Öröklési perekre vonatkoztatható csak. Közjegyzői hagyatéki eljárásra nincs tehát támpont.

10 Joghatóság Különös joghatóság (Nmj. tvr. 55. § - 59/A. §): (….) 58. § (1) Öröklési jogviszonyból eredő perben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgársággal rendelkezett. (2) Hagyatéki eljárásban eljárhat magyar közjegyző, ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgár volt, vagy ha a hagyaték belföldön található. (….) Ha az eljárást előtte indítják meg, a közjegyző köteles tehát eljárni ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgár volt ha a hagyaték belföldön található. Ha az eljárást előtte indítják meg, a bíróság köteles tehát eljárni ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgár volt az alperes lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van (általános joghatóság).

11 Joghatóság Csak magyar közjegyző (vagy bíróság) járhat el: Kizárólagos joghatóság (Nmj. tvr. 62/A. § - 62/B. §): 62/A. § Kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el a) belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, (valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban); b) magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban; c) a Magyar Állam vagy magyar állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a Magyar Állam a mentességről kifejezetten lemondott, vagy ha az eljárás tárgyát a Magyar Államnak vagy magyar állami szervnek olyan jogviszonya képezi, amelynek tekintetében a 62/E. § (1) bekezdése szerint külföldi államot sem illet meg mentesség a magyar joghatóság alól; d) külföldön diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a Magyar Állam a mentességről kifejezetten lemondott; (…) h) jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban; (…) A kizárt joghatóság tükörképe.

12 Joghatóság A joghatóság választásának kérdése: A joghatóság választásának kérdése: Végrendeleti öröklésnél elméletileg felmerülhet, hogy az örökhagyó végrendeletében külföldi jogot köt ki. Megteheti-e ezt? Végrendeleti öröklésnél elméletileg felmerülhet, hogy az örökhagyó végrendeletében külföldi jogot köt ki. Megteheti-e ezt? Nmj. tvr. 62/F. § (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát. (…) Nmj. tvr. 62/F. § (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát. (…) Nyilvánvalóan nem lehet tehát végrendeleti rendelkezéssel külföldi joghatóságot választani, és ezzel például – a külföldi kollíziós jogi rendszer segítségével - a kötelesrészt vagy az ági öröklést kijátszani. Nyilvánvalóan nem lehet tehát végrendeleti rendelkezéssel külföldi joghatóságot választani, és ezzel például – a külföldi kollíziós jogi rendszer segítségével - a kötelesrészt vagy az ági öröklést kijátszani. Az öröklési szerződésnél a joghatóság választása elvileg lehetséges. Az öröklési szerződésnél a joghatóság választása elvileg lehetséges.

13 Joghatóság A hagyaték oszthatóságának kérdése: A hagyaték oszthatóságának kérdése: Magyarországon a hagyaték egységének az elve érvényesül, azaz a hagyatékot nem lehet részekre bontani. Nem lehet a joghatóságot vagy annak hiányát például csak az ingatlan tekintetében megállapítani és az eljárást csak az ingókra lefolytatni. Magyarországon a hagyaték egységének az elve érvényesül, azaz a hagyatékot nem lehet részekre bontani. Nem lehet a joghatóságot vagy annak hiányát például csak az ingatlan tekintetében megállapítani és az eljárást csak az ingókra lefolytatni. Ha a hagyaték bármely részére a magyar közjegyző (bíróság) joghatósága kizárólagos vagy kizárt, úgy az az egész hagyatékra irányadó. Ha a hagyaték bármely részére a magyar közjegyző (bíróság) joghatósága kizárólagos vagy kizárt, úgy az az egész hagyatékra irányadó. Ugyanez áll az eljárás függősége vagy a „res iudicata” esetére is, tehát ha más országban az eljárást már megindították vagy már le is folytatták, a magyar eljárás kizárt, kivéve ha a magyar joghatóság kizárólagos. (A kérelmet el kell utasítani vagy a már megindult eljárást meg kell szüntetni.) Ugyanez áll az eljárás függősége vagy a „res iudicata” esetére is, tehát ha más országban az eljárást már megindították vagy már le is folytatták, a magyar eljárás kizárt, kivéve ha a magyar joghatóság kizárólagos. (A kérelmet el kell utasítani vagy a már megindult eljárást meg kell szüntetni.)

14 Minősítés A máltai eset: Egy angol házaspár Málta szigetén, tehát a máltai jog fennhatósága alatt élt, majd átköltöztek Algírba, mely francia gyarmatként a francia jog fennhatósága alatt állt. Algírban a férj ingatlanvagyont szerzett, majd meghalt. Az özvegy francia fórum előtt követelte az ingatlan egy részének a tulajdonjogát, és arra hivatkozott, hogy eredeti lakóhelyük joga szerint, azaz a máltai házassági vagyonjog alapján őt „özvegyi negyed” illeti meg. A francia fórum azonban a francia kollíziós szabály alkalmazásával arra a következtetésre jutott, hogy az ingatlan fekvése helye szerinti jogot kell alkalmazni, azaz a francia jogot, de ez azonban nem ismerte az „özvegyi negyed” intézményét. Az özvegy, hogy örököljön, ekkor arra hivatkozott, hogy az „özvegyi negyed” nem öröklési jogi, hanem házassági vagyonjogi intézmény. Tette ezt azért, mert a francia jog a házassági vagyonjogi viszonyokra a házastársak első közös lakhelyének jogát rendelte alkalmazni (tehát a máltai jogot, mivel az volt az első közös lakhely).

15 Minősítés Tehát a fenti esetben arról van szó, hogy két jogrendszer ugyanazt az igényt más jogintézménynek minősítette: a máltai jog szerint házassági vagyonjogi igény, a francia szerint öröklési jogi igény. A minősítés tehát a jogintézménynek a kollíziós jogban elfoglalt rendszertani helyét keresi, és végsősoron ez határozza meg, hogy melyik kapcsolóelv segítségével történik majd az alkalmazandó jog kijelölése (jelen esetben a házassági vagyonjogi kapcsolóelvek, vagy az öröklési jogi kapcsolóelvek alapján). Az esetből az is látható, hogy a minősítés az öröklésben akár kulcskérdés is lehet, mivel különböző államok bíróságai előtt ugyanazon tényállásból ellentétes döntés is születhet. Sok esetben nehéz a jogintézmények elhatárolása, az egyes jogrendszerek pedig e területen a szokásosnál is nagyobb mértékben különbözhetnek.

16 Minősítés Nmj. tvr. 3. § (1) Ha az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából a jogvitában megítélendő tények, vagy viszonyok jogi minősítése kérdésében vita van, a magyar jog szabályainak és fogalmainak értelmezésével kell eljárni. (2) Ha a magyar jog valamely jogintézményt nem ismer, vagy eltérő tartalommal, más elnevezéssel ismer, és az a magyar jog szabályainak értelmezésével sem határozható meg, a jogi minősítésben a jogintézményt szabályozó külföldi jogra is figyelemmel kell lenni. Főszabály szerint tehát a minősítést a magyar anyagi jogi dogmatika alapján kell elvégezni, függetlenül attól, hogy esetleg külföldi jogot kell majd később az ügyben alkalmazni (a minősítés szerepe csak a kapcsolóelv megtalálására korlátozódik).

17 Vissza- és továbbutalás (Renvoi) Forgó eset: Forgó úr Bajorországban született bajor állampolgár, de Franciaországban élt, ott szerzett ingóvagyont. Leszármazója nincs, csak oldalági rokonok, akik igényt tartanak a vagyonra. Az ügy Franciaországban indul, ahol a francia kollíziós jog és Forgó úr állampolgársága alapján a bajor jogot kellett volna alkalmazni, de a bajor kollíziós jog visszautalja az ügyet Franciaországba, mivel ott a hagyaték fekvési helye szerinti jog az irányadó. Több megoldási lehetőség létezik a probléma kezelésére, az Nmj. tvr. a többségi, köztes megoldást alkalmazza: Nmj. tvr. 4. § Ha e törvényerejű rendelet értelmében külföldi jogot kell alkalmazni, az alkalmazandó külföldi jognak a felmerült kérdést közvetlenül rendező szabályai irányadók. Ha azonban a külföldi jog a felmerült kérdésben a magyar jogra utal - e szabály figyelembevételével -, a magyar jogot kell alkalmazni. Az Nmj. tvr. tehát a visszautalást és az egyszeri továbbutalást elfogadja. Az utalást azonban ilyenkor már szűk értelemben fogják fel, az csak a fórum, vagy egy 3. ország anyagi jogára vonatkozik.

18 Csalárd kapcsolás Mesterségesen vagy színleléssel a kollíziós jogi tényállást megváltoztatják annak érdekében, hogy a jogviszony kollíziós jogi elbírálásának eredményeként a jogviszonyra másik, számukra kedvezőbb anyagi jog vonatkozzon. Pl. magyar örökhagyó megváltoztatja állampolgárságát kizárólag azért, hogy a magyar öröklési jog sajátos kógens szabályait (pl. ági vagyon, kötelesrész, özvegyi jog) megkerülje, és ezáltal egyes személyeket az öröklésből kiszorítson más javára, holott mondjuk az új állampolgársága szerinti országgal nem volt soha semmilyen egyéb kapcsolata. Ritkán fordulhat elő, viszont nehéz a megítélése. Bizonyítani kell, hogy a kollíziós jogi tényállás megváltoztatásának kizárólag ez volt a célja. Nmj. tvr. 8. § (1) Nem lehet alkalmazni azt a külföldi jogot, amely a felek által - az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából - mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elemhez kapcsolódik (csalárd kapcsolás). (2) Csalárd kapcsolás esetében az e törvényerejű rendelet szerint egyébként irányadó jogot kell alkalmazni.

19 Az alkalmazandó anyagi jog Az öröklés kollíziós jogi fogalma átfogja: törvényes öröklés végintézkedésen alapuló öröklés a végintézkedés anyagi és alaki érvényessége a kötelesrész öröklési szerződés egyéb öröklési jogi kérdések. A magyar kollíziós jog a hagyaték egységének elvét követi, azaz a hagyaték körébe eső vagyontárgyak külön-külön, vagy különböző jog szerint nem bírálhatóak el, hanem a hagyatékra mint egészre kell az alkalmazandó jogot megállapítani. Megjegyzendő, hogy Magyarország több olyan kétoldalú egyezményt kötött, amelyek megtörik a hagyaték egységének elvét, és a hagyaték ingó és ingatlan elemeire eltérő kapcsolóelveket rendelnek alkalmazni. (Pl. az 1966-os magyar- bolgár polgári, családi és bűnügyi jogsegély-egyezmény.)

20 Az alkalmazandó anyagi jog Nmj. tvr. 36. § (1) Az öröklési jogviszonyokat annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt. Ez a jog irányadó abban a kérdésben is, hogy mennyiben van helye az örökség vételének és a várt örökségről való rendelkezésnek. (2) A végintézkedést annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt. A végintézkedés és annak visszavonása alakilag érvényes, ha megfelel a magyar jognak, vagy a) a keletkezés, illetőleg a visszavonás helyén és idején hatályos jognak, vagy b) annak a jognak, amely a végintézkedés létrejöttekor, annak visszavonása időpontjában, vagy az örökhagyó halála idején az örökhagyó személyes joga volt, vagy c) a végintézkedés létrejöttekor, annak visszavonása időpontjában, illetőleg az örökhagyó halálakor az örökhagyó lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén hatályos jognak, vagy d) ingatlanra vonatkozó végintézkedés esetében az ingatlan fekvésének helyén irányadó jognak.

21 Az alkalmazandó anyagi jog A törvényes öröklést és a végintézkedésen alapuló öröklést tehát az Nmj. tvr. külön szabályozza, azonban kapcsolóelvként mindkettőre az örökhagyó halálakori személyes jogát rendeli alkalmazni. A természetes személyek személyes jogának meghatározásához szükséges kapcsolóelveket az Nmj. tvr. 11. §-a határozza meg: 11. § (1) Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket. (2) Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog. (3) Akinek több állampolgársága van és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén lakóhelye van, illetőleg a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye. Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb. (4) Akinek személyes jogát az előző bekezdések alapján nem lehet megállapítani és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik Magyarországon van, személyes joga a magyar jog.

22 Az alkalmazandó anyagi jog A végintézkedésre vonatkozóan az Nmj. tvr. a végrendelet alaki érvényességére tartalmaz külön szabályokat: Nmj. tvr. 36. § (2) (…) A végintézkedés és annak visszavonása alakilag érvényes, ha megfelel a magyar jognak, vagy a) a keletkezés, illetőleg a visszavonás helyén és idején hatályos jognak, vagy b) annak a jognak, amely a végintézkedés létrejöttekor, annak visszavonása időpontjában, vagy az örökhagyó halála idején az örökhagyó személyes joga volt, vagy c) a végintézkedés létrejöttekor, annak visszavonása időpontjában, illetőleg az örökhagyó halálakor az örökhagyó lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén hatályos jognak, vagy d) ingatlanra vonatkozó végintézkedés esetében az ingatlan fekvésének helyén irányadó jognak. E körültekintő rendelkezések célja a végrendelet, a favor testamenti megmentése, minden olyan esetben, amikor a végrendelet érvénytelensége felmerülhet.

23 Az alkalmazandó anyagi jog Egy brit-magyar kettős állampolgár élete nagy részét az Egyesült Királyságban élte le. Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy minden vagyonát felesége örökölje, ha 28 nappal túléli őt. E végrendeleti rendelkezés az angol joggyakorlatban szokásosnak tekinthető. Az ügy a Fővárosi Bíróság elé került, amelynek lényegében abban kellett döntést hoznia, hogy a felfüggesztő feltétel, és ezáltal a végrendelet érvényes- e. Ennek eldöntéséhez meg kell állapítani az alkalmazandó jogot. Az ügyben elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az ügyben a magyar jogot kell alkalmazni (örökhagyó halálakori személyes joga), és ítéletében megállapította, hogy a felfüggesztő feltétel érvénytelen. (mivel a Ptk § alapján az ember halálával hagyatéka mint egész száll át az örökösre, ezért 28 napra a végrendelet nem tartalmazott örökösnevezést, ezért érvénytelen. A Ptk § (2) bek. alapján pedig a jogellenes feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen.) A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla szerint megalapozatlan az ítéleti rendelkezés, amely szerint 28 napra örökösnevezés nem történt.

24 Az alkalmazandó anyagi jog Az eset nemcsak amiatt érdekes, hogy a jogalkalmazó szervek milyen nehezen küzdenek meg idegen jogintézményekkel, hanem amiatt is, mivel a feltételt a bíróság tartalmi feltételnek minősítette, és emiatt az Nmj. tvr. végrendeletet mentő szabályai nem voltak alkalmazhatók. Az örökhagyó végintézkedési képessége:

25 Az alkalmazandó anyagi jog Az eset nemcsak amiatt érdekes, hogy a jogalkalmazó szervek milyen nehezen küzdenek meg idegen jogintézményekkel, hanem amiatt is, mivel a feltételt a bíróság tartalmi feltételnek minősítette, és emiatt az Nmj. tvr. végrendeletet mentő szabályai nem voltak alkalmazhatók. Az alkalmazandó jog megválasztásának kérdése: Az Nmj. tvr. erről a kérdésről nem rendelkezik. Az Nmj. tvr. erről a kérdésről nem rendelkezik. Mivel külföldi jog alkalmazására csak jogszabály felhatalmazása alapján van lehetőség, ezért az öröklési jogviszonyokban a jogválasztás kizárt. Mivel külföldi jog alkalmazására csak jogszabály felhatalmazása alapján van lehetőség, ezért az öröklési jogviszonyokban a jogválasztás kizárt.

26 Az alkalmazandó anyagi jog Az örökhagyó végintézkedési képessége: Bár öröklési jogi fogalom, a magyar jogban tartalommal több tekintetben a cselekvőképesség jogintézménye tölti ki. Bár öröklési jogi fogalom, a magyar jogban tartalommal több tekintetben a cselekvőképesség jogintézménye tölti ki. A cselekvőképességre és ezáltal a végintézkedési képességre a személyes jog az irányadó A cselekvőképességre és ezáltal a végintézkedési képességre a személyes jog az irányadó (Nmj. tvr. 10. § (1) Az ember jogképességét, cselekvőképességét és általában személyi állapotát, továbbá személyéhez fűződő jogait személyes joga szerint kell elbírálni.) (Nmj. tvr. 10. § (1) Az ember jogképességét, cselekvőképességét és általában személyi állapotát, továbbá személyéhez fűződő jogait személyes joga szerint kell elbírálni.)

27 Az alkalmazandó anyagi jog Kérdéses lehet a házasság érvényessége: Erre főszabály szerint tartalmilag a házasulók a házasságkötéskor fennálló közös személyes joga, míg az alaki érvényesség tekintetében a házasságkötés helye szerinti jog. Erre főszabály szerint tartalmilag a házasulók a házasságkötéskor fennálló közös személyes joga, míg az alaki érvényesség tekintetében a házasságkötés helye szerinti jog. 37. § (1) A házasság érvényességének anyagi jogi feltételeit a házasulandóknak a házasságkötés idején fennálló közös személyes joga szerint kell elbírálni. Ha a házasulók személyes joga a házasságkötés idején különböző, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mindkét házasuló személyes joga szerint megvannak. (2) A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire a házasságkötés helyén és idején hatályos jog irányadó. (3) (4) A házasságkötésre és érvényességére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a házasság létezése vagy nemlétezése megállapításának kérdésében is.

28 A külföldi jog alkalmazásának mellőzése Nmj. tvr. 7. § (1) Mellőzni kell a külföldi jog alkalmazását, amennyiben az a magyar közrendbe ütköznék. (2) A külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető egymagában azért, mert a külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere a magyartól eltér. (3) A mellőzött külföldi jog helyett a magyar jogot kell alkalmazni. 8. § (1) Nem lehet alkalmazni azt a külföldi jogot, amely a felek által - az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából - mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elemhez kapcsolódik (csalárd kapcsolás). (2) Csalárd kapcsolás esetében az e törvényerejű rendelet szerint egyébként irányadó jogot kell alkalmazni. 9. § Ha a felek az e törvényerejű rendelet szerint irányadó külföldi jog mellőzését közösen kérik, helyette a magyar jogot - illetve a jogválasztás lehetősége esetében a választott jogot - kell alkalmazni.

29 Jogeset Harry Houdini 1874-ben született Budapesten Weisz Erik néven, magyar állampolgárként. Még szinte pár napos volt, amikor szüleivel átköltözött az USA-ba, ahol illuzionistaként és bűvészként szenzációs karriert futott be és hatalmas vagyonra tett szert. Itt az amerikai állampolgárságot is megszerezte. Eddig a valós történet. Tegyük fel, hogy Houdini úr az USA-ban (New Yorkban) végrendeletet tesz, amelyben egyben új lakóhelye, New York állam jogát választja és kéri, hogy végintézkedését ezen jog alapján meg. Mivel Magyarországon is van hátrahagyott vagyona, a magyar közjegyzőnek illetve bíróságnak meg kell vizsgálnia a végintézkedés érvényességét. Milyen jog vonatkozik a végrendelet érvényességére?

30 Jogeset II. Dr. Abdullah Murszi úr Bahreinben született. Egyetemistaként érkezett Magyarországra tanulni 1978-ban, az orvos egyetem elvégzése után azonban nem ment vissza hazájába, hanem elvette feleségül egy szíriai származású évfolyamtársát, akivel letelepedtek Magyarországon. Feleségétől egy leánya született. Állampolgárságért sohasem folyamodtak, mivel gyakran látogattak haza. Murszi úr orvosi hivatását sohasem gyakorolta, hanem dúsgazdag apja segítségével ingatlanvállalkozó lett és meggazdagodott. Sajnálatos elhalálozását követően az eljáró közjegyzőnél bejelentkezik két Bahreinben élő testvére, és a teljes hagyatékot maguknak követelik. Hivatkozásuk szerint Murszi úr öröklésének kérdésére a bahreini muzulmán jog az irányadó, amely szerint nők nem örökölhetnek, és vagyonuk sem lehet, ezért mint legközelebbi férfi vérrokonokat őket illeti Murszi úr hagyatéka. Ki(ke)t illet a hagyaték?

31 Köszönöm a figyelmet! Dr. Tóth Benedek egyetemi tanársegéd SZTE-ÁJTK Nemzetközi Magánjogi Tanszék 70/


Letölteni ppt "Az öröklés nemzetközi magánjogi kérdései Dr. Tóth Benedek egyetemi tanársegéd SZTE-ÁJTK Nemzetközi Magánjogi Tanszék 70/202-9111"

Hasonló előadás


Google Hirdetések