Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogrendszer ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 5. előadás vázlata.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogrendszer ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 5. előadás vázlata."— Előadás másolata:

1 Jogrendszer ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 5. előadás vázlata

2 A jogrendszer Jogrendszer: valamely állam adott időpillanatban hatályos jogszabályainak rendezett együttese Jogszabály: a törvények és a rendeletek rendezett együttese Tagozódás: – Horizontális: jogági munkamegosztás, mellérendeltség – Vertikális: jogszabályi vagy jogforrási hierarchia, alá-fölérendeltség

3 A jog horizontális tagozódása A jog rendszerszerűsége Halmaz – elemek egymásmellettisége – A jogot a történetének korai szakaszában jellemzi (pl. Hammurabi törvényei, Tizenkét táblás törvények) Rendszer – az elemek között szerkezeti-működésbeli összefüggések, kapcsolatok (Ludwig von Bertalanffy) – A modern jogrendszerek a XVIII-XIX. századtól szerveződnek meg – Deduktív rendszer – Modern jogban: az alapegységek (= az egyes jogi normák) és az átfogó egész (= a jogrendszer) között szerveződési szintek különülnek el

4 A jog horizontális tagozódása (áttekintés) Jogintézmény Jogág Közjog, magánjog Belső jog, külső jog  Nemzetközi jog Nemzetközi magánjog (kollíziós jog) Európai jog Anyagi jog, alaki jog (= eljárási jog) – Anyagi jog (jogágak szerint): alkotmányjog, polgári jog, büntető jog, közigazgatási jog, vegyes szakjogok – Egyes eljárásjogok  későbbi előadás tárgya

5 A jog horizontális tagozódása Jogintézmény (pl. ‘házasság’) „kristályosodási pont”, amely körül állandósult normakapcsolat jön létre Jogi normákból felépített olyan séma, amely egy társadalmi viszony-típust szabályoz Jellemzői: – Van társadalmi alapja (emberek közötti szokásos vagy lehetséges viszonytípus) – Állandósul || „fogalmiasodik”: név, meghatározás – Jogi szabályozás alá vonás  a jogintézmény megszületése

6 A jog horizontális tagozódása Jogintézmény (pl. ‘tulajdon’) Szabályainak változása ellenére is fennmaradhat Az egy jogintézményt kitevő normák összetartoznak, s csak együtt alkalmasak annak a célnak az elérésére, amelyre létrehozták őket – Egyes normák: „atomi egységek” – Jogintézmények: „molekuláris egységek”, norma-nyalábok = összefogják az egyes normákat, s felépítik a jogrendszer struktúráját Modern kodifikáció, XIX. századtól – Több mint jogrögzítés, jogösszefoglalás – Logikailag rendezett, összefüggő és egységes rendszer (jogelvek; általános és különös rész; fejezetek, címek, alcímek)

7 A jog horizontális tagozódása Jogág (meghatározás) Egy-egy kódex kijelöli és megalapozza a jog egy- egy, belsőleg is szervezett, viszonylag önálló területét = jogág Olyan jogszabályok viszonylag önálló együttese, amelynek elemei egymással tartósan összefüggnek, más jogszabályoktól (jogszabály-csoportoktól) pedig egyértelműen elkülönülnek

8 A jog horizontális tagozódása Jogág (elhatárolási kérdések) Az elkülönülés és összetartozás dimenziói: A szabályozás tárgya: az életviszonyok mutatnak összetartozást, amelyekre a szabályok vonatkoznak (pl. családi jog, pénzügyi jog) A szabályozás módszere: a szabályozáshoz választott eszköz (pl. tulajdon – a büntetőjog a tulajdon háborítatlanságát védi kogens szabályokkal, a polgári jog a tulajdonnal való rendelkezés szabályozása diszpozitív szabályokkal) Diszciplináris elem: jogág az a joganyag, amelynek van tantárgya, tanszéke, folyóirata, szakkönyve, kutatási programja stb. (pl. a kereskedelmi jog elkülönülése a polgári jogból)

9 A jog horizontális tagozódása Közjog, magánjog (eredet, változások) Római jogi eredet: ius publicum – ius privatum „A közjog az, amely a római államra vonatkozik, a magánjog az, amely az egyének érdekét tartja szem előtt; egyes dolgok ugyanis a köz hasznát szolgálják, mások a magánszemélyét.” (Ulpianus) A vallást ma lelkiismereti kérdésnek, magánügynek tekintjük, míg a rómaiak számára evidensen közügy volt A polgári perjog Rómában a magánjoghoz tartozott; mai felfogásunkban a közjoghoz (állami jogalkalmazó szervek) Rómában megkülönböztettek magánbűncselekményeket (delicta) és közbűncselekményeket (crimina) – a büntetőjogot ma egységesen a közjoghoz soroljuk

10 A jog horizontális tagozódása Közjog (főbb jellemzői) Szabályozási tárgya a közérdek Az állam és az egyén kapcsolatát szabályozza Alá-fölérendeltségi viszony (állami akarat) – Az állam a legitim kényszer monopóliumával rendelkező erőszakaparátus (Max Weber) – A hatalom nem válhat önkényessé – Az állam a magánfél pozíciójában (pl. állami ingatlan eladásakor) nem alkalmazhat kényszert Aszimmetrikus jogviszony (jogok-kötelezettségek nincsenek egyensúlyban) Kogens szabályozás

11 A jog horizontális tagozódása Magánjog (főbb jellemzői) Szabályozási tárgya a magánérdek Személyek mellérendeltségi viszonya (legitim módon nem kényszeríthetik egymást) Szimmetrikus jogviszony (a jogok és a kötelezettségek ki vannak egyensúlyozva) Diszpozitív szabályozás

12 A jog horizontális tagozódása Belső jog, külső jog (elhatárolás, eredet) Belső jog: egy adott államon belül érvényes jog, vagyis valamely ország jogrendszere Külső jog: az országokon kívül működő jog, amely az államok egymás közti viszonyait, kapcsolatait szabályozza = nemzetközi jog I.e. III. évezred: Mezopotámiai városállamok közötti szerződések Mai értelemben: az újkorban az újonnan születő nemzetállamok között egyenjogúságon és együttműködésen alapuló (korábban hódítás-hódoltság) nemzetközi rend („koordinációs állam-társadalom”) jött létre A nemzetközi jog a magánjog és a közjog mellett önálló jogterület

13 A jog horizontális tagozódása A nemzetközi jog sajátosságai A nemzetközi jog olyan szuverén államok viszonyrendszerét szabályozza, amelyek fölött nem létezik magasabb rendű autoritás Az államok szuverenitása elviekben korlátlan, nincsenek egymásnak alávetve, gyakorlatilag mégis kénytelenek elfogadni bizonyos minimumszabályokat

14 A jog horizontális tagozódása A nemzetközi jog sajátosságai Jogforrások: – Szerződéses jogforrások: Normatív: normákat létrehozó Konstitutív: nemzetközi szervezeteket létrehozó – Nem szerződéses jogforrások: Spontán: szokásjog, jogelvek, méltányosság Akaratlagos: államok és nemzetközi szervezetek egyoldalú aktusai, döntései, ajánlásai Szankció hiánya: nem úgy kényszeríthetők ki a nemzetközi jog szabályai, mint az állami jogé – az államok közösségének vagy központi szerveinek lehetnek döntései, intézkedései

15 A jog horizontális tagozódása A nemzetközi jog sajátosságai Jogalanyok: elsősorban államok és nemzetközi szervezetek, egyének csak bizonyos esetekben Jogvédelem lehetősége: korlátozott (pl. Hágai Nemzetközi Bíróság), szemben a belső jogban megjelenő bírói úttal Elsődlegesség kérdése (belső jog versus külső jog): – Monista elmélet: a jog egységes, állást kell foglalni – Dualista elmélet: két különálló jogrendszer, nincs szükség állásfoglalásra (a külső jog érvényesüléséhez a belső jogon belül: a nemzetközi szerződések aláírása, kihirdetésével, közzétételével szükséges – csak belső jogi aktussal jelenhet meg)

16 A jog horizontális tagozódása Nemzetközi magánjog (elhatárolás, feladat) Nemzetközi magánjog  nemzetközi jog (  nemzetközi közjog) Független kialakulás és egészen más kérdések rendezése Nem államok egymás közötti viszonyát szabályozza Kollíziós jogként az egymással összeütköző, rivalizáló jogrendszerek (belső jogok) között állít fel elsőbbséget – nemzetközi magánjogi tényállások eseteiben; jellemző előfordulás: polgári jog és kereskedelmi jog, családi jog, munkajog

17 A jog horizontális tagozódása Nemzetközi magánjog (szabályozás) Szabályozás – Közvetett módon: Magatartási szabályt nem tartalmaz Csupán a jogrendszerek közötti rivalizálást dönti el A belső, kollíziós jog része (a nemzetközi magánjogot szokásosan ezzel azonosítják) – Közvetlenül: Az államok nemzetközi szerződésben rendezik (ez a külső joghoz, a nemzetközi joghoz kapcsolja) Jogforrás: – Belső jogból: jogszabályok (egységes kódexben, vagy elszórtan; Magyarországon: évi XIII. tvr. a nemzetközi magánjogról) – Külső jogból: nemzetközi szerződések + szokásjogi szabályok

18 A jog horizontális tagozódása Európai jog (= az Európai Unió joga) Az Európai Unió joga (uniós jog) Az EU még formálódik – végső formája??? Államszövetség (konföderáció): – Nemzetközi szerződés – Az együttműködő államok nem mondanak le saját szuverenitásukról Szövetségi állam (föderáció): – Felszámolja a tagállami szuverenitást – A végén önálló entitás: Európai Egyesült Államok Jogegységesítés, jogharmonizáció  európai jog, uniós jog

19 A jog horizontális tagozódása Európai jog (jogforrásai) Elsődleges jog: Alapító szerződése, ezek módosításai, kiegészítései + ezekhez tartozó jegyzőkönyvek és nyilatkozatok Másodlagos jog: az uniós intézmények által alkotott szabályok + más államokkal, nemzetközi szervezetekkel kötött nemzetközi szerződések Esetjog: az Európai Unió Bírósága által kialakított joggyakorlat Az uniós intézmények által alkotott szabályok: Rendelet: általános érvényű, kötelező, közvetlenül alkalmazandó Irányelv: általános érvényű, kötelező, de tagállamra bízott szabályozás (jogharmonizációs eszköz) Határozat: egyedi kérdésekben, kötelező, de csak az érintettekre Ajánlás: általános érvényű, de nem kötelező – általános célok Állásfoglalás: valamely kérdésben, nem kötelező, vélemény

20 A jog horizontális tagozódása Anyagi jog, alaki jog Anyagi jog: – Magatartási szabályok, jogok és kötelességek – Mire van joga, mit köteles vagy tilos megtennie egy természetes vagy jogi személynek? Alaki jog: – Ha valaki megsérti az anyagi jog szabályát vagy megakadályozza annak érvényesülését, akkor mit lehet tenni? (  nincs önbíráskodás!) – Azok a szabályok, amelyek szerint mozgásba hozható a jog gépezete, kényszerapparátusa  eljárási jogok

21 A jog vertikális tagozódása A jogszabályi hierarchia struktúrája Jogszabályi (vagy jogforrási) hierarchia Struktúrája: – A jogszabályok hierarchikus szintjei – A szabályozás egyéb jogi eszközei – Belső és külső eredetű jogszabályok megkülönböztetése

22 A jog vertikális tagozódása A jogszabályok hierarchikus szintjei Törvények: a törvényhozó hatalom, Magyarországon: Országgyűlés Rendeletek: végrehajtó hatalom – Önkormányzati rendeletek: nem a végrehajtó hatalomtól, hanem az autonóm helyi önkormányzatoktól származnak A rendeletek hierarchikusan a törvények alatt helyezkednek el: – Rendelkezéseiknek a törvények keretei között kell maradniuk, azokkal nem kerülhetnek ellentmondásba – Rendeletalkotásra csak törvényi felhatalmazás alapján kerülhet sor Általános felhatalmazás: a végrehajtó szerv vagy az önkormányzat feladatkörének ellátásához Konkrét felhatalmazás: valamely törvény végrehajtásához  végrehajtási rendeletek

23 A jog vertikális tagozódása A jogszabályok hierarchikus szintjei Alkotmány Kétharmados törvények (alkotmányos törvények, sarkalatos törvények) Törvények Törvényerejű rendeletek Kormányrendeletek Miniszterelnöki és miniszteri rendeletek Önkormányzati rendeletek

24 A jog vertikális tagozódása A jogszabályok hierarchikus szintjei Alkotmány évi XX. törvény Chartális alkotmány (1949 előtt történeti alkotmányunk volt) Legfontosabb állami szervek és jogköreik Alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek Választások alapelvei Az ország fővárosa és nemzeti jelképek Megalkotásához és módosításához 2/3-os többség szükséges

25 A jog vertikális tagozódása A jogszabályok hierarchikus szintjei Kétharmados törvények: Alkotmány tételesen meghatározza őket Megalkotásukhoz és módosításukhoz 2/3-os többség szükséges (jelenlevő képviselők) pl. képviselők jogállásáról, alkotmánybíróságról, fegyveres erőkről „Közönséges” törvények: Többségi elv: jelenlevő képviselők több, mint fele Biztosítja a választásokon győztes parlamenti többség, a választópolgárok többségének vélelmezett akaratának a megvalósulását

26 A jog vertikális tagozódása A jogszabályok hierarchikus szintjei Törvényerejű rendeletek: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotta Már nem alkothatók Néhányuk még használatban van (pl. nemzetközi magánjogi kódex) Törvényi szintű szabályozásnak tekintendők (186/B/1991/2. számú AB határozat) Rendeletek: Kormányrendeletek; miniszterelnöki és miniszteri rendeletek Önkormányzati rendeletek (szűkebb területi hatály)

27 A jog vertikális tagozódása A szabályozás egyéb jogi eszközei Normatív intézkedések Nem minősülnek jogszabálynak Befolyásolják jogainkat, kötelességeinket, ezek gyakorlását Az állami irányítás jogi eszközei Jogalkotási törvény Határozatok (46. § (1) bekezdés) Utasítások (miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői) Jegybanki rendelkezések Statisztikai közlemények Jogi iránymutatások

28 A jog vertikális tagozódása A szabályozás egyéb jogi eszközei „másodlagos szabályok”: Nem szerepelnek a jogalkotásról szóló törvényben Állami szervek, gazdálkodó szervek (pl. MÁV, Posta) Körlevél, állásfoglalás, irányelv (APEH), iránymutatás, utasítás Kollektív szerződések Bírói gyakorlat: „jog az, amit a bíróságok jogként alkalmaznak” Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai és elvi határozatai Ítélkezési gyakorlat összehangolása

29 A jogrendszer egységének biztosítása Konzisztens jogrendszer Elvárt állapot, amikor a jogrendszer értelmi-logikai egységet képez, mentes a belső logikai következetlenségektől Megbomlása: – Hézagos: ha egy válasz sincs a kérdésünkre – Ellentmondásos: több válasz is van a kérdésünkre Joghézag: Szűkebb értelemben: ha hiányzik az eldöntéshez szükséges norma a hatályos jogrendszerből Tágabb értelemben: ha nem egyértelmű, hogy melyik szabály vonatkozik az adott esetre

30 A jogrendszer egységének biztosítása Joghézagok fajtái Inszuffiencia-hézag: a jog nem szabályoz, pedig szabályoznia kellene – Eredeti joghézag: jogalkotói hiba, nem alkották meg a szabályt – Származékos joghézag: eredetileg hézagmentes a jogszabály, utóbb keletkeztek új társadalmi viszonyok, amik szabályozást igényelnének Inkonzisztencia-hézag: a jog szabályoz, de ellentmondásos módon (több ellentétes szabály) Indetermencia-hézag: a jog szabályoz, de homályosan (bizonytalan az alkalmazandó szabály tartalma) Axiológiai hézag: a jog szabályoz, de erkölcsileg nem elfogadható módon

31 A jogrendszer egységének biztosítása Joghézaggal kapcsolatos kérdések Kiküszöbölhető-e? Eredeti joghézag: elvileg kiküszöbölhető Származékos joghézag: nem küszöbölhető ki (a jogi szabályozás adott időpontban történik meg, a társadalom változása pedig folytonos; „szabályozási olló”)

32 A jogrendszer egységének biztosítása Joghézaggal kapcsolatos kérdések Mit kezdjünk vele? Mit lehet tenni felbukkanásakor? Jogpozitivizmus elmélete: nem is fordulnak elő joghézagok, mert amire nincs szabály azt a jogalkotó nem kívánta szabályozni Jogalkotói hézagpótlás: jogot csak a jogalkotó alkothat, a jogalkalmazó (bíró) nem tud a joghézaggal mit kezdeni Jogértelmezés: a gyakorlatban is járható út – Analógia: az eset lényeges elemeit tekintve hasonlít egy vele határos esetre, amire létezik szabály, és ezt fogja alkalmazni – Kiterjesztő interpretáció: úgy értelmeznek egy szomszédos jogszabályt, hogy az kiterjedjen a konkrét esetre is Tényállás megállapítása: a tényállást állapítják meg úgy, hogy egy létező norma alá essen

33 A jogrendszer egységének biztosítása A normakollízió problémája A belső jog két szabálya ellentmondásban áll egymással Jogrendszer egységét biztosító elvek: – Lex superior derogat legi inferiori – a magasabb rangú szabály lerontja az alacsonyabbat (vertikális érvényesülés) – Lex posterior derogat legi priori – a később keletkezett szabály lerontja a korábbit (horizontális érvényesülés) – Lex specialis derogat legi generali – a speciális szabály lerontja az általánosat (horizontális érvényesülés) A „gyengébb” szabály is hatályban marad – Hatályon kívül helyezés: csak a jogalkotók – Megsemmisítés: csak az Alkotmánybíróság

34 A jogrendszer egységének biztosítása Hatáskör Az ügyek elosztásának elve; a különböző típusú állami szervek döntési, intézkedési jogának körét jelenti Hierarchikus szintek közötti elosztás, amely szervezettípust határoz meg (hatásköre nem egy konkrét szervnek, hanem egy szervtípusnak van) A hatáskör jogállamban nem vonható el Általános hatáskörű szervtípus: az adott ügytípusban az eljárás rendjében szabály szerint döntési felhatalmazottsággal rendelkezik Különleges hatáskörű szervek: kivételek a főszabály alól (pl. emberölés, pertárgy nagy értéke, katonák elleni büntető eljárás stb.) Hatásköri viták: pozitív összeütközés – negatív összeütközés feloldásának szabályai rögzítve vannak, egy ügy sem maradhat gazdátlan, vagy vitatott

35 A jogrendszer egységének biztosítása Illetékesség Az azonos hatáskörű szervek közül jelöli ki, hogy melyik jogosult és köteles eljárni Konkrét szervet határoz meg Területi munkamegosztás elve érvényesül Illetékességi vitákat ki kell zárni Illetékességi okok: szempontok az elsőbbséget biztosításához – Általános – Különös: ha az általános hely nem állapítható meg – Különleges: eltérés az általános szabálytól Vagylagos : választható Kizárólagos: leszűkíti az azonos hatáskörű szervek körét egy altípusra


Letölteni ppt "Jogrendszer ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 5. előadás vázlata."

Hasonló előadás


Google Hirdetések