1. Viselkedési szabályok, normák a kórházban

Az előadások a következő témára: "1. Viselkedési szabályok, normák a kórházban"— Előadás másolata:

1 1. Viselkedési szabályok, normák a kórházban
Előadó: Dér Anikó egyetemi okleveles ápoló 1. Viselkedési szabályok, normák a kórházban

2 Az önkéntes segítővel szembeni elvárások:
pontosság, lelkiismeretesség Segítőkész, józan gondolkodású, humánus, emberszerető, önfeláldozó Megbízható, tiszta, magabiztos, higgadt, nyugodt, Jó megfigyelő Kifogástalan erkölcsű, titoktartó, csendes, nem nagyhangú, Határozott, de nem durva, Egészséges, kifogástalan életvitelű, megjelenése kellemes, kipihent, Ápolt, megnyerő, rátermett, szorgalmas, de legfontosabb a beteg iránti együttérzés, segíteni akarás. Az embert embernek tekinti, nem a munka tárgyának.

3 Az önkéntes segítő külső megjelenése, személyi higiénéje:
Fontos az első benyomás, mely megalapozza a későbbi bizalmat. Határozott fellépésű legyen, de úgy érezze a beteg, hogy vele foglalkoznak. Fontos a tisztaság, az ápoltság, a személyi higiéné, ízléses, divatos tiszta ruházat, de nem kihívó. Szakadt, foltos nem lehet. Kozmetikai szereket nem kell túlzásba vinni. Illatos szerek kerülendők a fekvőbeteg osztályon.

4 Az önkéntes segítő személyiség jegyei:
Jó megfigyelő képesség, logikus gondolkodás, a változásokat azonnal észreveszi, és társítja, hogy mi miért van, és mit kell tenni. Együttműködési készség. Mivel teamben dolgozik a beteggel és a csoporttal. Felelősségvállalás. Az egészségügyi dolgozó egyénileg felel az elvégzett tevékenységéért. Udvariasság, ha a beteg nem türelmes, akkor is nyugodt, és tapintattal kezeli a beteget. Pártatlanság, nem lehet különbséget tenni betegek között, csak annyit, amennyit a betegség megkövetel. Gondolatok szabatos kifejezése. Kerülni kell a divatos zsargont. Arcjátékra különösen oda kell figyelni. Empátiás készség szükséges, hogy olyan dolgokra is ráérezzünk, amit a beteg nem mer, vagy nem akar elmondani. Egészséges életmód. Kell, hogy mi magunk is egészségesek legyünk. Látás, hallás, szaglás érzékelés fontos a betegségek felismerésénél. Alkohol és dohányzásmentes életmód.

5 Az önkéntes segítő viszonya a betegekhez.
Minden ember más és minden betegség más. ha a bizalmat megnyerjük, már egy fél gyógyulást értünk el, és a beteg szívesen gondol vissza az ápolás időszakára. Fontos, hogy a beteg szorongását köszönéssel feloldjuk. Napszaknak megfelelő legyen, ha a beteg nem köszön, akkor is. A túlzott bizalmaskodás nem megengedett és nem is szabad elfogadni. Fontos a megszólítás is, korra, nemre, intelligenciára való tekintettel A beteg tájékoztatása az ápoló és a kezelő orvos feladata, oda kell irányítani. Viselkedés, jó hangulat, vidám légkör kialakítása. Tekintettel a súlyosabb betegekre, hangos beszéd, nevetgélés nem megengedett.

6 A beteg együttműködési készsége
Együttműködő beteg: alkalmazkodik a házirendhez, a kezeléssel kapcsolatos előírásokat elfogadja, és pontosan betartja. Ellenkező beteg: nem hisz a gyógykezelés eredményességében, az utasításokat nem tartja be. Oka mindig valami közvetett vagy közvetlen rossz tapasztalat. Ezeknél a betegeknél különösen lényeges a gyors, részletes felvilágosítás (ápolótól, orvostól!), magyarázat, megnyerés, meggyőződés. Szorongó beteg: pszichés nyugtalanságban szenvedő beteg sokat beszél, a nyugtalanság testi jelei is megnyilvánulnak (sokat mozog indokolatlanul, esetleg remeg). A szorongás oka félelem, amit felvilágosítással (ápolótól, orvostól!), türelmes bánásmóddal csökkenteni kell.

7 Bizalmatlan beteg: nem ellenkezik, de nem bízik a gyógyulásában, vagy a gyógyító személyzetben. Oka szintén rossz tapasztalat, ezért az elrendelt vagy megígért tevékenységet mindig el kell végezni, vagy az elmaradás okát közölni kell. Képzelt beteg (hipochondria): másokon látott, halott tüneteket, betegségeket vél magán felfedezni, melynek nemlétéről a negatív eredmények sem győzik meg. A háttérben gyakran családi, munkahelyi probléma rejlik. Megszüntetéséhez általában pszichiáter kell igénybe venni.

8 Betegség színlelés (aggraváció): meglévő betegség felnagyítása, vagy nemlévő betegség színlelése (szimuláció), határozott cél érdekében. Betegségtagadás (disszimuláció): a beteg szintén cél érdekében eltagadja panaszait. Ez gyógyítását meghosszabbítja, tehát a magatartás helytelenségéről meg kell győzni. Neuraszténiás beteg: jellemző a fáradékonyság, ami mindenféle szellemi és fizikai tevékenységben gátolja a beteget, és ingerlékenységgel, koncentrációs nehézségekkel és  szomatikus tünetekkel (fájdalmak, szédülés, gyengeség, emésztési panaszok stb.) párosul. Túlságosan érzékenyek a külső ingerekre, azok is fokozzák  a fáradtságot. Hisztériás beteg: valamilyen cél érdekében produkál betegségtüneteket (fájdalom, hányinger, görcs, ájulás), közönség jelenlétében. A hisztéria betegség, fejletlen lelki alkat következménye.

9 2. Beteg környezete

10 Ápolási egységek Kórtemek/betegszobák Nővérállomás
(nővérpult, nővérszoba) Orvosi szobák Vizsgáló-, kezelőhelyiségek Közlekedési helyiségek

11

12

13 Kórterem bútorzata Betegszekrények Betegágyak
Éjjeliszekrény, lámpa, nővérhívó, telefon Támlás szék/kisszék Egy karosszék Asztal Vizes blokk Akut kórteremben gyógyszeres szekrény

14 Kiszolgáló helyiségek
Fürdőszoba, zuhanyzók WC, ágytálmosó Szennyestároló Takarítószer-tár Ebédlő vagy tálaló Rekreációs helység Raktár

15 Hogyan kerül a kliens a fekvőbeteg gyógyintézetbe?
Előzetes felmérés, bejelentés, beutaló alapján Sürgősségi felvétellel

16 Pihenés Alapvető emberi szükséglet Formája: Aktív Passzív

17 Betegágy követelményei
Kényelmes Fertőtleníthető Legtöbb kezelésre alkalmas Gördíthető Legtöbb helyről hozzáférhető Állítható (fej-, lábrész-, sodrony)

18 Ágy felszerelése Matrac Matracvédő Párnák Takarók: paplan, pléd

19 Fehérnemű készlet Nagylepedő Harántlepedő Gumilepedő
Paplan vagy takaróhuzat Párnahuzatok Fehérnemű ruházat: pizsama, hálóing, beteging

20 Betegágy Gyerekágy Traumatológiai ágy Intenzív betegágy
Lég-, rotokinetikus ágy

21 Biztonsági és kényelmi eszközök
Háttámasz Karosszék Kapaszkodó, trapézkorlát Takarótartó (líra) Spanyolfal, függöny Oldalrács Ágyasztal Betegemelő Gyopárpárna Sarok-, könyökgyűrű Lábtámasz, lábtámasztó csizma, lábkengyel Homokzsák Stb.

22 3. Beteg segítése a mozgásban

23 A helyváltoztatás az emberi élet alapvető szükséglete.

24 Immobilitás fogalma Mozdulatlanság, mozdíthatatlanság.
Immobilitásról akkor beszélünk, ha a beteg nem képes önállóan helyet vagy helyzetet változtatni.

25 Hatásai Az Immobilitás során testi és szellemi változások jönnek létre, ezek azonnaliak vagy fokozatosan kialakulók. Minél nagyobb a mozgásképtelenség mértéke és időtartama, annál súlyosabbak következményei.

26 Gerinc biomechanikája
egy-két kilogrammot fölemelve, a gerinc körüli izomzatban jelentős erők keletkeznek, ami a gerinc porckorongjának a további összenyomásához és a fájdalom fokozásához vezethet

27 A gerincben keletkező erők a külső terhelés hatására

28 Helytelen terhelés következménye

29 Fekvés, fektetés – orvos/ápoló írja elő a megfelelő testhelyzetet a beteg számára! Az ápolóval egyeztetni kell!!! Ágynyugalom Egyszerű Szigorú Fekvés: Élettani Aktív hátfekvés Passzív hátfekvés Aktív oldalfekvés Kóros (pl. vadászkutya fekvés, magzati fekvés)

30 Ágynyugalom Egyszerű ágynyugalom Szigorú ágynyugalom
A beteg felkelhet, elláthatja magát Szigorú ágynyugalom A beteg az ágyát nem hagyhatja el, enyhébb esetben az ágyban mozoghat és részben önmagát elláthatja. Súlyosabb esetben minimális mozgást végezhet, teljes ellátást igényel.

31 Szigorú ágynyugalom szükséges
Mozgáskorlátozottság pl. bénulásnál, törésnél A betegség súlyossága pl. szívinfarctus

32 Passzív (segítséggel)
Szigorú ágynyugalom Helyzetváltoztatás Mozgatás Aktív (a beteg maga) Passzív (segítséggel)

33 Fekvés Fektetés Helyzetváltoztatás Hátfekvés Oldalt fekvés
Az ágyban spontán elfoglalt testhelyzet Fektetés Rendelkezésre-, vagy segítséggel felvett testhelyzet Hátfekvés Oldalt fekvés Félig ülő helyzet Ülő helyzet Hason fekvés Lejtőztetés Térd-könyök helyzet Helyzetváltoztatás Aktív A mozgásképes beteg az ágyban elfoglalt helyzetét egyedül változtatja. Passzív A mozgásképtelen, mozdulatlan és mozgásában korlátozott beteg helyzetét az ápolónő változtatja

34 Passzív helyzetváltoztatás szabályai
Határozottság A műveletek szabályos kivitelezése Kíméletesség Összehangolt munka

35 Mobilizálás Önállóan nem kezdeményezhet semmilyen mozgást, ezt mindenképp csak az ápoló irányításával végezheti! Mobilizálás közben figyeljük a beteg általános állapotát, arcszínét, közérzetét, szédülést

36 Mobilizálás fokozatai
Izomerősítés, végtagok átmozgatása ágyban fekvő betegnél Ágyban felültetés Ágy szélére kiültetés Talpra állítás Kiültetés karosszékbe Járás

37 Betegmobilizálás - a magunk és a beteg biztonsága elsődleges szempont
Betegmobilizálás - a magunk és a beteg biztonsága elsődleges szempont! Csak képességeinkhez, erőnlétünkhöz megfelelően szabad, lehetőség szerint ne egyedül!

38 Betegmobilizálás

39 Betegmobilizálás

40 Betegmobilizálás

41

42 Betegmobilizálás

43 Betegmobilizálás

44 4. Beteg segítése étkezésben

45 A táplálkozás biológiai szükséglet
A táplálkozás biológiai szükséglet. A legősibb kapocs az ember és a környezet között. A táplálkozás az anyagcsere alapvető feladata. Az anyagcsere a felépítési és lebontási folyamatok egysége. A szervezet a táplálkozás útján kapja a felépítéshez, életfenntartáshoz, munkavégzéshez szükséges nélkülözhetetlen energiát és tápanyagokat. Az egészséges táplálkozás mellett fontos az egészséges életmód is.

46 Az egészséges táplálkozás jelenti, hogy a táplálék legyen változatos, tartalmazza az állati és növényi eredetű élelmiszereket. A vegyes táplálkozás biztosítja a testfelépítő fehérjéket, melyek 30 %-ban kell, hogy a táplálékunk részét kitegyék. A szénhidrátok 50 %, a zsírok 20 %-ban. Ásványi anyagokat, vitaminokat kell fogyasztani az emésztőrendszer megfelelő működéséhez. A táplálék rostokat kell, hogy tartalmazzon az emésztőrendszer működéséhez.

47 Ha hiányos az étrendünk, hiánybetegségek lépnek fel
Ha hiányos az étrendünk, hiánybetegségek lépnek fel. Ha túl sokat eszünk valamiből az is káros az egészségre. Az életszínvonal emelkedése hozta a rossz táplálkozási hibáinkat. A túlzott szénhidrát, hús, cukor, alkohol, só, és finomított ételek, mindezek mellett kevés rostos ételt fogyasztunk. Ezek előidézik az elhízást, és az ezzel kapcsolatos betegségeket, szív, és érrendszeri, megbetegedés, cukorbetegség, koleszterein, epekő.

48 A betegség során rendszerint elvesztik az étel iránti érdeklődésüket, néha nem is táplálkoznak.
Az étvágyat befolyásolja, a fájdalom, hányinger, kellemetlen ízek, szagok, érzelmi állapot, környezet, étkezési szokások. Fokozza az étvágyat a kellemes környezet, tiszta, ízléses környezet, teríték, virág. A kórteremben az étkezés alatt ne legyenek kacsák, ágytálak.

49 A beteg általános állapotát, A beteg étkezési szokásait,
A táplálkozásban való segédkezés során a következőket kell figyelembe venni: A beteg életkorát, A beteg általános állapotát, A beteg étkezési szokásait, Előírt diétát!

50 A beteg étkezésének módjai
A beteg önállóan étkezik A beteg segítséggel étkezik A beteget táplálják Szonda Vénán keresztül

51 A beteg készülhet, hol milyen helyzetben akar étkezni, vagy kimehet az étkezőbe. Segíteni kell kezet mosni, kényelmes helyzetbe hozni, az ágy mellett lévő ágyasztalkát elő lehet készíteni. Oda kell figyelni, hogy a nevére szóló ételt kapta-e.

52 Ha a beteg nem tud enni betegség, vakság, gyengeség, kéztörés, bénultság esetén.
Soha ne felejtsünk el kezet mosni! Ilyenkor segíteni kell, kellő időt kell rászánni az étkezésre. Nyugodtan, hagyni kell, hogy megrágja az ételt. Míg le nem nyelte ne adjuk a következő falatot. Pár kedves szót válthatunk közben, és ha valamit tud a beteg az étkezésben segíteni, azt nyugodtan engedjük meg neki. Ha a beteg vak fel kell sorolni, hogy mi van a tálcán, és engedni kell, hogy minél többet ténykedjen az evés során. Etetése során az ételt célszerű felvágni és óramutató járásának megfelelően a tányéron elhelyezni. Vak embernek soha nem töltjük tele a poharat, és éles, szúró, vágó eszközt sem adunk a kezébe. Béna ember esetén nem a béna oldalára tesszük a tálcát. Megengedhető, hogy kézzel fogyassza el az ételt. A betegeket étkezés után kínáljuk meg innivalóval, száját töröljük meg, és helyezzük kényelembe.

53 Fontos! Ha a beteg az ágyában fekve fogyasztja el az ételt, a beteget ülő vagy félig ülő (legalább 45 fokos) helyzetbe kell hozni, mert az egyik leggyakoribb veszély a félrenyelés (fulladásveszély!) Különösen vigyázni kell idős betegeknél Kis falatok!

54 Diéták jelentősége A dietetikus állítja össze a beteg szervezetnek megfelelő étrendet: például magas vérnyomás, köszvény, cukorbetegség vagy más anyagcsere-betegség, magas koleszterinszint, májbetegség, allergia esetén, valamint személyre szabott diétás étrendet készít a kórházban ápoltaknak. Tájékozódni kell, hogy a betegnek speciális diéta elő van-e írva (mit szabad fogyasztani a betegnek, és mit nem!)

55 Példák diétás étrendre
Bélbetegek diétája Cukorbetegek diétája Daganatos betegek diétája Epekímélő-epebetegek diétája Fekélybetegek étrendje Konyhasó szegény étrend Köszvény diétás kezelése Lisztérzékenyek diétája Májbetegségek diétája Reflux betegség étrendje Tejcukorérzékenyek étrendje

56 Fontos tudni! Vannak helyzetek, amikor étel-, ital fogyasztása tilos a betegnek! Egyes betegségekben (pl.heveny hasnyálmirigy gyulladás) Egyes vizsgálatok előtt! Mielőtt segítünk a betegnek étel-, ital fogyasztásban, erről tájékozódni kell!

57 5. Beteg segítése öltözködésben

58 Néhány fontos szempont
Először a gyenge, sérült végtagra húzzuk fel a ruhát, utána már a beteg tud segíteni az ép végtagjával az öltözködésben. Ha a beteg lábára segítjük felhúzni a papucsot, cipőt, mindig győződjünk meg, hogy stabilan helyezkedik el a beteg lába a lábbeliben! A rosszul felhúzott lábbeli elesésveszélyt jelent!

59 6. Sürgősségi állapotváltozásra utaló jelek

60 A beteg állapotában bekövetkező figyelmeztető jeleket azonnal jelezni kell (nővérhívó csengő, ápoló értesítése) Ilyenkor minden perc számít, az időveszteség kockázatát nem szabad vállalni!

61 Veszélyre figyelmeztető tünetek
Hirtelen bekövetkező tudatzavar (összefüggéstelen beszéd, elkent beszéd, gyengeséggel, elesettség érzetével, sápadtság, verejtékezés Eszméletvesztés esetén a nyelv hátraesése légzési akadályt okozhat (fulladásveszély)  a beteg fejét oldalra kell fordítani

62 Légzési zavar, fulladás érzet
Hirtelen fellépő heves fejfájás, látászavar Szívtáji fájdalom Hasi fájdalom, főleg ha hányinger, hányás kíséri Végtagban hirtelen keletkező erős fájdalom

63 Sebek, kötések átvérzése, vérzések
Görcsös állapotok

64 Köszönöm a figyelmet!