Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 EGÉSZSÉGNEVELÉS dr Sólyom Enikő 2013. május 4 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 EGÉSZSÉGNEVELÉS dr Sólyom Enikő 2013. május 4 1."— Előadás másolata:

1 1 EGÉSZSÉGNEVELÉS dr Sólyom Enikő május 4 1

2 22

3 33

4 44

5 5 Egész - ség Az egészség nem csupán a betegségek, vagy a fogyatékosságok hiánya WHO 1948: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota 5

6 6 Egészség Az egészség érték Mindenki hosszú, egészséges életre vágyik Hogy ennek esélye legyen, tisztába kell lenni az egészséges életmód és étrend fogalmával, el kell sajátítani az egészségtudatos magatartás elemeit 6

7 7 Az egészség dimenziói 1. Biológiai egészség: a szervezet megfelelő működése Lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink összhangja, belső nyugalmunk. Önmagunkkal szembeni béke jele Mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodás képessége 7

8 8 Az egészség dimenziói 2. Emocionális egészség: az érzelmek/érzések felismerésének és megfelelő kifejezésének képessége Szociális egészség: a másokkal való kommunikáció, kapcsolatteremtés képessége 8

9 9 Az egészség érték! - ? A lakosság körében végzett felmérések az egészségtelen életmód meglétét igazolják. Az egészségszociológiai vizsgálatok az egészség társadalmi csoportok közötti eltérő megoszlását tárják fel. Az egészség fogalma más-más hangsúlyt kap: területileg (É-Afrika, Eu), társadalmilag (magas és alacsony status), demográfiailag (fiatalok-idősek, férfiak-nők). 9

10 10 Az egészség mint fogalom tartalmi változása Holisztikus szemlélet egyén belső, egyén és környezet harmóniája (hindu, kínai, görög) 1800-as évektől a figyelem az egészség biológiai, majd társadalmi faktoraira irányul, a régi összkép darabjaira esett Napjainkban hogy a fogalma és értéke megfelelő helyre kerüljön a család és az óvoda, iskola játszik/játszhat jelentős szerepet, mint a legfőbb szocializációs csatornák 10

11 11 Az egészség mint érték beágyazódását segítő értékrendszerek Mentálhigiénia Interperszonális kapcsolatok erősödése Problémamegoldás flexibilitása Jó konfliktus kezelő képesség 11

12 12 Az egészséghez való személyes viszony A felnövekvő generációk egészségmagatartásának jó minősége hosszú távon meghatározó Az egészséghez való személyes viszony a mindennapi életben választásokat, döntéseket, életvezetést befolyásoló érték 12

13 13 Az egészség és életminőség Az emberi élet nem anyagi dimenzióit az életminőség fogja össze A testi-lelki egészség az életminőséget meghatározó egyik legfontosabb tényező (Allardt 1997) Mon az életminőséggel kapcsolatos problémákat leginkább a megbetegedési és halálozási statisztikák tükrözik 13

14 14 Az iskolai egészségnevelés Jelenleg magatartásformálás (Meleg) Egyik tantárgy keretébe sem illeszthető be Szemlélet mely alapján a felnőtt életükben aktív szerepvállalásra képessé teszi az ifjúságot az életminősége alakításában 14

15 15 Az egészségfejlesztés történelmi változásai sz. “ép testben ép lélek” (protestáns nevelési elvek) 17.sz. Apáczai Csere János: testi-lelki harmónia, külső és belső tényezők összhangja I. Ratio Educationis - bekerül az iskolai tanagyagba (rosseaui elvek) 19.sz. első fele: a test eszköz, mely segítségével a lélek munkálkodik 15

16 16 Az egészségfejlesztés történelmi változásai sz. második felétől: a testnevelésre és a közegészségügyi ismeretek átadására törekedtek, a lelki tényező elsikkadt Előny: az iskola egészségügy önálló tudománnyá vált 20.sz. a rendszer kiteljesedett, az egészség fogalom a testi egészségre szűkült le A rendszer : testnevelés, gyógytestnevelés, védőnő, orvos osztályfőnök 16

17 17 Az iskolaegészségügyi rendszer előnyei: Az iskolások krónikus betegségei, magatartási jellemzői ismertté váltak Gerincferdülés, ludtalp, tyúkmell, allergiák, cukorbetegség, helytelen étkezési és szabadidő kihasználási szokások... Mozgásszegény életmód Hiányos egészségügyi ismeretek (Aszmann, Németh 2000) 17

18 18 Fontos, kialakítandó felismerés A mindennapi élet nem csupán külső körülmények által alakul Saját magunk alakíthatjuk, tervezhetjük A saját felelősség óriási (időbeosztás, napirend szerinti élet, a munka és pihenés ritmusa egyénre szabottan, kapcsolatok, társas erőterek alakítása, példaképek (referenciaszemélyek), 18

19 19 Az iskolaegészségügyi rendszer előnyei: Pozitív értékek felmutatása: sport, kirándulás, zene, helyes táplálkozás,” fittség” Veszélyforrások: alkohol, drog, dohányzás, ülő életmód

20 20 Összegzés Az egészség többdimenziós fogalom, az egyes dimenziók (test-lelki) egymástól függetlenek, inkább az egymás mellettiség jellemzi őket, mégis fontos a harmónia teremtés, az egyes tényezők összekapcsolása, kiegyensúlyozása A lelki egészség elsajátítása nem tantárgyiasítható, az az egész iskolát átfogó nevelési rendszer “A nevelés európaisága nem egyszerűen ismeretbővítésből áll, hanem teljes személyiséget alakító összetett pedagógiai tevékenység” (Rókusfalvi 1997) 20

21 21 Mikor kezdődjön az egészségnevelés, illetve az egészséges életmód? A magzati életben! 21

22 22 Az egészséget meghatározó tényezők Öröklött adottságok Mikrokörnyezetünk A társadalom berendezkedése A társadalom szociális érzékenysége Személyes kapcsolataink 22

23 23 A genetikai adottságok részben befolyásolhatók! 23

24 24 Genetika és környezeti hatások - magzati élet átlagosan 40 hét közvetlen kapcsolat érvényesülő hatások: táplálkozás, mozgás, betegségek egyebek: anyai hang, beszéd születés után emellett: szoptatás, érintés, illatok, mosoly 24

25 25 Barker hypothesise szerint a felnőttkorban manifesztálódó kórképek fetális eredetűek. Az in utero elszenvedett inzultus átprogramozza az endokrin rendszert. A genetikai és a környezeti tényezők sem hagyhatók figyelmen kívül. ( Acta Pediatr Suppl) 25

26 26 Öröklött adottságok 26

27 27 A környezet hatása 27

28 Az intrauterin növekedéstől függő postnatális növekedési minták

29 A testsúly és a csecsemőhalálozás valamint komplex felnőttkori megbetegedések kapcsolata

30 30 A környezet hatása a genetikai információ érvényesülésére A környezeti hatások nem a nukleotidok betűsorrendjét, szekvencviáját befolyásolják, hanem a gének aktiválódását (megszólalás/elcsendesülés) A génaktivációt szabályozó hatást epigenetikainak nevezik 30

31 31 Külső, belső környezetei hatások Mutációk Genotípus Epigenom Fenotípus Genom 31

32 32 Életmód 32 táplálkozáshigiénia mozgásstressz fertőzéseklelki hatások gyógyszerekközösség dohányzásfény

33 33 Mozgás, mint epigenetikai tényező A táplálkozáshoz hasonlóan hisztonkód átrendeződést okozhat Gyulladáscsökkentő hatású Fokozza a cukor és zsírlebontást 33

34 34 A pszichoszociális környezet epigenetikai hatása Emberen még kevés adat áll rendelkezésre Állatkísérletek: az anyai gondoskodás minősége összefügg a génműködéssel: nem megfelelő gondoskodás esetén csökken a stressztűrő képesség (kevesebb mellékvese glükokortikoid receptor keletkezik) Humán megfigyelés: a krónikus beteget ápoló anya hamarabb öregszik (sejtöregedés: alacsonyabb telomeráze aktivitás) 34

35 35 Az epigenetika jelentősége az egészségtudatosságban Prevenció (általános, speciális: a genetikai információ bírtokában egy betegség) kialakulásának a rizikója megállapítható Egyénre szabott orvoslás ( a betegség genetikai struktúrája lehet homogén, vagy heterogén) Egy-egy genetikai variáns hozzájárulhat egy betegség kialakulásához, vagy pl. befolyásolhatja egy gyógyszer lebomlását 35

36 36

37 37 Táplálkozás 37

38 38 Táplálékpiramisok 38

39 39 Eltérő tápanyagigény 39

40 13 Bőr Vitamin D 3 * 25(OH) D 3 7,8-Dehydrocholesterol 1,25(OH) 2 D 3 Modified: Holick MF. NEJM. 2007;357: pre-vitamin D 3 Máj Vese VDR ng/l = 0,1% nyáron > ug/l télen > 30 ug/l Aktív D Vitamin = hormon nem vitamin CYP2R1 (25-hydroxylase), VDBP CYP24 (24,25-hydroxylase) A receptor expressziót csökkenti: EBV infekció Gomba fertőzések, stb.

41 41 A D vitamin hiány tünetei csonttünetek: Rachitis fejlődés és növekedés elmaradás, pókhas, infekció hajlam, fokozott izzadás a fejen, obstipáció, izomgyengeség, izomfájdalom, lábfájás, csontfájdalom serdülőkori depresszió

42 42 D vitamin hiány okai Kevés napozás (37° szélességi fok felett októbertől-márciusig) –Fokozottan pigmentált bőr –Túlzott napvédő krém használata –Obesitas, Idős kor –Beltérben történő munkavégzés –Májbetegség, Malabszorpció, rövid bél szindróma, Crohn betegség, cysticus fibrosis, nephrosis, veseelégtelenség, hyperthyreosis, gyakori infekciók –Gyógyszerek (rifampicin, glucocorticoidok, anticonvulzív szerek)

43 25OHD 3 szintek gyermekkorban áprilistól - októberig novembertől - márciusig n=1325 n= ug/l (1-18 éves, n = 3097) II.sz. Gyermekklinika adatai 1% = ca gyermek

44 A leggyakoribb betegségek D vitamin hiányban Influenza (gyermekkori felsőléguti hurutok) Izomgyengeség (lábfájás) Fertilitás Autoimmun betegségek, Sclerosis multiplex Diabetes Asthma Periodontitis Hypertonia, kardivaszkuláris betegségek Schizophrenia és Depresszió (Autizmus) Tumorok

45 45 Eltérő D vit.szintek okai Életmód (kültéri-beltéri munkakör) Genetikai tényezők –Szintézis zavara –Fokozott metabolizmus Fokozott mértékű zsírszövet (obesitás) Krónikus betegségek, Gyógyszerszedés 45

46 46 D vitamin bevitel 46

47 D vitamin hiány prevenciója 1,5 év alatt IE 1,5 – 6 év tünetmentes IE 1,5 – 6 év rizikó gyerek1000 IE 6 év felett tünetmentes 1000 IE 6 év felett rizikó csoport2000 IE Rizikó csoportok: fokozottan pigmentált bőr, idős kor, obesitas, krónikus betegségek, gyakori infekciók, gyógyszerszedés Obesitas esetén a fenti adagok dupláját kell adni A D vitamint lehet heti - havi adagolással is adni, 7000 – IE

48 48 A calcium bevitel jelentősége 48

49 49 Élvezeti szerek Dohányzás Alkohol Drogok 49

50 50 Megelőzhető okokból bekövetkező halálozás az USÁ-ban Halálok az össz halálozás %-ában Dohányzás15 Életmód14 Alkohol 5 50

51 51 Az élvezeti szerek szerepe a gyakori halálokokban (USA) Halálokok élv.szer %-a Malignus tu.32 Szívbetegség20 Krónikus tüdő b.76 Májbetegség >68 51

52 52 Magyar és európai sajátosságok 52

53 53

54 54 Korfa típusok 54

55 55 Kockázatforrások hatása az élettartamra 55

56 56 Vezető halálokok M.on 1995-ben 56

57 57 Koronária halálozás Europában

58 58 Szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás az európai országokban 2000-ben 58

59 59 Légúti halálozás 59

60 60 Dohányzással összefüggő halálozás (Finno. Mo.) 60

61 61 A tüdőrák okozta halálozás Európban 2000-ben (ffi, nő) 61 ć

62 62

63 63 A cukorbetegségre (BNO X. E10-E14) visszavezethető halálozás alakulása között 63

64 64 Az öngyilkosság gyakorisága Európában ben (férfiak) Az öngyilkosság gyakorisága Európában ben (nők)

65 65 Idült, nem fertőző betegségek prevalenciája M.on 65

66 66 A védőoltások jelentősége 66

67 67 Polyomyelitis Morbiditas, mort. 67

68 68 A gyermekegészségügy 68

69 A gyermekkor sajátosságai Az ENSZ gyermekjogokról szóló Nemzetközi egyezménye értelmében a gyermekkor 18 éves korig tart A 18 évesek különböznek egymástól - egészségi rizikóik, - egészségüket meghatározó tényezőik, - az egészségügyi szolgáltatások és ellátások iránti igényük tekintetében

70 A gyermekvédelem története hazánkban Kezdete: XIX.sz. vége – iskolaeü. Fodor József 1901 Széll Kálmán: állami kötelesség 1906 Országos Gyermekvédelmi Liga 1915 Országos Stefánia Szövetség 1927 Zöldkeresztes Mozgalom 1940 Johan Béla Egészségvédelmi Körök, MSzSz Kostyál László kórházi és „körzeti” munka összehangolása Velkey László „krónikus beteggondozás”

71 Gyermekvédelem a világban A gyermekek életének védelme (Anglia) Gyermekek jogai ENSZ egyezmény (New York) Hazai jogrendbe emelve

72 A hazai gyermekegészségügy kihívásai Az alap- és az intézeti ellátás egymásra utalt Csökken a születésszám 1949 : , 2009 : ban a lakosság 23%-a volt 0-14 éves, jelenleg 20%-a 0-18 éves A gyermekek jelentős része házasságon kívül születik (97:25%) A 0-14 éves korúak 46,2%-a szegénysorban él (1997 Andorka)

73 A megyei gyermekegészségügy kihívásai A 0-14 éves korúak száma 20 év alatt több mint 30 ezerrel csökkent A kis súlyúak aránya 11-12% stabilan A kis súlyúak 1/3-a intrauterin sorvadt! A veszélyeztetett csecsemők /családok aránya 20 év alatt 14,5%-ról 35-40%-ra emelkedett A háziorvosi és védőnői körzetek egy része üres, megjelent a kórházi gyermekorvosi hiány is

74 Az élveszületések változás a megyében ig 2009: 6927

75 Születésszám – gondoskodást igénylők száma Az éves születésszám 15 ezerről 7 ezer alá csökkent DE A kis születési súlyúak és veszélyeztettek évi száma lényegében nem változik: 3 000/év /év

76 A fokozott gondoskodást igénylők aránya 2007: 38,3%

77 Megyénk sok értéke mellett és ellenére hátrányos helyzetű Érték Terület Népesség Élve születés Természetes szaporodás Gyermekegészségügyi ellátás kórházi fekvő és járóbeteg háttere Hátrány Gyermekszegénység Munkanélküliség Csecsemőhalálozás „Kissúlyú születés” Orvos/ezer lakos Gyermekorvos/ ezer lakos

78 A gyermekegészségügyi ellátás minőségi mutatói

79 Adatok ben Élveszületés Halvaszületés: 0.9%  Csecsemőhalott: <2500g szül.súlyú Perinatalis halálozás(%o) 13,2 12,70%o Csecsemőhalálozás (%o) 11,8 8,95%o <2500g szül.súlyú (%) 11,0 10,20% Hátrányos helyzetű (%) 39,8 Kora( <37hét) 10,35% Iu.retardált 3,50%

80 A csecsemő halálozás : – 2007:11.8%0 2009:8,95%o

81 81 Borsod-Abaúj-Zemplén megye élveszületések száma: es halálozás: 9600 Csecsemőhalott: 69 (országos összes: 440) össznépesség

82 Csecsemőhalandóság 1 éves kor alatti halálozás ezer élveszülöttre számítva ‰ év Veszprém 3,1 Hajdú-B. 3,6 SzSzB. 6,4 5,9 12,2 11,8‰

83 Perinatális mortalitás megyénkben összes születésre számolva 2009:12,7%o ‰ év Késői magzati halál + 168ó belül elhalt

84 84 A csecsemőhalálozás okai 2009 N:53 84

85 85 A gyermekhalálozás okai 2009 N:14

86 A halálokok Csecsemőkorban Az esetek 76%-a egy hónapos koron belül következik be, és főleg születéskörüli eseményekkel magyarázható Gyermekkorban Az esetek 78%-ában malignus betegségek, fejlődési rendellenességek, balesetek következményei

87 A gyermeklakosság összetételéből eredő kihívások A születéskörül oxigén hiányt szenvedettek neuroterápiája, habilitációja, rehabilitációja, korai pszichopedagógiai fejlesztése Az egészségügyi és a tanügyi hálózat együttműködése elengedhetetlen

88 Eredmények!? 6 éves korra a testileg vagy szellemileg nem iskolaérett gyermekek aránya: 6-8% A volt kis súlyúak között az iskola éretlenek aránya: 10-15%

89 1976 Csecsemőhalálozás: 28,6%o Perinatális mort.:20.4%o Közelmúlt Csecsemőhalálozás: 9- 12%o Perinatalis mort.: %o A gyermekegészségügyi ellátás minőségi mutatói: a javulási tendencia 1990-es évek végén megtorpant

90 Bejelentések 2009 Nosocomiális infekciók (hepatitis): 152 ESBL: 50 MRSA: 4 Fejlődési Rendellenességek: 347 Suicidium 6 Mérgezések 98 Gyermekbántalmazás: 138 égett egyéb bántalmazás

91 Gondok A megyében hatványozottan jelentkeznek a hazai egészségügy gondjai Jól képzett és szervezett ellátás küzd - részint anyagi gondokkal, - részint az elszegényedett lakosság gyermekegészségügyre háruló terheivel.

92 …….” sajátságos szakismerettel nem bírván igen könnyen még jó igyekezettel is, hibás nézeteknek és végzeteknek adnak helyt. Hisz léteznek még orvosok is, kik a különbséget egy gyermek és a megnőttek kórháza között és az elsőbbinek nagyobb szükségeit és nehézségeit elegendőkép ismerni nem látszanak” (Schoepf- Merei Ágost)

93

94 94 Az obesits, mint jelentős egészségre veszélyes tényező 94

95 95 Az egészségre negatív következményekkel járó obesitásban a populáció 7%-a, mintegy 250 millió ember szenved. Az érintettek száma a fejlődő országokban is nő, miután a táplálkozás metamorfózison megy át, nyugati stílusra vált. A terápia világszerte kevés eredménnyel jár. Prevencióra kell törekednünk. 95

96 96 A gyermek és serdülőkori obesitas számos azonnali hátránya mellett hosszú távú káros hatással bír. Megelőzésre kell törekednünk. 96

97 A kövérség definiciója - 1 Az anyagcsere folyamatok genetikai, központi idegrendszeri endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara Az energia háztartás egyensúlyának módosulása, Mely a táplálékfelvétel növekedésében és/vagy az energia leadás csökkenésében nyilvánul meg és Fokozott zsírraktározáshoz vezet. Az adipocyták száma és mérete megnagyobbodik.

98 A kövérség definiciója – 2. Esztétikai kategória - Kövér megjelenés. Az optimális tápláltság és a túlsúly között nincs mindig éles határ. Objektivizálható: percentilek, BMI, bőrredő vastagság /több mint 90/, CT/MRI, UH., bioelektromos impedancia vizsgálatok, csípő/derék arány.

99 1998-as WHO deklaráció Az elhízás krónikus, recidiváló kórállapot, mely nagy rizikót jelent társuló betegségekre, és fokozott mortalitással jár Emiatt tartós kezelést igényel a testsúlycsökkenés, majd súlytartás céljából.

100 A gyermekkori obesitas A kövér felnőttek 10-30%-a volt túlsúlyos gyermekkorban. A gyermekkori obesekből nem lesz feltétlenül kövér felnőtt. Ennek esélye annál nagyobb minél inkább prepubertas, illetve pubertas kor körül alakul ki az elhízás, az súlyos, illetve a család érintettsége kimutatható. Ezzel szemben olyan tanulmányok is ismertek, melyek szerint a kövér kisgyermek, ha felnőttként már nem kövér akkor is nagyobb rizikóval bír.

101 Jelentősége A magyar népesség a legutolsó felmérések szerint 20%-ban elhízott, 42%-ban túlsúlyos. A krónikus betegségekkel gondozottak között a prevalencia 43% es felmérés szerint a középiskolásaink 15%-a túlsúlyos. A derékkörfogat szerint a fiatalok 7%-a veszélyeztetett centrális, viscerális típusú elhízásra.

102 Prevalencia A prevalencia növekedését szökőárhoz hasonlítják. Érinti mind a fejlődő, mind a fejlődésben lévő országokat, és valamennyi kontinenst

103 Az obesitasban fokozott a morbiditás Hypertonia Myocardiális infarktus Ischaemiás szívbetegség Keringési elégtelenség Egyes daganatos betegségek: ffi colorectalis cc, prostata cc, nőknél: emlő- petefészek- epehólyagrák 2-es típusú diabetes

104 Obesitasban fokozott a mortalitás Enyhe fokú obesitasban a halálozás kétszeres Súlyos obesitasban a kockázat 12-szeres A hírtelen halál előfordulási esélye 40-szeres Az összes szervi halálozás a testtömegindex változásával exponenciálisan emelkedik /J/.

105 Az elhízás fázisai Dinamikus – súlynyerő. A bevitt energia jelentősen meghaladja a felhasznált mértéket. A lipogenezis nagyobb mértékű, mint a lipolízis, és lipidoxidació. Statikus – súlytartó. Az energialeadás és felvétel azonos mértékű. E fázisban a betegek nem esznek sokat.

106 Hypertonia Az elhízottak 60-70%-ában alakul ki. Ok: a keringő volumen-, az erek perifériás rezisztenciája nő, fokozott a szimpatikus idegrendszer aktivitása, a renin-angiotensin rendszer túlmüködik, a hyperinzulinaemia miatt a Na reabszorpció nő. A testsúly csökkenése az esetek felében normalizálja a vérnyomást. Speciális forma a Cushing.

107 2. Típusú diabetes A betegek 80-90%-a elhízott. Többnyire az elhízott egyén csökkent glukóz toleranciájaként ismerjük fel. Ok: a megnövekedett zsírtömeg miatt inzulin rezisztencia alakul ki, kompenzatórikus inzulin hyperszekrecióval. Az inzulin csökkenti a lipolizist, fokozza a zsír szintézisét és beépülését. A manifeszt cukorbetegséget csökkent glukóz tolerancia előzi meg. A diéta már ebben a fázisban is szükséges!

108 Atherogén diszlipidémia OK: a hyperinzulinaemia miatt a májban megváltozik a VLDL szintézis. Következményei: Csökkent HDL, és Apo A 1 lipoprotein szint, magas triglicerid, LDL koleszterin, és Apo B lipoprotein szintek. Az LDL partikulumok nagy része kicsiny, sűrű, könnyen oxidálódó. Az oxidált LDL partikulumok az erek falában a símaizomsejtek proliferációját okozva elindítják az érelmeszesedés folyamatát.

109 Atherogén diszlipidémia Jelentős tényezőnek tekintik a hypertrigliceridémiát. Elősegíti a folyamat progresszióját az ereket védő HDL koleszterin alacsony szintje. Feladata: a szövetekből a májba szállítja vissza a koleszterint. 5-10%-os súlycsökkenés jelentős javulást okoz a vérzsírok tekintetében.

110 Hyperurikaemia OK: fokozott fehérje bevitel Alkoholizmus Katabolizmus - 0 diéta.

111 Mozgásszervi betegségek Ok: fizikai hatásra, illetve a metabolikus tényezők miatt. Érintettek: térd, csípó izületek, ágyéki gerinc. Kialakulhat: ludtalp, arthrosis, spondylarthrosis, discushernia. Blount betegség.

112 Daganatos betegségek Ok: a zsírszövetben keletkező tüszőhormon nemcsak menstruációs zavarokat okoz, de szerepet játszik a carciogenesisben. A colorectalis cc oka elsősorban a fokozott zsírfogyasztás, csökkent salakanyag tartalom.

113 Gasztrointesztinális tünetek OK: fokozott koleszterin szintézis Csökkent epehólyag motilitás Nonalkoholos steatosis hepatis – májfibrosis.

114 Légzőszervi tünetek- 1. Pickwick szindroma. Az alveolusok csökkent légcseréje, Co2 felhalmozódás, hypercapnia, csökkent légzési és exspiraciós rezerv volumen Tünetek: polycitaemia, hypoxia, cyanosis, szívmegnagyobbodás, pangás, somnolencia.

115 Légzőszervi tünetek – 2. Alvási apnoe szindroma – a népesség 1-2%-át érinti. Akkor alakul ki, ha alvás közben a felső légutak átjárhatósága nem fenntartható. Leggyakoribb manifesztációs idő: 2-5év. Ok: a garat elzsírosodása, a nyelv hátracsúszása, horkolás, periodikus légzéskimaradás. Következményei: oxigénhiány, megterhelt keringés, hypertonia, ritmuszavarok, szellemi leépülés.

116 Légzőszervi tünetek – 3. Az alvási apnoénak komoly kardiovasculáris és idegrendszeri szövődményei lehetnek. Növekedési elmaradás, jobb szívfél elégtelenség, pulmonalis hypertensio,az alvás széttöredezése, napközi álmosság. Következmények: viselkedési zavar, baleset veszély, csökkent iskolai teljesítmény. TH. fogyás, műtéti korrekció

117 Endokrin aspektusok Az obesitas létrejöhet endokrin okokból, másrészt az elhízás endokrin zavart okoz. Csökkent a GH szekreciója, fokozott a mellékvesekéreg működése /kortizol, androgének/, hyperinzulinizmus alakul ki. Csökken nőknél a sex hormon kötő globulin, férfiaknál a tesztoszteron szint.

118 A vénás rendszer betegségei Nő a vérviszkozitás Változnak az alvadási és fibrinolitikus faktorok. Emelkedett fibrinogén és plasminogén aktivátor /PAI-1 / szint észlelhető.

119 Bőrgyógyászati aspektusok Az összefekvő területeken fokozott izzadás, illetve a hyperinzulinemia miat mycosis jelenik meg. Acathosis nigricans Az esetek 7%-a gyermekkori és csaknem mindig obesitassal jár. Striák.

120 120 „Halálos négyes” – Kaplan 1989 Hasi típusú elhízás Magas vérnyomás Magas vérzsírszint Magas vércukorszint 120

121 121 Prevenció 121

122 122 A szoptatás mint az obesitas primer prevenciója, távoli hatásai érett és koraszülött csecsemők esetében 122

123 123 Protein bevitel és obesitas A kevert táplálás bevezetését követően jelentősen nő a fehérje bevitel – 1g/kg- ról kétszeresére, háromszorosára. Egy kopenhagai tanulmány szerint azok, akik súlyban 90 percentil felettiek 4,7g/kg fehérjét kapnak naponta. Egy olaszországi felmérés ugyanilyen magas értéket talált. 123

124 124 A Női tej és a fehérje A szoptatás során az anyatejben lévő fehérjével az összes kalória 5%-át fedezzük. Amennyiben egy 12 hónapos csecsemőt felnőtteknek megfelelő összetételű táplálékkal táplálnak, ez 3,4 g/kg protein bevitelnek felel meg, mely az összes kalória 15%-a. 124

125 125 Milyen hatása lehet az excessiv fehérje bevitelnek? Rolland-Cachera vizsgálatai: Emelkedett fehérje bevitel - növekvő IgF 1 szint Emelkedett IGF 1 – nő a zsírsejtek száma Emelkedett zsírsejtszám – nő az obesitas esélye Korai kövérség – nő a felnöttkori obesitas valószínűsége. 125

126 Magas IGF 1 szint csecsemőkorban Hajlamosít obesitásra Igazolt tények: Azoknak, akik magas fehérjebevitelben részesültek 1 éves korban, és magas volt az IGF 1 szintjük, 5 évesen magas volt a BMI értékük. Az 5 éves kori magas BMI obesitas rizikót jelez.

127 Konkluzió A szoptatás az obesitas prevenciójában is jelentős tényező!

128 A szoptatás és a hosszú távú növekedési minta Az első nagyobb számú esetet magába foglaló tanulmány Kanadából jelent meg, mely igazolta, hogy a mesterségesen tápláltakban 2,5x nagyobb a felnőttkori obesitas rizikója, mint a szoptatottakban. /Kramer 1960/ Csaknem 1000 gyermeket vizsgáló német tanulmány szerint 5-6 éves korban az obesitas prevalenciája 4,5% volt a mesterségesen tápláltak, míg 2,8% azok között, akik valameddig szoptak. /Bavaria 1990/.

129 A szoptatás és a hosszú távú növekedési minta Az első nagyobb számú esetet magába foglaló tanulmány Kanadából jelent meg, mely igazolta, hogy a mesterségesen tápláltakban 2,5x nagyobb a felnőttkori obesitas rizikója, mint a szoptatottakban. /Kramer 1960/ Csaknem 1000 gyermeket vizsgáló német tanulmány szerint 5-6 éves korban az obesitas prevalenciája 4,5% volt a mesterségesen tápláltak, míg 2,8% azok között, akik valameddig szoptak. /Bavaria 1990/.

130 Korai metaboliás minta A szoptatás hosszúságával egyenes arányban csökken az obesitas rizikója. Az anyai műveltség, a prematuritas, az alacsony születési súly szintén redukálják a túlsúlyt. /az anyai dohányzás rizikót fokozó tényező/. A 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás 35%-al csökkenti a veszélyt. /20%/.

131 A születési súly mint a pre- és posztnatális növekedés jellemzője A születési súly szenzitiv, de nem specifikus jele az intrauterin táplálásnak. Az intrauterin dystrophiának a későbbi betegségek szempontjából lényegesen jelentősebb szerepe van, mint a koraszületéshez társuló kis születési súlynak. A fiatal magzati életben elszenvedett alultápláltság proportionált kis súlyú újszülötthöz vezet. Később a csontrendszer és a zsírszövet fejlődik aránytalanul.

132 A terhesség utolsó szakaszában csökkent mennyiségű izom kialakulása csökkenti az inzulin szenzitiv szövetek mennyiségét, ez inzulinrezisztenciához vezet. A magzati növekedést befolyásoló faktorok, mint az anyai obesitas, diabetes, terhesség alatti éhezés – később is befolyásolják az utód életét. /hypertonia, NIDDM, coronaria betegségek, IGT, BMI./

133 Ma úgy gondolják, hogy a hypothalamo-pituiter tengely, a programming, az IGF 1, és a leptin cc. fontos a későbbi obesitasban. A korai rossz táplálási status inkább alacsonyabb zsírmentes testtömeggel jár, mint magasabb zsírtartalommal. Szoptatottak leptin szintje alacsonyabb. A dúsított formulákat kapók zsírtömege 30%-al magasabb.

134 Adiposity rebound és a BMI Gyermekkorban a testösszetétel állandóan változik. A BMI korrelál a zsírtömeggel és a bőrredő vastagsággal. A BMI rapidan nő az első életévben, majd csökken, legalacsonyabb értékét 6 éves korban éri el, majd ismételt növekedés kezdődik. A BMI minimum pontját hívják adiposity reboundnak.

135 Individuális BMI görbék A felnőttkori obesitást jelzi a korai adipositási rebound és a 6 éves kori magas BMI érték

136 Az intrauterin élet első 6 hónapjában, valamint az első évben megvalósuló táplálás befolyásolja a gyermek hajlamát túlsúlyra, obesitásra. A kérdés számos aspektusa még tisztázatlan. A szoptatás az élet első 2-6 hónapjában azonban kétségtelenül preventív értékü.

137 A változó összetételű anyatej 100 ml/gFehérjeZsírSzénhidrát Colostrum Átmeneti tej Érett anyatej 2,3 2,0 1,1 2,3 3,9 4,2 5,7 6,9 7,4

138 AZ ANYATEJ VÉDŐ HATÁSA EGYES BETEGSÉG CSOPORTOK KIALAKULÁSÁVAL SZEMBEN - NEC (anyatej-bifidus flóra védelmet ad) - NEC (anyatej-bifidus flóra védelmet ad) - Vashiányos vérszegénység - Fertőzések (légúti, béltractus) - Allergiás betegségek - Lisztérzékenység - Gyulladásos bélbetegségek (Colitis ulcerosa, Crohn) - Gyulladásos bélbetegségek (Colitis ulcerosa, Crohn) - Cukorbetegség - Kövérség - IQ(korák: anyatej nélkül 92, anytejjel:103,7)

139 139 Az egyén (édesanya) életvitele, életmódja befolyásolja A saját későbbi morbiditást, mortalitást Az utódok potenciális lehetőségeit 139

140 140 A serdülőkor adatai- egészségtudatos-e a serdülők magatartása hazánkban? 140

141 141 A serdülőkorúak egészsége ( Aszmann és mtsai) A 15 éves fiúk 12, a leányok 24%-a tartja magát egészségesnek Két vagy több tünetet panaszol a 15 éves leányok 46, míg a fiúk 28%- a.(Gyengeség, fáradtságérzés, hát és derékfájás, alvászavarok). A serdülők 21%-a mozog eleget Az egy ötöd részük naponta legalább 4 órán át néz TV-t 141

142 142 A serdülő korúak egészsége A 15 éves fiatalok 24%-a dohányzik A magyar fiúk 15, a leányok 10%-a kipróbálta a marihuánát, rendszeresen fogyasztja 3%. 15 éves korban nem reggelizik a gyerekek 50%-a. Zöldségfogyasztás elenyésző Az első sexuális élmény: 14-14,4 éves korban 142

143 143 Zöldségfélék és gyümölcsök fogyasztása Európában 1999-ben (kg/fő/év) 143

144 évesek DMT értékek 144

145 145 Fluor és caries 145

146 146 Cardiovascularis rizikófaktorok a év közötti populációban (Pintér A. Czinner A: 2005) Obesitas 2004-ben 17é: 7% /+3/ Hypertonia 2% /+0,5-1/ 1.típ Diabetes 2,5%o /+1/ 146

147 147 A magyar serdülők jellemzői Mozgásszegény életmód Helytelen étkezési szokások Az élvezeti szerek emelkedő használata Önértékelési hibák Bizonytalan társas kapcsolatok 147

148 148 A magyar serdülőket veszélyeztető tényezők Caries Gerinc és egyéb mozgásszervi deformitások Hypertonia Obesitas Sérült cukoranyagcsere Pszichoszomatikus betegségek 148

149 149 Teendők Egészségfejlesztés, betegségmegelőző üzenetek terjesztése A kockázati tényezők felmérése Célbetegségek kezelése Egészségügyi ismeretek fokozása 149

150 150 Egy rossz és egy jó hír A magyar népesség egészségi állapota rossz, rosszabbodik? Magyarország a „halottak élére került” (Buda Béla). A népegészségügyi jelentőségű, tömegpusztító, nem fertőző idült betegségek keletkezésében döntő szerepe van az életmóddal összefüggő egészségkárosító tényezőknek. Az egészségkárosító tényezők zöme nincs a génjeinkbe írva, elkerülhetőek, befolyásolhatóak. !! 150

151 151 A NÉPBETEGSÉGEK BEFOLYÁSOLÁSA Saját kézben van! Mégis döntő az egészségügyben szereplők, elsősorban az alapellátók felkészültsége, elkötelezettsége Különös felelőssége van a kérdés megoldásában az iskolaegészségügy résztvevőienk. 151

152 152 Nagyobb orvos, aki távol tartja a betegséget, mint aki csupán gyógyítja azt. (Thomas Adams) 152

153 Új kihívások Allergia, SGA (iu. éhezés, mostoha körülmények), Serdülőkorúak graviditása Tranzició a felnőtt ellátásba Szociális és műveltségi gondok – gyermekbántalmazás? Szülők, hozzátartozók – kommunikáció, kórházi jelenlét A szakmai ellátást nyújtók létszáma csökken Korszerű ellátás diagnosztikus és terápiás lehetőségeinek megteremtése a szakmai ellátást végzők feladata (is?)

154 Megoldandó feladatok Allergia SGA kérdéskör Tranzició a felnőtt ellátásba Serdülőkorúak graviditása

155 „Egy terület, egy régió egy ország termékenysége, gazdasági helyezte és a lakosság testi-lelki-szellemi szintje egymással kényszerkapcsolatban áll. Csak a két szféra tudatos, egyidejű fejlesztésétől várható a fejlődés, érdemi változás egy terület gazdasági- anyagi helyzetében és a lakosság életfelfogásában, értelmes hazafiságában, testi-lelki egészségi állapotában..” (Velkey László)

156 A hazai gyermekvédelem és gyermekegészségügy kihívásai Az alap- és az intézeti ellátás egymásra utalt. Csökken a születésszám , évvel ezelőtt még a megkérdezettek 30, jelenleg 50%-a a két keresős család modell híve ban a lakosság 23%-a volt 0-14 éves, jelenleg ez a 0-18 éves csoportra vonatkozik A gyermekek jelentős része házasságon kívül születik (97:25%) A 0-14 éves korúak 46,2%-a szegénysorban él (1997 Andorka).

157 A megyei gyermekegészségügy kihívásai A 0-14 éves korúak száma 20 év alatt több mint 30 ezerrel csökkent. A kissúlyúak aránya 11-12% stabilan A kissúlyúak 1/3-a intrauterin sorvadt! A veszélyeztett csecsemők /családok aránya 20 év alatt 14,5%-ról 35-40%-ra emelkedett. A háziorvosi és védőnői körzetek egy része üres, megjelent a kórházi gyermekorvosi hiány is.

158 A megyei gyermekvédelem gyermekegészségügy egyik kihívása 6 éves korra a testileg vagy szellemileg nem iskolaérettek aránya 6-8% A volt kissúlyúak között az iskola éretlenek aránya 10-15% (2007)

159 Kézről-kézre egészségügy gyermekvédelem oktatás

160 Az idült betegség jellemzői Az állapot 3 hónapnál hosszabb ideig tart, vagy egy éven belül legalább egy hónapon át igényel kórházi/otthoni folyamatos kezelést Fejlődési zavar : a fizikai vagy értelmi képességek romlása 22 éves kor előtt kezdődött, valószínűen maradandó és a fontos életműködések valamelyikében funkcionális korlátozottságot okoz. (prototípus az értelmi fogyatékosság) Rokkantság : a betegség szociális következményeit jelenti.

161 A gyermekkori krónikus betegségek becsült gyakorisága 0-20 éves korban/ezer Asthma 10 Cong. Vitium 7 Epilepsia 3,5 Arthritis 2,2 Diabetes 1,8 Nyulajak, farkas t. 1,5 Down 1,1 USA Sarlósejtes a. 0,28 CF 0,2 Haemophilia 0,15 ALL 0,11 Veseelégt Muscularis d. 0,06

162 A krónikus betegségek gyakorisága Az elmúlt két évtizedben számuk megkétszereződött. A gyermekpopuláció 10-20%-át érintik. (USA, Anglia) Súlyosnak minősíthető (a mindennapi életvitelt befolyásolja) 2-4%. Az egészségügyi kiadások 30-35%-át kell súlyos állapotok gyermekkori kezelésére fordítani.

163 Felnőttkor határa A súlyosan beteg gyermekek 80%-a eléri a felnőtt kort, de jelentős fizikai és pszichés károsodás árán. Az átadáshoz heterogén betegcsoport jut el.

164 Eltérések a gyermekkor / felnőttkor között A krónikus betegségek epidemiológiája eltér gyermekkorban a felnőttkori idült betegségek epidemiológiájától. Felnőttkorban viszonylag kisszámú idült állapot fordul elő, jelentékeny gyakorisággal (diabetes, koronária betegségek,..) Gyermekkorban a ritka betegségek sokasága jellemző. A relatíve nagy számú betegcsoportok száma 2-3 (allergiás idegrendszeri betegségek)

165 Az átadás szakmai gondjai Gyermekkorban multidiszciplináris ellátás zajlik Az átadás néha évekig elhúzódik Etikus-e a korai halálhoz vezető gyógyíthatatlan betegek átadása? (az új finanszírozás során hogy kezelhető a kérdés?) A diagnózis és a terápia fejlődésének eredményeként kellő ismerettel, és tapasztalattal még nem rendelkező specialistának kell a beteget átadni. Az átadás alatt/után egyes betegek állapota hanyatlik Az átadás felelősségét a gyermekgyógyász specialista érzi a többi szereplő nem mindig megfelelően.

166 Az átadás szervezési gondjai Az átadás egyéni kezdeményezésre a szakmai kapcsolatok alapján valósult meg ápr.-1.-ével az eddig kialakított utak jó része megszűnt Célszerű lenne a Szakmai Kollégium kezdeményezésével egyelőre pár - szakszerű gondozás nélkül - nagy rizikójú betegségben speciális központok kialakítását elérni. Pl: szűrt veleszületett anyagcsere- betegségek, CF, Diabetes, AGS,..

167 A gyermekkor felnőttkor határán A gyermekkori gondozás ( kezelés, nyomonkövetés) eredménye: gyógyulás, rejtett tünetekkel felnövekedés, manifeszt tünetekkel felnövekedés

168 A gyermekkor felnőttkor határán A felnőtt ellátásba átadás igénye: A beteg részéről: Függetlenebb életvitel, felnőni, önállósodni A gyermekorvos részéről: előírások, kompetencia vége

169 A felnőttkor gyermekkor határán Az átadás gondjai: a ritkább, megváltozott prognózisú betegségek esetében jelentkeznek Okai: szoros kötődés, specialisták hiánya

170 Átadás – transzfer – tranzició 1. Ki és kiket? A háziorvos minden betegét, a specialista a speciális ellátást, gondozást igénylőt Mikor? 14-16, éves kor között, 18 év felett. Egyéni igények figyelembe vételével Hogyan? A betegség súlyossága szerint csak az alapellátónak, vagy az alapellátó mellett a specialistának is

171 Átadás – transzfer – tranzició 2. Milyen szereplői vannak a transzfernek? Alapellátó gyermekorvos, háziorvos, - gyermekgyógyász specialista, - gyermek/család, - felnőtt alapellátó, felnőtt specialista Az átadás módszere? Szóban és írásban

172 A gyermekgyógyász az élet rövid, de jelentős részében segíti az egészséges fejlődést, növekedést, kezeli a betegségeket A magzati- és a 18 év feletti életszakasz a felnőtteket ellátók kezében van.

173 173 Allergia 173

174 Az allergia A 20. században a tehéntej-allergia a gyermekgyógyászat jelentős problémája volt Okai: - a tehéntej-alapú formulák bevezetése – a korai életkorban szolidok adása - az erőltetett fehérje dúsítás – a szülészeti osztályokon kezdett „pótlás”

175 Az allergia prevenció stratégiája Bergmann R.L. és mtsai /MAS-90/: akinek két felmenője atópiás kétszeres a rizikója allergiás betegség kialakulására, mint annak akinek csak egy Számos klinikai tanulmány igazolta: pozitív családi anamnézis esetén anyatejes táplálás, vagy ennek hiányában a hypoallergén formulák használata redukálja az allergia rizikóját

176 Teendök ALLERGIÁS, ATÓPIÁS TÜNETEK IGAZOLT BETEGSÉG esetén Anyatej Hypoallergén tápszerek Elementaris tápszerek

177 Primer prevenció magas rizikó esetén /gyermek / Kizárólagos szoptatás 4-6 hós korig Anyatej hiányában hypoallergén tápszer alkalmazása A szolidok 6 hós kor utáni bevezetése Az erősen allergén aktivitású ételek kerülése 12 hónapos korig Tilos natív tehéntej adása 1 éves korig Javasolt hós kor között is tejporból készült tej Gyermekközösség lehetőség szerinti kerülése 3 éves korig

178 Az allergia prevenció új stratégiája – a jelen A táplálék antigén kínálat csökkentése: hypoallergén tápszerek A bélflóra megváltoztatása : - a csecsemőformulák szuplementálása prebiotikumokkal, - probiotikumokkal

179 179 Az allergia prevenciója Primer- a tünetek kialakulásának megelőzése Szekunder- a kialakult tünetek gyógyítása Tercier- Következmények elhárítása 179

180 Ikrek b:SGA (small for gestational age)

181 SGA gyermekek A csecsemők 5,5%-a SGA - normál hosszúságú/alacsony súlyú (1,6%) - rövid/alacsony súlyú (1,5%) - rövid/normál súlyú (IUGR) (2,4%)

182 SGA A definiciótól függően az újszülöttek 3-10%-a a gesztációs korához képest kis súllyal születik. A tapasztalat szerint nagyrészük két éves korára behozza hossz/súly lemaradását, 1-10% azonban nem Az SGA mivolt azonban életre szóló bélyeget jelent

183 Az intrauterin növekedés és fejlődés üteme

184 Az SGA kórlefolyása Újszülött, csecsemő és gyermekkor Magas a perinatális morbiditás és mortalitás Magas a SIDS rizikó Károsodott a neurológiai fejlődés A kognitív funkciók fejlődési késése Rossz iskolai előmenetel. Az SGA esetén az élet első két évére jellemző a „cath-up growth”, mely az érintettek 90%-ban várható. Akik két éves korukra nem produkáltak bepótló növekedést nagy eséllyel lesznek alacsony termetűek 18 éves korban is. 18 éves korban -2SD hossz tekintetében az SGA-sok 13.6, míg AGA-sok 1-4%-a

185 Az SGA kimenetele Igazolt, hogy az SGA-sok között magasabb felnőttkorban a hypertónia, károsodott veseműködés, sérült reproduktív funkciók, diabetes, és cardiovasculáris betegségek prevalenciája Barker hypothesise szerint ezek a kórképek fetális eredetűek. Az in utero elszenvedett inzultus átprogramozza az endokrin rendszert, bár a genetikai és a környezeti tényezők sem hagyhatók figyelmen kívül ( Acta Pediatr Suppl)

186 186 Komplikációk – az SGA újszülött vonatkozásában Születés körül - Lehűlés - Hypoglikaemia - Hypocalcaemia - Polycytaemia Újszülött, csecsemő és gyermekkor Magas a perinatális morbiditás és mortalitás Magas a SIDS rizikó Károsodott a neurológiai fejlődés A kognitív funkciók fejlődési késése Rossz iskolai előmenetel.

187 187 Az SGA kórlefolyása Hossznövekedés Az SGA esetén az élet első két évére jellemző a „cath-up growth”, mely az érintettek 90%-ban várható. Akik két éves korukra nem produkáltak bepótló növekedést nagy eséllyel lesznek alacsony termetűek 18 éves korban is. 18 éves korban -2SD hossz tekintetében az SGA-sok 13.6, míg AGA-sok 1-4%-a Felnőttkorban magas a rizikó: A cardiovascularis betegségek Hypertonia Stroke Obstruktív pulm. betegségek Diabetes mellitus Hypercholesterinaemia Károsodott veseműködés Sérült reproduktív funkciók

188

189 189 Gyermekkori terhességek hatása a gyermekanyára és az újszülöttre 189

190 190 Epidemiológia Évente kb. 13 millió gyermek születik adolescens korú anyától éves korú leányok 50 :1000 serdülő leány általában 127 :1000 Afrikában 71 :1000 Latin Amerikában 18 :1000 Kelet Ázsiában 43 :1000 Kanada 190

191 191 Epidemiológia (USA ) Születésszám/1000 serdülő Év/ életkor ,15147,741, ,932,526,9 22, ,782,178,1 70,8 191

192 192 Etiologia A serdülőkori graviditás létrejöttét számos tényező befolyásolja: társadalom-politikai és környezeti hatások szablyák meg a család és az egyén viselkedési normáit. A gazdaságilag fejlett országokban az iskolázottság, a sexuális úton terjedő fertőző betegségek ismerete, a védekezés lehetőségei rendelkezésre állnak. Remény van tanulásra, munkahelyre. Fejlődő országok: … a törvények megengedik a fiatalkorúk házasságát 192

193 193 Tanácsadás -Segélynyújtás A terhesség és a leendő újszülött okozta pszichoszociális aspektusok Serdülő Serdülő, család, környezet Serdülő és apa Döntéshez segítség, informálás, jogi kihatások ismertetése nélkül 193

194 194 Tanácsadás -Segélynyújtás Döntés: Terminálás Megtartás Megtartás -Örökbeadás 194

195 195 Tanácsadás -Segélynyújtás terminálás esetén Preventio, nihil aliud A magzat személyi jogai tekintetében eltérő állásfoglalások: Ószövetség V. parancsolata – Hypokratesi eskü – az Egyház és a pápák véleményei Európai Parlament 1989 „Az élethez való jog a fogantatás pillanatában kezdődik” Hazai „Magzatvédő Társaság” 1990 (Czeizel Endre, Frenkl Róbert, Vizi E Szilveszter, Seregély Istvén)”Az emberi élethez való jog a fogantatás pillanatában kezdődik” 195

196 196 Tanácsadás –Segélynyújtás terminálás esetén Mit tehet egy orvos- gyermekorvos? Mit várhat a fiatal gravida/ család/társadalom a testi-lelki bajokat gyógyítani és megelőzni hivatott orvosoktól ebben a látszólag tőlük idegen, összetett kérdésben? Általában: helyes erkölcsi magatartásra megnyerést, a téves útválasztás megelőzését Adott esetben –az individuális döntés segítését, a leány további támogatását, nyomon követését 196

197 197 Tanácsadás –Segélynyújtás megtartás A leendő anya edukálása: Dohányzás, alkohol,drog tilalom Táplálkozás tekintetében megfelelés Pótlások: calcium, fólsav, vas Teratogén hatások kerülése Oly korán, ahogy a végső döntés megszületett serdülőbarát szülészeti- nőgyógyászati rendelésre utalás 197

198 198 A serdülőkorú szülők karaktere Tinidzseranya: többnyire hátrányos társadalmi helyzetű rétegből származó, a család alacsony iskolázottságú, egyszülős, anyja(apja) is koraterhességet viselt (okozott) Előnyös talán aktuálisan, ha a terhességre csak mint pozitív tényezőre tekintenek, nem vizsgálják annak hosszú távú hatásait 198

199 199 A serdülőkorú szülők karaktere Apa: Családja többnyire hasonló karakterű Sokszor illegális tevékenységeket űző Általában 2-3 évvel idősebb mint a partner, bár bármilyen korszerinti konstelláció előfordulhat 199

200 200 A serdülőkotú szülőkkaraktere A fiatal anyák többnyire kedvezőnek ítélik, ha az apa idősebb Gyakran hivatkoznak erőszakra, és bűnözésre 200

201 201 Komplikációk – az anyára nézve Későn kerül be a gondozási rendszerbe A gondozás nem rendszeres, nem tökéletes Veszélyeztetett a nemi úton terjedő betegségekre „Elveszett, kiüresedett gyermekkor” (Pukánszky: A gyermekkor története) 201

202 202 Komplikációk – az anyára nézve Általában kevés a komplikáció: Kevesebb a súlyos krónikus betegség (pl:diabetes) Ritkább az ikerterhesség Gyakoribb: - a vérszegénység, a hypertonia, a kisebb súlygyarapodás - az igen alacsony születési súly, a koraszülés (2x), az újszülöttkori halál, és az egy éven belüli csecsemő-halál - Gyilkosság áldozatává válhat terhesség alatt és után - Depresszió (40-50%) alakul ki, mely elsősorban a szociális stressz mértékétől függő és veszélyes mind az anyára, mind a gyermekre. 202

203 203 Komplikációk – az anyára nézve - később Nehezebben kötnek házasságot Ritkábban szereznek középiskolai végzettséget Könnyebben válnak munkanélkülivé, nyomorgóvá Általában több gyermekük lesz, mint azoknak, akik 20 éves koruk felett vállalnak gyermeket 203

204 204 Komplikációk – az újszülött vonatkozásában Komplikáció nélküli élveszületés 56% Abortus 28% Vetélés, halvaszületés: 15% 204

205 205 Komplikációk – az újszülött, gyermek vonatkozásában Az igen alacsony születési súly (SGA), a koraszülés (2x), az újszülöttkori halál, és az egy éven belüli csecsemő-halál Gyakoriak a háztartási baleseteik 5 éves koruk alatt gyakrabban kerülnek kórházba - Elszenvedi az anyai depressziót 205

206 206 Pszichoszociális következmények az anyára nézve Tanulás: az anya többnyire felfüggeszti tanulmányait. Általában két évvel lemarad a kortársaitól, s szerencsés esetben 30 éves korára szerez képesítést Alkohol/drogfüggőség: a terhesség alatt többnyire felhagynak vele, de postpartum fél évvel később ismét elkezdik Újabb terhesség: 30% két éven belül ismétel és e terhessségekből mintegy 50%-ban születik csecsemő. Az újabb terhességet valószinűsítő tényezők: ha a fiatal anya nem megy vissza az iskolába, ha férjezett, ha családban, vagy az apával él, illetve túl sok segítséget kap a gyermeknevelésben 206

207 207 Pszichoszociális következmények- az utód vonatkozásában Viselkedési problémák kisiskoláskorban Hamar kiesnek a reguláris képzésből (33%) Serdülőkorban szülőkké válnak (25%) A fiúk börtön viseltek lesznek (16%) Magyarázat: éretlen személyiség, szegénység, beszéd és tanulási nehézségek, rossz példa a szülők részéről, anyai depresszió, rossz kapcsolat a nagyszülőkkel

208 208 Pszichoszociális következmények- megelőzése Támogató, megelőző magatartás, mely megtanítja az élet-módot, kiterjesztett egészségügyi és pszichoszociális védelem, edukálás, a tanulás elősegítése, munkahely biztosítása, a függetlenség megteremtése 208

209 209 A serdülőkori terhességek megelőzése Multikauzális eredetű, így a megoldása is multifaktoriális. Az alapellátó egészségügyi szolgálat tájékoztatást kell adjon a fertilis korba érő serdülőknek – ez azonban időben végezve is kevés Család, iskola, közösség, egyházak, media, világháló szerepe nem elhanyagolható Más a primer prevenció (első esemény) és az ismétlődés elkerülése -szekunder prevenció 209

210 210 A serdülőkori terhességek megelőzése Az 1990-es évek végétől az USA egyes államaiban azt tanácsolják, várni a sexuális aktivitással a házasságig, és nem említik a védekezés módszereit. („szűzen férjhez menni”) Anyagi áldozattól sem riadnak el. Máshol a sexuális úton terjedő betegségek veszélyeire történő figyelmeztetés erejét használják ki, serkentenek abstinenciára, és védekezésre egyaránt Vannak felvilágosító rendszerek közösségek, iskola, orvosi rendelők, ifjúsági szervezetek, egyházak összefogásával ezek a leghatékonyabbak, mindenki választhat Lehet ifjúsági klinikákat, sexuális úton terjedő betegségek szűrését, védekezés módszereit tanító, családtervezést segítő hálózatot szervezni. 210

211 211 A serdülőkori terhességek megelőzése - secunder Fizetnek az ijú anyának a második terhesség elkerülésére (USA) Rendszeresen látogatja az eű-i személyzet a családot „Teen Tot” klinikák ahol egyben ellátják az ifjú anyát és a gyermekét 211

212 212 A redukció stratégiája Nincs egy világszerte általánosan alkalmazható akció terv (családi kötöttségek, vallás stb) Azokban a közösségekben ahol a házasság előtti szüzességnek még jelentősége van az adolescens korúak szexuális aktivitás alacsonyabb Az edukálás (HIV) előbb - utóbb hatékony Az iskolához kötött módszerek eredménye változó A szekunder prevenció sikeresebb, mint a primer Az alapellátók felelőssége mindezek ismeretében nagy, felelősséget kell vállalni a genetikai lehetőségek kiteljesedéséért, a boldog, felnőttkorra felkészítő gyermekkorért, az ifjúság megnyeréséért egy értelmes életre. Adolescens medicina fejlesztése 212

213 213 A redukció stratégiája (II. János Pál pápa) Teremtsünk emberhez méltó világot. A fiatalokat gyakran ejti kísértésbe a könnyű és kellemes élet illúziója, a kábítószer és örömszerzés, s azután a kétségbeesés, céltalanság, és az erőszak örvényébe találják magukat. Javaslat: szexuális tapasztalat nélkül házasodni, és a kölcsönös hűség mellett elköteleződni. 213

214 214 A redukció stratégiája (Konrad Lorenz: Ember voltunk hanyatlása) Ahhoz, hogy megakadályozzuk a fenyegető apokalipszist, éppen a fiatal emberekben kell újjáélesztenünk a tudományközpontú és a technomorf gondolkodás által elnyomott fogékonyságot a Szép és Jó értékei iránt Fel kell éleszteni a hitet az ember felelősségében. Ne engedjük elsorvadni mindazon tulajdonságainkat, melyek ember voltunkat adják 214

215 215 A szülés/születés élménye „A hasamra fektettem, hogy bőrünk érintkezzen, ő kinyitotta szemét, és némán, merően nézett minket. Varázslatos volt. Semmi másra nem emlékszem,csak Poppy illatára. És a mámoros boldogságra, amely elöntött. (Jols Oliver: Egy kezdő kismama naplója)

216 216 Mire van szüksége egy gyermeknek? „Ha egy gyereknek megadjuk a tőlünk telhető legtöbb szeretetet, kedvességet, melegséget, tiszteletet és megértést, akkor túl nagy hibát nem követünk el..” (Jols Oliver: Egy kezdő kismama naplója)

217 217 Terhesség? Áldott állapot! Ne teher legyen, de áldott állapot. 217

218 218 Az orvoslás kihívásai a XXI.- században Egyénre szabott orvoslás Egészségnevelés, egészségtudatos magatartás kialakítására, mely befolyásolja a jelenkori és a jövőbeni társadalom egészségét és életminőségét Fontos az aktuális felismerések, a tudás közkinccsé tétele kisgyermekkortól 218

219 219 Irodalom (ajánlott) Meleg Csilla (2001): Egészség. Lelki egészségvédelem és iskolafejlesztés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs. Meleg Csilla (1999): Az iskolarendszer és az oktatás szerepe az egészséggel kapcsolatos ismeretek közvetíté- sében. Új Pedagógiai Szemle, 4. sz. 64–75. Aszmann Anna (1997): Iskolás gyermekek egészségmagatartása 1986–1993. Anonymus, Budapest. 42., 62., 92. Aszmann Anna és Németh Ágnes (2000): Nemzetközi riport: Fiatalok egészségi állapota és egészségmagatar- tása, Országos Tisztifo ̋ orvosi Hivatal és Országos Közegészségügyi Központ Család-, Gyermek és Ifjúság Egészségvédelmi Fo ̋ osztálya, Budapest, Kézirat. Rókusfalvi Pál (1997): Az európai integráció emberi tényezo ̋ i és a nevelés. Valóság, 11. sz. 36. Velkey, Sólyom, Vissy, Nagy: Gyrmekgyógyászati praktikum Springer 1994 Berkó P (szerk):Betegségek megelőzése és kezelése Akadémia Kiadó

220 220


Letölteni ppt "1 EGÉSZSÉGNEVELÉS dr Sólyom Enikő 2013. május 4 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések