Ásványi anyagok szerepe a rheumatoid arthritis adjuváns terápiájában Cseuz Regina*, Jürgen Vormann**, Bender Tamás*** *Revita Rendelő, **Inst. for Prevention.

Az előadások a következő témára: "Ásványi anyagok szerepe a rheumatoid arthritis adjuváns terápiájában Cseuz Regina*, Jürgen Vormann**, Bender Tamás*** *Revita Rendelő, **Inst. for Prevention."— Előadás másolata:

1 Ásványi anyagok szerepe a rheumatoid arthritis adjuváns terápiájában Cseuz Regina*, Jürgen Vormann**, Bender Tamás*** *Revita Rendelő, **Inst. for Prevention and Nutrition,München, ***BIK

2

3 Homo Lipidus Forrás: The Economist

4 Sav-Bázis homeosztázis P CO  pH Bázis felesleg +-+- Renális sav-bázis egyensúly renális H  kiválasztás kapacitás Vese potenciális savas terhelése Anyagcsere Felszívódás a tápcsatornából Változás a táplálkozási savas terhelésben Vese sav kiválasztása / 24h Bázis felesleg a vese savbázis egyensúlya felé tolódik Légzés Metabolikus acidózis kezelése

5 Latens acidózis okai aminósavak lebomlása: --> glucose+urea +So¯4+H+ végterméket ad phosphatok bomlása H+ termelését jelenti diéta+koplalás = ketóacidozis alacsony fizikai aktivitás túl erős fizikai aktivitás 50-150 mmol proton többlet naponta

6 RA-ban javasolható táplálkozással kapcsolatban szkeptikus a reumatológus szakma A témában megszületett tanulmányok között nehéz „evidence based study”-t találni. A kutatások a diéta és a betegség előfordulása a diéta és a betegség kimenetelének kapcsolatát keresik.

7 Cél: alkalikus táplálék kiegészítő befolyásolhatja e RA-ban a gyulladás és fájdalom mértékét. Módszer: 278 adatbázisunkban regisztrált RA-s betegből 76-t hívtunk be szűrésre, akikből 37 szeropozitiv legalább két éve diagnosztizált, folyamatos kezelésben részesülő, aktiv RA-ban szenvedő beteget válogattunk a paralel kontrolált, randomizált 12 hetes vizsgálatba. 19 beteg kapott napi 30g alkalizáló táplálék kiegészítőt (SG) 17 beteg szokásos étrendjén maradt (CG). Minden beteg folytatta korábban beállított gyógyszereit.

8 Energia1467kJ (349kcal) 470 kJ (112kcal) Protein0g Szénhidrát86.3g27.6g Zsír0g Ásványok és nyom- elemek Kálcium1250mg400mg50 Magnézium312.5mg100mg33.3 Vas15.6mg5.0mg35.7 Cink15.6mg5.0mg33.3 Az alkalikus táplálék kiegészítő összetétele 100mg napi adag RDA%

9 Jód310.6µg99.4µg66.6 Nátrium781mg250mg39 Kálium781mg250mg7.1 Mangán6.3mg2.0mg50 Réz3.1mg1.0mg71 Króm183.8µg58.8µg49 Molibdém247.8µg79.3µg32 Szelén93.8µg30.0µg38 Ásványok 100mg napi dózis RDA%

10 Kor (évek)61 (32-76)57 (31-85) Nem (ffi/nő)2/192/17 Testtömeg (kg/m²) 26.1 (22.3-31.9)27.6 (17.6-49.5) Diagnózis (évek)11.8(2-26)12.8 (2-22) RF pozitiv*1917 DAS 28 pont5.2 (3.6-6.9)†4.5 (2.8-6.0) ARA osztály I osztály II. osztály III. osztály IV. 0 5 14 0 5 11 1 Betegek adatai a tanulmány indulásánál SG (n=19) CG(n=17)

11 NSAID1917 Szteroid (mg prednisolon) 6/4.67(4.2) DMARD mono/ kombinált th. 14/212/1 MTX7/10.35/14.4 Chloroquine2/2501/250 Cyclosporin1/1002/100 Leflunomide1/204/20 Azathioprine3/83.30 Comorbiditás Hypertonia2/24/4 Osteoporosis1/03/3 Gyógyszerek

12 nap pH SG CG Az adott napon mért pH értékek átlaga

13 DAS 28 * * * p<0,05 vs 1. vizit p=0,03

14 DAS 28VAS VisitSDCGSDCG 1100 288107 85 139 * 3 80 *100 57 **124 4 80 *9768 *113 DAS 28 és VAS változások százalékban (változás az 1 Vizithez képest Student´s t-test: *, p < 0.05, **, p < 0.01).

15 DAS diff A DAS és a CRP első és második vizit közötti változásainak összefüggése - SG betegek CRP diff

16 A DAS és a CRP első és harmadik vizit közötti változásainak összefüggése - SG betegek CRP diff DAS diff

17 A DAS és a CRP első és a negyedik vizit közötti változásainak összefüggése -SG betegek DAS diff

18 A DAS és a CRP első és a második vizit közötti változásainak összefüggése -CG betegek Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között CRPdiff

19 DAS diff A DAS és a CRP első és a harmadik vizit közötti változásainak összefüggése -CG betegek CRP diff Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között

20 DAS diff A DAS és a CRP első és a negyedik vizit közötti változásainak összefüggése – CG betegek CRP diff Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között

21 1.2.3.4. vizit A fájdalom alakulása a vizitek alatt a két csoportban ** * * * p<0,05; ** p<0,01 vs első vizit fájdalom SG CG

22 RAQol * * p<0,05 vs 1. vizit CG SG

23 Változások a gyógyszerelésben a tanulmány végén SG CG NSAID3 /19 elhagyta 0 Szteroid 3/l9 csökkentett 2-4mg-al 0 DMARD00

24 Konkluzió Vizsgálatunk, mint első tanulmány RA- ban szenvedő betegeknél felveti a sav-bázis egyensúly szerepét a fájdalom és gyulladás adjuválásában. A komplex beteg gondozás során a reumatológusnak a megfelelő diéta terén is állást kell foglalnia. Multicentrikus, placebo kontrolált, kettős vak vizsgálatok kivitelezése szükséges.

25 Köszönöm a figyelmet!