Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy
PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: Kisgergely István(2014.)

2 A konzultáció tematikája
A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig Az állampénzügyek intézményei és gyakorlata A pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac Költségvetési és pénzügyi rendszerünk nemzetközi kapcsolódásai

3 1. Fejezet A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig

4 Az 1. fejezet célkitűzései
A hallgató szerezzen ismereteket: a pénzügyi kultúránk kialakulásáról, a pénz gazdaságszervező szerepéről, a pénzügyi és költségvetési igazgatás rendeltetéséről

5 A modern pénzgazdálkodás történelmi előzményei, a pénz funkciói
Árupénz Arany + pénzhelyettesek Modern pénz = hitelpénz Pénzfunkciók: értékmérés, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási (megtakarítási, kincsképző) eszköz

6 Pénzügyi kultúránk eredete
Pénzügyi kultúránk előzményei: a piacgazdaság globalizációs törekvései, az Osztrák-Magyar Monarchia hatása, a két világháború utáni pénzügyi modernizációs folyamat A tervgazdaságtól a modern piacgazdaságig: a pénzkultúra változásának folyamata, átalakulása A pénzügyi közigazgatás intézményeinek formálódása a rendszerváltozás folyamatában Pénzügyi és költségvetési igazgatásunk európai uniós összefüggései

7 A pénzügyi és költségvetési igazgatás fogalma
Fogalma: az államháztartás egészére vonatkozó közigazgatási, valamint a pénzügyi magánszektor felügyeletével kapcsolatos államigazgatási feladatok ellátására irányuló állami tevékenység. Rendeltetése: az állami gazdaságpolitika (elsősorban a fiskális politika, monetáris politika) céljai megvalósításának elősegítése, a jogszabályokban meghatározott eszközrendszer működtetése. Területei: közpénzügyek és magánpénzügyek

8 2. Fejezet Az állampénzügyek intézményei és gyakorlata

9 A 2. fejezet célkitűzései
A hallgató szerezzen ismereteket az államháztartás rendszeréről, a központi költségvetésről szóló törvény előkészítéséről, elfogadásáról és végrehajtásáról, a gazdasági stabilitás és a költségvetési fenntarthatóság követelményeiről, a nemzeti vagyon kezeléséről a költségvetési és pénzügyi folyamatok ellenőrzéséről

10 Az államháztartás fogalma és rendszere
Az állam és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere, az állampénzügyek összessége. Az államháztartás törvényben meghatározott alapegységei az államháztartás alrendszerei.

11 Az államháztartás rendszere

12 A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek
Az államháztartás alrendszereinek költségvetése jogszabályban meghatározott, olyan pénzügyi terv (formailag: szerkezeti rend), amely a költségvetési évre vonatkozóan a közfeladatok ellátásához szükséges teljesítendő bevételeket és a teljesíthető kiadásokat előirányzatonként teljes körűen tartalmazza.

13 A költségvetés fogalma, költségvetési alapelvek
egységesség, teljesség, valódiság, rendszeresség, Részletesség.

14 A központi költségvetés bevételei
Közgazdasági természetük szerint (folyó- és tőkebevételek) és jogi jellegük szerint (közhatalmi és magánjogi bevételek):

15 A központi költségvetés bevételei
Garanciális szabályok: megállapítani törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet kihirdetés és hatálybalépés között legalább 30 napnak el kell telnie

16 A központi költségvetés kiadásai
Adminisztratív besorolás (szerkezeti rend szerint) Fejezet Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím Előirányzat-csoport Kiemelt előirányzat

17 A központi költségvetés kiadásai
Funkcionális osztályozás (COFOG) állami működési funkciók, jóléti funkciók, gazdasági funkciók, államadósság-kezelés

18 A központi költségvetés kiadásai
Közgazdasági osztályozás: folyó kiadások és támogatások, tőkejellegű kiadások és támogatások, kölcsönök

19 A költségvetési tervezés
Prognózis az államháztartásért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait tartalmazza központi költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege a költségvetési évet követő 3 évre vonatkozó makrogazdasági prognózis fő mutatók: GDP, infláció, folyó fizetési mérleg

20 A költségvetési tervezés
Tervezési körirat az államháztartásért felelős miniszter adja ki fő makrogazdasági paramétereket tartalmazza intézményekben tervezhető létszám, és béralakulás, dologi költségek alakulása

21 A költségvetési tervezés
Tervezési módszerek Finanszírozás tárgya szerint (vagyis mire irányul a finanszírozás): intézmény-finanszírozás, feladatfinanszírozás, költség-finanszírozás A tervezés technikája szerint: bázisalapú tervezés, nullabázisú tervezés, programtervezés, normatív tervezés

22 A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása
Az állampénzügyeket lebonyolító pénzügyi és költségvetési igazgatási szerveket aszerint csoportosítjuk, hogy azok - az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével (pl. Kormány, fejezetet irányító szerv vezetője, kincstár, ÁKK Zrt.), - a közbevételek igazgatásával (pl. NAV), - a közvagyonnal való gazdálkodással (pl. MNV Zrt.), vagy - az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével (pl. ÁSZ, KEHI) összefüggő feladatokat és hatásköröket látnak el.

23 A fejezetet irányító szerv vezetője
Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 1. A Kormány A fejezetet irányító szerv vezetője számára az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénnyel jelöli ki a költségvetési gazdálkodás határait, rendelkezik a rendkívül kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkal, megállapítja a kincstári költségvetés és az elemi költségvetést, rendeletben szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, jogosult előirányzatokat átcsoportosítani, a gazdálkodásról éves beszámolót, az előirányzat- maraványról elszámolást készít. előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, törölhet, fejezetek között előirányzatok átcsoportosíthat, elemi csapás esetén az Áht.-tól eltérhet.

24 Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 2. A kincstári rend A kincstár Az ÁKK Zrt. Az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Területi alapon szerveződik. Az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti. Egyszemélyes, az állam tulajdonában álló részvénytársaság, amelynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek. Az alapítói és tulajdonosi jogokat az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja. Fő feladata Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és meghatározott adósságot keletkeztető ügylet kezelése

25 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei
Az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, amely biztosítási és szolidaritási elvek alapján működik. Főbb bevételek: munkaadók és munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások. Két ága: Egészségbiztosítási alap Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadások: pénzbeli és természetbeli ellátások Nyugdíjbiztosítási alap Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kiadások: nyugdíjak döntő többsége

26 A közbevételek igazgatásával foglalkozó igazgatási szerv 1.
Adóhatóság a NAV adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, a NAV vámszerve, mint vámhatóság és a települési önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság.

27 A közbevételek igazgatásával foglalkozó igazgatási szerv 2.
A NAV általános hatáskörű állami adó- és vámhatóság, a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt álló, államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, élén a miniszter javaslatára a miniszterelnök által határozatlan időtartamra kinevezett elnök áll, jár el a klasszikus adóhatósági ügyekben, bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatokat végez, hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni.

28 Az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével foglalkozó igazgatási szervek
Állami Számvevőszék Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független a Kormánytól a függetlenség biztosítékai a jogállás, a költségvetési gazdálkodás és a vezető tekintetében állnak fenn a Kormány költségvetési ellenőrzési szerve rendeltetése jogállása a Miniszterelnökségen működő jogi ügyekért felelős államtitkár irányítása alatt működő központi hivatal az Országgyűlés által 12 évre választott elnök, aki újraválasztható és akit mentelmi jog illet meg, személyére szigorú összeférhetetlenségi szabály vonatkozik vezetője az államtitkár javaslatára a miniszterelnök által kinevezett elnök ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a központi költségvetésről szóló törvény alkotmányos fejezeteibe sorolt költségvetési szervek és a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére vizsgálati jogkör az államháztartás egészét jogosult vizsgálni, ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi

29 Az államháztartás egyenlege
Elsődleges egyenleg (nem tartalmaz sem privatizációs bevételt, sem kamat-egyenleget) illetve teljes egyenleg Nemzetközi számviteli standardok: GFS-egyenleg: pénzforgalmi elven (még tartalmazza a privatizációs bevételeket) GFS-egyenleg privatizációs bevételek nélkül Az államháztartás ESA 95 szerinti egyenlege

30 Az államháztartási hiány finanszírozása
korábban: kedvezményes jegybanki hitelekkel (deficitfinanszírozás) -- inflációs! piaci módon a belföldi pénzpiacokról: államkötvények, kincstárjegyek kibocsátással, illetve külföldi pénzpiacokról MNB szerepe a külföldi hitelfelvételben az es évek derekáig; majd: ÁKK Zrt. létrehozása

31 A takarékos állami gazdálkodás eszközei
Az államadósság-csökkentését szolgáló eszközök A költségvetési gazdálkodással összefüggő eszközök Egyéb eszközök

32 A GAZDASÁGI STABILITÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI FENNTARTHATÓSÁG GARANCIÁI
Az államadósság-csökkentését szolgáló követelmények az államadósság tervezett mértékét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy, hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani kell kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése

33 A költségvetési gazdálkodással összefüggő garanciák az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatni a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshoz

34 Egyéb eszközök Költségvetési Tanács költségvetési felügyelő, költségvetési főfelügyelő kincstári biztos önkormányzati biztos

35 A Költségvetési Tanács
Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának vizsgálatával támogató szerv. Feladata: a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében való részvétel. A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat zárószavazására csak akkor kerülhet sor, ha a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához megadta. Tagjai: a Költségvetési Tanács elnöke, akit a köztársasági elnök hat évre nevez ki, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke.

36 A költségvetési felügyelő, a kincstári biztos
önkormányzati biztos feladatai a takarékos, hatékony költségvetési gazdálkodás segítése, a költségvetési gazdálkodási folyamatok költségvetési ellenőrzése és a pazarló, megalapozatlan, fedezet hiányában történő kifizetések megakadályozása kirendelés feltételei a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnek a fejezetet irányító szervéhez és a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez rendelhető ki nincs tartalmi feltétel Az államháztartásért felelős miniszter rendeli ki az államháztartás helyi alrendszerébe tartozó költségvetési szervhez rendelhető ki két konjunktív tartalmi feltétel (meghatározott időn túli és mértékű tartozásállomány) Az irányító szerv rendeli ki Tevékenységé-nek jellege reparatív jellegű a már bekövetkezett fizetésképtelenség következményeinek enyhítésére vonatkozó és további mélyülését megakadályozó feladatot lát el jogosítványai javaslattételi, véleményezési erős jogosítványok a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében

37 A nemzeti vagyon fogalma
Az állam és a helyi önkormányzat vagyona nemzeti vagyon. Állami vagyon az állami tulajdonban lévő dolog, a dolog módjára hasznosítható természeti erő, valamint az e körbe nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti, az állami tulajdonban lévő, tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír és az államot megillető egyéb társasági részesedés, az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök.

38 A nemzeti vagyon elidegenítése
Nemzeti vagyont elidegeníteni versenyeztetés útján, a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet. Az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházására törvényben meghatározott esetekben (pl. nemzetközi kötelezettség teljesítése, katasztrófa megelőzése, elhárítása vagy enyhítése, helyi önkormányzat vagy más szervezet javára közfeladat ellátásának elősegítése céljából) van lehetőség. Ingyenes átruházásról a Kormány dönt, 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom.

39 A vagyongazdálkodás szabályai 1.
A vagyonkezelő felelős a rábízott vagyonért, de a tulajdonosi jogok gyakorlásában korlátozott, a vagyonkezelő a rábízott vagyont vagy maga kezeli vagy másnak használatra átengedi, meghatározott értékhatárt elérő nemzeti vagyon egyéb módon történő hasznosítása vagy tulajdonjogának átruházása csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő természetes személy vagy átlátható szervezet részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával kerülhet sor,

40 a nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényben meghatározott esetben és módon van lehetőség, az ingyenesen átruházott nemzeti vagyonon a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, az állami vagyont az MNV Zrt. tartja nyilván, az államháztartási vagyonnal való gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.

41 3. Fejezet A pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac

42 A 3. fejezet célkitűzései
A hallgató szerezzen ismereteket a pénzügyi rendszerek alaprendeltetéseiről és típusairól, a magyar pénzügyi piac intézményeiről, a magánpénzügyek pénzügyi felügyeletét ellátó szervezetről és az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapokról a monetáris politikáról és annak eszközeiről

43 A pénzügyi intézményrendszer alapfogalmai
Alapfogalmak: pénzügyi rendszer pénzügyi piac (pénzpiac, tőkepiac, értékpapírpiac) közvetlen és közvetett (monetáris és nem monetáris közvetítők útján történő) finanszírozás univerzális és szakosított hitelintézet tőzsde Új intézmények: a nem pénzügyi intézmények pénzügyi piaci aktivitása

44 A közvetlen tőkeáramlás A közvetett tőkeáramlás
Pénz Pénz Megtakarítások végső felhasználói Értékpapírpiac Tőzsde Megtakarítók Elsődleges papír Elsődleges papír A közvetett tőkeáramlás Pénz Kereskedelmi bankok Pénz Befektetési bankok Elsődleges papír Közvetett papír Lízingtársaságok Befektetési alapok Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok

45 A pénzügyi piac intézményei

46 A pénzügyi intézmények
A Hpt. alapján pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás. betétet gyűjt vagy más visszafizetendő pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól hitelt és pénzkölcsönt nyújt hitelintézet egy vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújt, illetve fizetési rendszer működtetését végzi a következők kivételével: betét vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása Elektronikus pénz kibocsátása pénzváltás hitelt és pénzkölcsönt nyújt pénzügyi vállalkozás

47 A tőzsde A tőzsde nyilvános, koncentrált és szervezett piac, amely a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru szervezett, szabványosított kereskedését üzletszerűen bonyolítja le. A tőzsde jogi személy, alapításához az PSZÁF engedélye szükséges. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli (OTC-piaci) elszámolásokat a Tpt. és a Hpt. alapján elszámolóházként működő KELER végzi.

48 A pénzügyi piacok felügyelete
Információs aszimmetria közvetett (megelőző jellegű) védelem: közvetlen (reparatív jellegű) védelem jogi szabályozás + Felügyelet kártérítést teljesítő pénzalapok

49 Az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok
OBA jogállása: jogi személy kötelező csatlakozás bevételei, gazdálkodása feladatai: legfontosabb a betétek befagyását követően aktuálissá váló betétes-kártalanítás kártalanítás szabályai: befagyott betét tőke- és kamatösszege személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig kizáró okok jogi szabályozás: Hpt.

50 Az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapok
BEVA jogállása: jogi személy kötelező tagság bevételei, gazdálkodása feladatai: legfontosabb a befektetőkkel szembeni kártalanítás kártalanítás szabályai: személyenként és BEVA-tagonként összevontan legfeljebb húszezer euró összeghatárig akkor, ha a bíróság a BEVA valamely tagjának a felszámolását rendelte el kizáró okok jogi szabályozás: Tpt.

51 Az MNB jogállása és feladatai
Jogállása: részvénytársasági formában működő jogi személy Magyarország központi bankja Szervei: Monetáris Tanács, Pénzügyi Stabilitási Tanács igazgatóság, felügyelő bizottság Elsődleges célja: az árstabilitás elérése és fenntartása, a forint értékvédelme, a pénzpiacok felügyelete További feladatai: törvényes fizetőeszköz kibocsátása deviza-és aranytartalékok kezelése pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása fizetési és elszámolási rendszer kialakítása

52 A monetáris politika fogalma és eszközei
Az a pénzpolitika, amely a hazai fizetőeszköz értékvédelme és az árstabilitása elérése és fenntartása céljából befolyásolja a pénz- és a tőkepiacon a pénz-és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését. A monetáris politikát – törvény keretei között – az MNB önállóan alakítja ki és valósítja meg. A monetáris politika eszközei: jegybanki irányadó kamat (jegybank alapkamat) meghatározása kötelező jegybanki tartalék árfolyam-politika további eszközök: nyíltpiaci műveletek, devizapiaci swap-ok, értékpapír-kibocsátás

53 4. Fejezet Költségvetési és pénzügyi rendszerünk nemzetközi kapcsolódásai

54 A 4. fejezet célkitűzései
A hallgató szerezzen ismereteket: a nemzetközi pénz- és tőkepiacok magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról a pénzügyi és költségvetési igazgatáshoz kapcsolódó legfontosabb nemzetközi szervezetekről, a pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggéseiről

55 A nemzetközi pénz- és tőkepiacok fejlődési folyamatai és a magyar gazdaság
Rendszerválás előtt: a pénz szerepe passzív, részleges reformok szilárd törvényi alap nélkül Rendszerváltás után: a tőkemozgások korlátainak felszámolása (kardinális törvények megalkotása) „feltörekvő piacokhoz” való tartozás (közvetlen befektetés és portfólió befektetés beáramlása), a pénzügyi nyitottság következményei: fúziók és felvásárlások A pénzügyi globalizációs jelenségei: a pénzpiacok nemzeti szabályozása (OECD, BIS, IMF)

56 Nemzetközi pénzügyi szervezetek
a legfontosabb multilaterális pénzügyi szervezetek: Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank-csoport (WB) nemzetközi fejlesztési bankok: az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), Európai Beruházási Bank (EIB) a nemzetközi pénzügyi szervezetek jelentősége: hitelfelvételi forrás és makrogazda-sági konzultáció, szakmai kapcsolat

57 A pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggései 1.
Az európai uniós tagság előfeltétele a GMU tagsághoz A konvergencia-kritériumok teljesítése esetén a tagjelölt ország köteles belépni a GMU-ba A számszerű kritériumok: mérsékelt infláció és kamatszint maximált éves államháztartási hiány (a GDP 3%-a) maximált bruttó államadósság (a GDP 60%-a) két éven keresztül kellő árfolyam-stabilitás a GMU tagság a monetáris önállóság megszüntetésével jár (előnyök-hátrányok)

58 A pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggései 2.
1993 Koppenhága: csatlakozási kritériumok előzmények: PHARE (Lengyelország, Magyarország): diszkriminatív mennyiségi korlátozások eltörlése, hitelkeret, pénzügyi segély 1999 Agenda 2000: előcsatlakozási alapok (ISPA, PHARE, SAPARD) 2004-től: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok

59 Magyarország európai uniós befizetései és támogatásai

60 A tagállami és a közös költségvetés
Európai Unió Tagállam Forma: az Európai Unió költségvetése 7 évre szóló költségvetési keret, amelyről az Európai Tanács dönt a hétéves adatok alapján éves költségvetés készül, amelyről a Bizottság, a Tanács és a Parlament évente dönt Bevételek: közös bevételekre épül, az Európai Unió GDP-jének alig több, mint 1 %-át osztja újra. Kiadások: funkcionális kiadásokat finanszíroz (elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat) Az Európai Unió a következő funkciókat gyakorolhatja: tényleges szabályozó és újraelosztó tevékenység Forma: az Európai Unió tagállamai naptári évre készítenek költségvetést de országonként eltérő, hogy hány évre készülnek számítások Bevételek: jellemzően adóbevételekre épül, a nemzeti GDP-k mintegy 30-50%-a felett rendelkezik Kiadások: közjavakat és közszolgáltatásokat nyújt a társadalom számára. Az állam a következő funkciókat gyakorolhatja: gazdaságirányítási és szabályozási funkció gazdaságfejlesztő és szerkezet-átalakító célok


Letölteni ppt "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy"

Hasonló előadás


Google Hirdetések