Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2009.10.05.DE-EFK1 Fodorné Zagyi Orsolya Egészségügyi rendszerek, alapmodellek és a magyarországi egészségügyi rendszer reformja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2009.10.05.DE-EFK1 Fodorné Zagyi Orsolya Egészségügyi rendszerek, alapmodellek és a magyarországi egészségügyi rendszer reformja."— Előadás másolata:

1 2009.10.05.DE-EFK1 Fodorné Zagyi Orsolya Egészségügyi rendszerek, alapmodellek és a magyarországi egészségügyi rendszer reformja

2 2009.10.05.DE-EFK2 Az egészségügyi rendszer működésének alapkérdései Az egészségügy makroszintű szabályozásának alapkérdései a következőkben foglalhatók össze: A társadalom milyen etikai, igazságossági elvek alapján akarja érvényesíteni, nyújtani az egészségügyi ellátásokat? Az eltérő elvek különböző rendszerek megvalósítását teszik lehetővé. Hogyan biztosíthatók, ill. biztosíthatóak-e az ellátás forrásai (a forrásteremtés szabályozása) úgy, hogy érvényesüljenek az etikai és hatékonysági elvek? Mekkora legyen az egészségügyi kiadások aránya a GDP-hez viszonyítva? Hogyan kell a jövedelemelosztást szabályozni, hogy egyensúlyi helyzet mellett a lehető legnagyobb társadalmi egészségnyereséget eredményezzen? Hogyan biztosítható a szolgáltatók hatékony finanszírozási módszere?

3 2009.10.05.DE-EFK3 Az egészségügyi piac főbb jellemzői 1. Az egészségügyi intézményeknek ellátási kötelezettségük van a lakosság bizonyos körében. A szolgáltatások végső kalkulált ára nem a kereslet-kínálat egyensúlya által meghatározott ár, és nem tartalmazza az árat befolyásoló összes tényezőt (pl. beruházási költségek, kutatás- fejlesztés költségei…stb.). A keresett mennyiség nehezen becsülhető, mert a szolgáltatások igénybevételét nem a fizetőképes kereslet határozza meg. A kínálat szabályozza a keresletet (származékos kereslet), amely a páciens és az orvos közötti információs asszimetriának, valamint a speciális fogyasztói magatartásnak köszönhető. Az egészségügyi ellátást túlnyomó részben non-profit orientált intézmények látják el.

4 2009.10.05.DE-EFK4 Az egészségügyi piac főbb jellemzői 2. Az orvos és a beteg viszony leszűkíti a "fogyasztó" racionális döntési lehetőségeit. A társadalombiztosítás fizető jellege miatt a páciens fogyasztása nem költségérzékeny (fogyasztó – szolgáltató – finanszírozó). Az egészségügyi szolgáltatások többsége, mint termék nem vagy nehezen helyettesíthető, így az árára nincs hatással egy másik ugyan olyan hatású termék iránti kereslet. "Az egészségügyi szükséglet a népesség egészségügyi állapotából következő, egészségügyi rendszeren keresztül adandó releváns és szükséges válaszok összessége." (Kincses, 1997) Az igény a fogyasztóknak az egészségügyi ellátással kapcsolatos elvárása. A kereslet az igények tárgyiasult formája. A szükséglet erősen szubjektív, kultúrafüggő.

5 2009.10.05.DE-EFK5 Az egészségpolitika reális céljai prioritások alapján a populációs szintű egészségi állapot javítása - az egészség feltételeinek, a hozzáférési esélyegyenlőségnek a javítása; az egészségügyi források célszerűbb elosztása és a felhasználás hatékonyságának javítása; az egészségügyi ellátás színvonalának egységesítése és javítása; az ellátórendszer belső feszültségeinek oldása; az ellátás minőségének, hozzáférésének javítása, a működőképesség megőrzése; a biztosítási rendszer továbbfejlesztése a differenciált igények kielégítése érdekében; a fizetőképes kereslet minél jobb, magasabb színvonalú kielégítse, a differenciált igénykielégítésre való törekvés.

6 2009.10.05.DE-EFK6 Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei - A bismarcki modell Garantálta az ingyenes orvosi ellátást, az ingyenes gyógyszer és gyógyászati segédeszköz-ellátást, a táppénzt a keresőképtelenség 3. napjától a 13. hét végéig. Az ingyenesség azt jelentette, hogy az orvos –beteg találkozások alkalmával nem történt pénzmozgás. Ez a társadalombiztosítási modell önmagában nem alkalmas a differenciált igények kielégítésének célszerű kezelésére. a létrejövő biztosítók ágazati vagy területi alapon szerveződtek, esetleg mindkét szervezési elv megengedett. A bismarcki modell szolidaritás elvű, mivel a befizetések jövedelemarányosak, a szolgáltatások szükségletarányosak, és a díjtételek nagyságánál a kockázati elv nem érvényesül. Az induláskor az ágazati elven szervezett pénztárak még elviekben sem biztosítottak egyenlő hozzáférést az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

7 2009.10.05.DE-EFK7 Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei - A Szemaskó modell 1. a világon először hirdette meg alkotmányos jogként a mindenki számára térítésmentes egészségügyi ellátást a lakosság teljes egésze körében, a szükségleteinek megfelelő legmagasabb színvonalon állami költségvetésből önkormányzatokon keresztül finanszírozták A betegek orvos-választási szabadsága erősen korlátozott, csak orvosi beutalóval kerülhettek az ellátás magasabb szintjére. A rendszer adóalapú finanszírozásra épült. A bürokratikus koordináció érvényesült, a tervezés-elosztási rendszerben. Egyszerre volt jelen a krónikus hiány (gyógyszerek) és a túlkínálat – pazarlás (kórházi ellátás).

8 2009.10.05.DE-EFK8 Egységes elvek szerint, relatíve jól szervezett egészségügyi rendszer, amit a regionalitás jellemez, amely biztosította az esélyegyenlőséget minden állampolgárnak. a területi, regionális elosztási elv mellett párhuzamosan az ágazati elosztás is kialakult, ami párhuzamos kapacitások kialakulásához vezetett A rendszerben mindenkor jelen volt a hálapénz. a források biztosításánál a „maradványelv” érvényesült, azaz a források elosztásakor a kiemelt ágazatok után (hadiipar, nehézipar) következett az egészségügy Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei - A Szemaskó modell 2.

9 2009.10.05.DE-EFK9 Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei - Beveridge-modell – NHS-rendszer Állampolgári jogon járó ellátást nyújt a lakosságnak, viszonylag széles spektrumú szolgáltatással. Kezdetben a finanszírozás alapját tisztán adóbevételek fedezték. A fekvőbeteg-ellátás infrastruktúrája állami tulajdonba került. A teljes ingyenesség pénzügyileg nem volt fenntartható, így hamarosan bevezetésre került a receptdíj és a részleges költségtérítés a szemészeti és fogászati ellátások területén. Az NHS mellett van magán-egészségbiztosítási rendszer is, az ellátást ilyenkor teljes egészében a magánbiztosító fizeti. Az NHS centralizált rendszer, régiók vannak, alapesetben nincs szabad orvos-, és intézményválasztás.

10 2009.10.05.DE-EFK10 Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei - Az amerikai egészségügy rendszere Az USA-ban az egészségügyi kiadások a világon a legmagasabbak. A pénzügyi ráfordítások 2007-ben a GDP 16,2%-át tették ki. A lakosság jelentős része (kb. 15%-a) nem rendelkezik biztosítással. A rendszer önkéntes egészségbiztosításra épül, amely alapja a munkáltatók által befizetett járulék. A Medicare biztosítási rendszer célja a nyugdíj-jogosult, 65 éven felüli lakosság és bizonyos rokkantak egészségügyi ellátásának biztosítása. A Medicaid rendszer szociális rendszerként funkcionál. A programot a szövetségi kormány és az államok együttesen finanszírozzák. A rendszer haszonélvezői semmilyen hozzájárulást nem fizetnek. A managed care két, addig elválasztott feladat integrációja: a betegbiztosításé és betegellátásé. Számos intézményi formája létezik, a legelterjedtebb a Health Maintenance Organization (HMO).

11 2009.10.05.DE-EFK11 A HMO-k működésének jellemzői Ezek az egészségfenntartó szervezetek egyrészt betegbiztosítási védelmet, másrészt egészségügyi ellátást nyújtanak ügyfeleiknek. A HMO-k előnye a hagyományos biztosítási vállalatokkal szemben az, hogy kettős funkciójuk révén az ellátási költségeket viszonylag alacsony szinten tarthatják A HMO-kban a beteg és az orvos közötti kapcsolatot egy harmadik személy, a szervező hozza létre, aki egy-egy szervezetbe tömörülő populáció közös képviselőjeként köt szerződést az ellátásra. (irányított betegellátás – IBM) HMO-k különböző ellátási csomagokat kínálnak, különböző árakon A managed care módszerei közé tartozik a kapuőr (gatekeeper) elv További alapelv (case management), vagyis a betegeknek a lehető leggyorsabban kell megkapniuk a leghatékonyabbnak vélt kezeléseket Bizonyos kórképekhez meghatározott szolgáltatásokat, kezelési stratégiákat, kontroll- és mérési eljárásokat írnak elő (disease management).

12 2009.10.05.DE-EFK12 Reformtörekvések a magyar egészségügyben (1989-2006) 1. A reform deklarált célja: egy működőképes és finanszírozható egészségügy kialakítása, a központi költségvetéstől független, biztosítási elven alapuló, szektorsemleges, teljesítményelvű, feladatfinanszírozó rendszer kiépítésével; egy új racionálisan működő intézményi struktúra kialakításával; a morális válság, ill. az azt előidéző okok megszüntetésével.

13 2009.10.05.DE-EFK13 Reformtörekvések a magyar egészségügyben (1989-2006) 2. Önkormányzati tulajdonba került az orvosi rendelők, szakrendelők és a kórházak többsége is. Kollegiális kórházvezetés került gyors bevezetésre, mint új irányítási forma. Az egészségügyi szakdolgozók többsége közalkalmazotti státuszba került. 1992-ben vezették be a háziorvosi rendszert, amely az alapellátás privatizációját jelentette. Az alapellátásban ezzel párhuzamosan életbe lépett a fejkvótán alapuló finanszírozás. Az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátásokat felváltotta a biztosítási alapú jogosultság. Az egészségbiztosítás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) monopóliuma lett.

14 2009.10.05.DE-EFK14 Reformtörekvések a magyar egészségügyben (1989-2006) 3. Új finanszírozási forma az aktív fekvőbeteg-ellátásban: 1993-tól minden kórházban elindították a HBCS alapú teljesítmény- finanszírozást. 1996-ban kihirdették az ún. kapacitás törvényt, amelynek az volt a célja, hogy a méltányosság elvének figyelembevételével a járó- és fekvőbeteg-ellátás területi kapacitásait kiegyenlítse, az allokációt javítsa. Megtörtént a szakmai minimumok meghatározása. A helyi önkormányzatok privatizálták a gyógyszertárakat. 1997-ben alkotja meg az Országgyűlés az új egészségügyi törvényt (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről), amely részletesen szabályozza a betegek, az orvosok és a gyógyító intézmények jogait és kötelességeit.

15 2009.10.05.DE-EFK15 Reformtörekvések a magyar egészségügyben (1989-2006) 4. Újítás a betegjogi képviselő intézményének a létrehozása. 1999-ben kezdődött az irányított betegellátási modell (IBM) kísérlet. 2000-ben a társadalombiztosítási alapok a központi költségvetés részévé váltak, az OEP irányítsa 2001-től az Egészségügyi Minisztériumhoz került. 2001-től pedig az OEP-től a Magyar Államkincstárhoz sorolták a családtámogatási rendszerek kezelését. 2002-ben sor került az ágazati közalkalmazotti dolgozók bérének rendezésére, átlagosan 50%-os volt a béremelés mértéke.

16 2009.10.05.DE-EFK16 Új egészségügyi reform Magyarországon (2006-2009) 1. Az új egészségügyi reform jegyében 2006-ban öt törvény megalkotása indította el az alapvető változásokat: 2006. évi CXVI. törvény az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről 2006. évi CXV. törvény egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól 2006. évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról

17 2009.10.05.DE-EFK17 Új egészségügyi reform Magyarországon (2006-2009) 2. Ezek a jogszabályi változtatások az egészségügyi rendszerünk modelljében a következő főbb változásokat, fejlesztéseket célozzák: a szolgáltatói struktúra racionalizálása, kompetitív piac kiépítése a gyógyszerforgalmazás területén, az OEP biztosítói szerepének erősítése, a piaci elemek erősítése a kompetitív egészségügyi szolgáltatások piacának kialakítása érdekében, a szabályozott piac felé való elmozdulás, az ellátás stabilizálása a finanszírozás átalakításával, a teljesítmény finanszírozás szem előtt tartásával.

18 2009.10.05.DE-EFK18 Új egészségügyi reform Magyarországon (2006-2009) 3. 2007. január 1-től lépett hatályba a 2006. évi CXV. Törvény,az ún. „salátatörvény”). A 2006. évi CXXXII. törvény hatályba lépését követően új kórház-struktúra került kialakításra: bevezette a súlyponti, és a területi kórház fogalmakat. 2006-tól a gyógyszerforgalmazásra vonatkozó új szabályok (2006. évi XCVIII. törvény) erős árversenyre kényszerítik a gyógyszergyártókat. Átalakították azt a finanszírozási rendszert. A 2004-ben bevezetett, majd 2007-ban megszigorított rendszer (teljesítményvoumen-korlát (TVK)) lényege az volt, hogy a kórházak által elvégzett beavatkozásoknak csak meghatározott részét fizette ki a biztosító. A 2009-ben bevezetett módosítás eltörölte a TVK-t, minden valós teljesítményt finanszíroz a biztosító, egy meghatározott teljesítményszintig fix normával, azon felül lebegőpontosan.

19 2009.10.05.DE-EFK19 Új egészségügyi reform Magyarországon (2006-2009) 4. A reform folyamatában az egészségpolitikusok és a program irányítói által elkövetett hibák: Gyakoriak az alapkoncepcióval ellentétes és szakmai látszatot keltő törekvések. A következetesség hiányát mutatja a deklarált alapelvek megsértése, az ötletszerű intézkedések sorozata. A szakmai szempontokkal szemben túlzottak az érdekérvényesítési lehetőségek. A bürokratikus eszközöket túl gyakran és indokolatlanul veszik igénybe. Fennmaradt az áttekinthetetlen és ellentmondó jogi szabályozás.


Letölteni ppt "2009.10.05.DE-EFK1 Fodorné Zagyi Orsolya Egészségügyi rendszerek, alapmodellek és a magyarországi egészségügyi rendszer reformja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések