Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2009.10.05.DE-EFK1 Fodorné Zagyi Orsolya Egészségügyi rendszerek, alapmodellek és a magyarországi egészségügyi rendszer reformja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2009.10.05.DE-EFK1 Fodorné Zagyi Orsolya Egészségügyi rendszerek, alapmodellek és a magyarországi egészségügyi rendszer reformja."— Előadás másolata:

1 DE-EFK1 Fodorné Zagyi Orsolya Egészségügyi rendszerek, alapmodellek és a magyarországi egészségügyi rendszer reformja

2 DE-EFK2 Az egészségügyi rendszer működésének alapkérdései Az egészségügy makroszintű szabályozásának alapkérdései a következőkben foglalhatók össze: A társadalom milyen etikai, igazságossági elvek alapján akarja érvényesíteni, nyújtani az egészségügyi ellátásokat? Az eltérő elvek különböző rendszerek megvalósítását teszik lehetővé. Hogyan biztosíthatók, ill. biztosíthatóak-e az ellátás forrásai (a forrásteremtés szabályozása) úgy, hogy érvényesüljenek az etikai és hatékonysági elvek? Mekkora legyen az egészségügyi kiadások aránya a GDP-hez viszonyítva? Hogyan kell a jövedelemelosztást szabályozni, hogy egyensúlyi helyzet mellett a lehető legnagyobb társadalmi egészségnyereséget eredményezzen? Hogyan biztosítható a szolgáltatók hatékony finanszírozási módszere?

3 DE-EFK3 Az egészségügyi piac főbb jellemzői 1. Az egészségügyi intézményeknek ellátási kötelezettségük van a lakosság bizonyos körében. A szolgáltatások végső kalkulált ára nem a kereslet-kínálat egyensúlya által meghatározott ár, és nem tartalmazza az árat befolyásoló összes tényezőt (pl. beruházási költségek, kutatás- fejlesztés költségei…stb.). A keresett mennyiség nehezen becsülhető, mert a szolgáltatások igénybevételét nem a fizetőképes kereslet határozza meg. A kínálat szabályozza a keresletet (származékos kereslet), amely a páciens és az orvos közötti információs asszimetriának, valamint a speciális fogyasztói magatartásnak köszönhető. Az egészségügyi ellátást túlnyomó részben non-profit orientált intézmények látják el.

4 DE-EFK4 Az egészségügyi piac főbb jellemzői 2. Az orvos és a beteg viszony leszűkíti a "fogyasztó" racionális döntési lehetőségeit. A társadalombiztosítás fizető jellege miatt a páciens fogyasztása nem költségérzékeny (fogyasztó – szolgáltató – finanszírozó). Az egészségügyi szolgáltatások többsége, mint termék nem vagy nehezen helyettesíthető, így az árára nincs hatással egy másik ugyan olyan hatású termék iránti kereslet. "Az egészségügyi szükséglet a népesség egészségügyi állapotából következő, egészségügyi rendszeren keresztül adandó releváns és szükséges válaszok összessége." (Kincses, 1997) Az igény a fogyasztóknak az egészségügyi ellátással kapcsolatos elvárása. A kereslet az igények tárgyiasult formája. A szükséglet erősen szubjektív, kultúrafüggő.

5 DE-EFK5 Az egészségpolitika reális céljai prioritások alapján a populációs szintű egészségi állapot javítása - az egészség feltételeinek, a hozzáférési esélyegyenlőségnek a javítása; az egészségügyi források célszerűbb elosztása és a felhasználás hatékonyságának javítása; az egészségügyi ellátás színvonalának egységesítése és javítása; az ellátórendszer belső feszültségeinek oldása; az ellátás minőségének, hozzáférésének javítása, a működőképesség megőrzése; a biztosítási rendszer továbbfejlesztése a differenciált igények kielégítése érdekében; a fizetőképes kereslet minél jobb, magasabb színvonalú kielégítse, a differenciált igénykielégítésre való törekvés.

6 DE-EFK6 Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei - A bismarcki modell Garantálta az ingyenes orvosi ellátást, az ingyenes gyógyszer és gyógyászati segédeszköz-ellátást, a táppénzt a keresőképtelenség 3. napjától a 13. hét végéig. Az ingyenesség azt jelentette, hogy az orvos –beteg találkozások alkalmával nem történt pénzmozgás. Ez a társadalombiztosítási modell önmagában nem alkalmas a differenciált igények kielégítésének célszerű kezelésére. a létrejövő biztosítók ágazati vagy területi alapon szerveződtek, esetleg mindkét szervezési elv megengedett. A bismarcki modell szolidaritás elvű, mivel a befizetések jövedelemarányosak, a szolgáltatások szükségletarányosak, és a díjtételek nagyságánál a kockázati elv nem érvényesül. Az induláskor az ágazati elven szervezett pénztárak még elviekben sem biztosítottak egyenlő hozzáférést az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

7 DE-EFK7 Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei - A Szemaskó modell 1. a világon először hirdette meg alkotmányos jogként a mindenki számára térítésmentes egészségügyi ellátást a lakosság teljes egésze körében, a szükségleteinek megfelelő legmagasabb színvonalon állami költségvetésből önkormányzatokon keresztül finanszírozták A betegek orvos-választási szabadsága erősen korlátozott, csak orvosi beutalóval kerülhettek az ellátás magasabb szintjére. A rendszer adóalapú finanszírozásra épült. A bürokratikus koordináció érvényesült, a tervezés-elosztási rendszerben. Egyszerre volt jelen a krónikus hiány (gyógyszerek) és a túlkínálat – pazarlás (kórházi ellátás).

8 DE-EFK8 Egységes elvek szerint, relatíve jól szervezett egészségügyi rendszer, amit a regionalitás jellemez, amely biztosította az esélyegyenlőséget minden állampolgárnak. a területi, regionális elosztási elv mellett párhuzamosan az ágazati elosztás is kialakult, ami párhuzamos kapacitások kialakulásához vezetett A rendszerben mindenkor jelen volt a hálapénz. a források biztosításánál a „maradványelv” érvényesült, azaz a források elosztásakor a kiemelt ágazatok után (hadiipar, nehézipar) következett az egészségügy Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei - A Szemaskó modell 2.

9 DE-EFK9 Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei - Beveridge-modell – NHS-rendszer Állampolgári jogon járó ellátást nyújt a lakosságnak, viszonylag széles spektrumú szolgáltatással. Kezdetben a finanszírozás alapját tisztán adóbevételek fedezték. A fekvőbeteg-ellátás infrastruktúrája állami tulajdonba került. A teljes ingyenesség pénzügyileg nem volt fenntartható, így hamarosan bevezetésre került a receptdíj és a részleges költségtérítés a szemészeti és fogászati ellátások területén. Az NHS mellett van magán-egészségbiztosítási rendszer is, az ellátást ilyenkor teljes egészében a magánbiztosító fizeti. Az NHS centralizált rendszer, régiók vannak, alapesetben nincs szabad orvos-, és intézményválasztás.

10 DE-EFK10 Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei - Az amerikai egészségügy rendszere Az USA-ban az egészségügyi kiadások a világon a legmagasabbak. A pénzügyi ráfordítások 2007-ben a GDP 16,2%-át tették ki. A lakosság jelentős része (kb. 15%-a) nem rendelkezik biztosítással. A rendszer önkéntes egészségbiztosításra épül, amely alapja a munkáltatók által befizetett járulék. A Medicare biztosítási rendszer célja a nyugdíj-jogosult, 65 éven felüli lakosság és bizonyos rokkantak egészségügyi ellátásának biztosítása. A Medicaid rendszer szociális rendszerként funkcionál. A programot a szövetségi kormány és az államok együttesen finanszírozzák. A rendszer haszonélvezői semmilyen hozzájárulást nem fizetnek. A managed care két, addig elválasztott feladat integrációja: a betegbiztosításé és betegellátásé. Számos intézményi formája létezik, a legelterjedtebb a Health Maintenance Organization (HMO).

11 DE-EFK11 A HMO-k működésének jellemzői Ezek az egészségfenntartó szervezetek egyrészt betegbiztosítási védelmet, másrészt egészségügyi ellátást nyújtanak ügyfeleiknek. A HMO-k előnye a hagyományos biztosítási vállalatokkal szemben az, hogy kettős funkciójuk révén az ellátási költségeket viszonylag alacsony szinten tarthatják A HMO-kban a beteg és az orvos közötti kapcsolatot egy harmadik személy, a szervező hozza létre, aki egy-egy szervezetbe tömörülő populáció közös képviselőjeként köt szerződést az ellátásra. (irányított betegellátás – IBM) HMO-k különböző ellátási csomagokat kínálnak, különböző árakon A managed care módszerei közé tartozik a kapuőr (gatekeeper) elv További alapelv (case management), vagyis a betegeknek a lehető leggyorsabban kell megkapniuk a leghatékonyabbnak vélt kezeléseket Bizonyos kórképekhez meghatározott szolgáltatásokat, kezelési stratégiákat, kontroll- és mérési eljárásokat írnak elő (disease management).

12 DE-EFK12 Reformtörekvések a magyar egészségügyben ( ) 1. A reform deklarált célja: egy működőképes és finanszírozható egészségügy kialakítása, a központi költségvetéstől független, biztosítási elven alapuló, szektorsemleges, teljesítményelvű, feladatfinanszírozó rendszer kiépítésével; egy új racionálisan működő intézményi struktúra kialakításával; a morális válság, ill. az azt előidéző okok megszüntetésével.

13 DE-EFK13 Reformtörekvések a magyar egészségügyben ( ) 2. Önkormányzati tulajdonba került az orvosi rendelők, szakrendelők és a kórházak többsége is. Kollegiális kórházvezetés került gyors bevezetésre, mint új irányítási forma. Az egészségügyi szakdolgozók többsége közalkalmazotti státuszba került ben vezették be a háziorvosi rendszert, amely az alapellátás privatizációját jelentette. Az alapellátásban ezzel párhuzamosan életbe lépett a fejkvótán alapuló finanszírozás. Az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátásokat felváltotta a biztosítási alapú jogosultság. Az egészségbiztosítás az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) monopóliuma lett.

14 DE-EFK14 Reformtörekvések a magyar egészségügyben ( ) 3. Új finanszírozási forma az aktív fekvőbeteg-ellátásban: 1993-tól minden kórházban elindították a HBCS alapú teljesítmény- finanszírozást ban kihirdették az ún. kapacitás törvényt, amelynek az volt a célja, hogy a méltányosság elvének figyelembevételével a járó- és fekvőbeteg-ellátás területi kapacitásait kiegyenlítse, az allokációt javítsa. Megtörtént a szakmai minimumok meghatározása. A helyi önkormányzatok privatizálták a gyógyszertárakat ben alkotja meg az Országgyűlés az új egészségügyi törvényt (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről), amely részletesen szabályozza a betegek, az orvosok és a gyógyító intézmények jogait és kötelességeit.

15 DE-EFK15 Reformtörekvések a magyar egészségügyben ( ) 4. Újítás a betegjogi képviselő intézményének a létrehozása ben kezdődött az irányított betegellátási modell (IBM) kísérlet ben a társadalombiztosítási alapok a központi költségvetés részévé váltak, az OEP irányítsa 2001-től az Egészségügyi Minisztériumhoz került től pedig az OEP-től a Magyar Államkincstárhoz sorolták a családtámogatási rendszerek kezelését ben sor került az ágazati közalkalmazotti dolgozók bérének rendezésére, átlagosan 50%-os volt a béremelés mértéke.

16 DE-EFK16 Új egészségügyi reform Magyarországon ( ) 1. Az új egészségügyi reform jegyében 2006-ban öt törvény megalkotása indította el az alapvető változásokat: évi CXVI. törvény az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről évi CXV. törvény egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról

17 DE-EFK17 Új egészségügyi reform Magyarországon ( ) 2. Ezek a jogszabályi változtatások az egészségügyi rendszerünk modelljében a következő főbb változásokat, fejlesztéseket célozzák: a szolgáltatói struktúra racionalizálása, kompetitív piac kiépítése a gyógyszerforgalmazás területén, az OEP biztosítói szerepének erősítése, a piaci elemek erősítése a kompetitív egészségügyi szolgáltatások piacának kialakítása érdekében, a szabályozott piac felé való elmozdulás, az ellátás stabilizálása a finanszírozás átalakításával, a teljesítmény finanszírozás szem előtt tartásával.

18 DE-EFK18 Új egészségügyi reform Magyarországon ( ) január 1-től lépett hatályba a évi CXV. Törvény,az ún. „salátatörvény”). A évi CXXXII. törvény hatályba lépését követően új kórház-struktúra került kialakításra: bevezette a súlyponti, és a területi kórház fogalmakat tól a gyógyszerforgalmazásra vonatkozó új szabályok (2006. évi XCVIII. törvény) erős árversenyre kényszerítik a gyógyszergyártókat. Átalakították azt a finanszírozási rendszert. A 2004-ben bevezetett, majd 2007-ban megszigorított rendszer (teljesítményvoumen-korlát (TVK)) lényege az volt, hogy a kórházak által elvégzett beavatkozásoknak csak meghatározott részét fizette ki a biztosító. A 2009-ben bevezetett módosítás eltörölte a TVK-t, minden valós teljesítményt finanszíroz a biztosító, egy meghatározott teljesítményszintig fix normával, azon felül lebegőpontosan.

19 DE-EFK19 Új egészségügyi reform Magyarországon ( ) 4. A reform folyamatában az egészségpolitikusok és a program irányítói által elkövetett hibák: Gyakoriak az alapkoncepcióval ellentétes és szakmai látszatot keltő törekvések. A következetesség hiányát mutatja a deklarált alapelvek megsértése, az ötletszerű intézkedések sorozata. A szakmai szempontokkal szemben túlzottak az érdekérvényesítési lehetőségek. A bürokratikus eszközöket túl gyakran és indokolatlanul veszik igénybe. Fennmaradt az áttekinthetetlen és ellentmondó jogi szabályozás.


Letölteni ppt "2009.10.05.DE-EFK1 Fodorné Zagyi Orsolya Egészségügyi rendszerek, alapmodellek és a magyarországi egészségügyi rendszer reformja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések