- 1 - HELYZETJELENTÉS A SZÉLESSÁVRÓL 2009. szeptember Digitális önbizalom Digitális közbizalom Digitális közbiztonság A magyarországi szélessávú piac kínálati.

Az előadások a következő témára: "- 1 - HELYZETJELENTÉS A SZÉLESSÁVRÓL 2009. szeptember Digitális önbizalom Digitális közbizalom Digitális közbiztonság A magyarországi szélessávú piac kínálati."— Előadás másolata:

1 - 1 - HELYZETJELENTÉS A SZÉLESSÁVRÓL 2009. szeptember Digitális önbizalom Digitális közbizalom Digitális közbiztonság A magyarországi szélessávú piac kínálati és keresleti oldalának helyzete a „Europe’s Digital Competitivness Report*” BPI 2.0 indikátora alapján * Brussels, 04.08.2009, SEC(2009) 1103

2 - 2 - KERESLETI OLDAL KÍNÁLATI OLDAL BROADBAND PERFORMANCE INDEX 2.0 Az EU Bizottság által 2008. szeptemberében bevezetett szélessávú teljesítményindex (BPI 1.0) az Európában elérhető internet-hozzáférést a verseny, a lefedettség, a sebesség és a minőség szempontjából hasonlítja össze. A keresleti oldalon a fejlett szolgáltatások lakossági és vállalati igénybe vételét, illetve a társadalmi-gazdasági összefüggéseket elemzi. „Az index a gyorsabb szélessávú hozzáférés fejlődését érintő főbb tényezők alapján rangsorolja az EU tagállamai által a nagysebességű internet területén elért eredményeket, és segít megvilágítani a fejlesztési prioritásokat.” A Bizottság 2009. augusztusában tette közzé a BPI 2.0-t. Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2009. augusztus) XX

3 - 3 - 2. HOL TARTUNK? – BPI 2.0 Magyarország 18.hely A BPI-index az egyes tagországokban 1.0 A BPI-index az egyes tagországokban 2.0 20.hely A BPI egy összetett származtatott index, amely alkalmas a szélessáv fejlődését hajtó erők és az azt korlátozó tényezők azonosítására, illetve az egyes országok relatív teljesítményének nyomon követésére a lefedettség, a verseny, a sávszélesség, az árak, a fejlett szolgáltatások igénybe vétele és a társadalmi-gazdasági környezet meghatározó mutatói alapján. Az index módszertanának és súlyainak kialakítása a tagországok bevonásával történt. BPI 2.0 tekintetében, Magyarország által elért 20. helyezés újfent is a keresleti oldali összetevők terén meglévő lemaradásnak köszönhető. Az egyes összetevők részletes elemzése továbbra megerősíti.

4 - 4 - 2. HOL TARTUNK? – BPI 2.0 KÍNÁLATI OLDAL Mutató: szélessávú lefedettség a vidéki területeken (rural areas) Tartalma: DSLAM-mal felszerelt helyi központtal ellátott vidéki lakosság aránya. EC indoklás: A földrajzi értelemben vett digitális megosztottságot jelző mutató. Forrás: IDATE Megjegyzés: a mutató nem veszi figyelembe a PSTN hálózatokkal el nem látott, de más szélessávú szolgáltatással rendelkező területeket. Magyarország esetében a mutató még így is jobb az uniós átlagnál, a vezeték nélküli technológiák figyelembe vétele esetén a kép vélhetően kedvezőbb lenne. Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2008. szeptember) 80% 77% Vidéki szélessávú lefedettség 1.0 Vidéki szélessávú lefedettség 2.0 84% 14.hely A korábban is, az EU-s átlagot meghaladó vidéki területi lefedettség mutató pozitív irányú elmozdulást mutat, köszönhetően az elmúlt évek GVOP és ORTT Műsorszolgál-tatási Alap pályázatainak, illetve részben a piaci fejlesztéseknek.

5 - 5 - 2. HOL TARTUNK? – BPI KÍNÁLATI OLDAL / verseny * Nem súlyozott Competition by coverage AT72% BE64% BG35% CY0%0% CZ100% DE56% DK48% EE66% EL35% ES45% FI31% FR56% HU56% IE19% IT22% LT64% LU4%4% LV72% MT86% NL77% NO61% PL30% PT88% RO79% SE92% SI62% SK40% ISIS52% UK88% Átlag*55% Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2008. szeptember) 38% 34% A verseny szintjét jelző BPI- összetevő esetében továbbra is jobb a magyar adat az uniós átlagnál, amit jelentős mértékben az inkumbensek melletti egyéb platformokon (pl. CATV) nyújtot szélessávú szolgáltatások intenzív, fejlődése, fejlesztése, az uniós átlag feletti piaci részesedése magyaráz. Lefedettség és verseny 1.0 Lefedettség és verseny 2.0 56% Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2009. augusztus) 14.hely Mutató: Platform verseny * országos lefedettség Tartalma: Új belépők által nyújtott vonalak (LLU, saját PSTN és nem-DSL) aránya az összes szélessávú előfizetésen belül * DSLAM-mal felszerelt helyi központtal ellátott teljes lakosság aránya. EC indoklás: A verseny szintjét jelző mutató. A nagyobb verseny növeli az innovációt, a beruházásokat és a választékot. Forrás: COCOM és IDATE Megjegyzés: a mutató 2. eleme nem veszi figyelembe a PSTN hálózatokkal el nem látott, de más szélessávú szolgáltatással rendelkező területeket. Az IDATE 91%-os adata a hazai források szerint 94-97%, ami nyilván még jobb magyar eredményt adna.

6 - 6 - 2. HOL TARTUNK? – BPI KÍNÁLATI OLDAL / árak 2-4 Mbit/s (€/PPP) AT43 BE42 BG36 CY104 CZ43,5 DEn.a. DK23 EE30 EL32 ESn.a. FI37 FRn.A HU28 IE29 ITn.a. LT30 LU30,5 LV37 MTn.a. NL23 NO37 PL80 PT38 RO23 SE22 SI27 SK50 UKn.a. Átla g*38.4 * Nem súlyozott Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2008. szeptember) 60 105 54 44 35 34 Változás a BPI 1.0–ben bemutatott ár összehasonlításban, hogy most az összemérés alapját a 2-4 Mbit/s (Euro/PPP) ajánlatok képezték, szemben a korábbi 1-2 Mbit/s (Euro/PPP) ajánlatokkal. Ezen összehasonlítási kategóriában a magyar ajánlati árak, már jelentősebb mértékben az uniós átlag alatt álltak. A gyorsabb elérést biztosító nagyobb sávszélességek esetében továbbra is elmondható, hogy ott nem ennyire kedvező a kép. Meg kell azonban említeni, hogy a kutatás módszertana továbbra sem elemzi kellő alapossággal a hazai piac néhány fontos jellemzőjét, például a bundling (2-Play, 3-Play) és hűségnyilatkozatos (kedvezményes) szerződések magas arányát. A nagyobb sávszélességű ajánlatok ára, s ezzel összefüggésben a sávszélesség fajlagos ára tekintetében mutatkozik lemaradás az uniós átlaghoz képest. Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2009. augusztus) 17.hely Árak 2.0

7 - 7 - 2. HOL TARTUNK? – BPI KÍNÁLATI OLDAL / minőség BB penetr. (% of Pop ulation) 2008 Subsc. % of above 2 Mbit/s 2008 AT21,4%57,3% BE27,5%93,9% BG22,9%68,4% CY18,2%11,9% CZ17,1%100% DE27,5%53,6% DK37,3%70,5% EE24,6%38,9% EL13,4%43,7% ES20,2%83,5% FI30,7%60,3% FR27,7%64,4% HU16,3%33,4% IE20,2%49,4% IT19%68,3% LT17,4%73% LU28,8%53% LV17,5%35%35% MT23,9%21,2% NL36,2%72,9% NO33,5%78,2% PL13,2%13,6% PT16,5%85,1% RO11,7%79,1% SE31,3%66,6% SI21%37,2% SK10,9%65,5% UK28,4% 65,8% Átlag22,9%63,3% * Nem súlyozott Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2008. szeptember) Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2009. augusztus) Az átlagosan használt sávszélesség Magyarországon 3,8 Mbps volt 2008 évben, ami elmarad az uniós átlagot. A 2 Mbps feletti szolgáltatásokra előfizetők 33,4%-os aránya jelentősen elmarad az unió 63,3%-os átlagánál, így a BPI „minőség” összetevője esetében Magyarország jóval az uniós átlag alatt teljesít. Mutató: minőség (sávszélesség) Tartalma: az országosan elérhető (meghirdetett, nem ténylegesen igénybe vett) sávszélesség súlyozott átlaga + a 2 Mbps feletti szolgáltatásra előfizetők aránya EC indoklás: A sávszélesség a szélessávú szolgáltatások minőségére utal. A magasabb sávszélességű szolgáltatásokat használók magas aránya további migrációt valószínűsít a nagyobb sávszélességű szolgáltatásokra. Átlagos sávszélesség (kbps) 1.0 Sávszélesség 2.0 25.hely

8 - 8 - 2. HOL TARTUNK? – BPI KERESLETI OLDAL 20. hely A fejlett szolgáltatások igénybevétele területén továbbra sincs áttörés Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2008. szeptember) BB Performanc e Index SUPPLY Rural coverage BB coverage in rural areas 0.5 Competition by coverage Platform competition *national coverage 1 Broadband price BB access prices in PPP - Average price 512 kb/s-1 Mb/s 0.25 BB access prices in PPP - Average price 1-2 Mb/s 0.25 Median of the normalized price 0.50 Quality Average speed 0.50 % of subscribers to products with speeds above 2 Mb/s 0.50 DEMAND Take-up of advanced services Use of internet services by enterprises (e-Invoicing, e-Gov) 0.33 Individuals downloading software, music games, e- Gov 0.33 Trust e- Banking and online purchases (individuals) 0.33 Socio- economic context e-skills (individuals) 0.25 Regular use of Internet 0.25 PC and 3G penetration 0.25 ICT expenditure per capita 0.25 Fejlett szolgáltatások igénybevétele 1.0 A fejlett szolgáltatások igénybe vételét mérni hivatott mutatók kiválasztásánál a fő szempont az adatok széles körű elérhetősége volt, illetve az, hogy a lakosság és a vállalkozások használati arányaira és az online tranzakciókkal kapcsolatos bizalomra vonatkozóan egyaránt legyenek mutatók. Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2009. augusztus) X X Fejlett szolgáltatások igénybevétele 2.0 22. hely

9 - 9 - 2. HOL TARTUNK? – BPI KERESLETI OLDAL 20. hely A keresleti oldali jelentős lemaradás továbbra is meghatározó tényező az összesített 20. hely tekintetében Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2008. szeptember) BB Performanc e Index SUPPLY Rural coverage BB coverage in rural areas 0.5 Competition by coverage Platform competition *national coverage 1 Broadband price BB access prices in PPP - Average price 512 kb/s-1 Mb/s 0.25 BB access prices in PPP - Average price 1-2 Mb/s 0.25 Median of the normalized price 0.50 Quality Average speed 0.50 % of subscribers to products with speeds above 2 Mb/s 0.50 DEMAND Take-up of advanced services Use of internet services by enterprises (e-Invoicing, e-Gov) 0.33 Individuals downloading software, music games, e- Gov 0.33 Trust e- Banking and online purchases (individuals) 0.33 Socio- economic context e-skills (individuals) 0.25 Regular use of Internet 0.25 PC and 3G penetration 0.25 ICT expenditure per capita 0.25 A fejlett szolgáltatások igénybe vételét mérni hivatott mutatók kiválasztásánál a fő szempont az adatok széles körű elérhetősége volt, illetve az, hogy a lakosság és a vállalkozások használati arányaira és az online tranzakciókkal kapcsolatos bizalomra vonatkozóan egyaránt legyenek mutatók. Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2009. augusztus) X X 21. hely Társadalmi-gazdasági kontextus 1.0 Társadalmi-gazdasági kontextus 2.0 20. hely

10 - 10 - Köszönöm a figyelmet ! Digitális önbizalom Digitális közbizalom Digitális közbiztonság