Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Dr. Járosi Márton: ENERGIAPOLITIKA 2007. november 13. Energetika és Társadalom Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium energiapolitikai kurzus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Dr. Járosi Márton: ENERGIAPOLITIKA 2007. november 13. Energetika és Társadalom Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium energiapolitikai kurzus."— Előadás másolata:

1 1 Dr. Járosi Márton: ENERGIAPOLITIKA november 13. Energetika és Társadalom Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium energiapolitikai kurzus

2 2 Az energia szerepe a modern társadalmakban Alapfeltétel:  termelés (gazdaság),  szolgáltatások Létfeltétel (vezetékes lakossági energiaszolgáltatások):  villany,  gáz,  távhő

3 3 Vezetékes energiaszolgáltatások  A termelés (előállítás), a szállítás és a felhasználás (fogyasztás) funkcionális elkülönülése.  A városiasodás, a fogyasztás koncentrálódása.  A „szigetüzemeket” összekapcsolják: centralizált energia rendszerek (közös tartaléktartás, a változó igényekhez való alkalmazkodás).

4 4 Vezetékes energiaszolgáltatások Következmények:  természetes monopólium,  függőség a szolgáltatótól. Tulajdonviszonyok:  magántulajdon,  városi közösségi tulajdon.

5 5 Köz-, közösségi érdekű szolgáltatások  Társadalmi jellegű: nagy fogyasztói csoportok minden tagjának szüksége van rá.  Életkörülményeiket alapvetően befolyásolja.  Fogyasztói érdekvédelem: üzemeltetési szabályzatok, ellátás-biztonsági garanciák, árszabályozás.  A szabályzatokat a közösség nevében a „polisz” (városi önkormányzat, tartomány, állam) határozza meg ►„energiapolitika”.

6 6 A magyar energiarendszerek kialakulása 1945 után.  Extenzív gazdaságfejlesztés (szocialista iparosítás), energiaigényes ipar.  A szakmai és politikai filozófia egybeesése: centrálisan szervezett állami energiaszolgáltató vállalatok (trösztök).  Világszínvonalat követő technikai megoldások.  Nagy kapacitású szovjet-magyar kőolaj, villamos és földgáz szállító távvezetékek.  Az 1960-as és 1970-es években jelentősen fejlődött a távhőellátás.  Lévai iskola: népgazdasági szemlélet.

7 7 Közösségi érdekű (konzervatív)üzemeltetési filozófia.  Alap a közösségi tulajdon.  A legkisebb fogyasztói költség elvének érvényesülése.  Üzemeltetésben ►gazdaságos terheléselosztás.  Rendszerfejlesztésben ► távlati erőmű építési terv.  Fogyasztói ár ► önköltség típusú, hatósági.

8 8 Neoliberalizmus (globalizmus) „szentháromsága”  Privatizáció,  Dereguláció,  Liberalizáció.

9 9 A neoliberális gazdaságpolitika energetikára kiható téveszméi (Matolcsy György nyomán)  A piaci vállalkozás mindenek felett.  A piac önszabályozó.  A pénz mindent jól mér.  A magántulajdon jobb, mint a közösségi tulajdon.  A piaci versenyben mindig a jobb győz.  A fejlődésbeli különbségeket a politikának nem kell figyelembe venni.

10 10 A liberalizált piaci energiaellátás jellemzői:  Az energia-szolgáltatás is közönséges árú.  Nincs ellátásbiztonság: az ellátás csupán kereslet-kínálat kérdése.  Döntően rövid-távú szempontok érvényesülnek: legnagyobb profit elve.  Önköltség típusú ár helyett magasabb és ingadozó virtuális, tőzsdei ár.  Kapacitáshiányt generál.

11 11 A liberalizált energiapiacok jellemzői:  Koncentráció és integráció.  Nemzetközi monopóliumok.  A „közös piac” szereplői nem egyenrangúak.  A piacon az erőfölény érvényesül.  Nagy nyomás az állami szerep sorvasztására.

12 12 Energiapolitika Magyarországon  Az energetikai privatizáció és liberalizáció: hivatkozás az EU- csatlakozásra.  A magyar energiapolitika: liberál-globalista.  Az Antall-kormány előkészítette a privatizációt,  a Horn-kormány végrehajtotta,  a Fidesz-kormány előkészítette a liberalizációt,  az MSZP-s kormányok ezt hajtják végre,  … mi pedig „megisszuk a levét”.

13 13 Biztonság Környezet Gazdaságosság Versenyképesség, profit, tőzsdei ár Versenyképesség, profit, tőzsdei ár Megfizethetőség, költség-típusú ár Megfizethetőség, költség-típusú ár Növekedés, fogyasztás Növekedés, fogyasztás Fenntarthatóság, takarékosság Fenntarthatóság, takarékosság Létfeltétel Gazdasági tényező B B G G K K Az energiapolitika alapkérdései

14 14 Környezetvédelem Adott történelmi és társadalmi viszonyok között nem lehet az egyénen és a nemzeti közösségen számon kérni a világproblémák megoldását. A tisztességes hozzáállás az, ha az egyén és a nemzet az erőforrásaival arányosan segíti elő a jó irányú változásokat. A nemzeti energiapolitika eszmei alapja: a közösség, a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva alakítjuk ki az egyensúlyt e szempontok között.

15 15 Megfizethető, költség típusú ár  A fenn kell tartani a hatósági (állami/önkormányzati) önköltségalapú ármegállapítást.  A piaci verseny veszteseinek is biztosítani kell a minimális szintű közérdekű szolgáltatásokat.  Kedvezményes szolidarítás-elvű szociális energia- tarifákat kell bevezetni.  Biztosítani kell a hatékony fogyasztói érdekvédelmi szervezetek létrejöttét és törvényes működési feltételeit.

16 16 A nemzeti érdekű egyensúly Ellátásbiztonsági egyenértékűség: időszakosan termelő egységek, pl. szélkerekek esetén a kiegészítő energiaforrás figyelembevétele. Társadalomgazdasági egyenértékűség: környezeti hatások ► az externális (külső) költségek, klimatikus károk ► CO 2 -kvóták Ezután jöhetne a kül- és belpolitika, gazdaságpolitika és jogalkotás, amely kidolgozná azokat az eszközöket, amelyekkel az adott viszonyok között a lehető legnagyobb mértékben érvényesíthetők a nemzeti szakmai érdekek. A nemzet energiapolitikai érdeke: Az ellátási változatokat a fogyasztói költségek minimumára kell optimalizálni.


Letölteni ppt "1 Dr. Járosi Márton: ENERGIAPOLITIKA 2007. november 13. Energetika és Társadalom Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium energiapolitikai kurzus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések