Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EU alapismeretek Tóth István Kecskemét, 2010. január 26.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EU alapismeretek Tóth István Kecskemét, 2010. január 26."— Előadás másolata:

1 EU alapismeretek Tóth István Kecskemét, január 26.

2  A képzésről általában  A képzés menete  Kérések A kurzus megnyitása, hasznos információk

3 A képzésről általában Európai Uniós, és hazai pályázatírói és projektvezetési ismeretek képzés A képzés célja Elméleti ismeretek megszerzése Gyakorlati készségek kialakítása A színfalak mögé látás Akkreditált, állam által elismert képzés Végzettség: a szakképzésről szóló évi LXXVI. tv. 3.§ (3) bekezdésében meghatározott, szakmának nem minősülő, egyéb szakképzésnek minősül. Oklevél

4 A képzés menete Kedd: 8+2 tanóra óra között Szerda: 8+2 tanóra óra között Megengedhető hiányzás: 1 nap Vizsga: a képzési szerződésben leírtaknak megfelelően Elmélet 45 perc Gyakorlat, HF, diplomamunka

5 Kérések Dokumentáció: –Jelenléti ív –Oktató minősítése –Képzés minősítése Jegyzeteket biztosítjuk nyomtatásban Oktatásszervező segít Képzés során biztosítani tudunk: –Ásványvíz –Kávé Dohányzásra kijelölt hely

6 Európa fényei

7

8 Az Európai Közösség története Római szerződés Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) 2. Euratom - Alapítók: Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 3. EGK - Alapítók: Németország, Franciaország, Olaszország Belgium, Hollandia, Luxemburg

9 Fizikai határok lebontása Vámunió – gazdasági integráció második lépcsőfoka 1.Szabadkereskedelmi övezet: egymás között nincs vám, harmadik országgal szabadon megállapított 2.Vámunió: szabadkereskedelmi övezet + harmadik országokkal szemben egységes vámtarifák 3.Közös Piac: vámunió + négy dolog (tőke, áru, szolgáltatás, munkaerő szabad áramlása) 4.Gazdasági Unió: közös piac + gazdaságpolitikák koordinációja + közös pénz

10 Gazdasági határok lebontása Közös Agrárpolitika 1.Közösségi ár (világpiaci árnál magasabb) 2.Intervenciós felvásárlások 3.Exporttámogatás Számos probléma: nagyon drága, állandó túltermelés, figyelmen kívül hagyta a fogyasztók érdekeit →Főbb módosítások: csökkentik az árakat, jövedelem támogatási rendszer 1997., tovább folytatódnak a fenti tendenciák +környezetvédelem előtérbe kerülése, Britek „visszaakarják kapni a pénzüket” Eredmény: Britek visszatérítést kapnak, cserébe megszavazták a VAT emelését ( 1%→ 1,5%), és aláírták a déli bővítést

11 Technikai akadályok lebontása Közös piac építése (1986 – 1993) Akadályok lebontása: -Fizikai akadályok: Shengeni egyezmény, SIS rendszer -Technikai akadályok: - szabványok, egészségügyi eljárások egységesítése, - képzettségeket igazoló bizonyítványok, diplomák kölcsönös elismerése – Bolognai folyamat Szociális Charta – a dolgozók alapvető jogairól „ szociális dömping”, esélyegyenlőség, munkahelyi egészségvédelem, szociális párbeszéd

12 1992 – 2009 I Maastrichti szerződés (EUSZ) II Amszterdami szerződés III Nizzai szerződés IV Alkotmányszerződés V Az Alkotmány ratifikálása

13 1992. Maastrichti szerződés 1.Európai Unió létrehozása EU : 1. pillér EK – szupranacionális elvek - Bizottság meghatározó - minősített többség 2. pillér CFSP - Közös Kül-, és Biztonság Politika - nemzeti érdekek mentén - egyhangú döntések - kormányköziség 3. pillér JHA – Belügyi és igazságügyi együttműködés - nemzeti érdekek mentén - egyhangú döntések - kormányköziség

14 1992. Maastrichti szerződés (2) 3. Monetáris Unió törvénybe iktatása (Euro) b.) Maastrichti konvergencia kritériumok – bevezetés előtt 2 évvel teljesíteni kell: 1.Költségvetési hiány ≤ GDP 3% 2.Államadósság ≤ GDP 60% 3. Hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben max. 2% - nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb kamattal rendelkező tagország átlagát 4. Inláció – max. 1,5% 5. A nemzeti valutát az elmúlt két évben nem értékelték le c. szankciók: 1. Ha az ország az euró zóna része, pénzbüntetés 2. Ha az ország még nem az euró övezet tagja: deficiteljárás, Kohéziós Alapok megvonása

15 II. Amszterdami szerződ é s Alapvető jogok é s a non diszkrimin á ci ó elv é nek hangs ú lyoz á sa 2.Á llampolg á rs á g elv é nek kimond á sa 3.Foglalkoztat á s politikai fejezet C é l: 70% -os foglalkoztatotts á gi r á ta 4. Fogyaszt ó v é delemi, K ö rnyezetv é delmi fejezetek 5. Szoci á lis Charta szerződ é sbe foglal á sa szoci á lpolitikai fejezetk é nt

16 III. Nizzai szerződés V é grehajtja a bőv í t é shez n é lk ü l ö zhetetlen int é zm é nyi reformot Pl. Bizotts á g : 1 orsz á g -1 biztos Parlamenti l é tsz á m m ó dos í t á sa 2. T ö bbsebess é ges Eur ó pa kialak í t á sa 3. Ratifik á ci ó s neh é zs é gek, Í rorsz á g n é pszavaz á son elutas í totta → hat á lyba l é p é s Addig a bőv í t é s f ü ggő helyzetbe ker ü lt

17 IV. Alkotmányszerződés Jogi személlyé nyilvánítja az EU 2. Rögzíti a hivatalos jelképeket (zászló, himnusz, jelmondat, pénznem, Európa nap) 3. Uniós állampolgárokat megillető jogok (államok közötti szabad mozgás, választási jog Európai Parlamenti választásokon, diplomáciai védelem, ombudsmanhoz fordulás joga) 4 Intézményi változások (EU elnök) 5. Ratifikációs nehézségek (Franciaország, Hollandia), így a tervezett 2006-os hatályba lépés elmaradt. (2007)

18 Bővítések Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg – Nagy-Britania (1961-ben és 1967-ben De Gaulle megvétózta a brit csatlakozást), - - Írország, - - Dánia (1985-ben Grönland kiválása) Görögország Spanyolország, Portugália Ausztria, Finnország, Svédország Magyarország, Szlovákia, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Ciprus,Szlovénia Bulgária, Románia, Jövő? Szerbia, Horvátország, Törökország

19 Intézményi Struktúra A hatalommegosztás intézményei nemzetállami szinten Törvényhozás: Országgyűlés Végrehajtás: Kormány Igazságszolgáltatás: Bíróságok Törvényjavaslatok benyújtása: kormány, parlamenti frakció, egyéni képviselő, köztársasági elnök

20 Intézményi Struktúra (2) Hatalommegosztás intézményei az Európai Unióban Döntéshozatal: Európai Tanács (kizárólag a stratégiai döntések) Miniszterek Tanácsa Európai Parlament ( együttdöntési jogkör bizonyos kérdésekben) Végrehajtás: Európai Bizottság Igazságszolgáltatás: Európai Bíróság Döntési javaslatok kidolgozása: Európai Bizottság

21 Európai Bizottság Barroso Bizottság (2004 – 2009) A magyar biztos: Kovács László vám- és adóügyi biztos Biztosi mandátum létrejötte: - tagország jelöli a biztost (minden tagország 1 főt) -bizottság elnökjelöltje kiosztja a biztosi posztokat (politikai szempontok alapján) -Európai Parlament szavazza meg, mint testületet Biztosi mandátum megszűnése:- lejár a mandátumi idő (5 év) -biztos halála, lemondása -A biztos a tagállam által nem visszahívható -Európai Parlament leválthatja, mint testületet (2/3 többség)

22 Európai Parlament Parlamenti képviselői pozíció betöltése: -Tagállamok népességarányosan (Magyarország 24 fő/ 732 fő) -Állampolgárok közvetlenül választják (1979) a képviselőket - választások: 5 évenként -Jell. Az alacsony választási részvétel, érdektelenség -Választások alatt belpolitikai kampánytémák -A választók általában büntetik az aktuális kormányzó pártokat

23 Miniszterek Tanácsa Tagjai: A tagállamok szakminiszterei, témától függően változó összetételben üléseznek (mezőgazdasági MT, gazdasági MT, pénzügyminiszterek MT) Feladata: Döntéshozatal Döntéshozatal módjai: - egyhangú - minősített többség - egyszerű többség Legfontosabb szervezeti egysége: COREPER, Állandó Képviselők Bizottsága, amely a tagállamok állandó brüsszeli képviselőiből áll. Ők készítik elő a miniszterek elé kerülő témákat.

24 Bevezetés az EU strukturális és regionális politikájába Gazdasági és társadalmi kohéziós politika: fejlesztési célkitűzések, felzárkóztatási intézkedések és eljárások összessége, amelyek az EU egészének fejlődését szolgálják. Strukturális politika: intézkedések és eljárások összessége, amelyek adott gazdasági, vagy társadalmi szerkezeti hiányosságok, lemaradások felszámolását, ill. csökkentését célozzák. (A regionális politika kiszolgálója.) Regionális politika: az EU egyes régiói között fennálló különbségek csökkentésére irányul. Célkitűzéseit a Strukturális Alapokból valósítják meg.

25 1998-ban Országos Területfejlesztési Koncepció - hét NUTS II szintű régió Bevezetés az EU strukturális és regionális politikájába

26 A regionális politika alapelvei KONCENTRÁCIÓKONCENTRÁCIÓ A rendelkezésre álló forrásokat pontosan meghatározott célkitűzések megvalósítására kell fordítani. PROGRAMOZÁS Meg kell határozni a nemzeti, ill. regionális szinten elérendő célokat és az elérésükhöz szükséges intézkedéseket (többéves integrált programok). PARTNERSÉG Az érintett szereplők bevonása a programok kidolgozásába, a programok és projektek végrehajtásába és ellenőrzésébe. ADDICIONALITÁS A közösségi támogatás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a tagállami vagy önkormányzati fejlesztési forrásokat (társfinanszírozás).

27 2.2. Az EU strukturális és regionális politikájának célja és eszközrendszere Eszközrendszer ( ) Előcsatlakozási Alap (21,84 mrd. euro) Strukturális Alapok (195 mrd. euro) Kohéziós Alap (18 mrd. euro) PHARE ISPA SAPARD Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (47%) Európai Szociális Alap (ESZA) (33,5%) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) 17,5% Orientációs Részalapja Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) (2%) Közösségi Kezdeményezések (10,44 mrd. Euro) INTERREG III URBAN II LEADER+ EQUAL

28 GDP/fő, EUR25=100 <30 < >=125

29 A STRUKTURÁLIS ALAPOK FELÉPÍTÉSI ARÁNYAI 2.2. Az EU strukturális és regionális politikájának célja és eszközrendszere – Strukturális Alapok

30 Európai Szociális Alap (ESZA)  Hosszútávú munkanélküliség kezelése  Fiatal munkanélküliek reintegrációja  A munkaerőpiacra jutás esélyegyenlőségének biztosítása  Oktatási és képzési rendszer modernizációja  Nők munkaerőpiaci integrációja  Képzés, szakképzés, tanácsadás

31 Az EU horizontális politikái Esélyegyenlőség  Alapelv -Nők és férfiak között -Fogyatékkal élők -Kisebbségek  Felzárkóztatásuk megjelenik a -Tervezés -Végrehajtás -Monitoring, ellenőrzés szakaszában is Környezetvédelem  Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés  Környezeti költségek csökkentése  „szennyező fizet” elve  Hatályos környezetvédelmi normák betartása  hatástanulmányok

32 A programozási dokumentumok rendszere  Átfogó Fejlesztési Terv  Nemzeti Fejlesztési Terv  Operatív Programok - ágazatiak - regionális  Program-kiegészítő Dokumentumok  Közösségi Támogatási Keret megállapodás az NFT megvalósítására

33 Tervezés, programozás ( ) NFT KORMÁNYEUPARTNEREK OPERATÍV PROGRAM PROGRAMKIEGÉSZÍTŐ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG (KÖZREMŰKÖDŐ) MonitoringBizottság INTÉZKEDÉS AKCIÓTERV

34 Operatív programok és tervezett irányító hatóságok Ir á ny í t ó hat ó s á gokOperat í v program Gazdas á gi versenyk é pess é g  A gazdas á g versenyk é pess é g é nek jav í t á sa, VEGOP  K ö zleked é si infrastrukt ú ra fejleszt é se, K Ö ZOP Emberi erőforr á sok fejleszt é se  Az emberi erőforr á sok fejleszt é se, EMEROP  Hum á n infrastrukt ú ra, HIOP K ö rnyezet fejleszt é se  K ö rnyezet-, v í z- é s term é szetv é delem, energia, KOP Ter ü letfejleszt é s  Region á lis operat í v program, Konvergencia ROP fejezetekkel  K ö z é p-magyarorsz á gi region á lis operat í v program, KMROP  Eur ó pai ter ü leti egy ü ttműk ö d é si OP-k K ö z ö ss é gi t á mogat á sok koordin á ci ó ja  Az igazgat á si rendszer korszerűs í t é se OP

35 Emberi erőforrások fejlesztése, EMEROP, (ESZA) 1. Fő cél: az aktivitás növelése Specifikus célok: munkaerő-piaci kereslet, kínálat összehangoltságának javítása területi különbségek mérséklése alkalmazkodás segítése tudásbázis és innováció támogatása egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása társadalmi összetartozás erősítése

36 Emberi erőforrások fejlesztése, EMEROP, (ESZA) 2. Prioritások: 1.Foglalkoztathatóság 2.Alkalmazkodóképesség 3.Oktatási rendszer alkalmazkodásának erősítése 4.Oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erősítése 5.Oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével 6.Társadalmi részvétel és innováció 7.Hátrányos helyzetű emberek társadalmi befogadásának erősítése. + KMR

37 Humán infrastruktúra, HIOP, (ERFA) Prioritási tengelyek: oktatási egészségügyi szociális munkaügyi kulturális e-közigazgatást támogató fizikai beruházások

38 Konvergencia régiók Tartalmak: regionális gazdaságfejlesztés a régiók turisztikai potenciáljának, szabadidő- gazdaságának stratégiai fejlesztése térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése humán és közösségi infrastruktúra térségi dimenzióinak fejlesztése, valamint a közszolgáltatások hatékony és összehangolt térségi ellátásának biztosítása integrált térség- és integrált városfejlesztési programok, (benne a lakhatási feltételek javítása 3%-ig)

39 Irányító Hatóság Közreműködő Szervezetek Végső kedvezményezettek Kifizető Hatóság Monitoring Bizottság 3.4. A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere

40 További információk Tóth István O


Letölteni ppt "EU alapismeretek Tóth István Kecskemét, 2010. január 26."

Hasonló előadás


Google Hirdetések