EU alapismeretek Tóth István Kecskemét, 2010. január 26.

Az előadások a következő témára: "EU alapismeretek Tóth István Kecskemét, 2010. január 26."— Előadás másolata:

1 EU alapismeretek Tóth István Kecskemét, 2010. január 26.

2  A képzésről általában  A képzés menete  Kérések A kurzus megnyitása, hasznos információk

3 A képzésről általában Európai Uniós, és hazai pályázatírói és projektvezetési ismeretek képzés A képzés célja Elméleti ismeretek megszerzése Gyakorlati készségek kialakítása A színfalak mögé látás Akkreditált, állam által elismert képzés Végzettség: a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 3.§ (3) bekezdésében meghatározott, szakmának nem minősülő, egyéb szakképzésnek minősül. Oklevél

4 A képzés menete Kedd: 8+2 tanóra 14-20 óra között Szerda: 8+2 tanóra 14-20 óra között Megengedhető hiányzás: 1 nap Vizsga: a képzési szerződésben leírtaknak megfelelően Elmélet 45 perc Gyakorlat, HF, diplomamunka

5 Kérések Dokumentáció: –Jelenléti ív –Oktató minősítése –Képzés minősítése Jegyzeteket biztosítjuk nyomtatásban Oktatásszervező segít Képzés során biztosítani tudunk: –Ásványvíz –Kávé Dohányzásra kijelölt hely

6 Európa fényei

7

8 Az Európai Közösség története 1957 -1973 1957. Római szerződés 1.1951 -Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) 2. Euratom - Alapítók: Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 3. EGK - Alapítók: Németország, Franciaország, Olaszország Belgium, Hollandia, Luxemburg

9 Fizikai határok lebontása 1968. Vámunió – gazdasági integráció második lépcsőfoka 1.Szabadkereskedelmi övezet: egymás között nincs vám, harmadik országgal szabadon megállapított 2.Vámunió: szabadkereskedelmi övezet + harmadik országokkal szemben egységes vámtarifák 3.Közös Piac: vámunió + négy dolog (tőke, áru, szolgáltatás, munkaerő szabad áramlása) 4.Gazdasági Unió: közös piac + gazdaságpolitikák koordinációja + közös pénz

10 Gazdasági határok lebontása 1968. Közös Agrárpolitika 1.Közösségi ár (világpiaci árnál magasabb) 2.Intervenciós felvásárlások 3.Exporttámogatás Számos probléma: nagyon drága, állandó túltermelés, figyelmen kívül hagyta a fogyasztók érdekeit →Főbb módosítások: 1992. csökkentik az árakat, jövedelem támogatási rendszer 1997., 2003. tovább folytatódnak a fenti tendenciák +környezetvédelem előtérbe kerülése, Britek „visszaakarják kapni a pénzüket” Eredmény: Britek visszatérítést kapnak, cserébe megszavazták a VAT emelését ( 1%→ 1,5%), és aláírták a déli bővítést

11 Technikai akadályok lebontása Közös piac építése (1986 – 1993) Akadályok lebontása: -Fizikai akadályok: Shengeni egyezmény, SIS rendszer -Technikai akadályok: - szabványok, egészségügyi eljárások egységesítése, - képzettségeket igazoló bizonyítványok, diplomák kölcsönös elismerése – Bolognai folyamat 1989. Szociális Charta – a dolgozók alapvető jogairól „ szociális dömping”, esélyegyenlőség, munkahelyi egészségvédelem, szociális párbeszéd

12 1992 – 2009 I. 1992. Maastrichti szerződés (EUSZ) II. 1997. Amszterdami szerződés III. 2000. Nizzai szerződés IV. 2004. Alkotmányszerződés V. 2009. Az Alkotmány ratifikálása

13 1992. Maastrichti szerződés 1.Európai Unió létrehozása EU : 1. pillér EK – szupranacionális elvek - Bizottság meghatározó - minősített többség 2. pillér CFSP - Közös Kül-, és Biztonság Politika - nemzeti érdekek mentén - egyhangú döntések - kormányköziség 3. pillér JHA – Belügyi és igazságügyi együttműködés - nemzeti érdekek mentén - egyhangú döntések - kormányköziség

14 1992. Maastrichti szerződés (2) 3. Monetáris Unió törvénybe iktatása (Euro) b.) Maastrichti konvergencia kritériumok – bevezetés előtt 2 évvel teljesíteni kell: 1.Költségvetési hiány ≤ GDP 3% 2.Államadósság ≤ GDP 60% 3. Hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben max. 2% - nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb kamattal rendelkező tagország átlagát 4. Inláció – max. 1,5% 5. A nemzeti valutát az elmúlt két évben nem értékelték le c. szankciók: 1. Ha az ország az euró zóna része, pénzbüntetés 2. Ha az ország még nem az euró övezet tagja: deficiteljárás, Kohéziós Alapok megvonása

15 II. Amszterdami szerződ é s 1997. 1.Alapvető jogok é s a non diszkrimin á ci ó elv é nek hangs ú lyoz á sa 2.Á llampolg á rs á g elv é nek kimond á sa 3.Foglalkoztat á s politikai fejezet C é l: 70% -os foglalkoztatotts á gi r á ta 4. Fogyaszt ó v é delemi, K ö rnyezetv é delmi fejezetek 5. Szoci á lis Charta szerződ é sbe foglal á sa szoci á lpolitikai fejezetk é nt

16 III. Nizzai szerződés 2000. 1.V é grehajtja a bőv í t é shez n é lk ü l ö zhetetlen int é zm é nyi reformot Pl. Bizotts á g : 1 orsz á g -1 biztos Parlamenti l é tsz á m m ó dos í t á sa 2. T ö bbsebess é ges Eur ó pa kialak í t á sa 3. Ratifik á ci ó s neh é zs é gek, Í rorsz á g n é pszavaz á son elutas í totta → hat á lyba l é p é s 2003. Addig a bőv í t é s f ü ggő helyzetbe ker ü lt

17 IV. Alkotmányszerződés 2004. 1. Jogi személlyé nyilvánítja az EU 2. Rögzíti a hivatalos jelképeket (zászló, himnusz, jelmondat, pénznem, Európa nap) 3. Uniós állampolgárokat megillető jogok (államok közötti szabad mozgás, választási jog Európai Parlamenti választásokon, diplomáciai védelem, ombudsmanhoz fordulás joga) 4 Intézményi változások (EU elnök) 5. Ratifikációs nehézségek (Franciaország, Hollandia), így a tervezett 2006-os hatályba lépés elmaradt. (2007)

18 Bővítések 1957. Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 1973. – Nagy-Britania (1961-ben és 1967-ben De Gaulle megvétózta a brit csatlakozást), - - Írország, - - Dánia (1985-ben Grönland kiválása) 1981. Görögország 1986. Spanyolország, Portugália 1995. Ausztria, Finnország, Svédország 2004. Magyarország, Szlovákia, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Ciprus,Szlovénia 2007. Bulgária, Románia, Jövő? Szerbia, Horvátország, Törökország

19 Intézményi Struktúra A hatalommegosztás intézményei nemzetállami szinten Törvényhozás: Országgyűlés Végrehajtás: Kormány Igazságszolgáltatás: Bíróságok Törvényjavaslatok benyújtása: kormány, parlamenti frakció, egyéni képviselő, köztársasági elnök

20 Intézményi Struktúra (2) Hatalommegosztás intézményei az Európai Unióban Döntéshozatal: Európai Tanács (kizárólag a stratégiai döntések) Miniszterek Tanácsa Európai Parlament (1992.- együttdöntési jogkör bizonyos kérdésekben) Végrehajtás: Európai Bizottság Igazságszolgáltatás: Európai Bíróság Döntési javaslatok kidolgozása: Európai Bizottság

21 Európai Bizottság Barroso Bizottság (2004 – 2009) A magyar biztos: Kovács László vám- és adóügyi biztos Biztosi mandátum létrejötte: - tagország jelöli a biztost (minden tagország 1 főt) -bizottság elnökjelöltje kiosztja a biztosi posztokat (politikai szempontok alapján) -Európai Parlament szavazza meg, mint testületet Biztosi mandátum megszűnése:- lejár a mandátumi idő (5 év) -biztos halála, lemondása -A biztos a tagállam által nem visszahívható -Európai Parlament leválthatja, mint testületet (2/3 többség)

22 Európai Parlament Parlamenti képviselői pozíció betöltése: -Tagállamok népességarányosan (Magyarország 24 fő/ 732 fő) -Állampolgárok közvetlenül választják (1979) a képviselőket - választások: 5 évenként -Jell. Az alacsony választási részvétel, érdektelenség -Választások alatt belpolitikai kampánytémák -A választók általában büntetik az aktuális kormányzó pártokat

23 Miniszterek Tanácsa Tagjai: A tagállamok szakminiszterei, témától függően változó összetételben üléseznek (mezőgazdasági MT, gazdasági MT, pénzügyminiszterek MT) Feladata: Döntéshozatal Döntéshozatal módjai: - egyhangú - minősített többség - egyszerű többség Legfontosabb szervezeti egysége: COREPER, Állandó Képviselők Bizottsága, amely a tagállamok állandó brüsszeli képviselőiből áll. Ők készítik elő a miniszterek elé kerülő témákat.

24 Bevezetés az EU strukturális és regionális politikájába Gazdasági és társadalmi kohéziós politika: fejlesztési célkitűzések, felzárkóztatási intézkedések és eljárások összessége, amelyek az EU egészének fejlődését szolgálják. Strukturális politika: intézkedések és eljárások összessége, amelyek adott gazdasági, vagy társadalmi szerkezeti hiányosságok, lemaradások felszámolását, ill. csökkentését célozzák. (A regionális politika kiszolgálója.) Regionális politika: az EU egyes régiói között fennálló különbségek csökkentésére irányul. Célkitűzéseit a Strukturális Alapokból valósítják meg.

25 1998-ban Országos Területfejlesztési Koncepció - hét NUTS II szintű régió Bevezetés az EU strukturális és regionális politikájába

26 A regionális politika alapelvei KONCENTRÁCIÓKONCENTRÁCIÓ A rendelkezésre álló forrásokat pontosan meghatározott célkitűzések megvalósítására kell fordítani. PROGRAMOZÁS Meg kell határozni a nemzeti, ill. regionális szinten elérendő célokat és az elérésükhöz szükséges intézkedéseket (többéves integrált programok). PARTNERSÉG Az érintett szereplők bevonása a programok kidolgozásába, a programok és projektek végrehajtásába és ellenőrzésébe. ADDICIONALITÁS A közösségi támogatás nem helyettesíti, hanem kiegészíti a tagállami vagy önkormányzati fejlesztési forrásokat (társfinanszírozás).

27 2.2. Az EU strukturális és regionális politikájának célja és eszközrendszere Eszközrendszer (2000-2006) Előcsatlakozási Alap (21,84 mrd. euro) Strukturális Alapok (195 mrd. euro) Kohéziós Alap (18 mrd. euro) PHARE ISPA SAPARD Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (47%) Európai Szociális Alap (ESZA) (33,5%) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) 17,5% Orientációs Részalapja Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) (2%) Közösségi Kezdeményezések (10,44 mrd. Euro) INTERREG III URBAN II LEADER+ EQUAL

28 GDP/fő, EUR25=100 <30 <30-50 50-75 75-100 100-125 >=125

29 A STRUKTURÁLIS ALAPOK FELÉPÍTÉSI ARÁNYAI 2.2. Az EU strukturális és regionális politikájának célja és eszközrendszere – Strukturális Alapok

30 Európai Szociális Alap (ESZA)  Hosszútávú munkanélküliség kezelése  Fiatal munkanélküliek reintegrációja  A munkaerőpiacra jutás esélyegyenlőségének biztosítása  Oktatási és képzési rendszer modernizációja  Nők munkaerőpiaci integrációja  Képzés, szakképzés, tanácsadás

31 Az EU horizontális politikái Esélyegyenlőség  Alapelv -Nők és férfiak között -Fogyatékkal élők -Kisebbségek  Felzárkóztatásuk megjelenik a -Tervezés -Végrehajtás -Monitoring, ellenőrzés szakaszában is Környezetvédelem  Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés  Környezeti költségek csökkentése  „szennyező fizet” elve  Hatályos környezetvédelmi normák betartása  hatástanulmányok

32 A programozási dokumentumok rendszere 2004-2006  Átfogó Fejlesztési Terv  Nemzeti Fejlesztési Terv  Operatív Programok - ágazatiak - regionális  Program-kiegészítő Dokumentumok  Közösségi Támogatási Keret megállapodás az NFT megvalósítására

33 Tervezés, programozás (2007-2013) NFT KORMÁNYEUPARTNEREK OPERATÍV PROGRAM PROGRAMKIEGÉSZÍTŐ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG (KÖZREMŰKÖDŐ) MonitoringBizottság INTÉZKEDÉS AKCIÓTERV

34 Operatív programok és tervezett irányító hatóságok Ir á ny í t ó hat ó s á gokOperat í v program Gazdas á gi versenyk é pess é g  A gazdas á g versenyk é pess é g é nek jav í t á sa, VEGOP  K ö zleked é si infrastrukt ú ra fejleszt é se, K Ö ZOP Emberi erőforr á sok fejleszt é se  Az emberi erőforr á sok fejleszt é se, EMEROP  Hum á n infrastrukt ú ra, HIOP K ö rnyezet fejleszt é se  K ö rnyezet-, v í z- é s term é szetv é delem, energia, KOP Ter ü letfejleszt é s  Region á lis operat í v program, Konvergencia ROP fejezetekkel  K ö z é p-magyarorsz á gi region á lis operat í v program, KMROP  Eur ó pai ter ü leti egy ü ttműk ö d é si OP-k K ö z ö ss é gi t á mogat á sok koordin á ci ó ja  Az igazgat á si rendszer korszerűs í t é se OP

35 Emberi erőforrások fejlesztése, EMEROP, (ESZA) 1. Fő cél: az aktivitás növelése Specifikus célok: munkaerő-piaci kereslet, kínálat összehangoltságának javítása területi különbségek mérséklése alkalmazkodás segítése tudásbázis és innováció támogatása egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása társadalmi összetartozás erősítése

36 Emberi erőforrások fejlesztése, EMEROP, (ESZA) 2. Prioritások: 1.Foglalkoztathatóság 2.Alkalmazkodóképesség 3.Oktatási rendszer alkalmazkodásának erősítése 4.Oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erősítése 5.Oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével 6.Társadalmi részvétel és innováció 7.Hátrányos helyzetű emberek társadalmi befogadásának erősítése. + KMR

37 Humán infrastruktúra, HIOP, (ERFA) Prioritási tengelyek: oktatási egészségügyi szociális munkaügyi kulturális e-közigazgatást támogató fizikai beruházások

38 Konvergencia régiók Tartalmak: regionális gazdaságfejlesztés a régiók turisztikai potenciáljának, szabadidő- gazdaságának stratégiai fejlesztése térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése humán és közösségi infrastruktúra térségi dimenzióinak fejlesztése, valamint a közszolgáltatások hatékony és összehangolt térségi ellátásának biztosítása integrált térség- és integrált városfejlesztési programok, (benne a lakhatási feltételek javítása 3%-ig)

39 Irányító Hatóság Közreműködő Szervezetek Végső kedvezményezettek Kifizető Hatóság Monitoring Bizottság 3.4. A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere

40 További információk Tóth István O6 20 9566 505 civilcenter@t-online.hu www.civil-kozpont.hu