Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetgazdaságtan Fonyó György Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék U épület, 463-2955

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetgazdaságtan Fonyó György Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék U épület, 463-2955"— Előadás másolata:

1 Környezetgazdaságtan Fonyó György Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék U épület,

2 Gazdaság: a javak és szolgáltatások előállításának, elosztásának és fogyasztásának tervezett rendszere, amelyben a működő mechanizmusok a szűkös erőforrásokat, az egymással versenyző termelők, felhasználók és fogyasztók között elosztják. A gazdaság szereplői: egyének, háztartásokegyének, háztartások vállalkozások, üzleti és non-profit szerkezetekvállalkozások, üzleti és non-profit szerkezetek az állam és intézményeiaz állam és intézményei nemzetgazdaságok, nemzetközi világméretű és regionális szervezetek (EU, IMF, WTO)nemzetgazdaságok, nemzetközi világméretű és regionális szervezetek (EU, IMF, WTO)

3 A szükséglet javak és szolgáltatások elfogyasztására irányuló igény, amely az ember biológiai és társadalmi létéből következik. A szükségletet hiányérzetként érzékeljük, mindaz, ami valamely hiányérzet kielégítésére, vagy megszüntetésére alkalmas, számunkra hasznos. Hasznosság: a dolgok azon tulajdonságainak összessége, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszi azokat.

4 A szükségletek kielégítéséhez anyagi javakat és szolgáltatásokat kell elfogyasztanunk, illetve igénybe vennünk. Javak: termelt szabad javak

5 A termelt javak és a szolgáltatások előállításához, ráfordításokra, termelési tényezőkre van szükség. Termelési tényezők: természeti erőforrások (föld is) természeti erőforrások (föld is) az emberi munka az emberi munka tőke (eszközök, ingatlanok, technológia) tőke (eszközök, ingatlanok, technológia) vállalkozói képességek. vállalkozói képességek.

6 Szűkösség: az erőforrások és javak olyan mennyiségi és minőségi állapota, amikor azok igényeinkhez képest nem elegendők, de még lehetőséget adnak a választásra, eldönthetjük mit, hogyan termeljünk, illetve fogyasszunk. szűkösség választás haszonáldozat döntés értékelése

7 Haszonáldozat: annak a terméknek, jövedelemnek, bármely outputnak (időnek) az értéke, amelyről le kell mondanunk valamely kiválasztott gazdasági cél elérése érdekében.annak a terméknek, jövedelemnek, bármely outputnak (időnek) az értéke, amelyről le kell mondanunk valamely kiválasztott gazdasági cél elérése érdekében. az elszalasztott alternatíva értékeaz elszalasztott alternatíva értéke egy gazdasági jószág második legjobb felhasználási módjának, hasznot hozó képességének mértékeegy gazdasági jószág második legjobb felhasználási módjának, hasznot hozó képességének mértéke

8 A piac és működése Piac: a potenciális vevők és eladók közötti cserekapcsolatok rendszerea potenciális vevők és eladók közötti cserekapcsolatok rendszere a vételek és eladások lebonyolításának intézményea vételek és eladások lebonyolításának intézménye önszabályozó mechanizmus, amelyek működése során a kereslet és a kínálat egymásra hatásának eredményeképpen kialakulnak az árak.önszabályozó mechanizmus, amelyek működése során a kereslet és a kínálat egymásra hatásának eredményeképpen kialakulnak az árak.

9 A piac és működése A piac funkciói: rangsorolja a szükségleteketrangsorolja a szükségleteket információkat közvetít (főleg az árak alakulása révén)információkat közvetít (főleg az árak alakulása révén) méri az egyéni, vállalati, nemzetgazdasági teljesítményeketméri az egyéni, vállalati, nemzetgazdasági teljesítményeket elősegíti a szűkös erőforrások hatékony elosztásátelősegíti a szűkös erőforrások hatékony elosztását gondoskodik arról, hogy a közbenső és a végső fogyasztók számára szükséges javakat kellő mennyiségben és minőségben állítsák előgondoskodik arról, hogy a közbenső és a végső fogyasztók számára szükséges javakat kellő mennyiségben és minőségben állítsák elő elosztja a jövedelmeket az egyes termelési tényezők (természeti erőforrások, munka, tőke) tulajdona arányában a tényezők árának megfelelően, megoldja a mit, kinek és hogyan termeljünk problémáját.elosztja a jövedelmeket az egyes termelési tényezők (természeti erőforrások, munka, tőke) tulajdona arányában a tényezők árának megfelelően, megoldja a mit, kinek és hogyan termeljünk problémáját.

10 Piac formái: - árupiac: termelőeszközök és fogyasztási cikkek cserélnek gazdát - munkapiac: munkaerő adás-vétele - tőkepiac: kölcsöntőkék, értékpapírok adás-vétele Piac szereplői: akiknek kínálatuk és keresletük van.

11 A piac elemei Kereslet: vásárlási szándék, pénzzel alátámasztott, realizálható gazdasági szükséglet (mindig fizetőképes)vásárlási szándék, pénzzel alátámasztott, realizálható gazdasági szükséglet (mindig fizetőképes) valamely áru (szolgáltatás) azon mennyiségei, amelyeket egy meghatározott piacon adott időtartam alatt, különböző árakon a fogyasztók képesek és hajlandók megvenni.valamely áru (szolgáltatás) azon mennyiségei, amelyeket egy meghatározott piacon adott időtartam alatt, különböző árakon a fogyasztók képesek és hajlandók megvenni.

12 A piac elemei Kínálat: eladási szándék, a csere szándékával piacra vitt/vinni szándékozott termékmennyiségeladási szándék, a csere szándékával piacra vitt/vinni szándékozott termékmennyiség valamely áru azon mennyiségei, amelyeket adott piacon, meghatározott időtartam alatt, különböző árakon a termelők eladni képesek és szándékoznak.valamely áru azon mennyiségei, amelyeket adott piacon, meghatározott időtartam alatt, különböző árakon a termelők eladni képesek és szándékoznak. Ár:Ár: valamely termék, vagy szolgáltatás egységéért fizetendő pénz, vagy más áru, vagy szolgáltatás mennyisége.valamely termék, vagy szolgáltatás egységéért fizetendő pénz, vagy más áru, vagy szolgáltatás mennyisége.

13 Keresleti függvény: valamely termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében (minden egyéb keresletre ható tényezőt változatlannak feltételezve). A keresleti görbe által szolgáltatott információk: a vevők adott piacon különböző árak mellett mennyit hajlandók, képesek megvásárolnia vevők adott piacon különböző árak mellett mennyit hajlandók, képesek megvásárolni különböző piacra vitt mennyiségekért a fogyasztó mennyit hajlandó áldozni (milyen árakon adható el)különböző piacra vitt mennyiségekért a fogyasztó mennyit hajlandó áldozni (milyen árakon adható el) Piaci kereslet: az egyéni keresletek összessége.

14 Egy adott termék kereslete és kínálata a piacon LehetőségekÁr (Ft) Keresett mennyiség (q) Kínált mennyiség (q) a b c d e f g

15 A keresleti görbe Ár (Ft) mennyiség (q) f e g d 1

16 Ár (Ft) mennyiség (q) a f e d c b g S 1 A kínálati görbe

17 Egyensúlyi helyzet: egy piacon akkor alakul ki, amikor a keresett és kínált mennyiség megegyezik, sem felesleg, sem hiány nem tapasztalható. Egyensúlyi ár az az ár, amely mellett az adott időszakban adott piacon kínált mennyiség megegyezik a keresett mennyiséggel, piactisztító árnak is nevezzük. Piaci ár: valamely termék, vagy szolgáltatás mindenkori piacon pillanatnyilag érzékelhető ára. Piaci ár > egyensúlyi ár: felesleg, kínálati többlet Piaci ár < egyensúlyi ár: hiány, túlkereslet.

18 A Marshall-kereszt egy adott termékre vonatkozóan Ár (Ft) mennyiség (q) a f e d c b g S a f d c b g D egyensúlyi ár egyensúlyi pont egyensúlyi mennyiség hiány többlet

19 Szabad verseny Monopolisztikus verseny OligopoliumMonopolium 0 végtelen Piacszerkezeti ismérvek alapján Piac típusok megkülönböztetése — verseny feltételek A versenyzői skála: Piactípusok rangsora a szerkezeti jegyek és a cég áralakító ereje (0 és végtelen ) alapján

20 Tiszta vagy tökéletes versenymodell (szabad verseny): - a szereplők számára az ár külső adottság - a piacon egyszerre nagy számú eladó és vevő van jelen, akik között verseny uralkodik - a be és kilépés a piac szereplőinek bármikor szabad - a piacon lévő termékek homogének - a szereplők informáltsága tökéletes

21 Adam Smith „láthatatlan kéz” elmélete (1777): Pareto-optimum

22 Mi a környezetgazdálkodás?

23 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Környezetgazdálkodás: A természetes- és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembe vételével.

24 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezet szabályozott hasznosítása azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat igénybe lehet és kell is venni a társadalom reális igényeinek kielégítésére, de csak olyan módon, hogy az erőforrások és a következő generációk igényeit is ki tudják elégíteni, és ne veszélyeztessék a fennálló ökoszisztémákat.

25 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezet tervszerű fejlesztése azt jelenti, hogy a természeti erőforrások eddigi hasznosítása során elkövetett hibákat helyre kell hoznunk, az újratermelhető természeti erőforrásokat bővítenünk kell, hogy a következő generációk számára jobb környezet és bővebb erőforrások álljanak rendelkezésre.

26 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezet hatékony védelme alatt azt értjük, hogy a különböző termelési folyamatokban működő technológiákat a a termelés hatékonyságával és a környezet védelmével szemben támasztott igények együttes, összehangolt kielégítése útján kell megszervezni. (Kerekes: Környezetgazdaságtan )

27 INTERDISZCIPLINARITÁS

28 RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

29 A II. világháború utáni időszak jellemzői: Új energiaforrások Termelés automatizálása Szintetikus anyagok Szállítás és közlekedés felgyorsulása Információk gyors áramlása

30

31 RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Globalizáció: Mennyiségi okok – túlnépesedés Minőségi okok – nemzetgazdaságok kölcsönös függése, egymásra utaltsága

32 RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Globalizáció – problémák: háború és béke túlnépesedés állandó élelmiszerhiány anyag- és energiaválság környezet nagyarányú romlása

33 HÁBORÚ ÉS BÉKE

34 TÚLNÉPESEDÉS

35 TÚLNÉPESEDÉS

36 TÚLNÉPESEDÉS

37 TÚLNÉPESEDÉS

38 ÉLELMISZERVÁLSÁG

39 ÉLELMISZERVÁLSÁG

40 ANYAG- ÉS ENERGIAVÁLSÁG 1 amerikai= 2 német= 3 svájci= 60 indiai= 140 tanzániai= 1100 ruandai Az energiafogyasztás alakulása a világ különböző részein

41 KÖRNYEZETI VÁLSÁG LÉGKÖR (ATMOSZFÉRA) (savas esők, üvegház hatás, ózonlyukak) VIZEK (HIDROSZFÉRA) (eutrofizáció, édesvíz egyenletlenségek) TALAJ (LITOSZFÉRA) (erózió, sivatagosodás)

42 KÖRNYEZETI VÁLSÁG

43 AZ ÉGHAJLAT VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI – ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYVEK Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) GAZDASÁG GLOBÁLIS KÖRNYEZET LOKÁLIS A1 Gyors gazdasági növekedés, a század közepén népesség- csúcs, majd hanyatlás. Fokozott globalizáció. A2 Heterogén világ, erősödő regionális kultúra, családi- és helyi hagyományok értéke, magas népességnövekedés és kisebb figyelem a gyors gazdasági növekedésre. B1 Konvergens világ, a gazdasági struktúrák gyors cserélődése.Elfordulás az anyagi javaktól, a globális megoldások alkalmazása a környezeti és társadalmi fenntarthatóság céljából. B2 A gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság miatt helyi megoldások kidolgozása, eltávolodás a globalizációtól, lassabb populáció növekedés.

44 AZ EGYES ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYVEK HATÁSA AZ ÁTLAG HŐMÉRSÉKLETRE Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC)

45 Balaton vízgyűjtő hőmérséklet Balaton vízgyűjtő csapadék A KLÍMA SZCENÁRIÓK HATÁSA A BALATON VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN RCAO H C RCAO E C RCAO H B2 RCAO E B2 RCAO H A2 RCAO E A2

46 RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Jelllemző szakaszok: I. Rádöbbenés (60-as évek) II. Intézményesülés, hivatalos elismerés (70-es évek) III. Hatékony intézkedések, nemzetközi együttműködések (80-as évek)

47 A RÁDÖBBENÉS KORSZAKA

48 DDT Minamata-öböl Itai-Itai Római Klub

49 INTÉZMÉNYESÜLÉS 1972 Stokholm, ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia Londoni Egyezmény 1973 – Washingtoni Egyezmény 1975 Helsinki, Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet 1979 Svájc, „Zöld” parlamenti képviselet

50 HATÉKONY KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK Bhopal(1984), Sandoz (1986), Csernobil (1986) Helsinki (1985) SO2 egyezmény Bécsi Egyezmény (1985) ózon, Montreali Egyezmény (1987) ózon London (1990), Koppenhága (1992) Kioto (1997) Fenntartható fejlődés (1983)

51 A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE

52 Termelési tényezők: 1.Munka 2.Tőke 3.Természeti erőforrások Klasszikus közgazdaságtan (Ricardo, Malthus): kimeríthetetlen természeti javak. (technológiailag alig fejlődő világ, alacsony népszaporulat)

53 A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Ipari forradalom – 19.sz. végén, neoklasszikusok (Jevons, Walras, Marshall): Gyorsan bővülő piac, kereslet-kínálat. Meg nem újuló erőforrások. Legfeljebb regionális környezetszennyezés. Természeti erőforrásoknak nincs ára.

54 A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Neoklasszikusok: Pigou Eladó-vevőn kívüli érintettség, EXTERNÁLIA Egy termék előállítása a termelőnek kevesebbe kerül mint a társadalomnak Pigou-adó (negatív externáliák internalizálása), újraelosztás

55 A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Neoklasszikusok: Pigou - hátrányok Hol van az optimum? Közgazdaság – etika, hol van a biológiailag elfogadható határ (bonyolultság)

56 A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Alternatív közgazdaságtan (Schumacher, Daly): A gazdálkodás teljes rendszerét vizsgálják (nemcsak az áruvilágot). Tagadják a korlátlan gazdasági növekedést. Ökológiai és humán szempontok elsődlegessége. Fenntarthatóság.

57 A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Alternatív közgazdaságtan alapgondolatai: Nem csak egy részét kell optimalizálni egy adott rendszernek (nem csak az árukereskedelemmel kell foglalkozni) Fogyasztás vs. ökologizáció, humanizáció Pozitivizmus (mérések) vs. Konstruktivizmus (kritika, új lehetőségek)

58 A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE Jelenleg a hagyományos gazdaság kereteinbelüli környezgazdálkodási módszerek: Környezeti makroökonómia, környezeti mikroökonómia, Daly hajó hasonlata. Környezeti makroökonómia: mennyi ember élhet a Földön és egyenként milyen életszínvonalon?

59 1983 Brundtland (norvég miniszterelnök) ENSZ felkérése – 1987 Közös Jövőnk Fenntartható fejlődés: Racionális felhasználással úgy elégítjük ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésében. A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE

60 Fenntartható fejlődés – 9 alapelv: 1.Gondoskodás az életközösségekről. 2.Az ember életminőségének javítása. 3.A Föld életképességének és diverzitásának megőrzése 4.A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása 5.A Föld eltartóképességének keretein belül maradni 6.Attitűd és magatartás változtatás 7.Közösségeknek lehetővé tenni, hogy gondoskodjanak saját környezetükről 8.Az integrált fejlődés és a természetvédelem nemzeti kereteinek biztosítása 9.Globális szövetség létrehozása A KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI GONDOLAT FEJLŐDÉSRE

61 Környezeti makroökonómia

62 mikro- ökonómia vállalati pénzügyek makro- ökonómia környezetgazdaságtan

63 A GAZDÁLKODÁS ABSZOLUT ÉS RELATÍV FÜGGŐSÉGE A függőség mértéke idő Ipari forradalom Ókor-KözépkorModern kor Abszolut függőség Relatív függőség

64 A GAZDÁLKODÁS ABSZOLUT ÉS RELATÍV FÜGGŐSÉGE

65 A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS – ELTARTÓKÉPESSÉG MODELLJEI Az eltartóképesség együtt nő a gazdasággalAz eltartóképesség együtt nő a gazdasággal Szigmoid növekedésSzigmoid növekedés Rövid amplitudójú ingadozásokRövid amplitudójú ingadozások Katasztrófa modellKatasztrófa modell

66 AZ ELTARTÓKÉPESSÉG EGYÜTT NŐ A GAZDASÁGGAL Eltartóképesség, népesség és gazdaság idő Népesség és gazdaság fizikai nagysága Eltartóképesség

67 SZIGMOID NÖVEKEDÉS Eltartóképesség, népesség és gazdaság idő Népesség és gazdaság fizikai nagysága Eltartóképesség

68 RÖVID AMPLITUDÓJÚ INGADOZÁSOK Eltartóképesség, népesség és gazdaság idő Népesség és gazdaság fizikai nagysága Eltartóképesség

69 KATASZTRÓFA MODELL Eltartóképesség, népesség és gazdaság idő Népesség és gazdaság fizikai nagysága Eltartóképesség

70 A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS – ELTARTÓKÉPESSÉG MODELLJEI – RÓMAI KLUB

71

72 A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ MÓDSZEREKEN ALAPULÓ MÉRÉSE

73 Költségvetési (fiskális) Költségvetési (fiskális) Jegybanki (monetáris) Jegybanki (monetáris) A KÖZPONTI GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS ESZKÖZEI

74 MAKROGAZDASÁGI ALAPMUTATÓK GDP, GNP Gazdasági növekedés (Mo.: 3-4%) Infláció (Mo.:4-5%) Munkanélküliség (Mo.: 6-7%)

75 MUNKANÉLKÜLISÉG

76 A PHILLIPS GÖRGE Infláció, Nominális bérek Munkanélküliség

77 GNP, GDP Az egy év alatt a gazdaságban létrehozott áruk, és az ott nyújtott szolgáltatások összessége: javakra és szolgálatatásokra fordított személyi kiadások beruházási kiadások (hazai + nettó export) javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások

78 GDP/FŐ MAGYARORSZÁGON

79 A GDP, GNP HIÁNYOSSÁGAI A GDP, GNP a gazdasági jólét tökéletlen mutatója: Munkával töltött szabadidő Házimunka, fekete gazdaság Beszámítja a „jó” dolgokat, de nem vonja le a „rossz” dolgokat (külső gazdasági hatások) Tőkejavak amortizációja van, természeti javaké nincs (állat- és növényfaj kihalások) Gazdasági eredmények környezeti „adósságok” árán

80 ÚJ MÉRŐSZÁMOK A FEJLŐDÉSRE Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare) NEW: GNP + (házimunka, „csináld magad” tevékenység) GNP – (környezetszennyezés) Környezeti károk pénzbeli kifejezésének problémája

81 ÚJ MÉRŐSZÁMOK A FEJLŐDÉSRE

82 Embei Fejlődés Indexe (Human Development Index) HDI: ENSZ által kidolgozott hármas kritérium: 1. Születéskor várható élettartam 2. Iskolázottsági szint 3. Anyagi javak bősége 0..1 közötti érték Mo.: GNP/fő 2590 USD (52. Hely), HDI 0,893 (28.hely) Szociális ellátás, elosztási különbségek Nem tartalmazza a természet pusztítását

83 ÚJ MÉRŐSZÁMOK A FEJLŐDÉSRE Fenntartható Gazdasági Jóléti Index (Index of Sustainable Economic Welfare) ISEW: Jelenlegi legátfogóbb mutató; hármas kritérima: 1.Átlagos fogyasztás 2.Elosztási egyenlőtlenségek 3.Természetben okozott károk Hosszú távú környezeti károsodás beépítése Hasonló problémák mint a NEW-nél ISEW az utóbbi időben (’80-as évek közepétől) egyre kevésbé nő

84 Fenntartható Gazdasági Jóléti Index

85 ÚJ MÉRŐSZÁMOK A FEJLŐDÉSRE Fenntartható Gazdasági Jóléti Index (Index of Sustainable Economic Welfare) ISEW: A számítás alapja olyan információ, amely csak kevés országban szerezhető be Fejlődő országok miatt egyszerűbb mutató szükséges: a Fejenkénti Gabonafogyasztás Mutatója ilyen (180 – 800 kg) Legmagasabb tartomány az egészségkárosodás mértékét is méri (állati zsiradék fogyasztás)


Letölteni ppt "Környezetgazdaságtan Fonyó György Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék U épület, 463-2955"

Hasonló előadás


Google Hirdetések